A megsemmisítésen vergődtem,elásni nem ajánlatos,meggyújtani zölden nem lehet,gondoltam a lícium bokron megszárítom aztán égetem,de a királynő közben elrepülhet.Nincs mese, egy szőlő környékén mindig van annyi száraz gally,amiből lehet erős tüzet csinálni,arra dobni a fertőzött hajtásokat,így az öreglánynak talán nincs ideje megpattanni.
Elolvasva az általad leírtakat és megtekintve a képeket, mint ahogy az előző hozzászólók is sejtetni vélték, nagy valószínűséggel napperzselésről lehet szó. De olvasom, hogy benned is felmerült a kétely, hogy esetleg kórokozókról lehet szó, és fakó ill. zöld rothadásokra gondolsz. Mind a két betegség esetében elsősorban sebek kellenek a fertőzéshez. A fakórothadás kifejezetten jégverés után szokott fellépni. A zöldrothadást okozó Botytis is elsősorban sebeken keresztül fertőz, de ismerjük egy virágzáskori fertőzési formáját is. Ezért szokták javasolni a 80%-os virágzáskor történő Borytis elleni permetezést. Ez a virágzáskori fertőzés okozhat ilyen kórképet. Erről úgy győződhetsz meg, hogy a töppedő bogyót felületileg sterilizálod (10%-os Hypóval ), majd alaposan leöblíted csapvízzel, (A csapvizet ebből a szempontból lehet sterilnek tekinteni) és kettévágod a beteg szemet. A kettévágott szemeket beteszed nedves vattára egy gyógyszeres üvegbe. 2-3 nap után meg kell jelenni rajtuk a konidiumoknak. Ezt a preparátumot egy mikroszkóppal meg kell nézni (NÉBIH megyei laboratórium, vagy valamelyik iskola biológiai mikroszkópján). Egy kis hozzáértéssel fel lehet ismerni a Botrytis konidiumtartóit. Ha nem jelenik meg konidium (spóra), akkor napégés.
A napégésről valahol azt olvastam, hogy elsősorban azokon a fürtökön jelenik meg, amelyek a közelmúltban lettek kitakarva (zöldmunka, lelevelezés). Azokon a fürtökön, amelyek már régóta takarás nélkül lógnak sokkal ritkábban lesz napégés.
Látszik, hogy réztartalmú készítménnyel jól lepermetezted a szőlőidet. Én a biztonság kedvéért azért még adnék neki egy felszívódót is (Quadris, Topas, Ridomil).
Remélhetőleg leáll ez a folyamat. De mindenképpen számolj be róla, mondjuk egy hónap múlva.
Köszi az ötletet! Még el is fogadnám az érvelést (és mint írtam, a jelenség okaként a perzselést), de pl. épp az Anita esetében gyakorlatilag sose süt rá a nap a fürtre.
Max. alulról kaphat hőt, meg ugye ami egyébként is adódik a környezeti levegőből.
Az mindenesetre gyanús, hogy jobban megnézve a képeket (meg persze a valóságot), tulajdonképpen a fürt minden létező pontjáról indulhat ez a töppedés.
A 'szekszárdi' linken levő cikket én is olvastam, arról tettem említést a 18930-ban.
Ráadásul rendszeresen olvasom az új, aktuális írásokat, nem kicsit örültem neki, amikor megtaláltam.
Visszatérve az Anitára: az vajon miért van, hogy tiszta zöld az egész fürt, és egyszer csak az egyik bogyó elpusztul (mellette persze néhánynál már látszott a 'beindulás', azóta ez el is hatalmasodott).
Meg az is elgondolkoztató, hogy a jelenség indulása előtt takarítottam ki a területet,
addig volt némi 'talajtakarás'. Majd aztán ráadásul éppen ezután jött a kuka meleg.
Minden egyszerre. Azért ezen elgondolkozom, és levonom a konzekvenciát...
(Évek óta tervezem a talaj füvesítését a sorok között, de mivel onnan szedem ősz végén a tőkék takarásához a földet, ezért eddig ez mindig elodázódott. Lehet, hogy mégis meg kellene tennem...?)
Valahogy jó lenne tudni, hogy az ominózus 2009-es eset előtt milyen időjárás volt.
Lehet, hogy épp akkor is tombolt a kánikula?
És ennek fényében szaki_pali, RAMBO véleményéről mit gondoljak? Mi mivel függ össze?
Mi lehetett akkor a valódi ok? Akár több is egyszerre?
Semmi takaró lombozat nincs, a föld patyolat tiszta, nem lepődnék meg, ha felperzselődne. szvsz a permetezés helyett vmi mulcsot tegyél, ami a talajról visszaverődő hőt kicsit csökkenti.
A királynő tud repülni, így tud új kolóniákat kialakítani. más területeken. Szóval ha eljut egy olyan helyre ahol kedvező a feltétel (a talaj kötött) akkor gyökér lakó alak is megjelenik.
És itt írnám le kósza emlékeimet, amely szerint az amerikai szőlők gyökereit is tudja szívogatni, csak nem olyan intenzíven és nem tud olyan kárt tenni benne, mint az európai fajtákon! Ezért van az, hogy az amerikai fajtáknak a levelén telepszik meg, mert ott jobban meg tud élni.
"Lehetőség szerint a sorok keleti oldalát tisztítsuk ki jobban. Az ide sütő délelőtti nap nem olyan erős, mint a nyugati oldalon délután erősen és hosszan sütő nap. "......kb 30 éve szőlészkedem,erre eddig nem gondoltam,pedig logikus. Köszi!...hasznos kis link.
Íme az ígért képek. Tegnap óta újabb fajtákon jött elő, a fényképezett fürtökön pedig jelentősen elhatalmasodott... :-(( Bent hagytam az egyetlen lisztharmatos Favorit bogyós képet is.
Remélem, idén nem kell vele kínlódni! Tavaly épp elég volt... :-(
Ezzel a mostani nyavalyával is meglehetősen tele van a hócipőm. Akármi is okozza.
A lényeg, hogy rohamos iramban tönkre teszi a fürtöket.
Jellegzetessége, hogy a bogyó oldalán először nagyon halványan, de azért jól láthatóan megjelenik egy barnás folt, és aztán az teljesedik ki (lásd az Anita fényképén). Néha viszont a kocsánynál indul (pl. a Boglárka esetében vagy a Génuai zamatos jobb oldalán is megfigyelhető).
Igen a szomszéd is ezt mondta aki nagy guru szőlőben.
Permetezéskor kínosan figyelek mindig a permetlé hőmérsékletére is. Általában 2-3 napot van kint a napon a víz amiből permetlé készül. Tegnap konkrétan hugymeleg volt a víz amivel permeteztem. Szerintem nem a permet a gond hanem hogy nagyon le sikerült levelezni és nagyon éri a nap ami most így 40fokban annyira nem jó...
Viszont azt látom eltekintve ettől a pár szemtől hogy jó évünk lesz!
Szerintem ez "csak" megégett a peronoszpóra ennél a bogyó méretnél(kb kis cukorborsószem nagyság=már csak a fürtkocsány körül tud behatolni a bogyóba.mert csak ott van lélegzőnyílás.A külömböző rothadásoknál meg puha a bogyó,Hány fok volt mikor szórtad és az is számít,ha permetlé és a lomb,bogyó hőmérséklete közt jelentős a külömbség.Ezeket a szemeket túl sok permetlé érte azt vélem felfedezni,de figyeld mi lessz.
Ez turán és szürkebarát. A szemek kivétel nélkül a déli oldalon voltak. Hajlok a perzselés felé mert permetezek 1,5-2 hetente. Persze gomba is túlélheti a permetet a quadris-t...
Milyen fajta szőlőről van szó? A bogyók melyik égtáj irányában vannak?
Pl: ha északi oldalon, akkor nagy eséllyel gombás betegedés (kevesebb napsütés, nagyobb pára, jobban kedvez a gombának), ha déli, akkor a perzselés is lehet.
Így egy kép alapján én inkább fakó rothadásra tippelnék, nem perzselésre. De 1 kép alapján tényeket állítani minden ismeret nélkül félrevezető lehet.
Túl sokat nem kell visszaolvasnod. Csak ennek a lapnak az alsó harmadába (18903-15).
Ma már nálam is van néhány ilyen fürt. :-( Holnap hozom a képeket.
Természetesen én is olvastam azt a cikket, ahol a napégéssel (is) magyarázzák a nyavalyát, de a saját szőlőmet elnézve bizony van olyan fürt, ahol esélye sincs ennek, ráadásul a fürtben egyetlen bogyó a beteg. Igaz, van olyan is, ahol feltűnően a felső felület töpped (aztán ugyanebben a fürtben tisztán látszik, hogy a kocsánynál indul a bajság). Továbbra is tartom a véleményemet a zöldrothadással kapcsolatban (fenntartva, hogy a napégés is oka lehet egy ilyen tünetnek).
A cikk szerint se viszi a réz és kén, a saját tapasztalatom is ez (a leírásban szerepel,
hogy egyenesen 24 órányi időre permetlébe tették, akkor se pusztult el - szerves cucc kell).
Megint tanultam, jövőre másként lesz... Szórtam ugyan felszívódó ilyen-olyan szereket is, de az már régebben volt, azóta megint kellett volna. Mert így a gomba eszi meg a szőlőt, nem én. :-(
Akkor minek is csinálom? Csak hogy ne unatkozzak, meg legyen mit kerülgetni, és költeni rá...? :-(
Segítséget szeretnék kérni. Ez milyen betegség? Peronoszpóra? 1-2 szemen jelent meg eddig. Ma kapott quadris kezelést, remélem jót tettem és ez megállítja...
Már a 90-s évek elején észlelték a soproni borvidéken a filoxéra kártételét a Kékfrankos ültetvényeken,rovarölővel permeteztek isellene.Azt,hogy az európai nemes szőlőkre is rámegy az a kártevő alkalmazkodó képességével függ össze.Kötött talajon a gyökérlakó egyede jelen van,és a sok elvadult,gondozatlan últetvénnyel magyarázzák a megjelenését.A soproniak szerint a filoxéra levélkárosító alakja könnyen elpusztitható rovarólő kezeléssel.
A Cserszegi fűszeres borszőlő fajtát Bakonyi Károly állította elő Cserszegtomajon 1960-ban,az Írsai Olivér és a Piros tramini keresztezéséből klónszelekcióval.
Az Írsai Olivér szülőpárosa:Pozsonyi fehér x Csaba gyöngye.A Pozsonyi fehér származása ismeretlen,valószínű hazai természetes magonc.A Csaba gyöngye Stark magonc /Bronnerstraube xMuscat ottonel/.
Tehát eddig nincs benne amerikai "vérvonal".A piros Tramini származása ismeretlen,egyesek szerint osztrák,/Dél-Tiroli/,mások szerint Elszászi.
Valamit nem értek "Cserszegin egyszer megjelent a filoxera levélkárosító alakja, ami egyébként csak az amerikai ősöktől származó fajtákat károsítja."
Én úgy tudom hogy pont az amerikából származó alanyok állnak ellen a filoxeria fertőzésnek és ezekre az amerikai alanyokra oltják az európai nemes veszőket. Ha egy nálunk honos nemes veszőt gyökereztetünk azok vannak kitéve a filoxeria fertőzésnek főleg agyagos talajokon.
Ez döbbenetes, már az, hogy a Cserszegin megjelent a filoxera levélkárosító alakja. Erről van egy kis történetem. A Cserszegit Keszthelyen nemesítette egy szőlőnemesítő (Bakonyi Károly). Miután ez a fajta igen bevált és sok kórokozónak is ellenáll és nem utolsósorban kellemes az íze is, sokan próbálták megfejteni a titkát. A nemesítő szerint nincs benne amerikai vér. Viszont más szőlőnemesítők szerint az ellenállóságát valószínűleg egy amerikai őstől örökölhette. Ezt azonban eddig senki nem tudta bebizonyítani. ÉS itt a Te megfigyelésed, hogy a Cserszegin egyszer megjelent a filoxera levélkárosító alakja, ami egyébként csak az amerikai ősöktől származó fajtákat károsítja. Szóval a filoxera egyedei felismerték az amerikai vonalat! A rovarokat nem lehet félrevezetni.
Hátha tudtok segíteni nekem. A szőlőmben van pár tőke, amiről azt hittem, hogy olasz rizling, de tüzetesebb vizsgálat után gyanút fogtam, hogy valami más lehet.
A hajtás szártagja zöld, bár nem teljesen, viszont a nódusznál bordós, a levélnyél szintén, a rügy nagyon piros, a levél fonáka inkább csupasz. A levél az egyébként kb. úgy néz ki, mint az olasz. A vitorla az egyetlen ami többé-kevésbé hasonlít a könyvekben leírtakra. Ideteszem a képeket, hátha valaki felismeri az élénkpiros rügyről. Persze lehet, hogy mégis valamilyen változata az olasz rizlingnek. A tőkék minimum 30 évesek, de akár öregebbek is lehetnek.
Amiről azt gondolom, hogy tényleg olasz, az így néz ki:
A nemes szőlő levelén nem szokott lenni... Én csak mint irtam, a Cserszegin láttam valamelyik évben.
Az oltvány gyökerén sem szokott lenni...
Arra meg nem oltanék, amelyikről azt irja a "fáma", mint az Otellóról: száraz meszes talajon a filoxéria is gyötri. Bizonyára a kezdetben nemesitett alanyok egy részét is kárositotta, de ami forgalomban van hivatalosan azokat tudomásom szerint nem...
Ami képet küldött a szomszéd szőlőjéről, az nagy valószinűséggel az alany hajtott ki, és annak tényleg a levelén "éldegél", de nem sok vizet zavar. Nekem sok alanyom van, és már most kezd látszani a fiatal hajtásokon a levéltetű dudorai...max ritkitom, de minek permetezni???
S ha már ismét erről: más de senki nem válaszolt rá. Miféle szőlők azok, amelyek több száz évesek? S még nem pusztitotta ki a gyökértetű? Vagy homokon vannak? Akkor el tudom képzelni!
Olvastam vkinek a dolgozatát, amelyben többek között azt próbálta bizonyitani, hogy vannak régi fajták, amelyeket a gyökértetű nem károsit, de példaként csupa fiatal szőlőt hozott (azokat még nem találta meg szerintem). Szóval nem tudott megggyőzni.
Igaz akkor "túldimenzionálták" (mint azóta is pl. a parlagfűt), hogy azután olcsón fel tudják vásárolni a szőlőterületeket, de attól még igaz.
Nekem van kb 20 éves sajátgyökerű Zalagyöngyém, s két éve van csak kipusztulóban... megvárom halálát, hogy lássan a végsőket is. De tudom, hogy ez a baja, mert mellette az oltott tökéletes, s már ástunk ki korábban ilyen tőkét s láttuk!!!
Homokon tényleg csak a levélzeten tud kárt tenni, továbbá max oltvánnyal tud bekerülni. Viszont ha valahonnan ilyen oltványt vennék, többet nem kéne onnan még ingyen se semmi! Lehet túlreagálom a dolgot, főleg hogy homokon vagyok, de egy hivatalos oltványostól azért az ember el is vár vmit!
