Bár azt hihetnénk, az iskolakezdés csak a gyermekes családokra ró plusz terheket abban, hogy megteremtsék a munka és a magánélet egyensúlyát, ez koránt sincs így. Azoknak, akiknek nincsen gyermekük is ugyanúgy meg fogják érezni az iskolakezdést, mégpedig kollégáikon keresztül. Azoknak, akiknek nincs gyermekük, gyakran érzik, hogy a munkahelyen hátrányos megkülönböztetés éri őket: akár a műszakok meghatározása, akár a szabadságok kiosztása esetén, de abban is, ha maradni kell túlórára.
az is megesik, hogy a cég, ha fizetésemelésről, bónuszokról van szó, vagy a családosaknak ad egyedül, vagy nekik ad többet, mondván a gyermekteleneknek csak magukról kell gondoskodniuk. Valójában akárcsak az idő, szabadságolás kérdésében, itt is ugyanabból az elképzelésből indul ki a megkülönböztetés:nekik van rá nagyobb szükségük.
Nem ugyan az, mert ez egy konszenzusos, etikus nem monogám kapcsolat, és a hangsúly az etikuson van. A szeretőzés annyira nem az. Poliamoria esetén arról minden résztvevőnek tudomása van, ahhoz hozzájárul, és kölcsönös.
Bevallom, élőben nem vagyok akkora focirajongó (bár a hangulat nyilván mindent visz), sosem felejtem el, amikor először mentem ki egy meccsre, nagyon idegesítő volt, hogy nem hallottam a kommentátort és hogy nem volt visszajátszás meg lassítás :D kosármeccsen viszont rengeteget jártam, nagy Szolnok rajongó voltam még az ősidőkben :)
Általában nem élnek együtt. Lehet, persze, de nem ez a jellemző a poliamor kapcsolatra, életvitelre. Akiket én ismerek, az egyik egyedül él, a másik családban, és a partnere nem is ebben az országban él. Semmiféle munkamegosztás, közös mosogatás, vagy autószerelés nem szempont. Ez egy érzelmi kapcsolat.