"Ha elfogadható a levegő minősége abban a lakásban, ahol az elmúlt telet töltötted"
Ha a nagyon hideg téli napokon nagyon száraz a lakásod levegője, akkor valószínűleg megfelelő a szellőzése (sőt, lehet akár túl sok is, ami már a fűtésszámla rovására megy).
Ha viszont egész télen magas a páratartalom, akkor valószínűleg egészségtelenül magas a széndioxid szint (enyhén mérgező a levegő).
Akkor már rég kiszámoltad volna, hogy a lakásodnál naponta hány köbméter légcsere lenne szükséges. És ha kiszámoltad volna, akkor nem emlegetnél még napokkal később is 70 ezer forintos falba építhető egy helyiséges hővisszanyerős szellőztetőket.
"Úgy látom, elég jól körbe jártuk a témát. "
Épp csak felületesen megkarcoltuk a téma felszínét. Egy szó sem esett a szellőtető rendszer működéséről (fizika) vagy szükségességéről (biológia). De ezeket nem is kell tudnia egy laikusnak, akit nem érdekel mélyebben a téma.
"hővisszanyerős szellőztető van, és nem működik, akkor csak a hideg fog bejönni rajta?"
Ha elfogadható a levegő minősége abban a lakásban, ahol az elmúlt telet töltötted, akkor annak a lakásnak a falán jelenleg is ezernyi pici lyuk van a külvilág felé (ajtók ablakok illesztési hibái, esetleg az ablakok keretébe rejtett légbeejtők is, stb). Mégsem rettegtél télen, hogy hideg jön be rajtuk, sőt ezt észre sem vetted az elmúlt évek alatt. Abban a szellőző rendszerben, amiről itt most szó van, ezer pici lyuk HELYETT lesz három-négy nagyobb lyuk, összességében talán pontosan ugyanakkora keresztmetszetben.
"Vannak buta légbeejtök is . Egy venti és légbeejtök . Nem kell páraérzékelös ."
Már legalább százszor leírtam ezt a szellőztetési módszert különböző fórumokon, mind a százszor buta légbeejtőkkel. Mind a százszor szinte azonnal felbukkant valaki, aki a páraérzékelős légejtőket kezdte emlegetni. Most is ez történt: leírtam egy egyszerű rendszert és szinte másodpercek múlva ott idetett valaki a fórumba egy hivatkozást a tetves páraérzékelős légbeejtőkre. Olvasd vissza.
Amikor először leírtad, akkor is érthető volt. Az előző üzenetembe is belefogalmaztam.
"Akár akkor már az is megoldás lehetne, hogy 2 ablakon használom a huzatzár funkciót. Igaz több mint valószínű, hogy nem lesz meg a 30 m3/óránként."
Úgy látom, elég jól körbe jártuk a témát. Mesterséges szellőztetéssel esélytelen friss levegőt biztosítani éjszaka, mert 2 óránként kellene szellőztetni, 2 fő esetén a 40 m2-es lakásban. Amit javasoltál, hogy "legalább egy elszívó ventilátor folyamatosan vákuumot csinál...és a fal(ak)on okosan elhelyezve van egy vagy akár sok lyuk (légbeeresztő)" Viszont ezt ki kell alakítani, és ellenőrizni, hogyan alakul a fűtés számla.
Viszont ami az alap kérdésem volt, hogy amennyiben 20 cm vastag szigetelés van a falon és hővisszanyerős szellőztető van, és nem működik, akkor csak a hideg fog bejönni rajta? Jelen esetben pedig az elszívó ventillátor, és légbeeresztő lyuk. Mi a véleményed róla?
A másik hátrány ami eszembe jutott, hogy a falban lévő nyílások, rontják a fal hangszigetelését. Hát nem egyszerű...
- amikor túl száraz a levegő, akkor a páraszabályozós légbeeresztők lecsökkentik a frisslevegő utánpótlást, tehát a pára "parancsára" egészségtelenre romlik a széndiioxid szint a lakásban.
- amikor meg túl párás a levegő, akkor a páraszabályozós légbeeresztők még jobban kinyitnak, ezáltal a ventilátor a szükségesnél sokkal több levegőt fog beszívni a lakásba, ami a széndioxid szempontjából nem baj, de a a feleslegesen sok légcsere nem tesz jót a pénztárcánknak (fűtés/hűtés költségek megnövekedése).
Akinek fontos az egyenletesen optimális széndioxid szint, az ne hagyja, hogy a pára beleugasson.
- van egy elszívó ventilátor és vannak "marhaokos" páraérzékelős légbberesztők
- az elszívó ventilátor sebességét beállítod olyanra, hogy éppen megfelelő legyen a lakásban a széndioxid szint, de ne szívjon feleslegesen sok levegőt (nem pazaroljuk a fűtéspénzt)
- ezután olyan időjárás jön, hogy rohadt száraz lesz a levegő a lakásban (pl hideg téli időszak)
- a páraérzékelős légbeeresztők érzik a száraz levegőt, ezért egészen leszűkülnek
- mivel egészen leszűkültek, ezért lecsökken a légcsere a lakásban
- mivel lecsökken a friss levegő utánpótlás, ezért megnövekszik a széndioxid szint (= egészségtelenné válik a levegő) a lakásban
EZÉRT ne engedjük, hogy a pára mondja meg, hogy mennyi legyen a széndioxid a levegőben.
"Úgy értettem a napi egyszeri szellőztetést, hogy mellette van egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztető."
Te vagy hülyének nézel engem, vagy még mindig nem sikerült elolvasni a "fejenként és óránként 30 köbméter friss levegő" mondatomat.
"lényegesen magasabb lesz a fűtésszámla?"
Lehet, hogy igen lehet, hogy nem számos dolog függvénye. Attól függ, hogy a természetes szellőztetés mennyit ront a fűtésszámlán. Vannak annyira huzatos lakások, ahol a mesterséges szellőztetéstől jelentősen csökkenne a fűtésszámla.
"Azért jó lenne eldönteni , hogy szellöztetni szeretnél , vagy szellöztetni energiatakarékosan"
Energiatakarékosan akarok szellőztetni, ezért gondoltam, hogy beteszek a 40 m2-es lakás nappalijába, 1helyiséges hővisszanyerős szellőztetőt. 80-100 000 Ft, de ahogy Elek leírta, szerinte nem a legjobb megoldás, mert nem elég hatékony, vagy hangos. A fal átfúrásával, rosszabb lesz a hangszigetelés, és szerintem még a hideg is bejön rajta, amikor nem működik, ezért úgy látom felejtős...
A központi, hővisszanyerős rendszer kiépítése, mely kb. 5-600 000 Ft, irreálisan sok, egy ilyen kis lakásnál.
Azért jó lenne eldönteni , hogy szellöztetni szeretnél , vagy szellöztetni energiatakarékosan . Az elsö esetben lehet 5perc ablaknyitás , vagy inteligensebben ventivel és légbeeresztökkel ,de energiapazarló , vagy rekuperátoros szellöztetés , ami optimálisan szellöztet és energiát takarít meg , ha jól van megépítve és programozva .
"A fő gondolat, a friss levegő, napi, max egyszeri szellőztetés."
A napi egyszeri szellőztetés, az nem friss levegő, hanem röhej. Úgy látszik nem olvastad azt a mondatomat, hogy az egészséges (=alacsony széndioxid tartalmú) lakáslevegőhöz minden embernek óránként 30 m3 levegőre van szüksége. 40 m2 lakás légtere egy ember számára kb 3-4 órára elegendő. És az is lehet, hogy nem egyedül lax ott.
"Mire gondoltál? Jól gondolom, hogy nem az ablakon keresztüli szellőztetésre? Vagy igen?"
A legegyszerűbb szellőztető rendszer:
- legalább egy elszívó ventilátor folyamatosan vákuumot csinál szobában vagy az egész lakásban (pl a wc-ből), úgy, hogy fejenként 30 m3/h levegőt nyom kifelé a külvilágba
- és a fal(ak)on okosan elhelyezve van egy vagy akár sok lyuk (légbeeresztő), ahol friss levegő folyamatosan áramlik befelé
Ventilátorból létezik olcsó/hangos/csúnya/drága/csendes/szép,
a falban lévő légbeeresztő pedig lehet egyszerű lyuk benne egy legolcsóbb műanyag csővel, vagy lehet dizájnos légbeejtő levegőszűrővel, zajcsillapítóval, akár beépített kakukkos órával :)
"vagy ha ragaszkodsz a hővisszanyeréshez, azt egy központi hővisszanyerővel valósítsd meg és ne helyiségenként"
Köszönöm, hogy megírtad a javaslataidat.
Igazából, nem a hővisszanyerés miatt gondoltam. A fő gondolat, a friss levegő, napi, max egyszeri szellőztetés. 40 m2-es, lakás, nappali-konyha egybe, +1 háló, +1 fürdő. A nappaliba gondoltam berakni. Központi hővisszanyerő, teljes rendszer kiépítése tudomásom szerint legalább 5-600 000 Ft lenne, és álmennyezet felett kellene elvinni a csöveket, aminek nem lenne helye.
" vagy hőcsere NÉLKÜLI szellőztetést csinálj, töredék áron"
Mire gondoltál? Jól gondolom, hogy nem az ablakon keresztüli szellőztetésre? Vagy igen?
Az egy helyiséges szellőztető készülékek fő buktatói (tisztelet a kivételnek):
- nem képes a két ember számára szükséges 60 m3/h légcserét biztosítani (az igazán jó levegőhöz egy ember számára kb 30 m3/h friss levegő szükséges)
- a gyártó által megadott hőcsere hatásfok csak a leglassabb sebesség esetén igaz (vagy még azon se)
- ha olyan fokozatban használod, amikor elég levegőt biztosít, akkor zavaróan hangosan működik
- amelyik készülékre a fenti három hártány közül egyik sem jellemző, az annyira sokba kerül, hogy a hővisszanyerés által kb 50-100 év múlva hozza be az árát.
Én azt javasolnám, hogy
- vagy hőcsere NÉLKÜLI szellőztetést csinálj, töredék áron (szellőztetni muszáj, hőt visszanyerni viszont nem muszáj)
- vagy ha ragaszkodsz a hővisszanyeréshez, azt egy központi hővisszanyerővel valósítsd meg és ne helyiségenként, ekkor van esélyed viszonylag gyors megtérülésre, sőt X év után nyereséges is lehet a dolog.
A falon 20 cm eps lesz, és gondolkodom, hogy betegyek a falba, 1 helyiséges, hővisszanyerős szellőztetőt, 40 m2-es lakás. Amikor működik, akkor elvileg 80-90% os hatékonyságú, viszont amikor nem, akkor jól gondolom, ott csak a hideg fog bejönni rajta? Valós lehet a feltételezésem, vagy fűtéskor folyamatosan működtetni kell? Azt tudom, hogy nagyon minimális a fogyasztása.
Üdv ! Ha felül szigetelsz ,akkor nem hogy "szabad-e" szigetelni a kérdés ,hanem egyenesen kötelező ,mivel ott komoly hőhíd alakulhat ki ,mert mesterségesen csináltál egy még nagyobb hőmérséklet különbségű felületet !:-) Szerintem.
"Azért szükséges a 20 cm átfedés, hogy minél enyhébb legyen a hőhíd?"
A két hab között lévő 20 centi függőleges ragasztó-szakasz alsó vége a míhusz 15 fokkal érintkezik, a belső vége viszont a plusz 15-20 fokos házfallal érintkezik. És a két hab közé rakott ragasztó hővezetése kb 20-szor rosszabb, mint a hőszigetelő habé, tehát a ragasztó ott egy hőhíd a külvilág és a házfal között. Márpedig ha egy hőhidat nem lehet eltüntetni, akkor legalább nyújtsuk meg jól a hő útját. Tehát az a 20 centi egy hőhíd hossza.
(remélem érthehően magyarázom, útáloik rajzolni)
"a két oldalon alu kasírozott 2 cm vasatag pír lapot mindenképpen kihagynám, nehogy páralecsapódás legyen."
Az alukasírozott PIR nagyon jó dolog, de nem házfal külső oldalára való. 4 centisből csinálhatsz pl hűtőkamrát, hútő-teherautót magadnak, vagy a hentes/zöldséges/borász/sörész haverodnak.
A pir habok pici zárt celláiban közvetlenül gyártás után jóféle hőszigetelő gáz van, ezért EKKOR MÉG rohadt jól hőszigetelnek. De a hajszálvékony műanyag cella-membránok nem képesek tartósan megtartani a gázt, ezért a hónapok/évek során a szupergáz szép lassan elillan és a helyét átveszi a mezei levegő, ami szintén gáz de már sokkal kevésbé szuper :) ezzel a pir hab hőszigetelő képessége is lezuhan a szuperenyagok közül az egyszerűen jó anyagok közé (XPS / grafitos eps / 40-50 kilós testsűrűségű gyapotok, stb). Persze a reklámokban TELJESEN VÉLETLENÜL mindig a vadiúj, szupergázzal töltött PIR hab hőszigetelési jóságát szokták megadni ;)
Az alukasírozás megakadályozza a szupergáz elszökését a habból, legalábbis a tábla két oldalán. Annyi esze csak a legprofibbaknak van, hogy a pir táblák éleit/végeit is lezárják s szökni próbáló gáz előtt.
"ha a vastag hőszig zsákossal van ragasztva, akkor legalább 20 centire menjen be a vastag hőszigetelés alá, a redőnytok felett"
Ezen nagyon meglepődtem, hogy "20 centire menjen be a vastag hőszigetelés alá, a redőnytok felett" Azért szükséges a 20 cm átfedés, hogy minél enyhébb legyen a hőhíd?
"Én nem használnék ott PIR-t. Egyrészt a pir-ek többsége zárt cellás, tehát párazáró anyag"
Akkor jól gondolom, hogy a két oldalon alu kasírozott 2 cm vasatag pír lapot mindenképpen kihagynám, nehogy páralecsapódás legyen. Keresek 4 cm vastag lépés álló grafitos eps-t, ahogy javasoltad.
Üdv! Hát ha egyedül partizánkodsz, akkor tényleg nehéz ügy, frissen tartani a ragasztót, le/fel mászkálni közben stb. ! :-) Gyakorlatilag a szak cégek egész évben szigetelnek, ha fúj, ha esik, ha meleg van, a színezés az más káposzta, azt a melegben nagyon szaporán kéne kenni,és a minőség még így sem garantálható!:-)
Még nem csináltam ilyet, de talán segíthet az eps BELSEJÉNEK benedvesítése kenés előtt.
Tehát
- locsolni pár percig (pl slaggal) az eps-t (nem muszáj az egész házat, csak a következő egy-két óra alatt lekenendő felületet),
- várni annyit, hogy a felszín kicsit megszáradjon (ekkor a víz egy része már beszivárgott az EPS belsejébe),
- hogy mennyire kell száraznak lennie ahhoz, hogy ne essen le, azt persze ki kell tapasztalni (lehet, hogy pl pont akkor jó, amikor a nedvesen rátapasztott papírzsebkendő-réteg leesik róla :)
- és ekkor elkezdeni a kenést.
...mert az anyag túl gyors meghúzása részben az eps nedvszívó képesség miatt lehet és ha a hab belseje vizet tartalmaz, akkor egyrészt már nem kér több vizet a ragasztótól, másrészt hátulról lassan pótolhatja azt a vizet a ragasztó/vakolat felé, ami a túloldalon éppen elpárolog a túl meleg miatt.
Ismétlem: még nem csináltam ilyet, az egész módszert most találtam ki a rettenetesen magas IQ-mmal, tehát mindenki csak saját felelősségre :)
Sajnos még pár apróság van amit csinálni kell, azokat megcsinálgatom de már ott is nagyon húz az anyag a vödörbe. Egész háló felrakásánál meg sajnos nem vagyunk elég gyorsak és hozzáértőek mint egy szakember, így már olyan 25 foknál is húzott megfelé az anyag a falra felkenve, utána már a hálót nehéz volt beletenni és szépre simítani.
Üdv ! Ha nincs extrém meleg (még valamivel 30 c fok alatt,reggel/este a déli/nyugati oldalt,napközben Északi Keleti oldalt),akkor nyugodtan hálózhatsz és glettelhetsz ,és ha végeztél alapozd le ! A színezés nem szereti a meleg időt ,mert nehéz a gyors száradás miatt szépen eldolgozni ,és nem lehet bele javítani ! Annyi ,hogy színezés előtt (ősszel) megint frissen le kell alapozni az előkészített részt/felületet !:-)
"A redőny doboz mögött az xps felett kb. 5-6 cm-es csíkban lenne gyenge a hőszigetelés, ahol csak 4 cm vastag szigetelés fér el."
Ha mindössze 6 centi széles csíkban lesz 4 centi vastag a hőszigetelés, az teljesen jó lesz, lesz egy nagyon enyhe hőhíd (pl a lakás felől hőkamerán látható lesz), de vizesedésre, penészre nem kell számítani.
Ha a vastag hőszig. habbal lesz ráragasztva, akkor a 4 centis hőszigetelés szerintem legalább 6-10 centire menjen be a vastag hőszigetelés alá (persze ha több a centi, az nem baj :), ha a vastag hőszig zsákossal van ragasztva, akkor legalább 20 centire.
"Miért hátrány jelen esetben a pára zárás?"
Télen a lakások levegőjének víztartalma (abszolút páratartalom) magasabb, mint a külvilágé. Ez a különbség folyamatosan ki akar egyenlítődni, ezért a páraáteresztő falakon át folyamatos a páravándorlás a külvilág irányába. A kifelé áramló pára útjában állhat egy egy párafékező/párazáró réteg. Ha annyira hideg a tél, hogy ez a réteg harmatponti hőmérséklet alatt van, akkor a pára nekimegy, megáll , lehűl és folyékony vízé csapódik ki. Tehát a túl hideg párafékező réteg folyamatosan nedvesít maga körül mindent. Ez ellen a profik precíziós hőmérséklet- és telítettség-modellezéssel tudnak védekezni (párafékező réteg harmatpontja -15 fokos időben), aki nem profi, az meg egyszerűen nem alkalmaz SEMMI párafékező/párazáró anyagot olyan fal/födém rétegben, ami télen egy picit is le tud hűlni :)
Sokszor volt már itt szó erről, Elek mindig előjön ezzel a csiszolós margasággal, valóságban elég mélyen megeszi az UV az anyagot, és szopás lesz csiszolgatni, hálózni.
Konkrétan több kivitelezőtől hallottam hogy el se vállalja, nem akar szopni vele.
A grafitos pedig halmozottan hátrányos a hőtágulása és a sötét színe miatt.
Ha ideiglenesen kell csak és nem nagy a felület akkor kérdezz utána festékboltban, le szokták kenni fehér alapozóval a lapokat.
Biztos nem lehet lehálózni? Akár este, fény mellett?
"Mit tudok ilyenkor tenni? Mivel tudom megvédeni?"
Sok háznál 4-5 éven át is spórolnak a vakolásra, addig ki van téve a csupasz hőszigetelés az időjárásnak. És amikor lehet hálózni, akkor előtte megvizsgálják a felületet, hogy menyire bántotta a nap és ha szükséges, akkor lecsiszolnak belőle pár millimétert.
Sajnos beköszöntött a nyár és úgy néz ki hogy a hálózásból és glettelésből kicsúsztunk kicsit, szerencsére csak pár méter. Reménykedünk benne hogy lesz még rá olyan idő hogy meg tudjuk csinálni de lehet hogy csak őszre marad. Mit tudok ilyenkor tenni? Mivel tudom megvédeni?
Gondolkoztam azon hogyha esetleg lealapozom a kimaradt részt akkor legalább kibírná a nyarat. Életképes ötlet ez? Esetleg más tanácsot is meghallgatok. Grafitos szigetelés, már összecsiszolva.
"milyen széles csíkban lesz gyenge a hőszigetelés? Én nem használnék ott PIR-t"
A redőny doboz mögött az xps felett kb. 5-6 cm-es csíkban lenne gyenge a hőszigetelés, ahol csak 4 cm vastag szigetelés fér el. Az egész épületen az ablakoknál összesen kb. 0,6 m2 lenne, (kb. 280 m2 a szigetelendő homlokzat), túl lógásokkal kellene vegyek kb. 1 m2, 4 cm vastag szigetelő anyagot. Találtam is megmaradt 2 cm-es pir táblát, két oldalon alu kasírozottat, azt gondoltam duplán berakni. kb. 4 000 Ft lenne.
Sajnos a rajzról hiányzik egy fontos adat: mekkora felületen (milyen széles cskban) lesz gyenge a hőszigetelés, tehát a lefelé mutató nyíl hegye és az ablakkáva-xps teteje közötti távolság.
Én nem használnék ott PIR-t. Egyrészt a pir-ek többsége zárt cellás, tehát párazáró anyag, másrészt a hőszigetelése valójában távolról sem annyira jó, mint azok állítják, akik el akarják adni neked :) Én inkább jó minőségú lépésálló grafitos eps-t tennék oda (az nem veszíti el a hőszigetelési jóságának nagy részét néhány év alatt, mint a parasztvakító szupergázzal töltött zártcellás "szuperhabok").
Az ablak káván 5 cm xps felragasztva, a többi ez után készül.
Homlokzaton 20 cm eps
Ablak külső fal síkon
Vakolható tokos redőny lesz az ablakokon, de nem lehetett lépcsősen kialakítani az áthidalót, mert felújítás, áthidaló adott. A 16,5 cm magas a redőny doboz, mely 7 cm-t rátakar az ablakra, 1 cm purhab+5 cm xps, de még így is kb. 4 cm magasságban nem lenne a redőny doboz mögött szigetelés. Le lett verve a vakolat azon a részen, így 3-4 cm vastag pír táblát be lehet tenni. A kérdésem, hogy elegendő a redőny doboz felett, és oldalt túl lógatni a pír táblát, 5-6 cm-el, vagy több kellene, hogy legyen?
Nekem is van ebből a sárga szövött tetőfóliából,és 12 év beépités után szétmálik!Pedig szakszerűen lett beépitve.Újra kell fóliázni.Nem tudom ki gyártotta,de ha tudnám már kártéritést követelnék tőle.hogy az úr szólitsa magához.Egy nagy szar gyártmány!
Az elmondásod alapján, ha ezt valóban így építették 10 éve akkor egy elég szakszerűtlen, olcsó anyagokból megépített valami lehetett.
Ezt támasztja alá a légrés hiánya, az olcsó fólia is, és előrevetíti hogy a szigetlelésnek csúfolt valami is egy összeesett valami lesz csak.
Szóval ha rászánod magad hogy rendesen megcsinálod akkor kelleneni fog rendes páraáteresztő fólia (ne olcsó szart vegyél), és ha már ott vagy semmiből sem tart csinálni rendes kiszellőztetett légrést (Elek szokásos agymenésével ellentétben ez tényleg sokat segít)
A szigetelés is jó eséllyel cserés, ha már szabaddá vált a pálya azt se nagy kaland megcsinálni.
Azonban ha nincsenek erre millióid (mert 1MFt alatt aligha megúszható) akkor hagy inkább így, és tegyél fel klímát.
Az kell rendesen megcsinált tető esetén is legtöbbször, nagy csodák nincsenek, maximum többet megy majd nálad.
Egy hőkamerás vizsgálat amúgy sokat elárulna a hőhidakról, a szigetelés állapotáról, lehet érdemes lenne.
A hőtükör csak akkor tud tükrözni valamit, ha a tükör hőmérséklete jelentősen eltér a másik felület hőmérsékletétől.
Nálad a hőtükör hőmérséklete kb 0,1 fokkal fog eltérni a cseréphez képest, tehát nem fog tükrözni szinte semmit. Az esetek többségében a hőtükör helyett ugyanolyan jó egy mezei olcsó fólia is. A te eseteden természetesen páraátereztő legyen.
Üdv ! Akkor mi a gond ha van klíma? Igen be kell kapcsolni ,mert az a legolcsóbb ezekben a extrém meleg napokban !:-) A karbantartást/felújítást meg jól átgondolva 1x,de akkor jól megcsinálni persze klímával együtt !:-)
Most csak ilyen képet találtam, de ezen is jól látható, hogy a légáram éles megtörése (esetünkben a tetőlécek alsó éle) után megjelenő örvény tulajdonképpen leszűkíti a légáram (hasznos) vastagságát.
Ráadásul minél gyorsabb a légáram, annál erőseb a fékező hatás. Olyan ez, mint amikor a remegő kezű alkoholista azon panaszkodik, hogy minél többet iszik, annál jobban remeg a keze a pohárral, ezért folyton kilötyög az ital belőle. Tehát "minél többet iszom, annál kevesebbet iszom." :)
"Nem kevés, de nem is irreális. Ha a gerincnél csak három szellőzőcserép van, akkor azok lesznek a szűk keresztmetszet."
Alapjában véve jól gondolkodsz: ha az alsó bemeneti és a felső kimeneti nyílás nem fékezi a légáramot, és a tető dőlésszöge is elég meredek akkor ELMÉLETILEG létrejöhet 1 m/s körüli áramlási sebesség. De ez sajnos csak akkor igaz, ha a légcsatornánk összes fala nyílegyenes és (szó szerint) tükör simaságú. A valóságban viszont ez a 7 méter hosszú alagút
- nagyon keskeny (a keresztmetszethez képest óriási súrlódó felület),
- plusz számos kereszt irányú örvénykeltő dolog van benne (pl tetőlécek), márpedig ha a levegő útvonalát az örvények figyelembevételével rajzolod le akkor útközben egyrészt a légáram vastagsága széles tartományban váltakozik (pl -50% és +100% között), másrészt a légáram oldalfala is erősen hullámos (örvények szűkítő hatása).
Érdekes kísérlet lenne egy fél tetőn (vagy csak egyetlen szarufa közön) egy plusz fóliával (a légrés külső oldalán) kizárni a tetőlécek örvénykeltő hatását és mérni a légáramok sebességének különbségét.
Köszönöm a hozzászólásokat.Festès elfelejtve.Klima van .Csak gondoltam,sokat segítene a fehér szín.Sárga színü üvegszálerősitèsű tetőfólia van a cserèp alatt.Viszont ez már kezd szetmenni10!!! Èvesen! Ha nagyon nagy eső esik ès pont rossz irányból,akkor beszivárog a víz a cserèp alá 1-2 helyen ès beázik a plafon.Tervben van ,hogy leszedjük a cserepet ès újrafóliázzuk.Valami jó minőségű páraáteresztő hőtükrös tetőfóliát ajánhatnátok ha egyáltalán van èrtelme!!! Ès legalább megnèzzük a hőszigetelèst is ès ha kell akkor alakítunk rajta.....
Nekem a házam jól szigetelt , de a nagy melegben nem lehet kivédeni a felmelegedést . Igen , kell a klíma . Szerintem a légrés optimális kialakításával enyhíthetö a felmelegedés . Nálam most van a padlástérben 39°C , pedig lemezcserepem van , déli tájolású ház , semmi szigetelés a padlástér felé , még fólia sincs . A hömérö a padlás közepén van középmagasságban .
Ha az eresz 10m, a tető 10x7 méter, akkor a légrés keresztmetszete lehet 10x0.05 méter, azaz 0.5m2.
2000m3/óra fél négyzetméteren az 4km/h. Nem kevés, de nem is irreális. Ha a gerincnél csak három szellőzőcserép van, akkor azok lesznek a szűk keresztmetszet.
Üdv ! "Nem melegedne a padlástér ." Ilyen azt hiszem csak akkor van ,ha nincs tetőtér !:DDD Ha komfortosan szeretnéd lakni a tetőtered ,akkor a klíma semmivel nem kiváltható ezekben a 30 -40 c fokos nappali ,és a 20-25 c fokos éjszakai időszakban !:-) Szerintem.
- ha a cserép alatti légrésben áramló levegő 30 fok hőt vesz fel
- és a 70 kWh össz hőből mondjuk 20 kWh hőt szeretnénk elszállíttatni vele
- ahhoz (20 / (0,000335 x 30)) ÓRÁNKÉNT 2 EZER köbméter levegőnek kellene át-áramlani a cserép alatti légrésen.
Ne ezen a számon buknak el azok, akik a cserép alatti 5 centis légréstől (és a gerinc közelében lévő 10 db viccesen kis lyukú szellőzőcseréptől) várják el, hogy érezhetően hűtse a tetőt :)
Az a baj a hűtés céljából csinált tető-légréssel, hogy
- a cserépre négyzetméterenként akár ezernél is több watt napsütés juthat,
- ami egy pl 70 m2-es (a napra épp merőlegesen álló) tető-oldal esetén 70 kilowatt felett is lehet
- a légrésben áramló levegő hő-elszállítási képessége viszont köbméterenként és fokonként mindössze 0,000335 kWh
- tehát ha 70 kWh hőmennyiség ÉREZHETŐEN nagy részét el szeretnénk szállítani a légrésből, ahhoz óránként óriási mennyiségű levegőt kellene áramoltatni
- ez a szokásos 5 centi légréssel lehetetlen, szerintem 15-20 centi légrés alatt nem beszélhetünk komoly hűtő hatásról
- ekkora légrés (vihr-álló!) kialakíása sokkal többe kerül, mint néhány centivel több hőszigetelést tenni a tetőbe, aminek végső soron ugyanaz lesz a hatása, mint a 15-20 centis tetőhűtő légrésnek.
Az lett volna az igazi , ha a szigetelés beépítése elött kialakították volna a légrést a cserép és a höszigetelés között . Átszellöztetést lehetett volna kialakítani . Így a cserép belsö oldalára átjutó meleget a kéményhatás segítségével kilehetett volna juttatni a szabadba . Nem melegedne a padlástér .:-)
"semmiképpen ne rakjak EPs-t mert páralecsapódás ,esetleg penészesedés lehet miatta?"
Mivel a horcsik boltívek valószínűleg téglából vannak (= nem túl jó párazáró), ezért én nem rizikóznék EPS-sel.
"Azért akartam kiszedni mert iszonyat egyenetlen az egész,"
30 centi gyapot alatt nem báncsa a szemedet az alatta lévő sok egyenetlenség. Ha gyapot teteje is hullámos, akkor nyugtasson meg a tudat, hogy a hullámos gyapot ugyanolyan jól hőszigetel, mint a tök egyenes :)
"De akkor a gyapot mégis jobb lenne?"
EPS-t úgysem tudtad volna tökéletesen légmentesen lerakni (a táblák közötti réseken folyamatosan szökött volna a meleg), a gyapot viszont rugalmas és egymásnak tudod nyomni.
"És arra vagy az alá nem kellene valamilyen párzáró/áteresztő fólia?"
Párazáró réteget csak közel szobahőmérsékletű rétegbe, tehát hőszigetelés BELSŐ részére szabad tenni. Nálad viszont a jelenlegi födémnek is van valamennyi hőszigetelése, ezért a födém tetejére tett fólia a teljes födém össz hőszigetelésnek nem a belső részén lenne, hanem hidegebb, párakicsapódás veszélyes rétegében. A födém ALJÁRA lehetne tenni párazárót, de ha felül gyapot lesz, akkor nem szükséges oda se (dehaviszont felülre mindenképpen EPS-t szeretnél, akkor szerintem kellene alul a plafonra párazáró réteg).
Egy délre néző napsütötte sötétpiros ferde háztető Magyarországon max kb 70-75 fokra melegszik fel.
Ha lefested fehérre, azzal kb 8-12 fokot nyersz cserép-hőmérsékletben, ez egy légréteggel + 20 centi hőszigeteléssel beljebb azonban talán csak 1-2 fok csökkenést jelent a jelenlegi állapothoz képest. Teát a rohadt drága (több százezerbe, talán millióba kerülő) UV és jégeső álló festéssel nem fogod megspórolni a ventilátorok vagy a klíma árát.
Tetőtérben szegény (vagy takarékos) ember használjon ventilátorokat, kicsit gazdagabb ember használjon klímát, még gazdagabb meg ne lakjon tetőtérben :)
Egy tipp: a napsütötte ablakok KÜLSŐ leárnyékolása döbbenetesen sokat segíthet. Ha nem is mindig megoldható, de ez legyen a cél: reggeltől estig egyetlen napsugár se érhesse az üveget.
Üdv ! Kár a munkáért ,mert csak a cserepek lennének talán 5 c fokkal hidegebbek ,de azzal nem lennél kisegítve ! Klímát javasolnék(tapasztalat),a drága UV álló festék árát kipótolód és meg is vagy ,és sajnos hosszú távon is erre kell berendezkedni ,mert az extrém melegek egyre sűrűbben lesznek(ez Te is kell tapasztald) !:-)
Üdvözlet a fórumtársaknak.Olyan kérdésem lenne felétek,hogy két éve vásárolt, 10 éves tetőtérbeépitéses házamban a felső szint eszméletlenül felmelegszik.Tudtommal 20 cm thervolin,vagy valami hasonló a szigetelése a gipszkarton és cserép közötti résznek.A cserép szerintem van vagy 80-90 fokos a déli oldalon amikor süti a nap.Piros szinű kerámiacserép. Teljesen jó állapotú.Arra gondoltam,hogy lefesteném fehér szinűre,úgy nem melegedne annyira át.Szerintetek ez járható út? Ha igen akkor milyen festéket javasoltok? pl sima olajfesték?
Tegnap este Chemotoxot használtam (az volt itthon) de ez a 15 perc zárt tér, majd egy óriási szellőztetés, ami nagyon kellett, nem tett jót a hűtésnek, pedig nem is volt olyan meleg.
Köszi, keresgélek még, ezeket a spay-ket elengedném...
Amivel a rovarirtók körbe permetezik belül a ház sarkait, az sem a repkedő szúnyog, sem a felső sarokban hálót készítő pók ellen nem lesz hatásos. (Ha hangyák, vagy csótány van a házba, azok ellen persze ez a jó megoldás.)
Szúnyog ellen szúnyogháló, elektromos UV csapda, illetve a konnektorba dugható párologtató rovarirtó/riasztó lehet jó. A sarokba szórt méreg nem.
Én hangyák ellen használok spray formájában, asszem protect vagy raid hangya, csótányirtó cucc.
A fal tövében végigpermetezve döglik a rovar hetekig ami rámegy.
Hasonló anyaggal permeteznek a rovarirtósok, rovarölő (permetrin, deltametrin, egyéb piretroidok) és valami anyag ami ott tartja (leginkább kőolajszármazékok).
Ellenben a pókokkal és szúnyogokkal sem szeretnénk együtt élni. Ha most azt írod vissza, h te még egy vesszőt is raknál az egyik mondatba, mert a hőszig topikban így kell, akkor értem, h nincs ötlet.
"Tudja valaki, h a rovarirtók mivel permetezik körbe belül a ház sarkait, falait ezek az ízeltlábúak ellen?"
A következő tanmesében két székely paraszt beszélget:
- Hallja-e szomszéd, amikor a maga lova beteg lett, akkor mit adott neki?
- Fél liter terpentint.
Két nap múlva:
- Hallja-e szomszéd, másnapra megdöglött a lovam a terpentintől.
- Másnapra az enyém is.
A tanulság: tudni kell kérdezni. Ne azt kérdezd először, hogy a rovarirtók mivel szórják a ház sarkait, hanem először azt kérdezd meg (de NE egy rovarirtótól, hanem legalább három, garantáltan független forrásból), hogy egyáltalán ér-e valamit az az anyag és ha igen, akkor hónapokig vagy csak napokig hatásos és nincs szaga, vagy annyira büdös, hogy amíg hatásos, addig inkább szállodában laksz :)
Srácok, tudom h nem ide való kérdés, de az egér után hátha...
Nagyon fehér dizájnt választottunk a házban, lehet ez is vonzó a különböző bogarak és pókok számára, de annyi szúnyog és pók érkezett be az elmúlt hetekben, h kibírhatatlan.
Tudom szúnyogháló. Nem kértem minden ablakra, hibáztam, meg egy emelő-toló ajtóra csak utólag javasoltak valamit. (arra most nincs is keretem, pontosabban van előtte más) Tudja valaki, h a rovarirtók mivel permetezik körbe belül a ház sarkait, falait ezek az ízeltlábúak ellen? Van hasonlópermetezőm.
A téglákból készült horcsik födém páraáteresztése valószínűleg túl jó ahhoz, hogy BELSŐ oldali párazáró réteg nélkül polisztirollal lehessen lefedni (vízkicsapódás veszély).
Belső párazáró réteget pedig úgysem fogsz csinálni, ezért szerintem arra csak valamilyen gyapot vagy cellulóz mehet.
Miért akarsz kiszedni 5 centi salakot? Miért nem lehet az összes hőszigetelést a salak tetejére tenni?
Miért pont lépésálló EPS-t akarsz oda tenni? A lépésálló EPS100 és EPS150 négzetméterenként 10-15 tonát bír el, a nem lépésálló EPS80-as meg 8 tonnát. Hány tonnát szeretnél tárolni négyzetméterenként?
Egyáltalán akarsz ott tárolni valamit? Sokan elkövetik azt a hibát, hogy tárolásra alkalmas padlást alakít ki több százezer forintért és azután öt ezer forint értékű szemetet tárol ott.
"Nem igen tetszenek ezek a gyapotok nekem.."
Sürgősen cseréld le a buta hőszigetelési tanácsadóidat okos emberekre.
nem tudom mennyi egeret láttál már, meg hogy hol, de azok amik nálunk felbukkannak nem olvasták ezt a könyvet. kaját hord be magának, meg kijár kajáért. védett hely nélkül hidegben pár óra alatt megmurdel, az az első. Meg le is kell kölykezzen valahol.
Betongerendás,tégla boltíves,20cm salakal feltöltött födémnél, ha kiszedek 5cm salakot és rakok be lépésálló hungarocellt szintbe hozva a gerendával és arra raknék még 10cm lépésállót fedésben. Igy szigetelve mennyire jó? Nem igen tetszenek ezek a gyapotok nekem...
Hát ez a különbség az elmélet és a gyakorlat között...
A szomszédból és a környékről odahordja a kaját magának.
Példa: a farakásom alatti patkány fészek tele volt félig megrágott dióval. Két házzal arrébb volt diófa, nálam se állat se kaja szabadon. Mégis volt patkányom.
"Viszont ősszel, amikor kezd hűvös lenni, akkor behúzódnak bárhova, ami szélvédett és viszonylag meleg."
A házi és mezei egér gerinces állat, nem alszik téli álmot, testhőmérséklete folyamatosan magas, anyagcseréje gyors. Ennélfogva nem bírja ki hónapokig élelem nélkül (mint pl a hüllők vagy a téli álmot alvó gerrincesek). Ezt ő is tudja, ezért az egér nem szállást keres és UTÁNA körülnéz, hogy van-e élelemforrás a közelben, hanem kaját keres és megnézi, hogy hol van búvóhely a közelben. Ha a kaja elfogy, vagy többé már nem hozzáférhető (éhezik), akkor jön a költözés még mínusz tíz fokban is.
Ez hülyeség. Amíg jóidő van, elvannak bárhol. Viszont ősszel, amikor kezd hűvös lenni, akkor behúzódnak bárhova, ami szélvédett és viszonylag meleg. Üres garázsba is, sittkupacba is, bárhova.
A egér-problémát az esetek többségében röhejesen egyszerű megoldani: Sherlock Holmes üzemmódban általában tíz perc alatt meg lehet találni, hogy ki és hogyan eteti az egereket. Ha az ingyenes éttermet bezárjuk, az egerek örökre eltűnnek maguktól.
"a lakóépülethez illeszkedik vagyis annak részért képezi a garáz"
A hideg garázs legtöbbször egy hatalmas hűtőborda a fűtött lakótérhez tapasztva. A vele szomszédos helyiségeket vagy jobban kell fűteni, vagy hűvösebbek lesznek. Persze elméletileg lehet jól is el-hőszigetelni a ház többi részétől, gyakorlatilag azonban ezt a problémát százból egyszer szokták komolyan venni :)
Igen, belemásznak a rohadékok és nagyon nehéz kiirtani őket onnan. Mivel szagnyomokat hagynak a következő évben egy tök más egér is bejut az előző nyomvonalon.
Minden apró rést le kell zárni. Az indítóprofil jó ötlet, de ha egyenetlen a fal lehetnek a profil és a fal között akkora rések ahol befér a dög. Azt jól ki kell ragasztóval kenni.
A másik nagy kedvenc bejutási hely fent, a verébdeszkánál. Ott jutottak be nálam, a szigetelés a deszkának volt koppintva, de a deszka és a fal között felülről bemásztak.
Oda lehet lemezt is rakni akár, vagy csempét, valamit mint javasolták. Én lemezetlem végül a tetőcserekor.
A tűzfalnál, az oromdeszka alatt is ugyanez a helyzet.
Sajna melós, de megéri, nekem évekig rágták a rohadékok és sajna még nem tudom lekopogni hogy vége, majd összel kiderül.
Én is tettem és a végén még egy sor fagyálló csempét is a profiltól felfelé , hogy még véletlenül se jussanak sem bele , sem a padlásra a rágcsálók . Igaz én sk csináltam .:-)
Ma volt felmérni egy vállalkozó a házunk homlokzati szigetelését. Ragaszkodik hozzá, hogy tegyenek fel indítóprofilt, mert azon nem tud átmenni az egér. Volt már olyan tapasztalatuk, hogy a lábazati szigetelésen keresztül felmászva, az egész homlokzati eps-t végigrágták. Plusz azt is erőltetné, hogy a lábazati szigetelés alá tegyünk egy pár centis betont, hogy ott se tudjanak bemászni.
Hallott már valaki ilyenről? Tényleg bemásznak az egerek a szigetelésbe? Ha igen, van valamilyen hatékony megoldás az indítóprofilon kívül?
Egyrészt valószínűleg azért mert a lakóépülethez illeszkedik vagyis annak részért képezi a garázs, másrészt éppen a fenti okból a főfalakon keresztül közvetetten még viszonylag fűtött is. :) Kikapcsoltam a padlófűtést a garázsban az egyik télen és naponta mértem reggel induláskor a belső hőmérsékletet. A legnagyobb hidegekben sem ment le 14-16 fok alá vagyis nem volt szükség hidegindításra. A garázs falára kívülről 16 centi grafitos hab volt ragasztva és habbal volt kiöntve az összes garázs ajtó panel is*. Ennyi volt az összes "extra".
*sanszos hogy olyan garázskaput már nem is gyártanak, amelyik nincs kiöntve habbal
A lyukakat ki lehet foltozni (enyvezéssel) valami puhaszálú zsírosabb göcsmentes borovival, aztán be kell faragni szépen. Gondolom ez a lyuk a falcban a zárfészekben alakult ki, vagyis csukott ajtónál normál helyzetben nem látható.
gázcső bilincs létezik kb.20cm hosszban? a 15cm höszigetelt falra kellene, illetve nem huzza be véletlen a hideget?- csak átmegy a szigetelésen a bilincsszál- hőhíd
Ok így jobb, akkor csinálom simán, ahogy gondoltam. Járda a föld szintjén, majd arra ültetem a szigetelés alját. A párásodás meg akkor foglalkoztat majd ha odakerülne a sor valamikor. :D
"A fal belső oldalán csak akkor lehet párakicsapódás, ha gyenge a fal hőszigetelése ÉS benn az épületben valami párásítja a levegőt."
..és ha fali külső hőszigetelés nem megy mélyebbre, mint a belső padlószint, akkor bent alul, a padló/fal sarok igen hideg lesz, mert ott szar lesz a hőszigetelés. DE ez csak akkor okoz bajt (vizesedést), amikor benn valami párásítja a levegőt.
Hú de bonyolultan írtad :D Tehát ha kívülről szigetelem most akkor nem kívülről értetted a vizesedést. Használat módjától függően belülről vizesedne. Ez egyelőre nem érdekel, mert nincs ablak rajta csak garázskapu. Talán később sem lesz fűtés benne, vagy éppen nem használjuk semmire, de rendbe kell raknom. A jelenlegi bitumenes vastaglemezt tervezem elvágni kb 20-30 cm-re a talajtól, rátenném valahová az indító profilt valahová. Lehet előtte elkészítem a járdát és arra ültetem csak.
Párakicsapódás (vizesedés) feltétele az, hogy ott a fal belső felülete harmatponti hőmérséklet alatt legen.
A leggyakoribbb estet az, hogy benn az épületben plusz vízpárra adódik hozzá a szellőző levegőhöz, EZEN VÍZMENNYISÉG (egy része) csapódik ki folyékony vízzé kifelé menet a vacak hőszigetelés miatt túl hideg falon.
A kintről bejövő szellőző levegőből SEMMI pára nem tud kicsapódni ki a falon, mert nem akar kimenni!
Pára kicsapódás kizárólag akkor fordulhat elő, ha a kintről bejövő (szellőző) levegőhöz extra párát adsz hozzá, pl emberi lélegzés, fazék a tűzhelyen, zuhanyzó, fürdőkád, stb. Ha csak beállsz a kocsival és nyomban elhagyod a garázst, akkor
- a garázs levegőjének fajlagos víztatalma (= abszolút páratartalom, ami NEM azonos a relatív páratartalommal!!!) gyakorlatilag továbbra is ugyanannyi lesz, mint a külvilágé
- tehát nem lesz fajlagos víztartalom különbség a külvilág és a garázs levegője között
- tehát a garázs levegőjéből semmi pára nem akar kifelé áramlani
- tehát akármilyen hideg is a garázs fala, nem fog rajta víz kicsapódni.
DE: mihelyt párásítani kezded a garázs levegőjét (pl lélegzéssel, autómosással vagy pálinkafőzéssel) abban a pillanatban ez a plusz pára megpróbál kiegyenlítődni a külvilági alacsonyabb szinttel és ahol túll hideg a fal, ott vizesedni/penészedni fog.
Köszi. Akkor hiába van teknő szigetelés jelenleg 1 méter magasan, valamint tervezek járdát betonból a kert/föld helyére nem lesz jó mert vizesedni fog?
A talaj felszíne feletti 30 centis sávban várható annyira intenzív vizesedére számítani, hogy oda mindenképpen zárt cellás (XPS) habot kel alkalmazni. Felette meg mehet az olcsóbb EPS.
De ha valaha is fűteni/temperálni fogsz ott, akkor az xps alja inkább a belső padlószint alatt legyen legalább 30 centivel.
Mivel az XPS tábla 60 centi széles, ezért vagy hosszában félbevágott XPS csíkokat ragasztanék szép egyenes vonalman, vagy egész táblákat félig a földbe ásva. Ezek felső vonala kiváló lesz EPS indítósín HELYETT.
Tipp: a falra felfúrni egy hosszú egyenes (tető)lécet, ragasztáskor alulról annak nekitolni az XPS táblákat, oszt amikor megragadtak, akkor leszeded a falról a lécet és mehet rá felfelé az EPS.
Ha a lyuk nagy, akkor alacsony dagadású habot javasolnék, tehát vagy valamilyen szerelőhabot, vagy valamilyen eps ragasztóhabot. Az olcsó purhabokat felejtsd el, nem erre valók. Vigyázz, hogy ne jusson hab olyan részre, ahol mechanikus dolgok mozognak.
Ha a lyuk csak kicsi, akkor meg valami rugalmas szilikonnal kinyomhatod, pl a Mester szilikonos trutymójából létezik fekete, fehér és színtelen (áttetsző) is.
Tanácsra volna szükségem a hozzáértőktől, egy nem fűtött garázs "hőszigetelése" miatt. Nincs lábazata, így a kert földjének szintjénél kezdődik a szigetelendő felület. Mivel építésekor teknő szigetelést kapott, a be és fel ázástól nem kell tartanom. Az lenne az egyik kérdésem az EPS indító profil a képemen szereplő zölddel jelölt területen hol lenne legmegfelelőbb. A másik pedig, hogy elviekben majd valamikor, de akár évek múlva a szigetelt fal mellé betonjárda van tervbe véve, ez befolyásolja e a szigetelés mostani kivitelezését? Köszönöm a válaszaitokat, remélem a képe érthető lett.
A tölgyfa bejárati ajtómban zárszerkezetet ( nem zárbetétet ) kellett cserélnem. Az új kisebb, mint a régi, ezért maradt üreg az ajtóban + az apró nyílásokon átjár a levegő is. Mivel tömíthetem?
Nem, nem ez a ház falára van kivezetve. Egy gömbbel megvilágítom a kertkapu balra, jobbra a bejárati ajtót, kezző között a másik oldalon a cangatároló. Tehát jól döntöttem:)
"Egy kiállásom van, ami a bicajtárolóra, bejárati ajtóra és utcakapura néz. Az utat akarom megvilágítani,"
Ahol meg kell fogni a pénzt, ott nem szokás kivinni egy külön lámpát a kapuhoz, ami megvilágítja a kaput és az előtte lévő utcarészt, ilyen helyen a házfaláról próbálnak bevilágítani mindent. Erre az esetre azt javaslom, hogy
- távolra világításhoz olyan lámpát/reflektort válassz, aminek minél kisebb (minél inkább pontszerű) a fényforrása
- és a lámára barkácsolj olyan leárnyékoló lapot, ami a szomszédot sötétben tartja (utca esetén a szemközti járdánál feljebb SEMMI fény ne jusson)
Tipp: az árnyékoló lap minél távolabb van a fényforrástól (és persze minél pontszerűbb a fényforrás), annál élesebb lesz a határvonal a sötét és a megvilágított részek között, tehát jobb, ha az árnyékoló lap nem a reflektor szélére van ragasztva, hanem a reflektortól pl 20-30 centire van.
Ez a kép egy honlapon jó példaként van felrakva, mondom a hibákat:
- a növények megvilágítása komoly mélysugárzók helyett sajnos egyszerű spotlámpákkal történt, ezért a fényforrások szórt fénye belevakít a szemünkbe (pár centi széles matt fekete belsejű árnyékoló gyűrű segíthet a dolgon)
- az asztal megvilágítása nevetségesen alacsony szögből történik (lásd pl a poharak árnyékát), ezért a jobb oldalon ülőknek kifolyik a szeme a látóterükben lévő (szemükbe vakító) reflektortól, a bal oldalon ülők előtt viszont az asztal a sötétbe vész (saját árnyékuk miatt).
- úgy látom, hogy a lámpák túl hideg fényűek, a bensőséges, otthonos hatást meleg színekkel lehet elérni (színhőmérséklet: maximum 3000 kelvin)
"lefelé világító kültéri LED csík lesz kb. térd magasságban szerelve. "
A falhoz túl közel elhelyezett fényforrás úgynevezett súrlófényt fog okozni a falon: a vakolat legkisebb, milliméteres egyenetlensége is sötét szakadéknak fog látszani, a falon mászó légy árnyéka pedig 10 méteres lesz :) Térd magasságban a led csík középvonala legalább 3-4 centi távolra legyen a faltól (minél magasabbra teszed, annál távolabb legyen, 3-4 méter magasan már 15-20 centi is kevés lehet)
"Gömblámpával Te nem világítasz meg semmiféle látványelemet"
Én csak ilyeneket írtam:
- MAGA A LÁMPA lehet látványelem (különleges lámpa, vagy egyszerű lámpa de nagy mennyiségben alkalmazva)
- egyesek szeretik kívülről megvilágítani a házukat, hadd irigykedjenek a szomszédok/vendégek még este is.
"Mindegy miről beszélünk mindhez spot jellegű világítás a praktikus."
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy maga a fényforrás lehetőleg ne legyen az emberek látóterében. Se a tiedében, se a szomszédéban. Ebből a szempontból valóban a mindenfelé sugárzó lámpák a legrosszabbak, a spotlámpák sokkal jobbak, de az igazi mélysugárzók a legjobbak. A legtöbb spotlámpának túl széles a fényszórása, sokkal szélesebb, mint a ténylegesen megvilágítandó felület. Az igazi mélysugárzóknál viszont a fényforrás mélyen van elhelyezve, ezért még oldalirányban is szinte nulla szórt fényük van.
Egy kiállásom van, ami a bicajtárolóra, bejárati ajtóra és utcakapura néz.
Az utat akarom megvilágítani, meg a kulcslyukat nem pedig a járdát meg a házat körbe 10 db 300-500 lumenes led műanyaggal.
Amúgy engem még az is nagyon zavar, hogy nem láttam még olyan lámpát, amin a ráülő kosz egy eső után ne hagyna egy függőleges vonalat a szép vakolaton:(
Fényszennyezés-szegény világítást akkor lehetne kevés olcsó lámpával megvalósítani, ha léteznének olcsó kültéri MÉLYSUGÁRZÓ lámpák. De nem léteznek. Ha léteznének, akkor jogosan zaklathatná mindenki a szomszédait, hogy miért nem olyat tesz fel.
Sok esetben nem is a tudatlanság miatt van "mindenfelé világító" lámpa, hanem anyagi okok miatt. Mert minden egyes világítótestnek van ára, szerelési munkadíja és a vezeték odavezetésének is vannak költségei. Ahol nincs pénz ilyesmire, ott igyekeznek minél kevesebb lámpával minél több dolgot megvilágítani, ebből lesznek a mindenfelé világító (és sajnos valóban fényszennyező) külső lámpák.
A jól kiválasztott világítás megválasztása IS befektetett munka mint ahogyan a jó világítótestek megtalálása is az. Először beszélgess a dologról egy kávé mellett egy szakemberrel és aztán szánd rá azt a fél napot a net előtti keresgélésre. Ne nagyold el ezt se mert csak bosszúság meg beleszarok lesz a vége.
Gömblámpával Te nem világítasz meg semmiféle látványelemet és a kert megvilágításához pedig szűrődő v. inkább rejtett fény szükéges. Mindegy miről beszélünk mindhez spot jellegű világítás a praktikus. A gömb világítás a szabad téren kilalakított tetők alá való (bejárati ajtó előtt kialakított előtető alá, kapualjba szintén tető alá ahol mondjuk be kell világítani a kukatárolót is, stb.). Az ezeknek a helye. Mindenhol máshol mások (értsd: a szomszédaid) rovására működteted.
Te most arra a nemlétező hőhídra gondolsz* ami egy családi ház egyszeri soha el nem romló beruházása és kb. 10-20 eFt a költsége? A "sok munka" kifejezés pedig egészen egyszerűen értelmezhetetlen amikor szerelésenként 4 db dűbelezett furatról beszélgetünk. Most őszintén. Hány ilyenre van szükséged amikor külső konnektorról és kültéri világításról beszélsz? A dugóhoz kell a teraszra kb 2 db és a lámpákból pedig szögletek számától függően általában 6 v. 8? Egyszerűen csak nem jutott az eszedbe és ezért egy szakmailag ostobára sikeredett beböffentéssel próbáltál most kompenzálni. Csakhogy nem a kocsmában vagyunk. :) Itt okosnak kell lenni és nem okoskodónak.
Sokan például pedig nem okoskodnak hülyőkén, hanem csak csendben figyelnek és eközben talán okosodnak. A fényszennyezés kifejezést nem én találtam ki, egyébként pedig azoknak akik nincsnek képben egy jó keresőszó a google-ban. A kültéri gömb sugárzókat pedig csak úgy szabad használni, hogy ... legjobb ha sehogy, mert olyan mint a baszás. Neked jó.
Most semmilyen mert eladtam az ingatlant :), de előtte még lefelé világító LED kültéri spotokat szereltem fel. A következő házamban lefelé világító kültéri LED csík lesz kb. térd magasságban szerelve.
Megfelelő fényerőt biztosít. Igaz varrni nem kell mellette, de szuper az állíthatósága.
Tegnap szereltem fel 10 cm fehér eps-re felső sorban 6 db 8 cm-es és alsó sorban 6 db 4 cm-es hungarocell dübellel egy 15 kg-os tv konzolt és tettem fel rá egy kb. 20 kg-os tv-t. Simán elbírt a háló és nemes vakolat akár 60 kg-ot is így.
Vannak olyan helyek,ahol a lámpa nem (csak) megvilágít valamit, hanem dekorációs elem, pl egy szálloda külső falán két méterenként
van, ahol a lámpa valami miatt nem lehet magasan a fejünk felett (muszáj a szem látóterében elhelyezni), ott okos dolog egy erős lámpa helyett több gyenge fényűt alkalmazni, pl terasz melletti alacsony házfalon vagy pl hosszú kőfal (keratés) tövében futó járda megvilágítása.
És van, ahol gyenge fény is elegendő, mert nem kell megtalálni egy leejtett tűt, elég, ha megtaláljuk a járda két szélét és nem esünk át a kutyán :)
...de sok ember el sem jut addig a gondolatig, hogy "mit is akarok megvilágítani és ahhoz milyen fajta lámpákat kéne hova tenni", megoldja az egészet azzal, hogy "kelll kinti lámpa is" és megvesz a bolti választékból egyet, amelyik tetszik neki.
"Az ilyen kialakítású falilámpákkal az a probléma, hogy minden irányban szórja a fényt, miközben csak a járdát kellene megvilágítania."
A külső világítás sokhelyütt nem (csak) a járda mevilágítását szolgálja. Megvilágíthatja pl a növényzetet (hogy az ablakból, teraszról este is évezhessük a kert látványát), megvilágíthatja a házat (nézzétek, milyen szép házam van), vagy maga a fényforrás is lehet látványelem (ha sok van belőle vagy különleges kialakítású).
Egyébként én is inkább azt preferálom, hogy bármit is akarok megvilágítani, maga a lámpa maradjon rejtve (láthatatlan, észrevehetetlen), vagy legalábbis ne legyen a látótérben.
Az ilyen kialakítású falilámpákkal az a probléma, hogy minden irányban szórja a fényt, miközben csak a járdát kellene megvilágítania. Nekem például állandó bosszúságot okozott amikor a szomszéd egy hasonló gömböt elfelejtett éjszakára lekapcsolni és mi cserébe egy házzal arrébb világosban aludtunk. Ezzel szemben az én lámpáim ha felkattintva maradtak volna az égvilágon nem zavartak volna senkit, mert csak a járdára fókuszáéltan világítottak. Sokan nem is gondolják hogy a fényszennyezés micsoda bosszúságot tud okozni.
- Ebbe a búrába nem tud nagyon belekapni a nyíró (oldal) irányú szél, mert a gömb és a henger forma viszonylag kis légellenállású
- a falikar legtávolabbi pontja nincs távol a faltól (rövid feszítő erőkar)
- vízszintesen is elég szélesen rátámaszkodik a falra.
Szerintem 2 db 8-9 centis spiráldübel simán elég neki, de talán még 2x5 centi is. Ha hőszigetelés külső kérgét böcsületes ember csinálta (aki a háló ALÁ is kent külön ragasztó réteget), akkor meg pláne elég lesz.
"A habon talán nem gagyi 12-es grafitos:)"
Láttam már annyira vacak grafitos habot, amit egy óvodás két ujjal szét tudott volna morzsolni egsedi gyöngyökre (és én egy 2 kilós riasztó szirénát tettem rá 20 forintos vacak gipszkarton dübelekkel, amely szirénában ráadásul még egy 7 amperórás ólom akkumulátor is van :)
"ezek a dübeleknek a tárcsája olyan nagy, hogy sokszor kiléóg a konzol alól"
- ROHADT ÓVATOSAN visszatekered a dübelt, UGYANABBA a menetbe, amit az első tekeréskor vágott magának a habba. Fakezűek számára lehetetlen feladat, mert a kezük nem "érzi", hogy a spirál siklik-e befelé a régi vájatban, vagy új menetet vág éppen a régi mellé, a habot éppen miszlikbe morzsolva (a hab tartó erejét nullához közelítve). A trükköt nem árt elgyakorolni egy, a hőszigetelésből kimaradt hab-darabon. A módszer olcsóvacak hab esetén még az ügyes kezűeknek sem mindig sikerül. Ha nem biztos az eredmény, akkor inkább ne csináld.
Sokféle dolgot láttam már, amit profi poliszirol dübelnek neveztek, ezek egy részére egy száraz falevelet sem mernék rábízni :)
Vannak olyan (nem-polisztitol) dübelek, amelyeket jó erős hálózás/vakolás esetén megbízhatónak tartok (ezeknél valójában nem a polisztirol, hanem a külső vakolat+üvegháló kéreg viseli a terhelést),
Az ablak két oldalára kerülő két negysed-kör alakú hab-darabot külön is le lehet ám gyártani (forró dróttal, csiszolással vagy formába öntéssel) és ha az előre legyártott sarkot készen a hőszigetelő mester kezébe nyomod (neki csak fel kell ragasztani a helyére), akkor valószanűleg nem fog megverni.
A sarok-gyártást meg megcsináltathatod profi habvágó tudású szakemberrel, de saját barkács is megoldható.
Szerintem nem fog jól kinézni, de ez csak az én véleményem. A váraknál van a lőrés éleinek leélezése.
Ha nincs kirakve szigetelés belső síkra az ablak, és nem fordultak be se mennyivel sem a szigeteléssel, akkor a hőhídas dolgot felejtsd el, mert már most tökre mindegy mennyire van leélezve a szigetelés belső sarka.
Köszönöm mindenkinek a véleményket. Át kell gondolni igen,de jó ötlet például szögben állítható élvédő. Sokat jelentene igen mert eddig például ha kinéztünk akonyhából a pult mögül az ablakon akkor láttam ki van a kapunál. Most át kell hajolni és az ablak jobb széle felé kell kinézni:) Persze csak kényelmetlenség az igaz.
És igen egy keveset akarok amivel nem okozok elvileg hőhídat.
A hőszigetelésből nyugodtan levághatsz, persze a vastagság a saroknál se legyen nulla :) két-három centi maradjon ott is legalább.
Igen sok helyen áldoznak be némi hőszigetelés-megtakaratás forintot cserébe némi kényelemért vagy látványért. Ha a kedves ügyfél kijelenti, hogy tisztában van azzal, hogy ezzel gyengül a hőszigetelés jósága, akkor csak arra kell vigyázni, nehogy belül a penészedésig romoljon a hőhíd.
Van pl, ahol a hőszigetelő anyagból közel élethű várfal/sziklafal épül vagy pl ilyesféle kvádekröveket is ki lehet alakítani eps-ből: https://tortelieptori.weebly.com/uploads/4/0/0/2/40028401/1449020_orig.jpg Ezek a felületek is tele vannak elvékonyodásokkal (tehát tulajdonképpen enyhe hőhidakkal), ehhez képest semmiség a te sarok levágásod :)
HA 6 centit levágsz, akkor még éppen megmarad az élnél is 15 centi szigetelés, szóval nem tűnik problémásnak. Mondjuk nem tudom, van-e értelme, nyersz-e vele valamit. Ha van maradék anyagod még, próbáld lemodellezni.
Láttál már valahol ilyen megoldással höszigetelést ? Mert én még nem .:-(
Kicsit furán nézne ki . Ha neked az tetszik , akkor csináld úgy . Höveszteségben nem nagyon emelkedik meg az érték , ha a keretrefordulást megcsinálod rendesen . Mondjuk azért azt nem tudom , hogy amennyiben ugye a sarkakat egy lapból vágod ki , akkor az ilyen legyöngítés mennyire növeli a késöbbiekben a repedések létrejöttét a sarkaknál a höszigetelésen .
Nem a téglából gondoltam hanem csak a nikecellből. Annak a sarkát. És leginkább a hőszigetelés csökkenése miatt. Van e akkor a szerepe mint amennyivel jobb lenne a kilátás.
Az ablak két oldala többnyire egy beton áthidalót tart. Ez az áthidaló vagy éppenhogy felfekszik a téglákra, vagy bőven van túlnyúlása.
Egy statikus tud adni neked olyan aláírt papírt, hogy szerinte a te ablakodnál le lehet vésni azt a két sarkot 45 fokban úgy, hogy a fél háztető nem fog a fejedre szakadni.
Lehet furcsa kérdés lesz,de az ablakok melletti résznél mennyire számít ha a két függőleges élnél letörném 45fokban? Mert most,hogy felkerült 15cm szigetelés és eddig is volt 15 cm a faltól az ablakig így már néhol csökkent az oldalra látás. És kicsit olyan szemellenző hatása van. Kb olyan 5cmx5cm-es letörésre gondoltam.
"ha +- par fokon belul van a kulso homerseklet, akkor bypass modban mukodik."
Amikor a külső és belső hőmérséklet közel van egymáshoz, akkor gyakorlatilag mindegy, hogy éppen bypass vagy hőcserélő módban működik.
A bypass módnak két esetben van haszna: nagyon hideg télen fagyvédelem és hűvös nyári éjszakákon besegít (egy icipicit) a ház hűtésébe. De a nyári hűtés rásegítés mértéke a legtöbb háznál annyira jelentéktelen, hogy amelyik hőcserélőnek van valamilyen másfajta fagyvédelme, abba általában még bypass funkciót sem építenek.
"azt hinne az ember, hogy a 4 evszakbol 2-t akar hovisszanyeres nelkul lehetne szelloztetni."
Az átmeneti időszakban a napi ÁTLAGhőmérséklet egyezik meg a lakáséval. Tehát ilyenkor is éjjel hidegebb van a lakásnál, nappal pedig melegebb van a lakásnál. Kis hőtároló tömegű házak, ilxenkor éjjel folyamatosan hűnek lefelé, nappal meg melegednek felfelé, ezen tud egy picit mérsékelni a hőcserélő.
Valójában alig van olyan nap egy évben, amikor a külső és a belső hőmérséklet között 24 órán keresztül alig van különbség.
"Egyik heten meg azert megy hovisszanyero modban a szellozes, mert kinn hideg van, masik heten meg mar azert mert fulledt meleg van kinn."
A hővisszanyerő mindig a bentről kifelé fújt (használt) levegő hőmérsékletéhez KÖZELÍTI a kintről beszívott (friss) levegő hőmérsékletét. Tehát vallóban igaz, hogy ugyanaz a hővisszanyerő télen segít melegen tartani a lakást, nyáron pedig hűvösen.
Persze átlagos hőszigeteltségű ház esetén ez a "segítség" alig érezhető: a téli fűtés és a nyári hűtés szükségletbe még a legjobb hőcserélők is csupán 3-10 százaléknyit képesek besegíteni (sajnos sokan naivan azt hiszik, hogy ha hőcserélőt vesznek, attól majd a felére csökken a fűtés/hűtés számlájuk).
A lakás nyári túlmelegedésén egy hőcserélőnél ezerszer többet segít a napsütötte ablakok KÜLSŐ leárnyékolása (ideális esetben egész bap egyetlen napsugár se érhesse el az üveget).
De a pezocell se volt rossz, csak ott a kiszállás megdobta.
Hozzáteszem: nem a legolcsóbb anyaggal fingfűrészelés volt a cél, hanem hogy jó legyen. 5-600eFt-ot költöttem a hőszigetelésre egy olyan projekt részeként (tetőtér beépítés) ahol eddig 7MFt-nál tartok, és még hátravan kettő. A legtöbb dolgot magam csinálom, persze az időm véges, ezért ha nem éri meg vagy nincs gépem rá akkor csináltatom.
A fenti okok miatt nyugodt szívvel a multirock-ot tettem volna be, esetleg az MPN-t. A sokak által jónak tartott unifit (amit próbáltam a melléképületen) az nem győzött meg.
A multirock, ha én szopok a berakással és ingyennek számolom az időmet akkor is drágább lett volna mint a cellulóz tokkal-vonóval, a kaput kellett nyitnom, és eltébláboltam velük egy fél napot, néztem hogy dolgoznak.
De ismétlem, nekem tökmindegy, de ezek az elek féle 1.5-2x áron számolt cellulózt összehasonlítjuk a legolcsóbb gyapottal + ingyen berakással az erősen szemellenzős hozzáállás...
Legegyszerűbb, ha első lépésként egymás alá leírod az összes szóba jöhető hőszigetelő anyag bruttó köbméter árát és beteszed ide a fórumba. Ezután vársz egy kicsit, hátha valaki tud jobb (esetleg akciós) árat mondani valamelyik anyagra.
Vízszintes tetőrészhez ígysem-úgysem kell nyúlni mindegy mivel szigeteled, a ferde síkhoz meg mindenképpen hozzá kell nyúlni mindegy mivel szigeteled.
Én jobban bízok egy olyan mérhető szigetelésben amiben tudom mennyi van és nem a vállalkozó szórja el, mert oda kevesebb súlyból is megvan és vagy lesz 30cm vagy nem. Amúgy ha levegősebb az anyag akkor valószínúleg a szigetelőképessége is más és máris visszatérünk ahhoz a kérdéshez ha a nem teljesen gagyi 30cm szigetelés összeesik 27cm-re akkor melyiknek rosszabb a hőszigetelése.
Az a helyzet hogyha csak Knauf MPN-el számolom ki a 30cm vastagságot 80m2-re az még mindig csak 300ezer Ft és úgyis majdnem csak a fele a cellulóznak. A cellulóz még mindig nem rentábilis, ha meg az ember magának csinálja akkor azért az sem igazán jó.
Amúgy én is úgy indultam el hogy Multirock lesz. De drága lett (piszkosul felment az ára az elmúlt pár évben) úgyhogy nézegettem alternatívákat.
30cm anyagárra az alábbi jött ki 2019 novemberben:
Multirock 28kg/m3, 4818Ft/m2
Knauf MPN plus 25kg/m2 3810Ft/m2
Unifit 037 tekercses 20kg/m2 3429Ft/m2
erre jön még (ha nagyon olcsón dolgoznak) 1000ft/m2 munkadíj.
Nekem az unifit lett végül a kispadláson.
A cellulóz pedig 5270Ft/m2 volt munkadíjjal a ferde részen.
A cellulózról még annyit tudni kell hogy a vízszintes részek olcsóbbra jönnek ki az alacsonyabb sűrűség miatt (mert kilóra van az ár) úgyhogy végül az átlag olyan 5000Ft/m2 lett.
Nem értem hogy mitől olyan kurva drága ez mint ahogy az Elek számolja mindig, olcsóbb mint a Multirock.
Persze ha a saját munkát ingyennek vesszük, az anyagot meg számla nélkül vesszük lehet sprórolni, de az másik tészta...
"Japánban már nagyon régen használják a tetöfelület túlmelegedését a ház höenergia ellátásához"
Magyarországon nyáron a hőtől megszabadulni kell, nem előállítani :)
"Keress rá : napház :-)"
Eddig kb tízféle különböző "napház" megoldást láttam. Laikusok számára energetikai érdekességek, de energiaTAKARÉKOSSÁG szempontjából mindegyik baromság egy olyan ház esetén, amelyben van villany :)
Olyan ez, mint amikor valaki három millió forintért napkollektort + melegvíztárolót szereltet fel azért, hogy ezzel megszabaduljon egy millió forintnyi bojler villanyszámlától :)
"10m hosszan 40cm lejtése van egy irányban a födémnek (tudom ez nem kevés, nem is értem hogy ez miért nem tűnt fel vajon a szakinak még akár csak szemre is)"
Lehet, hogy az építéskor vízszintes volt, csak éppen a ház folyamatosan süllyed. Én kihívnék egy szakértőt és ha így van, akkor visszaszerezném a ház árát (nem lehetetlen, nézz utána).
"Az eredeti elképzelés az volt, hogy lépésálló nikecellel megrakjuk a felületet,"
Ha a pince födém nem bírja az olcsó de nehéz anyagokat (pl kavicsfeltöltés), akkor önthetsz perlitet (NEM perlitbeton, csak magát a perlitet) vagy mehet teherbíróra méretezett (tehát magas cementtartalmú!!!) polisztirol beton.
És erre jöhet a szerelőbeton. Habár ahol a feltöltésnek jó a saját hőszigetelése (pl 15 cm szórt perlit már jó), ott egyből jöhet rá a fűtött padló is.
"Bocs, de pont lemaradt minden keprol a homerseklet skala."
Az idézett újságcikknek nem volt célja a különböző napsütötte felületek részletes elemzése.
"Es a cikkben szereplo baromsagrol, hogy a szigeteletlen felulet elerheti a 70 fokot, ne is beszeljunk.."
Sötét + matt felületet napsütéssel rövid időre fel lehet melegíteni akár 70 fok fölé is. Floridai kísérlet 75 fok, Nevadában állítólag 82 fokot (180 fahrenheit) is sikerült mérni matt fekete felületen.
"A cellulózt is betöltheted te magad. Három gyártói képviselet is van az országban, és alkudni is tudsz az anyag árából."
Hiába tudsz alkudni az árból egy kicsit, ha a lealkudott ár még midig durván magas az üveggyapothoz képest. A cellulóz millió helyre lenne alkalmas anyag (mostanában pl éppen ház külső fali hőszigetelés alkalmazásán gondolkodom), csakhogy aki tud számolni, az inkább olcsóbb anyagot vásárol.
Akarja, vagy nem akarja, ez ennyit lejt sajnos. Ellenben a falak függőlegesek, repedés nincs, így a süllyedés, dőlés kizárható.
Hogy mi van a gerendára írva teherviselés gyanánt, azt sajnos nem tudom, hiszen felújítunk s nem építkezünk, ezáltal gyakorlatilag csak a felső oldala látható.
Hogy mennyire korszakalkotó a felvésése, azt nem tudom, de azt igyen, hogy sem akkor sem most, nem 40-45 cm betonnal szeretném helyrehozni, mert kb a födém is beszakadna szerintem, illetve mint említettem is már feltörtük.
Melléképületen a szarufák között tettem Knauf Insulation MPN (0,038) 10cm vastag https://www.knaufinsulation.hu/remote_product/3387 ( Lealkudtuk 1000 Ft-ra ). Bizonyára okoz hőhidat, hogy maga a szarufa alatt már nem tettem plusz szigetelést, de ez a gyakorlatban nem igazolódott be.
Tartás tökéletes, simán feldobtam laikusként passzentosan eltolva. A hó utáni olvadás / illetve nem olvadás alapján szépen látszott, hogy megfelelő munkát végeztem :) A palatető 3 részből áll. Egy szigeteletlen szakasz, egy rész, ahol 20 cm van és egy rész, ahol 10 cm van. A 20 cm együtt olvadt a szigeteletlen szakasszal, míg a 10 cm-es rész felett már elkezdődött.
Valahogy nem akarom elhinni hogy ennyire ferdére épült a padló, nem lehet hogy a ház süllyedt meg? Építkezés-felújításban beszélgettek 1-2 hete perlitbetonról ott lehet előbb kapsz választ. Szintén abban a csoportban emlegették hogy a kefnikkel kirakott E gerenda teherviselése a felbetonnal együtt annyi amennyi rá van írva, eszerint az utólagos levésés-rábetonozás nem az évszázad ötlete.
80m2 tetőt kell leszigetelnem. Ehhez a szükséges fóliázás, faanyag, kúpcserépalátét, és a 30cm szigetelésre csak az anyagárra van 330ezer Ft-os ajánlatom. 30% ferde tetőtér 70% vízszintes, ennek megfelően táblás vagy tekercses a szigetelés, a szigetelőanyag összköltsége 160ezer Ft.
A fóliázást, a kúpcserépalátétet és a faanyagot nem tudom megspórolni akkor sem ha cellulóz szigetelést rakok.
Egy egyszerű kalkulátorral amit a legelső keresés kidob a cellulóz szigetelésre ugyanezen paraméterekkel csak a szigetelőanyag+munkadíj 500ezerFt.
Kérdésem talán nem annyira konkrétan idevág, mégis úgy érzem, hogy talán innen kaphatok megfelelő választ leginkább.
Tanácsot, segítséget szeretnék kérni, így pár mondatban leírnám a helyzetet és a kérdést.
Nem régiben sikerült vásárolnunk egy családi házat, ami nem a kacsalábon forgó palota kategória, de nem is az összedőlni akaró fajta. Láttuk, sejtettük, tudtuk, hogy lesz vele meló.
A lényeg, hogy az építő személy annak idején nem nagyon volt közeli barátságban a vízszint fogalmával, aminek a hátrányait szeretnénk orvosolni költséghatékonyan lehetőleg, de jól.
Minderre igazán akkor került fény, miután úgy döntöttünk, hogy az aljzatbetont feltörjük a lakórészen (alsó szinten garázs illetve "szuterén", felette van a lakórész kb 100nm, valamint felette egy beépíthető további 60-70nm). Amiatt döntöttünk így, mert minden helység aljzata más-más magasságban volt, és különböző irányokban volt különböző lejtése is sajnos. A bontás során sikerült azzal szembesülnünk, hogy van ahol 8cm, van ahol 25cm beton van/volt... Ráment egy nyaram gyakorlatilag, de felvertük minden helységben egészen a kefniig mert nem volt más megoldás. Ráadásul padlófűtést szeretnék a házban majd kiépíttetni, s az ehhez tartozó betonréteget nem szerettem volna ráhúzni a már bent lévőre (bízom benne hogy nem bántam meg), mert attól tartottunk, hogy a nagy terhelés károsíthatja a födémszerkezetet esetleg.
Jelenleg ott tart a történet, hogy 10m hosszan 40cm lejtése van egy irányban a födémnek (tudom ez nem kevés, nem is értem hogy ez miért nem tűnt fel vajon a szakinak még akár csak szemre is), amit szeretnék megszüntetni hatékonyan és gazdaságosan.
Az eredeti elképzelés az volt, hogy lépésálló nikecellel megrakjuk a felületet, majd erre húzunk egy betontéteget bevasalva és a csöveket is lefektetve. De mivel ez nem 2Ft-os tétel valamint a szakiknak is mászkálniuk kellene rajta a csőfektetés során így arra gondoltunk, hogy mi lenne, ha az alsó 1/3-át gyakorlatilag PERLITBETONNAL terítenénk le s ezzel java részt kihoznánk a vízszint probléma egy jelentős részét, majd erre fektetnénk lépésálló nikecellt (már jelentősen kevesebbet mint ez első verzióban), és ennek a tetejére menne a vasalt és csövezéssel ellátott betonréteg.
Amiatt lenne ez az elképzelés, hogy elérhető legyen minden helységben a vízszint és az azonos szint, valamint hogy ne 480.000 tonna beton menjen a födémre, továbbá egyúttal a szigetelést is szeretnénk javítani a fűtés szempontjából.
Ellenben még soha nem dolgoztam ilyen perlitbetonnal, így nem félek és nem szégyellek tőlem okosabb emberektől segítséget és tanácsot kérni.
Mert ha az első megoldást választjuk, akkor csak a nikecell anyagköltsége kb 400-480.000.- a 100nm-re számolva átlagosan a 20cm-es lapokkal számolva. Kérdés, hogy lehet-e csökkenteni ezen a kiadáson úgy hatékonyan, hogy annak értelme is legyen. Mert nyílván ha 20.000.-ret sikerül lefaragni az összköltségből, akkor nem érdekel, ellenben ha 100-150-el bentebb lehetek, akkor bizony lenne helye máshol is annak a pénznek. :)
A válaszokat, segítséget előre is nagyon köszönöm!
nem ismerem a knauf-ot, de gondolom az már nem a legalja.
Nemrég szigeteltem a tetőteremet, a melléképületben (az nem lesz lakott) kipróbáltam az isover uniroll plust, ferde részre nem teljesen meggyőző, de annak talán lenne tartása vízszintesen.
Viszont máris 1750/m2 volt a 15cm, csak az anyag, a saját munkát nem számoltam.
A főépület (csak az lesz lakótér) már cellulózzal lett befújva, gyakorlatilag ugyanennyiért munkadíjjal együtt.
A cellulózon sok elbaszni való nincs, van egy gép, fújja, és kitölt minden rést.
Kézzel azért nem olyan kiadós csinálni, mert a sűrített levegő bolyhosítja fel rendesen, azaz kevesebb anyagból meglesz ugyanaz a vastagság.
Bocs, de pont lemaradt minden keprol a homerseklet skala.
Ez igy riogatasra jo csak.
Es a cikkben szereplo baromsagrol, hogy a szigeteletlen felulet elerheti a 70 fokot, ne is beszeljunk... mikozben egyertelmuen egy szigeteltrol van szo
A cellulózt is betöltheted te magad. Három gyártói képviselet is van az országban, és alkudni is tudsz az anyag árából. Megveszed zsákos kiszerelésben, egy hordóban felkevered fúrógépbe fogott keverőszárral, azután kiöntöd a födémre - ennyi.
A cellulóz egyértelműen jobb anyag a legolcsób gyapotnál. Nem vakarózik tőle az ember, akár egy bolhás kutya, nem sérülékeny, nem esik össze, újra felhasználható...
Meg aztán a beépítésnél nem kell méricskélni, szabogatni, csak keverni, kiönteni és egy mindent beborító pihe-puha dunyhát tud vele az ember kialakítani, teljesen hézagmentesen.
A Knauf Naturoll annyira szar volna? Mégiscsak Knauf, nem valami csip-csup szutyok gyártó.
Nem gondolkoztam cellulózban. Milyen árban volna 30cm? Az hogy nem kell vele semmit csinálni nem feltétlenül vonzó mert amit egy magát szakinak nevező ember trehányul összedob, azt kétszer annyi idő alatt rendesen meg tudom csinálni én is.
Érdemes megnézni a Margit híd járdáján "áttetsző" hőhidakat (gondolom a híd vas szerkezete a járda alatt).
Aki a födémjüket csak a gerendaközökben hőszigetelik, de a gerendák tetejére nem tesznek hőszigetelést, azoknál a lakás mennyezete ugyanilyen "zebracsíkos" egy hőkamera képén (betongerenda esetén a képen láthatónál tízszer dudvábban).
A legolcsóbb gyapotos megoldást Elek szokta szánkózni, nem más. Egy valamire való szakember (vagy tisztességesebb tüzépes) el szokta azért mondani hogy azért gyártják, azért árulják mert ezt viszik sokan. Maguknak nem raknának ilyet fel.
Én is vettem már nagyon olcsó (barna) gyapotot anno, úgy összeesett mint a success, ment a konténerbe az egész. Én nem vennék mégegyszer, persze mindenki azt csinál amit akar.
Amúgy a cellulóz nem opció? Ha nem akarsz járható terepet vízszintesen fújva elég vállalható árú és semmi dolgod vele. Kijönnek, befújják, elmennek.
Tehát elképzelhető, hogy ha TÉNYLEGESEN 30 centi hőszigetelést szeretnél a födémeden, akkor az ország legolcsóbb gyapotjából 35 (sőt, talán 40) centit kellene felrakni. De valószanűleg jóval olcsóbban kijössz, ha 40 centi olcsó gyapotot veszel, mint ha ebből 20 centi nagyobb teherbírású (ezért sokkal drágább) gyapot lenne.
Persz az ilyesmivel nem dicsekszenek, egyszerűbb a gyártókat fikázni :)
Az üvegszál nem "fárad el" és az üvegszálakat az érintkezési pontoknál összeragasztó műgyanta cseppek sem álmosodnak el maguktól az évek során.
A nagyon olcsó gyapotban nagyon kevés "anyag" van, ezért kicsi a teherbírása. Tehát az első réteg 10 centis gyapot önmagában 10 centi vastag, de ha megterheled még egy réteggel, akkor összenyomódik mondjuk 9 centisre, tehát 10+10=19 centi. Ha rájuk teszel egy harmadik réteget, akkor az első összenyomódik 8 centisre, a második 9 centisre, tehát 10+10+10=27 centi. Van olyan gyapot, amelyik csak fél centit nyomódik és van annyira gyenge, amelyik másfél centit, sajnos ilyen irányú adatokat nem közölnek a gyártók, fogyasztóvédelem pedig gyakorlatilag nincs Magyarországon.
Ilyenkor szoktak előjönni a nagyokosok, hogy de akkor miért nem teszünk alsó rétegnek magas teherbírású gyapotot, ami nem nyomódik össze? Azért, mert olcsó gyapotokról nem tudja senki, hogy melyik mennyire teherbíró, a garantáltan teherbíróbb gyapot viszont sokszorosára emelné a hőszigetelő anyag árát, miközben a hővezetési érték csak 5-10 százalékkal lenne jobb a filléres gyapothoz képest.
Tehát ebben a fórumban az olcsó üveggyapot mondogatása nem hobbi, hanem tudatos költséghatékonyság.
Teszel két réteget 20cm-eset . Így 10cm van tartalékban az összeeséssel számolva . Viszont az elsö réteget meg kell várni , mire felduzzad , utánna rá a második réteg . Így egy kicsit lassúbb lesz a haladás . Táblás szigetelésnél ez nem lenne gond , ott egyszerre rakhatod a rétegeket .
Ha elhiszed az állításokat , akkor például a tervezett 250mm helyett tegyél 2 x 180mm-est . Biztosan nem esik össze annyit , hogy 10 év múlva csak 250mm legyen . Ha össze is esne , akkor addíg a 10 évig is többet megspórolt neked , utánna viszont az általad igényelt lesz a vastagság és a spórolás . Lerakásnál kell vigyázni! Átfedéssel a két réteget . Ha rátaposol a második réteg lerakásánál , az alsó réteg soha nem fog 180mm-re felduzzadni .
Abból a 40cm-es olcsó gyapotból pont 25 cm-es lesz pár év múlva sajnos.
Mondhatnánk hogy mert a mai anyagok szarok, de régen, amikor csak egyféle sárga üveggyapot volt akkor ugye azt vettük. Faszán összeesett az is 20 év alatt. Nem, nem ázott be a tető felette.
És mindegy volt hogy lakott tér felett volt (azaz kaphatott párát) vagy sem.
A multirockról viszont el tudom képzelni hogy nem esik össze. Bár drágább és szarabb vele dolgozni.
Lerakod alulra a 150mm-est és illesztési vonalakat takarva a 100mm-es réteget . Durván 3100HUF nm-ként a 25cm vastagság . Ha még ingyen házhoz viszik , még jobb . 316200 HUF , szerintem elfogadható ár . Durván számolva 1350kWh megtakarítás évente . Lehet a megtérülést számolni . :-)
- 15 fokkal, a fűtési szezon átlagos külső-belső hőmérséklet különbségével
- 4800 órával, a fűtési szezon átlagos hosszával
0,033 x 15 x 4800 = 2,38 kilowattóra plusz megtakarítás évente
Ha olyan a fűtésrendszere, hogy 9,24 forintból állít elő 1 kWh hőt (reális érték pl olcsó fűtő klíma esetén, de parasztvakító gázkazán-ügynök is hazudhat ekkorát), akkor a fenti 0,033 W/m2K hőszigetelés különbség évente VALÓBAN 22 forint megtakarítást jelent négyzetméterenként.
Teljesen jogos az észrevétel! 22 m3 gázfogyasztás a különbség éves szinten (2200 Ft), ez a lentiek szerint 210 kWh különbség.
Mondjuk így már belátható időn belül megtérülő lehet a többlet beruházás (~36 év).
20 cm Multirock 2400 Ft/m2, való igaz hogy az üvegygapot jóval olcsóbb, de eléggé tartok az összeroskadásától. Előző házunknál 30 cm volt fent, de sok helyen 20 cm-re összeroskadt pár év alatt. Lehet egyedi eset, nemtudom.
Miért az egyik legdrágább gyapotot választod? Ha nem ilyen drágát választanál akkor mondjuk 40cm is rámenne és akkor sokkal jobb volna a szigetelés.
Azt a számolást azért átnézném mert 22% különbség 100m2-en nem hiszem hogy ilyen kevés hőmennyiségkülönbséget és ezzel párhuzamos fűtésköltséget jelentene.
"az éves fűtési költség a 20cm-hez képest 22Ft-al alacsonyabb"
Legközelebb azt is ír oda, hogy ezzel az öt centi plussz hőszigeteléssel megtakarított 22 forint/év ez egy négyzetméterre vonatkozik :)
tehát az egész házra vonatkoztatva már 2250 Ft/év, tehát ez a plusz 5 centi kb 10-15 év alatt behozza az árát, onnantól kezdve tiszta hasznot termel nekünk (ha akkor még életben vagyunk :)
És akkor még csak a fűtési költséget vettük figyelembe, sok háznál hűtési költség is van, az is csökken, ha jobban hőszigetelünk, tehát a 22 ft/év haszon növekszik, a befektetésünk megtérülési ideje rövidül.
"20 cm hőszigetelésnél 25,6 fok, 25 cm szigeteléssel 25,5 fok a mennyezet belső oldali hőmérséklete."
Köszi a számítást, én csak saccoltam.
A winwatt egyébként nem számolja bele a naptól felforrósodott tető hősugárzását lefelé, ezért a valóság kissé eltérő lehet.
Csak érdekesség képpen: jelenleg 102 m2 kefnis padlásfödémünk van 5 cm felbatonnal, ezt szeretnénk hőszigetelni. 20 cm Multirockkal a padlásfüdém u=0,178 W/m2K, 25 cm Multirockkal u=0,145 W/m2K. A 25 cm-es szigeteléssel az éves fűtési költség a 20cm-hez képest 22Ft-al alacsonyabb.
Másik érdekesség a belső felület (vagyis mennyezet) hőmérséklete nyáron. 60fokos padlás hőmérsékletet és 25 fokos belső hőmérsékletet feltételezve 20 cm hőszigetelésnél 25,6 fok, 25 cm szigeteléssel 25,5 fok a mennyezet belső oldali hőmérséklete.
"A Hl blokk hőhídmegszakítóról hallott itt valaki köztetek ?"
Gyártótól független mérési jegyzőkönyvet (hővezetés függőleges irányban) még nem találtam az interneten. És ugye messziről jött ember (gyártó) azt mond amit akar ;)
"Állítólag sokkal jobban megéri, mint az üveghab."
Az üveghab hőhídmegszkítók ára annyira pofátlan, annál valószínűleg BÁRMI jobban megéri.
De pl a mezei ytong is alkamas alap hőhíd megszakításra, annak ismert a hővezetése, az ára és a terhelhetősége, azzal összehasonlítgatod. Vagy ott van pl az "ytong start" nevű termék, azt nemcsak hogy alkalmas, de kimondottan erre a célra gyártják.
Hőszigetelés szempontjából inkább a telekhatáron álló háztól óvakodnék,
egy rossz szomszéd nagyon meg tudja keseríteni/drágítani a dolgot.
Persze ha jófej a szomszéd, akkor a közös (dupla) tűzfalból meg nyereség is lehet: mindkét ház megspórolhatja a közös fal hőszigetelését, hiszen ahol a fal mindkét oldalán fűtött helyiségek vannak, ott felesleges hőt szigetelni :)
Ennyire nem néztem utána. Egyébként nekem jó is lenne a tűzfal lebontása és nem is. Ugyanis a szigetelés miatt jó lenne ha nem lenne tűzfal, viszont a tűzfal fut tovább a telekhatáron, ahol nekem már melléképületem van, aminek a tetejét ehhez a tűzfalhoz rögzítette 40 éve a régi tulaj. Szerencsére csak részben rögzítette ehhez, valószínűleg nem szakadna össze, ha elbontanák ezt a szomszéd tűzfalat, de kicsit paráznék. Óvakodjon mindenki a régi ház vásárlásától! :)
a korszerű nagy épületeket függőleges és vízszintes tűzszakaszokratervezik, tehát az épület BELSEJE számos rejtett, beépített "tűzfalat" tartalmaz. Az emeletek között átmenő függőleges aknák (ahol az elektromos kábelek, vízcsövek stb futnak) tűzzáró habbal vannak minden szintnél lezárva, hogy ott a tűz ne tudjon átmenni másik emeletre. Sőt nagyobb területek vízszintesen is több tűzsszakaszra vannak szétválasztva, pl tűz esetén egy szállodában/irodaházban addig "láthatatlan" ajtók csukódnak be automatikusan, hogy ne maradjanak nyitott "lyukak" az épület falazásában kialakított tűzszakasz-határokon (tűzfalakon).
A tűzfal egy tűzvédelmi eszköz, akadályozza, hogy ha ég a házad, attól meggyulladjon a szomszédok háza is, esetleg továbbhaladva (ha senkinek sincs tűzfala) leégjen az egész háztömb. Ennélfogva a tűzfalad lebontása potenciálisan veszélyezteti a szomszéd vagyonát/életét. Ezért a tűzfal lebontása nem esztétikai/építészeti, hanem tűzvédelmi kérdés, engedélyt is csak olyan adhat rá, aki kompetens ezen a szakterületen.
Elméletben elképzelhetőnek tartom, hogy ha a szomszéd ház anyaga/fala rohadtul tűzálló, akkor egy szakember ÍRÁSBAN (jól olvashatóan aláírva) nyilatkozhat arról, hogy a te házad tűzfalát meg lehet szüntetni.
Gondolom nem adták írásba, és nem adtak mellé jogszabályi hivatkozást.
A tűzfal egy sima fal, még ha van is külön megnevezése, mint pl. az oromfalnak is.
Nehezen tudom elképzelni azt a jogszabályi hivatkozást, ami megengedő az egész tetőszerkezet lebontásával kapcsolatban, de a tűzfalat nem engedik lebontani.
Pont fordítva szokott lenni. Inkább azt írják elő, hogy nem szabad állva hagyni ilyen vékony falszerkezeteket, ha elbontják mellőlük az őket támasztó szerkezetet (ebben az esetben a tetőszerkezetet), mert nem elég állékonyak.
Éppen az lenne a jobb, ha le lenne bontva, még akkor is, ha visszaépítik ugyan úgy. Kitámasztás nélkül bármikor ledőlhet, beszakítva a födémet, maga alá temetve embereket.
Gondolom a tetőt is bontási engedély nélkül szedte/szedi le a szomszéd. Hogy a tetőszerkezet mellett lebontja a tűzfalat is, az már nem oszt, nem szoroz. Az egész egyszerűen része lehet annak a tetőfelújításnak, ami szintén nem engedélyköteles.
Itt inkább csak a kettőtök egyeztetésén múlik a dolog. Meg akarja-e tartani egyikőtök azt a falat (pl. hangszigetelés okán), vagy sem?
Ha egyet tudtok érteni abban, hogy lebontjátok, akkor még meg kell beszélni, kinek a költségén.
Mivel Neked nagyon megkönnyíti a szigetelést, ezért nyilván Neked kéne vállalni a költségeket. Ez nagyban megnövelné annak esélyét, hogy a szomszéd belemegy a dologba. (Egyébként nem egy nagy költség annak a pár négyzetméter falnak a lebontása és a sitt elszállítása, így a hőszigetelés projektedet nem borítja meg nagyon. A hőszigetelést pedig most kell megcsinálni, ennél jobb alkalmad nem lesz rá.)
Hmm, itt nem lehet gond, hogy célszerűbb volna még egy OSB réteget rakni a végső burkolat és a lépéshang szigetelés közé is? Mondjuk az már elég túlzás volna az is igaz... Ilyen varázslatos szendvics rétegrend...
Nagyon szépen köszönöm a részletes magyarázatot! Ez sokat segít abszolút.
Jogos abszolút, hogy itt figyelni kell a rögzítésekre.
Illetve ez valóban gond lehet, hogy nem véletlen, hogy ezeket a lépéshang szigeteléseket egyenletesen elosztva szokták terhelni és sajnos ez az eredeti ötletem ezen nagyot bukik, mert ezt a vonalszerű terhelés abszolút túlterheli.
Én felvetném azt a kérdést is, hogy a szomszédnak szüksége van-e még arra a tűzfalra?
Elbontható-e jogilag/műszakilag az a tűzfal darab?
Ha elbontható, akkor mindkettőtöknek (Neked és a szomszédnak is) jobb megoldás lehet, ha elbontjátok ezt a tűzfalat (esetleg felajánlhatod ennek a költségének/munkájának átvállalását), és egy síkban leszigeteled az egész falat. Amikor ez megvan, akkor a szomszéd visszaépítheti úgy a tetőt, hogy valami könnyűszerkezetes módon építi oda a saját falát (ha egyáltalán).
"Illetve a tűzfal felső sor tégláinak a tetejére is menjen"
Ha a szomszéd új tetője pont ugyanabba a síkba kerül, akkor előfordulhat, hogy a tűzfal felső téglasorát le kell szedni, hogy a hőszigetelésed megszakítás/hőhíd mentes lehessen.
"akkor a szomszéd új teteje is beljebb kerül 5 v 15 cm-rel?"
Ezt úgy kell előadni a szomszédnak, hogy a tetője költségeiből 2 négyzetmétert te átvállalsz :)
(a padlása is kisebb lesz kb 1 négyzetméterrel, de ezt nem muszáj megemlíteni)
Egy több méter magas fűtött légoszlop kéményhatása légnyomást okozhat a felső végén (szökni akar a meleg). Ezért fokozottan ügyelni kell a rés LÉGMENTES lezárására. Az sem hülyeség, ha a hőszigetelés előtt ebbe az 1 centis résbe két centi vastag összefüggő zárt cellás polifoam csíkot tömködsz (talán létezik ennyire vékony polifoam vagy edpm csőhéj), azután már lehet lazábban bánni a két hőszigetelés összekötő rugalmas résszel.
"ha a tűzfalat is szigetelem, akár 5 cm-rel akár 15-tel, akkor a szomszéd új teteje is beljebb kerül 5 v 15 cm-rel?"
Igen. A szomszéd tetőjének hossza ennyivel csökken. A lakása nem lesz kisebb, de a padlása igen :)
Ha nem egyezik bele, akkor te fogod fűteni a padlását évente több tízezer forint erejéig, ráadásul jéghideg lesz a lakásod fala. VAGY ott kénytelen leszel a házadat belülről hőszigeteltetni, vagy egy kóklerrel szarul, fagy profival, arany áron.
"a tűzfal felső sor tégláinak a tetejére is menjen 15 cm, mert akkor ott hőhíd lenne, jól gondolom?"
A jó hőszigetelés mindenütt folyamatosan összefüggő és egyenletesen vastag. Ahol a vastagság elvékonyodik az kis hőhíd, ahol a hőszigetelés megszakad, az a csúnya nagy hőhíd. A kis hőhíd kerülendő, a nagy hőhíd egyenesen szégyenletes (és a fűtésszánlában is sokba kerülhet).
"A nagyobbik ház fala B30-as tégla és vakolat, semmi extra anyag."
A B30 az tűzvédelmileg talán (majdnem) tömör téglának számít. Én megkérdeznék egy vén róka építészt, hogy nem-e lehetne-e (hivatalosan, engedéllyel) lebontani azt a tűzfalat. Egy próbát megér.
Eredetileg egybeépült a két fal, az évek alatt 1-2 cm légrés lett közöttük, legalábbis a tűzfal tetején, az alsóbb részeknél nincs hézag?
Én azt nem értem, hogy ha a tűzfalat is szigetelem, akár 5 cm-rel akár 15-tel, akkor a szomszéd új teteje is beljebb kerül 5 v 15 cm-rel?
Illetve a tűzfal felső sor tégláinak a tetejére is menjen 15 cm, mert akkor ott hőhíd lenne, jól gondolom? És utána ugrana be a szigetelés, ami már az én falamon van.
A nagyobbik ház fala B30-as tégla és vakolat, semmi extra anyag.
A lépéshang 90-95 százalékban nem léghang, hanem testhang: a kopogást a kemény építőanyagok vezetik, egymásnak nyomódva egymásnak átadják. Ahol két kemény anyag közé beteszel egy lágyat, ott a lépéshang már nem tud továbbjutni.
Tehát ha az emelt padló és a beton födém közé (vagy a stafnik felső éle és a padló közé) teszel valami rugalmasat, akkor a stafnik közötti üreget már szerintem nem muszáj plusz gyapottal kitömni, az már csak minimálisat (mondjuk 5 százalékot) javít az egészen.
DEVISZONTAZONBAN van két dolog, amit hasonló munkáknál szinte mindenki el szokott cseszni (a mesterek nagy része is ;):
1: Hiába teszel két kemény réteg közé egy jó puhát, ha azután a puhán keresztül a két keményet mégiscsak összekötöd pát száz jó kemény szöggel vagy facsavarral. Ezzel a puha réteg hasznát akár felére-negyedére is leronthatod. A hangszigetelésen átnyúló minden egyes szög/facsavar olyan, mint egy-egy hőhíd, csak jelen esetben ezt úgy hívjuk, hogy hanghíd :)
2: A lépéshang szigetelő anyagok puhaságát, rugalmasságát gyártáskor úgy állapítják meg, hogy a terhelés EGYENLETESEN fog eloszlani rajta. Ha viszont egy élén álló mindössze 5 centi vastag (vékony) stafni terheli a hangszigetelő habot 1 mégzetméternyi súllyal, akkor az a hab annyira össze fog nyomódni, hogy akusztikailag teljesen tömör, merev anyagként fog működni, márpedig a merev anyag NEM szigeteli a hangot. Tehát vagy találsz egy anyagot, ami 20-szoros terhelésen ugyanolyan hangcsillapítású, mint a lépéshang szigetelő habok, vagy a habot nem 5 centis szélességben terheled, hanem a kizárólag függőleges stafni hellett T alakút alkalmazol, akkor elég lesz 20-szoros jóságú (nem létező) hab helyett csak 5-6-szoros jóságú (létező) habot találni.
"A tűzfalat is beszigetelem 5 cm-rel (plusz a 10 cm kis tégla), az én falamat pedig 15 cm-rel, így egy síkba lehet hozni a kettőt."
Az a lényeg, hogy a te házad mindenütt jól legyen hőszigetelve. Tehát a tűzfalra is 15 centi hőszigetelés menjen, hiszen a hideg oldalon ott egy -15 fokos padlás lesz, ami elln 5 centi egy vicc. Az ne zavarjon, hogy a síkban 10 centi grás van, azt vagy bádogos vagy maga a tető el tudja takarni. Vagy csak a tető vastagságáig legyen 5 centi vastag a hőszigetelés (mondjuk 10-20 centi széles sávban, de ott a legkomolyabb anyagból legyen), lejjebb a padláson akkor is ugorjon fel 15 centire.
A két ház külön mozgása miatt valószínű, hogy a két hőszigetelés külön fog mozogni, erre gondolni kell az elválasztó vonal kialakításánál (pl 5 centi lágy, rugalmas zárt cellás polifoam csík közbeiktatása, ha a ház előtt forgalmas autóút vagy vasútvonal van, akkor inkább 10 centi).
Mekkora légrés van a két ház között? Vagy teljesen (szinte légmentesen) egymáshoz simulnak?
Az is lehetséges, hogy a nagyobbik ház fala olyan anyagú, hogy tűzvédelmileg el lehetne intézni a teljes tűzfal lebontását.
Ha egy szárazpadlóval 15cm-ert kellene emelni a betonfödém mostani szintje fölé, azt hogyan oldalátok meg, hogy mindeközben még lépéshangszigetelt is legyen a megoldás?
Stafnikkal emelni és a stafnik alá rakni a lépéshangszigetelő csíkot, az üregeket a stafnik között meg kőzetgyapottal kitölteni? Vagy ez nem volna célravezető igazán?
Sziasztok, szeretném a tanácsaitokat/ötleteiteket kérni, hogyan oldjam meg a következő szigetelési problémát.
A házam és a szomszéd házának fala közös, az enyém 4 szintes, az övé 2 szintes. Most eladták a házat, és az új tulaj lebontja a tetőt és a földszinti födém fagerendáit is lecseréli újakra. Így most lenne alkalom az én magas házfalamat szigetelni (10 v 15 cm gyapot), lehetne állványozni a földről. Viszont nem tudom hogyan kellene a szigetelést megoldani, ugyanis az ő padlástere pont a mi 1. emeletünknél van (hálószobánk és konyhánk fala). Leszigetelném az ő padlásrészét is, viszont ott a tűzfala (kicsit rozoga 10 cm-s téglából), ami akadályoz a normális szigetelésben. Hogy szokták megoldani az ilyen helyzetet? Én a következőkre gondoltam, de nem tudom melyik a jó megoldás:
1. A tűzfal felett szigetelek úgy, hogy próbálok teljesen a tűzfal tetejéhez illeszkedni, hogy ne legyen hőhíd, ami egyébként úgyis lesz, mert a kis tégla rosszabb hőszigetelő mint a gyapot.
2. A tűzfalat is beszigetelem 5 cm-rel (plusz a 10 cm kis tégla), az én falamat pedig 15 cm-rel, így egy síkba lehet hozni a kettőt. Bár nem tudom, hogy a tűzfal szigetelése szabályos-e, illetve a házának minimális mozgása miatt a szigetelés "szét fog szakadni". Ez utóbbi lehet hülyeség? :)
Csatolok a 2 házról egy képet. Szerintetek ilyenkor mit kellene csinálni? Van jó megoldás a szigetelésre?
"KŐZETGYAPOTNÁL ha mondjuk a mostani esőkben néhány tábla esőt kapott azzal mit kezdjek?"
Ha ki tudod tenni úgy, hogy minden oldala száradni tudjon (pl vízszintesen kifeszített spárgákra/gálóra/rácra fekteted), és a szél is fúj egy kicsit akkor szinte pillanatok alatt megszárad. Persze minél sűrűbb anyagú (pl járható kőzetgyapot), annál lassabban.
pl egy havernál találtan egy darab maradék drótkerítést, csináltam belőle két fa közé egy nagy függőágyat :)
"E-gerendás, kefnis padlásfödémre ha teszek 20 cm vastag Multirock kőzetgyapotot, akkor kell-e alá párazáró fólia?"
Ha a gyapot hideg oldalán jó a kiszellőzése (pl megfelelően szellőző padlástér), akkor nem kell.
Egyébként 20 centi drága kőzetgyapot árából annyira vastag olcsó üveggyapot réteg kijött volna, hogy a födémed hőszigeteltsége megközelítette volna a passzívház jóságot, így viszont csak az "épphogy elmegy" jóságú hőszigetelésed lesz. Ez a mondatom jusson majd eszedbe, amikor nyáron (50 fokos levegőjű padlástér +70 fokon hősugárzó tetőburkolat) a szobád mennyezete eléri majd a 25-28 fokot ;)
Én nem tenném fel vizesen. ha napos idő van, szétszedném és napon szárítanám. Esetleg megforgatnám naponta félnaponta. Esetleg még napnyugta után behoznám, ne capódjon ki rá a pára éjjel.
Üdv ! Baumitot tegyél ,nem algásodik pár év múlva ! Én a vödrös B. siliokon topot ajánlanám ,de az ár nagyon jól mutatja a minőséget is ,és ezt fogod nézni míg azon helyen laksz !:-)
Sziasztok, KŐZETGYAPOTNÁL ha mondjuk a mostani esőkben néhány tábla esőt kapott azzal mit kezdjek? (felhelyezés előtt) Mint a szivacs magába szívta. Felhelyezve idővel kiszárad? Vagy mindenképp megvárni, hogy száradjon? Vagy a technológia nem is engedi ki magából?
lehet nagyon nem vág ide a téma, de hát azért csak a hőszigetelés befejező manővere, a vékonyvakolat. Milyet érdemes választani? Annyi féle van (műgyanta, szilikát stbstb...)
Szilikát a ház, 16cm grafitos hőszigetelés, weber 701d ragasztóval hálózva. Az itteni tüzép a weber márkát forgalmazza leginkább így valószínű az lesz. Mennyire érdemes a webernek az öntisztuló vakolatát választani? Vagy melyiket érdeme?
Lényeg a színtartósság és hogy ne koszolódjon, mohásodjon, gombásodjon. Válaszokat előre is köszönöm!
Tegyük fel, hogy van egy télikert műanyag ablak profilból, ami alul nem üvegezve van, hanem műanyag betétes. Erre szeretnék epst vagy xpst ragasztani. Ragasztóhabbal gondoltam én is, plusz pár csavar. Ezek szerint működhet.
Sajnos igen kevés embernek jut eszébe, hogy negatív információkhoz próbáljon hozzájutni a kinézett termékről (megbízható forrásból), pedig ez az egyik legokosabb vásárlói magatartás.
Ezért jár egy dicséret :)
Ismeretlen, nemrég alakult gyártó gyárthat akár szar minőséget is, ráadásul a termék műszaki adataiban is akkorát hazudhat amekkorát nem szégyell. Hiszen ha lebukik, akkor megszünteti a céget és alakít egy másikat új néven.
Egy régi, jól ismert gyártónak viszont talán milliárdjai vannak marketinnbe befektetve, részükről nagy hülyeség lenne, ha túl sokat hazudoznának vagy szar minőséget gyártanának.
Persze az ismeretlen márkanév nem jelent automatikusan szar minőséget, csak a valószínűség a nagyobb. Csinálhat egy vadiúj gyártó is kiváló minőséget, olcsón, figyelni kell, hogy a gyártó csak a bevételt hajszolja, vagy költ is plénzt az ügyfeleire (komoly honlap, létező (tehát kérdésekre valóban válaszoló) ügyfélszolgálat, részletes terméktájékoztatás, mérési jegyzőkönyvek külső mérő laboroktól, stb stb) ráadásul az évek múlásával is csökken az effajta átverés valószínűsége. Szóval a profi csalókat nem nehéz kiszúrni :)
Ha nem kaptál jobb tanácsot: ezek gyapotok, nem autók, laptopok, vadászgépek. Szerinted mekkora különbség lehet közöttük? Amit linkeltél, abban is van egy hasonló gondolat: válaszd az elérhetőbbet!
Ha beton gerendák tetejére nem teszel hőszigetelést, akkor mindegyik gerenda egy-egy hőhíd lesz, ezért belül a mennyezet csíkosan lesz hideg, ezért vizes és penészes :)
Én a helyeben
- a salakot nem hordanám ki (nem nyersz vele semmit, sőt)
- a padlást szépen kitakarítanám
- lemondanék arról, hogy háromszáz ezer forintért járhatóvá tegyem a padlást, hogy azután mindössze három ezer forint értékű szemetet kincset őrizgethessek odafenn
- leterítenék 25-30 centi olcsó üveggapotot
- lezárnám a padlásfeljárót és eldobnám a kulcsot.
Engem a Te véleményed ebben az esetben nem érdekel . Mikor vettem az EPS-t 15 éve , akkor ugye a gyártótól vettem . Ott kaptam ezt a tanácsot . Nem megolvad és elcsepeg , hanem csak meglágyul . Tehát a tartása nem lesz olyan stabil . Ami a padlás hömérsékletet illeti . Nálam a maximum a lemezcserép esetében 58°C volt idáig . A höméröm a padlás közepén van mint magasságilag , mint a ház közepéhez véve hosszanti irányban , kelet - nyugat irány . A déli oldalon lévö lemezcserép közvetlen közelében ez jóval magasabb érték .
Kíváncsi lennék melyik kocsmában mesélik ezt a megolvadós sztorit.
Nem azért kell védeni jobban a grafitos hőszigetelést a direkt napsütéstől kivitelezés közben mert megolvad hanem mert a nagyobb hőmérséklete miatt jobban hőtágul és akár le is rúghatja magát a falról dübelezés előtt.
Ezen a képen pl egy New York-i épület (Museum of Modern Art) tetejének egy méréssorozata látható (NASA). Van sötét és világos tetőfelület is (a képen sötét és világos hőmérséklet görbe)
A polisztirol 90 fok környékén lágyul maradandó módon,
szerintem egy napsütötte fal felülete viszont még sötét színűre festve sem melegszik kb 70 fok fölé, a legnagyobb kánikulában sem
(egyszer találtam valami kísérletet, ahol Floridábnan, számos próbálkozás után egy fekete háztetőt sikerült 77 fokra felmelegíteni, de csak szélcsendes időben kb egy órára).
Ezért nekem erősen bűzlenek azok a történetek is, amelyben vakolatlan grafitos eps ÁLLÍTÓLAG megolvadt a falon a napsütés erejétől.
Viszont arra oda kell figyelni , hogy esetleg EPS , vagy grafitos EPS esetén nem lehet erös a szín , tehát sötétebb , mert az nagyon felmelegszik a napsütés hatására . Az EPS viszont azt nem szereti .
Nálam a HET gyártó 1,5-es dörzsölt vakolatába tettek Dulux pigmentet . https://hethungary.hu/termekkategoria/vekonyvakolatok-labazati-mozaik-vakolatok/ 15 éve van fenn a vakolat a falakon . Fakulást nem tapasztalok , pedig a színminta még mindíg megvan . Számítógépes festékkeverövel kikeverik neked a kívánt színt . :-) Te fogod csinálni , vagy úgy csináltatod a vakolást ? Nagyon oda kell figyelni , hogy mennyire meleg idöben csinálod . Legalább ketten kellenek hozzá , ha 20°C körül , vagy még magasabb a hömérséklet odakint . Saját tapasztalat .
Köszönöm. Nem vagyok expert a dologból és ahogy olvasgatok egyre inkább terjed a káosz:)
És lassan kezdik a szigetelést és még nem vettem meg a vakolatot. Egyrész nem tudom melyik típusú vakolatot érdemes venni és ehhez lehet keverni más gyártók "pigmenteket"?
Amit ajánlottak annál a cégnél ahol a szigetelést vettem az a kingstone márka.
Egyik dolog a vakolat idötállósága és másik amit Te szeretnél , a szín idötállósága . Nekem a Dulux pigment az , ami idötálló és nem fakul . :-) Tehát a vakolatot válaszd ki és abba a Dulux pigmentet kevertesd az igényed szerint !
Tud valaki segíteni abban,hogy melyik gyártónak a legjobb minőségű a homlokzati vakolata? Milyet válasszak? Főleg mert aránylag erőteljes színt szeretnék.
"Nem túl sok mindez egy vályognak? Ergo nem fog alatta túlzottan kicsapódni bármi (pára,..)"
A gyapot tökéletesen páraáteresztő anyag. Ha pl polisztirolt (EPS) tennél oda, akkor viszont ki kellene számolni a födémed páraáteresztését, mert a polsztirol esetén már lehet pára probléma (ezért nem szokták vályogházakat polisztirollal hőszigetelni)
A vályog födém nem fázós anyag, neki egy centi hőszigetelés is felesleges pénzkidobás :)
Ha alatta fűtött lakás van, az viszont tud fázni, ezért minimum 20 centi gyapotot javasolnék a födémre, de 25-30 centi még jobb lenne.
Én legalább két rétegben raknám, a rétegeket egymástól eltolva. NEM kereszt irányban, hanem azonos irányban, eltolva egymás felett, tehát pl az alsó sort egy hosszában félbevágott tekerccsel indítsd.
"Oké tehát nem ömlik a víz folyamatosan a csepentőlemezről, és nem generálok vele óriás problémát ha nem az ereszcsatornába csöpög."
Annyi semmiképp sem, hogy pl alámossa a ház alapját
(kivéve persze, ha negyed osztályú cserepeket vettél, amelyek az első télen szétfagynak és attól kezdve a tetőcserép helyett az alatta lévő fólián csorog lefelé az eső :)
Ha az olykor lecsepegő víz nem okoz kárt pl növényzetben, vagy esztétikai csúnyaságot, akkor nem kell foglalkozni vele.
Nem is tudod megoldani, úgyhogy engedd el. Nézz meg egy csomóponti ábrát a neten és látni fogod hova kell kerülnie a csatornának.
Abból a cseppentő lemezből amúgy kevesebb víz cseppeg mint magáról a csatornától, sőt kimondottan jó ha látod külön mert időben észleled ha valahol ázik a cserépfedés (törött cserép, stb)
Oké tehát nem ömlik a víz folyamatosan a csepentőlemezről, és nem generálok vele óriás problémát ha nem az ereszcsatornába csöpög.
Te szoktad mondani hogy vannak olyan átalakítások amik teljesen feleslegesek és sosem térülnek meg. Egy ilyen ereszcsatorna megbolygatása cseppentőlemez miatt pont ez a kategória akkor úgy tűnik.
Naszóval. Talán utolsó érdeklődés a tudásotok felől, vályogfödém és kőzetgyapot témakörben.
Mekkora vastagság legyen?
Jelenleg a fejemben egy 5+10cm terítése lenne, egymásra merőlegesen.
Nem túl sok mindez egy vályognak? Ergo nem fog alatta túlzottan kicsapódni bármi (pára,..), s többet ártok így mint egy sima egyrétegű 10cm vagy 5cm-el?
A padlapnál nem a polisztirol okozza a problémát, hanem a jéghideg OSB réteg, aminek az alja folyamatosan vizesedik az eltávozni képtelem, ezért kicsapódó párától.
Bizonyos fajta födémekre még csupasz polisztirolt sem lenne szabad tenni (páratechnikai számolgatás nélkül), mert még a polisztirol gyenge párafékezése is túl erős számukra, tehát maga a polisztirol belső (meleg oldali) felülete is "párazáró" rétegként működhet és nagy hidegben víz csapódhat ki rajta. Az ilyen esetekben egyedül a gyapot a biztos megoldás.
Ez ugyanaz a problémakör, hogy miért rizikós dolog vályogházat polisztirollal hőszigetelni.
"Az AUSTROTHERM AT-PA padló hősszigetelő elemek olyan kétrétegű, társított hőszigetelő táblák, melyeknek alsó rétege AT-N100 lépésálló polisztirollemez, felső rétege pedig faforgácslap."
Akkor most vályog födémre tehető polisztirol lemez, vagy sem? Nekem a 2 válaszod ellentmond egymásnak. :)
Én ilyet soha nem állítottam. A gyártók nem hazudnak, mert az csalás nevű bűncselekmény lenne és perelni lehetne őket. Az igazmondás (és a bírósági per valószasnűsége) a termékek biztonsági adatlapjára fokozottan vonatkozik.
Az viszont igaz, hogy nagyon sok gyártó úgy csűri-csavarja a marketing szövegeket, hogy a gyakorlatlan (balek) olvasó olyan dolgokat olvasson ki belőle, ami valójában nincs oda írva. És ha valójában nem volt oda írva, amit a vevő gondolt (odaképzelt) a szöveg elolvasásakor, akkor a vevő nem is tud perelni, hogy őt becsapták.
"Pontosabban csak a tetejére így akkor, az áteresztőt, ami meggátol fentről jövő bármi huncutságot."
Ha esetleg konkrét dolog is eszedbe jut, akkor azt írd le, mert a huncutság nem okoz kárt a hőszigetelésben.
"A tárolós helyre, meg ahol járnak, oda meg kőzetgyapot + lécezés a gyapot 2 szélén, rá OSB. Ez így?"
Minden megoldás jó, ahol a hőszigetelő anyag hideg oldalán járni tud a szellőző levegő.
Legolcsóbb szerintem, ha a hőszigetelő anyag hideg oldalán nincs semmi, viszont maga a hőszigetelő anyag elbírja a rajta tárolt kincseket és elviseli a ritka mászkálást. Ilyen pl ha a rakodó területre gyapot helyett polisztirolt teszel hőszigetelésként, arra lehet pakolni.
"Kérdés: az űveggyapot eléggé "veszélyes", sima kézzel fogdosni, belélegezni nem kívánatos. Mit tudunk a mai kőzetgyapotról?"
Mozgatás, tekergetés, vágás közben az üveggyapotból és a kőzetgyapotból is pici darabkák szállnak a levegőben. Van, aki észre sem veszi de van, aki csak teljes festőruhában, zárt kesztyűben (a kézfejnél se szövet legyen), FFP1-es pormaszkban és síszemüvegben tud csak dolgozni velük.
+ ismerünk szőnyegszerűen teríthető kőzetgyapotot? Vagy csak táblás van, s a szőnyeges gyapot az üveggyapot lehet csak? (attól idegenkedek a negatív egészségre gyakorolt hatásai miatt, mivel nem lenne elfedve)
Födém hőszigetelés tetejére (a hideg oldalra) TILOS párazáró fóliát tenni.
Födém hőszigetelés tetejére (a hideg oldalra) a legtöbb esetben szabad páraáteresztő fóliát tenni (de nem mindig szükséges).
"
2 fajta fóliára gondoltam igen. Pontosabban csak a tetejére így akkor, az áteresztőt, ami meggátol fentről jövő bármi huncutságot. Egyre gondolunk ergo.
OK, akkor padlap nem.
Terv: kőzetgyapotot terítenék le csak simán, 2 rétegben.
A tárolós helyre, meg ahol járnak, oda meg kőzetgyapot + lécezés a gyapot 2 szélén, rá OSB. Ez így?
Kérdés: az űveggyapot eléggé "veszélyes", sima kézzel fogdosni, belélegezni nem kívánatos. Mit tudunk a mai kőzetgyapotról?
Ha én teríteni szeretném, ergo szőnyegszerűen, nem táblásan venném, az milyen negatív hatással jár?
Pl a Masterplast Építési PE fóliából a legerősebbik valószínűleg jó lenne oda. Biztosat nem mondhatok (párazáró képesség, szakítószilárdság), mert a termék részletes adataihoz a hozzáférést a Masterplast szopatással nehezíti.
A befújt mennyiségböl tudja , hogy jó , vagy nem . Ha abból indulunk ki , hogy mondjuk 0,8m a gerendák köze , a deszkák köze 0,15m és 7m hosszú , ebböl van 12 rész , akkor könnyü kiszámolni , hogy hány m3 kell hozzá . De Te tudod ! Vertikális falaknál szoktak félni attól , hogy kicsit megrogyik a befújt anyag .
Sziasztok! Visszaolvastam pár évet, de sajnos nem találtam pontosan megegyező problémát a kommentek között.
Vásároltam egy ingatlant, ami a 70es években épült. Eredetileg pala fedéses, 5 évvel ezelőtt átesett egy tető felújításon. A pala tetőre lindab lemez került, de sajnos a palát nem távolították el. A ház tetőtér beépítéses, de ez a rész is a 70es években került beépítésre, ezért ezt teljesen kibontanám, mert elég rossz állapotú már a beépítés. A jelenlegi rétegrend a tetőn:
1. Lindab lemez
2. fólia (gondolom pára áteresztő, de nem vagyok benne biztos)
3. 10cm közetgyapot
4. Fólia (szintén nem tudom milyen)
5. 40x40ex síkpala
6. Párnafák (gondolom a lindab lemez is ilyenen fekszik, csak nem vagyok benne biztos)
7. Szarufa
8. Padlástér
Felkerült egy szellőztető ablak is.
Mivel a felújítás során jópár pala lemez megsérült, de alapvetően a tetőszerkezet jó állapotú és nem is ázik be, ezért ha lehet meghagynám a jelenlegi kissé hanyag konstrukciót. Viszont valahogy jó lenne elzárni a lehetséges azbesztet legalább a lakótértől, ezért szeretném a tanácsotokat kérni, hogy mi lenne a megfelelő megoldás szerintetek?
Két opcióban gondolkodtam, de mivel nem vagyok szakértő, és nem szeretnék több kárt csinálni mint hasznot, 2 opcióban gondolkodam. 1. A szarufák közé még tennék plusz 10cm kőzetgyapotot, majd párazáró fólia(?) erre gipszkarton. Szarufa magasság kb 12cm
2. Szórt purhab szigetelés közvetlenül a palára(?) 5-8cm vastagságban, majd erre a jöhet a gipszkarton?
Utóbbit azért részesíteném előnyben, mert talán jobban, és tartósabban elzárja a lakótértől a lehetséges káros anyagokat. Talán annyit megérne a felára, viszont félek hogy párásodhat, penészedhet. Bár ez utóbbi fennálhat az 1. opció esetén is.
Nyilván teljesen nyugodt akkor lennék, ha a pala lekerülne a tetőről, de ez sajnos anyagilag most nem fér bele a költségvetésbe
Tudnátok segíteni, hogy egyáltalán jó-e a gondolatmenet, vagy esetleg van jobb ötletetek? Valamint, hogy mi az amire oda kell figyelni?
1) szét lenne fúrva kisebb lyukakkal a padlás + mester kell hozzá (a gyapot + padlapot én is megcsinálom)
2) hogyan garantálja nekem, hogy teljesen tele lett fújva? Sajnos bontás nélkül/átlátszó padlásfödém nélkül csak tippelni tudja, hogy nincsennek benne üregek, amit nem fújt tele. Ez a technológia kicsit olyan érzésre megy dolog. Nem?
Viszont így akkor a leterített kőzetgyapot szőnyeg kapja alulról. Vagy a járható padlap. Ezen ritka esetekben (amikor nagy mínuszok vannak) akkor rövid ideig, de romlik ezen anyagok minősége. Jól gondolom ezeket?
Egy ilyen háznál akkor nem is javallot sem a szigetelés alá, sem fölé fólia?
(fölé az esetleges cserép és záró masterplast fóliáról csepegő cseppek, amit felszívna a gyapot)
Üdv mindenkinek! Adott egy egyszintes cserép tetős, fa födémes új építésú lakóház,amely nem járható padlással lett építve. A fa födém átlapolt éldíszített gyalult deszka a gerendák tetején. A szigetelés felül a padlás felől üvegnyapot,alatta hőtükrös fóliával ,a hőszigetelés jól működik a házban,a hangok viszont nagyon kellemetlenül lehallatszanak a lakásba. Égdörgés,repülőgép,utcsazaj,léghangok felülről.
Kérdésem az volna hozzáértőkhöz,hogy továbbra is nem járható padlással számolva milyen hangszigetelő teríthető tekercses,táblás szigetelő anyagot javasolnak?
Tudom legjobb megoldás alulról gipszkarton lenne ,de a gerendás jelleg onnantól megszünik. Felülről történő megoldás ami szóba jöhet.
Nem tudom milyen cserép, de nézz el pl a Bramac oldalára és találni fogsz alkalmazási útmutatókat. Ott lesznek csomóponti ábrák, amiken jól látszik hogy érdemes.
Vagy beszélj a csatoenaboltossal és ad ötleteket.
Én az 1/3-ig belógatós, szinte a cserép hozzáérős módszert ismerem.
"Ha a cserép és az eresz teteje között 20cm van az már sok?"
Az "eresz" gondolom az esőcsatorna.
Durva nyári zápor közben a tetőről úgy folyik le a víz, mintha vödörből öntenéd. 20 centi magasból lezuhanó víz egy része kifröcskölne az esőcsatornából szerintem. Persze speciális alakú felüléletekkel lehet csillapítani a fröcskölést, de nem hiszem, hogy gyártanának esőcsatornára szerelhető fröcsköléscsillapítót.
A lombfogó rácsoknak mellékesen van valamennyi fröcskölés-csillapító hatása is, de nem túl erős:
Arra hogy az eresz a cserép végének vonalától milyen magasságban legyen milyen iránymutatást tudtok? Ha a cserép és az eresz teteje között 20cm van az már sok?
A páraáteresztő fólia végének mindenképpen az ereszbe kell belógnia? Azon kívül hogy nem az ereszbe fog csöpögni az esetleges kijövő pára, van valami negatív hatása ennek?
Az alap belső oldalának hőszigetelése annyira keveset javít, hogy ezt a trükköt csak alacsonyenergiás/passzív házaknál szokás alkalmazni (de még ott is ritkaság).
Ha a padló hőszigetelés feletti betonja el van hőszigetelve az oldalfaltól, akkor az alap felől "felszivárgó hideg" a padló szélét nem tudja hűvösebbé tenni.
Ha a fal alja hőszigetelő téglasorral indul (pl alsó téglasor ytong-ból vagy üveghabból) akkor felfelé sem tud hűlni a fal.
Van, aki pl a padló alatti hőszigetelést vékonyan felkanyarítja az oldalfal belső oldalára is 30-50 centi magasságig.
De ha egyik trükköt sem alkalmazod, akkor is csak közvetlenül a fal mellett lesz érezhető a padló alatti talaj enyhe hűtő hatása (és ott is csak mezítláb :)
Az alap külső oldalára, a vízszintes víz szigeteléstől lefelé, (mely a padló szint) megy 60 cm magasan 15 cm xps, a padlóba 12 cm eps. Az eps alá, az alap belső oldalára tegyek xps-t, vagy teljesen felesleges, mert sem komfort érzetben, sem pedig fűtés számlán nem lesz érezhető, jól gondolom?
Gondolom a 60 cm magas, 15 cm xps-alá is felesleges betenni, akár vékonyabb xps-t, ami már a földben lesz?
A kivitelezendő helyen van a padlás járórész, alatta legüres tér, majd a ház szobáinak plafonszintje, ergo a födém 2 rétegből áll, tapasztásos történet.
1) teszem azt kőzetgyapot szőnyeget terítenék le
2) alá menne 1 páratechnikai fólia
Ez akkor nem engedné lentről át a párát? (a gyapotba) Mert akkor a pára lehet, hogy visszacsapodik le, az adott rétegrendbe?...s ezzel hosszú távon több kárt okozok mint hasznot??
Egy hasonló kérdés nálunk is, hogy egy kb 5m2-es szakaszon (az ablak aljától felfelé) a tető leégése miatt a dryvit megmaradt az oromfalon, de a színezése nem. Ennyire színező szakit kapni nehézkes volna, ámde ha volna nagyjából gondozásmentes bevonat, amit az ács fel tudna rakni, akkor a tetőt és ezt egy csapásra lehetne megoldani.
WPC vagy színezett alumínium lemez? Mi lehetne ide megfelelő a dryvit fölé? A ház másik oldalán könnyűszerkezet van, szóval ott sem dryvit volna, hanem ugyanez, ami ide kerül majd. A padlástér amúgy nincs a hőszigetelés burokban benne, csak anno ezen az oldalon végment a dryvitozás.
A párafák+lambéria SÚLYÁT elbírná néhány egyszerű polisztirol dübel is.
A baj ott van, hogy ha viharos szél oda tud jutni, akkor a szélszívás megpróbálja letépni a falról az egészet, ezért hosszú dübelekkel (vagy menetes szárral) közvetlenül a téglafalhoz kell odahúzatni a párnafákat.
Ha viszont hagysz egy kis távolságot a falburkolat "deszkái" között, akkor a szélszívás ereje töredékére fog csökkenni, ráadásul látványosan modern lesz a falad:
A homlokzatunkon a hőszigetelést nem színezéssel, hanem lambériával szeretném eltakarni, hogy jobban illeszkedjen a ház többi részéhez. A lambéria rögzítéséhez szükséges párnafák rögzítésén gondolkozom éppen - 12 cm a hőszigetelésem, 2 cm a párnafa. Elég erős tartást tudna biztosítani egy hosszabb (200 mm-es) szigeteléshez használt dübel, vagy célszerű lenne ezt kiegészíteni, egyáltalán kiváltani valamivel? A tetőhöz és a padlóhoz (teraszhomlokzatról van szó) akár tudom rögzíteni a párnafákat, de mindenképpen kellene a falhoz is.
"lehetőség, hogy az alap külső oldalára függőlegesen bitumenes lemezt tenni, az alap tetején lévő víz szigetelésig, és ott összedolgozva"
De milyen célra kell az alap oldalára a bitumenes lemez?
Vízszigetelés szerintem oda felesleges, hiszen az sem baj, ha folyamatosan nedves lesz ott az alap. Alulról és a túlsó (belső) oldalról amúgy is folyamatos kapcsolatban lesz a talajnedvességgel.
"alapra rá ragasztom az xps-t, eps ragasztóval, az xps magassága, az alap tetején lévő víz szigetelés magasságától feljebb viszem 1-2 cm-el, így nem kell bitumenes lemez az alap külső oldalára."
Ez jónak tűnik (ha jól értettem :)
Az a lényeg, hogy a vízszintes vízszigetelő réteg alatti és feletti nedvszívó építőanyagok sehol ne érintkezzenek egymással (ne érjenek egymáshoz), hogy az elválasztó réteg alatti (alsó) anyagokból sehol se tudjon víz átszivárogni a felső anyagokba.
Mivel maga a ragasztó is vezeti a vizet (a zsákos is és a hab is), ezért a vízszigetelő réteg vonalában ne legyen ragasztó az xps hőszigetelés mögött. A vonal alatt és felett lehet ragasztó, de a víszigetelés vonalában szerintem legyen egy lyuk körben a ház körül (a lyuk ugyanúgy nem vezeti a vizet, mint a vízszigetelés :)
Az XPS-t nem muszáj feljebb vinni, elég, ha pont a vízszigetelés vonaláig (a lyuk közepéig) megy fel.
Bitumenes lemezre ragasztó habbal jól fel lehet rakni az xps-t. Feltéve ha homokszórt. Van olyan bitumenes lemez aminek a külső oldala vékony fólia (bauder), arra simán nem érdemes habbal ragasztani.
"Nem igazán értem, hogy ott a hőszigetelés mögött az alapot miért szeretnéd víz ellen is szigetelni."
Lehet félre érthetően tettem fel a kérdést.
Tudomásom szerint egyik lehetőség, hogy az alap külső oldalára függőlegesen bitumenes lemezt tenni, az alap tetején lévő víz szigetelésig, és ott összedolgozva. Amennyiben a járda szinttől 60 cm-re van az alap teteje, akkor min. 30 cm magasságig xps, felette már mehet eps. Azt nem tudom, hogy mivel lehet ragasztani a bitumenes lemezre? Talán ragasztó habbal? Ezt dübelezni tilos.
A másik lehetőség, amire rákérdeztem, hogy az alapra rá ragasztom az xps-t, eps ragasztóval, az xps magassága, az alap tetején lévő víz szigetelés magasságától feljebb viszem 1-2 cm-el, így nem kell bitumenes lemez az alap külső oldalára.
Egy párazáró fólia csak olyan födém/fal rétegben lehet, hogy a tél leghidegebb napján se hűlhessen harmatponti hőmérséklet alá. Ha a fólia alatt lévő rétegeknek (= tehát nálad a teljes födémnek) túl jó a hőszigetelése (eléri a fólia felet lévő hőszigetelés kb negyedét), akkor sajnos nem szabad oda fóliát tenni. Ebben az esetben a fóliát vagy melegebb rétegbe teszed (pl a födém aljára), vagy ne tegyél sehová.
"Más: lépésálló EPS lehet megoldás? (olcsóbb mint a padlap) Rá lehet menni? Pakolható?"
Ha nem rokizol rajta szöges bakanccsal minden nap két órán keresztül, akkor még a mezei legolcsóbb EPS80-as csupasz felülete is simán járható, pakolható. Vegyél egy táblával, tedd le a földre és járkálj rajta: nem fog összetörni. A nevében lévő 80-as szám azt jelenti, hogy négyzetméterenként 8 tonna súly kell ahhoz, hogy 10 százaléknyit összelapuljon.
"Amennyiben az alap tetején lévő víz szigetelésig ... akkor elhagyható az alap külső oldalán a bitumenes lemez"
A házat vízszintesen a talajnedvességtől elválasztó vízszigetelő réteg ALATT a legtöbb esetben bármi bármikor bármennyi ideig nedves lehet (minden csurom vizes lehet akár ezer évig folyamatosan), ettől a háznak nem lesz semmi baja. Ezért nem igazán értem, hogy ott a hőszigetelés mögött az alapot miért szeretnéd víz ellen is szigetelni.
"elhagyható az alap külső oldalán a bitumenes lemez, és pont peremmel lehet ragasztani a táblákat eps ragasztóval, és utána dübelezni? "
Az XPS anyaga valóban vízzáró, de az xps-ből készült hőszigetelő réteget ne tekintsd vízzáró rétegnek. Tehát ha az xps magasságában vízszigetelésre van szükség, akkor azt is fel kell tenni. Ennyire közel a talajhoz többnyire nincs jelentős szélszívás (kivétel pl hegycsúcsok), ezért itt nem kell dübelezni.
"Nem a falat, hanem az udvart védeném a széltől... Érdemes borostyán fallal?"
Erre a borostyán is kiváló.
De arra ügyelni kell, hogy a borostyánnak olyan tartószerkezete legyen, ami rendszeres felületkezelés nélkül sem fog soha elrozsdásodni/elkorhadni (pl szinterezett műanyag bevonatos acélrács vagy drótfonat). Mert ha a tartóvázat befutja a borostyán, akkor azt soha többé nem tudod újra lefesteni/kicserélni.
A tartó szerkezet egyúttal szélvihar álló is legyen. Egy közel zártra benőtt növényfalat a szél ugyanolyan erővel képes nyomni, mint egy ugyanakkora vitorlát. Ha nem elég erős a szerkezet, akkor inkább hagyj a szél számára lyukakat (sok kicsit vagy kevés nagaot) a kerítésen, ezzel csökketve a szélnyomást.
Nem a falat, hanem az udvart védeném a széltől... Érdemes borostyán fallal?? Kicsit ha lengedez, már erős a nyitott Udvaron. Emiatt akarnék széltörőt..
A külső járda színt-től 30 cm magasságig kell xps-t rakni a lábazatra.
Amennyiben az alap tetején lévő víz szigetelésig felviszem az xps-t, jelen eseteben 60 cm, vagy feljebb 1-2 cm-el, akkor elhagyható az alap külső oldalán a bitumenes lemez, és pont peremmel lehet ragasztani a táblákat eps ragasztóval, és utána dübelezni?
A téli dologban igazad van, de a nyárin vitatkoznék. A falnak rohadtul nem mindegy hogy 35 vagy 60 fokos, és ablak is szokik lenni a falon aminek megint sokat jelent az árnyékolás.
Nálam tudatosan tervezett előtető van mindenhol, a nyári napot kitakarja hogy egyáltalán ne érje a falat, a téli alacsonyabb napállás viszont besüt.
A nagy ablakfelületű terasz elé pedig lombhullató (Golgota és társai) növény van futtatva.
Egy valóban jól hőszigetelt falon szerintem szinte semmit sem javít sem a téli szélvédelem, sem a nyári napvédelem (árnyékolás).
Egy szarul hőszigetelt (vagy nulla hőszigetelésű) falon (pl műemlék épületek) azonban szeles időben segít valamennyit télen egy szélvédő "előtét", nyáron egy árnyékoló előtét. Ha déli oldalra nem örökzöldet futtatunk akkor télen a nap melengetni tudja, nyáron viszont árnyékban lesz. A borostyán örökzöld, viszont vadszőlőből létezik olyan is, amelyik télen lehullik, ezért akkor engedi, hogy a nap melengesse a déli falat.
DE ismétlem: bizonyos hőszigetelési jóság felett egy fal csak röhög azon, hogy kívülről van-e rajta bármiféle növényzet vagy nincs.
Ettől függetlenül szépnek tartom a legtöbb természetes anyagú falburkolatot, akár élő, akár nem, tehát ha esetleg foreintban nincs is sok haszna esztétikajilag attól még szép lehet :)
Sziasztok. Nem pont hőszigetelés téma, ezért elnézést, de a szél miatt érdemes borostyán falat csinálnom, olyan 4m magasat? Nagyon átfujja az udvart az északi szél, a ház végétől kB 16méterre lenne ez a fal keresztben. Segítene vajon??
"A padlap szerintem nem kétrétegű, csak a hőhídmentes zárás miatt "nútféderes"."
A padlap azért nútféderes, hogy amikor mászkálsz rajta és pont az elválasztó illesztési vonalra lépsz (vagy rakodás során pont a vonalra kerül a zongora lába), akkor se süllyedjean meg, az ilesztési vonalaknál is merev legyen a felület.
Egyébként padlappal vigyáni kell: csakis megfelelően párazáró (pl beton) födémre szabad lerakni.
Ha a talajszint alá is le-hőszigetelés nem jár semmi extra költséggel, akkor először is azt kellene tudni, hogy a 15 cent XPS felett a falon milyen jóságú hőszigetelés lesz.
Mert ha pl csak 15 centi fehér EPS lesz ott, akkor a 15 centi vastag XPS-t szükségtelenül erősnek tekinthetnénk és akkor 15x60 centi lábazati hőszigetelés helyett hosszú távon egy kicsivel költség-hatékonyabb lenne mondjuk 10x90 centi (pont ugyanannyi hőszigetelő anyag és a levágott hulladékkal is könnyű dolgozni).
A padlap szerintem nem kétrétegű, csak a hőhídmentes zárás miatt "nútféderes". Rohadtul drága holmi. Ha egy hepe-hupás felületed van, akkor talán nem a legjobb megoldás merev-szerkezetű szigetelőtáblát használni, legalábbis ha terhelni akarod.
Az 1.-2. esetnél kell az ácsmunka, ha simán csak a szigetelésre fektetnél OSB-t, akkor az összenyomná a szigetelőanyagodat. Kis barkácsolástól ne ijedj meg. Valamikor tavaly, talán ősszel egyik olvtárs csinált magának tetőlécekből vázat, tett is be fotókat., csak nem tudom, ez a topic volt-e, vagy az építkezős. Keresgélj visszafelé kicsit a hozzászólások között, a fotókra koncentrálva.
A 60cm tablaszelessegbe nem gondoltam bele, koltseg szempontjabol jogos a meglatas!
Mivel jardat ugy is feltori, ha akar kicsit javitani, akkor meg mondjuk 5cm-esbol tud alaragasztani 20-30cm melysegben... (vagy az a hoveszteseg mar csak annyira minimalis, hogy nem eri meg a +5cm XPS arat?)
Adott egy vályog tapasztású padlás. Ezt próbálnánk a járószinten szigetelni (födém szigetelés) Olyan 20cm-re gondoltam. Alapvetően lenne néhány lom ott tárolva, meg nagy ritkán járnánk is rajta.
Ahogy körbenéztem, ilyen opciók vannak: 1) üveggyapot 2) közetgyapot 3) EPS lépésálló 4) padlap
3) esetén nem szükséges plusz dolog, de kérdés, hogy a sima borítás nélküli EPSen lehet menni? nem kopik/porol, stb?
4) a legtökéletesebb, de legdrágább is
Kérdéseim: - 1) 2) esetén milyen egyéb megoldás létezhet a képen láthatótól eltérően (amihez nem kell ácsmunka)? Esetleg egy sima OSB lappal leteríteni? Elbírná az elosztott súlyt? (max 100kg) - 1-2-3-4 árak tekintetében egymáshoz viszonyítottan mit tudtok mondani? ha 1 a 100%, akkor a 2, 3, 4 ahhoz képest milyen árú? - a padlap mindenképpen ilyen dupla kialakítású 16-20cm vastagságnál? (tehát rétegrendben: OSB - ESB - ESB, ami látszik a képen) https://www.austrotherm.hu/fileadmin/user_upload/HU/Alkalmazasok/Header_kepek/padlap.jpg Vagy létezik sima OSB - ESB 1 rétegű megoldás is?
"Ezt megmagyaraznad? (en azt mondtam volna, hogy vastagabb szigetelesnel lejjebb mennek,"
A lábazati hőszigetelés elméleti optimális formája:
- a felső végén ugyanolyan jóságú legyen, mint a felette lévő oldalfali hőszigetelés (jobbnak nincs értelme, kicsivel gyengébb megindokolható a sokkal drágább anyaggal)
- minél mélyebbre nyúljon ("megkerülő" hőhíd megnyújtása)
- lefelé egyenletesen vékonyodjon (külső belső hőmérséklet különbséggel arányos hőszigetelés vastagság)
Persze a valóságban senki sem csinál ilyet, aminek számos oka van:
- szinte senki sem tudja, hogy ez a forma lenne a leg-költséghatékonyabb (anyagfelhasználás vs hőszigeteltség)
- hiába ez a forma az optimális, "hogy néz már ki"
- a hőszigetelő "mesternek" nincs felszerelése ferde vágáshoz (forródrótos polisztirol vágó)
- az XPS táblák mérete 60x120 centi, ettől eltérő méretek esetén vagdosni kell a táblákat. A hulladékot vagy eldobod, vagy felhasználod, az első esetben a méregdrága hulladék, a második esetben a kis darabkákkal történő legózás extra munkadíja csinálhat akkora plusz költséget, amin talán soha nem térül meg
- ha elég magas a lábazat a talajszint felett, akkor a hőszigetelés talajszint alá lejjebb vitele (járda feltörés/helyreállítás, talajmunkák, esővíz elvezetés, drénezés szikkasztás, stb) SOKKAL több pénzt vinne el, mint amennyi plusz pénzt száz év alatt hozna az a pár centi plusz hőszigetelés.
"padlóba 2*6 cm eps-t gondoltam kötésbe rakni, úgy gondolom hatékonyabb, mint az 1 réteg"
A függőleges illesztési résekben keringő levegő valóban egy-egy pici hőhíd, de egy padlón lehet annyira szorosan egymásnak nyomni a táblákat, hogy ne legyen közöttük rés. Persze ha a gyárban a táblákat nem sikerült egyformára/derékszögűre legyártani, abból lehet egy kis illesztgetési probléma szóval "szupeolcsó" anyag esetén talán nem árt, ha inkább két eltolt rétegben van lerakva :)
Ha nem lesz padlófűtés, akkor 12 centi vastagság szerintem elég lesz.
"vastagabb szigetelés esetén sem lesz komfortosabb, vagy tévedek?"
Padló esetén 12 centire már rohadt sokat kéne pluszba rátenni, hogy a talpad számára érezhető legyen a különbség. A fűtés-forintokat pedig a födémen és falakon sokkal hatékonyabban tudod megspórolni.
Ajánljatok kérlek jó minőségű páraáteresztő fóliát amit meg lehet venni jó ár/érték arányban, és a legjobb az lenne ha nem 1,5m-es lenne a tekercsszélesség hanem kisebb.
"10 centi vastag xps esetén én nem mennék 60 centinél lejjebb a belső padlószinttől. 15 centi vastagság esetén meg pláne.
A lakás padlója alatt is lesz valamennyi hőszigetelés, ugye?"
Köszönöm. A padlóba 2*6 cm eps-t gondoltam kötésbe rakni, úgy gondolom hatékonyabb, mint az 1 réteg a találkozások illesztése miatt. Információim szerint vastagabb szigetelés esetén sem lesz komfortosabb, vagy tévedek? Nem lesz padlófűtés. Jelen esetben van értelme az alap belső oldalára 5 cm xps-t rakni az eps alá, a szerelő betonnal egy síkba?
Ezt megmagyaraznad? (en azt mondtam volna, hogy vastagabb szigetelesnel lejjebb mennek, mert akkor az a kicsi hohid is tobbet jelent mint vekony szigetelesnel...)
Sziasztok! Tanácsotokat szeretném kérni. Amennyiben a belső padlószinttől a külső járda színt 60 cm-re van, elegendő addig levinni a 15 cm vastag xps-t, vagy ajánlott mélyebbre menni. A járda fel lesz törve mindenképpen.
Köszi az eddigi észrevételeket, nem voltam egyértelmű szerintem, ezért gyorsan készítettem egy skiccet.
2 kéményünk van jelenleg, egymással párhuzamosan fut mindkettő, fizikailag elválasztva. Jelenleg a régi kültéri tűzhely kéménye mellé szeretnék szigetelni (a kémény oldalára lógna rá 15 cm-en), és nem tudom, hogy a párhuzamosan, de beljebb futókémény mennyire tudja felmelegíteni a kémény külső falát - kell-e biztonsági óvintézkedést kőzetgyapotot raknom a kémény melletti sávra.
A kémény valóban hagyományos tégla kémény acélcsővel.
Egy statikai oszlop mellett volna az emeletről jövő szennyvíz ejtőcső. Ennek a helyes elburkolása Airrock és 2 réteg gipszkarton lehetne talán, hogy megfelelő hangszigetelés legyen?
Habár elég homályos a leírás, szerintem ez hagyományos tégla kémény, aminek a belsejébe acél béléscső van leengedve, ennek megfelelően írtam az előző hozzászólásomat.
Tisztán vastag vas csőből készült hőszigeteletlen régi kéményt nem is lehetne közvetlenül körbefalazni, a hőtágulás szétnyomná a falat.
Azért én a három oldalról körbefalazott kéménycső esetén is raknék oda valami kőzetgyapot réteget.
Nem célszerű az EPS-t 80°C fölé melegíteni, ami sokkal-sokkal alacsonyabb hőfok, mint egy jó és jól használt kazánból/kandallóból kijövő füstgáz hőmérséklete. És akkor még nem számoltunk biztonsági tartalékkal, koromleégetéssel, ...
Gondolom úgy lettek befalazva a kémények, hogy a külső oldalon síkba lett vakolva 2-3cm vakolattal. Na én ezt a vakolatot kiszedném onnan, és ezt a 2-3cm vastag rést tölteném ki kőzetgyapottal. (Talán a sima Multirock is elegendő ide, a hőállósága annak is 1000°C, de az okosabbak majd megmondják. Az biztos, hogy ide nem kell vakolható gyapot, csak ne roskadjon össze.)
Azután erre kéne ráfuttatni a homlokzati EPS szigetelést.
A 2-3cm gyapot már elegendő lesz szerintem ahhoz, hogy az EPS-t megvédje a túl forró kéménytől.
Elek, azt jól írod, hogy nagyon sok múlik a konkrét tüzelőberendezésen, tüzelési módszeren, ...
ezért, ha biztosra akarunk menni, akkor a várható maximális kéményhőmérséklet figyelembe vételével lehet még vastagítani azon a kőzetgyapot rétegen, kicsit beleharapva az EPS-be.
Igen, a szélszívás is ott van a listán, amilyen erőhatásoknak ellen kell álljon egy hőszigetelés ragasztása.
Családi házas környezetben ugyanakkor a szélnyomás/szélszívás értékek bőven 1 kN/m2 alatt maradnak, míg a polisztirol ragasztók úgy 100kN/m2 tartóerővel bírnak.
Azért ebből a 100-szoros eltérésből látszik, hogy nem a szélszívás mértékével van gond, hanem a ragasztás "elrontásával":
- Csak néhány pogácsával ragasztjuk oda.
- A felület minősége miatt nem ragad oda rendesen.
- A pogácsás ragasztás, és a hibás élzárások miatt bejut a felület mögé is a szél, így kívülről szívja, belülről meg nyomja.
Hogy mennyire a ragasztás minőségéről (elsősorban az ismeretlen felület tartóerejéről) szól a dolog, azt jelzi az Elek által említett dübeltárcsa alkalmazása is. Ha nem a teljes falfelületen ragasztjuk a szigetelést, hanem csak arra a néhány tenyérnyi (dübeltárcsa) felületre, akkor már elegendő lesz a ragasztó tartóereje, és nem kell dübelezni.
Hogy lehet ez?
Akkor már nincs talán szélszívás?
Dehogy. Egyszerűen a dübeltárcsa felületére történő ragasztóerőben jobban bíznak a gyártók, mint az ismeretlen mértékben omladozó vakolatban.
Az is látszik a dübeltárcsák kapcsán, hogy pár tenyérnyi felület is elegendő tartóerővel bír ahhoz, hogy ne kelljen dübelezni, így a telibe ragasztás tartóereje bőven elegendő kell legyen.
Házunkon egyik falának szigetelésekor merült fel egy probléma, amelyben szeretném a segítségeteket kérni.
A házon két kémény fut párhuzamosan, különválasztva, befalazott acélcsővel, az egyik egy cserépkályhát, a másik egy kültéri tűzhelyet szolgál ki.
A kültéri tűzhelyet megszüntetjük és homlokzati szigetelést húzunk fel - a kérdésem az lenne, hogy merjek-e vajon grafitos polisztirol szigetelést rakni a kémény külső falához (esetleg tűzgátló PUR-habbal kitöltve a szigetelés és a kémény fala közötti rést), vagy ide mindenképpen ajánlott lenne egy sor (oszlop) nem éghető szigetelést rakni?
Az ára attól függ mekkora szigetelés vastagsághoz (hozzá való dűbelhez) hasonlítod össze. Nálam, 20 cm vastag EPS-hez olcsóbb volt, nem is kevéssel a ragasztótárcsa.
Tudnál nekem egy átlag nm árat írni ? A fiamék háza lesz höszigetelve ( Szlovákia ) 15cm grafitos . A ház 15m x 13m és 4m magasak a szigetelésre váró falak , arra lennék kiváncsi , hogy megközelítöleg mekkora az összeg,ami kellhet rá .
Én azon szoktam röhögni, hogy minden cég azt demózza mennyire könnyű szigetleni az ő módszerükkel sík falon, ajtó és ablak nélkül, az indító vagy max a 2. sorig. Azt már nem mutatják amikor belső saroknál a benyúló szarufák és a vápa találkozásánál ott kell tökölni, hogy mi a lófaszt vágjak oda ki? Mi is nagyon haladtunk a sík falakon amikor még lehetett állvány nélkül dolgozni. De amikor már 8 méter magasan az oromfalnál kellett csinálni a túlnyúló szelemennél, na ott már kissé belassult a dolog. Pláne ha egyedül csinálja az ember.
Szoval nem jott a mester, erre o inkabb keresett egy tok uj rendszert (google csak a ceg honlapjat dobta ki nekem), megvette az anyagot es megcsinalta... 🤔
Ha jol ertelmezem, eloszor szarazon elo kell furni/dubelezni es abba van belecsavarozva a cucc. Lehet hogy csak en vagyok annyira bena, de mi van, ha elcsuszik a furo es nem pont ott lesz a lyuk a falon, ahol en akarom? Vagy ha a EPS-en levo osszes lyuk pont fugara esik?
Szoval elofurogatni/csavarozni/kifujni/ utanaszintezni azt nehez elcseszni, konnyu szintezni es haladni is lehet vele?
Ezek a teljes fem dubelek miert is jobbak mint a sulyesztett/ledugozott muanyag dubelek? Azon kivul, hogy jobb hohid...
Meg tudnad kerdezni az ismerosod, hogy ezt a csodarendszert mennyiert is vesztegetik?
Egyik ismerős ilyennel csinálta a házát, mert leszopatta a mester, nem jöttek ő meg haladni akart. Mivel nem volt egyátalán gyakorlata a ragasztósdiban olyat akart választani amit nehéz elcseszni, könnyű szintezni és halad is.
Nem szaki vagyok, sk nem csinálom, de fésűvel ragasztatom. Addig színteljük ki a falat vékonyabb lapokkal, ameddig tőkéletes lessz a zsínór szerint, utánna lehet fésűvel húzni a lapra a ragasztót és nem lesz hasa a lapnak a ragasztó kiszáradása után. Nem kell lecsíszolni a ragasztás után és illesztések sem fognak látszani. 2x glettoljuk ki a halózást.
Dübelezünk is, mindig. Van egy műanyagból készült karota, lengyel gyártmány, azzal ki lehet fúrni a lyukat a dübelnel és ki lehet marni a helyét a tárcsának. Kb. 15 mm mar ki. Tehát a dübel tárcsája 13mm fog besűlyedni a lapok síkjába. 10mm vastag polisztirolból vágunk egy másik szerszámmal egy dugót a dübel tárcsájának.
Ezután kifúrjuk a lyukat a dűbelnek a falba, beleütjük a dűbelt és bernyomjuk a dugót. Megáll a marásba.
A ragasztóttárcsa sem csinál mást: egy kevéske megbízható tapadó felületet biztosít az ismeretlen megbízhatóságú tapadó felült felett. És máris el lehet hagyni a dübelezést.
Ha nem aranyból készülne (legalábbis az ára alapján), akkor nagyon elterjedt lenne a ragasztótárcsa alkalmazása.
A szarufák feletti hőszigetelés szerintem nem tartozik az "ácsmunkák" feladatkörbe.
Ha mindenáron áccsal akarod csináltatni, akkor anyagilag ugyanolyan rosszul járhatsz, mint aki ragaszkodik ahhoz, hogy Kossuth-díjas szobrászművész csinálja neki a kerti budit (azzal a különbséggel, hogy egy Kossuth-díjas szobrászművész jóval olcsóbban dolgozik, mint egy ács).
"Az o ervelese az volt, hogy tobb mint 20 centi szigeteles alatt, allando hon tartott haz eseten a hotagulas/zsugorodas kb 0, szoval a ragasztonak nincs "oka" elengedni a falat..."
A fene tudja, mi a helyzet azokkal az erőkkel amik akkor keletkeznek amikor süti direktben a falat a nap, és szigetelés külső felülete 50-60 fokos.
Olyankor szeret kifliként hajlani a hőszigetelés.
Az tény hogy időt, pénzt lehet valamennyit spórolni dübelezés nélkül, csak kérdés érdemes-e kockáztatni. Ha a fal új, valóban tiszta akkor megfontolandó, egyébként nem merném.
Más, a tiszta falról: a legtöbb falat legalább vékonyan "vakolni" kell, hogy az összes illesztési rés le legyen zárva, másképpen sokkal rosszabb hőszigetelő képességű lesz. Tehat annak az eps-nek arra a kiegyenlítő valamire kell majd kapaszkodnia.
Egyszer kiszámoltam és az jött ki, hogy ezek a ragasztók annyira erősek, hogy egyetlen felragasztott hőszigetelő tábla nemhogy a szélszívást, egy embert, de akár egy autót is elbír.
A baj ott van, hogy hiába rohadt erős a ragasztód, ha szar az a felület, amire éppen ragasztasz vele, pl poros, morzsalékos, zsíros, kormos, vagy pl hajlamos nagy darabokban leválni (pl régi vakolat vagy festék). Tehát az ismeretlen megbízhatóságú alapfelület az, ami miatt nem vállalja egy gyártó sem a felelősséget, hogy csak a ragasztás önmagában elég lesz.
Dübelezés nem csak azért kell hogy "ne essen le a tábla ha rossz a ragasztás" hanem a szélszívás hatása miatt is. Magasabb épületeknél méretezni is szokták a kiosztást.
Teljesen egyetértek veled ! A jól kivitelezett ragasztás bombabiztos !
"" Azért írják elő a dűbelezést a ragasztáshoz, mert senki nem bízik a helyes kivitelezésben. Ezért inkább azt mondják, hogy dűbelezz! ""
Régen mikor még csak a 3 pogácsa volt a divat , akkor volt rá több esély , hogy " lepotyogjanak " a táblák . Elég volt , ha nem volt portalanítva rendesen , vagy a felület volt jobban nedvszívó ( vakolat ) és melegebb volt kint , akkor bizony a "vizhiány " a ragasztóban csinálhatott galibát . Valamint láttam nagyobb szélben lepattogni lapokat egy tömbházról és sajnos ott nem az EPS-böl szakadtak ki darabok minden esetben , hanem a falról váltak le pogácsák . Ezért volt kötelezö a dübelezés szerintem .
"Az o ervelese az volt, hogy tobb mint 20 centi szigeteles alatt, allando hon tartott haz eseten a hotagulas/zsugorodas kb 0, szoval a ragasztonak nincs "oka" elengedni a falat...
O csinalt olyat, hogy a felragasztott EPS-re raallt (szaradas utan) es az megtartotta!"
Szerintem tök igaza volt. De ha ingadozna is a hőmérséklet, és dilatálna a fal, akkor a tök rugalmas hőszigetelés ezt nem követné le? Deghogynem!
Én silka falra (teljesen sík mészhomok tégla fal) ragasztottam 20cm-es grafitos lapot telibe kenve. Na az is csak úgy jönne le, hogy a hőszigetelés lemorzsolódna de az utolsó darabok szépen ott lennének a falon. Volt egy hely ahol vissza kellett szedni 20x50cm-e csíkot egy konzol miatt. Úgy jött le a szigetelés, hogy eltörtem, majd a falon maradt hőszigetelés réteget le kellett vésni.
Persze meg is dűbeleztem, bár gondoltam tök fölösleges. Aztán még erre jön a hálózás ami az egészet mint egy öv összefogja. Azért írják elő a dűbelezést a ragasztáshoz, mert senki nem bízik a helyes kivitelezésben. Ezért inkább azt mondják, hogy dűbelezz!
Arra gondoltam, hogy hiába a hab, ha a hálózáshoz mindenképpen kell ragasztó. Tehát jópofa ez a videó a pur ragasztásról, jön a személygépkocsi kiveszik a doboz pur ragasztót és már dolgoznak is, nem kell áram, stb. Közben a hagyományos polisztirol ragasztóval ott bohóckodnak, nehéz, kell víz, áram, kevergetni kell. Igen, ez mind igaz egészen a hálózásig. Mert ott mindkét esetben kell víz, áram és kevergetni is kell a polisztirol ragasztót. Szóval A esetben kell venni pur ragasztót, meg kell venni polisztirol ragasztót. B esetben meg csak az utóbbit. B esetben általános munkásembernek is könnyebben megy a ragasztás, nehezebb elbaszni. Szerintem ez dominál. Nem kell annyi szart venni hozzá.
Másrészt a pur sem jó mindig, bár van, hogy csak az jó. Pl. 0 fokban lehet vele ragasztani, de szeles időben kifejezetten rossz.
Pontosan mi a helyzet a SOUDAL habok dübelezés szükségességével.
A TYTAN STYRO 753 hab esetén ott van a leírásban, hogy megfelel az ETICS követelményeknek.
Az ETICS elég pontosan leírja mikor nem kell dübelezni: "új beton- vagy téglafelületek (égetett kerámia), amennyiben nem szennyezettek (például formaelválasztó olajtól beton esetében) vagy egyéb más szennyezôdésektôl."
A SOUDA BOND Easy hab esetén nem írnak ETICS megfelelésről, és újabban dübelezésről sem :-( (A Construmán a SOUDAL standon egyrészt azt mondták, hogy Easy habbal nem szabad EPS-t ragasztani, csak a SOUDATHERM habbal, mert az B1 tűzállóságú. Másrészt azt mondták, hogy kötelező mindenképpen dübelezni, új falazatra is, még földszintes családi ház esetén is.)
Tényleg ekkora a különbség a két hab között, vagy csak papíron, illetve az üzletkötők fejében?
Azért ha már a súly nem játszik , akkor azért a tüzveszély elkerülésére is oda kell figyelni ! Tudod lim-lom ( összetevök ) egy kis figyelmetlenség és megvan a baj . Jól legyen átszellöztetett a padlás, mert az a szigetelésen esetleg átjutó párát is kijuttatja a szabadba !
Csak középen alakíts ki rakodórészt . Viszont mit takar a " pakolás " , már súlyilag ? Gondolom gipszkarton lesz a mennyezet . A repedés elkerülése végett érdekel a súly , nameg ugye a járkálás is . :-)
A táblás nem túl rugalmas, ezért könnyű szarul dolgozni vele, ilenkor nem tölti ki tökéletesen a gerendák közötti rést. Persze lehet jól is rakni: minden darabot egy picit túlméretezel, hogy nekifeszüljenek a gerendáknak és egymásnak is.
"de szeretnék pakolható részt kialakítani,"
A pakolható részen vagy legyen a hőszigetelés teljes vastagságában polisztirolból (ara tudsz pakolni), de szerintem azon az alacsony padláson inkább felejtsd el a pakolást és inkább az acélgerenda fölé csinálj egy legalább 25 centis púpot a gyapotból (hogy ne legyen hőhíd).
Képeken látható fafödém hőszigetelésének kialakításában kérnék segítséget. 25 cm táblás van tervben, 15 cm menne a gerendák közé, +10 cm a tetejére keresztbe, de szeretnék pakolható részt kialakítani, ami pont az acélgerenda fölé esne. Engedjem el, és csak a két oldalán alakítsam ki a pakoló részt élére állított 5*15-ös pallóval, közé mehet a +10 cm, tetejére OSB. Az acélgerenda fölé meg menjen még +10-15 cm? Vagy hogy lenne érdemes hogy ne húzza le a hideget?
Szerintem azért is lehet , mert még nagyon sok régiépítésü házat szigetelnek és azokon nem jellemzö az egyenes felület . Valamint a régi vakolat hibái is közrejátszhatnak . Meg gondolom nem mindenki szereti az elsö indítósorral járó macerát, ha nincs esetleg lábazati szigetelés , amire rá lehessen helyezni a höszigetelö táblákat :-)
Ha 0 oktatásban részesül, és egyszer, mint esetemben, kap 1 pisztolyt meg pár cső habot hogy "ezzel ragasszon mester, ez a fasza!" és ész nélkül nekimegy, majd nap végén közli, hogy "ááá szar ez kovács úr, beszáradt a pisztoly is meg mozgott össze-vissza a cucc", akkor onnantól egészen sok időnek kell eltelnie, mire újra előveszi a témát.. esetemben úgy tudom, 10 év sem volt elég hozzá.
Továbbképzésre járó, videót néző kőművesről , pláne 50 felett, nem nagyon hallok. sajnos.
Valójában én csak azt nem értem, hogy a termékcsoport bevezetésétől számított 8-10 év távlatában, hogyan lehetnek még olyanok az építőiparban akik még mindig nem a habokat használják?
Anno Passzivhaz topicon volt egy tag, aki nem dubelezett. (sima ragasztot hasznalt)
Az o ervelese az volt, hogy tobb mint 20 centi szigeteles alatt, allando hon tartott haz eseten a hotagulas/zsugorodas kb 0, szoval a ragasztonak nincs "oka" elengedni a falat...
O csinalt olyat, hogy a felragasztott EPS-re raallt (szaradas utan) es az megtartotta!
Brutáll módon. Igazából le sem tudod szedni egyben a táblákat. Többször is felmerült később a beszélgetéseinkben, hogy talán még dűbelezni sem kellett volna. Ráadásul 2-3 óra eltelte után lehet is glettelni. Ez egy cement alapú habarcs esetében elképzelhetetlen.
"A hőszigetelés vastagság váltásnál a vízorr haszna szerintem a felső felületen lefelé csorgó esővizet "elválasztani" a faltól"
De ez annyira nem jellemző, hogy vizorros élvédőt raknának az eps és az xps találkozásánál. Legalábbis én nem emlékszem, hogy láttam volna. Még az jutott eszembe, hogy az eps és az xps találkozásánál, esetleg jó megoldás lehet, hogy kihúzni esőálló akrillal, akár hálózás előtt és után is. Erről mi a véleményed?
A klíma tartó konzol hőhíd szempontjából mennyire problémás? Amennyiben a falra fel van rögzítve, és 20 cm EPS megy rá?
Úgy emlékszem volt itt korábban téma, hogy Pír kockát kell oda rakni, ahol a konzol lesz, valóban ez a legjobb megoldás?
Esetleg xps kb. 1m2-es felület, és telibe ragasztani, nem pont-peremmel, ahol a konzol lesz? A klímás azt mondta, hogy az eps-re utólag is fel lehet rakni a konzolt, amit biztosan nem engednék meg, hogy feltegye.
Mindannyian raktuk ezért nem volt sajnos aki akkor ott videózzon. :) Egyébként nem volt gond a felrakáskor, pedig (sajnos) nem vakolt felületre ragasztottuk. A Soudal-nál pedig azért reklamáltam, mert a leírásban található habfelhordással nem jött ki az ajánlott négyzetméter csak kb a fele*. Így meg ugye már nem olcsó, hanem az ellenkezője vagyis mindennél drágább. Erre kijött ez a csóka a cégtől és megmutatta, hogy szerinte hogyan kellene ezt csinálni és be kell ismernem, hogy azon a módon már működött. Szóval "H" alakban kellett felhordani a táblákra a ragasztót. Kaptam egy karton habot is kárpótlásnak így pedig már nem is fájt. Egyébként a történéseket ugyanitt 2012-ben egészen végig dokumentáltam, fotókkal videókkal és megosztott tapasztalatokkal. Keress rá. Katt a nickemre (ekkor megnyílik az adatlapom) - hozzászólások - negyedik a sorban ez a topik és a sor végén kattints a "Találat" oszopban látható számra. Ekkor csak az én hozzászólásaimat látod és ha a jobb felső sarokban átállítod 50-re a db/lap számlálót akkor áttekinthetőbb az egész. Úgy 2012. április-májusában indult a project és több kihagyással aztán valamikor szeptember elejére végeztünk a szigeteléssel. A mai tanultabb szememmel nézve több hibát is vétettünk út közben, de mégis aztán kibaszottul jó lett a ház szigetelése. A 400 nm teljes területének az állandó 24 celsius fokon tartása 38 eFt körüli gázszámla átalánnyal azóta is elmegy és ebben benne van 5 főre a HMV is. Mindez egy 82%-os hatásfokú Viessmann állógázkazánnal - szóval a fűtéstechnológia sem a legmodernebb viszont meghibásodéásoktól mentes örök darab. A föld alatti részeken is utólag elkészített szigetelés hatására a fal mentén csak egészen kevéssel hűvösebb a padló a legnagyobb télben is. Szóval egy végigolvasást talán megér. :)
A hőszigetelés vastagság váltásnál a vízorr haszna szerintem a felső felületen lefelé csorgó esővizet "elválasztani" a faltól, hogy lefelé csorgás közben a törésvonalon a víz "bekanyarodva" nehogy vízszintesen bejusson a két hőszigetelt rész közötti résbe. (aahol az indítósín szokott lenni, ott sok esetben könnyen bejuthat a víz)
Ha nem hiszed, hogy ilyesmi előfordulhat, akkor csorgasd a vizet a csapból kis nyomással , dugd bele az ujjad a vízáramba vízszintesen (mint a polisztirol réteg vízorr nélküli alja) és figyeld meg, ahogy víz egy része vízsintesen "oldalazva" közlekedik az ujjadon.
Aki már egyszer ragasztott habbal az már csak akkor fog cement alapú ragasztóanyaggal, ha azt nagyon muszáj. :) Csak annyit pl. az anyaglogisztikáról, hogy az autód csomagtartójában tudod hurcibálni, vagyis ha akarod akkor a szigetelés befejezéséig állandóan el is viheted magaddal haza. Nem ázik el, nem lyukad ki, nem kell bekeverni, nem lopják el (a keverőszerszámaidat sem) és nincs hőhíd. A munka gyorsasága pedig példás. Korábban reklamáltam a Soudal-nál és kiküldtek egy területi képviselőt. A kőműves srác nem volt PC :), de ez így életszerű:
Nekem az a tapasztalatom a habbal, hogy bizonyos felületeknél kifejezetten jobb, de nehezebb is vele dolgozni. Lehet korrigálni, nem sík felületet, csak nagyon kell figyelni. Időjárás függő is, mert a pur ragasztó(!)* hab nedves időben gyorsabban eljut a felrakható fázisba, de még esetleg nem dagadt meg annyira, így ha felrakod, akkor még fog kifelé dolgozni. A túl vastag hurka sem jó, mert látszólag felrakásnál szintbe lesz a lap, csak utána még rádolgoz 2-3mm-t. Olyan is van, hogy vékony a hurka és ugyanannyit vársz mintha vastag lenne, aztán látszólag tapad ,de másnap simán leveszed a lapot a helyről. Azonos gyártó esetén tapasztaltam különbséget a kinyomópisztolyos és a sima fúvós között. Az utóbbival sikeres volt az összes tábla ragasztása, míg az előzőnél akadt amikor nem volt stabil a ragasztás. Pedig szavatossági idő szerint még jó volt.
De pl. osb-re nem tudsz mással ragasztani. Ha viszont nagyjából sík a fal, akkor maradnék a sima ragasztónál, mert az eléggé jó és kezesbárány a habhoz képest.
Ja, múltkor annyira száraz volt a levegő, hogy a hézagokba befújt hab előbb esett össze mint a tejszínhab, mint hogy megkötött volna. Szóval erősen páratartalom függő ez a játék.
*: a ragasztó hab nem dagad annyira mint a sima pur hab!
Érthetö , ha meg van az anyag , akkor nincs mit váltóztatni . Azért érdekelne , hogy mivel indokolják a bemetélést . Ha a szigetelés mozogna , akkor a színezésen lehetne repedéseket látni . Nekem 20cm van két rétegben . Sehol nem látom sem vertikáli , sem horizontális irányban , hogy repedne a színezés .
Én nem metélnék be semmit . Viszont a 12cm helyett tennék 15cm grafitost és azt dübelezném . Minek kétszer , ha lehet egyszer is . Régen az öskorban ( 15 éve ) mikor még nem vágtak 10cm-nél vastagabbat , akkor nekem is két réteget kellett ragasztanom . Az alsó dübelezve a felsö meg simán ráragasztva egész felületes ragasztással mind két esetben .
Nekem azzal annyi, hogy ha nem sík/függő a fal (de te olyat szeretnél a végén), akkor felejtsd el. Nem tudsz játszani a vastagságával, ide többet teszek, oda kevesebbet - na ez habbal nem működik (vagy nagyon ügyesnek kell lenned hozzá).
Szia! Most van fenn 4cm eps lehálózva , vékonyvakolat , szinezés nélkül. Erre szeretnék felragasztani 12cm epst + ezt dűbelezném is majd erre jönne még + 5cm eps ragasztóhabbal felrakva....
Köszi a választ akkor nézek valami vízálló ragasztót oda.
Még kérdés...
A meglévő felrakott eps tábláknál kisflexel feszültségmentesítés céljából elvagdosom az üvegszövet hálót 1.5 méterenként. És a sarkokról a hálós élvédőt le kellene szedni vagy maradhat?
Nem tudja átadni, mert soha nincs benne semmi víz.
Az XPS zárt cellaszerkezetű hab, szinte tökéletesen vízzáró (nem szív magába semmi vizet). Annyira, hogy XPS-t lehet használni akár víz alatti felületek hőszigetelésre is (tehát akár évekig is folyamatosan víz alatt lehet, mégis hőszigetel).
"Az indítósínt ki lehet váltani valamivel,"
Nem csak lehet, de egyenesen ajánlott az indítósín elhagyása. Ebben a fórumban többször is ki lett számolva, hogy csak az indítósín (mint hőhíd) évente 5-10 ezer forinttal növelheti a fűtésszámlát.
Lehetséges megoldások (többek között):
- a falra felszerelsz (vagy csak odatámasztasz) egy sor deszkát vízszinteen, arra ráülteted az alsó sor hőszigetelést és miután megkötött a ragasztó, a deszkákat elveszed onnan
- először felrakod a lábazati hőszigetelést és annak a felső szélére támasszkodik a hőszigetelés alsó sora
Figyelem: az indítósín elhagyása nem jeleni azt, hogy nem kell oda vízorr sem (ha változik a hőszigetelés vastagsága)
Szerintem nedvessegbol tul jelentos mennyiseget nem ad at az xps az eps-nek (foleg mert az xps-t azert kell hasznalni mert nem vesz fel jelentos mennyisegu vizet)
Mindent lehet es nehany "mester" ki is hagyja, mert sporol vele par ezer forintot, (lattam mar deszka alatamasztast kezdosornal😒) de az fokent azert van ott, hogy az elso sor egyenes legyen, legyen ami megtartsa lecsuszas/elmozdulas eseten amig meg nem huz, vizorr rajtvan lecsopogo viz vezetesere es egybol elvedokent is funkcional.
Az inditosin egy kb 1mm vastag, agyonlyuggatott femlemez, az azon keletkezo hohid szerintem teljesen elhanyagolhato!
(Nagynenemnel hoszigeteltek falon 10cm folotti EPS-el, de labazaton nem, mert szep granit....
Nem hasznaltak inditosint, a szigetelesbe oldalrol belenezve latszik az iv, valamint alulrol belatsz a fal es a szigeteles koze!!!)
A jég hűlés közben picikét tágul, ezért az őt körülvevő túlságosan merev anyagokat repeszti, mállasztja. Ha egy anyag (pl kültéri polisztirol/csempe ragasztó) annyira rugalmas, hogy károsodás nélkül képes követni a benne mefagyott vízjéj tágulását, akor az az anyag fagyállónak számít. Akkor is, ha úgy szívja magába a vizet, mint a szivacs :)
Fagyálló az nem azt jelenti hogy nem nedvszívó. A felszívott nedvesség nem a ragasztónak árt, hanem alatta az epsnek. Többek közt ezért is szokás az eps és az xps közé indítósínt tenni, mert az xpsnek nem árt a nedvesség, az epsig meg nem jut el mert az indítósín elválasztja a két ragasztó réteget.
A vízszintes vízszigetelő réteget elvileg "meg tudja kerülni" az a víz, ami a vakolat belsejében szivárog felfelé. Akkor is, ha az a vakolat mindössze 3 mm vastag. Persze ha a talaj felett 30 centis sáv jóféle vízzáró vakolatot kapott, akkor felette már nem valószínű, hogy vizes lesz a NEM nedvszívó vakolat.
Nem valószínű, hogy a talaj feletti 30 centis "fokozottan vizesedő" sávban szabad nedvszívó ragasztót kívülről alkalmazni. Léteznek vízálló+fagyálló lábazati vakolatok erre a célra.
Teljesen mindegy, hogy mi minimum követelmény pl a falkara, padlóra. Azzal, hogy betartod még nem biztos, hogy eléred az energiaigényt. Ez számít, meg a többi "apróság", ahhoz, hogy megkaphasd a minősítést.
Mondok egy példát. Van egy régi épület, pincével. Hogy a búbánatban csinálsz ott akármilyen hőtechnikai követelményű padlóhőszigetelést, ha nincs a pincében ehhez elég belmagasság? Sehogy. Próbálod a hőveszteséget csökkenteni hi-tech hőszigetelések beépítésével, de ha nincs hely, akkor nincs hely. Helyette csinálsz jobbat a falakon, meg a tetőn, hogy összességében megfelelj.
Nagyon kevés effajta követelmény van. Némi túlzással azt is mondhatnám, hogy szinte tökmindegy, hogy hogyan éred el a max 15 kWh/m2/év energiaszintet (passzív módon), a házad hivatalosan is megkaphatja a passzíváz minősítést. Tehát a Passzívház Intézetnek tök mindegy, hogy a házadon 50 centi a hőszigetelés vagy egyáltalán nincs semmi hőszigetelés rajta.
Az a gond, hogy bizonyos hőszigetelés vastagság, bizonyos levegő hőcserélési hatásfok, stb. alatt nem a Passzívház intézet, hanem a fizika az, ami nem engedi a 15 kWh/m2 alá kerülést :)
A passzívház építők nem egyformán csinálnak mindent: az egyik részterületre kevesebb energiát fordítanak, cserébe máshol kénytelenek beerősíteni, máskülönben lőttek a 15 kWh-nak. Pl hőhíd szempontjából közel ideális a lemezalap, de rohadt drága: csak a bele való betonvas ára egy millió forint felett van, ezért sokan hagyományos (hőhidas) alapot csinálnak, de az itt elveszett wattokat más területen muszáj kompenzálni, pl a lemezalapoknál megszokotthoz képest vastagabb hőszigeteléssel.
A passzivhaz egy rendszer, ahol megvannak a minimumkovetelnenyek, lasd falra, ablakra, legtomorsegre, energiaigenyre, szellozteto gep hatasfoka,... Ha minden kovetelmenynek megfelelsz, akkor kaphatod meg a passzivhaz minositest!
Termeszetesen lehet tobb szigetelest is beepiteni, de attol onmagaban meg nem lesz passziv a haz!
A passzívháznál szerintem nincs ilyen kőbevésett érték, hogy ettől a határtól jó. A passzívháznál az energia felhasználás számít, nem az U érték. Az energiafelhasználás meg függ sok mindentől. Az építészeti kialakítás sokat tud rontani rajta, pl nagy nyílászáró felületek, vagy tetőkialakítás, meglévő épület felújítása, stb stb.
Nem értek a passzívház tervezéshez, én csak építettem ilyet, ott a padlóban az alaplemez alatt 20cm vtg XPS, felette 15cm EPS volt, összesen 35cm. A falak: 25cm vtg síkracsiszolt vázkerámián 25cm vtg grafitos EPS.
Nem hasznaltban levo laptop, tablet, regi telefon van, a szaktudas az...
Van egy baratom aki jo az informatikaban, de a rendszer gyakorlati (osszeepito) reszeben nem tud segiteni...
En egyreszt szeretnem egy feluleten latni az aktuali homersekleteket, szeretnem latni a villanyfogyasztast, masreszt tavoli eleresben allitgatni a futest, ki/bekapcsolni a melegvizet, megha netan a redonyoket is lehetne vezerelni (beprogramozni pl hogy adott redonyok nyaron mikor menjenek le/fel automatikusan) akkor mar szinte teljesultek is az almok 😊
Elso lepesnek kicsit utananezek az altalad irt programnak, eszkozoknek!
A jó hír hogy fillérekből összehozható, főleg ha van otthon már valami amin futni tud.
A rossz hír hogy elektronikai, informatikai tudás kell hozzá.
Nálam a synology NAS adott volt, ez a házi szerverem.
Erre a domoticz nevű okosotthon szoftver ingyen van.
A wifire csatlakozó wemos hardver (amit olyan egyszerű kezelni mint egy arduino) pár ezer ft.
De szaktudás sajna kell hozzá, és az sem mindegy mit szeretnél vele.
Engem teljes mértékben hidegen hagy az automatizálás része, pedig ez a szakmám ha azt vesszük, ipari berendezésekben ilyeneket fejlesztek :-) Az öntözőt is csak egy bizonyos szintig automatizáltam, maradjon kézzel locsolni való is.
De méregetni, adatgyűjteni, bányászni, és az adatok alapján optimalizálni szeretek, nevezhetjük hobbinak is.
Mint pl most tökre érdekel hogy valóban mennyit jelent majd a szigetelés, az árnyékolás, stb.
Ha feltetelezzuk, hogy Passzivhaz padlora ugyanaz a kovetelmeny mint a falakra (0.15), akkor vagy 25cm EPS-t, vagy 22cm EPS Grafitot, vagy 18cm PUR-t kell beepiteni.
Nekem is van egy felesleges 3x3as napvitorlam, oda fogom biggyeszteni a legjobban benapozott hazsarok ele, az biztos. Csak nem veletlenul felesleges, ra kellett hogy jojjek: a napvitorla ugyan jopofa, de a korrekt es idojarasallo rogzitese igenyel nemi gondolkodast es plusz beruhazast. Nem, 20 meter ruhaszarito kotel megvasarlasa nem szamit annak. :)
"Annál kellemetlenebb nincs, amikor télen hideg a padló"
A kérdésben említett 12 centis és egy mondjuk 20 centis (passzívház) padló hőszigetelés között kb 0,2-0.3 fok a padló hőmérséklet különbség. Ettől a két tized foktól nem fog lefagyni a lábad :)
Volt olyan ház (szép nagy délre néző ablakokkal, semmi magas növényzet), amelynek a nyári hűtés-számlája majdnem a negyedére csökkent, mindössze pár külső árnyékoló felszerelésétől.
De már néhány filléres kínai bambuszredőny a napsütötte ablakokra is csodákra képes. Az a lényeg, hogy az árnyékoló az ablakon KÍVÜL legyen, mert üvegen belül szart sem ér (reluxa, sötétítő függöny és egyéb vicces amatőr próbálkozások).
Forrasztópákából felmentettek is könnyedén tudják használni a legtöbb usb adatgyűjtő ketyerét.
A legegyszerűbbek között is vannak efféle tudásúak:
- energiaellátás: elem kell bele, vagy mobiltöltőből kapja az energiát vagy beépített aksija feltöltődik USB-ről
- napokon/heteken át X percenként/óránként rögzíti a hőmérsékletet (némelyik a páratartalmat is)
- majd a számítógépbe bedugva (mint egy usb pendrive) egyszerűen letöltheted róla az eredményeket, lista vagy táblázat formájában és/vagy akár egyből szépen megrajzolt grafikon formájában (pdf dokumentum).
Valószínűleg Magyarországon is beszerezhető ilyen, én most ezt találtam hamarjában:
" a gyari okosotthon rendszerek arany aron vannak."
...és a többségük szart sem tud. Legalábbis a legtöbb okosotthon vezérlés igazán hasznos dologra nem képes és mindezt milliókért. A balekoknak a vastag arcbőrűek azt adják el okosházként, amikor pl TV nézés előtt a mobilról tudom lehalkítani a világítást, de ez parasztvakítás. Az okosság valójában arról szól, hogy amikor megnyomom a TV távirányítóját, attól automatikusan átáll a szoba (összes lámpa, redőny, stb) a "TV nézés" állapotra. És most csak egy példát mondtam a százból, amire a legtöbb "okos"nak hazudott méregdrága rendszer nem képes.
"Meg lehet ezt oldani egyszerubben/olcsobban is, vagy igyisugyis sokba kerulnek az erzekelok/rendszer kiepitese/... ? "
Lézetznek níyílt rendszerek, amelyek alkatrészei nem drágák, ráadásul lehet egyenként is megvásárolni (fokozatos fejlesztés). De ezekhez már forrasztópáka jogosítvány szükséges.
Minimális különbségek, még a lábazat külső szigetelése is belejátszik, de minimális a különbség. A lényeg, hogy 12 cm-el már biztosan teljesíthető az elvárás, és ez nem fog nőni 2021-ben.
Nálam 10cm lett tervezve (2017-es terv), most a rétegrend variálással (a beton vastagabbra lett tervezve, így abból el lehet venni) és a földig érő nyílászárók felemelésével nyertem 2cm-et.
Az alap körbe 15cm XPS-t kapott a járdaszint alatt 80cm-el, járda fölé kb. 30cm "lóg" át (két sor XPS).
Néztem jobb anyagot, ami jobban szigetel, de elég borsos, szerintem nem éri meg. A véleményem szerint a legkevésbé lényeges szigetelési pont a padló, sokkal fontosabb a jó ablak, a vastag födémszigetelés. A falakra is érdemes 15cm vastagat pakolni, de akinek nem fér be 15cm a padlóba, csak 10, az ne dőljön a kardjába.
"A méréseiden felbuzdulva összeütöttem egy wemos d1-et 2 ds18b20 szenzorral és feldobtam egy domoticz-et a nas-ra."
Kinaiul sajnos nem beszelek, de erdekel amit irsz! Majd szeretnem en is monitorozni (es vezerelni) a hazam (homersekletek, betaplalt futes es egyeb energiaigenyek, stb...), de ahogy nezem a gyari okosotthon rendszerek arany aron vannak...
Meg lehet ezt oldani egyszerubben/olcsobban is, vagy igyisugyis sokba kerulnek az erzekelok/rendszer kiepitese/... ?
Egyebkent igen, a napsutes a legdurvabb, nekem is latszik, hogy az utolso napon "letort" a csucs, pedig a kertben legalabb olyan meleg volt, mint elozo nap. Viszont delre befelhosodott. Ugy tunik nagyon megeri arnyekolni, amit lehet.
Na! Orulok hogy sikerult beuzemelni, a bovites mar gyerekjatek. Most mar csak turelmesen varni kell, hogy gyuljenek az adatok. Sajnos az 5 perces bontas max egy hetig latszik, de a min/max/avg az evek mulva is visszakeresheto.
Szia! Engem érdekel a dolog, majd less ide vissza pár nap múlva, rakok fel egy-két érdekességet.
A méréseiden felbuzdulva összeütöttem egy wemos d1-et 2 ds18b20 szenzorral és feldobtam egy domoticz-et a nas-ra.
A külső hőmérséklet VS. Belső hőmérséklet érdekel igazán, hogy valóban igaz-e a fáziskésése a cellulóz szigetelésnek, és hogy mire lehet számítani, mennyire kell majd hűteni odafenn. Idén még nem lakjuk, ellenben kész a szigetelés+kartonozás, úgyhogy jó teszt lesz.
Az eddigi tapasztalatok viccesek, egyelőre a külső hőmérsékletnek nem sok ráhatása van a belsőre (bent folyamatosan melegebb is van) ellenben a napsütésnek annál több, mivel a tetőablakokon nincs roló.
A héten megjönnek a külső árnyékoló rolók, és folytatom az elemezgetést.
"Érdekesség: komoly passzívházas körökben is felmerült már a kérdés, hogy
- bizonyos alacsonyenergiás épület-típusok esetén a nyári hűtés többe kerül, mint a téli fűtés
- a nyári hűtésben segít egy picit, ha nem túlságosan vastag a padló alatti hőszigetelő réteg
Persze az ilyen épület még az alacsonyenergiás házak között is ritkaság, csak érdekességképpen jegyeztem meg."
Annál kellemetlenebb nincs, amikor télen hideg a padló, ezért nem érdemes túlzottan spórolni a padlóhőszigeteléssel. Passzívháznál meg a szabvány előírása, hogy mennyi hőszigetelés kell. Mind a fűtési, mind a hűtési energiaszükséglet borzasztóan alacsony, kb szarrágás kategória ezen elmélkedni + építészeti kialakítássokkal is csökkenthető a hűtési költség (pl eresz túlnyúlás, stb, stb). Mondjuk egy passzívháznál nem kevés pénzt meglehetne spórolni vékonyabb padlóhőszigeteléssel az kétségtelen, mert ott is brutális vastagság van, még egy 2021-es házhoz képest is.
Van. 12cm vtg hőszigetelés már nem rossz, de ha meg akarsz felelni a 2021-es energetikai előírásoknak, akkor kevés. Tán grafitos EPS-ből lehet elég ennyi is, utána kell nézni.
Nekem a padloszint es a labazat teteje kb egy magassag, labazat teteje kb 30cm a talajtol.
Bent padlora min 15cm EPS-t tervezek, valamint labazatnal teljes tablakat fektetve (20cm foldben) gondoltam.
Szerintetek ez eleg, hogy a hohidat kikuszoboljuk? (a honek kb 65cm-t kell megtenni, hogy elmenekuljon)
Valamint lepesallo hoszigeteles temaban kerdeznem, hogy erdemes e 150-es vagy 200-as EPS-t hasznalni a 100-as helyett, ha pl rigidur szarazpadloval van boritva es arra szeretnek egy epitett zuhanykabint tenni (szoval legkissebb sulyedes is nagyon rosz lenne...)
Már évek óta olvasgatom a fórumot időnként, de nem vagyok naprakész. Szeretnék egy garázst/hétvégi házat építeni szendvicspanelből, és szeretném megkérdezni, hogy hogyan érdemes szigetelni a padlót. A szendvicspanel minimum 10 cm vastag lesz, de hajlok a 20cm-es felé. Ha már megcsinálom, akkor szeretném rendesen megcsinálni. Tudnátok adni egy rétegrendet?
A talajtól számítva nem 15, hanem 30 centi az ajánlott esővíz-felfröcskolési (és olvadó hó) határ. Tehát a talajfelszinhez 30 centinél közelebb mindenütt XPS legyen.
"A lábazat belső oldalára 30 cm magasan 5 cm xps"
Mihez képest 30 centi?
"Kavicságy szükséges, vagy elhagyható?"
Szerintem elhagyható, de döngölt földből nagyon nehéz egyenes felületet kialakítani, kavicsból viszont könnyű.
"Drénlemez, 8 mm magas dombornyomású,"
A drénlemez nem erre való. Pl a toldásai nem vízzárók, csak egyszerű átlapolások.
Ha a vízzáró réteg nem merev réteggel van alátámasztva (pl szerelő beton), akkor a tetejére kerülő súly elmozdíthatja, eltépheti, kilyukaszthatja.
"Folyékony bonomittal gondoltam."
A polietilénhez és a polipropilénhez NAGYON kevés anyag hajlandó hozzáragadni.
"Geotextília legyen a drénlemezen?"
Nem tudjuk, hogy mi lesz raja, ezért azt sem tudhatjuk, hogy szükséges-e oda elválasztó réteg.
Vagy a döngölt (nedves) talajra fektetett, vízáteresztő (csak átlapolással toldott) drénlemezre akarod fektetni a nedvszívó EPS réteget? Eben az esetben kellene a geotextília, de a lágyíatóvándorlás lesz a legkisebb bajod, mert a vizes hőszigetelés már nem hőszigetelés.
"hogy hány liter víznek megfelelö pára jut át azon az x nm-en egy év alatt"
Akkor, ha hetenként egyszer beül valaki két órára számítógépezni, vagy akkor, ha minden nap tartanak egy hajnalig tartó húsz fős házibulit?
SOHA ne hidd el, ha valaki azt állítja, hogy ott csak ritkán lesz valaki és akkor is csak egyedül. Egyszer esküdj meg valakinek, hogy "azt a kevéske párát simán elvezeti maga a fal is"... és az illető másnap török fürdőt nyit az épületben és amikor a falak csurom vizesek és penészesek lesznek, akkor rád fog mutogatni, hogy de te azt montad, hogy nem lesz semmi párakicsapódás.
A fórumban adott tanácsok szerintem legyenek mindig hülyebiztosak, a kétséges határesetek precíziós számításai azoknak járnak, akiknek papírra kinyomtatott rétegernjük van egy profi szakember által jól olvashatóan aláírva
Ha gyors válaszokat akarsz (lehetőleg több helyről), akkor úgy fogalmazz, hogy a kérdéseidre röviden lehessen válaszolni. Ha egyetlen fórum bejegyzésben tíz kérdést teszel fel, arra senki sem fog nekiállni válaszolgatni, senkinek a világon nincs annyi feleslege szabadideje, hogy fél napig folyamatosan csak neked dolgozzon :)
Van olyan időszak pl amikor én el sem olvasok olyan fórumbejegyzést, ami szemmel láthatóan tovább fog tartani kb 15 másodpercnél. Vagy elolvasom, de ha a vászt nem lehet megoldani egy perc alatt, akkor ugrok a következőre. Ha fórumozás közben figyelembe veszed a potenciálisan segítők igényeit, akkor tízszer annyian fognak segíteni neked.
Tudom, hogy te arra számítasz, hogy az általad felsorolt kombinácóra létezikegy szavas válasz: "TÖKÉLETES!", de sajnos nem így van, mert erre csak több száz szavas jó válasz van, annyi szabadidő EGYBEN pedig nem létezik senkinek a világon :)
Írd már le légyszíves , hogy hány liter víznek megfelelö pára jut át azon az x nm-en egy év alatt . Azért írtam a biztonság kedvéért , hogy " precízen kivitelezett ... "
"Nem családi házról van szó , hanem egy barkácsolásra használt épületröl ."
Tapasztalataim szerint az eredetileg barkácsolásra kialakított 40 m2-es melléképületbe rövid időn belül be fog költözni egy anyós, vagy egy albérlő vagy pl egy haveri ivóhely bortártolóval és biliárdasztallal. A lényeg, hogy az ideiglenes fűtés/tartózkodás egyszer csak állandóvá válik :) szóval én már az elején odavinném a házból a villany mellett a vizet és a csatornát is.
"EPS vagy graffitos mehet precízen illesztve és teljes felületen ragasztva, nem pogácsa és keret"
Sajnos a garafitos és az EPS is páraáteresztő anyag, tehát belső hőszigetelés esetén a mögöttük lévő jéghideg falion ki fog csapódni a lélegzés párája.
Szerintem két irányba lehet menekülni:
- vagy TÖKÉLETESEN párazáró legyen a hőszigetelés (vagy anyagában, vagy belső oldali párazáró réteg által)
- vagy a (nem párazáró) belső hőszigetelés és a fal között készakarva kialakítunk egy, a külvilág levegőjével folyamatosan átszellőztetett légrést. Tehát olcsó belső hőszigetelés (akár párazárás nélkül) -> átszellőztetett légrés -> tartófal.
"Dolgoznék benne, szóval napi több órát kellene fűteni."
Ebből még mindig nem lehet megtudni, hogy az évente kb 200 napnyi fűtési szezonból mindössze 10 napon szeretnél ott több órán át fűteni, vagy 100 napon.
Nagyon nem mindegy, hogy 10 ezer vagy 100 ezer forintnyi éves (hőszigetelés nélküli) fűtésszámlát próbálsz jelentősen csökkenteni kb 1 millió Ft árú energetikai befektetéssel (hőszigeteléssel).
Idöszakosan akarsz fűteni , napi pár órát . Azért annyit tudni kell , hogy amennyiben szigetelsz is kívülröl és esetleg belülröl is , akkor a három faladnak nem lesz ideje felmelegedni az alatt a pár óra alatt amíg ott vagy a házikóban , így ugyanaz a végeredmény lesz , mintha nem szigetelt házban lennél . Más lenne a helyzet , ha temperálnál és akkor amikor ott vagy , felemeled a hömérsékletet a kívántra . Meg kell gondolni , hogy van-e értelme szigetelni és ha igen , akkor hogyan optimalizálni a fütést a komfort és a gazdaságosság oldaláról .
( Mondanám , hogy akkor inkább olyan helyzetet kellene létrehozni , mintha könnyüszerkezetes ház lenne . Azok ugye gyorsan felmelegednek , mert nincs hötárolótömegük . Nálad a belsö höszigetelés lenne ez a megoldás . De ezt nagyon halkan mondtam , mert én is abba a csoportba tartozom , aki ellenzi a belsö höszigetelést . De ez más eset , itt nem keletkezik akkora páramennyiség , hogy a téglába jutva nagy hidegben sztatikai problémát okozzon . Természetesen precízen elvégzett EPS-es szigetelésre gondolok . )
Mivel egy kis hőszigetelés előtt állok csemegézgetek a fórumból....
De egy két dolog még homályos ehez kellene egy kis segítség.
Adott egy csupasz beton lábazat rajta ytong fal + 4cm eps hállózva ragasztózva szinezés nélkül. A beton lábazat és a 4cm eps most egysíkba van. Ez kb 40m2.
Ezt szeretném pluszba szigetelni . Saját kezűleg.
Amim van hozzá. Xps l olyan 60x60 as lapok 8cm.
12 es és 5cm eps egész táblák., meg egyjópár fél tábla.
Üvegszövet hálló. Dűbelek azt hiszem 220 hosszúak.
Amim nincs polisztirol ragasztó és ragasztóhab , élvédők.
Elképzelés: beton letisztítva 8cm xps lap ráragasztva zsákos polisztirol ragasztóval dűbelezés nélkül. Második 8cm xps ragasztóhabbal felragasztva eltolva vízszigetelés fölé feljönni 30cm. És akkor ittjön a kérdés le kell e hálózni az xps lap azon részét ami a földbe lesz? Van dren lemezem is azt érdemes lenne még odarakni az xpslemez mellé és úgy vissza a föld? A járda fölötti vizszintes víz szigetelés alatti xps lapokat mikor hállózom azt milyen ragasztöval tegyem vagy jó a sima polisztirol ragasztó?
Fal: régi hállót 1.5m enként bevágni kisflexel feszültségmentesítés miatt. Sarkokná élvédőket le kellene e szedni?
Utána alapos portalanítás majd falfixel átkenés zsákos ragasztóval 12cm eps felragasztása. Majd dűbelezés. Majd ragasztóhabbal 5cm eps felragasztása eltolva majd síkbacsiszolás ... hállóás ....stb
Akkor EPS vagy graffitos mehet precízen illesztve és teljes felületen ragasztva, nem pogácsa és keret . Minél kevesebb pára tudjon átjutni a hideg oldalra , a szétfagyás elkerülése végett .
Erre olvastam egy példát, talán itt még régebben. Olyan mintha felveszel egy kabátot, de nem gombolod be. Hiába fogja meg a meleget 3 oldalon, amennyiben a 4. oldalon kihűl.
Esetleg amit peterch írt, hogy belülről, de nem szigetelni, hanem Multiporral. Azt nem tudom, hogy milyen vastagságban kell rakni, és hogy milyen hőszigetelőképességgel rendelkezik, az Eps hez képest.
Tudom , hogy megköveznek érte engemet , de simán a három falat szigeteld kívülröl . A negyedik falat belülröl úgy , hogy az egész falat , plusz a két külsöszigeteléssel ellátott falra fordulj rá legalább 60cm-ert . Tehát " U " alakban . Milyen tevékenységet fogsz benn végezni ? Mennyire vizes , nedves munka lesz ?
A következő rétegrend elképzelés jó, vagy módosítást javasoltok? A járda szinttől 60 cm-el magasabban van a belső padló szint. A lábazaton járda szinttől 15 cm xps, a falon 20 cm eps lesz. Klíma fűtés lesz. Gipszkarton falak lesznek.
Padló rétegrend:
Szennyvíz és víz csövek kiállása A lábazat belső oldalára 30 cm magasan 5 cm xps Az xps magasságában ledöngölt föld Kavicságy szükséges, vagy elhagyható? Drénlemez, 8 mm magas dombornyomású, összekötve a lábazat és a fal közötti víz szigeteléssel. Kb. 15 cm függőlegesen. Folyékony bonomittal gondoltam. Geotextília legyen a drénlemezen? 2*6 cm eps, kötésbe rakva, esetleg az éleit eps purhabbal ragasztva. Érdemes vastagabbat rakni? Növekszik a komfort, hőérzet? +2 cm-el vastagabb kb. 30 000 Ft, meddig érdemes elmenni? Fólia rá 6 cm Estrich, üvegszál, vagy műszál hozzáadásával, már nem emlékszem pontosan melyiket mondta, az Estriches.
Ha az a házikó csak ritkán és olyankor is csak rövid ideig lesz fűtve (pl barkácsműhely), akkor az épület hőszigetelése többe kerülhet, mint a hőszigetelés nélküli fűtésszámla 50 évre. Ha pl olyan bakácsolás lesz bene, ami egy helyben történik, akkor azt az egy helyet úgy be lehet fűteni hősugárzókkal, hogy a belső légtér többi részét meghagyjuk hidegen. Tehát bizonyos esetekben nemcsak a hőszigetelés lehet pénzkidobás, de még az egész helyiség kifűtése is felesleges.
Szóval az első kérdés az, hogy mire lesz használva az a ház.
Vettünk egy házat, ahol a kertben áll egy bruttó 40m2-es kis ház (kisméretű téglából készült 30cm vastag fallal) a 10cm-es, kisméretű téglából készült kerítéshez építve. Szeretném fűteni ezt az épületet és az lenne a kérdésem hogy, mivel a kerítés felőli részt nem tudom, van-e értelme a többi három falát szigetelni kívülről.
Olyan ez, mint amikor a remegő kezű alkoholista azon panaszkodik, hogy minél többet iszik, annál jobban remeg a keze a pohárral, ezért folyton kilötyög az ital belőle. Tehát "minél többet iszom, annál kevesebbet iszom." :)
