ez romantikus alomvilag, amiben az arisztokracia is ringatta magat, a kozhiedelemmel ellentetben a magyar falvakban elkepeszto szegyensegben eltek az emberek, de meg rosszabb korulmenyek kozott elt a nemzetisegi teruletek parasztsaga - kiveve a svab parasztokat
olvasd tobbet a nepi irokat vagy tanulmanyozd a kivandorlasi statisztikakat az usa-ba a 19/20 sz. forduloja kornyeken
most tekintsunk el attol miert kellett kivandorolni ezeknek az embereknek, akik viszont bevandoroltak az usa-ba, azokrol pontos kimutatas keszult, iskolazottsag es egeszsegugyi mutatok szerint - nem meglepo modon a magyarok - vagy nemzetisegiek - a kelet-europai atlag alatti mutatokkal rendelkeztek
ez egy nyomorult orszag volt, ahonnan tomegesen menekultek az emberek, mert szegenyseg es nyomor volt, mindez pedig a monarchia legszebb eveiben, amikor mo. sosem latott gazdasagi fellendulest elt at
csakhogy ez a fellendules nem erintette sem a magyar videket, az arisztokacia beveteli forrasait pedig a lassan terjeszkedo kapitalizmus egyre jobban megcsappantotta, akik emiatt egyre jobban kizsaroltak a meg iranyitasuk alatt allo szegenyparaszti neptomegeket - pont azokat akik a hadviselo allomany zomet adtak
Honnan szedted, hogy a magyar baka nyomorúságos körülmények között nőtt fel és elmaradt az ellenségeitől?
Csak pár tétel cáfolatnak:
1, a magyarság körében a XIX. századfordulón 10 százalék körüli volt az analfabétizmus, ez messze jobb mutató volt, mint valamennyi háborús ellenségéé, beleértve az olaszokat is, szerbről, románról, oroszról nem is beszélve
2, táplákozás: a XIX. század végére nem volt éhinség - korábban se volt jellemző - lévén a magyarság nagyállat tenyésztő, földműves nép volt, nagyrészt jó adottságú területeken termelve (lásd jelentős élelmiszer export), itt nem haltak éhen tízezrével, mint Oroszországban, vagy ezrével Moldvában, egy-egy rosszabb termés után... Megjegyzem a szegény olasz, főleg délen a pastán és babon kívül nem sok mindent ismert, húst csak ünnepnap látott... de még az általad ajnározott poroszoknál is nagyobb élelmezési problémák voltak (lásd a háború alatt alultápláltság miatt meghalt százezreket).
Óriási tévedésben vagy. Kezdve azzal, hogy valami folytán ,,ázsiai és mongol" harcászatról beszélsz.
....................................... a nagy tomegu alacsony harcerteku parasztsag bevetesevel vagy inkabb bealdozasaval kiserleteztek,stb., stb., stb. .........................................
Most ne haragudj, de te konkrétam valamely háborúról beszélsz, vagy úgy nagy átlagban? Mert a reguláris hadsereg 400 éve alatt mint a vezetési, mint a hadászati, mint a hadsereg-szervezési struktúrák folyamatosan változtak. (Ellenkező esetben O.-g egyszerűen nem maradt volna fenn, mint állam.)
lehet nem szeretni, de katonai teljesitmenyben a nemetek voltak a legjobbak
poroszok koran rajottek hogy hulladek emberanyaggal nem tudnak gyozni, ezert a tarsadalmi reformok koran megjelentek az egyebkent szinten elmaradott, feudalis jellegu porosz tarsadalmi rendszerben is, amit bismarck sikeresen folytatni tudott a nemet egyesites utan
ezzel ellenben az oroszok folytatva a kozep-azsiai harci hagyomanyokat, a nagy tomegu alacsony harcerteku parasztsag bevetesevel vagy inkabb bealdozasaval kiserleteztek, akik kiharcoltak a kisebb szamu elit egysegeknek a gyozelmet
de az orosz sikerek titka vegig a a "nagy ter - hatalmas emberanyag - kornyortelen mongol mintaju katonai vezetes" harmasaban rejlett, ahol szukseg eseten akar tobb milllio embert be lehetett aldozni es sok ezer km-t visszavonulni
magyarok hagyomanyaik folytan az oroszokhoz hasonloan szinten a mongol mintaju hatalmi strukturak eletben tartasaval kiserleteztek, de itt sem a nagy ter sem a kimerithetetlen embertomeg nem volt adott, ezaltal boritekolhato volt a biztos es elkerulhetelen vereseg mind a keleti mind a nyugati tipusu hadseregekkel szemben
olasz fronton valoban helytalltak, mondjuk az olaszok ellen nem is csoda :)
ettol eltekintve egyik kedvencem az elso vilaghaborus olasz front tortenete, nagyon jo sztorikat lehet olvasni az ottani harcokrol
en amugy arra celoztam hogy mennyire igazsagtalan volt a magyar tarsadalom szocialis szerkezete, onmagaban veve is, de kulonosen a monarchia tobbi teruletevel osszehasonlitva - leszamitva persze galiciat -
a magyar bakak persze nem tehettek arrol hogy nyomorult korulmenyek kozott nottek fel, emiatt a realisan elvarhato kepessegeik joval elmaradtak az ellensegtol
ennek ellenere a szazad eleji szittya reneszansz fenyeben tundoklo magyar arisztokracia fenyes gyozelmeket es ember feletti teljesitmenyt vart (volna) el a megnyomoritott es kifosztott cseledkatonaktol
aztan csodalkoztak hogy helyette trianont kapták...
Igen???:) Túlerő???:)))) Nézd már meg, hogy a napoleoni háborúk alatt ki volt túlerőben - a német hercegségek és poroszok, vagy a franciák. Amikor Nagy Frigyest szarrá verték az oroszok, akkor is jóval kisebb hadseregük volt, mint a németeké.
Elismerem a német katonai teljesítményt, de nem tartom őket hű de nagyon nagy és legyőzhetetlen katonáknak.
"...és akiket többször szarrá vertek..." különböző túlerőben lévő szövetségek...
ettől függetlenül a modern kori háborúkban nem sok, némethez hasonló jó katonát találsz.... (elég kevesen tartották/tarják nagyobb focistának Fritz Waltert Puskás Öcsinél, pedighát a vébédöntőn a németek nyertek)
ha a diplomáciai érzékük csak feleilyen jó lett volna....
magyar bakak tobbsegeben alaultaplalt, feherjehianyos etrenden felnott cseledcsaladokbol szarmaztak, termetben es izomzatuk fejlettsegeben is a monarchia atlaga alatt voltak
osszesegeben gyenge katonai teljesitmenyt nyujtottak, foleg a nemet csapatokkal osszehasonlitva, agyutolteleknek persze megfeleltek
magyar gyalogsag tortenete szerintem kituno olvasmany a temakorben, bar dagalyisan dicseri a magyar hadsereget
A XVI. század végén a japán szamurájok is a legjobb katonák között voltak. Addigra már nagy számban használtak tűzfegyvereket is, és a szervezettségük is sokat javult. Addig is a világ talán legjobb harcosai voltak, de ekkor már a szó igazi értelmében jó katonáknak is tekinthetjük ők. Persze az ország egyesítésével és a harci gyakorlatok visszaszorítását célzó kormánypolitikával gyorsan berozsdásodtak.
Igen,de mindíg voltak ,akadtak jobb parancsnokok,akik vezették őket. Ellenkező esetben ,még a dicső legiok is vesztettek. Igazából elég sokszor.:-( Főleg némely időszakokban. Máskor mwg éppen legyőzhetetlenek voltak,de nem a katona volt más , hanem a szervezettség,melynek csak egy kereke ( fontos kereke ) a katona. Önmagában azonban elveszett lény.
A sok balfácán tehetségtelen parancsnok által 1914-15-ben a keleti fronton kivéreztetett ( Limanowa, Kárpátok) kitűnő katonaanyagnak számító magyar bakára már itthon is alig emlékeznek - sajnos - nem, hogy más népek... ráadásul a babérokat nem a honvédok aratták le, hanem Mackensen jól felszerelt bajorjai, megfelelő tüzérséggel támogatott, modern elveket alkalmazó főtisztek által irányítva ( Gorlice) .
de mondok mást, a tiroli császárvadászok? itt se említette senki, pedig nagyon jó katonák voltak.
Nem is a tisztjeiktől válsztottam külön, csak a hadvezérektől. A landsknechteket a világ minden táján bevetették különböző hadvezérek alatt, a rómaiak többszáz évig voltak a világ legjobbjai, a sikereket nem lehet egy hadvezér számlájára írni.
Pedíg szerintem nem lehet,legalábbis a vezértől különválasztani,magát a katonát. Főleg a nagytömegű zárt hadrendben harcoló katonákat. Jó vezér nélkül,még a legjobb kiképzésben részesült katona sem tud érvényesülni.
Attól még nem lesz egy hadsereg rossz, hogy elszenved néhány vereséget, a fociban sem lehet 100%-osan bajnokságot nyerni. A "legjobb katonát" én úgy értelmezem, hogy csak a katonák teljesítményét nézem, nem számítom a hadvezért, a felszerelést, vagy a létszámot.
A japánokat is legyőzték,a "léha"amerikaiak!:-) Egyébként minél régebbre mész,mondjuk az ókorba, a vezér személyes viselkedése a csatában sokkal fontosabb. Később a vezér háttérbe szorul és onnan dirigál. Csak annak a vezérnek volt presztizse az emberei előtt,aki mindenkinél bátrabban viselkedett a csatatéren.
"mert a Napkirály serege kitűnő volt, mégis Hochstadtnál (Blenheim) Marlborough a franciák rossz felállását kihasználva tönkreverte őket- ettől rosszabb katonák lettek volna a franciák? "
A spanyol örökösödési háborúban nem sokkal voltak könnyebb helyzetben a franciák, mint a németek a 30 évesben, és tűrhetrő eredményt hoztak ki.
Akárhogy is a hadvezéreknek nagy szerepe volt a győzelmekben főleg a zsoldos hadseregek színrelépése után. Az egyéni képzettség, fegyelem és a fanatizmus egy katona legfőbb tuljadonsága. Ezek alapján a japánok a nyerők minden korban.
Ehhez jön még a fegyverzet és az alkalmazott harceljárás.
A brit gyalogságot hiába félte akkor már 100 éve Európa, Amerikában megállt a tudományuk. A háborúban mindig az a lényeg hogy rá kell erőltetni a saját harcmodorunkat az ellenségre.
A katona egyéni képességei csak egy-egy elleni harcban jön elő. Erre meg háborúban igen ritkán volt példa. A legtöbbször csapatok, zászlóaljak, dandárok stb. csaptak össze.
Egyébként a
IV-V. sz. hun és gót
VII-VIII. sz. frankok
VIII-X. sz. viking
18. sz.-ban a porosz katonák nagyon jól képzettek csak arossz vezetés miatt hullottak mint a legyek :)) a poroszok sikerét is részben a sorharcászat továbbfejlesztése okozta. Ennek alapján a sereg középső része lassan oldalazva valamelyik szárny felé tolodott el miközben taámadott. A helyükre friss csapatok léptek a tartalékból. Amikor a csapatok elérték az ellenséges vonalat a középről lehuzodó csapatokkal az egyik szárnyon nagy túlerő halmozodott fel. Ezzel a megnőtt tűzerővel már nagyobb esély volt megfutamítani vagy áttörni az adott szárnyat
a franciák csak a Napoleoni harcászat miatt sikeresek.
nem lehet így tipizálni, nincs sok értelme sincs... mert a Napkirály serege kitűnő volt, mégis Hochstadtnál (Blenheim) Marlborough a franciák rossz felállását kihasználva tönkreverte őket- ettől rosszabb katonák lettek volna a franciák?
Vagy Waterloo, a csata végén megfutott a sereg, mégis a Régi Gárda két zászlóaljának hősies küzdelme szokott az emberek eszébe jutni az eseménnyel kapcsolatban. Akkor jó katonái voltak Napoleonnak vagy sem?
XVIII-XIX. században a magyar könnyűlovasság pl. elég jó volt, bár összességében fegyvernemileg kiegyensúlyozott hadsereget nem tudtunk volna kiállítani.
Szerintem a XVI. században a spanyolok (főleg a gyalogság) is ott voltak a toppon. A franciákat csak a XVIII. sz. végétől 1815-ig említeném, szerintem a XIX. század hátralevő részében már nem tudták a napóleoni színvonalat tartani.
A XIII. században (főleg a század első felében) a mongolokat is ideszámolnám.
Kr. e. VI. században a perzsák (csak az elit csapatok), Kr. e. V-II. században a görögök (és persze makedónok) tartozhatnak ide.
