Szia! Oszkár biztosan nem hazudik (szerintem): az egyik leghitelesebb, legnagyobb tudású borász, akit ismerek.
Én is láttam már olyan területet, ami évekig elhanyagolt volt (nem kapott semmiféle permetet), majd a rendbehozás után úgy döntött a tulajdonosa, hogy - mivel ennek már megerősödött az immunrendszere - továbbra sem lesz permetezve.
Mondjuk Oszkár is elmondja (bár az interjút nem hallgattam végig, csak a belőle idéző cikket olvastam el), hogy a permetezést ők sem hagyják el teljesen.
Mind a Szerémség, mind a Csongrádi borvidék (ezen a két területen van szőlője Oszkárnak) jóval szárazabb terület, mint a Kárpát-medence többi borvidéke, így viszonylag kevés permetezéssel és csak kontakt szereket használva is működik nála a dolog.
Érdemes amúgy felkeresni Oszkárt, csoda dolgokat tud mesélni a szőlőről, a növényvédelemről. Szegedtől 35km-re, épp a röszkei határ másik oldalán van a pincéje.
"akkor mi az oka hogy semmi fertözés nem volt a műveletlen területeken."
Lehet szerencse. Lehet valamely ott élő növény gátolja a fertőzés kialakulását. Lehet alapból olyan jó immunrendszere van, hogy képes kivédeni. A terhelés sem utolsó dolog! Ha nincs túlterhelve, akkor jobban bír védekezni, a tőke erősebb lesz!
Azt találtam, hogy vagy GFLV (vírusos, fertőző leromlás, többet a guglival találhatsz), vagy gyomirtó szer okozhat ilyen tüneteket. 1.2.3.4. (ezt az utóbbit így, a fórumból kimásolt szöveg alapján mutatom, mert az eredeti kép nincs már meg a fórumban, és eléggé el van dugva a szövegben [Ctrl+F megmutatja], a kép pedig már nem látható másként - szóval az első képet kellene megnézni)
Ilyet még nem láttam, a neten sem találtam hasonló képeket. Nem tudjátok mi ez? Némelyik szőlő némelyik levele ilyen rendellenesen fejlődik, furcsán, legyezőszerűen. Találkoztatok már ilyennel?
Köszönöm mindenkinek a reagálást. Szerintem abban igaza van hogy a folyamatos vegyszeres védekezéssel a szolo "immunrendszere" tétlenségre van ítélve, így elöbb- utóbb el is veszti (vagy veszít valamelyest) védekezö képességét. A méteres gazt én sem nézném jó szemmel a kertemben. Beállt ültetvényben évente két - három kaszálás mefelelo alternatívája a talajművelésnek vagy gyomirtásnak. Az egyik kertszomszédom minden évben gyomirtózik. Tavaly a csabagyöngyéjét érés előtt több héttel teljesen lezúzta a lisztharmat, se fürt se levél nem maradt rajta, igaz hogy csak hébe-hóba permetez. Szerintem lehet valamilyen kapcsolat a gyomirtózás és a brutális lisztharmat fertözés között, mert ilyen csúnya szölöt sosem láttam. Az enyéimen az összesen kb. 30 fürtbol csak egy fürtön néhány szemet érintett a betegség, fertozött levelet is csak elvétve találtam, a növényvédelem teljes hiánya ellenére. Aztán öszre nem sok levél maradt nálam sem, de ugyanolyan rosszul néztek ki a környéken a nem tökéletes szakértelemmel, többször permetezett szolok is. Van egy késoi nagyfürtű csemegém is, mely kevés levéllel nem tudta beérlelni normálisan a fürtöket. Azért elgondolkodtató, hogy ha nem hazudik a cikkben ez az ember (miért tenné? ), akkor mi az oka hogy semmi fertözés nem volt a műveletlen területeken. Borász létére feltételezem rájönne ha csak a különbözö adottságú területek miatt lenne eltérés a fertözöttségben.
Persze h nem vita, én csak kifejtettem a véleményem! Meg az ész nélküli permetet se rád értem!!!
Valóban az időjárás is nagyon fontos, de mint írtam ha biztosra akarunk menni, akkor sok dolog együttese kell. Mindenhol mindenki nem fog bio bort csinálni, de attól még lehet mindenkit biztatni arra, hogy meggondoltabban szórjon és javaslatokat adni, mivel lehet a csökkenteni a megbetegedéseket.
Nincs köztünk vita. A 10-15 napos permetezési fordulókat még fertőzés esetén sem tartottam be soha, főleg nem felszívódó szerekkel. A legutóbb már legalább egy hónapja permeteztem kontakttal.
A kérdés szempontjából szerintem az időjárás talán a legmeghatározóbb tényező. Tavaly a kertszomszédom szőlőjében tarolt a lisztharmat. Az idén eddig semmi baja a szőlőjének. Ami közös a két évben az az, hogy egyik évben sem permetezett.
Pont az ész nélküli permetezés amit nem tart jónak! 0 permetezéssel nem mindent és mindenhol lehet megoldani, de az, hogy 10-15 naponta felszívódóval fújni, na annak nincs értelme! Ha muszáj fújni akkor muszáj, de ha nem muszáj akkor csak azért hogy "megelőzzük" a bajt, lehet több kárt teszünk mint hasznot.
Tavaly pl nálam a rizling ahol elég alacsonyan volt terhelve, nem rohadt. Ahol túl volt, ott rohadt. Pedig ugyanazt a zöld munkát és permetet kapták. Idén egységesen kisebb a terhelés, kivéve 2 tőkén a kontroll miatt.
Azzal egyet lehet érteni, hogy az ész nélküli permetezés káros, de hivatkozik egy szőlőterületre, ahol csak a metszést végezték el, majd magára hagyták és a szőlő mégis egészséges. Ebből az következik, hogy akkor ezután tegyük mi is ezt? Arról nem is beszélve, hogy az utolsó mondatával lényegében agyonüti mindazt, amit előtte mondott.
Van, jó fajtaválasztás és nagyon jó hely/fekvés, de főleg a hely/fekvés a fontos. Én a lemosó után adtam egy felszívódót máj 18-án azóta semmi. Hozzá teszem ismerősöm fekete rizlingja full orbáncos, mert évek óta túl van terhelve és nincs permetezve. Szóval ez összetett dolog, a jó hely és fajta önmagában kevés, kell hozzá jó szerencse és jó időjárás és jó szőlővel való munkálkodás: Terhelés, zöld munka, művelés mód választás, soralj kezelés, ami nem azt jelenti, hogy annyira vegyszerezzünk, hogy a mohán kívül semmi nem él meg a talajon.
De egy másik példa: A gyógyszer gyógyít, de ha túl adagolod vagy feleslegesen szeded, az immunrendszered másképp reagál rá. A gyógy füvek is gyógyítanak, de némelyik túladagolása jobb esetben kellemetlen perceket okozhat vagy rosszabbat is akár. Erre is lenne példám, de az már nem szőlő és nem untatok senkit :)
A sógorom se permetez még is szebb a szőlője mint az enyém ,igaz ő bió!! De a fajták se mindegy hogy bióban termeszthető -e vagy sem ! A gugliba beírod rezisztens szőlőfajták !
A sárgulásos tünetek a vas lombtrágya és vukszál adagolás után meg szűntek bár ami sárga az az is marad, de a hónalj hajtások már normál zöld színűek lettek ! Tehát a sárgulás a nagyobb termések utáni vitamin hiányra vezethető vissza és elsősorban a vas hiány az oka ! Úgy látszik a sok termés sok vasat is igényel és a tövekből kifogyasztja ,és mivel nehezen tudja felvenni érdemes már korán pótolni !
Ez eléggé extrém, és semmi nyoma a betegségeknek? Látod, van előnye is hogy nem vagy igazi szőlőtermő vidéken, valószínű teljesen hiányzik a fertőzőanyag, nincs is min felszaporodnia...
Közben a többiek is erről irtak, bizonyára igy van...
Több km-es körzetben--sőt több--- nincs szinte senkinek szőlője, héhány tőkén kivül.
Betonról ez az én megfigyelésem.. S ami alátámasztja ezt még: nézd meg a betonjárda mellett ha nem esik az eső, akkor hamarabb elszáradnak a növények (persze ha nem locsolnak, mint én is). Elszivja a vizet magába s párologtatja. S nem melegebb itt nálam az Oportó alatt a beton, mert matalmas árnyékot tart a szőlő... S a betonjárdától messzebb ugyanez a szőlő egészséges.
Van elvétve lisztharmat még fürtökön is, de nem vészes...ugyis idén sok fürtöt hagytam, kevesebbet kell leszednem. S azért talán a legfontosabb-nem sok, néhány száz tőke- igy ami beteg nagyon akár levél akár fürt nem sajnálom, megeszik a kecskék nyulak, a mi onnan "kijön" az nem fertőz. S füves hátül a kert a fű nem adja vissza olyan könnyen a betegséget, s az is elképzelhető, hogy van "természetes ellensége" igy a lisztharmatnak és akár pernoszpórának. Hideg tavaszokon orbánc is szokott lenni, de melegben "kinövi"... Aki persze ebből él, az nem engedheti meg magának??!
S még valami: gyanus, nem tudom, de sejtem. A borom-tavaji nem az pálinka lett végül mituán kiforrt--
gyakran hasonlit a tokajihoz (no nem olyan finom!!!) de az az iz, ami a gombától van benne, ahhoz hasonló nálam is, és gyomrom is "azt mondja:finom".
S nem kénezem, nem fejtem a bort, és semmi baja (ha darabban van akkor már persze), nem hordóban üvegbalonokban van-volt.
üdv PJ
3 hétig nem lesz internet, ahová megyek, igy nem fogok válaszolni
Véleményeteket szeretném megkérdezni, hogy valaki felismeri ezt a fajta szőlőt,az előző tulajdonos ültette, de sajnos már nem él.
A Bálintgazda fórumba is feltettem a fényképeket, de választ nem kaptam rá közel 2 éve.
Tulajdonságok:
Vörös szőlő,augusztus elején már a szemek kékek, szeptember első hetében érik ,viszonylag jó 18-19 cukorfokkal, erősen festő levű szőlő, semleges ízű.
A levelei hamar, szeptember elején sötétpirosra, bepirosodnak, a szemek hamar megfonnyadnak ,rövid ízköz ,a betegségekkel szemben viszonylag ellenálló, a peronos nem, a lisztharmat gyengén támadja meg.
Először Turán-ra gondoltam az érési idő alapján, de ez talán kizárható.
2015 január 11-én a 17910 számú hozzászólásomban kértem az Urakat egy általam és az ismerőseim által sem beazonosítható szőlőfajta megállapítására.
A szőlő már most július 14 környékén kezd kékülni, készítettem róla pár felvételt, nagyon szeretném ha mondanátok róla véleményt, milyen fajta is lehet valójában.?
Topsin-M-el vigyázz, 35 nap az É.V.I.-je (szóval, ha most megszórod, szeptember előtt ne egyél róla.
Nyilván lehet ezt az egész "várakozási idő dolgot" lazán kezelni, de ezek azért komoly mérgek...
Amúgy meg jelenleg nem igazán olyan az idő, hogy szürkerothadástól kell tartani, én nem is szoktam ellene permetezni ilyenkor már (az utolsó körök - fürtzáródás előtt, körüli - rezes permetezése is csökkenti a szürke előfordulását), ha meg mégis beüt a tavalyihoz hasonló ősz, lehet tolni egy Quadrisos kezelést, annak csak 7 nap a várakozási ideje.
Így a zsendülés közeledtével érdemes elkezdeni figyelni az ÉVI-re, a Topsin-M kései (október vége) érésű borszőlőnél lehet jó egy szeptemberi körre...
A flakonon a kupak rajta van csak már nem látszik a képen. Az oldalára kell vágni egy lyukat h beférjenek... Néhány rothadó körtét (finom édes, szeretik...:)) belenyomkodtam majd felöntöttem pár deci borral...ennyi az egész. Vki szerint a sör jobb, azt nem tudom nálam a borospincében az nincs..:) Az biztos h így is többet megfog mint a bolti csapdák a hormonos csalijukkal...
Hál Isten itt semmi gond, ami volt (lásd korábbi hozzászólásokat) az megoldódott.
Ami új: a lódarazsak kezdenek errefelé röpködni így, h az "aratókörte" érik...
Remélem a szüretre már nem sokan maradnak...
1 napos "termés" látszik a most ürített csapdában, az új csapda kihelyezését követően (szinte még el se engedtem) 10 másodperccel megérkezett az első lakó...:)
Pár napja akartam réz-kén kombóval menni, mert az ezerjon láttampár peronosz tünetet. De 3x kezdett el esni az eső + másnap zivatar jott. Ma mar napon 40 fok volt igy ujra elmaradt. A szomszed szoloje tavaly nagyon lisztes volt, arra kulon ramentem egy kenes permettel, meg majusban de ugy h s talajtakaro novenyzetet is erje. Azota egy toke csemege ln volt 2-3 bogyo, de levettem.
Falusi1: valoban csak hazikert, de a leendo szolosben a szomszed foldeken szinte semmi nincs, (par gyumolcs fa) igy ott se aggodnek!
Nagyobb aggodalom, hogy meg most is 33+ fok van, es vihar kozeleg. Remelem a jeg elkerul most is.
Nem szőlőtermesztő vidékről van szó, de azért főleg kertekben vannak tőkék, mint ahogyan nekem is. Tavaly és azelőtt is küzdöttem a lisztharmattal. A kertszomszédnak a múlt évben totális lisztharmat fertőzése volt. Az idén semmi nyoma, pedig egyszer sem permetezett ( tavaly sem) a szőlő sorai olyan sűrűk mint az őserdő.
Ha eltekintünk az eddigiektől, akkor újabb egyelőre nincs (én is 'kontaktolok', béke van..).
Rovarkártételem sose volt (csak ilyen olyan atkák minden évben, de ők nem rovarok),
a gombákra szűkítve jelen pillanatban a lisztharmatnak lenne esélye, de nem látom nyomát.
A múltkori 'rothadás' némileg terjed, arra még mindig vissza van a 'botritiszes' fürtmosás...
Ha nem az okozta, akkor is, bár a terjedést és a bogyók fonnyadását látva egyre inkább az az érzésem, hogy gomba van a háttérben. Na, jövőre ez se így lesz (mármint permetezésügyileg)!
Majd két hónapja nem permeteztél lisztharmat ellen (sem) :O ?? Ez eléggé extrém, és semmi nyoma a betegségeknek? Látod, van előnye is hogy nem vagy igazi szőlőtermő vidéken, valószínű teljesen hiányzik a fertőzőanyag, nincs is min felszaporodnia...
Én május vége óta 10-14 naponta mentem kénnel, most július elején be kellett vetnem egy Falconos kezelést is, mert bizony megjelent a bogyón a lisztharmat. ha a tavalyitól messze is vagyunk, de lehet mondani azért, hogy Tolnában Baranyában kisebb nagyobb lisztharmat járvány van.
@pintjano a betonjárdádra; szerintem az nem a párásságot növeli, (feléd volt annyi eső az elmúlt 2 hónapban, hogy vizes legyen többször a beton?) hanem inkább éjszakánként ad egy melegebb mikroklímát a szőlőknek, ami elősegítheti a fertőzést. Meglepő de a szakember szerint: "A lisztharmatfertőzés elsődleges időjárási föltétele ugyanis a hőmérséklet, ami a virágzás kezdetétől a fertőzés szempontjából optimális tartományban van." Szóval lehet inkább a hőmérsékletet dobja meg, a párásítást én nehezebben tudom elképzelni, pláne napokon át. Azt a talaj is tudná...
nálam azért kontrollálva volt a hőfok, a pára az nem, azt szemre alkottam, de a legtöbb mindennek elég volt. Tény, hogy vannak fajták amelyek hajlamosak és vannak amelyek alig vagy szinte nem hajlamosak gyökeret verni.
De pl bújtással szinte a legtöbb nehezen gyökeresedő fa/bokor szaporítható. Épp ezért lenne jó ha sikerülne minden olyan fajtából legalább 1 példányt szerezni, utána már lehet kísérletezni a szaporításukkal.
Ezek után már másra nem tudok gondolni, hogy amire oltasz, nem alkalmas alanynak.
Én csak a hivatalos alanyra(Ripária Berlandi s még a csaszla is benne van) oltok... idén is sikerült, de nem mindegyik (fásoltás,zöldoltás, zöldre-fás, és szemzés mindegyikből néhány). Korábban irtam, hogy az u.n. szlovák szőlőre, ha sikerült is--többnyire nem-- akkor is végül megadta magát.
Akárhogy gondolkodom a régieken apánk csak gyökérnyakba oltott szőlőt, ahol a nap érte, ott nem. Szintén homoktalaj van ott. S anyai nagyapám trágyában gyökereztetett. Adtam otthonra--testvéreimnek-- alany vesszőt jó sokat és csak simán -földbe dugva-- egy sem sikerült nekik, pedig "ők is szőlőben nőttek fel"...
Gyökereztetőben túl jó dolguk volt... azért gondolom, mert nagyképűen irtam, hogy majd üvegházban gyökereztetünk, s eredmény:nulla. Kihajtottak, majd mind elszáradtak (ezek gyümölcsfák voltak)
Természetesen az ilyen alap dolgokra figyelek. Mint már sokszor elmondtam csak a szőlő nem akar kalluszosodni. De még a fás oltások se, pedig ott aztán mennyei időjárás volt a gyökereztetőben! Szóval nem értem ezt. na de sebaj, próbálkozom aztán egyszer csak összejön.
Lényeges az is hogy ne legyen túl meleg 45 fokban nem oltunk hanem olyankor amikor napközben se nincs nagy meleg ,esetleg fátyol felhős az ég és akkor is csak este 6-után vagy naplementéhez közel ! Az is segít ha az oltást árnyékoljuk valamivel !
A kést nem töröltem minden vágásnál, csak használat előtt fertőtlenítettem, de mentségemre váljon, a többi oltásomnál ha 100% siker nem is, de kalluszosodás az volt. (ott viszont lehet a számlámra írni néhány sikertelenséget is)
Talán a vesszők állapota az, amit hiába mondanak, meg írnak, ezt személyesen kellene látni, mert így sok idő lesz mire kitapasztalom. Csak h ez se legyen könnyű, az ilyen tanulmányi utakra se időm se pénzem, így marad a lassú tanulás.
Nekem is egy zöldbe-zöld sikerült, az is izabellába izabella, mert gyakorolgattam. Az ezerjó olyan vastag volt, hogy egy izabella hajtás se volt jó hozzá XD
Na a lényeg, hogy azt még el is fogadnám, hogy nem sikerül, mert valamit elrontok, de így hogy az esetek többségében a kallusz képződés be se indul, azt nem fogadom el, csak ha valaki megmondja az okát...
Madár elleni háló használatáról van e valakinek tapasztalata, különös tekintettel a felszerelésére. A neten böngészve 2m szélesre gondoltam, a sorok két oldalára felszerelve. Főleg a rögzítés módja és a felső ill. alsó széle összezárásának mikéntje érdekelne.
A kalluszosodás nálam is nagy rejtély. Néhányszor próbálkoztam én is zöldbe-fás oltással. Eddig a legelső próbálkozásaim egyike sikerült, de azóta egy sem. Fogalmam sincs, hogy mitől sikerült az az egy, s mitől nem a többi mikor mindent hasonlóan csináltam.
Általában ha valamiért van egy szakasz amit cserélni kell ,vagy már felkopaszodott részt vágom vissza, abból csinálok ilyen dugványokat ,lehet azon tiz centis többéves ágrész is ! Több igy a vessző tartaléka ,gondolom én azért ered jobban !
A bordói lé botritisz ellen valóban nem véd. Kapni mindenféle mérgeket, de a legjobb védelem a száraz időjárás. Ez utóbbira idén jó esélyünk van, tehát én rothadás ellen nem permeteznék.
Nálam a fő gond, hogy a szőlő oltások (kézben fásba-fás, zöldbe-zöld, zöldbe-fás) nem nagyon akarnak kalluszosodni. Alapból igen, korábban kell ültetni mindent, de mivel mi tudunk öntözni, ez annyira nem befolyásol. A Szőlő meg nem sül meg, ha így lenne nem lenne oltványom se :)
De hogy konkrétan mért nem akar kalluszosodni szinte sose az oltványom passzolok és eddig senki nem tudta. De pl a meggy, barack, szilva, birs ezek mind sikerülgettek, még ha nem is olyan 100%-os sikerrel.
A tavaji esős év után--permetezés nélkül teljesen még csalán és egyéb sem...-- az idei tapasztalatok.
Tkp megerősitette amit eddig is állitottam. A kertben, ahol semmi betonjárda--füves teljesen, csak kaszálom kézzel-- szinte teljesen tökéletesek a szőlők. Viszont a ház körül, ahol széles kb 2m-es betonjárda van, ott lisztharmat tarol. Megfigyelésem--s biztos vagyok benne, sok-sok éves megfigyelés!- a beton magába szivja az esőt vizet, s elég agrasszivan párologtat--ahogy szivja is--s nyomja a párával a gomba spórákat. Betonos résznél ezek vannak:Eszter, Csabagyöngye,Irsai Olivér,Szürkebarát, Zweigelt, Pölöskei muskotály, Oportó, Merlot, 2 tő Piros Saszla, még egy Pölöskei muskotály, Sárga muskotály, Bianka, s végül még egy Merlot
Az Oportó majdnem olyan beteg alul, mint tavaj (fenn a falon kb. 2,5-től kb. 5m magasságig egészséges. Mult évben ott fenn is mind beteg volt) s a Palatina is lisztharmatos, de kevésbé, Irsait is eléggé elkapta.. Viszont egészséges a Pölöskei a piros Saszla, a Bianka... Sárga muskotályon alul van betegség, fenn nincs. Ez DNy-tól DK-i oldal széles járdával.
K-i oldalon (kb délig kap napot) nincs beton és semmilyen járda, igaz ott nincs Oportó sem Irsai... csak Rizomat levelén van betegség, Eszter egészséges, Merlot is (elől a járdánál van betegség alul, igaz kevés fenn a falon semmi, tavaj ezen fenn teljesen egészségesek voltak a fürtök a levelek is)
Megtört a jég, s lehet nem is tudod eddig miért nem???
Ha nem tévedek, akkor nálad homok talaj van. Ott még hamarabb megsül a gyenge oltás, ha tudsz jövőre még korábban... Persze akkor nehéz találni nemest, amiből oltani lehet. Tavasszal fásoltást ott lehet akár februárban--persze ha olyan lesz a tavasz.
A homokon termesztés titka--persze ezt lehet jobban tudod--, hogy jóval korábban ültetni mindent, később megsül.
üdv PJ
A kalapácsost--alannyal --azért megpróbálom jövőre, nem veszitek vele semmit, ha nem sikerül.
Én már értem mire gondol, egy idős bácsitól kaptam pár vesszőt aki 2 éves résszel vágott vesszőt adott. Google szerint meg tépni kell(ene, pl a tujánál). Szóval lehet rosszul értelmeztem.
Én szvsz nem alkalmaztam, én maradtam a saját technikámnál. De nem hinném, hogy a kalapácsos módszer világot váltana olyan szőlőnél amelyik nem akar gyökeresedni. Persze jövőre megpróbálom, veszíteni nem fogok vele :)
Gubacs atka, de permetezni emiatt felesleges. ha nagyon zavar szedd le az ilyen leveleket. Ha nagyon elszaporodnának, akkor egy erősebb kénes permetezés segíthet. Ha nem segít, vagy kénérzékeny a szőlő, csak akkor permetezz atka irtóval.
A kalapácsos szaporítást nem alkalmaztam, leírtam korábban a teljes eljárást, a hsz-eim közt megleled!
De amúgy a kalapácsosnál szakítani kell(ene) a vesszőt. Ezt próbáltad már szőlőnél? Én úgy alapból nem szaggatom meg a tőkéimet. Na meg hát mástól kaptam sok olyan nemest, amely nem akart gyökeresedni. Sztem senki nem fogja a kedvemért tépázni a szőlőjét :D
De idén sikerült egy zöldbe-zöld oltás, jövőre nekiesek a zöldbe-fás oltásnak is. Egyszer csak fog tán sikerülni.
Az egyéves-gondolom fás- vesszőt vágunk, de amiből kihajtott-akár több éves-abból is teszünk hozzá?? Ez az alanyokra is érvényes? S netán a nehezen gyökeresedőkre is?
Ez megnyugtató. Köszi. Lenne még egy kérdésem: eddig csak bordóilé+kén neo-val permeteztem. Most észrevettem pár rothadó szőlőszemet. Úgy látom ez a szer botritisz ellen nem véd, permetezzem le még valamivel vagy már hagyjam békén? A rossz szemeket leszedtem ahol láttam.
És aszt tudod hogy kalapácsos dugványt kell készíteni és annak sokkal jobb az eredése ! Ha meg szeded a vesszőket nem kell egyből elültetni, csak akkor amikor a felső két rügy elindúl, addig 1/3-dig kell vízben tartani a vesszőket és három naponta cserélni kell a vizet rajta ! Amikor elkezd kihajtani a rügy akkor elülteted és beiszapolod a rügy kivételével amit fel kell csirkézni egy kis homokkal ,bár olyat is próbálhatsz hogy kint hagyod a rügyet !
Ahogy korábban ígértem, be számolok a dugványozási kísérletemről.
Vannak gyengék és még gyengébbek. Sok nem maradt meg, vannak fajták, amelyeknél nincs mese, oltani.
De csináltam egy szelektálást is, még kiültetés után leperzseltem őket lombtrágyával véletlenül... De az erősek túlélték és nőnek szépen. A listát a fekete rizling viszi, az nagyon szépen erősen növekszik. A mathiasz jánosné muskotály is! Ott 100%-os volt az siker, mert 1 vesszőből 1 siker XD Idén már abból többet is akarok.
Ami az előző hsz-ben írt permetezést illet, azt elmosta az eső... legalább 1 órát várhatott volna, hogy megszáradjon a permet... Majd figyelem hogy mennyire erősödik a peronosz, aztán ha kell akkor újra rámegyek rézzel.
Szeretném a tapasztaltabb szőlészektől megkérdezni, hogy normális dolog-e, ha ilyenkor a tőkén a ceruzavastag, látszólag egészséges vesszők sárgulni kezdenek. A leveleknek nincs különösebb baja (még?).
3 éves csemegeszőlő-ültetvényről van szó.
Arra gondoltam, hogy lehet-e a vesszők fásszárúvá alakulásának ez az első fázisa. Nem emlékszem, hogy tavaly volt-e ilyen.
Ez a közmunka dolog, ha neked azokkal az emberekkel kéne dolgoznod szerintem egy nap után az őrület határán lennél ,legalább is felénk ilyen emberek vannak közmunkán ,sajnos tapasztalat ! Néhányukkal dolgoztam máshol !!
Ez már itt igen nyomott árnak számit ,állandó munkaerő hiánnyal kinlódik a tsz ,itt a faluban amit írtam 900-1100 ft a hivatalos órabér !!! És nem dolgoznak hétvégén!
Látod pont ezért nem hiszem h a kapálásnak 1000 ft-os kategóriában kéne lennie amikor Te ennyit kapsz, a közmunka 500 ft sincs, a múlt héten minőségi asztalos szakmunkáért 1500 ft-t fizettem pedig a szaki mondhatta meg az árat. de az orvosi ügyelet is kb 2200 ft.
Én most 702 ft ért dolgozok óránként de januártól már nem inkább itthon ülök ! Aszt is megmondom miért elvárják ezért a lovéért hogy ha lehet 7-este 7 dolgozzak de 8 óra felett nem fizetnek ,pontosabban nem lehet tudni hogy számolják ki a amit kifizetnek ,véleményem szerint hasra ütnek és löknek valamit ! A múlt hónapban 288 óra körül dolgoztam ,papíron meg 176 órám volt ,és nincs ám hétvége meg ilyesmi 30 napból 28 melóben és nagy részt éjszaka 12 órában !!!! Szinte a fáradságtól nem is vagyok normális !
Én most persze h nem mennék el, de akkor nem is sírnék hogy miért kell nélkülöznöm!!!! Egyetemista koromban szarabb melókat is elvállaltunk nyaranta h tudjunk aztán tankönyveket venni! Mert a diákot meg főleg lenyúlták mindig! Egyébként zsebbe 500 ft tisztán nem is rossz ilyen közmunkás időszakban és sztem a parlagfűirtás se könnyebb. Meg azért álljon meg a bicikli a kapálás régen asszonymunkának számított most meg a falusi faszik nem bírják és azt se tudják hogy kell! Persze, azt elhiszem h 5000 ft ért meg még többen jönnének kapálni...de ez nem Németország és a közmunka feletti bér egy gondolkozó és nem lusta munkanélküli embernek már meg kellene h érje...
Mi kb 35 km-re lakunk o román határtól. Lehet van 1-2 "bolond" aki elvállal annyiért is napszámot, de ez 100-ból talán 1 ember ha akad. Mint mondtam tény hogy nagy a munkanélküliség, de a lustaság sem utolsó dolog... Na meg a magán vállalkozások nem tudják/akarják megfizetni az embereket így inkább mennek közmunkára vagy élnek segélyen... De 4 műszakba a 80 ezer ft se egy életre szóló munkahely... Tény hogy a semmitől jobb, de aki teheti és esze van inkább kimegy külföldre robotolni! Én 65 000 ft-t robotoltam itt, ugyanazt németbe meg 300-400 ezerért csinálják... Akkor inkább robotolok az idegen országba, mint a sajátomba. Persze ezzel az itteni gazdaságot rontom... De a gazdaság is leszarja hogy 60-80 ezerből talán megél 1 ember, de fejleszteni/fejlődni nem lehet...
De hogy szőlőhöz is kapcsolódjon a téma: Az ezerjón megjelentek az első peronosz tünetek. Ma volt egy kiadós eső is. Nincs mese, este rámegyek rézzel, mielőtt súlyosbodna a dolog, aztán egyelőre pihenőre fogom. Majd még a fekete rizlingnél kellene egy rothadás elleni permetezést beiktatni, mert az hajlamos rá nagyon.
Múlt héten kapott minden egy agrocean-csalánlé-fahéjázalék permetezést. Az utolsó gomba elleni permetezésem pedig május 19-én volt cabrio top-al. Ezért is nem értem, sokan mért permeteznek ész nélkül. (persze ahol nagy a fertőzési nyomás ott érthető valamelyest.)
Melyik településen is van ez konkrétan? Mondjuk 8 órát kellene kapálni, az egy átlagos nap. 2400 ft-t senki nem fog elmenni kapálni, de még mást se nagyon fog csinálni! Akkor inkább elmegy a hoya-ba "dolgozni".
Én is a nyírségben élek, de itt egyre kevesebb a kis gazdaság. A legtöbb faluban van 2-5 gazdálkodó aki a lusta (igen, lusták megművelni azt a kevés földet is) emberektől fillérekért megveszi a földet. A nagyok nem fognak kapálni, van vegyszer, géppark.
Még a meggyszedés se kifizetődő a gazdáknak, egyszerűbb lerázatni, mert ott nem kell 1-2 hétig naponta fizetni a napszámost... A többi kézműves dolgot, (dohány, dinnye) megoldják "haverok, rokonok, szomszédok".
De pl szamócát szedni felénk nem nagyon volt napszámos, mert fillérekért egész nap hajlókázni nem kifizetődő.
Mindent összevetve bár Sz.Sz.B megyében nagyobb a szegénység mint nyugaton, de itt is vannak lusta emberek akiknek büdös a munka, vagy éppen fillérekért nem hajlandóak dolgozni. Ha így lenne, hogy 300 ft-os órabérért kapálnának, akkor a nagygazdák fogadnák sorra a napszámosokat a vegyszer helyet... De nem így van.
Az egyik fórumon nem rég volt téma ez a fizetés ,szinte az ország nagy részéről is ez jött le hogy átlagban az emberek nem mennek el dolgozni csak akkor ha 800-1100 ft között van és ez sem kapálás hanem traktorozás ,és csak hétfőtöl péntekig 7- 16-esetleg 17 óráig ! Nem rég a rádióban hallottam hogy a balaton vidékén már 100000 ft fikx pénzért még takaritó nőt sem találnak !
Most már igen ! Csak az a bajom vele hogy több betegség is hasonló tüneteket okoz ! Ide csak az utolsó két évben került gyári oltású növény ,az oltásokat nyáron készítettem, szépek, és öreg tőkékről, itt a faluban gyűjtöttem a nemes anyagot általában itt a szomszédokban és ott semmilyen tünet nincs rajtuk ! Még a vad alanyok is itt a kertemben termelődött egy 20 éves ,vagy öregebb vad szőlőn ,amit tavaj vágtam ki ! A szőlő termő vidék is kb 30km a széle hozzánk ! Ezen okból gondolom hogy inkább hiány vagy túl súly okozta betegség mint vírusos ,és nem csak a szőlőt hanem minden növényt is érint ,még a virágok sem kivételek !
Ja! Közben azért fűnyírásra találok napszámost, ha már téma volt ez is, de meglepően nehéz faluhelyen. Ezt nem gondoltam volna. Mindenki csak panaszkodik h milyen szarul megy neki de 500 Ft órabérért nem hajlandó csinálni semmit.
Az ásás-kapálás még büdösebb nekik, a permetezést metszést zöldmunkát meg elvből nem is adnám ki a kezemből.
Kösz! Szerintem is szép lett, 17 sor, tesómmal kettőnknek 1 nap. Fattyazva,befűzve, tetejezve, lepermetezve, fű lenyírva.
Egyébként a másik szőlőm ilyen függönyművelésű mint a Tiéd. Az 11 sor, kb. 50-60 tőke soronként. Azzal 4 napja végeztem, leginkább apránként csinálom egyedül esténként 1-1 órát mikor mit, helyben van.
Szerintem valami nyomelem vagy tápanyaghiánnyal (abszolút vagy relatív - terhelésfüggő) küzdesz, azért is írtam h nekem a hasonlóra használt a lombtrágya na meg az eső! Nem tudom felétek mennyi volt, hol van a szőlőd.
Aztán h miért nem jut el a növénybe a tápanyag az már egy összetettebb kérdés...
Hajtásokat már ne nagyon szedd le, csak a fürtöket!
Ha a vas nem segít a klorózis ellen, akkor a másik dolog a magnézium. Bár a tünetek nem mg hiányra utalnak, de a túlzott mg és túl kevés is gond lehet! Bár a tünetek a klorózisra hajlanak nagyon.
De ilyen trágya mennyiség mellett csoda h még élnek a növények. :O Szvsz kicsit sok.
Nem szokott ilyen rövid hajtás lenni rajtuk ez csak most van ,meglehet a tavaszi hideg időjárás lett az oka többször volt fagy mint a télen, márciusban és áprilisban ! Ritka hogy nem érnek be a vesszők ,de még valószinűleg szedek le róluk csak az idővel van bajom !
A vas az vasoxid formájában van jelen nagy mennyiségben ,és az öntözővízben is ! A talaj az meg van forgatva minden sor alatt és a fák alatt is, és disznó és marha trágyával van feltöltve kb 70cm széles 1-1,20 m mélyen ,és néhány éve már a feltalajt is cseréltem érett ló trágyára olyan 3 talicskányi van a tövek köré rakva ! A hosszú szálvesszőket azért hagyom mert a csemege szőlő nem szeret rövid elemeken teremni ,és arasznyi növekedésnél ha már látható a fürt leritkitom ,később még a fürtökön is ritkítok mint néhány napja is .
Ilyen rövid hajtások és nagy terhelés mellett be tud érni az összes termés? A következő évi szálvesszőt azért meghagyod hosszúra ugye?
Én szvsz több lombot és kevesebb fürtöt hagynék!
A rossz oltványról meg annyit, hogy nekem is van olyan tőke, ami 3. éves és még a fasorba sincs, a mellette lévő meg már 2 db 1.5 méteres hajtást nevelt. A talaj egyformán lett trágyázva, felásva. Sztem vagy az oltvány a rossz, vagy a fajtával van a gond.
A sárga levelekhez meg annyit, hogy klorózisra tippelek. Első körben a terhelést csökkenteném, a vas adagolása az jó dolog, a lombtrágyával óvatosan, ha a nitrogén túlsúlyba kerül az se jó, mert a magnézium felvételt csökkenti.
A cseresznye is erősen klorózis áldozata.
Ki kellene deríteni miért nem tudja felvenni a vasat. Lehet valamiből túl sokat kapott!
De a legelső teendő minden képpen a termés csökkentés, hajtások szabadjára engedése, tavasszal ne haggy olyan hosszú szálvesszőket, főleg ahol nagyon vékonyak (pl suvenir)
Most meg már erőst úgy számolok, hogy két-három éven belül egy főállású segítség is el fog majd kelleni, de hogy honnan és kit tudok szerezni, az nagyon kérdéses...
Van egy ilyen furcsa rémhír az alacsony napszámokról. Én konkrétan kétszer ennyit is adnék. Nem a pénzzel van a gond. Egyszerűen semmi becsülete nincsen a földművelésnek. Kinézik az embert faluhelyen ha a földet túrja.
Mondjuk én csak a kaszálásban kerestem eddig segítséget, akadt egy ember, aki elvállalta (megjegyzem, somlói áron, 5000.-/napért - nyilván a gépet, üzemanyagot, damilt én adom hozzá), majd miután mindenben megegyeztünk, megkérdezte, inni mit adok neki. Mondtam, hogy víz van a csapban, az ebédhez meg kap egy pohár bort. Másnap a megbeszélt időben nem jött, azóta sem jelentkezett... :-(
Felénk még van ilyen meló csak már ember van kevés aki csinálja 3700 ft/ nap áron ki a fene megy el a tűző napra kapálni ,és egyéb dolgokra ,az a baj hogy mindenki aszt szeretné ha a napszámos kezét lábát törné 8-9 órán keresztül !
Az ilyen esetek azok amikor tényleg elfogadható a dolog.
De amúgy ha permetezni tud az alkalmazottja akkor damilos fűkaszával miért nem tud végigmenni a sorok között?
Napszámos kapást szerintem sehol nem lehet már találni.
A napszámos műveltetés pedig egy olyan téma ami önmagában megérne egy külön beszélgetést. Mert én még nem láttam soha életemben, sehol olyan szemre is mutatós szőlőt amit napszámos munkával műveltetnek. Konkrétan ez volt a legnagyobb döbbenetem Hegyalján a múlt héten.
(Nagyon-nagyon zárójelben kicsit a szomszédom(! és nem a gyomirtó!) védelmében:
Idős ember, nagyon beteg a dereka. A szőlő zöldmunkáit még megcsinálja, de a permetezést is egy alkalmazottja csinálja neki munkaidőben (asztalosműhelye van egyébként). Kapást a mi vidékünkön nem lehet találni. A szőlőt meg szereti, eladni nem akarja, akkor boldog, ha kint lehet a szőlői közt...)
Én nem hiszem, hogy van univerzális megoldás amit minden évben minden termőhelyen becsukott szemmel lehet használni.
A füvesítésnek megvan az az előnye, hogy a fehérherével jól tudsz nitrogént megkötni és úgy általában jó zöldtrágya a kaszált gyom. A rotálás pedig lazítja a talajt, oxigént visz a felső rétegekbe és megakadályozza az alsóbb rétegek kiszáradását. De mindkettőnek lehet előnytelen az adott időjárás.
A gyomirtót én nem bűnnek tartom, hanem egy problémának. Az, hogy egy nagybirtok rászorul az a beteg foglalkoztatási rendszert és beteg vidéket jelzi. Az, ha egy kicsi gazda gyomirtózik pedig a nettó lustaság jele.
A természetességbe nálam a fajélesztő sem fér bele. Ugyanis az egyértelműen ízkép befolyásoló beavatkozás. Márpedig azt biztos használ, nem is titkolja.
Korábban tettem fel képeket a szőlőmről, kicsit betegesnek tűnt, a fehérben sárgultak, a vörösben pirultak a levelek itt-ott. Az eső és a lombtrágya megoldotta a kérdést. csak úgy mondom, úgy rémlik többeteknek voltak hasonló problémái.
A szőlőmben apró lucerna(medicago minima)szaporodott el,igen rátarti kis növény,mellette más gazok nemigen rúgnak labdába .Viszont hetekkel ezelött kiégett,de a száraz sűrűn összefonódott indái védik a talajt,viszont nem is párologtat.
Szerintem egyértelmű ismérv a (z esős, csapadékos évben is) holdbéli tájnak tűnő szőlősorok. Az egyik szomszédom szintén gyomirtózik, nála látom (és mutogatom is mindenkinek, mennyire más a két parcella).
Mentőövnek viszont - ha nincs más megoldás - meg tudom érteni a nagyoknál. Van, mikor gyors megoldás kell, és sok-sok hektárt megkapálni (pláne, ha nem állandó munkásaid vannak, hanem napszámosok, akik máshol is dolgoznak) nem mindig egyszerű.
Sokat gondolkodtam arról, mi is lenne az ideális sorközművelés.
- A füvesítés ugye nagyon természetközeli meg bio, csak aszályos évben vízkonkurrencia a szőlőnek. - A kapálás/rotálás domboldalon nagy esőknél beindítja az eróziót.
- A gyomirtó szennyezi a talajt, plusz amiket Te is írtál...
Én most valami olyasmivel szeretnék próbálkozni, hogy márciusban bevetni fehérherével és a kikelő egyéb növényeket is csak kaszálni, ősszel meg (szüret után) rotálni vagy beszántatni lóval a sorközt, hogy a talajközeli gyökereket eltépjem és a téli csapadékot (ami nem annyira özönvízszerű) is jobban bevegye a talaj.
Nagyon el lennék szomorodva ha az illető gyomirtót használna, de végülis lehet hogy igazad van sajnos. Pedig valahol mintha a természetességről beszélt volna őis.
Az ítélkezés nem kenyerem. Engem inkább az érdekelne, hogy van-e egyértelmű ismérve a gyomirtózásnak. Nekünk az előző felső és a mostani alsó szomszédunk is fújta a gyomot. Láttam mindkettőt többször is. Náluk próbáltam ellesni, hogy mi is ennek a valódi következménye. Egyértelműen tömörödik ettől a talaj és porosodik, eróziónak jobban kitett lesz a föld.
A nagyoknál akik gyomirtóznak szerintem ez úgy megy, hogy ha a bérbrigád idaér a kapálással akkor kapálnak ha pedig nem akkor lefújják. Vagyis a nagyok nem feltétlenül a módszeres és program szerű gyomirtózást tolják, hanem eseti mentőövnek használják a szert.
Én csak annyit mondtam, hogy az előző képen a sorok alja kapáltnak tűnt. Ez határozottan durvább kép.
Amúgy arra felétek az a terület, amit tavaly még én rotáltam traktorral, a sorok alatt szintén gyomirtózva volt, akárki akármit is gondoljon erről... :(
Mondjuk ami a mellett szól, hogy természetes száradás, az az, hogy a képen úgy látszik, mintha a tőkék alatt is meg lenne kapálva (ezt taposták össze a tetejezéskor). Szóval, ha kapálnak, nem kell gyomirtó... Szerintem.
Konkrétan erről a képről nehéz eldönteni. A sorok közt látok vmi zöldet (nem a ledobott hajtásokra és fürtökre gondolok). A gyomirtóknál is van amelyik ezt kiviszi azt nem. Szóval lehet gyomirtó is, mert az fura, hogy az egyik gaz méregzöld a másik felsült.
A léhazab és vadárpa viszont már ilyenkorra elsárgul keményen, de ahol az felüti a fejét, más gyomnövény nem nagyon van, főleg nem ilyen zöldellően.
De ha 100%-ra akarsz menni, csak élőben lehet megállapítani, mert ott látod, hogy ami a sorok közt elszáradt, az a műveletlen területeken száraz, vagy él.
Hát nem vagy könnyű helyzetben, hogy melyik tanács alapján járj el. Hogy tovább nehezítsem a dolgod, már én is jártam így. A fürtök jégverés irányában lévő felét elverte a jég, de nem tettem semmit, ugyanis utánna száraz volt az idő. Először a sérűlt bogyókat elkezdtem leszedni, de ehhez napok kellettek volna, így egyszerűen abbahagytam. A sérült bogyók egyszerűen beszáradtak és semmilyen fertőzés nem ütötte fel a fejét.
Egyébként csak kérdezem: Ha nincs a vesszőn elég levél, de a fürtöket eltávolítjuk, akkor beérik a vessző?
Én is a leginkább az orbáncra tudok gyanakodni. Az orbánc csak a leveleket és a virágzó fürtöt támadja meg. A fás részeket nem!!!
Védekezés ellene: Dithane 0,2% amikor a hajtások 5-7 cm hosszúak 7-10 naponként. Később a peronoszpóra elleni védekezések az orbánc ellen is hatásosak.
A lehullott lombot össze kell gyűjteni és elégetni, mert a kórokozó ezeken az elszáradt leveleken telel át. Tehát a lényeg:a védekezést korábban kell kezdeni 1-2 héttel a peronoszpóra elleni védekezések előtt. Most már nem lehet sokat tenni ellene.
Ciklikusan jeleni meg. Ha szerencséd van, lehet, hogy jövőre eltűnik.
Én is orbáncra mernék gyanakodni... A mankoceb jó ellene, de a metszést megelőző időben (sokan csak késő tavasszal metszenek, én már februárba ha nincs fagy.) mindenképpen vágd vissza amennyire csak lehet a tőkét és nevelj újat.
A levágott részeket érdemes a szőlőtől messze eltávolítani, a legjobb lenne eltüzelni.
Némelyik csemege szőlő nemsokára érik ha mégis ezekkel a szerekkel szeretnél permetezni akkor mindenképpen a réztartalmú a jó választás. A virágzáskor meg a mankoceb tartalmút használd mert a virágzáskor kerülném a réz használatát. Tehát szerintem mindegyik jó szer csak a megfelelő időben kell használni.
Nálam mindenre van esély mert öntözöm is a tőkéket és eléggé rossz állapotban vannak a tőkék ! Ha végre le tudnám filmezni a szőlőket láthatnátok milyen leromlottak ,csak épp éjszakás vagyok egész hónapban, és csak este tudok filmezni, a nap miatt nem látom mit filmezek és csak a nejem tabletja alkalmas rá ,talán vasárnap este ha minden össze jön. Rettentő fontos volna hogy lássátok a bajokat hátha többen okosabbak lennénk mint én egyedül !
Én úgy tenném ! Ahol kevés a levél ott le venném a fürtöt hogy jövőre is legyen termés ahol viszont láthatóan van levélzet ott meghagynám ! Eszt azért csinálnám igy ha nincs levél és rajta hagyod a fürtöket ott a levél hiánya miatt nagyon le terheli a vesszőt a fürt és előfordulhat hogy a vesszők nem érnek be ,és akkor jövőre kihagy a tőke ,ugyanis a nem beérett vessző nem telel át ! A permetezést minél hamarább meg kell csinálni ahogy az idő engedi ,a sebek gyorsan fertőződnek aztán már nehezebb védekezni ,igy is ha nagyon forradásos lesz a vessző lehet válogatnod kell majd közöttük ez majd csak később derül ki ha megindúl a sebforradás a vesszőkön ! Én is jártam már hasonlóan alig tudtam még a fákon is hajtásokat hagyni amikor a jég tarolt ,a forradások boritottak minden éves hajtást ,vesszőt !
Azt írtad korábban, hogy Cabrio Toppal és rézzel permeteztél. A Cabrioban van széles spektrumú felszívódó hatóanyag. Fertőtlenítés szempontjából amúgy is a rezet szokták ajánlani. Nem hiszem, hogy most még egyet kellene permetezned.
Az erősen sérült fürtöket viszont lehet, hogy érdemes ledobni. Ahol nagyon sok, nagy seb van, azt semmilyen növényvédő szer nem védi meg a rothadástól, és utána tovább fertőzheti a többit.
Ha a nyár folyamán marad a napos meleg idő, akkor kicsit kevesebb levél is elég lehet, és a hónalj hajtások is segíthetnek. Valamennyi tápanyagot a többi hajtás is ad át, tehát nem kell, hogy minden hajtáson teljesüljön a 8-10 levél/fürt. Mindenesetre, azokon a tőkéken ahol teljesen felborult az lombozat-termés egyensúly, érdemes a fürtöket ritkítani.
Lisztharmat ellen jó a Vivando vagy a Ciflamid, ha kapsz ilyet. Sajnos nehéz őket beszerezni. Esetleg lehet Quadris-t használni, bár az lisztharmat ellen véleményes.
Ha nincs erős lisztharmat nyomás nálad, akkor a kén is elég, annak az ÉVI-je 0 nap. A Topas-t és más azol tipusú szereket (Systhane, Bumper) én már hanyagolnám, azok a gyors növekedés időszakában hasznosak a következő fordulóig kifejlődő új levelek védelmére, de fürtvédelemben nagyon rossz hatásfokúak.
Ha erős fertőzésed van, akkor Karathane-t használj.
Szerintem ilyenkor már nem sok értelme van szisztemikus felszívódóval permetezni, különösen nem peronoszpóra ellen. A fürtök jelenlegi fejlettségi állapotukban már nem tudnak fertőződni. Az persze elvileg elképzelhető, hogy egy korábbi fertőzés tünetei most vagy a közeljövőben jelennek meg a bogyókon, de ezen már semmilyen felszívódó növényvédőszer nem segít (a fertőzés után 3-4 napig tudnak gyógyítani). A helyedben rézzel permeteznék, ha egyáltalán kell ebben a szárazságban permetezni peronosz ellen. Én idén még egyetlen olajfoltot sem láttam és a múlt heti kánikula még tovább csökkentette a (nem létező) fertőzési nyomást.
Mennyire csináltam rosszul? Ha pár napon belül valamilyen felszívódót kap, az már késő?
És ha jól értem, azon a vesszőn, ahol alig maradt levél, dobjam le a fürtöket, mert nincs értelme megtartani. Az ezután esetleg előbújó hónaljhajtások még segíthetnek az érlelésben?
Sziasztok!Segítségre lenne szükségem,mi baja lehet a szőlőmnek.Rendszeresen permetezem,levéltrágyát is kapott már kétszer,és így néz ki.Az utóbbi két,három évben jelent ez meg a szőlőben de nem íjjen mértékben.Most ez valami brutális.Érdekes,hogy a fekete szőlő szép zöld,a fehér pedig így néz ki.Mi lehet a baj?Tanácstalan vagyok,kérlek titeket segítsetek.
A ridomil gold évi. ideje 56 nap ez normális ? A dithane is 56 nap ? Ma vettem vegyszereket ,ilyeneket máskor is használtam már de ez most meglepett ,kérdés van -e a csemege szőlőimnek még 56 nap hátra. Valami jártasabb szőlész mondhatna valami rövidebb évis felszívódó+ kontakt vegyszert peronoszpórára ,és lisztharmatra !
Tegnap volt egy durva jégeső, a levelek jó részét leverte, komplett fürtöket is, és nagyon sok bogyót is, kilátszik a mag is néha. Cabrio Top volt itthon, és még adtam hozzá rezet is (Astra). Ez elég lehet, hogy a maradékot megmentsem? És a kevés levél elég lesz egyáltalán, hogy beérjenek a fürtök, vagy dobáljak le még belőlük majd valamennyit?
Köszönöm a választ, akkor legalább emiatt nem kell újra permeteznem. Reggel nyolcig mindig befejeztem, de úgy látszik jobban jártam volna, ha kihagyom. Remélem azért marad meg valamennyi így is.
Valamennyit segíthet, ha leszeded, de szinte biztos, hogy ott van már a levelek fonákján is, csak nem vetted észre. Az összes fertőző telepet nehéz lesz kézzel megsemmisíteni... Én permeteznék egyet a helyedben. Ha bio akarsz lenni, akkor narancsolaj+kén mehet, ezeknek az ÉVI-je ráadásul 0 nap.
Ez nekem perzselésnek tűnik. 25 fok felett, vagy erős napsütésben ne permetezz, különösen ne kénnel! Melegben csökkentheted a kén dózisát, közelebb az előírt minimumhoz. Lehetőleg valami jó minőségű (szemcseméret eloszlás) ként használj, pl. Thiovit-et vagy Kumulus-t!
Sziasztok! Második éve vagyok szőlős gazda. Ez éven szerettem volna mindent megtenni, hogy legyen szőlőm, hogy lássam, melyik tőkén milyen van. Tavaly a lisztharmat miatt, meg mert későn jutottam a telekhez már nem volt jó termés. Többnyire bordóilé plusz kén neo val permeteztem. Ilyen levelek kezdenek feltűnni egyre több helyen. A fürtből még csak kettőt-hármat láttam ilyet.Legutóbb pár napja permeteztem. Előtte egy héttel azelőtt. Szeretném megállítani, de nem vagyok még elég tapasztalt. Próbálom diagnosztizálni, talán orbánc, de akkor ez a permet nem volt jó ellene. Tudtok segíteni?
"ahogy jön a déli órák száma, egyre közelebb kerül a naphoz a föld azon oldala ahhoz a naphoz"
S ha már földrajz: miért van az, hogy az É-i sarkon nyáron amikor több hétig nem megy le a nap, mégsem olvad el a jég??? "Mert mindig "laposkúszásban" jön a Nap fény!!!
No nem kerül közelebb, hanem a beesési szög növekszik (s ha nem lenne visszaállitva az óra, akkor tényleg délben "delelne", igy 1 órakor van a dél!!)
S délután 2 kor--igy csalással 3!!!-- van a legmelegebb. Nem fűt délután jobban, de addigra már a talaj és levegő is jobban felmelegedett... Most a kánikulában persze alig érezni külömbséget, mert már reggel is nagyon meleg van...
Nem véletlen a K-i lejtőnek jobb a vizmegtartása, mint a Ny-i nak... a nemes szőlő D-DNY-i lejjtőre való.
Eygébként a Bianka nem csipi ezt a meleget, de ősi szőlőfajok most vannak elemükben, az "ámerikaiak" pedig haldokolnak...
Egyébként ha vki nem tudná, télen vagyunk közelebb a naphoz, ezért nálunk (É-i féltekén) 2 héttel rövidebb a tél, mint a D-i féltekén
Szóval a föld nem forog (gondolom lapos is...), ha nyugatra ér a nap akkor idő arányosan nő a hőmérséklet is (bár én ezt nem érzem, de biztos bennem van a hiba), az algakivonat egy kőzet.
Nem vagyok egy földrajz guru, de egy kis alap műveltségem van:
A föld forog (kicsit oválisan, de ez most annyira nem fontos nekünk). Szóval "felkel" a nap, ilyenkor ahogy jön a déli órák száma, egyre közelebb kerül a naphoz a föld azon oldala ahhoz a naphoz. Ezután ahogy távolodik szóval nyugat felé halad a nap, akkor egyre hűvösebb lesz, mert távolodunk a naptól....
Ha a te logikád követnénk, akkor mire nyugatra ér a nap már 60-90 C foknak kellene lenni, mert a napsütéses órák száma mégis csak több mint délben... O.o De nem így van, ha nyugaton lenne a nap 24 órát, akkor se melegedne fel úgy a levegő, mint amikor dél-kora délután jár.
De nem vitatkozom olyannal akinek az algakivonat egy kőzet. (ha már ócsárolásba csapott át a vita...)
"De nem vitatkozom olyanokkal, akikből teljesen hiányzik a logikus gondolkodás képessége."....:)))))))))) hasamat fogom a röhögéstől,a bőrzeke sokat kibír.:))))
"Egyszerűbb, ha a leveleket leszeded, bele egy üvegbe, lezárod aztán ki a napra" .....jó ötlet,de egy áttetsző fóliazsák kezelhetőbb lesz.Köszi az ötletet.
Tüzet NE rakj ebben a melegben, vagy ha mégis, csak nagyon körültekintően, legyen nálad lapát/ásó, hogyha elszabadulna, akkor földel le tudd hányni + víz az oltáshoz. Ilyenkor még egy cigicsikk is katasztrófát tud okozni.
Egyszerűbb, ha a leveleket leszeded, bele egy üvegbe, lezárod aztán ki a napra. Nem hinném hogy túlélik. Ha mégis látsz mozgást, akkor kézzel is megölheted.
A rovarölőket azért nem honorálom, mert ahol rovar van ott van madár és pók, aztán majd kialakul a természetes fauna. (persze ahol kabócák özönlenek ott ez nem ilyen egyszerű, ott muszáj)
Ha nyugaton jár a nap, lehűl a levegő, hűvösebb van. Továbbá a meteorológusok is mindig azt mondják h a délutáni órákban ne legyünk a napon, mert nagy az uv sugárzás meg stb stb.
A keleti napsütés nem olyan intenzíven "süt", az kellemes mind az embernek, mind a növénynek. Nekem a szobám keleti ablakú, itt minden virág/növény nagyon jól érzi magát. A fiatal palántákat/növényeket sem perzseli az a napsütés.
A nyugati napsütés már gyenge, több óra kell, hogy ugyanazt a hatást elérje, mint a keleti.
A délelőtti-kora délutáni is jó lenne, ha nem 45-50 fok lenne a napon. Ez már a növényt perzselheti, az ember hőgutát kap, leég, a hülye munkatársak átcsapnak méghülyébbé... Szóval az erős napsugárzásnak vannak hátrányai. De ettől függetlenül én inkább kapálok 50 fokba napon, mint hideg legyen :)
Az általad javasolt kísérlettel odáig el tudok menni, hogy üvegben 'kitenyésztem' (ha van mit).
A többi kérdéses, inkább nem megvalósítható.
Viszont további adalékként még annyit (a hsz-odban írtakra reagálva - ezt eddig nem írtam, de épp az imént beszélgettünk itthon erről), hogy a kronológiához hozzá tartozik a szőlő tetejezése is.
Ha egyelőre elfogadjuk a perzselést, akkor a képlet része, hogy nem rég tetejeztem.
Az alábbi hsz-omban írt 'talajtakarás' részben ennek a talajon hagyott darabjait jelenti.
Ugyebár felülről meg leszedtem a 'tetőt'... Minden tényező a legrosszabb időzítéssel jött.
Egymást erősítve...
Felszívódót mindenképpen tervezem (szigorúan figyelve az ÉVI-re!).
Az az igazság, hogy a botritisz miatt még a fürtzáródás előtt akartam valami Teldor/Chorus/Topas/Ridomil/Amistar félét szórni, de eltrehánykodtam.
De még nincs minden veszve, mert vannak olyan fajták, ahol még időszerű.
Na meg talán a záródott fürtöknél se értelmetlen, ha alaposan csinálom.
A megsemmisítésen vergődtem,elásni nem ajánlatos,meggyújtani zölden nem lehet,gondoltam a lícium bokron megszárítom aztán égetem,de a királynő közben elrepülhet.Nincs mese, egy szőlő környékén mindig van annyi száraz gally,amiből lehet erős tüzet csinálni,arra dobni a fertőzött hajtásokat,így az öreglánynak talán nincs ideje megpattanni.
Elolvasva az általad leírtakat és megtekintve a képeket, mint ahogy az előző hozzászólók is sejtetni vélték, nagy valószínűséggel napperzselésről lehet szó. De olvasom, hogy benned is felmerült a kétely, hogy esetleg kórokozókról lehet szó, és fakó ill. zöld rothadásokra gondolsz. Mind a két betegség esetében elsősorban sebek kellenek a fertőzéshez. A fakórothadás kifejezetten jégverés után szokott fellépni. A zöldrothadást okozó Botytis is elsősorban sebeken keresztül fertőz, de ismerjük egy virágzáskori fertőzési formáját is. Ezért szokták javasolni a 80%-os virágzáskor történő Borytis elleni permetezést. Ez a virágzáskori fertőzés okozhat ilyen kórképet. Erről úgy győződhetsz meg, hogy a töppedő bogyót felületileg sterilizálod (10%-os Hypóval ), majd alaposan leöblíted csapvízzel, (A csapvizet ebből a szempontból lehet sterilnek tekinteni) és kettévágod a beteg szemet. A kettévágott szemeket beteszed nedves vattára egy gyógyszeres üvegbe. 2-3 nap után meg kell jelenni rajtuk a konidiumoknak. Ezt a preparátumot egy mikroszkóppal meg kell nézni (NÉBIH megyei laboratórium, vagy valamelyik iskola biológiai mikroszkópján). Egy kis hozzáértéssel fel lehet ismerni a Botrytis konidiumtartóit. Ha nem jelenik meg konidium (spóra), akkor napégés.
A napégésről valahol azt olvastam, hogy elsősorban azokon a fürtökön jelenik meg, amelyek a közelmúltban lettek kitakarva (zöldmunka, lelevelezés). Azokon a fürtökön, amelyek már régóta takarás nélkül lógnak sokkal ritkábban lesz napégés.
Látszik, hogy réztartalmú készítménnyel jól lepermetezted a szőlőidet. Én a biztonság kedvéért azért még adnék neki egy felszívódót is (Quadris, Topas, Ridomil).
Remélhetőleg leáll ez a folyamat. De mindenképpen számolj be róla, mondjuk egy hónap múlva.
Köszi az ötletet! Még el is fogadnám az érvelést (és mint írtam, a jelenség okaként a perzselést), de pl. épp az Anita esetében gyakorlatilag sose süt rá a nap a fürtre.
Max. alulról kaphat hőt, meg ugye ami egyébként is adódik a környezeti levegőből.
Az mindenesetre gyanús, hogy jobban megnézve a képeket (meg persze a valóságot), tulajdonképpen a fürt minden létező pontjáról indulhat ez a töppedés.
A 'szekszárdi' linken levő cikket én is olvastam, arról tettem említést a 18930-ban.
Ráadásul rendszeresen olvasom az új, aktuális írásokat, nem kicsit örültem neki, amikor megtaláltam.
Visszatérve az Anitára: az vajon miért van, hogy tiszta zöld az egész fürt, és egyszer csak az egyik bogyó elpusztul (mellette persze néhánynál már látszott a 'beindulás', azóta ez el is hatalmasodott).
Meg az is elgondolkoztató, hogy a jelenség indulása előtt takarítottam ki a területet,
addig volt némi 'talajtakarás'. Majd aztán ráadásul éppen ezután jött a kuka meleg.
Minden egyszerre. Azért ezen elgondolkozom, és levonom a konzekvenciát...
(Évek óta tervezem a talaj füvesítését a sorok között, de mivel onnan szedem ősz végén a tőkék takarásához a földet, ezért eddig ez mindig elodázódott. Lehet, hogy mégis meg kellene tennem...?)
Valahogy jó lenne tudni, hogy az ominózus 2009-es eset előtt milyen időjárás volt.
Lehet, hogy épp akkor is tombolt a kánikula?
És ennek fényében szaki_pali, RAMBO véleményéről mit gondoljak? Mi mivel függ össze?
Mi lehetett akkor a valódi ok? Akár több is egyszerre?
Semmi takaró lombozat nincs, a föld patyolat tiszta, nem lepődnék meg, ha felperzselődne. szvsz a permetezés helyett vmi mulcsot tegyél, ami a talajról visszaverődő hőt kicsit csökkenti.
A királynő tud repülni, így tud új kolóniákat kialakítani. más területeken. Szóval ha eljut egy olyan helyre ahol kedvező a feltétel (a talaj kötött) akkor gyökér lakó alak is megjelenik.
És itt írnám le kósza emlékeimet, amely szerint az amerikai szőlők gyökereit is tudja szívogatni, csak nem olyan intenzíven és nem tud olyan kárt tenni benne, mint az európai fajtákon! Ezért van az, hogy az amerikai fajtáknak a levelén telepszik meg, mert ott jobban meg tud élni.
"Lehetőség szerint a sorok keleti oldalát tisztítsuk ki jobban. Az ide sütő délelőtti nap nem olyan erős, mint a nyugati oldalon délután erősen és hosszan sütő nap. "......kb 30 éve szőlészkedem,erre eddig nem gondoltam,pedig logikus. Köszi!...hasznos kis link.
Íme az ígért képek. Tegnap óta újabb fajtákon jött elő, a fényképezett fürtökön pedig jelentősen elhatalmasodott... :-(( Bent hagytam az egyetlen lisztharmatos Favorit bogyós képet is.
Remélem, idén nem kell vele kínlódni! Tavaly épp elég volt... :-(
Ezzel a mostani nyavalyával is meglehetősen tele van a hócipőm. Akármi is okozza.
A lényeg, hogy rohamos iramban tönkre teszi a fürtöket.
Jellegzetessége, hogy a bogyó oldalán először nagyon halványan, de azért jól láthatóan megjelenik egy barnás folt, és aztán az teljesedik ki (lásd az Anita fényképén). Néha viszont a kocsánynál indul (pl. a Boglárka esetében vagy a Génuai zamatos jobb oldalán is megfigyelhető).
Igen a szomszéd is ezt mondta aki nagy guru szőlőben.
Permetezéskor kínosan figyelek mindig a permetlé hőmérsékletére is. Általában 2-3 napot van kint a napon a víz amiből permetlé készül. Tegnap konkrétan hugymeleg volt a víz amivel permeteztem. Szerintem nem a permet a gond hanem hogy nagyon le sikerült levelezni és nagyon éri a nap ami most így 40fokban annyira nem jó...
Viszont azt látom eltekintve ettől a pár szemtől hogy jó évünk lesz!
Szerintem ez "csak" megégett a peronoszpóra ennél a bogyó méretnél(kb kis cukorborsószem nagyság=már csak a fürtkocsány körül tud behatolni a bogyóba.mert csak ott van lélegzőnyílás.A külömböző rothadásoknál meg puha a bogyó,Hány fok volt mikor szórtad és az is számít,ha permetlé és a lomb,bogyó hőmérséklete közt jelentős a külömbség.Ezeket a szemeket túl sok permetlé érte azt vélem felfedezni,de figyeld mi lessz.
Ez turán és szürkebarát. A szemek kivétel nélkül a déli oldalon voltak. Hajlok a perzselés felé mert permetezek 1,5-2 hetente. Persze gomba is túlélheti a permetet a quadris-t...
Milyen fajta szőlőről van szó? A bogyók melyik égtáj irányában vannak?
Pl: ha északi oldalon, akkor nagy eséllyel gombás betegedés (kevesebb napsütés, nagyobb pára, jobban kedvez a gombának), ha déli, akkor a perzselés is lehet.
Így egy kép alapján én inkább fakó rothadásra tippelnék, nem perzselésre. De 1 kép alapján tényeket állítani minden ismeret nélkül félrevezető lehet.
Túl sokat nem kell visszaolvasnod. Csak ennek a lapnak az alsó harmadába (18903-15).
Ma már nálam is van néhány ilyen fürt. :-( Holnap hozom a képeket.
Természetesen én is olvastam azt a cikket, ahol a napégéssel (is) magyarázzák a nyavalyát, de a saját szőlőmet elnézve bizony van olyan fürt, ahol esélye sincs ennek, ráadásul a fürtben egyetlen bogyó a beteg. Igaz, van olyan is, ahol feltűnően a felső felület töpped (aztán ugyanebben a fürtben tisztán látszik, hogy a kocsánynál indul a bajság). Továbbra is tartom a véleményemet a zöldrothadással kapcsolatban (fenntartva, hogy a napégés is oka lehet egy ilyen tünetnek).
A cikk szerint se viszi a réz és kén, a saját tapasztalatom is ez (a leírásban szerepel,
hogy egyenesen 24 órányi időre permetlébe tették, akkor se pusztult el - szerves cucc kell).
Megint tanultam, jövőre másként lesz... Szórtam ugyan felszívódó ilyen-olyan szereket is, de az már régebben volt, azóta megint kellett volna. Mert így a gomba eszi meg a szőlőt, nem én. :-(
Akkor minek is csinálom? Csak hogy ne unatkozzak, meg legyen mit kerülgetni, és költeni rá...? :-(
Segítséget szeretnék kérni. Ez milyen betegség? Peronoszpóra? 1-2 szemen jelent meg eddig. Ma kapott quadris kezelést, remélem jót tettem és ez megállítja...
Már a 90-s évek elején észlelték a soproni borvidéken a filoxéra kártételét a Kékfrankos ültetvényeken,rovarölővel permeteztek isellene.Azt,hogy az európai nemes szőlőkre is rámegy az a kártevő alkalmazkodó képességével függ össze.Kötött talajon a gyökérlakó egyede jelen van,és a sok elvadult,gondozatlan últetvénnyel magyarázzák a megjelenését.A soproniak szerint a filoxéra levélkárosító alakja könnyen elpusztitható rovarólő kezeléssel.
A Cserszegi fűszeres borszőlő fajtát Bakonyi Károly állította elő Cserszegtomajon 1960-ban,az Írsai Olivér és a Piros tramini keresztezéséből klónszelekcióval.
Az Írsai Olivér szülőpárosa:Pozsonyi fehér x Csaba gyöngye.A Pozsonyi fehér származása ismeretlen,valószínű hazai természetes magonc.A Csaba gyöngye Stark magonc /Bronnerstraube xMuscat ottonel/.
Tehát eddig nincs benne amerikai "vérvonal".A piros Tramini származása ismeretlen,egyesek szerint osztrák,/Dél-Tiroli/,mások szerint Elszászi.
Valamit nem értek "Cserszegin egyszer megjelent a filoxera levélkárosító alakja, ami egyébként csak az amerikai ősöktől származó fajtákat károsítja."
Én úgy tudom hogy pont az amerikából származó alanyok állnak ellen a filoxeria fertőzésnek és ezekre az amerikai alanyokra oltják az európai nemes veszőket. Ha egy nálunk honos nemes veszőt gyökereztetünk azok vannak kitéve a filoxeria fertőzésnek főleg agyagos talajokon.
Ez döbbenetes, már az, hogy a Cserszegin megjelent a filoxera levélkárosító alakja. Erről van egy kis történetem. A Cserszegit Keszthelyen nemesítette egy szőlőnemesítő (Bakonyi Károly). Miután ez a fajta igen bevált és sok kórokozónak is ellenáll és nem utolsósorban kellemes az íze is, sokan próbálták megfejteni a titkát. A nemesítő szerint nincs benne amerikai vér. Viszont más szőlőnemesítők szerint az ellenállóságát valószínűleg egy amerikai őstől örökölhette. Ezt azonban eddig senki nem tudta bebizonyítani. ÉS itt a Te megfigyelésed, hogy a Cserszegin egyszer megjelent a filoxera levélkárosító alakja, ami egyébként csak az amerikai ősöktől származó fajtákat károsítja. Szóval a filoxera egyedei felismerték az amerikai vonalat! A rovarokat nem lehet félrevezetni.
Hátha tudtok segíteni nekem. A szőlőmben van pár tőke, amiről azt hittem, hogy olasz rizling, de tüzetesebb vizsgálat után gyanút fogtam, hogy valami más lehet.
A hajtás szártagja zöld, bár nem teljesen, viszont a nódusznál bordós, a levélnyél szintén, a rügy nagyon piros, a levél fonáka inkább csupasz. A levél az egyébként kb. úgy néz ki, mint az olasz. A vitorla az egyetlen ami többé-kevésbé hasonlít a könyvekben leírtakra. Ideteszem a képeket, hátha valaki felismeri az élénkpiros rügyről. Persze lehet, hogy mégis valamilyen változata az olasz rizlingnek. A tőkék minimum 30 évesek, de akár öregebbek is lehetnek.
Amiről azt gondolom, hogy tényleg olasz, az így néz ki:
A nemes szőlő levelén nem szokott lenni... Én csak mint irtam, a Cserszegin láttam valamelyik évben.
Az oltvány gyökerén sem szokott lenni...
Arra meg nem oltanék, amelyikről azt irja a "fáma", mint az Otellóról: száraz meszes talajon a filoxéria is gyötri. Bizonyára a kezdetben nemesitett alanyok egy részét is kárositotta, de ami forgalomban van hivatalosan azokat tudomásom szerint nem...
Ami képet küldött a szomszéd szőlőjéről, az nagy valószinűséggel az alany hajtott ki, és annak tényleg a levelén "éldegél", de nem sok vizet zavar. Nekem sok alanyom van, és már most kezd látszani a fiatal hajtásokon a levéltetű dudorai...max ritkitom, de minek permetezni???
S ha már ismét erről: más de senki nem válaszolt rá. Miféle szőlők azok, amelyek több száz évesek? S még nem pusztitotta ki a gyökértetű? Vagy homokon vannak? Akkor el tudom képzelni!
Olvastam vkinek a dolgozatát, amelyben többek között azt próbálta bizonyitani, hogy vannak régi fajták, amelyeket a gyökértetű nem károsit, de példaként csupa fiatal szőlőt hozott (azokat még nem találta meg szerintem). Szóval nem tudott megggyőzni.
Igaz akkor "túldimenzionálták" (mint azóta is pl. a parlagfűt), hogy azután olcsón fel tudják vásárolni a szőlőterületeket, de attól még igaz.
Nekem van kb 20 éves sajátgyökerű Zalagyöngyém, s két éve van csak kipusztulóban... megvárom halálát, hogy lássan a végsőket is. De tudom, hogy ez a baja, mert mellette az oltott tökéletes, s már ástunk ki korábban ilyen tőkét s láttuk!!!
Homokon tényleg csak a levélzeten tud kárt tenni, továbbá max oltvánnyal tud bekerülni. Viszont ha valahonnan ilyen oltványt vennék, többet nem kéne onnan még ingyen se semmi! Lehet túlreagálom a dolgot, főleg hogy homokon vagyok, de egy hivatalos oltványostól azért az ember el is vár vmit!
Szerintem nem szürkepenész, ami az otellóra egyébként sem jellemző. Sima napperzselésre gyanakszom. Nekem minden évben megjelenik néhány fürtön, melyek a napfénynek egész nap ki vannak téve. Ezt úgy értem, hogy sem délelőtt sem délután nincs takarásban. Ha zavar szedd le, de ha megszárad magától is leesik egy idő után.
Filoxéria levélen lakója... Az alanyon nálam is van bőven--elfér nem okoz kárt nagyon-- s volt olyan év, hogy a Cserszegi fűszeresen is láttam, de mostanában nem
Szerintem a különböző szürkepenészek ellen kevés dolog van, ami nagyobbat szólna, mit a quadris (max).
Ha most permeteztél, a helyedben én nem szórnék rá újabb vegyszert. Nyilván a beteg szemeket/fürtöket már úgysem tudod meggyógyítani, a még egészségeseket pedig védi a quadris. Inkább egy-másfél hét múlva szórj rá valami rothadás elleni specifikust a következő permetezési fordulóban.
A félreértések elkerülése végett írom, hogy nem a permetezés után, hanem a permetezéskor vettem észre, hogy ilyen a szőlő. Ma reggel egyébként azt láttam, hogy ehhez közel, de más szőlőfajtán is látható a probléma. Azóta "reszeltem az egeret" egy kicsit a neten, és úgy tűnik, hogy szürkepenész. Ennek kialakulásának jót tehetett a nemrég volt sok eső. Valószínűleg egy héttel később permeteztem le a Quadris-al, mint ahogy kellett volna. Most keresni kell valami specifikus szert, mondjuk Switch 62,5, illetve a problémás fürtrészeket jó ha eltávolítjuk.
Régebben amikor apánk--én nem permetezek, s nekem csak egy van az is árnyékban, de még igy is időnként megfő-- permetezett az Otellót mindig kihagyta, s ha nem, igy nézett ki. S ebben a forrósgában nap éri ezeket a szegény "ámerikai" szőlőket megfőnek... már késő kötözni, pláne tördelni... Nagyecséren -most voltam lenn-- van Otelló s amit letördeletek az mind hamarosan igy fog kinézni, vagy még jobban...
Hány fok volt amikor permeteztél,és hányszor szórtad az idén?Nekem égetésnek,perzselésnek tűnik.Csak a Quadrist szórtál rá,A Quadris a peronoszpórára,az orbáncra,a szürkerothadásra,és a lisztharmat ellen is jó,bár az utóbbi ellen hatása gyenge.Tapasztalatom,hogy a rothadás ellen is gyenge,ezért a Quadris max-t is kihozták,ez +folpettel van.A folpet miatt az I-s kategóriába került.
Van 30 méternyi szőlőlugasom. Tegnap permeteztem Quadris max-al, amikor észrevettem, hogy a lugas legelején 4-5 fürt szőlő így néz ki /otelló/A többi nagyon szép. Kezdő kertész lévén /második nyaram kertes házban/ fogalmam sincs, hogy mi ez, és mi a megoldás? Azt olvastam, hogy ez a Quadris Max sok mindenre jó. Lehet, hogy erre is jó lesz, és a dolog meg van oldva a tegnapi permetezéssel?
Mondjuk amit eddig én láttam kénperzselte szőlőt, az kifejezetten fekete volt, nem ilyen barnás-szürke. Meg ahol a permet érte, pontszerűen feketedett...
Az, hogy géppel permetezted, biztos nem okozta a bajt.
A Thiovit viszont 20C hőmérséklet fölött perzsel (én ezért szoktam hajnalban permetezni, bár a jövő héten éjjel sem megy 20 fok alá, ha az előrejelzésnek hinni lehet). Az okozhatja.
A sárgulással kapcsolatban kutakodok még mindig ,és arra a megállapításra jutottam hogy a hiba nem más nálam mint a vas hiány okozta tünet ! Mivel tavaly elég jelentős termés volt így a növényeim úgy tűnik felélték a vas készletüket, ezért jött most ilyen erősen elő . Megnéztem milyen az öntöző vizem és sok benne a vas, csak valószínű ,és a net is eszt írja hogy olyan formában van benne amit nem bír felvenni. Ezért most megpróbálok vas lombtrágyát adagolni ,más nem jó a gyökéren keresztül csak nehézkesen működik a vas felvétel véleményem szerint!
Azt tudod, hogy melyik szert mi ellen adtad? Konkrétan a mospilan-ra gondolok, továbbá szürke penész ellen én csak a fürtöt/fürt zónát szoktam permetezni külön körben és csak kontakt szerrel. (a chorust nem tudom h kontakt-e.) A kén meg a melegben perzselhet
A teljes tőke szárad, vagy csak egy hajtáson a levelek?
Lehet azt "mindig", csak a kérdés, hogy érdemes-e olyan helyen, ahol nincs fertőzési nyomás, csak egy fürt elkapta.
Mint írtam, nem tudni milyenek a körülmények, hogyan művelni a szőlőt, milyen helyen van, mennyire sűrű a lomb, stb. Szóval ennek tudatában lehet a felszívódót erőltetni! :)
Az alábbiakon gondolkodom, s belőlük szeretnék 3-at választani, olyat, ami permetezés nélkül is megél, illetve a termése is jónak mondható. Pölöskeit mindenképp akartam, akarok. Illetve van már Auguszrusi muskotályom és Palatinám is. :)
Van vagy 12 fajta csemege szőlőm, és szerintem a Pölöskei muskotály a legjobb ezek közül. Betegségeknek nagyon ellenálló fajta és ízre is ezt kedvelem legjobban persze ez utóbbi egyéni dolog.
Tudna nekem valaki segíteni, tanácsot adni abban, hogy melyik rezisztens szőlőfajták bírják a legjobban permetezés nélkül, és a termésük is a finomabbak közé tartozik :) Már van egy Moldovám és egy Augusztusi muskotályom, de szeretnék még 3 rezisztens fajtát ültetni, csak nem tudom melyiket.
Én ha látok egy beteg fürtöt, leszedem könyörtelenül... Nem hagyok gócokat. A lugas mennyire van zöldmunkázva? A jó zöldmunka felér egy permetezéssel! Főleg ha kontakt szerrel mész és sűrű a lombozat akkor belül nem biztos hogy jó lesz a védelem!
A felszívódót azért nem kéne egyből nyomatni, mert egy fürt olyan lett. Nekem is tavaly egy mathiász jánosné muskotály lisztharmatos lett. Leszedtem, eltávolítottam a szőlőből és kész is.
Tartok tőle hogy ha már lisztharmatos a Thiovit kevés lesz. Kellene valami hatásosabb (mondjuk Karathane + Amistar vagy Karathane + Topas) Ha ezekkel megpermetezed akár rajta is hagyhatod a fürtöt.
A lugasom alsó részén egy fürt lisztharmatos. Az egész lugas le lett permetezve tiovittal . Kérdésem :az az egy fertőzőttfürt ott hagyható e "elrettentő példaként".vagy tépjem le mert esetleg fokozza fertőzi a többit. Köszönöm a válaszokat.
Szóval a fejművelés az ezerjó, az alacsony kordon a fekete rizling.
1x volt lemosózás, 1x volt május 19. agrocean + cabrio top permetezés.
A következőt hamarosan akarom beiktatni, fahéj, narancshéj és csalán permettel lesz. A fürtzáródás megtörtént, de még nem védekeztem a rothadás ellen, pedig a fekete rizling gyengéje ez sajnos. Tavaly fürtzáródás előtt és után mentem teldorral és tiuram granuflow-val is. Így is akadt rothadás, ezt a túl tömött fürtöknek is betudom, amelyeket a korai jégesős tetejelés alkotott.
Én a többivel együtt szoktam permetezni a Nérót is. Tavaly viszont egyéb dolgom (és trehányságom) miatt egy tavaszi lemosón kivül nem permeteztem csak már későn júliusban amikor láttam hogy baj van. Az egész szőlő lerohadt, csupa lisztharmatos lett minden, egyedúl a Néró termése maradt volna egészséges, ezt meg a madarak pocsékolták össze. A Nérónak is lisztharmatosak lettek a vesszői, de a termés nem. Az idén adtam a lisztharmat ellen neki többször is, eddig úgy tünik sikerült megvédeni.
sziasztok, elsősorban a rezisztens szőlősöket kérdezném, hogy szoktátok permetezni a szőlőt? mennyire igényli a rezisztens szőlő a vegyszereket ? idén először próbálkozok a Neroval , hogy vegyszer mentes borovicskám legyen. eddig minden ok . (a múltkori fürtmoly hernyókat sikerült likvidálnom DIPEL-lel) nyoma sincs semmi lisztharmatnak, peronosznak. már zárnak is fürtök. majd kicsattan az egészségtől :-)
de ha netán 2 hét múlva beüt egy esős idő ? akkor célszerű permetezni egy erősebb szerrel, vagy már most érdemes "kondicionálni" ? vagy tudja a szőlő permet nélkül ? ((ha jól emlékszem, még a szakirodalom is emleget évi 3 permetezést)) (((egyedül annyi tapasztalatom van tavalyról, hogy az Attilából elkezdett belemenni a lisztharmat (mármint a Neroba) , akkor pánikot fogtam és vmi agresszív szerrel lefujattam))) többiek, valami tapasztalat ?
Itt súlyos aszály van !! Hetente öntözök mindent a kertemben ,a fű nem nő ebben az évben kétszer kaszáltam ! Három hete éjjel nappal öntözünk a tszben is ,holnap is éjszakás leszek ,kitudja meddig ! Talán ha 100 km választ el minket de itt valami ördögi kör van, minden eső elkerül minket ,talán ha 100mm volt egész évben !
Dél-Baranyában a villányi borvidéken művelem a szőlőt.Itt is most elég nagya lisztharmat fertőzési nyomása.A hegyközség szerint most:Karathane Star+Kén(Thiovit,Kumulus stb./+MontaFlow.Ha fellépet az"Ódium"akkor is ugyan ez,csak nagy lé mennyiséggel.A friss lisztharmat eleinte fehér,később piszkos szürke.A Karathane-t 4 naponta lehet használni,évi max 4-szer.A nagy lé mennyiség azért kell,hogy a penészgyepet átnedvesitsük,akkor hatásos a permet.Nálam még nincs de az előbbiekkel mentem,fürtzáródás van,a következő holnap,Shavit+Thiovit lessz.
A lisztharmat nálam is szokott jelentkezni a vesszőkön foltok formájában, de szerencsére sem a termést, sőt még a leveleket sem károsítja, mert eddig még mindig sikerült elkapnom időben, felszívódó szerekkel. A fertőzés egyébként fajta és sok minden egyéb függő is.
Én utoljára kb. 2 hete Quadrissal és Topassal permeteztem. Rövidesen permetezni tervezek kontakttal (valószínűleg a lemosózásból maradt Vegesol RS el) peronosz és lisztharmat ellen- mivel egyelőre nincs fertőzésveszély- és botrítisz ellen valamely felszívódóval. A szakemberek ugyanis azt mondják, hogy fürtzáródás körül is javasolt a botrítisz elleni védelem. Nekem mindig ez utóbbi a legveszélyesebb ellenfél.
Neked, ha már megjelent a lisztharmat, mindenképp valamilyen felszívódót javasolok.
Figyelemre méltó amit írtál az időjárással kapcsolatban, mert én meg épp ellenkezőleg, a szokásosnál erőteljesebb növekedést magyarázom az időjárással. A Cabernetek közepes növekedési erélyűnek vannak jellemezve, de a hajtások már most közel 3 méteresek. Nem tudom mi lenne ha erős növekedésű lenne.
Ami az időjárást illeti, olyan nagy különbség a Gödöllői dombság (ahol én vagyok) és a te lakhelyed ill. szőlőterületed között nem lehet. Néhány héttel ezelőtt itt is volt csapadék, esetenként bőven, de hosszasan nedves, párás idő nem. A virágzáskor szerencsére többnyire száraz napos idő volt. Kiugróan meleg, pedig minössze egyszer volt, gondolom akkor, amikor az egész országban. Szerintem a bő csapadék miatt a gyökerek könnyebben fel tudták szívni a tápanyagokat.
Ti szerencsesek vagytok.Nekem ismét megjelent a lisztharmat a szölöben.Vörös szölön jelentkezett föleg.A hamburgi muskotálynak teljesen annyi.Kicsit elvagyok keseredve.Ki mivel permetez mostanaba
Kevéske csemege szőlőmön én is tapasztaltam e dolgot ,de nekem még olyan kései hajtás is hozott fürtöket ,ami szintén nem szokványos főleg a csemegéken ! Én csak július 1 után jóval szoktam elcsípni a végeket ,most meg lehet a rossz időjárás miatt nem is merem ,mert itt eléggé késésben van minden, és a hidegek miatt szinte vegetál nem nagyon haladnak a hajtások ,máskor már ilyenkor leér a földig most meg csak olyan 60-100cm között vannak !
Korábban írta valaki, hogy az idén még a kacsok egy részének végén is látott virágkezdeményeket. Én most arról számolhatok be, hogy ilyen erős másodtermés-képződést még nem tapasztaltam. Cabernet franc és sauvignon tőkékről van szó.
Metszéskor azt hittem, hogy kissé túlterheltem a tőkéket. A jelenlegi helyzet ennek ellentmondani látszik. A tetejezést húztam ameddig tudtam a hónaljhajtások fejlődésének késleltetése miatt. Ma már az átlag fél méteres oldalhajtásokon/hónaljhajtásokon két, nem is annyira kis, fürt van, többségük már virágzik is. Természetesen nekiláttam leszedni őket , de ez nem lesz kis munka.
A Cabernet fajták hajlamosak a másodtermésre, de ekkora mértékűt még nem tapasztaltam.
Kíváncsi lennék a ti tapasztalataitokra.
A szőlők egyébként már szinte gyanúsan egészségesek.
Törj le egy komplett hajtást és kezd el tördelni és látni fogod hol van a félfás rész benne ,a vége ugye könnyen letörik az még nem jó a fás részt meg ugye nehéz eltörni az már azért nem jó túl fás ,ráfogsz jönni hogy melyik a félfás rész benne !
csöves megoldást csináltam vékony műanyag csővel !
Kezedettől fóliával tekertem be,előbb igen óvatosan, majd kicsit erősebben. Viszont többször rá kell nézni, mert volt, hogy bevágódott többször is, és letört a hajtás... Cső akkor sem nagyon volt, most pláne. Ez a csöves oltás módositott változata.
Van olyan év hogy nagy része, van, hogy a sok közül alig sikerül (a zöldoltásról van szó), de ha sikerül-pláne ha egész hajtást (nem csipem vissza, hanem a vitorla feletti részt teljesen beleteszem), akkor sokkal gyorsabban nő és tökéletesebben forr össze, de ez ritkán sikerül, de minden évben sokat oltok igy is.
Vistont jó, hogy irtál a szemzésről, mert igazán most fogtam fel, hogy sok azért nem sikerült, mert nem volt félfás a szem. Elég nehezen találok megfelelő szemet, gyengébbet is tettem, de minek???
Mondom hogy akad az agyam !!! És igazad van ! Nekem ez vált be jobban , olyannal is kísérleteztem de nem maradt meg ,pedig a csöves megoldást csináltam vékony műanyag csővel !
Én héj alá szoktam mint a szemzést csak itt nem kell lepattintani a szemet hanem vékonyra vágom a fás résszel együtt ,és úgy dugom a héj felvágott részébe majd kötözöm ,ja és észak felé nézzen az ültetés úgy egy kicsit védve van a tűző nap ellen !
Bocs, de többször itt van a félreértés.Ez a "szőlő szemzése" hivatalosan és nem zöldoltás. De tkp. ezt is lehet oltásnak nevezni, mert a szőlőnél nagyobb szemet teszünk... Az eredeti kérdés zöldoltás volt. De teljesen igaz junius elején jobb ezt is azt is, de hátha még most is összejön, s ha nem következő tavasz.. Viszont kisérletnek, gyakorlásnak jó.
Én mindet júniusban oltottam ha jó a növekedési ereje az alanynak gond nélkül beérik csak ha lehet a június első heteiben kell inkább csinálni ,vagy amint már van olyan növekmény ami félfás hamarabb is lehet !
Igen ! A nóniuszhoz közel ragd és fél fás állapotú legyen mindkettő ! Én héj alá szoktam mint a szemzést csak itt nem kell lepattintani a szemet hanem vékonyra vágom a fás résszel együtt ,és úgy dugom a héj felvágott részébe majd kötözöm ,ja és észak felé nézzen az ültetés úgy egy kicsit védve van a tűző nap ellen !
Szerintem ennek már elmúlt az ideje... Ha sikerül is, már az oltott nemes vesszeje nem tud beérni, de hátha idén más lesz az időjárás. Még ma talulás képpen fogok --tanitom másnak-- szemezni, de az sem valószinű, hogy sikerül, s ha igen beérik az oltás. Volt tavaj is több, amin csak néhány szemnyi vessző értett be és takaratlanul elfagyott..
De kutikula boritja a testét igy én akkor is a rovarokkal azonosítom ! És aszt nem is tudjuk mi fertőz, másféle rovarölő nem is nagyon áll a rendelkezésünkre ami felszívódik és a boltokban is kapható ! De nem is kötelező alkalmazni ! Én is kínomban találtam ki és valamelyik segített nem aszt mondom hogy megugrott tőle a szőlő de megszüntette a deformitást és a normális irányba kezdenek a hajtások nőni ,mig előtte minden volt csak növény nem ! Holnap ha nem lenne eső mepróbálok filmet forgatni hogy látható is legyen valami !
Én évek óta a csemegeszőlő alját és a kertet is mustárral ültetem be a nyár végén.A mustár pusztítja a talaj kártevőit, és fertőtlenít
Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt. A mustármag vetését addig folytatjuk a fokozatosan felszabaduló helyekre, amíg a csökkenő hőmérséklet reménnyel kecsegtet, hogy a mag kikel. Más zöldtrágyaként felhasználható növénnyel összehasonlítva a mustárnak számos előnye van.
A mospilan olyan a fonál féregnek, mintha rézzel mennél lisztharmat ellen.. (tekintsünk el a felszívódó jellegtől, a lényeg az élő szervezetre gyakorolt hatás)
Ja.
Magam is félek tőle, hogy a mospilan, annyit ér a vírusos szőlőben, mint a halott f@szán a vizes borogatás.
A mospilan olyan a fonál féregnek, mintha rézzel mennél lisztharmat ellen.. (tekintsünk el a felszívódó jellegtől, a lényeg az élő szervezetre gyakorolt hatás)
Továbbá pár éve volt vmi hernyő özön, amely ellen a mérgek se voltak hatásosak... Az ész nélküli mospilan kezelés csak első körben elpusztít minden hasznos és haszontalan rovart, majd egy idő után az erősebbek rezisztensek lesznek rá. Mondhatjuk adunk a szarnak egy pofont.
Ha kimondottan a fonal férgek ellen akarunk védekezni, van arra speckó szer, amit a taljba kell juttatni...
Ezen felül a fonal férgek írtásának kezdeményezése nem minden... A sebfelületek, a szerszámok mind mind segítik a fertőzés szállítását, kialakulását.
De vannak esetek amikor semmilyen földi erő nem képes megmenteni, a legprecízebb odafigyelés ellenére is kialakul a gond. Ekkor se az a megoldás, hogy vásároljuk fel a gazdabolt minden vegyszerét és addig locsoljuk mig a föld olyan élettelen nem lesz, hogy csak a moha kezd el nőni rajta...
Még annyi, hogy fonál férgek ellen bizonyos növények telepítése hatásos lehet!
A teljesség igénye nélkül a bársony virág és a facélia. Előbbi szép és némely rovar nem kedveli, utóbbi meg levéltrágyának is hatásos. Ezek nem ölik, hanem távol tartják a fonál férgeket.
A burgundilé az mosószódával van. Valóban tud perzselni, szóval oda kell figyelni. Én ezért is emeltem ki, hogy CSAK lemosózásnál használtam! Vannak már sokkal jobb réz készítmények, amikkel nem kell pacsmagolni annyit.
Értelmetlen pénzkidobás Mospilannal permetezni a szőlő vírusos betegségei ellen. A szóbajöhető vírusok ugyanis a talajban fonálféreggel terjednek. A fonálférgek ellen pedig a levélzet permetezése hatástalan.
Ha már fertőzött, akkor megette a fene. A tömeges rovar/gyom irtás nem mindig úgy sül el, ahogy szeretnénk. Pl a szomszéd a pókokat mindig hamuval szórta, h ne legyen pókhálós a levél. Én a pókokat óvom, így a nem kellő rovarokat gyéríti.
Továbbá nem tudjuk, hogy biztosan rovar által okozott vírus fertőzés van-e.
Értem én, hogy az a biztos, ha mindent kiszórunk, de hosszú távon ez nem megoldás. Persze ha a kabócák elkezdenek rajzani, akkor megint más a dolog, ott valóban kell a védekezés, de ezt csak az lássa aki ott van.
Félre ne értsd, nem megszállok ökohülye vagyok, csak rájöttem, hogy szimplán lehet természetközelibben is termelni. De nem csak szőlőt, hanem mindent. Egy idő után ha haggyuk a természetet beállni, akkor kialakul egy olyan élővilág, amiben ha végig sétálsz még szépnek is találod...
Erre saját ellenpéldám, hogy a most átvett szőlőm nincs olyan kondícióban, hogy permetezés nélkül meglegyen... Eső előtt kapott egy rezes kezelést. Most végigmenve olyan réz-kén szag van, ami nem olyan kellemes... Persze a lelkem nyugodtabb, mert tudom, hogy nem fog lebetegedni a szőlő, de akkor se olyan. Bár ez a szőlős likvidálva lesz, majd pihentetés után újratelepítem rendes művelés módban.
Természetesen igazad van az Na2CO3 nem azonos az NaHCO3-al. De ha megnézted volna az általam beírt linket, akkor rájöhettél volna, hogy a Burgundilé-hez eredetileg és az esetek többségében Na-karbonátot (Na2CO3) használnak. Ezen túlmenően találtam a neten egy ausztrál biotermesztőt, aki Na-bikarbonátot használt. Mint érdekességet adtam meg az utóbbit.
A kettő nem felcserélhető, a nátrium-karbonát (mosószóda) erősen lúgos, maró hatású anyag, a bikarbonát (szódabikarbóna) alig lúgos, majdnem semleges. Az egyenértéksúlyuk is nagyon különbözik, szóval aki a receptben egy az egyben kicseréli a bikarbonátot karbonátra, az jó eséllyel hazavágja a növényeit.
A rovar -féreg további szívásának rágásának a és további fertőzés átvitelének a meggátlására ,ugyanis nem a levegőben kerül oda a fertőzés hanem a rovar viszi át a fertőzést a növényre ,ez lehet a lombon ill a gyökéren is ! Mindenképp érdemes 1-2 héten belül megismételni a kezelést ,és eszt évente ismételgetni lényeg hogy felszívódó rovarölőt használjunk ilyen esetekben !
Nekem van itthon elfekvőben rézgálicom. Ezt beáztattam és a mosószódát is. A hivatalos állás szerint a rezet kell a mosó szódába önteni. Én először fordítva csináltam. Lehet azért, lehet nem, de a mosószóda egy része kőkemény kövé (kristállyá) állt össze. Pont akkor tud perzselni, ha túl sok mosószóda szilárdul meg, így a réz magában már perzsel. De pont a mosószóda az, ami lugosít és tapadást biztosít.
Én szigorúan csak lemosónak használtam, ahol még nem tudott perzselni. Levélzeten nem kísérletezek, ha véletlenül elrontok valamit és leperzselem a lombozatot, akkor cumi van.
Természetesen ha elfogyik a rézgálic, akkor maradok valami jó tapadású réznél és azzal fogok lemosózni.
Én szvsz a lemosót minden évben fogom alkalmazni. Eddig 2x permeteztem, egyszer a lemosó 1x felszívódóval virágzás előtti héten.
A következő permetezés narancshéj-csalán-fahéj permetelés lesz. De ha nagyon beüt a gond, akkor nincs mese, rá kell menni rézzel és/vagy kénnel.
A rézszulfát oldatot nátrium karbonáttal semlegesítik: 1.1,2-1,5 arányban. Nagyon gyorsan fel kell használni, mert a Na-karbonát kikristályosodik és akkor feltehetően perzsel. Éppen ezért szinte már sehol sem használják.
Egy másik recept szerint:
1kg rézszulfát, 1.25 kg Na- bicarbonat 100 liter vízbe. A Na-karbonát oldatot kell a rézszulfát oldatba önteni kevergetés közben. A 2%-os oldat perzsel.
Mondjuk az a sok penz elvileg nem is mind az oldalra ment el, hanem van ott meg "Korszerű genomikai és biotechnológiai technikák bevezetése a szőlő és gyümölcs (fás szárúak) egészséges szaporítóanyag előállításában, növényvédelemben és a fajtanemesítésben" is, ami egyebkent eleg draga mulatsag.
Hát ez egy nagyon furcsa dolog. Hormonális hatású gyomírtóra (2,4D pl) nem gyanakodsz?
A gyomírtó hatását úgy tudod megsaccolni, hogy ez a torz növekedés tavaly volt-e. Ha ugyanis vírus lenne akkor már tavaly is látszani kellett valaminek. Ha viszont a gyomírtót a szél az idén vitte rá a szőlődre, akkor tavaly még semmit sem lehetett rajta látni.
Sajnos már tavaly is láttam néhány tőkén ilyen abnormális levelet.
Kösz a tanácsokat. Szerintem hogy nyomelemhiány vagy szárazság volt-e az oka, néhány napon belül kiderül, így h eső is volt meg adagolok is neki anyagokat. Nem azt értem javulás alatt, h pikk-pakk kizöldell ami sárga, hanem h ilyen körülmények között nem lesz beteg újabb tőke. A vírus vagy fitoplazma vagy egyebek nyilván terjednének tovább...gondolom...
Szóval várok, egyébként sem akartam neki esni az irtásnak de ha nem derül ki h mi volt nem fogok kockáztatni a beteg tőkék miatt, meg ha alig teremnek amúgy sincs többé semmi keresnivalójuk...
Érdekes h én meg az ESCÁ-t tartom teljesen kizártnak, mert a jellegzetes tigriscsíkoknak nyoma sincs, csakúgy mint a levélsodródásnak sem.
Hát ez egy nagyon furcsa dolog. Hormonális hatású gyomírtóra (2,4D pl) nem gyanakodsz?
A gyomírtó hatását úgy tudod megsaccolni, hogy ez a torz növekedés tavaly volt-e. Ha ugyanis vírus lenne akkor már tavaly is látszani kellett valaminek. Ha viszont a gyomírtót a szél az idén vitte rá a szőlődre, akkor tavaly még semmit sem lehetett rajta látni.
A wuxal helyett próbáld ki a vitaflorat. A kannás kiszerelése szerintem olcsó (10l 5700 forintért házhoz szállítva). És ugye nincs szavideje, ergo sokáig használhatod ha csak kevés kell egyszerre belőle.
Ahogy írtam felső adag Mospilan 4g/10liter vizben és Wuszál hozzá két hét múlva megismételni ,mást egyenlőre nem tudok mondani ,pedig a melóhelyemen van növényorvos is ,még egy lehetőség a növény vizsgálat elvégeztetése ,de az drága játék !Az árakat a neten megtalálod meg aszt is hol végzik !
Nem vagy egyedül ! Mihelyst lesz a családban valaki aki elkészíti a filmemet látni fogod nálunk nem csak a szőlő sárga hanem a körte a cseresznye, és átlagosan minden sárgás zöld ,nem szép zöld ! Pedig aztán mindent elkövettem már vele ,adagoltam vasat öntözve ,lombtrágyaként , kalciumot ,magnéziumot , semmi haszna ! Ami segített eddig az a Wukszál ha az előírt mennyiségben rendszeresen 2-3 hetente adagolva van akkor szinte nincs is ilyen betegség csak hát drága ! Egyébként a foszfor ,és a kálium hiány is hasonló tüneteket produkál ! Lehet hogy érdemes lenne kisérletezni melyik anyagra változik meg a szine a levélzetnek ! A magnéziummal nagyon vigyázni kell könnyű tuladagolni és akkor le szárad mint akit leforráztak !
Egyébként nem látom a fényképeken a szőlő leveleinek jellegzetes háromszögletű felpödrődését, ami a leírások szerint az aranyszínű sárgaság egyetlen specifikus jellemzője...
Reméljük, hogy csak tápanyaghiány...
Vagy néhány gyengébb kondíciójú tőke így reagál a szárazságra (mondjuk akkor csak jövőre mutatnak majd javulást, akkor is csak alaposan visszametszve)...
Vagy esca (ami szintén nem nagy öröm, de kevésbé veszélyes azért)...
(Az escás tőkét egyébként lehet úgy "gyógyítani", hogy a fás részt (előtte/utána fertőtlenített fűrésszel :-) ) visszavágod az egészséges részig (általában érdemes kicsivel az oltás helye fölött) és új törzset nevelsz, ha kihajt - ha meg nem hajt ki, úgyis mindegy.)
Kiirtás előtt én tényleg megkérdezném a helyi növényvédelmi felügyelőt.
Részben, mert egy termő tőke pótlása igen nehéz (sokáig tart), de ami ennél is fontosabb, ha felétek (is) diagnosztizálják például az aranyszínű sárgaságot, akkor könnyebb ellene összefogottan védekezni, ergo jó, ha a növényvédősök tudnak róla, merre van.
Állítólag annak idején a filoxéra is azért tudott akkora pusztítást okozni, mert a gazdák nem vették komolyan és saját hatáskörben próbálták megoldani a problémát összefogás helyett. (BZoltán, javíts ki, ha tévednék, te olvasgatod oly intenzíven a Borászati Füzeteket, mit írnak akkorból?)
Eső itt sem volt cirka másfél hónapja, de tegnap egész nap esett. Most délelőtt tudtam permetezni, kapott a gombaölők mellett lombtrágyát és rovarölőt is, továbbra is vmi tápanyaghiányban reménykedek, ha nem is pont Mg, akkor talán vmi más.
Szinte a szomszédban van az a bizonyos Néró ami el szokta hagyni a fürtjeit (amiről korábban volt szó), és valakiben úgy emlékszem felmerült h lehet az is érzékenyebben reagál bizonyos tápanyaghiányokra. Szóval még összefüggés is lehet.
A beteg tőkéket akkor fogom kiirtani ha most így eső meg nyomelempótlás mellett is romlik a helyzet.
Igazad van, ez így túlzás volt, hogy nem üthet ki 1-2 tőkén tápanyag túladagolás/hiány. De attól függetlenül sztem nem magnézium hiány. Ha meg mégis, akkor már nagyon régóta tüneteknek jelentkezni kellett volna. De ugyanígy a klorózis esetén is. Nem 1-2 nap alatt sárgul be a teljes tőke.
Köszi, nálunk általában mindig kevesebb esik, mint máshol, a lombtrágyázást már elkezdtem, de fogok belocsolni vasgálicot is mellé. Remélem rendbe jön.
Szerintem sem Mg. hiány, de azt sem állítom,hogy vírus.
Medvegerrel ellentétben én úgy gondolom, hogy a vírus nem egyszerre jelentkezik több tőkén, esetleg egy egész soron, hanem egyes tőkéken és nem feltétlenül terjed el az egész ültetvényen.
Az aranyszínű sárgaságról valóban elég csúnyákat írnak, de azért...
Szóval a machetét én csak akkor választanám, ha már bebizonyosodott, hogy a vírus az. (És a bebizonyosodott nem azt jelenti, hogy itt a fórumon valaki azt mondta - bocs mindenkitől!)
Az elmúlt egy (másfél) hónapban felénk gyakorlatilag nem volt eső (jó, tegnap végre esett), nem tudom, felétek mennyi csapadék volt, de nem lennék meglepve, ha a vízhiány miatt mindenféle hiánybetegségek lépnének fel. És juhosttt-vel ellentétben én igenis azt gondolom, hogy a víz- és tápanyaghiányra eltérően reagálhatnak akár egymás mellett lévő tőkék is - még akkor is, ha ugyanaz a fajta (a neten látott vírusos képek alapján inkább ott jellemző az, hogy egész sorok és táblák mennek ki egyszerre, nem pedig egyes tőkék).
Ha nagyon nagy a gond, keresd meg a helyi növényvédelmi szakembert diagnózisért (végülis ezért fizetik), és ha ő azt mondja, h AS, csak akkor vágd ki! Szerintem.
Ha magnézium hiány lenne, nem egy tőkén jelentkezne, főleg ha egymás mellett ugyanazon fajták vannak. A gyökérzetek összeérnek, behálózzák a talajt, így több tőkén is jelentkezni kéne egymás mellett.
Szigorúan saját vélemény: ez messze nem magnézium hiány...
Mész klorózis vagy vashiány!Használj zöldítő komplexet,és helyre fog jönni.A kanalasodás lehet szárasságtól is nem tudom felétek milyen volt mostanában az idő.Hiánybetegség lehet szárasságtól vagy túl sok csapadéktól is.
A kart nem érte semmilyen mechanikai sérülés, a fürtök tökéletesen beértek és semmiben sem különböztek a többi tőkén lévőkhöz.
Mindezektől függetlenül valószínűleg valamilyen vírus az oka a történteknek, de tekintettel arra, hogy több tucat is van belőlük, soha nem fogom megtudni melyik volt az.
Főleg a fiatalabb levelek. És mint látható, kanalasodik, torzul, és barnás foltjai is vannak. A nemrég belinkelt oldal alapján leginkább a vashiány illik rá.
De azért jó lenne, ha meg tudnátok erősíteni hogy tényleg az-e, vagy más.
Nálunk ezt úgy nevezik, hogy kínjában érik. Pl ha letörsz egy szilváról egy vastagabb ágat amelyeken termés is van, azok elkezdenek berérni. Persze nem lesz az igazi fogyasztási állagú. Sztem itt is hasonló dolog lehetett.
Itt jól látszik pl. a levél fényessége is, ezek alapján meg tudod ítélni.
A tuti fajtanév annyiban tuti, hogy kapásból ezt a nevet mondták, amikor rákérdeztem.
Nem oltványiskolában vettem (nyilván), így ez ennyire tud hivatalos lenni.
Ahogy láthatod, ebbe is belecsípett a 'virággomba' (régen azt gondoltam, hogy peronoszpóra, de az olvasottak alapján most már inkább botritisznek vélem). Általánosságban a többi fajtát illetően ezt kellene még legyőznöm, és akkor egy átlagos évben nagyon szép eredményeket érhetnék el.
Mert pl. idén eddig (!) a másik két fő gombával szemben nyerésre állok.
Viszont a botritisz viszonylag sokat tizedelt a virágokból... :-(
Csak azért, hogy a helyzet ne legyen ennyire egyértelmű:
Tavaly ősszel írtam, hogy egy Cabernet Sauvignon tőkém egyik termőkarján már színesedik a termés, a másikon -a többi normális tőkéhez hasonlóan- pedig még minden fürt zöld. Annak idején írtam a jelenségről, többen kommentálták is, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ez a kar az idén már ki sem hajtott. A tőke másik karja teljesen rendben van. Az elszáradt kar, hossztengelye irányában a közepéig, a kiszáradástól valósággal széthasadt. A korai érés és az elszáradás között nyilván összefüggés van, csak kérdés, hogy mi.
Már írtam másik fórumon: minden évben készítek bort belőle,van egy pár hordóm, a rekord (2012) 14.5-ös, a leggyengébb ( 2014) 11.5-ös volt. A bor jellege, íze kékoportó (blauer portugéser, miután elvette Portugália tőlünk az eredeti nevét).
Egy kis wuszal +mospilan oszt helyrejön magától ,nekem minden évben van ilyen fertőzésem sőt van olyan tőke is amelyik a tőkén lévő termőalap az egyiknek semmi baja a másik meg alig él. Valószínűleg ami a annak a termőalapnak szállít gyökér azon ül valami kukac ami rágja és kap töle valami vírus fertőzést és az látható a tőkén ,de a leírt kombó kiírtja a kukacot a wukszál meg helyre hozza a hibáját ,legfeljebb eszt az évet kihagyja ,de ha jól kondicionálod jövőre termés van rajta !
Igen, amíg ki nem derül a fajta, addig "táltos 6066".
Nem szereti a permetezést, de idén a sok eső után permeteztem szőlő kombival. (Biokertben engedélyezett szer)
Az igazi ellensége: a darazsak.
Korábban tettem fel képet a kb. 40 db darázscsapdáról, valaki megkérdezte, (látván a sok lógó pet palackot), hogy milyen fajta ez, hogy ennyi palackot terem.
A levél jól látom, hogy olyan fényes zöld, nem olyan matt zöld? Nekem kuruczvér néven más levelű van. Inkább hasonlít az izabellára a levél mint a tiédre. A fürt stimmel, csak az enyém nem köt ilyen jól. Az íze nem az izabelláé, szóval nem az. Ahonnan hoztad ott tutira tudták, hogy ez kuruczvér? Ha bebizonyosodik h nekem nem az van, akkor nem fogom sajnálni azt a 2 tőkét sem...
Amúgy gondolom mindenki azt hiszi már, hogy én megszállottan vágom ki a szőlőket, de nem... Idén átvettem véglegesen a szomszédét, amit újra akarok telepíteni: Ezerjó, juhfark, piros bakator. Az első már bizonyított, a 2. néhány 100 éve volt jelen, a 3. ugyszintén. Ha beválik kicsiben, nagyban is fogom csinálni.
Ha valóban a fonálféreg által terjesztett vírusról van szó az esetedben, akkor ne telepíts arra a helyre 5 évig szőlőt. De egyáltalán nem biztos, hogy arról van szó. Nézegesd a levélszimptómákat és csak akkor pánikolj, ha meggyőzően hasonlít a szimptóma arra a 3-4 fonálféreggel terjedő vírusos betegségre (grapevine fanleaf nepovirus (GFLV), grapevine chrome mosaic nepovirus (GCMV), grapevine yellow mosaic nepovirus, Arabis mosaic nepovirus (ArMV)). A nevek alapján a Google-ban biztos találsz tünetleírást.
A botrítiszes betegség esetében a kocsányon levő foltok nedvesek, szegélyük is vizenyős állományú, és felületükön esős időben, vagy nedves kamrában egy két nap alatt szürke konídiumtartó gyep fejlődik. Nedves kamra egyszerűen: egy beteg fürt betéve nylon zacskóba. 1-2 nap után lupeval megnézve ott kell, hogy legyen a botrytis spóratömege.
A szőlő vírusos megbetegedését az oltványokkal behurcolt szőlő vírus fajok okozzák elsősorban.Ezért van az,hogy nem lehet csak "úgy" bárkinek értékesíteni szőlő oltványokat,csak államilag ellenörzött szőlőiskolákból lehet-ne vásárolni,de még itt is becsúszhatnak problémák.A legnagyobb veszélyt a csere-bere szőlők jelentik.Itt ugyanis nincs tesztelés vírusra.
Lehet,hogy kinevettek,de én minden tőkéhez fertőtlenített metszőollóval nyúlok,nem csak a metszéskor,hanem egész évben.Ez azért is indokolt,mert száznál is több fajtám van,és rengeteg helyről származnak.Ennyit tehetek én.Amit nem tudok megakadályozni,hogy ha már a vírus benne van a szőlőben,és a gyökerében,a fonalféreg hozzájusson.Ugyanis ez a két dolog,ami a vírust átviszi egyik tőkéről a másikra.Vagyis a fertőzött metszőolló,és a fonalféreg.
Mindkét lehetőség ellen lehet védekezni:használj fertőtlenített metszőollót,és szőlő telepítés előtt fertőtlenítsd a földet.A föld fertőtlenítéssel nem csak fonalférgeket írtod ki,hanem a nagyon káros cserebogár pajort is.Ilyen széles sprektumú fertőtlenítő a Basamid G,Ipam 40,Fonalféregre nagyon jó a Vydate 10G,és Nemathorin 10G.
Eltelt 8 nap és a jó erőben lévő Néró tőkén látszik az ami még 8 nappal ezelőtt nem. Ismét van elpusztított szőlővirág úgy kb. 30-40%, amely sokkal kedvezőbb mint a tavalyi 80-90%. Továbbra is szürkerothadásra gyanakszom. A fajta esős időben rothadásra hajlamos(Wikipédia), nyilván ebben a dologban Botryotinia fuckeliana, vagyis leginkább a szürkepenész a ludas. az is megfigyelhető a kelet-nyugati irányban tájolt kordonon, hogy a déli oldalon kedvezőbb a helyzet mint az északin. A szőlő egy zárt kertben van, azért ilyen helyen nincsen akkora légmozgás mint kint a mezőn, még akkor sem, ha szelesnek mondott helyen van a növény, meg hát párásabb is a környezet.
Virágzás elején és a vége felé Cabrio top-val permeteztem, vagy ennek, vagy a száraz időnek köszönhető a tavalyinál kedvezőbb helyzet. Nem ártani a fajtát a beírásokban jelezett problémák miatt szürkepenész érzékenységre alaposan megvizsgálni.
Küldök egy fényképet is egy károsított fürtről, amely kísértetiesen hasonlít egy szakkönyben közölt felvételhez. Gyümölcsfák és a szőlő betegségei és kártevői. Biocont Laboratory Kft Brno, 2007. 260. oldal.
Mire gondoltál a talajfertőtlenítést illetően? A vírusok elsősorban az élő növényi sejtekben maradnak fenn. A talajban és elpusztult növényi részekben nem. Azokban nagyon hamar elpusztulnak. Ha a még visszamaradó élő gyökereket távolítod el, akkor helyesen cselekedsz.
A talajfertőtlenítésről azt olvastam, hogy ilyen esetben azért fontos, mert a talajlakó kártevők, elsősorban a fonálféreg, hordozhatja a vírust, növényről - növényre, ami esetemben a szőlő.
Félek tőle, hogy az új telepítésem is megfertőződhet.
Mire gondoltál a talajfertőtlenítést illetően? A vírusok elsősorban az élő növényi sejtekben maradnak fenn. A talajban és elpusztult növényi részekben nem. Azokban nagyon hamar elpusztulnak. Ha a még visszamaradó élő gyökereket távolítod el, akkor helyesen cselekedsz.
Ha valóban vírusos, akkor a probléma megolódik magától. A vírusos tőkék ugyanis hamar tönkremennek, függően persze attól, hogy milyen fajta vírusól van szó. Nekem a négy éves tőkéim közül többről derült ki ,hogy vírusosak és van amelyik már ki is száradt.
A szőlővírusnak egyébként komoly szakirodalma van a guglin is.
Képet tudnál feltenni róla? Neten nem találtam semmit, csak a szomszéd elmondása alapján tudom, hogy ez az. A levélről, fürtről kellene. A hajtása felálló vagy elterülő?
Valóban igazad van,Te kértél címet,hogy hol lehet beszerezni ezeket a fajtákat.Úgyhogy elnézést.A Lívia beszerzése megszünt,mert egy internetes cégtől vettem 5 éve,de közben felhagytak a csemegeszőlő forgalmazásával,mert áttértek a borszőlőre.Úgyhogy néhány fórumtársnak küldtem Lívia oltócsapot,talán náluk érdeklődj.Én -a már közismert okok miatt-felhagytam az oltócsapok küldözgetésével.Egyes fajták bemutatását és beszerzését a köv.honlapokon láthatod:www.Slovplant.sk,www.vinnareva.com.Az orosz és ukrán címeket nem adom meg,mert nem lehet áthozni a határon/NEHIB nem engedi/
Elnézést, de én kértem a beszerzési lehetőséget http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=132094343&t=9217758, és továbbra is érdekelne, mert Liviát nagyon szeretnék. Ezúton is köszönöm amiket kaptam tőled, majd küldök képeket, szépen indulgatnak az oltások.
A koraiság alatt mit értesz? Nekem az ezerjó szeptember közepén fogyasztható, ha jó idő van októberben túlérik és különleges ízű. Ha teljesen megérik és úgy megcsípi a dér, nem érik tovább, csak töpped, ekkor koncentráltabb. Szóval nekem nagyon bejön! Igaz a darazsak szeretik, de ezek ellen bio módon védekezgetek.
OK, simán tévedhetek, nem vagyok profi, csak az a levél rögtön szemet szúrt nekem, és azért gondoltam. Nem gondoltam, hogy ennyire lehet más egy alapvetően nem így kinéző levél. Én azt tapasztaltam az ezerjón, hogy inkább nicsenek karéjok, minthogy mély, egyenes aljú legyen. A Zefír az nekem már csak egy tő, és a madarak szokták gyorsabban megtalálni, mert nagyon korai érésű. Idén megpróbálom valamivel megvédeni, hogy végre megkóstolhassam... De bő termőnek mondanám.
Azt hiszem egyetértünk. A krónikusan atkás tőkéket, amelyek már csökött hajtásokat hoznak, én is kivágom. A többit pedig próbálom megvédeni körülötte. Valóban nem könnyű ettől sem megszabadulni.
A zefirről azt írják apró a fürtje. Ez már alapból nem stimmel az én szőlőmnél. Továbbá az idős levelek alapján megállapítani a fajtát nem 100%-osan lehet, mivel az idős levelek alakja nem mindig adja azt amit az ampelográfiában nézni kell. Ezért szokták a vitorlát nézni és a fiatal leveleket.
A te zefired hogy terem? Milyen bő termő és milyen a fürt nagysága?
Ezen kívül a zefir hajtása félmerev, az ezerjóé merev. Az ezerjóimat akár gyalogművelésbe is lehetne fogni, bár nem 2 méteres tőkenagysággal :)
Amúgy morfológiailag hasonlóak, de a fürt nagysága totál más.
Ha valami megenné a virágokat, akkor más tőke virágját is megenné.
Nekem a kuruczvér rúgott el kegyetlenül, szépen virágzott, majd a virágok leszáradtak. Nem ette meg semmi, ez ilyen... Mellette a narancs ízű és fekete rizling meg rogyásig van. (igen, ilyen összevisszaság van az újonnan felfogott szőlőben) Sajnos csak ilyen rúgós fajtám van belőle, de magából a fajtából nem kopnék ki. De egy ilyen leromlott tőkét szaporítani meg felesleges, csak úgy mint virágzáskor rovar ölőzni.
Igen, a szomszéd említette korábban hogy vannak ezerjó tőkéi, de ahogy öregedett úgy felejtett ő is, meg aztán én is hogy említette... De hogy megerősítsem, a zefir fajta leírása messze nem egyezik ezzel, az ezerjóé viszont igen :)
Nekem is van egy ilyen tőke ami 30 év alatt sosem termett, már ki is vágtam de újra kinőtt. 1000 fürtű lenne? mindig televan rengeteg virággal de valami mindig lezabálja az összes virágot róla, csak a csutkák maradnak. Az idén nem felejtettem el, lepermeteztem a virágokat Actarával, de ennek ellenére lezabálta a virágzabáló. De alul a föld felett megmaradt néhány fürt virág, amikor utoljára néztem tegnap vagy tegnapelőtt? még megvolt. Igazán csak azért érdekelne, hogy miféle szőlőt kerülgettem ennyi ideig, aztán kivágom megint. Most éppen petrezselyem van ott és nem hiányzik közé a szőlő.
Viszont a fásba fás nem kalluszosodása még mindig rejtély...
Nem tudom mikor csináltad, de tapasztalat az, hogy inkább korábban (persze ha nagyon lehül a talaj, akkor meg azért nem sikerül)
Idén --a múlt évhez képest- elég rosszul sikerült--kevés!!-- a fásoltás. Nálam bizonyára a szemek nem voltak elég jók (sok eső és permetezés hiánya miatt??), pedig most többségében anagolnyelves párositással oltottam, ami nagyobb felületet ad. A vesszők vágásfelülete zöld volt. A szemeket nem néztem.
S ha már itt tartunk: zöldbe fás is alig sikerült, szerintem szintén nemes szeme miatt.
De van néhány szemzés és zöldoltás ami már szépen elindult
A becsatolt képen a középső tőke biztos hogy ezerjó? Mert annak szerintem nem ilyen a levélformája. Ez inkább hasonlít egy Zefírre. Elvben nekem is van ezerjóm, legalábbis ha jól sikerült beazonosítani, de annak a levelei nem ilyenek...
Ami érdekessége, hogy a hajtás csúcs vöröses, a hajtás szára is, a levél nyél is picit, de később bezöldül.
Nem máthiász j. musk. mert olyanom van. Ami poén, hogy ugyanaz a fajta a másik kertben terem!! Fehér, ropogós finom fajta. Persze így nyugodtabb szívvel vágom ki... Viszont a fajtájára kíváncsi vagyok.
Amúgy hosszú csapon már terem valamennyit, de ha rákapok a fajtára és nem valami beteg tőkéről lesz vesszőm, majd guyot művelésbe fogom.
Őszintén szólva engem sem érdekelnek a különleges fajták. Gyerekkoromban volt egy Otelló lugasunk meg a kertben néhány tőke valami fehérszőlő. Nekem ez volt a szőlő.
Most van 10 féle szőlőm, a családban mindenkinek megvan melyik a kedvence, ezeket lessük-várjuk mikor érik már, a többit csak azért esszük meg mert ha már itt van legyen vele valami. De mellette itt vannak a mindenféle gyümölcsök is, azt is kell enni, egy-egy finom őszibarack érése idején nemigen fogy a szőlő.
Több évig kell figyelni mert nem mindig egyértelmű a tőke állapota,
3 év alatt 0 termés. Engem meggyőzött...
Ezt pedig 5 éve művelem, 3 év kellett, hogy megtussa magát. Ez amúgy fejművelésű tőke, de azért 2.20 cm tetejelés után :D Ja amúgy ez ezerjó. Nagyon királyul érzi itt magát, ezért is akarok foglalkozni vele.
Én nem vagyok megszállott. Legalább is nem ebben. Van olyan amire én is költöttem/költök átlagon felüli árakat. De a csemege szőlő nem az a kategória. Van pár fajta aminek örülnék, de csak határok között. Én azt is tisztelem aki bélyeget gyűjt, pedig annak sincs sok értelme drága pénzeket kiadni. A szőlőt bár meg lehet enni, de attól még nem ér meg minden pénzt az a pár ritka fajta.
Amikor örököltem az öreg szőlőt még nem ismertem "személyesen" minden tőkét egy papíron vezettem hogy melyik tőke milyen állapotban van és hogy mennyit terem. Több évig kell figyelni mert nem mindig egyértelmű a tőke állapota, lehet hogy csak túlterheltem és a következő évben pihent egyet. Amelyik éveken keresztül gyengén teljesített azt selejteztem ki.
Mivel mindenképpen meg akartam újítani a szőlőt de nem akartam hogy teljesen szőlő nélkül maradjunk csak a felét vágtam ki és 40 db-ot ültettem helyette (elég is volt ennyi egyszerre, a karom majd' leszakadt mire kifúrtam nekik a 40 lyukat ebbe a kemény agyagba) Azóta csak a hiányokat pótolgatom ha kipusztul valahol 1-1 tőke. Lassan megújul az egész, de amelyik jól terem hadd maradjon.
A Magyarországi szegényes csemegeszőlő választékról már korábban /tavaly/írtam a csemege fórumban.Ez a választék azóta sem bővült.Pedig az új jó fajtákra lenne kereslet.Az új, rezisztens fajták viszont nem 260.-Ft.-ba kerülnek,és nem is 400 forintba.Az,aki "pitizik"egy-két száz forinton,az nem fogja megvenni a drága fajtákat,elvből sem.Eddig terjed az igénye.
Van, viszont olyan ember is,aki nem sajnál 5-10.000.-Ft.-ot adni egy rügyért.Ők a megszállottak.
A nagy többség a kettő között van.Sajnos,vagy nem,a minőséget mindig meg kellett fizetni.Így van ez a szőlővel is.
Addig,amíg mi itt a fórumon a már sokak által unott fajtákról diskurálunk,halvány fogalmunk sincs,hogy milyen más -sokkal jobb-fajtákról vitázhatnánk.Persze az igényt fel is lehetne kelteni.Én tavaly megpróbáltam 30-40 új fajtát bemutatni a csemege fórumon,azzal a szándékkal,hogy felkeltsem az igényt ezekre az új fajtákra.Sikerült is,oly annyira,hogy majd kihúztak a dugvány vesszőkért,és az oltócsapokért.De EGYETLEN EMBER SEM KÉRDEZTE MEG,hogy hol,melyik külföldi kertészetben tudná megvenni ezeket a fajtákat?
A szőlődet látva alapból hiánybetegségre gondolnék, főleg,hogy az általad felvázolt helyzet erre okot adhat. Egyelőre nem mondanék ESCA-t. Jómagam is kínlódtam vele. Ha gondolod, nézd meg ezt az oldalt, és a 4531-es hsz-ban összegyűjtött további hsz-eket!
Ott látatod több fázisát, és viszonylag sokat beszéltünk is róla, meg az ezzel kapcs. dolgokról.
(Most van egy tőkém, aminek egy-két levelének a széle világosodik. :-(
Nagyon remélem, nálam nem üt be a ménkű, így is épp elég most a bajból... :-( )
Igen, vettem is tőle, 1 db forradás hibás volt, ami a 29 db-ból, de ezt is csak a 2. évben vettem észre, szóval nem gond. A másik gond, hogy az extra ritka csemegék itt sincsenek meg. Oké nagy a választék, de csak az általánosan elterjedtekből.
Ami viszont gond volt velük, hogy ezerjóból pl 500 db alatt nem is állnak szóba velem... Persze ha meglesz az engedély és többet kell telepíteni, akkor szóba jöhet, De egyelőre csak 150 db kellett, így a pécsi kutató intézet segített.
Jó nem kell egyből leszurkálni az "internetvillával"!
Reméljük, hogy nem orbánc és nem esca. Orbáncnál elvileg ha a beteg részt visszametszed és hajt újat, az egészséges lesz. Ha esca-s azt viszont tényleg nem lenne szabad benne hagyni. Az eszközök fertőtlenítésről meg annyit, hogy se árban, se időben nem olyan eget verő dolog...
Ezen kívül én nem vagyok annak híve, hogy permetezzünk orrba szájba ész nélkül ami a csövön kifér...
Nekem könnyebb kivágni a selejtes tőkét, várni 1 évet majd újra telepíteni, mint permetezni orrba szájba úgy, hogy lehet évek alatt se hozza vissza egy beteg tőke. Ezt azért mondom, mert eljátszottam régen... Mivel nem az én szőlőm volt csak én műveltem, ezért nem vághattam ki. Viszont 3 év alatt 1 fürtöt sem lehetett betakarítani róla, de azért ugyanúgy permetelni kellett, metszeni, kapálni, stb.
Persze mindenki úgy csinálja ahogy ő jónak tartja. Én nem megparancsoltam hogy vágja ki, csak elmondtam a személyes véleményem. (mert ez egy fórum, mindenkinek lehet véleménye. Esetleg ha hülyeséget mond ki lehet javítani amiből ő és más is tanulhat.)
Na azért álljon már meg a menet. Ha orbánc akkor nehogy kivágd. Simán kezelhető fungicidekkel. A tavaszi fungicides permetezést majd 1 héttel korábban kell kezdeni és akkor nem fog jelentkezni.
Az ESCA-nak is más a tünete, de az se a világ vége, ott már esetleg legyengül a tőke. De ezeket a fertőtlenítéses dolgokat felejtsük el, ezeket olyanok javasolják akiknek fogalmuk sincs a kórokozók mibenlétéről és mindenben pestist látnak.
Én inkább janijani véleményét osztom. Nekem is több tőkémen voltak ilyenek a levelek igaz, hogy csak július közepétől-végétől és lehet, hogy ilyenek lesznek idén is. Majd jelentkezem.
Ha így keresel egy különleges fajtát nem tudom. Én a meglevő fajtákból szoktam választani. De gondolom ha csak pár darab kell belőle, akkor meg majdnem mindegy hogy párszáz Ft-tal több vagy kevesebb. Én nem sajnálom tőlük, élni kell nekik is. (egy rohadék ügyvédtől már jobban sajnálom amikor 10 perc alatt átnézi a papírjaimat és azt mondja 20 000 Ft zsebbe számla nélkül a semmiért csak azért mert átnézte)
Évekkel ezelőtt nézegettem és megjegyeztem magamnak egy nagykanizsai oltványost hogy olcsó, talán ez volt az:
Emelkedtek az árak de most is találam 260-tól 480 Ft-ért és sok fajtát.Ősszel lesz az még olcsóbb is. De ha azt nézem ennyit is megér mert a gyökereztetéshez képest nyerek 2 évvel hamarabb termést. Persze aki ráér és szeret vele bíbelődni maga is beolthatja, csak akkor érdemes lenne filoxérarezisztens alanyt termelni hozzá.
Az a baj, hogy az oltványok kínálata elég szegényes csemege szőlő téren. Sőt régi fajták terén is. Még ezerjót se találni mindenütt. Az oltványosok 90%-nál ugyanazok az oltványok vannak...
A ritkábbak meg horror áron vannak, vagy nincsenek. Nekem 600+ ft-ot nem ér meg egy oltvány... Elhiszem hogy jó meg minden, de nem az én pénztárcámhoz találták ki.
Én nem szaporítok dugványokat, inkább megveszem 200 Ft-ért az oltványt és ezzel nyerek min egy évet, de talán kettőt is és az filoxéra rezisztens alanyon van.
Így telepítettem immár 55 tő szőlőt, 11000 Ft-ot megspórolhattam volna, de amit elpöcsöltem volna vele az órabérem nem jött volna ki. Csinálja az aki ért hozzá!
Én a dugványokat szépen gazban hagytam. Így egész jól alakulnak. De sajna csak a rizling ami úgy sikeresnek mondható, az összes többi idővel elszáradt. Jövőre a gyökereztetést kicsit átgondolom, egyszerűen az über nemes fajták nem nagyon gyökereznek, így csak idő hely és áram pocsékolás.
Oltani meg nem tudok szőlőt
Bár hülyeségből csináltam izabellába egy zöldbe zöldet és az sikerült :O Nem foglalkoztam vele, 99% hogy az izabelláról levágott vesszőt raktam vissza. De ha szerencsém van akkor ezerjót. Csak gyakorolgattam, semmi komolyságot nem fektettem bele, gondolva úgyse fog sikerülni... De úgy tűnik mégis van esély. Bár az eredési mutató nálam extra rossz, de sebaj, ez adott annyi lelkesedést, hogy jövőre újra próbálkozzak. Viszont a fásba fás nem kalluszosodása még mindig rejtély...
Ha kinagyítod a betett képedet, ott van mindjárt az elején a kulcsmondat:
"... a szőlő vízellátása összeomlik..."
Fiatal szőlő még nem árnyékolja maga alatt a földet, a tűző napon a föld felhevül, az aszály fokozottan érvényesül. Takard be körülötte a földet fűnyesedékkel, szalmával.
Igen, ilyesmire gondolok ! hogy még túl fiatal, ráadásul nem is volt harmatgyökerezve, azaz a gyökerek nem voltak nagyon késztetve hogy lefele menjenek, tápanyag (és víz) után kutatva. mivel a telepítéskor abszolúte elmaradt a trágyázás, simán lehet nyomelem hiány. ezt egyébként úgy próbálom orvosolni, hogy ősszel egy mély barázdába (jobbról- balról ) lószart, illetve tőkénként 5 kiló vázsonyi alginitet fogok szórni, amit aztán beföldelek. mivel az alginitben a teljes periódusos rendszer nagy része, nem kis mennyiségben benne van, parkolópályára kerül a tápanyaghiány úgy 5 évre. ez a terv. aztán majd az égiek döntenek.
3 éves szőlőm volt ilyen 2007-ben én is Esca-ra gyanakodtam és volt olvtárs is aki megerősített ebben. Szerencsére nem vágtam ki hanem adtam neki vasat magnéziumot és trágyát azóta is megvan a szőlő, egészséges és sokat terem.
Fiatal szőlőnek még nincs mélyen a gyökere, a felszín közelében lehet aszály, mikroelem hiány. Ahogy növekszik a gyökere egyre kevésbé lesz érzékeny ezekre.
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de ez esca lesz. Persze simán lehet tévedek, de szvsz erre keress rá.
A peronosz nem a levél széleken indul meg. Ha esca, akkor már azonnal állj neki kiásni. Ha orbánc, akkor is ki fog pusztulni, akkor is kivágnám egyből. Mind2 esetben ügyelj, hogy a használt szerszámokat fertőtlenítsd munka után.
Van aki a rezes/mankocebes beöntést is javasolja a kiásott gödörbe, fertőtlenítés miatt.
Bármilyen eredményt kapsz a kezelés után légy szíves számolj majd be róla a fórumon. Elsősorban a magnéziumos levélpermetezésre gondolok, aminek az eredménye 1-2 hónapon belül már látszani kell. Ne feledd, hogy a negatív eredmény is eredmény és tanulság mindannyiunknak!
Sziasztok, köszi a válaszokat. Egy éve kapott minden tőke 70dkg , 30cm mélyre adagolt Tribu szarvasmarha trágya pelletet. Más trágyázás / műtrágyázás / lombtrágyázás nem volt.
Csak egy - két tőkén látni elszíneződést , a többi szerencsére rendben van. A napokban lefújatom Wuxal - Keserűsó mixével (Wuxalban nincs magnézium...). Esetleg ha van vkinek ötlete egyéb, bevált lombtrágyákra, akkor írjon! Egyébként őszre- télre tervezek komolyabb trágyázást ( Ló + Alginit), de annak jótékony hatását nyilván csak a 2016-os borokban fogom megtapasztalni.
itt van a szőlő hiánybetegségeiről. Én nem mernék mg hiányra tippelni minden előzetes ismeret nélkül, mert a képek nem egyértelműen arra utalnak. Pl a peronoszos olaj foltok is ilyen színűek, csak azok nem a szélén vannak, hanem máshol is megjelenhet a levélzeten.
Én szó szerint könyvböl tanultam a szölèszkedèst ès csak kedvtelèsböl csinálom de a jó termèshez mindig fajtánkènt igazodom a könyvekben leirt formàhoz . Nem lakok borvidèken ,söt inkáb rosz adotságú helyen próbálok a kertemben a saját elkèpzelèsem szerint termeszteni . A vèlemènyem az hogy a kertèszetekböl kikerült oltásokkal elèg sok gond van ,èrdemes a helyi vad vagy nemes de nem beteges fajtákba ráoltani a nemeseket, ès amit a gazda maga látot nemesböll begyüjteni az a tuti ! Nekem is volt olyan fám amire tíz èvet vártam hogy termèst hozzon ès semmi ,tehát ha valaki jót akar az maga oltsa a tuti fajtákat ès azokkal kevèsbè lesznek ilyen gondjai ! Nekem is vna nèróm de mèg minden èvben ritkitani kellett igaz èn magam oltottam ès függöny müvelèsü ami rengeteget terem !
Sziasztok, ezzel a fürtszáradásos Néróval beletettétek a bogarat a fülembe, jobban szemügyre veszem a tőkéket (>100db , 5db tőke " leszármazottjai " ) , csinálok fotókat is , aztán jelentkezek. Annyit meg tudok már előzetesen is mondani, hogy egy lemosót (Réz+kén) kapott, semmi egyebet, fürtmoly vagy mi a fene támadta meg, de nem akartam mérgezni, ezért kézzel csipkedtem ki a kukacokat a frissen kötött fürtökből (valszeg nagyobb kárt okozva), mintegy max. 2-3%os volt a fertőzés . a művelésmód vertikó, kb 2 m magas, körbecsavart tőke, kb arasznyi távolságra egymástól a termőszintek, 30-40cm-nél kezdve, rövid csapra metszve (1-2 rügy). a vesszők kb 50-60cm -sek lehetnek, aztán vissza vannak csípve.a virágzás szépen alakult, már nőnek a kis bogyók. olyan 5- 10 (12) fürt lehet tőkénként. a kötésre visszatérve annyit azért észrevettem, hogy eléggé szórta/szórja a virágot / bogyót , de a fele rajta maradt. (erről precízebben később) . a szürkerothadást meg tudom erősíteni, tavaly nagyon sok eső volt, felhízlalta a bogyókat, ráadásul több sorban is voltam a szemek (mert alapból a fürt elég "hézagos" nem annyira tömött) az eső meg csak esett és esett, és amikor elérte a 17-18-as mustfokot nagyon észnél kellett lenni,azaz le kellett menteni. ismerős gazdának pl. "lefolyt" a termés, alattomban szétrothadt... ha kevesebb eső van, tehát csak pár napig esik, akkor viszont sztem a Néró lenyomja a betegségeket mint a pinty. az idén fogom tesztelni a zömében 3-4 éves tőkéken, hogy mennyire rezisztensek, ugyanis nem, vagy csak nagyon keveset tervezek permetezni.erről jut eszembe, az alginure- t érdemes használni, csak a kötődésig írják... ja, és a legfontosabb: a Nero bor azért rendben van ám, a rosé alaphangon szuper, de a vörös is , persze inkább csak érlelve 2-3 évesen (mint általában a vörösborok) . no meg tele van rezveratrollllllllal , amiről persze egyetlenegy tanulmányt sem találtam, hogy mennyi az annyi.. persze nem ezért iszom.:-)
A követkető szombaton, vagyis 20-án lesz az Éjszakai Pincetúra a Somlón. Ha nincs még programotok akkor gyertek. Mi délután 5-kor rúgjuk el a focit nem is akárhogy :) Nálunk fogja kannával, kanállal és gitárral tolni a bulit egy órán át a környék legjobb autentikus (szóval nem a gagyimulatós, hanem az igazi) cigánybandája a Fláre Béás. Konkrétan somlószőlősi és devecseri cigány srácok akkor szívvel mint ide Szatymaz.
Szerintem a meddőség vagy a kis hozam oka leginkább genetikai okokra vezethető vissza!A szakkönyv is azt írja hogy csak a bőtermő szép és kevésbé tömött fürtű tőkéről szedjünk szaporításhoz vesszőket.Kismértékben befolyásolja még a talaj és a fekvési viszonyok.Pl:volt két tő Afuz Alim az egyik gyönyörűen terem a másik tőle egy méterre lévő tő évek alatt arra sem volt képes hogy félméteres vesszőt hozzon.Kivettem betettem a bórszőlő közé egy hiány helyére,most két éves két hatalmas fürt van rajta!A helyére a csemegésbe Kecskecsöcsüt tettem az is már terem.Úgy gondolom ebben az esetben talaj probléma lehetett,valami nem feküdt az Afuz Alinak.Hogy mi na ez az igazi rejtély.A Favoriton és a Boglárkán csodálkozok hogy nem terem brutális mennyiséget képes hozni,lehet hogy elfagynak nálad a főrügyek?Az Éva szerintem genetika,meglepetésemre elég sokan panaszkodtak rá a fórumon.Nálam semmi gond a második szem már termékeny remélem a tőlem kapott vesszők orvosolják a problémát!A Conegliano nálam egy tő van nyolc vessző öt fürt nem egy bőtermő fajta lehet,szerintem ez is genetika vagy fagy!Próbálkoztam a gyengébben termő tőkéknek jobb és több tápanyagot biztosítani de a következő évben mégse termett többet csak a vessző és levelek fejlődése lett bujább.
Ezen hozzászólás kapcsán feltennék egy kérdés, föleg azon személyekhez akik régi szakik a szőlészet terén. 100% ra be lehet azonosítani egy fajtát, ha soha sem hozott termést?
A következő fajtáim meddőek 7 éves visszatekintésben:Boglárka/egyszer sem termett/,Favorit/egyszer sem termett/,Crimson seedless/egyszer termett kis fürtöt,így le bírtam fotózni/,Thompson seedless/egyszer sem termett/,Sultana/egyszer sem termett/,Conegliano(Adriana) /egyszer termett egy kis fürtöt/,Éva /egyszer termett egy kis fürtöt/.
Vajon a meddőségnek,vagy a kis hozamnak mi lehet az oka?
Valóban érdemes volna vitát nyitni,vagy egy eszmecserét lefolytatni mert szerintem akár tanulhatnánk is belőle.Ezt a Néró problémát elmeséltem néhány ismerősömnek,a mai napig azt hiszik hogy hülyéskedek velük!Még hallani sem hallottak ilyet nem hogy tapasztaltak volna.Melyek voltak azok a fajták nálad ami hét év alatt egyetlen fürtöt sem hozott.Én annak idején majdnem kicsaptam a Nimrangot,hála a biztatásodnak megvan és meg is marad mert egy nagyon jó kis késői fajta.
Véleményem szerint a Néro,és még sok más fajta egyes példányai azért rúgják el a termést,mert egy hibás gén jutott domináns szerephez.Nem nálatok,hanem az oltványosok anyatelepén egy-két tőke virágzata mutálódott.A jelenség nem tömeges,az én Néróm teljesen tökéletesen köt.Ha visszagondoltok,hogy melyik oltványostól vettétek,lehet hogy a szálak egy helyre vezetnének.Mivel a jelenség évek óta ismétlődik,nem lehet környezeti okokra visszavezetni,mert minden év más,és mindenkinél egy kicsit más a talaj nyomelem összetétele.
Ugyanez a jelenség megfigyelhető volt a Kadarka esetében is,csak ott tömeges méretű volt,és állami beavatkozást igényelt.Újra szelektálták,és most ez az ősi Hungarikum újra a régi.
Mivel a Nérónak legalább 4 szülője van/Seyve Villard-375,Gárdonyi Géza,Medoc noir,Csaba gyöngye/,valószínű valamelyik szülő labilis génje "elszabadult",és ez okozza a problémát.
Erre a jelenségre fel kellene hívni a hatóság figyelmét is,mert ŐK nem hiszem hogy olvassák a fórumokat.
De ha már itt tartunk,érdemes volna vitát nyitni hogy egyes csemegeszőlő fajták egyes egyedei mért meddőek?Nekem 7 olyan fajtám van/volt/,amelyek 7 év alatt egyetlen fűrtöt nem hoztak,bármilyen metszési mód kipróbálása után sem.
Áruld el ki a megbízód!:).....me itten mán egy összeesküvés elmélet kezd kibontakozni,Én sem értettem,miért purcantak ki a Néroim és ha nem vagyok itt, az egészet elfelejtem.Kezd egyre érekesebb lenni,vajon hányan jártak még így?
Azért jöttem a fórumra, mert van 12 csemegeszőlő tőkém, lugasok vagy inkább magaskordon formájában. Vannak kényesnek mondottak is például a Cardinál, Csabagyöngye, de a növényvédelemmel meg soha semmi gondom nem volt. Kivétel a Nero! A fürtszáradás 80-90 %-os minden évben az idén is látom a jelenséget, de még tudhatom a végleges helyzetet. Botrytisre gyanakodtam minden évben, kipróbáltam többféle növényvédő szert is eredménytelenül. Magnéziumtartamú műtrágyát is kapott, de hiába. A kordon kelet-nyugati irányú, egyik oldalát erősen süti a nap, a pára nem ül meg, mert a telek legszéljártabb helyén van. Idén elválik Botrytis vagy nem, mert száraz a levegő és nagyon meleg van ami nem kedvez a gombának. A kordon következő tagja egy Eszter, ott soha semmilyen baj nem volt.
Bármi is legyen az ok a Nero nem az a szőlő ami a fajtaleírásokban van. Kényes valamire, nem tudom mire de kényes. Az igaz, hogy peronoszpóra és lisztharmat nem jelentkezett soha, azt viszont megtaláltam a neten, hogy a kész termése nedves időben erősen rothad.
Vagy a memóriád kiváló, vagy kutatómunkát végeztél, vagy mindkettő igaz. Valóban van egy másik tőkém is. Ez azonban későbbi ültetésű és máshol van, sovány homoktalajon. Ezt a tőkét ezért nem említeném referenciának semmilyen szempontból. Mindenesetre tavaly ezzel a tőkével is hasonlóan jártam. Az idén a fürtök kb. 3/4-e leszáradt, maradt még -legalábbis egyelőre- 2-3 fürt, ami zöld. Úgy néz ki ezek talán megmaradnak, de még nem teljesen biztos.
Én lassan lezártnak tekintem ezt a Néró "ügyet" azzal a megjegyzéssel, hogy továbbra is tudni szeretném, miért van az, hogy az emlegetett tőkén a fürtszáradás után a másodtermések miért maradnak meg, ez utóbbin pedig miért marad meg 2-3 fürt és miért szárad el a többi?
Most kérdeztem apósomat Néró ügyben. Azt mondta, hogy volt 50 tőkéje és volt köztük 5 ami szinte sosem termett. Virágzás után nem maradt rajta semmi. A többi szép volt.
Csak sajnos majd egy hónappal előbb érett mint a többi fajtája, így kivágta, de otthon a ház körül megtartotta. Gyönyörködtünk is benne tavaly zsendülés után, jó volt ránézni.
Bátran telepíthetsz Nérót,magával a fajtával semmi gond nekem elhiheted tapasztalatból mondom.Véleményem szerint akár bió gazdálkodásra is alkalmas!Kiváló a bora,nem fogod megbánni.
Az alábbi képeken a favorit csemegeszőlőm levele látható, segítséget szeretnék kérni a tünetek okának
megállapításában.
A világos foltos tünetek egyenlőre csak az idősebb leveleken fordulnak elő, a fiatal hajtásokon nem látszanak. Vírusra vagy hiánybetegségre gyanakszom.
Pár éve édesapám kapott néhány othello vesszőt melyet eldugványozott a kertben, a vesszők meg is fakadtak. A lugasomban lévő Favorit és Kozma Pálné fajtákat megpróbáltam átoltani valami ellenállóbbra, de az othellókon is gyakorolgattam az oltást. Az othellók levelein feltűntek a magnézium hiány szerű tünetek, az erek zöldek de a köztes részek világosak, ezek a tünetek pedig a nyár előrehaladtával lesznek egyre erősebbek, továbbá a fiatal hajtások később fakó, halványzöldekké válnak, úgy gondoltam biztos valami hiánybetegség és nem foglalkoztam velük. Most azonban, hogy a lugasom 2 egymás melletti szőlője a képen látható tünetet mutatja a harmadik viszont semmit, tartok tőle, hogy ez vírus, amit a közös metszőolló és oltókés használatával átvittem az egészséges tőkékre. A tünetek okában kérném ki a tanácsotokat, a válaszokat előre is köszönöm.
Ha nem csal az emlékezetem, neki van másik tőke nérója amelyik nem viselkedik így! De majd ő helyesbít! Szóval nem magával a fajtával van sztem a gond. Én személy szerint egy kisebb terület telepítését is tervezem vele, szóval nehogy kivonasd a forgalomból :D
Falusi1 felvetése azért jogos,mert voltak olyan visszajelzések hogy más szőlőkkel nem volt baj,csak a Néróval,holott mindenhol csak jókat lehet hallani a fajtáról.A Te állításod is sanszos lehet,az esetleges selejtes génállományokról,egyenlőre nem tudni hol az igazság.A szakemberek felé egy visszajelzés lehet hogy nem ártana!
Nekem még fiatal versenyző, majd 1-2 év és kiderül hogy mit vettem... De mint mondottam ismerősömnél elvan, terem, nem rúg. Pedig ott aztán el van hanyagolva!
Szerintem annyi van a Néróval, hogy érzékenyebb a magnéziumhiányra (vagy csak jobban jelzi). Amióta adtam neki magnéziumot és rendesen felkapáltam megbízhatóan és sokat terem. Tavaly a lisztharmat járvány idején az egyetlen fajta volt amelyik a kertemben értékelhető termést produkált (volna, ha a madarak össze nem pocsékolták volna) Mivel ez volt az egyetlen egészséges szőlő, az összes madár ezt zabálta.
De azért nem szabad elásni a fajtát!! Csak hogy példával éljek:
Adott egy fajta csirke, (lényegtelen milyen, a példa a fontos) amelyik köztudottan jó fajta. Tegyük fel, hogy valaki selejtes állománnyal kezd el tevékenykedni és szaporítja. A selejtes gének öröklődnek.. Neked a fajtából valami selejtes állományt adnak és másnak is. Ebből kifolyólag nem maga a fajta a rossz, hanem valahol fentebb egy selejtes állománnyal tevékenykedtek. Félre értés ne essék, erre nincs bizonyíték, NEM akarom ezzel az adott oltványosokat sem lejárni, főleg, hogy lehet ők sem tudták (vagy igen, de ez lényegtelen). De ez is egy lehetőség!
A legegyszerűbb, hogy szerezni kell egy teljesen más helyről származó nérót és azt kipróbálni.
Esetleg ha nem túl privát a kérdés: A Te néróid melyik oltványostól származnak?
Okés, még 1-2 embernek becsúszott. Akkor már annak kellene utána járni, hogy ahonnan vettétek az oltványokat, nincs-e köze egymáshoz. Lehet a szálak összefutnak. Pl kadarkából van olyan ami rúgós és van ami jól terem. Nekünk egy régi telken volt kadarka, sose volt metszve, ment az amerre akart, mindig hatalmas tömött fürtjei voltak. Itthol amik vannak akár milyen művelést alkalmazok, olyan rosszul köt, ahogy meg van írva.
Ez így ebben a formában nem....nagyon finom szőlő,hatalmas fürtökkel,újnyi vastag fürtszárral,kinézetre is nagyon ott van a szeren.Persze csak addig míg le nem száradt,meg be nem dobta a törülközőt.
Sőt,"Másoknak szokott teremni",de nem Mindenkinek,sőt,vajon hányan hányan vannak Akik nem jelezték a fürtszáradást? .... a Néró magas ázsiója ezt nem engedheti meg! ...vagy igen?
Nem magával a fajtával van a gond. Ismerősömnek van nérója, vén tőke lett átültetve, kicsit meg kellene fiatalítani, de azért megmutatta magát, nem száradt le! Nekem 2. éves oltványom van + pár dugvány, majd megírom mi a harci helyzet vele. De itt a környékünkön is van valakinek néró, sőt egyre felkapottabb borszőlő fajta is, jó kis rozékat csinálnak belőle. Szóval falusi1 esete egyedi és csak szeretné megtudni az okát.
Azt mindenképpen szeretném elkerülni, hogy a Néró szőlő hitelét rontsam, mert még beperel valaki. Én csak a 4 éves tapasztalataimat írtam le egy tőkéről.
Egyet azért lehet, hogy kipróbálnék, már csak a kíváncsiság miatt is.
Igen a másodtermés külön talány. Vélhetően azért hoz egy-két kisebb fürtöt, mert a normál fürtök elpusztulnak és ezek a kis fürtök már nem száradnak le. Lehet, hogy néhány fórumtárs épp ezmiatt kételkedik a szavahihetőségemben, de tényleg ez történik.
Lehet, hogy kipróbálom, amit írtál, mert kíváncsi vagyok.
Amikor a fajtaismertető leírásokat említettem, erre gondoltam. Lehet, hogy a most kialakult polémia is hozzájárul a szakemberek figyelmének a felhívásához a Néróval kapcsolatban.
A másodtermések be szoktak érni? (úgy rémlik írtad, hogy szokott hozni)
Én még annyit megpróbálnék, hogy szednék róla vesszőt és egy elkülönített helyen kinevelnék egy újabb tőkét csak kíváncsiságból, hogy ott mit produkál. (Bár semmi esély, de talán az alany is befolyásolhatja a jelenséget)
Régebben olvastam, hogy vannak fajták amelyek biológiailag le vannak romolva, ebből adódóan a szakirodalommal ellentétben nem hozzák amit kellene. Lehet neked is egy ilyen tőkéd van. Ezzel viszont ellent mondanék annak, hogy egy külön helyen szaporítsd el, mivel az ilyeneket nem kéne terjeszteni. De egy próbát megérne sztem.
Nekem a 2 néro tőkém ki is száradt kb 6-7 évesek lehettek és fürtszáradással 1-2 évet kínlódtak,aztán kampeca.Mellette palatina,pölöskei musk. eszter,pan.kincse,zala gy. stb,azokkal soha semmi gond.Lehet hogy a néró meggondolandusz?
Részvétem az ismerősödnek. Ez azonban felveti a fajtaismertetés hiánnyosságait is, mert mint már írtam, sok időt töltöttem el a Néróval kapcsolatos információgyűjtéssel és mindössze 2010-ben tett két fórumtársunk utalását találtam a fürtszáradásról. Szakirodalomban nem találtam említést a jelzett problémára pedig a jelek szerint más is tapasztalta. Az viszont mindenhol olvasható, hogy ellenáll a peronoszpórának és a lisztharmatnak.
Ami a Biankát illeti, valóban előfordult már nekem is kötődési probléma, de nem száradtak le a fürtök, hanem némelyiken csak ritkábbak voltak a szemek, többnyire a virágzáskori rossz időjárás miatt.
Ahhoz pedig még nem volt szerencsém, hogy terheljem bárhogy is.
Sziasztok!
Így nézett ki fénykorában.
....ilyet még nem láttam,ismeri Valaki?...a szomszéd szőlő vitorláján volt.
A többi nagyon szép. Kezdő kertész lévén /második nyaram kertes házban/ fogalmam sincs, hogy mi ez, és mi a megoldás? Azt olvastam, hogy ez a Quadris Max sok mindenre jó. Lehet, hogy erre is jó lesz, és a dolog meg van oldva a tegnapi permetezéssel?
Suvenir nagyon szépen néz ki eddig, és nem kényes.
