Nálunk is az utolsó napon mondta le 3 ember a célponti szolgálatot...
Ráadásul, ahol voltak a pontokon tartalék emberek, azok nem is tudtak róla, de ez már a belső komunikáció hibája volt, jövőre ezen is tervezünk javítani.
2011.10.15.-re (szombatra), a Budai-hg.-ben megrendezésre kerülő Hosszú Lépés (borozással) kombinált teljesítménytúrára keresünk pontőröket. A rajt 10 órakor lesz Makkosmárián (központ) és 7+1 óra maga túra, de akár pár óra vállalása is segít. Az ellenőrzőpontok: Disznófő, Ördögorom (ezt lefoglaltam :P ), Szálláshegy, Makkosmária. Részletek a honlapon (illetve tőlem): http://www.komarnicki.hu/page.php?91
Egyébként: rántott csirkeszárnyak, rozsos zsömle, kutyapöcse paprika (a szokásos cecei rettenetes), paradicsom, majd 1 órával később marcipános csokitorta, fkv
Tökfőzelék kolbásszal. Tegnap azért volt kolbászal, mert az gyorsabban kész van, mint a tükörtojás, ma pedig azért, mert rájöttem, hogy nincs is itthon tojás.
Mert Petiéknél ugyebár ilyen nincs, a fővezeték cseréje nélkül nincs szolgáltatás, ezt azért a biztonság indokolja.
De hogy egy újépítésű házban miért nem lehet egyedileg elzárni valaki fűtését (mármint miért nem tervezték erre), azt nem értem. Persze nem vagyok gépész...
Ha én nem fizetek, kijönnek, leszerelik az órát, aztán pislogok. De legalább a szomszéd néni nem fog ettől fázni.
Nekünk még tegnap délután is volt jópár helyszínen családi progam, Kemencén és Romhányban is, így sikerült ismét közel éjfélkor ágyba kerülni, de így is többszörösét aludtam mára az elmúlt napokban megszokottaknak.
A narancssárga dzsekis sporttárs is ott volt tegnap Nosztrán, a reggeli komppal ment át Szobra :-)
Ez a pilisszentléleki gulyás? Mert ugye mi erőst setétben értünk oda. Nos, ha az, akkor valóban fejedelmi volt! És még pálinkát is kaptunk a lelkes helyiektől, nagyon szerettek minket.
Fárasztó Pálos-hétvége megvolt 82 km-en át, de legalább mára kialudtuk magunkat. És sok élménnyel gazdagodtunk.
3-as kelés szombaton, irány a Sziklatemplom, majd Pálos 70 rajt, itt némi eligazításos segítség az elején érkezőknek nevlaposztással, majd 8-tól seprés a 70-esen.
Beérkezés Márianosztrára éjjel 2-kor. Voltam már záróember jópár túrán, de ennyi embert még nem sepertünk ki, sajnos határozottnak kellett lennünk, és folyamatosan presszionálni a magukat túlvállalókat (pontosabban sokan nem is tudták, mire vállalkoznak, hol vannak, stb.), mert látszott, hogy esélytelenek az utolsó kompra, s volt is pár nehéz eset, de elenyésző kisebbség. Ahogy az egyik főszervező fogalmazott vasárnap: kicsit miénk volt a csatornatisztító szerep :-) A túra ettől függetlenül nagyon tetszett, mindennel együtt, jól éreztük magunkat, sők a szlogen -Békét adok neked!- is átjött, egész nap éreztem egy pozitív töltetet.
Aztán Tamásék hazavittek -ismételten köszönet érte!- 3-ra, kelés 5-kor, irány Romhány, a búcsúba készülő nagymama kocsiba be, aztán Szob, kocsi le. Magyarok nagyasszonya zarándoklat, 8 km, ha még nem untuk volna meg éjjel a Szob-Nosztra Mária út-szakaszt. De nem untuk meg, és persze ez egész más hangulat volt. 100 feletti létszám (vagy talán 150 is...), a búcsúba kb. ezer embert vártak, tényleg sokan voltak. A mise után szolgáltatás is volt: házi fasírt, ubi, helyi sütik, majd kisvasutaztunk vissza Szobra, útközben a Mária-kútnál megálló, vízvétellel. Mivel a vasárnapi gyaloglat is benne volt a TTT-naptárban, így a mama elmondhatja, hogy 70 felett kezdett teljesítménytúrázni :-)
Nálunk egy cég tartozik. Egyszerűen közölte, hogy nem rak fel mérőórátm fizet közös költséget, fűtést nem, legyen elég a közös költség. Végrehajtatni cégen nem lehet, csak felszámoltatni, de akkor meg mindent a hitelező bank visz, mi nem kapunk semmit. Na ezt oldja meg valaki...
Többet kellett volna talán nyújtani Cserépfaluban, de ma reggel elég kellemetlenül érintett a kilenc emelet lefelé, lift híján, háromszoros idő alatt. Még jó, hogy nem látott senki!
Ellenben a kordnadrágomat, ami egy hónapja nem volt rajtam, csak derékszíjjal lehet már hordani. A hat és vél éve Hong Kongban vett másikat meg, amit fel sem hajtattam, mert mire odáig jutottam volna, már nem jött rám, lassan mégis fel kell hajtatni, már gondolkodhatok rajta, hol.
házban gáz központilag határozatlan időre elzárva. azóta lincselni akarnak a lakók, mert nincs tartalék, mert a többség hónapok óta nem fizet közös költséget, most meg se meleg, se melegvÍz, se főzés (gázos kézzel benyomta a házba bejövő vezetéket, amit csak a rozsda tart össze ...)
Valóban nagy mázlink volt, de kibírtam napszemüveg nélkül. A fekete levest már túra után, a buszmegállóban fényképezhettem. Kiszivárogtatás a főrendezőtől: a Zselic túrák a jövőben új, körtúra útvonalúak lesznek.
Az időjárás vagy nem nézte az időjárás-előrejelzést a tévében, vagy direkt aranyos akart lenni, de tökéletes volt, csak a végén riogatott egy kicsit. Nagy mázlink volt! Sokat gondoltam szegény Lacira, aki kirakta a napszemüvegét, és sapkával helyettesítette, ez nem annyira jöhetett be neki.
Hazafelé a pályáról láttuk, hogy a Mátra egy részén heveny esőzés van folyamatban.
Viszont a még pályán levő hatvanas és százas játékosok jó eséllyel megkapják helyettünk is.
Mivel az elmúlt hetekben engem már nagyon nyomasztott az erdőkben, hogy annyira ki van száradva a természet, nem volt jó látni, hogy szomjaznak a nyövények, így én (köveket ide!) már nagyon vártam az esőt, és remélem, hogy alapos esőzés lesz a mai.
Épp az imént gondolkodtam el rajta, hogy régen szerettem az esőt. Amikor az eső azt jelentette, hogy meleg záporokban tapicskoltam, hogy aztán 10 perc múlva átöltözzek, vagy bentről néztem, milyen szép.
Aztán pár évig túrÁztam, meg pontőrködtem itt-ott, és azóta már valahogy nem ugyanazt jelenti... Már nem szeretem az esőt. :(
Akkor most terápisan nem megyek sehova, hátha újra...
Az ugye OK, hogy a turista nem azért túrázik, mert nem esik az eső, de azért nem kéne azonnal elerednia, mint több hónap kihagyás után bejelentkezem egy túrára...
Na akkor két blokkban megyünk, mert nekem a csüt nem jó..
pp, mikor végzel?
Amellett szolgálati közlemény, hogy elhagytam (véletlenül kitörlődött) átpötyögés közben a telefonkönyvem, szóval kb. a Cs után már csak a kis noteszomban feljegyzett számok maradtak. Persze ebből nem tudom, hogy ki szerepelt papíron is, meg a telóban is, mindenesetre azt tudom, hogy pp száma bement a darálóba.. :( Meg Oláhtamásé is, ha jól emlékszem.. :(
Az enyémet mindenesetre a tudjátokmelyik honlapon megtaláljátok.
Én mostanában nem futok, viszont izomból nyomom a kerékpárt jövet-menet. Van egy lámpapáros Angyalföldön, ahol kezdetben sosem sikerült zöldnél indulva átjutni a másikon is, de most már két egymás utáni napon összejött, igaz, hogy 35 felett kellett sprintelni hozzá, és utána nagyon lihegtem.
És mit szóljunk a borhoz, aminek az algoritmusa úgy kezdődik, hogy másszál bele mezítláb a hordóba, aztán taposd a szőlőt? És hát ki tudja, melyiket ki taposta.
Azért, mert van a HACCP és vele szemben ott áll a valóság. :)
Tegnap a suliban mindenféle fagyis sztorikkal szórakoztattak mindket, de nemsokára meg fogjuk kapni a megoldókulcsot ahhoz, hogy be tudjuk azonosítani az ehető fagyit. Majd beírom.
Erre szoktam mondani, hogy az apám a fura szerzet, mert igen sok ilyesmi helyen melózott már, mégis iszik tejet, eszik tejterméket, húst, fagyit, konzervet, savanyú káposztát, stb, sőt néha-néha étteremben is fogyaszt :) pedig.....
Azért, amiért a hentesek nem esznek húskészítményt, a konzervgyárak dolgozói konzervet, a gyümölcsbeszállítók dobozos gyümölcslevet.. Tudják, mi van benne :)
Ez fincsi, nagyon rozsos, ennek megfelelően viszonylag tömör, de belül nem túlzottan magvas, épp jó. Kívül viszont elég keményre sült pelyhekkel van borítva...
Betyárleves, maradék lipóti. Jó volt, megérte a 215 Ft-ot. :)
(Az egyik ételfutár a héten féláron szállít kaját új belépőknek a kerületben. Így eszem majd holnap lazacot. Ami persze nem igazi lazac lesz, ha meg igen, akkor nem norvég. :P )
De így végiggondolva, a fém kerítések akkori korból származhatnak. De semmi más.
S ahogy láthatjátok szinte mindenhová beülhet a szülő a gyerekkel, kisebbekkel ez kötelező is. 1-2 játék nem használható 3 év alatt vagy bizonyos magasság alatt.
2011.09.24 Kalocsa - Homokmégy - Alsómégy - Kiscsala Reggel menetrend szerint érkeztünk a busszal Kalocsára, ahol mindjárt neki is estünk az utasellátó készletének, és megcsappantottuk a fornettis készletét. Hamar ki is értünk a városból, mert a városi szakaszt már az előző túránk alatt letudtuk. Két kutya is hozzánk csapódott majd egy autó állt meg mellettünk, és szóltak, hogy visszamennek megfogni az ő kutyájukat is, nehogy galiba legyen. Ritka az ilyen figyelmesség. Jól járható homokos utakon poroszkáltunk az őszi nap által szolgáltatott kellemes napsütésben. A Malom-éri főcsatornán masszív hidat találtunk, így azon könnyedén átjutottunk. Hamarosan Homokmégy házait is elértük, ahol pont a szüreti felvonulásra várakozó helybeliek közé csöppentünk a kocsmába. Mire a második fröccsömet megkezdtem, már meg is érkezett az első lovas, akit aztán szépen sorjában követték a többiek, majd a lovaskocsik is megérkeztek. Amikor rákezdtek a zenészek, mi is bekapcsolódtunk a táncos mulatságba, és csodáltuk a Kalocsa környékére jellemző díszes népviselet elemeit. Amikor a menet tovább indult Alsómégy felé, mi is felkerekedtünk, és utol is értük őket, hiszen mi a földeken vezető rövidebb úton mentünk át. A helyiekkel itt is jól elbeszélgetünk, sőt meg is kínáltak finom érett szőlőfürtökkel is minket. Amikor tovább állt a menet Hillye irányába, akkor mi már nem követtük őket tovább, hanem egyenest a Vörös mocsár felé vettük az útirányt. Végül már elég éhesek voltunk, így magát a mocsarat most kihagytuk, pedig Karcsi szívesen megnézte volna a mocsárba merülésének helyszínét. Itt aztán végleg magunk mögött hagytuk a Kalocsai-sárközt és beléptünk a Bugaci homokhát területére. A Kiskastély vendégházba nagy szeretettel vártak bennünket, természetesen mindjárt pálinkával és borral kínálva minket. Ezután jött a sok fogásos vacsora, ami olyan bőséges volt, hogy nem is bírtuk megenni. Kellemesen eltelve foglaltuk el a szállásunkat, és aki még bírt, az elment sétálni lefekvés előtt.
2011.09.25 Kiscsala - Kecel - Kiskőrös Bár én 8 órás indulást terveztem, a reggeli ismét olyan bőséges volt, hogy nem tudtunk elszakadni az asztaltól. Ráadásul egy remek állatbemutatót is kaptunk, és Nóra még a kecskefejés fortélyait is elsajátította. A tej leszűrése után, megkóstoltuk még a frissen fejt langyos kecsketejet, és még útravalónak kaptunk egy jókora kecskesajtot is. Mire végül sikerült elindulnunk, már 9:25-öt mutatott az óra és a nap is egyre jobban sütött. Kiscsala aszfaltját hamar a hátunk mögött hagytuk, és Észak felé, egy jól járható szekérúton halatdtunk Kecel irányába. Az út jellemzően homokos volt, néhol frissen irtott, így jól tudtunk haladni. Egy földrengés mérő állomás mellett is elhaladtunk, ahol Karcsi néhány ugrással próbálta meghamisítani a mérési eredményeket. Hamarosan beértünk Kecelre, ahol elsőre majdnem elmentünk egy csukott ajtajú kocsma mellett, de mivel a kint álló kerékpárok jelezték, hogy itt bizony van élet, így be is nyitottunk. Kicsit furcsán néztek ránk, de megkaptuk amit kértünk, és majszolgattunk a kecskesajtunkból is becsülettel. Innen a szabadtéri haditechnikai bemutatóhoz mentünk, ahol kívülről megnéztük a sok katonai harceszközt, majd tovább álltunk. Kecel lehangoló vasútállomás maradványai mellett hagytuk el végleg a települést. Szépen javult a közérzetünk, ahogy a szőlőültetvények közé értünk, és tudtunk szemezgetni, a még épp nem leszüretelt fürtök közül. Egy rövid szakaszon kikopott az út a talpunk alól, és egy füves mezőn keresztül kerültünk meg egy kisebb kukoricást, de hamar megtaláltuk az út folytatását, egy szilva és egy szőlőültetvény között. Innen már nyíl egyenesen haladtunk Kiskőrös felé, és az utolsó pár km-re már aszfaltúton haladhattunk tempósan. Amikor beértünk, Pistának elmagyaráztam, hogy talál a vasútállomáshoz, és mi bevártuk a csapat végét, majd beültünk ez első kocsmába, hiszen mi nem siettünk. Kényelmesen elbeszélgettünk, majd átsétáltunk Petőfi szülőházához, és még fagyiztunk is út közben. A vasútállomáson aztán leheveredtünk és fél órát pihenhettünk, mire megérkezett a vonat, és az azt igénybe vevő tömeg. Szerencsére azért kaptunk helyet, így kényelmesen utazhattunk hazáig.
(az index ma nem áll a helyzet magaslatán, akkor újból):
- az első képen lépv sárkány kb. 4 méter magasan futó pályán megy, ha hajtod, mint a vizibiciklit, indítást, kiszállást automata végzi.
- a traktornál a gyerek nyomja a gázpedált
- az utolsónál meg te állítod a magasságot egy kar segítségével
Na itt nem lenne a mosoly őszinte:
Egyébként innen 3 óra, a budapestinél 20%-kal drágább, területileg legalább 5x nagyobb, egy nap alatt be nem járható a Fertő-tó partján (www.familypark.at).
Ó, hát ez érdekes újdonság! Mindig hasznos egy ilyen ember a társaságban, mert túrázóból van itt elég a topicban, még a számítógéphez is sokan értenek, de cukrász még nagyon kevés van, pedig igény van rá.
(Konkrétan azóta nem voltam ott, amióta egy nagyobbrészt tejszínhabból álló dolgot adtak el nekem tiramisu gyanánt. De egyébként sem olcsó hely.)
Egyébként maponta kétszer ott megyek el előtte. :-) Ma pont nem, mert reggel mindenhol állt a víz, és nem akartam sárosan beérni, ezért nem biciklivel jöttem, de holnaptól újra.
Tegnap este különös vendégem volt =). A folyosói macska úgy döntöttt, hogy akkor simogathatom egy kicsit, majd amikor kinyitottam 2 simisimisimisimi között az ajtót, benyomult a lakásba :D. Alig akart kijönni. Mindenhova beszaladgált, mindent megszaglászott, már azon filóztam, hogy meg se találom, azt magyarázkodhatok a szomszéd néninek:). Aztán szerencsére egy folyosói zaj érdekesebbnek tűnt, mint a lakás, és ahogy kifordult az ajtón kicsuktam galádul :). Azóta most macskát akarok. Szerintetek el lehetne kunyizni a cicát a szomszéd nénitől? :D
Csak a pontosság kedvéért, nem kamion, furgon: "Sose becsüljük le egy autópályán száguldó, kazettákkal megrakott furgon sávszélességét!" (A. S. Tanenbaum, Számítógép-hálózatok).
Amikor a 2Mbit/s rettenetesen soknak számított, még távközlési cég esetén is, akkor Budapest és Pécs között gyorsvonati mozdonnyal teszteltük az elméletet, és tényleg jelentős sávszélességgel bírt :-) Igaz, a nagy csomagméret miatt a válaszidő jelentősen megnőtt.Erre a megoldásra nem, de a másik végletre van internetes "kváziszabvány", azaz rfc: http://www.ietf.org/rfc/rfc1149.txt - és ez is tesztelte valaki, ha jól tudom :-)
Van egyébként egy vicces számítás, hogy a legnagyobb sávszélessége a kamionnak van. Nincs az az átviteli csatorna, ami felérne egy adathordozókkal megpakolt kamionnal bit per secundumban...
Én pedig arra jöttem rá, hogy a kétmagos egyáltalán nem gyorsabb az egymagosnál, pedig már megettem belőle egy egész fürtöt. (Bár ha meghajtó, akkor gyorsítóbb még lehet.) Vagy talán csak azért, mert már kevés a memóriám?
Péntek éjjel: Jandó Gabival, 30-as kocogós karika a Pilisben, fogyó hold, csillagok, bagoly huhogás, villogó szemek a fák között
Szombat: sportág választó családdal, Nóra a "csillogó test tetoválás" sportágat választotta, Benedeknek a kézilabda, sárkányhajózás, sielés, bringázás volt a kedvenc.
Vasárnap reggel: gyors rohanás a sülyi piacra, mert anyám szólt, hogy elfogyott a krumli, vettünk is vagy két zsákval...
délután műhalazás a RSD, kipróbáltuk miként dolgozik az átdamilozott orsót, szépen szuperált.
Mi kihoztuk 3,5 órából is. :) Fonyódliget-M7-Székesfehérvár-7-es út-Velence-Kápolnásnyék-Pázmánd-Lovasberény-Alcsút-Etyek-Biatorbágy-BP-Erzsébet-híd-pesti rakpart-Lőportárdűlő útvonalon.
Én változatlanul azt valószínűsítem, hogy éhenhalt, mert nem jött meg időben a halászlé. De lehet, hogy szálka ment a billentyűzetébe, és most nem tud beszélni.
Én gyűjtöttem 1 csípést a bokámon, mert a földbe vájt fészek körül botladoztam, és lódarázsból láttunk 2 darabot, de arrébb sétáltunk mindkétszer és nem követtek. A csípés viszket most, de szerdán nem okozott gondot.
Igen, ha sikerül időre odaérni a 30-ason. Én is szömörúan láttam az útvonalváltozást. A Sorrento felé ritkábban vezet túra, bár az elmút hónapban volt lehetőség megcsodálni.
Sejtettem, hogy kábé mindenki megy az EKF-ra, csak stikában. :)
Én ha gyerekestül megyek, akkor a 10-re, ha nem, akkor a 20-ra megyek, örülnék az ismerősöknek, főleg ha Sára is jön, mert kiválóan tud nyüglődni, ha csak kettecskén masírozunk. :) Turablog, hozzátok lehet csapódni, mikor indultok?
tegnap letettem a bringát kicsit "pihenni", és kocsiba ültem, így be tudtam hozni a horgászbotokat a melóba, kicsit átnézegettem a damilokat, hisz lassan kezdődik a csuka szezonja :)
Mikor Nóráért mentem délután a bölcsibe, egy kiskrampusz elémállt és megkérdezte:
Ó de kár, pedig nagyon szép volt a tavalyi jelvény. De pengeélen táncol a BK teljesítés, muszáj egy kicsit belehúzni (Sárának 1 stemplije van, ő már elbukta).
Ma tánc után felugrottam egy barátnémhez (az ottfelejtett szicíliai narancslekvárért - hogy on legyek), és már jó ideje ücsörögtünk, mikor - tán 10 körül - végre hazajött a párja a munkából. Hej, ilyen a menedzserlét... (Építészként talán haza se jött volna...)
Buda határán geoládázást csaptunk Zsuzsával, frankón leszedtünk 19 geoládát, csak az a 2 maradt ki, amiért fára kellett volna mászni. Majd megdöglöttünk a végére, volt egy csomó iránymenet, meg bozótos, csalitos etc. Még jó, h ezt a szelet megúsztuk, bár a 30 fok kicsit sok volt... jövő héten városi autós ládázást tolunk, ha minden jól megy. :)
hogy ontopik is legyek: kapros-túrós lepény, tökfőzi (sok kaporral), padlizsánkrémes zsömzsi, alma, 3 liter víz ilyesmi.
Vasvár nevezetessége a Szent-kút és a Vaskapu mellett a főutcán lévő fagyizó-söröző gépi fagyija (van hagyományos is, de éppen nem volt csokis). Mini, kis és nagy adag van, a kis adag máshol szolid nagy adagnak számít, ekkora nagy adagot pedig még sehol sem ettem. Szerencsére kompromittáló fotó nem készült:)
Köszönöm az infót. Bár a két honlapon is csak a Zala, Fejér valamint Baranya megyére vonatkozóan történő részleges feloldásról lehet olvasni szept. elejei keltezéssel.
Érdeklődnék, hogy tudtok valamit az országos tűzgyújtási tilalomról? Érvényben van még? Főleg a Budai-hegy és környéke érdekelne és az is, hogy hol lehetne egy kis szalonna sütést megejteni kirándulás során.
Viszont sajnos van egy negatív hozadéka a gyaloglatnak: a GPS-em elveszett valahol Pilisborosjenő határában, a Kevély-nyereg alatt még megvolt, a Köves-bérc felé haladva már nem :-( A célba nem adták le, most hívtam a rendezőket, pedig szóltam a Virágos-nyereg pontőrének is, kérdezzen rá az utánam jövőktől, de nem.
A túra ontopic része: nagyfröccs a kóspallagi Börzsöny Szíve hivatalban (alaphely), narancsos Soproni a visegrádi CBA-ból, sajtos pogácsa (Csocsaj pékség, Vác) + paradicsom kombó a Főlegvár felé igyekezve (na jó, totyogva), remek nagyfröccs + vadraguleves a Kis Rigóban Pilisszentlászlón, amelyből nekem lényegében dupla adag jutott, hála Bíborka húsmentes étkezésének :-), a Kevély-nyeregben újabb pogácsa, a célban milánói makaróni. S persze a tuning: útközben Mars, Snickers, izolötty, Watt.
Hazafelé Nagybörzsönyben csak nem megint bementünk a Lek-vár-lakba, majd leültünk tartósan a lepényesnél. Szalonnás, kolbászos, fokhagymás-tejfölös, jaj...
BEAC Maxi megvót, 22:55 alatt. Érzem is :-) A börzsönyi szakasz még, a 16:00-ás komphoz való igyekezetben még jó 6-os átlaggal ment, 8 órán belül, aztán már ráérősebben nyomtuk.
Tegnap határozottan zombijárással közlekedtem, már ez annyiban változott, hogy maradt változatlan.
Szép új munkahely kétszerannyi melóval, mint a régin (nem kétszerannyi, de több pénzért). Pénteken bementem körülnézni, elkértem pár anyagot, amit megígértek, és annak alapján holnap reggel fél nyolckor dolgoznom kell. Na ezek egy részét meg is küldték -- ma este 8-9 között. Fél hatra van húzva a vekker, és az első napom lesz. Innen szép nyerni.
Szia TTB, Meteor 50 behúzva. TTB-szakmailag: Budakeszin grapefruit-málna-erdei-fagyi frissítés, Nagykovácsiban - a melegre való tekintettel - kék kútra való fix bekötés :-). Levezetésként: délután lBabos Project Sepcial a MOM-kertben, este vacsi a Rézangyal Bistro Cosmo-ban (zenélt Szabó Mariann és a Groovy). Gömbölű kis nap volt, ráadásul a második fele két csodás hölgy társaságában !
Ember a gáton éjszakai TT, 70 km, végig a Tisza töltésen. Remek ötletnek bizonyult jelen edzettségi állapotban egyedül elindulni. :)
Írok róla még, ha ha már nem gyötörnek rémképek az éjszakáról :), és valaki elmegy a boltig valami reggelit venni, mert én cipőt nem húzok ma, az hótbiztos. És most alszom tovább, ha tudok, bár a szomszédban hajnal óta mammutot klopfolnak ebédre... vagy nem tudom, mi a jóég van. Mondanám, hogy átmegyek rendet tenni, de van vagy nyolc méter odáig. Fényév távolság.
Odafelé futóversenyre mentem, visszafelé morcos voltam a világra, mert lemaradtam a futóversenyről. 2-re volt meghírdetve és előrehozták a rajtot 1-re. Aki nem tudott róla, az meg így járt.
Viszont így elmentem a BSI éjszakai versenyéreés szaladtam egy jót, nagyon jó társaságban.
Ma délután már kicsit melegebb a Balaton, mint tegnap, kb. 22 fokos, túra után pont jó volt. Előtte zsíroskenyér és forrásvíz a Szent-kútról Vasváron. A 20km-es túrát teljesítettük Padlerrel, kb. 80-an lehettek a túrán. A szőlőhegyektől többet vártunk.
Egyszer egy standupos azt mondta a lángosra, hogy az a magyar pizza.
Szerintem ha túllendült volna a nyilvánvaló alaki hasonlóságon, és az evésére koncentrál, akkor inkább a magyar gyrosnak nevezte volna. Nem lehet szépen enni... Bár pozitívum: végül nem lettem könyékig tejfölös-olajos. :)
- Asszony, hallod?? - Hmm? - Ma bejött a boltba egy csaj. Már ahogy megláttam, akkor olyan elszánt volt a tekintete, mint aki képes akár száz kilométert gyalogolni... - És? Nem pucolnál inkább krumplit? - Pfff... Már megint krumpli... Szóval bejött a csaj, és mp3-ast keresett. Volt egy tucat fajta, de láttam, hogy egyik sem tetszik neki... Aztán csak kibökte... - Hogy? - Hogy neki mosható mp3-as kell. Érted?! Mosható... Aztán vitt egyet, de szerintem visszahozza. Ez olyan csaj. Még hogy mosható... Pfff....
Jó kaják voltak!
