A papucs már dob a képeken, egyre nehezebb eldönteni, nő vagy férfi. Egy körömlakk pedig végleg elbizonytalanítana egy kiéhezett férfit a formás lábak tekintetébe, Az ülős képek már nagyon ütősek.
Köszönöm! Sajnos Nekem sincs még csizmám és időm sincs nézelődni. Ez a kérdés bennem is felmerült. A boka csizma a mindennapok viselete, a hosszú szárú pedig a dögösebb. Ezt a dolgot magunknak és a rászánt pénz függvényében kell eldöntenünk. Én az hiszem nézelődök és ha látok olyat amibe beleszeretek azt veszem meg.
Amúgy ha ilyen ütemben romlik az idő akkor lassan már a csizmákat is elő kell keresni, esetleg beszerezni párat. Egyenlőre még nincsen semmilyen csizmám, így elsőre valami 4-5cm sarkút szeretnék viszont nem tudom eldönteni, hogy ha csak egyet akarok venni akkor hosszú szárú vagy boka csizma legyen? Köszönöm ha segítetek :)
Gyerekvállalással nincs gond. Nem is az a probléma, hogy meglát és elmeséli másnak. Nyilván akkor öltözik be az ember amikor a gyerek alszik vagy nincs otthon.
A probléma bázisa az idő. Helyt kell állni apaként,családfenntartóként, és férjként.
Egyszerűen alig marad idő ilyesfajta hobbyra. Hozzáteszem úgy, hogy a lehető legideálisabb helyzetben vagyok,mert nejem tud rola és támogat mindenben.
A megoldás az lenne , ha létezne egy partner,azonos érdeklődési körrel, hellyel ,és nála mondjuk havi 1-2 alkalommal órákon át átalakulhatna az ember.
Ha szokni akarjátok a magasságot, ne tűsarkú legyen, hanem szélesebb, telt talpú. Ha elég biztosan tudtok egyensúlyozni, akkor keskenyebb lehet a sarok.
Eme gondolat, kérdés neked, illetve azokhoz a kedves fórumozókhoz, olvasókhoz szól, akik férj-feleség viszony van (de reagálhat bárki rá).
Lehet, hogy ez egy külön topikos téma, de majd meglátjátok. Crossdresserek gyerekei.
Nem borul-e fel a szervezet, ha ilyenfajta viselkedéssel élünk? Lehet-e gyermekünk?
Ha van már gyerek, mennyit vesz észre a ti/mi hobbijainkból, tudnak-e esetleg róla?
Azért is vetettem fel ezt a gondolatsort, mert ők talán kikotyoghatják a legféltettebb titkainkat, ami nem biztos, hogy utána bárki szemébe is néznénk.
Minden a feleségem ruhatárából van kivétel a cipők, mert neki 39 nekem 42-es a méret. Ha női ruhába vagyok akkor igen magassarkúban ritkán, de inkább csak a nejem papucsát használom (Az jó még akkor is ha lecsüng a sarkam). Az a ritka pillanat azért, kell, hogy szokjam a magasabb sarkat és gyakoroljak. Női, férfi munkát csinálom, de nem ruhához kötöm és persze ezt mind csak is a négy fal takarásában.
Nem nehéz úgy ülni, meg lehet szokni, csak oda kell rá folyton figyelni. Mert a kiváncsi pasik kereszttüzében vagyunk, akik a bugyinkra kiváncsiak. :-) Na meg a szép ülés figyelemfelkeltőbb, és izgatóbb! Hogy hátha... Pedig figyelünk, és nem lesz sikerélményük.
A fekete nem rossz a kékkel. Inkább a piros az ami kevéssé jó. (Nem azt mondom hogy nem jó, csak nekem nem jön be.) A vállkendő se rossz ehhez a ruhához.
Azt kell mondjam egyre tökéletesedik ez az oldal. Egyre nőiesebben tudunk öltözni, állni, járni. Sok időt töltök a nők figyelésé. Ha csinin vannak felöltözve mindig zárt a lábuk, térd keresztbe, vagy egymáshoz nyomva, még olyan magassarkúban is mint rajtad van. Hihetetlen nehéz lehet, de ha így kell próbálkozzunk mi is. Az ülő képről bizony nem mondanám, hogy az egy férfi női ruhába. Nekem tetszenek a képeid.
