A VW nem csak az elektromos autókban látja a jövőt, hanem az autó gyártásánál is egyre zöldebb forrásokat igyekszik felhasználni és ezt a beszállítóktól is megköveteli.
Ezen kívül még van az az elmélet is (Oliver Stone), amely szerint a japánok nem az atombomba miatt adták meg az amerikaiaknak magukat, hanem a fenyegető szovjet megszállás miatt. Jó mi?
Az NDK hatékonytalan ipara épült le, nem a nyugati nehézipar, ma Ausztria jóval több vasat, és acél gyárt, mint Magyarország, az osztrák acélgyárnak nagyobb a bevétele, mint a győri Audinak..
Egy közgazdás méltatlankodott tv riportban, hogy teljesen új kokszoló művet adtak el fém hulladék áron a kínaiaknak. A gyárkéményes ipart az 1980 as években építették le európa szerte, itt kicsit később az 1990 es években történt meg, oroszországban nem tudom mi a helyzet.
De éhen nem haltak de az usa ban sokan éhen haltak valamivel korábban. A maffia is félelmetesebb volt, előbb és kellemetlenebb találkozás lehetett vele mint az ávh-val itt.
A 2. ipari forradalom nagyjából ugyan úgy játszódott le mindenhol. na itt legalább nem volt megengedve a gyermek munka de a kapitalizmusban máig is tömegesen van.
A lítium akkumulátor lényegi része pl így készül a piacgazdaságban:
Ez van, amennyi nyersanyagot beszereztek mind fel is dolgozták.
Már hogyne lenne a köze a tervgazdálkodáshoz, mivel a szocializmusban terveket készítettek, arra, hogy miből mennyit gyártsanak, a nyugaton meg nem, mert ott a piac igényeit szolgálták ki.
De a vége ugyan az, lett nehézipar itt is ott is amott is, aztán le is épült itt is ott is amott is.
Igen, jellemző a képmutatásra amikor megnyílt kiewben az emlék kiállítás, az amerikai követség kérte, hogy zárják be mert sok olyan fényképpel van illusztrálva, amik akkoriban de nem ott hanem az usa ban készültek. Írországból a burgonya vész idején is volt élelmiszer export, a britek Indiából szállították el éhinség idején az élelmiszert stb.... semmi köze ennek a politikai rendszerhez.
Magas ez neked, a bombázásban emberek halnak meg, infrastruktúra megy tönkre, amit utána helyre kell állítani, idő, pénz és munkaerő kell hozzá, addig sem hadianyag készült.
Már hogyne lenne a köze a tervgazdálkodáshoz, mivel a szocializmusban terveket készítettek, arra, hogy miből mennyit gyártsanak, a nyugaton meg nem, mert ott a piac igényeit szolgálták ki.
A német iparral meg nem a kapacitás hiány volt a gond, hanem a nyersanyag hiány, és a folyamatos bombázások,
A bombázás azt nem károsította. illetve lehet, de mindegy mert amennyi anyaguk volt annyit mindég fel is tudtak dolgozni. ha több anyag van akkor lehetett volna a bombázás a gátló tényező.
Ugyan úgy fejlesztették a nehézipart mint máshol 50 évvel korábban, semmi köze a tervgazdálkodáshoz.
Gyűjtötték a meleg ruhát a németek is egész európából mikor hideg lett. ...amúgy hülyeséget írsz hiszen már a napoleoni háború idején is volt csizmája az orosz katonának. 100 év alatt kihaltak a cipészek?
Ezek elfogultsággal átitatott hülyeségek, volt gazdasági segítség, de nem azon múlott a dolog.
Igy van, oriasi mennyisegu kajat is kaptak. Ja es mellesleg az USA leszallitott 15 millio par csizmat is. A komplett ruszki hadsereg amerikai csizmaban paradezott.
De nudli volt az orosz ipar, csak a nehézipart fejlesztették, mert korábban az volt a nyugaton a húzóágazat, csak közben eltelt pár évtized, ezért mindig le voltak maradva, ez volt a szocialista tervgazdálkodás paradoxona, hogy mindig a jelen nyugatját akarták, a jövőben túlszárnyalni, de közben a nyugat tovább fejlődött, teljesen más irányokba, így mindig le voltak maradva 20 évvel, papíron, a valóságban meg sokkal többel.
A német iparral meg nem a kapacitás hiány volt a gond, hanem a nyersanyag hiány, és a folyamatos bombázások, még így is 1944-ben érte el a csúcsát a termelés, de már sem elegendő kiképzett ember, sem üzemanyag nem volt a legyártott technika működtetéséhez, pl. V2-es rakétából 10 ezer készült, de alig több mint ezret lőttek ki.
az orosz ipar nagyon nem volt nudli, hatalmasat fejlődött ahogyan az amerikai is - az amcsik persze gyorsabban mert volt rá tőke, és fejlettebb, hatékonyabb volt a kapitalista rendszer, az oroszoknak viszont volt bőven nyersanyag a hatalmas területen
de ez az időszak, kb 1890-1945 között arról szólt, hogy a korábbi nagy nemzetek: UK, Franciao lecsúsznak, elveszítik a gyarmataikat, jönnek a feltörekvők:
USA, Németország, Monarchia, Oroszoroszág, Japán és ezek közül a német, monarchia, és japán elbuknak
Oroszországból SZU néven szuperhatalom lesz, az USA-ból szintén, a németeket és japánokat meg a háborús vereséget követően internálják mint 'szövetségest' nem túl sok szuverén mozgástérrel persze
a monarchia a legnagyobb vesztes, meg is szűnik, az azt alkotó nemzeteket meg ledominálja a többi nagyhatalom - leginkább pont minket, és a felzárkózás is hatalmas gellert kap, pedig az 1. vh előtt jól haladt
a németek bukásából legalább 60%-ot annak tulajdonították hogy kifejezetten az orosz ipart lebecsülték, nem vették figyelembe vagy nem ismerték a fejlődés mértékét a 2 vh között
az hogy a Barbarossa az elején viszonylag jól ment, és a számbeli fölényben lévő oroszokat le tudták verni, a tapasztalatnak és jobb szervezésnek volt betudható, de aztán elfogytak az elavult gyenge BT tankok, megjöttek a helyükre a T34-esek és a KV-2-esek, és akkor elkezdett nagyon megnyúlni a harctéri parancsnokok arca
később a Panther-t már a T34 alapján - az ellen - tervezték, de elegendő harckocsit se legyártani se - benzin hijján - üzemeltetni sem tudtak
ehhez még egy adalék: a németeknek nagyon kevés olajforrásuk volt, valószínűleg már az elején arra számítottak hogy a Fischer-Tropsch folyamattal előállított műbenzin lesz az amivel a gépeik mennek
valszeg ezért tervezték a tankjaikat benzinmotorral míg az oroszok, meg mások akiknek volt bőven olaja, és volt mit finomítani, a dízelre álltak rá
a dízel hatékonyabban égeti az üzemanyagot, de ennél is fontosabb hogy így a nyersolajat lehet benzinre és gázolajra finomítani. A benzin ment a repülőgépekbe, a gázolaj a tankokba. A németek meg pazarolhatták az eleve kevés nyersolajat, mert a dízel részével nem tudtak mit kezdeni, a tengók mehettek vele.
Repülőgépekbe a dízelmotor alkalmatlan, mert akkori technológia mellett túl nagy és nehéz volt. A sugárhajtás ezen is változtatott volna pl, a kerozin a gázolajra hasonlító olajféle, nem olyan mint a benzin.
