A vízhűtéshez túlnyomás mentes rendszerben a 90 fok körüli hőmérsélet az optimális. Kis felület, kis súly, kis méret >> nagy hőlépcső >> jó hűtés. Túlnyomásoban meg 100 fok körül is akár.
Hozzá értés nélküli okoskodás lesz. Benzinesnél a hideg fémre kicsapódik az üzemanyag, hideg környezetben rosszul keveredik a levegővel. Igaz nem sok időt szántam az utána olvasásnak, de az olajoknak kell a magasabb hőfok, hogy jobban elláthassák a feladatukat. Anno amikor pakurát fejtettünk le tartálykocsiból egy kültéri tárolóba, hogy aztán kazánban elégessük, gőzzel kellett felmelegíteni, hogy szivattyúzható legyen. Meg talán a fémeknek is jobb, ha 100 fok körül vannak. Nem annyira ridegek. Szerintem.
A Carnot ciklus az a térfogatváltozásból adódó hőmérséklet csökkenésre vonatkozik nem arra, hogy lehűti a hengerfal a gázt és veszendőbe megy az energia.
Pont ugyanezt mondtam én is: vagyis hogy pont tökmindegy, hogy 50, vagy 90 fokos az a hűtővíz (a 800+fokos gázhőmérséklethez képest).
A közel víz-forráspontig úgymond "szokványosított" hűtővíznek technikai okai vannak - és NEM termodinamikai.
Vagyis kár ehhez nyakatekert teóriákat gyártani, hogy miért pont 90 fok körüli az "optimális motorhőmérséklet" (és nem mondjuk 50) - mert ez is csak annyira "tudományos"- mint a +7 foknál való eszement téligumira váltás (amit egyébként soha, egyetlen gumigyártó gyártó se ejtett ki a száján).
Austinban csak elektromos buszok járnak.... Most napokig nem járt semmi.
Itt azt írja jelenleg 12 elektromos busz van Austinban.
During several days of brutal cold in Texas, the city of Austin saw its fleet of 12 new electric buses rendered inoperative by a statewide power outage.
Miért nem járt a többi busz?
Azt is írja, hogy az áramszünet alatt sokuknak segített az autóban tárolt villany:
During the Texas outages, some Twitter users said they used their electric vehicles to power their homes. But wider applications of such vehicle-to-grid technology would require larger infrastructure changes and utility involvement.
a szegényebb városrészek lakossága tömegközlekedéssel jár munkába és bevásárolni is. Az áramkimaradás így egész iparágakat ránt magával akkor is, ha azok épp nem érintettek az áramszünetben.
Ha egy városban teljes áramszünet van, akkor hova mennek dolgozni az buszokkal az emberek? Sorold már fel légyszíves melyik iparágak működnek villany nélkül Austinban!
Sokféle lehetőség van a nukleáris technológiában ez tény. Reméljük meg is valósul belőle néhány. Sajnos az összes nyűge ellenére ma a nyomottvizes a legkiforrottabb és minden más csak kísérleti, vagy elméleti síkon létezik. Ez ugye azt jelenti, hogy az elterjedése fél évszázados léptékben remélhető, ha ma kitalálják és elkezdik a kísérletezést, akkor is.
A jövő az atomenergiáé.... nem hinném, hogy az ITER kínálta fúziósé ami túl nagy, túl bonyolult, túl drága.
Az atomenergia elvileg lehet nagyon olcsó és biztonságos is.... 50-100 év távlatában.
Addig jobb híján kénytelenek leszünk a megújulókra támaszkodni, ha nem akarjuk a fossziliskészleteink végérvényesen fölélni.
Nem jó ez, sokkal jobb lenne egy tejes doboz méretű, 100 kW-os nagyságrendű nukleáris reaktor, amíg nincs, addig is kell valamivel áramot csiholni.
A texasi fagy nem tett jót az austini elektromos tömegközlekedésnek
Austinban csak elektromos buszok járnak - amíg az időjárás engedi a töltést. Most napokig nem járt semmi. Más amerikai államokhoz hasonlóan a texasi kormányzat is az elektromos közlekedésben látta a jövőt évtizedek óta. Az utóbbi húsz évben Austin - az állam fővárosa - 650 millió dollárt költött villanybuszokra, és töltőállomást épített ki, amely 187 ilyen járművet szolgál ki. Jövőre már kizárólag elektromos járműveket szerezhetnek be elvileg. Ám az elmúlt hetek hideghulláma az elsők között az áramellátást roppantotta meg: több százezren maradtak áram nélkül napokig, és a városi közlekedés is kénytelen volt leállni. Benzint és gázolajat ugyanis még el lehet juttatni a katasztrófa sújtotta területekre helikopterrel vagy katonai járművekkel, de áramot nem. Austin legfőbb baja az, hogy kizárólag elektromos buszokat közlekedtet, viszont a szegényebb városrészek lakossága tömegközlekedéssel jár munkába és bevásárolni is. Az áramkimaradás így egész iparágakat ránt magával akkor is, ha azok épp nem érintettek az áramszünetben. A Jalopnik cikke figyelmeztet arra, hogy az elektromos autózás terjedése elkerülhetetlenné teszi az amúgy is túlterhelt amerikai elektromos hálózat teljes megújítását. A hóvihar extrém eset volt, de az átállás időjárási kilengések nélkül is letérdeltetheti az áramellátást, írják. (HVG)
Szimulált Atkinson van benne ha pontosak akarunk lenni. Amúgy nem azért van az S2 üzemállapot 40 fokos vízhőmérsékletre beállítva mert Atkinson motor van benne.
Nincs igazad. Tudod alsó fordulaton miért nincs nyomatéka az ICE motoroknak ill miért annyi az alapjárat amennyi? Mert alacsony fordulaton lehűti (van rá idő) a gázt a hengerfal és hengerfej és csökken a nyomás ezzel a nyomaték. .
A Carnot ciklus az a térfogatváltozásból adódó hőmérséklet csökkenésre vonatkozik nem arra, hogy lehűti a hengerfal a gázt és veszendőbe megy az energia.
A HEMI motorok egyik előnye, hogy kisebb a hőveszteség mert a félgömbnek (gömbnek) a legkisebb a felszine a térfogathoz mérten így jobb lesz a hatásfok mert kisebb hő megy veszendőbe a kisebb felszin miatt.
Amúgy én az Otto ciklust ismerem a belsőégésű motorok "alapelveként" ami nyomásokkal "arányos"
Logikus lenne, de azért még ott tartunk, hogy az ITER épül már vagy 20 éve, és mire valóban termelni fog az se holnap lesz (és akkor is igazából csak kísérleti a dolog), került annyiba hogy jelen állás szerint is csak sok ország összefogásával sikerülhet összerakni.
Szerintem is a fúziós energia a jövő, csak valahogy mindig 20-30 évre vagyunk tőle.
Bizonyára, a gőzmozdonyok is elmentek volna még ötven évet...
Nézzük a realitásokat három szinten, globális, EU, Magyarország!
Globális:
Ha atommal akarnánk megoldani az emberiség energiaigényét a könnyen kitermelhető uránérc készletek egy évtizeden belül elfogynának. Mindenképp hiány állna elő és egyre nagyobb szennyezéssel tudnák kitermelni a gyenge érceket.
Azt tudjuk az egész világon egyre kevesebb nukleáris erőmű épül, egyre több megújulóval. Miért is építenek az oroszok csak két reaktort? Miért fogja vissza Kína a reaktorépítési terveit?
A világ teljes atomiparának közel két év alatt tíz reaktort sikerült kiizzadni....
Ha viszont az atomipar nem azon küzd, hogy megoldást kínáljon az emberiség energiagondjaira, hanem azon, hogy fenntartsa szánalmasan apró részarányát az energiatermelésben, akkor érdektelen számunkra a jövő tekintetében. Persze épülnek, épüljenek is, jó lesz, szép lesz, de alapvetően még sem a megoldás, hanem a probléma részei lesznek ezután is.
EU:
Európa a megújulók felé fordul és egyesített energiarendszere erre lesz optimalizálva. Minden más hatalmas költségek árán tud csak létezni majd benne.
Magyarország:
Az EU energiarendszerének része éppen ezért én már úgy látom, hogy Paks 2 befejezésének az esélye egyre kevesebb. Lehet, hogy az építkezés abbamaradásáért majd hoznak valami triviális okot, három sötétződ odaláncolja majd magát a kerítéshez, vagy hasonló, de a valódi ellehetetlenülés oka a megújulókra alapozott EU energiarendszer lesz.... ha így alakul ami nem biztos, de van egy egyre növekvő valószínűsége, ahogy az EU megújulórészarány gyorsuló ütemben növekszik.
Ha a szélerőművekkel szembeni politika változna, az fogja jelezni az atomkorszak végét, a szél és atom még kis részarányban sem szeretik egymást, míg az atom és napenergia egy darabig jól elvannak.
Nem vagyok motortervező de szerintem a hatásfok miatt. Magasabb vízhőmérséklet magasabb hengerfalhőmérsékletet jelent kevesebb hő megy veszendőbe, több tud mechanikai munkát végezni. Vannak olyan autók amiknek motorjai ha részterhelésen üzemelnek megemelik pár fokkal a hütővíz hőmérsékletét pont emiatt.
Nehogy valaki azzal jöjjön: akkor a Prius miért csak 40-ik melegít majd leáll a motor lámpánál való várakozásnál. :) :)
Ohh nehogy már azzal a álatlános iskolai okoskodással gyere, hogy nagyobb nyomáson magasabb hőmérsékleten fő a víz - mert nem ez volt a felvetés lényege.
Főleg, hogy nagyon sok évtizedig nyílt rendszerű, atmoszférikus nyomású volt a hűtőkör - tehát ott tényleg 100 fokon főtt. Tudom, most az jön, hogy földrajzból is gyenge vagyok - mert a perui hegyekben, 4 ezer méteren - már 80 fokon is zubog.
Arra viszont te sem válaszoltál, hogy miért pont 85-110 fok között úgymond "ideális" a motorhőmérséklet? Azon kívül, hogy "csak".
