Megnéztem a második részt is. Háááát, finoman szólva ugyanott tartunk, mint az elsőnél. "Feltalálták", hogy görgőkön szállították a köveket. Ez egy nem tudom hány évtizedes elmélet.
Elhúzták 500 métert azt az egy 2,5 tonnás követ és ettől bizonyítottnak érzik az egész építést.
A hajóra felrakni a követ daruval sikerült, pedig pont az lett volna a lényeg, hogy hogyan tudták a hajóra ill. partra tenni modern segédeszközök nélkül. Sík úton húzni nem ördöngösség, ellenben egy izgő-mozgó hajóra ráhelyezni csigák és emelők nélkül, no az nem egyszerű. Az a csónak még mindig gáz volt, gyakorlatilag egy modern dereglyét építettek és nevezték el ókori hajónak. Hol voltak akkoriban bordák a hajókon???
A csapatok felirata a köveken mindössze egyetlen "oroszlán" ábrázolással volt "bizonyítva", amit a kőfejtőben találtak(?), majd mondták, hogy a piramisban minden kő meg volt jelölve, de erre bizonyíték nem volt (tudtommal nem találtak jeleket a köveken).
A kövek felhúzását a rámpa módszerrel tartják valószínűnek, de nem volt róla szó, hogy a rámpa anyaga önmagában mekkora tétel, illetve annak megépítése, majd elbontása.
A matekok hevenyészettek voltak, egyszer mondta az egyik hölgy, hogy találtak kenyérsütő edényeket százával, százezrével. He?
Voltak más szenzációhajhász jelenetek benne, amik inkább szánalmasra sikeredtek, de ezeket inkább nem említem konkrétan.
De hogy ne csak negatív legyek: voltak benne jó 3d-s jelenetek a piramis belső szerkezetéről. Kár, hogy kevés. Azt önmagában tovább tudnám nézni, mint a körítést.
Jelentéktelen dolgokba kötsz bele, de ez éppen azt mutatja, hogy mennyire meggyőző bizonyítékokat vonultat fel a film. A második részben jóval több minden van, az lesz az igazi, sok-sok bizonyítékkal. Azt, hogy a Nílust el tudták vezetni a piramisig, már nagyon régóta tudják, azt sem most fedezték fel, már az én 15 évvel ezelőtti nagy piramisos könyvemben is ecsetelték és először Zahi Hawassz beszélt róla, mert akkor még ő volt ott a főmufti. El tudnád olvasni a Merer papíruszt? Azért kérdem, mert tényleges fordításról nem tudok, de az eredeti példányból van a neten is. Btw Merer, majd látni fogod s második részben, hogy Merer papírján szerepel Hufu neve is.
Te miért írsz többes számban? Ez valami mártírkodás? Ketten vitázunk. Hogy más mit mond, ahhoz nekem közöm nincsen.
Mint írtam, egyelőre az első részt sikerült megnéznem, de nemsokára sort kerítek a másodikra is.
Szerintem nem pitiáner jelentéktelenség egy ismeretterjesztő filmben 3000 évet tévedni, összemosni időszakokat. Vagy pl. a Nílus folyásával kapcsolatos dolgokat illett volna valamivel bizonyítani. Ahogy a csatornákat is. Mutatták az üledéket, amit állítólag ott fúrtak, de hogy hogyan építettek vízzáró csatornákat, nyitható gátakat i.e.26.szd-ban számomra nem világos és főleg nem bizonyított. Kétségtelen, hogy ha az létezett, akkor nagyban megkönnyítette a kockák szállítását.
A Merer doksiról tudsz olyan forrást, ahol el lehet olvasni önnön valójában? Tudom, G a barátom, de hátha van kéznél...
Már a hajót építtető ember is régész, a vele tartó nő szintén. A Merer hiergolifát megfejtő ürge is. Tök egyértelmű volt, hoyg te és a pajtásod olyasmibe kötsz majd bele, ami a kérdés szempontjából jelentéktelen, mint a fúróval fúrták a lyukakat. A fontos bizonyítékokat az építéssel kapcsolatban meg szokás szerint elsunnyogjátok -mint a csaptok nevei a köveken, vagy a tökéletesre formált kő- helyette pitiáner módon holmi jelentéktelen fúrásokra terelitek az egészet. Olyan szinten nem vagytok képben a témában, hogy az elrettentő példa kell legyen mindenki számára. Az okoskodás és kötekedés egy ideig szórakoztató tud lenni, de ha az egyénnek nem esik le, hogy mit csinál, akkor az elér egy olyan szintet, ami már nem tolerálható.
A filmet láthatólag filmesek készítették, nem régészek és tudósok. Tele átlagembereknek szóló populista "felfedezésekkel".
Úgy látszik te benyaltad ezeket. Ez nem baj, csak sok dolgon illik tovább látni.
Megírtam pontokba szedve, hogy mik voltak a legkirívóbb részek, cáfold az állításokat. Bár azon nincs mit cáfolni, hogy villanyfúróval fúrták végig a hajókat, miközben előtte állították, hogy ókori módszerekkel készül (direkt visszatekertem).
Vagy egy másik példa: Előadták, hogy a nagy tudósok most találtak egy rakás kötelet eldugott föld alatti kamrákban és hogy a hajók pallóit ezzel fogatták össze. Ez így van, valóban így építették a hajóikat! Csakhogy ez a tény tudott dolog volt már harminc évvel ezelőtt is. Nem mostani felfedezés. Ezért mondom, hogy egy populista ismeretterjesztő film, ami az átlagnézőnek szól, akinek fogalma sincs, hogy a nilométer amit mutatnak jópár évezreddel újabb, mint a piramisok. Vagy hogy ha a Nílus ennyivel közelebb folyt a piramisokhoz, akkor ennyivel távolabb volt a túloldali kőbányáktól :)
De hogy pozitívat is mondjak róla: ismeretterjesztésnek jó, érdemes az emberek szemét felnyitni, hogy vannak még bőven nyitott kérdések, valamint a Merer írásról sem láttam még dokumentumfilmet (lehet, hogy van). Nem kell megsértődni, inkább beszéljünk róla. Én is tévedhetek. Ha így van, szívesen beismerem.
Nem lepődtem meg a válaszodon, mert ezt vártam tőled, és a pajtásodtól is, aki szerint nem lehet az örvényen hajózni. Tudod már mit kell tenned, elmenni oda, és az óriási tudásoddal leiskolázni ezeket a hazug régészeket és tudósokat. Ennyi.
"A három nagy piramis egyértelműen kilóg a sorból."
persze, hogy kilóg a sorból, mégpedig felfelé, ebben maximálisan egyetértünk.
ha elolvasnád a piramisok tipológiájáról, illetve a IV. dinasztiáról szóló cikket, akkor talán még számodra is kiderülne, hogy miért és hogyan alakult ki az a később vissza nem térő, rövd ideig fennálló társadalmi-kulturális-vallási-gazdasági környezet, amely párhuzamosan és összefüggően az építészeti-technológiai fejlődéssel lehetővé tette a nagy piramisok léttrejöttét.
Felvettem az általad ajánlott műsort és megnéztem az első részt. Hát hmm ... nevetséges. Elég mélyre süllyedtek a készítői. Nagyon sok pontba bele lehet kötni, én most csak párra fogok reflektálni, amik rögtön kitűntek, hogy baromságok:
- a Nílus kb. 2 kilométerre folyt a piramisoktól. Erre vonatkozóan én nem láttam hasonló adatot. Nyilván változtatta a medrét az évezredek során, de hogy épp i.e.26.szd-ban csak 2km lett volna a táv, számomra nem bizonyított. De ha így is van és tényleg közelebb volt a meder, akkor a turai mészkőbányától ennyivel távolabb volt. Ezzel az aprósággal nem foglalkoztak a filmben :)
- Csatornát készítettek, amivel a piramishoz kb. 500 méterre tudták hajóval szállítani a követ. Arról a társadalomról van szó, akik kapákkal alakítanak ki csatornákat öntözésre. Egy ekkora munka önmagában több év, évtized és "némi" tervezés. Arról nem beszélve, hogy beengedni ennyi vizet ilyen közel a piramishoz önmagában kockázatos (mi lesz a szántóföldekkel???). De hogy ilyen méretű csatornákat építenének i.e.26.szd-ban szó nincs.
- Készítettek egy csónakot, amit még Bertrand is belinkelt. Ennél direkt visszatekertem a felvételt, mert nem hittem a fülemnek. A narrátor mondja, hogy a fellelt képek alapján építették a hajókat (a fellelt képek időpontjáról nincs info, szerintem későbbi lehet, de ennek nem néztem utána). A következőkben mutatják, ahogy gyalult anyagból (!), pillanatszorítókkal (!) raknak össze egy csónakot, aminek bordái vannak (!), amit ezidőtájt még nem ismertek. De legnagyobbat akkor röhögtem, amikor mondták, hogy kötelekkel rögzítették egymáshoz a faanyagot. No nem ezen az infon, mert ez már évtizedek óta ismert volt, de amikor a fickó elővett egy igazi, ókori villanyfúrót és megmondta, hogy többezer lyukat kell fúrni a hajóra :) Ebben a pillanatban nem tudtam, hogy tényfeltáró anyagot nézek vagy pedig valami paródiát. És a hajót végigfurkálták a fúrógéppel, átkötözték a láthatóan gép által készített kötélzettel. A vicc nem az, hogy ezt a technológiát használták, hanem a hülyének nézés.... A csónaknak fedélzete volt (nem tudom hogy hívják ezt pontosan), de az egyiptomiaknál szó nincs ilyesmi csónakokról-hajókról, totál eltérő masinákat építették. Azon már kínosan röhögtem, amikor daruval lerakták a vízre és műanyag edényekkel merték ki a vizet. Természetesen az egyiptomiak tudták, hogy ha bedagad a fa, akkor majd vízálló lesz, ehhez a nézőket fel kellett világosítani.
- Amikor a köveket bányászták, bemutatták, hogy hogyan lehet acél eszközökkel kivágni a köveket. WTF?
- Mutattak egy nilométert. Ilyeneket alkalmaztak igen, de évszázadokkal később. Azt a konkrétat, amit mutattak pedig kb. 3500 év választja el a piramisoktól, ennyire függ össze. "Csak" 3500 év. Látszik, hogy a film azoknak készült, akiknek fogalmuk sincs milyen korba illesszék a piramisokat.
A második részt egyelőre nem volt még kedvem megnézni. Nem tudom kinek készült a film, de hogy hemzseg az ökörségekről, az biztos. Szánalmas baromságokat "magyaráz", miközben az igazán fajsúlyos dolgokon átsiklik. Merer-rel kapcsolatban is leginkább feltételezések vannak. Ami nem baj, csak továbbszőtték azokat...
"és mi ezzel a probléma? ez az időszak volt a fejlődés csúcsa, ennyi. "
"egyrészt közvetlenül utánuk nem tértek vissza, csupán kisebbeket építettek"
Hát ezaz. Ha kisebbeket építettek, ott méginkább lehetett volna jobb minőségű és pontosabb. De ez sem így van. A három nagy piramis egyértelműen kilóg a sorból.
Ha a példád korrelálna a piramisépítéssel, akkor ma a koreai autógyártás egy rakás bóvlit állítana elő. De nem így van. A fejlődés folyamatos, az elődök hibáit csiszolva egyre jobb termékeket készítenek.
"sem az elődei, sem a közvetlen utódai nem maradtak fönn olyan minőségben, mint a nagyok."
és mi ezzel a probléma? ez az időszak volt a fejlődés csúcsa, ennyi. a későbbi piramisok leomlására is megvan a magyarázat. idézted is, de a lényeg elkerülte a figyelmedet:
<A legtöbbről viszont lelopkodták azt, hiszen kitűnően csiszolt, jó anyag volt - ezután a piramis magától összeomlott, mert a piramismag köveinek minőségével nem nagyon törődtek.>
"Miért tértek vissza a nagyokat megelőző technológiához?"
egyrészt közvetlenül utánuk nem tértek vissza, csupán kisebbeket építettek, másrászt ha ezt feszegeted, akkor mégiscsak figyelmen kívül hagyod a többi szempontot. " A nagy piramisok kövei mégsem voltak olyangyenge minőségűek"
mihez képest? a többiekéhez képest egyértelműen jobb minőségűek voltak.
" Egy jóval kisebb piramisnál miért nem használtak jó minőségű köveket a belső kvádereknél?"
akkor kérdezd meg azt is, hogy miért építettek kisebbeket. ugyanaz az oka.
"Idővel egyszerűen abbahagyták a piramisok építését, helyette a Királyok völgyében temetkeztek."
ennek egyértelműen nem technikai, hanem kulturális-vallási okai vannak, lásd:
<Ezután viszont gyakorlatilag megszűnt a hagyomány. Ennek nem gazdasági vagy politikai okai voltak: a hatalom felső-egyiptomi családok kezébe került, akik a sziklasíros temetkezési rítusok szerint jártak el, amilyen a helyi hagyomány volt.>
" Amennyiben a társadalmi oldalát, mint az építés egyik feltételét vizsgáljuk, alapvetően nincs jelentős változás, leszámítva a fokozatos fejlődést, mely lehetővé tette más monumentális építmények létrehozását, ergo, nem lehetett társadalmi oka a minőségromlásnak."
ezt nem tudom, hogy konkrétan melyik időszakra érted. ha a IV. dinasztiára, akkor ez tételesen nem igaz, és egyértelmű, hogy nem olvastad el az erről az időszakról szóló cikket.
addig viszont nem nagyon van értelme a beszélgetésnek, meret így figyelmen kívül hagyod a tényeket.
ez egyébként a legkisebb a problámák sorában: nyilvánvaló, hogy van ott elég kő, csak nem ismert az adott kőfejtő pontos helye; ezt a cikk tételesen le is írja.
ebből mesze nem következik sem az, hogy máshonnan hozták a köveket, sem az, hogy jóval korábban épült volna.
" dehát próbálták és széthordták például a burkolóköveket. Vagy Menkauré piramisát Al-Mamún el akarta bontani, de nem sikerült. Ellenben a többi piramis pusztulat."
tételesen le van írva az idézetben, hogy míg a technológiát ismerték és használták is, de lényegesen silányabb minőségben végezték el a kivitelezést, mint a nagy piramisok esetében.
mondok egy példát: néhány éve "nagy felfutás" volt a kínai autógyártásban, saját márkánéven dobtak ki autónak látszó tárgyakat (de ugyanez lefutott korábban a koreai esetben is).
a technológia ugyanaz, a minődég... hát, az már nem annyira.
az említett hozzászólásaid később keletkeztek, mint az enyém, tehát ez egyrészt nem válasz, másrészt továbbra is úgy látom, hogy figyelmen kívül hagyod az egyéb szempontokat.
"A nyomokból kiderül például, hogy a burkolat felhelyezésével és összecsiszolásával felülről lefelé haladtak." Ezt írtam már korábban, de elvetettétek."
Persze, hogy elvetettem... Hogy a csudába lehet úgy burkolatot föltenni, hogy lóg a levegőben? Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogyan lehet felülről elkezdeni ilyen hatalmas kövekkel a burkolást. Akár hogyan is ékelik a helyükre a köveket, egészen biztos, hogy néhány centit lógni fok a külső, alátámasztás nélküli része, De akkor hogyan teszi alá a másikat? Az is lógni fog, s a következő sort már be sem lehet rakni a helyére.
Lehet, hogy utólag burkolták, (alulról fölfelé) de az is necces, mert körbe kell állványozni az egész piramist, ami egy őrült nagy munka. (Az állványozás értelemszerűen valamilyen töltést, rámpát, stb. jelent, amit körbe kell vinni.)
"előre szólok, hogy Hafré piramisa esetében a bizonytalanság nem azt jelenti, hogy ne lett volna elég kőanyag a környéken, csupán azt, hogy nem egyértelmű a piramishoz használt kőfejtő pontos lokációja."
Ez még rendben is lenne, de a térségben egyszerűen nincs több kőbánya, ahogyan az az általad betett térképről is leolvasható.
Ez egy viszonylag sík terület, mely a Nílus felé lejt.
A Menkauré piramisának megvolt a "saját" bányája, ez OK. A Hufu piramisának bányájából már fél millió köbméter hiányzik (számold bele a törmeléket is) Hafré piramisának nem marad bánya. Honnan bányásztak még legalább 3 millió m3 követ? A közelben biztos nem, mert annak nyoma lenne. Akkor viszont a szállítási út nőtt meg jelentősen.
Lásd még lentebb is.
Még egy fontos észrevétel: A Hafré piramis Ny-i oldalánál található egy "árok", melynek falán jól látható a kő rétegződése, és az erózió nyomai. Figyeld meg a színkülönbségeket, s a kopást a világos rétegeknél. Nos, ilyen világos-sötét csíkos köveket nem látni egyik piramisba beépített belső köveknél sem, csak a templomoknál.
A felső képen a piramis alsó soraiban ugyan ez látszik. Mielőtt azt mondod, hogy lám, az első 4-5 sort nem is kellett felrakni, egy K-Ny-i metszetet is mutatok, ahol az látszik, nem sok követ váltott ki ez a piramisba "beépített" plató." http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=100782424&t=9000303 felső kép.
Tehát ezt a csíkos, világos sárga követ a bányából először el kellett távolítani, vagy máshol használták föl, hiszen a piramisok rakott köveinél nem látszik ilyen erózió, vagy csíkosság, vagy világos sárga szín. Ott sokkal kopásállóbb, homogénebb és sötétebb a kövek anyaga. (A 2,7 millió köbméterből ezt a mennyiséget is le kell vonni.)
Nézd meg a felső két képet, s láthatod, hogy ott bizony gyengébb minőségű "csíkos" kövek láthatók, amiket gyakorlatilag elfútt a szél...
Mögötte a piramis köveinek kontúrja élesen rajzolódik ki, szinte kopás nélkül. Az előbbiek mérete legalább 3*1,5 m, mégis elkoptak a fölső sorok, míg a piramis 1*1 m-es kövei szinte sértetlenek. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=100218662&t=9000303
"De miért nem hordták szét az épen maradottakat, a nagyokat?"
Pont ezt írtam már ememnek, hogy dehát próbálták és széthordták például a burkolóköveket. Vagy Menkauré piramisát Al-Mamún el akarta bontani, de nem sikerült. Ellenben a többi piramis pusztulat.
Tehát nem csak technológialiag nézem én sem, hanem figyelembe véve a korok habitusát, a három nagy piramis (és még 1-2 előző) túlélte, a többi nem.
Hogy ennek mi az oka: technológia vagy bármi egyéb, nem tudom. Egyébként Menkaurénál ezt írják:
"A nyomokból kiderül például, hogy a burkolat felhelyezésével és összecsiszolásával felülről lefelé haladtak." Ezt írtam már korábban, de elvetettétek.
"itt például az derül ki, hogy nem olvastad el a piramisok tipológiájáról szóló cikket, különben nem írtál volna ilyen butaságot. attól egyébként, hogy a méretük azonos, 2 piramis lehet teljesen más szerkezetű-technológiájú."
Lehet, azonban míg a nagyok egyben maradtak, sem az elődei, sem a közvetlen utódai nem maradtak fönn olyan minőségben, mint a nagyok. Márpedig a technológia az utóbbiaknál már biztosan adott volt. Miként lehetséges, hogy mégsem alkalmazták a tanultakat? Miért tértek vissza a nagyokat megelőző technológiához?
Nézd meg a piramisok tipológiájáról szóló cikkben az ott lévő ábrákat, akkor világossá válik, hogy a nagy piramisok előtti, és utáni piramisok egyaránt romhalmazok. Ez alól a Dzószeré az egyetlen kivétel.
Idézed:
<A kész építmény - méreteitől eltekintve - semmiben sem különbözött a gizehi piramisoktól. Lagalábbis újkorukban. Ugyanis az V. dinasztia piramisai ma inkább tűnnek egy kőbánya depójának, mint tervezett épületnek, pompás gúlának. Van olyan, amelyikről magától csúszott le a burkolat, mint Huni sírjáról. A legtöbbről viszont lelopkodták azt, hiszen kitűnően csiszolt, jó anyag volt - ezután a piramis magától összeomlott, mert a piramismag köveinek minőségével nem nagyon törődtek. (Ugyanez a VI. dinasztiára is igaz.)>
Ebből három dolog következik:
- A nagy piramisok kövei mégsem voltak olyangyenge minőségűek, illetve,
- "elfelejtették" a tanultakat. Egy jóval kisebb piramisnál miért nem használtak jó minőségű köveket a belső kvádereknél?
- A nagy piramisokhoz csak jó minőségű köveket használtak, még a belső kövek esetében is.
"sajnos rossz a megközelítésed, hiszen kizárólag technológiai kérdésnek állítod be a hanyatlást. duplán nincs igazad, hiszen egyrészt, ahogy láthattad, az V.-VI. dinasztia idején is használták az elődök technológiáját, másrészt több faktor hatása érvényesül itt az építészetin kívül: társadalmi, politikai, kulturális, vallási és gazdasági."
- Azért állítom, hogy használták, mert ez szükségszerűen következik, ha a piramisépítés fejlődésébe a nagy piramisokat is beszámítjuk, ui. utána még vagy 800 évig építettek "hasonlóakat", tehát az ismereteket nyilván felhasználták volna azok építésénél is. Ha a nagyokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor is van valamilyen fejlődés, de korántsem olyan mértékű, és hanyatlásról sem beszélhetünk. Idővel egyszerűen abbahagyták a piramisok építését, helyette a Királyok völgyében temetkeztek.
- Amennyiben a társadalmi oldalát, mint az építés egyik feltételét vizsgáljuk, alapvetően nincs jelentős változás, leszámítva a fokozatos fejlődést, mely lehetővé tette más monumentális építmények létrehozását, ergo, nem lehetett társadalmi oka a minőségromlásnak.
A 800 év alatt egyenletes volt a piramisok építésének minden jellemzője, méret, minőség, forma, stb... Nincs bennük számottevő változás.
De van itt egy érdekesség:
Dzedefré (és Baka) visszatért (szerintem folytatta) a III dinasztia-beli építési módszert: Az alépítmény egyszerű T-alaprajzú. Az építéskor visszatértek a III. dinasztiára jellemző – majd a Baka-piramisnál újra feltűnő – „nyitott gödör” módszeréhez. Amíg a megelőző négy piramisban igyekeztek minél magasabbra emelni a sírkamrát a piramis felépítményébe, addig Dzsedefré ismét a mélybe süllyesztette azt." Írj a Wiki.
Ezután(?) következett Hafré, és Menkauré, akik újra a jó minőségű piramisokat alkották. Majd megint a silány piramisok sora következik. Sőt, Menkauré fia Sepszeszkaf egyenesen masztabát épített... Nem furcsa ez a hullámzó teljesítmény, és építési stílusváltások sora egyetlen dinasztián belül?
Azt is írja a Wiki, hogy ezeket a silány piramisokat széthordták, s ez is hozzájárult pusztulásukhoz. Valószínűleg igaz. De miért nem hordták szét az épen maradottakat, a nagyokat?
Erre csak egy válasz adható, ezeket a nagyokat valamilyen okból kiemelt tisztelet övezte. Nem merték, vagy nem is akarták széthordani.
Ez a momentum arra utal, hogy a nagyok (a ma is épségben levők) mégis valamilyen egységes terv alapján készülhettek, valamilyen egységet alkottak egymással, sokkal többet jelentettek, mint más piramisok.
Megint vegyük ki a nagyokat a sorból, s akkor minden a helyére kerül: a IV dinasztia piramisai is épp olyanok ma, mint a megelőzőek, vagy az utána következőek. Egy kupac törmelék mind...
Ebben az esetben nemcsak stílusuk, minőségük, hanem mai állaguk miatt is kilógnak a sorból, amit a ma elfogadott elméletek nem tudnak kezelni, csak szőnyeg alá söpörni.
Még egy megjegyzés:
A IV. din. uralkodói - a "nagyok" kivételével - mind máshol emeltek piramist.
"Semmilyen indok nincs arra vonatkozóan, hogy a következő építmények miért csak törmelékkupacok manapság, ha az építés technikája már a kezükben volt."
erre is válaszoltm már, többszörösen.
leragadsz annál, hogy kizárólag technológiai kérdésként kezeld a piramisépítést.
nem az.
persze addig nem is tudsz kilépni ebből a körből, amíg legalább az általános alapvető ismereteket nem szerzed be.
- "A masztabák nem elődei a vitatott Nagy piramisoknak," - "dehogynem."
A korai masztabákban a sírhely mélyen a szint alatt van, a nagy piramisban jóval afölött.
Laposak, alig néhány méter magasak.
Függőleges aknából (eetleg ferde lejáratból) és termekből áll.
Általában téglalap alakúak, később palotára hasonlító homlokzatúak, belső kialakításúak.
A központi mag köré rézsűs (ferde síkú) kőrakás a jellemzője.
Ezek biztosan temetkezési helyek voltak, a piramisok viszont nem. Legalábbis a legtöbbje nem az volt.A piramisokkal párhuzamosan, s a nagy piramis után is épültek masztabák. (Tehát nem egymásból fejlődtek ki!)
- "Dzsószer piramisa kivétel, de az is teljesen más stílus." - "pont Dzsószer piramisa a bizonyíték a masztabákkal való rokonságra,"
A más stílust a nagy piramissal való összevetésre értettem, merőben elüt (szinte mindenben) Hufu piramisától. Dzsószer piramisa magán hordozza a masztabák építésének jegyeit. Így a megállapításod igaz,
"miből gondolod, hogy egy fejlődésnek, bármilyen fejlődésnek lineárisnak és állandónak kell lennie?"
Nem gondolom, hogy mindig azonos szintűnek kellene lennie, de azt igen, ha egyszer elért egy technikai szintet, azt később sem fogja (pláne azonnal) elfelejteni, ha egyébként erre semmi nem ad okot. Semmilyen indok nincs arra vonatkozóan, hogy a következő építmények miért csak törmelékkupacok manapság, ha az építés technikája már a kezükben volt.
"Dzsószer és Sznofru példáján tökéletesen látható, hogy a sajár kárukon tanultak, és menet közben, illetve egy másik piramis építésénél korrigálták az előzőleg elkövetett hibákat."
A nagy piramisok után már egyetlen piramis sem épült ezzel a technikával, kivitelezési precizitással. Visszatértek (vagy inkább folytatták) a korábbi építési módot.
A piramisok építése gyakorlatilag azonos szinten maradt közel ezer éven keresztül. (Kivéve a vitatottakat.)
"Honnan bányászták a csaknem ugyan akkora Hafré piramis és más építmények köveit.
Mert 2,8 millió köbméteres bányából igen nehéz 5-6 millió köbméternyi követ kitermelni..."
ez már tényleg egészen elképesztő.
szándékosan nem másoltam ide az utolsó bekezdést, de erre a fejleményre igazán nem számítottam - ugyanis a nem a térkép a lényeg, az eddig is tudható volt, hogy az egész fennsík egy nagy kőbánya. te magad is idézel a cikkből, linkeled is, de ezek szerint nem jutottál el az utolsó bekezdés elolvasásáig, pedig az tételesen a többi piramishoz szükséges kövek kibányászásávak foglalkozik, míg az általad betett rész kizárólag Hufuéval.
lehet, hogy ez az utolső bekezdés nem fért el a monitorodon?
segítek.
<Other pyramid quarries at Giza
Menkaure (2490-2472 BC) built the third, or smallest, of the three principle Giza pyramids. American archaeologist, George Reisner, correctly identified a depression south-southeast of Menkaure’s pyramid as the quarry for that pyramid. It runs roughly southeast to northwest. Though we have not made a calculation of the volume, its size and location make it a likely candidate to be Menkaure’s pyramid quarry.
The Khafre quarry is less certain. Khafre (2520-2494 BC) may have quarried in several places at Giza. Part of his quarry may lie under the deep sand in the wadi south of the pyramids. Khafre may have also quarried tremendous amounts of stone in the area of his Sphinx (see see Khafre’s Sphinx) and from north of his pyramid causeway.>
előre szólok, hogy Hafré piramisa esetében a bizonytalanság nem azt jelenti, hogy ne lett volna elég kőanyag a környéken, csupán azt, hogy nem egyértelmű a piramishoz használt kőfejtő pontos lokációja.
"ellenben még ehhez képest is rettenetesen irritáló, hogy visszatérően nem olvasod el/nem érted meg/negligálod/kiforgatod a megadott forrásokat.
a kőfejtőről betett cikk tételesen ellentmond az állításodnak, illetve mások is betették a térképet, ahol a gizai piramisok közvetlen közelében található kőfejtők láthatóak.
mivel az egész fennsík egy nagy potenciális kőbánya, ezért (is) logikus, hogy az adott piramishoz szükséges köveket a közvetlen környezetéből bányászták ki, tehát Hufu piramisához Hufu piramisa közeléből, és így tovább."
Úgy látom, Neked sem ártana egy kicsit utána nézni, mielőtt elragadtatod magad... A térkép önmagában semmit nem mond.
"The estimated volumes for Khufu’s pyramid and the missing stone in his quarry are: Volume cubic meters Khufu pyramid 2,590,000 Khufu quarry 2,760,000"
A két érték jó közelítéssel megegyezik. A bánya térfogatából még vonjál le 30 %-ot, mint hulladékot, s máris hiányzik fél millió köbméter:
"The ancient quarrymen also wasted a certain amount of rock when channeling to extract the stone blocks. Master Carver Nick Fairplay estimated that this waste could have been 30%, perhaps more."
Honnan bányászták a csaknem ugyan akkora Hafré piramis és más építmények köveit.
Mert 2,8 millió köbméteres bányából igen nehéz 5-6 millió köbméternyi követ kitermelni...
Arról nem is beszélve, hogy még azt is feltételezik, hogy más piramisokhoz is szállítottak innen köveket.
"A platón a piramisépítkezések megkezdése előtt már valószínűleg intenzív kőbányászatot folytattak, talán a szakkarai, dahsúri és a mejdúmi piramisok kőanyagának egy része is innen származik.[9]" http://kulonlegessegek.blog.hu/2012/02/02/a_gizai_nagy_piramis
"Van olyan, amelyikről magától csúszott le a burkolat, mint Huni sírjáról. A legtöbbről viszont lelopkodták azt, hiszen kitűnően csiszolt, jó anyag volt - ezután a piramis magától összeomlott, mert a piramismag köveinek minőségével nem nagyon törődtek."
Magától csúszott le a burkolat? Akkor azt nem úgy építették, mint a nagy piramist... Amiről ugyancsak lelopkodták a burkolóköveket, mégsem akar összedőlni. Pedig még robbantottak is benne :)
