Nem hiszem, hogy megkérdezték volna, mit kíván. Szerintem szóba sem jött más, mint a helyi érzéstelenítés. Ha a gerinc-injekcióról szó esett volna, arra biztosan emlékeznék, mert attól én is borzadok, és lebeszéltem volna.
Törődj bele: annyira piti dolog, hogy egy helyi szurival elintézik, mint egy fogfúrást :))
Többször elolvastam, de mindig rosszul. Bocs.
Igyekszem. Szerintem sem olyan nagy ügy, de mivel rólam van szó , ezért jelenleg én is nagy ügynek minősítem, majd utólag meg átértékelem.
A helyi érzéstelenítéses módszer az általános vagy a férjed kérésére volt így. Nekem a problémaforrások gócpontja, hogy nem kívánnék altatást, de még gerincinjekciókat sem, ha nem muszáj.
Majd az eredményről is írok.
Kösz az eddigieket és a biztatást !!
Orvos látta, sebész még nem, de a héten szerintem sor kerül arra is. Számomra is az a legfőbb érv a kezelésre, ami a férjednek, mert ilyen kockázatot nem kívánok felvállalni illetve így pl. valahová elmenni is veszélyes.
A férjemet végül azzal győzte meg a sebész, hogy az a bélszakasz, ami kicsúszott a lyukon, elhalhat, hiszen valamennyire elszorítja a lyuk széle. Ez azonban már sokkal nagyobb galiba lenne. Nem tudom, hogy így van-e, de ez hatott :))
Nagyon köszönöm.
Hasonló cipőben járok én is. Ugyanígy jött elő és kb. ugyanekkora és én is halogatnám, bár tudom, hogy ez nem megoldás. A leírt tapasztalatok viszont megnyugtatóak.
Ami kimaradt: maga a műtét olyan 40 perc volt, ha jól emlékszem (ill. ennyit töltött a műtőben, tehát ezalatt az érzéstelenítőre is vártak stb). Teljesen hagyományos, vágott-varrott. Ma már alig látszik a helye.
a férjemet tavaly műtötték. Egyik napról a másikra jött ki nála, kb tyúktojásnyi pukli látszott.
Igen, műtét, és nem érdemes sokat halogatni, mert csak rosszabbodhat. Ő is próbált mindenféle ürügyet kitalálni, mert nagyon félt (várjunk, hátha visszamegy, most nem ér rá stb) de a körzeti doki és a sebész is nagyon határozottan rászólt, hogy bizony ezt mielőbb műteni kell.
Neki a MÁV krh-ban volt a műtét, helyi érzéstelenítéssel. Egyik nap bement, másnap műtét, (szerdán, ha jól emlékszem) és péntek délben jött haza saját felelősségre (a doki hétfőig akarta bentfogni, de neki péntekre már nagyon elege volt az egészből)
Hétvégén pihent, aztán nagyon-nagyon lassan tért vissza a megszokott ritmusához (de neki nagyon alacsony a fájdalomküszöbe). Egy ismerősünk, akit a múlt héten műtöttek, másnap már bement dolgozni - igaz, Amerikában, tehát őt a műtét után aznap hazaküldték.
A gyerekeket emelgetni azóta nem szokta, de amúgy ugyanúgy és azt teszi, mint korábban. Esténként felüléseket szokott csinálni, ebben tartott vagy két hónap szünetet, mert nagyon fájt a műtét helye. Aztán még vagy 3-4 hónapig panaszolta, hogy érzi ilyenkor a heget.
Hogy kijön-e újra - nem tudhatod. A doki szerint ugyanannyi az esélye, mintha még sosem lett volna.
senkinek nincs tapasztalata, információja ? Jó lenne, mert a szakkönyvek és az interneten írtak nem sokat mondanak. sokkal ínkább hitelesebb lenne olyan vélemény aki már átélte vagy közeli hozzátartozó révén sokat tapasztalt.
Konkrétabban.
Magától visszamehet ?
Csak operálással orvosolható ?
Operálás csak vágással ? Vagy van más módszer is ?
Mennyi idő egy műtét és mennyire komoly ( altatás v. helyi érzéstelenítés )?
Műtét után meddig a kórházban ?Mennyi idő a gyógyulás ?
Tényleg nem lehet többet igazán emelni, cipekedni ?
Újra kijöhet ?
