Építesz hitelbe egy atomerőművet (házat), azután elkezdesz termelni (kiadod).
Hogy jó üzlet volt-e az dönti el, mennyiért tudod eladni a terméket (lakbér).
Ha az atomerőmű 30 Ft/kWh jelenlegi önköltségi áron termel (200 ezer Ft/h lakbér) de a piaci ár 15 Ft/kWh (100 ezer Ft/hó lakbér) akkor nem csináltál jó üzletet.
tegyük fel lakást veszek hitelre, és kiadom albérletre
akkor is az történik, hogy egyik oldalon fizetem a lakás nem birtokolt része után a banki kamatot, és az egész lakás után beszedem a bért
ha állambácsi bekavar, és megadóztatja a lakbért amiből nem vonthatom le a hitel kamatait, akkor ráfaragok, normális országban az üzlet minőségét az dönti el, hogy mennyiért kapok hitelt és mennyiért tudom kiadni
atomerőmű vagy bármi más ipari létesítménynél is az van, hogy a létesítménynek van egy fajlagos tőkére vetíthető hozama, és ezzel szemben áll egy kamat
akkor érdemes az üzletbe vágni, ha a kamat < hozam
Az hogy a finanszírozás drága, nem az atomerőmű sara, legfeljebb a költségstruktúrája olyan, de ez általában véve a hosszú távú gondolkodás vs rövid távúról szól,
meg a megújulónak is ilyan a költségstrktúrája, csak hamarabb kezd el termelni
ezt egy hülye mantrának látom másfelől, ha én építenék atomerőművet, akkor egész biztos hogy mindig csak annyi pénz van a reaktorban amennyit bele kellett már rakni, addig a többi pénzt nem kérem kölcsön, vagy kötvényben tartom
ez azért érdekes, mert azokat az ellenérveket hogy milyen drága az atomenergia más megvilágításba helyezi
igazából két dologra lehet ebből következtetni:
1) európa/usa drága mint olyan
2) ennyibe kerül az akadékoskodó zöldek tevékenysége
hozzá kell tenni, hogy bár vélhetően a kínaiak sem akarnak szennyezéssel járó baleseteket, biztos hogy az alacsonyabb árnak része az alacsonyabb biztonság
az a kérdés hogy ez milyen tartományban következik be, tehát hogy
eu reaktor -> 4x ár, 0.00001 % esély hogy baleset legyen
kínai reaktor -> 1x ár, 0.001 % esély hogy baleset legyen
ez 100x különbség a baleset valószinűségére, mégsem az következik belőle hogy tényleg 100x annyi baleset lesz, mert egyszerűen nem fognak annyit működni ezek a reaktorok hogy elég idő teljen el a valószinűségek teljesüléséhez
megemlíti hogy a kínaiak és indiaiak 3-ad/4ed áron építenek maguknak erőműveket, a lenti bontási költségnél is olcsóbban - ez persze nyilván a biztonság rovására megy
ami neked nyilván nem tűnt fel hogy nagyon sok helyen említi meg, az atomenergiától való elfordulás költségét mind kibocsátásban mind pénzben
Ennek érdekében az atomtörvény 1998. január 1-jei hatállyal létrehozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA, Alap) a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának (azaz a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésének, vagy a nukleárisüzemanyag-ciklus más módon való lezárásának), továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozására. Az Alap az államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített állami pénzalap.
One cost is decommissioning. According to Reuters, German nuclear companies have made a total of $30 billion euros ($36.7 billion) in provision for costs related to the cost of dismantling the plants and disposing of radioactive materials. According to the same article, Greenpeace expects the cost may exceed 44 billion euros ($53.8 billion). If the amount of installed nuclear capacity in Germany is 20.48 million kilowatts (kW), the direct cost of dismantling the nuclear reactors and handling the spent fuel ranges from $1,792 to $2,627 per kW. This cost is greater than the Chinese and Indian cost of building a comparable amount of new reactor capacity (discussed later in this article).
Amit termeszetesen a következö (pl. Pax1-et mar nem hasznalo) generaciora löcsölik ...
A lenyeg, hogy ezertonnaszamra heverö üzemanyagot probal felhasznalni (tehat a züzemanyag nem kerülne semmibe).
Azonkivül nem kell rendszeresen szetszedni, totojazni vele. A maradek pedig ott marad, ahol az egesz ~60 ev utan megdeglett. Nem kell szetszedni ... Persze egy rakas kerdes azert meg nyitva van. Nem minden, elvileg müködö ötletböl lesz piackepes, hasznalhato piackepes termek ...
ezkkaq frbgetr vqww cwdnegyon drágák, megvan cserébe a profi kivitelezés, mégiscsak egy komoly gyári cucc, de drága, és a költségstruktúrája sem éppen kedvező - az elején nagy összegű kiadás, ami hosszú idő alatt térül meg az alacsonyabb üzemeltetési költségekben
Az elejét nem tudom elolvasni, valahogy összekavarodott. Miről van szó, az atomerőművekről? :¤)
ezek a kocsik nagyon drágák, megvan cserébe a profi kivitelezés, mégiscsak egy komoly gyári cucc, de drága, és a költségstruktúrája sem éppen kedvező - az elején nagy összegű kiadás, ami hosszú idő alatt térül meg az alacsonyabb üzemeltetési költségekben
először is: nem hihető, akkumulátoros elektromos autók fognak elterjedni
másodszor az idézett cikk azt nem definiálja hogy honnan lesz a hidrogén a hidrogén autóba, azt lehet megújulóval, atommal, és fosszilissel is gyártani
minő meglepetés, hogy ezek közül is a fosszilis a legolcsóbb, egyszerűen gyártható szintézisgázból is, meg földgázból is -> csak ezek a megoldások szennyeznek
a hidrogén nem energiahordozó abban az értelemben ahogy ma használjuk, hanem a szó szerinti értelemben az, bele kell pakolni az energiát más forrásból és akkor hordozza
tekintettel arra hogy jelenleg nulla, ez nem sok mindenen változtatna, egyszerűen be kéne vezetni, és azt is úgy hogy előre definiáljuk milyen menetrend szerint fog emelkedni
Egy a jelszónk: a fosszilismentes világ.
Kár hogy ezen ironizálsz, inkább komolyan kéne venni
És az hihető, hogy egy ma még nem is létező nukleáris technológia egy-két évtizeden belül meg fogja tenni ezt?
With uranium-based nuclear power continuing its decades-long economic collapse, it's awfully late to be thinking of developing a whole new fuel cycle whose problems differ only in detail from current versions.
Fantasztikus látni a ma még csak elképzelések szintjén létező egzotikusabbnál egzotikusabb nukleáris technológiába vetett rendíthetetlen hitet, párosulva a jelenlegi folyamatok kategorikus elutasításával, sőt tagadásával.
Hogy érzékeltessem mennyire abszurd ez a várakozás egy szenzációs hírt szeretnék tudatni az egybegyűltekkel:
A Toyota amerikai értékesítési igazgatója közétett pár infomorzsát a japán konszern üzemanyagcellás járművéről. Egy michigani konferencián, Jim Lentz elárulta, hogy amennyiben minden stimmel, 2015-ben érkezhet az autó. Természetesen részletekbe menőkig nem közölt információkat. Az autó az FCV-R koncepció formájában már látható volt a 2011-es Tokyo Motor Show-n. A Priusra erősen hasonlító vonalvezetésű jármű 70 MPa hidrogén tartállyal van felvértezve, mellyel akár 700 km-es táv is megtehető.
A Toyota ezzel megoldotta a világ energiagondjait. Pár év múlva üzembeállnak a hidrogén-tüzelőanyagcellás autók amik tengernyi energiát képesek jó hatásfokkal előállítani, a hidrogéntermelést pedig már -mint hírt adtunk róla- megoldották:
Nincs más hátra, mint nekiállni és nagy sorozatban elkezdeni gyártani ezeket az eszközöket és egy-két évtizeden belül megvalósulhat a fosszilis energiahordozók tömeges kiváltása.
Ugye hihetetlen?
És az hihető, hogy egy ma még nem is létező nukleáris technológia egy-két évtizeden belül meg fogja tenni ezt?
ezen az látszik hogy lehet olyan kurva drágán sok áramot termelni ami a kutyának sem kell,
gondolom az számodra is világos hogy a nuki kapacitás mondjuk 10x mennyiségben nem fogja az állam támogatni a napenergiát, mert annyi pénz nincs a Földön
tehát úgy kell a grid parity-t megvalósítani hogy nincs kötelező átvétel és támogatás sincs: hajrá
a napnak még éppen van is rá esélye, mivel a legtöbb energiát pont akkor termeli, nyár közepén amikor a légkondik miatt nagy a fogyasztás
