A Z80 eleve a CP/M miatt került bele és csak azért, mert a marketing beígérte, hogy CP/M kompatibilis lesz a gép, de nem tudták megoldani, hogy a C64-es CP/M cartridge működjön. Ezért is van visszabutítva a Z80 a 8502 órajelére. (8502? most elbizonytalanodtam, de asszem az van benne)
Valahol részletesebben is leírták hogy milyen szuper lett volna az eredeti C128 rendszer, és hogyan, miért butították le annyira, mert először a C64 kompatibilitás se volt benne, de tanultak a Plus/4 bukásból, ezért belerakták a C64 módot rendesen.
Z80-nal miért csak a CP/M létezett? Egy halom más rendszert lehetett volna csinálni Z80-nal.
Annyira nem lehet lassú a VDC, ha a Risen from oblivion demót megcsinálták, pár órája néztem meg újra valódi géppel.
A VDC-t a C900 (csak prototípus állapotig jutott) UNIX workstationhöz tervezték eredetileg, ahol egy 10 MHz-es Zilog Z8001 (16-bites) proci mellett teljesített volna szolgálatot 1024x800 pixel monokróm grafikus felbontásban 128K videorammal és egy extra blitter kártyával is kiegészítve. Mivel ezt a projektet lelőtték (mert jött az Amiga, és arra koncentráltak inkább), a chipet végül is a C128-hoz használták fel lebutítva (kevesebb RAM-mal, blitter nélkül), miután épp készen lett addigra. Ide írtam róla egyszer, ha van kedved és érdekel a téma, olvasd el: http://rosetta.blog.hu/2016/04/11/commodore_900_vagy_z-machine
A regiszterkiosztás a Z80-szerű architektúra miatt lett olyan, amilyen (IN és OUT portok használatához lett tervezve).
A valóságban nem annyira lassú adatokat bevinni, mint ahogy az urban legend tartja. Általános másolóciklusokkal összemérve kicsit több, mint kétszer annyi idő, mint a normál memóriába, pl. lásd itt: normal vs. VDC/load = 17345 vs. 37367 gépi ciklus (1 kilobájt átvitele, átlagban): http://csdb.dk/release/?id=158763
De még ezen jelentősen lehet gyorsítani, mert pl. nem is muszáj minden bájtnál ellenőrizni a ready bitet, hanem elég csupán néhány bájtonként (ki lehet kísérletezni, hogy mennyi fér bele, sőt, ha van mellette REU, azzal akár nagyságrendi ugrást lehet elérni).
Aztán 2 MHz-en járatva a CPU-t, az átvitel is mindjárt duplájára gyorsul ugyebár.
SuperCPU-val 20 MHz-en kb. 6-7-szeresére gyorsul fel.
C128 VS Plus/4: a C128 nem volt bukás. 2 millió darabot eladtak belőle,kétszer annyit mint a jóval olcsóbb Plus/4-ből, és megjelenésekor jóval drágább volt, mint a C64. Sok C64-es választotta a C128-at, mint fejlesztés, de mikor kiderült, hogy annyira azért nem komoly gép, maradtak a jól bevált régi játékok futtatásánál. Magyarul amíg aktív volt a gép eladása, nem nagyon volt igény komolyabb játékokra. A 8502-re írt 128K-s felhasználói programok nem voltak rosszak, és a GEOS is elég jól futott a nagyobb memóriával és a nagyobb felbontáson. viszont a REU már akkor is drága volt, és a gép további belső bővítése nem volt olcsón megoldható.
A többség megmaradt a játékoknál.
Személyesen láttam a szegedi Vízműveknél az informatikusokat, akik épp a friss C128-akaon telepítették a bérszámfejtő és személyzeti nyilvántartó programokat. A C64 már kevés volt, volt numerikus billentyűzete, a processzor gyorsabb volt, a 80 karakteres kijelző igen hasznos volt. (bár BASIC-ben ÁLLÍTÓLAG a folyamatos RAM/ROM lapozás miatt a C128 lassabb volt mint a C64, és konkrétan lassabbak a rajzoló rutinok mint Plus/4-en (mivel VIC-II módban a CPU stabilan 1MHz-en megy, míg a Plus/4 a kereten 1.7MHz-el)
A C128 a teljes kompatibilitásával pontosan úgy járt a C64-el, mint a Plus/4 a C16-al: hogy több programot adhassanak el, ezért a limitáltabb, de több ember számára eladható termékeket gyártották le és adták ki. A C64-ből minimum 10x annyi volt, mint a C128-ból, a C16-ból minimum 2x annyi, mint Plus/4. Mindkettőnek az lett az eredménye, hogy a legtöbb ember által elérhető memóriamennyiségre fejleszettek, ez 64K volt a C64 esetén (mert a C128 úgyis elfuttatja) és 16K a C16 memóriája miatt (a Plus/4 úgyis elfuttatja)
C128-al kapcsolatban: rengeteg potenciál van a gépben, imádom a kinézetét a desktop masinának, az 1571 is csúcs (van is belőle egy), de vannak dolgok, amit igencsak elböktek benne. többek között emiatt nem lett sikeresebb gép, bár a profibb konkurrencia is igen erős volt már akkoriban (mindenki az Amigát várta...)
-A CP/M professzionális használata a Z80 processzor orbitális lassúsága miatt dőlt dugába. Ha jól tudom, a VIC-II és a szűk memória sávszélesség miatt kb 1MHz-en üzemelt (legjobb esetben 2). No ehhez tegyétek hozzá a szövegszerkesztőt és adabáziskezelőt, ezt az adatmennyiség kezelést egy kvázi 1MHz-en működő Z80-nak kellett kiszolgálnia, amit már a ZX Spectrum 48K is kiröhögne a 3.5MHz-ével, a CP/M-et futtató Amstrad CPC-k 128KB val és 4MHz-es CPU-val pláne. Konkrétan leírják, hogy bár a CP/M csak karakteres módban működött eleinte, olyan lassú volt a szövegszerkesztő (talán wordstar?) hogy oldalváltás esetén szó szerint látni lehetett ahogy egyesével kirakja a képernyőre a karaktereket a gép. (a CP/M vagy a multitasking SymbOS mint olyan engem is érdekelt volna Plus/4-en, 1571-el, és erre az eZ80-at szemeltem ki, ami egy gyors modern IC, a leggyorsabb megfelel egy 200MHz-es Z80-nak, van 100% teljesen Z80 kompatibilis módja, kissé hasonlít a SuperCPU agyához. Mivel nincs NMI vonal a 8501-en, ez a bővítés halott ötlet, ráadásul a scene sem támogatta, hogy a Plus/4 kvázi rabszolgasorban egy megjelenítő eszközzé degradálódjon).
VDC: a VDC-t olyannyira nem tervezték arra, hogy grafikát kezeljen, hogy eleinte nem is volt dokumentált ez a módja a CBM részéről, csak mint 80 karakteres kijelzőt reklámozták. (ekkor még csak 16K-s verzió volt belőle, ami 16 független szín mellett (4 bitplane) csak igen limitált 640x200 felbontást tett lehetővé. Hiába mondjátok,hogy a VDC ezt izomból megoldotta. Volt benne blitter, viszont baromi lassú volt a programozása. A 37 belső regisztert egy kontrollregiszteren keresztül lehetett felprogramozni, aminek a programozása tele volt várakozási ciklusokkal. Lassú... A VDC memóriáját ugyanazen keresztül lehetett feltölteni adatokkal, hasonló kommunikációs módon. Hát nem gyors... SZVSZ ez szerintem látszik is. Ha megnézek egy C64 GEOS vagy egy C128 GEOS futtatást, az ikonok lapozása során szerintem a C128 többet gondolkodik, dacára a több memóriának és kétszer gyorsabb processzornak. Ez szerintem csak amiatt lehet, mert az új ikonok képeinek az adatait lassú áttölteni a képernyőre. Vagy nézzétek meg a VDC Mania képernyőtöltését. Nem a kép olyan nagy méretű (hisz max 64KB lehet) hanem amíg ezt az adatmennyiséget átpumpálják a szűk keresztmetszeten.
Nem a VDC-t akarom ekézni, de ahogy a SID-nek volt annyi direkt elérésű programozható regisztere, a VDC-t is sokkal gyorsabbá tehették volna, ha a 37 regiszter direkt elérésű lett volna. De ilyen adatmennyiség áttöltését eredetileg nem tervezték bele, csak a 2KB-os karakteres képernyőnyit.
Az FLI valóban szinte teljesen megfogja a processzort, ebben játékot tutira nem ír senki (?), de azért amit ebből a Plus/4ből ki lehet sajtolni trükkökkel, az nem semmi. Nagyon kevés 8 bites gép volt erre képes akkoriban.
Amit szerintem kihagytak mint ziccert: ZX Spectrum emulátor. A Z80 adott volt, volt kellő memória is, a SID le tudta volna emulálni az AY-t (már ha hozzáfért a SID regiszterekhez a Z80)
Máskor is nézegettem már ilyesmi hosszú guide-eket. 700+ oldalt nem tudok átnézni. Csak az 501-től néztem most bele. Az 537. oldalon a VIC teszt bit az 53296 1-es bit, de az 1-es cím bitjeiről, a színtárról nem ír az 502. oldalon az 1-es címnél. Az 540. oldalon a szokásos 1-es cím bit kiosztás van, mert ez a C64-es kiosztás, semmi nincs a 2 színRAM kapcsolásról.
Nem értem hogy a C64-es profi trükk, demó, játék programozók legalább egy része miért nem tér át egy kicsit a C128-ra, és ír demót C128 módra, a VIC és VDC részre is, mint a Risen from oblivion készítői tették 2001-ben, csináltak VIC-re 60,1 Hz-es képet, stb., meg VDC demót is. Én is programozgattam már sokat, 20 MHz-es SuperCPU-t is, de messze vagyok ezektől, nem tudok csak ezért belemerülni a témába évekre, hogy pár trükköt írjak. A SuperCPU-ból se hoztak ki mindent azzal a nem sok demóval, amit találni. Az nem akadály hogy kevés embernek van valódi SCPU-ja, évek óta elérhető a VICE SCPU emus verziója. Pl. jól néz ki a felső kereten 4×40, az alsó kereten 6×40 karakter szöveg sima betűkkel, össz 35×40 karakter sprite-ok nélkül, csak a 16383-as címet programozva. Ezt felturbóztam sprite-okkal is, meg még az oldalkereteket is megnyitottam, így 4×50 és 6×50 karakter lett csak a kereteken. Néhány hét alatt csináltam tavaly egy 24 részes SCPU demót, ezek is benne voltak, a videót láthattátok tavaly.
Csak sokáig tart végigolvasni, és megtalálni benne mindent (meg a részleteket fejben összerakni persze). Én is ezt nézem meg, ha kell.
Lemon64-et szoktam követni, ott is évről évre mindig előhozza valaki a 128 témát, akkor mindenki pufog egy sort, ötletelnek, aztán megint nem történik semmi. :) Akik 64-en rutinosan fejlesztenek, nem akarnak kimozdulni már a komfortzónából.
Hol van a leírás a C128 1-es címről (színtár kapcsolás) és a többiről, ami más, mint C64-en? Az obsessionon nem találtam. Nem gondoltam hogy az osztott képernyős Graphics parancsnál különböző színtárat használ a nagy és kisfelbontáshoz.
Plus/4-nél is van Graphics parancsos osztott képernyős mód (a BASIC 3.5-től van ilyen), ahol a képernyő alsó 5-6 sorát raszterrel levágja a karakteres módhoz, felette nagyfelbontású mód van. Itt nincs 2 színtár?
Ott van a belső U36 (internal function ROM) és a külső megfelelője, szintén max. 32 KB méretben (external function ROM), csak C128 módban, mégse látok egy C128 módos cartridge-et se. Néhány éve módosítottam egy C64 cartridge-et külső 32 KB-os funkciós ROM-osra (a ROML-t és a ROMH-t egy 74LS08-val AND-oztam össze a 32 KB-hoz, itt 2×16 KB-ot kapcsol), a 8 féle belső U36-ból (Servant is, stb.) 3-4 működött így is.
A többinél gondolom az inic rutint, a ROM kiosztást kellett volna átírnom hogy működjön. Sőt olyat is lehet csinálni, hogy a Servantban a CALL EXROM menüt aktiválni, ilyenkor a külső cartridge funkciós ROM-ot hívja meg, akár az 1750 REU-ban lévő 28 lábú foglalatba rakott ROM is működik így, kipróbáltam annó. De lehetne simán külső cartridge-ben is kapcsolgatni a 32 KB-os ROM-okat.
Ha ennyi mindent tud a C128, amit a C64 nem (meg amiket én írtam az előzőben), meg ott a sok VDC trükk is a Risen from oblivion demóval, meg az obsession oldalon a sok trükk leírása 2007 óta, akkor miért nem használta ki senki 1985 óta? A C128DCR-ben eleve 64 KB VDC RAM és 8580 SID van, 1987-ben jött ki ez a gép. Miért bukott meg a C128, mint a Plus/4-es, ha ennyi mindent tud?
Úgy látszik télen a C128 40 és 80 oszlopos trükkökkel és a Plus/4 színekkel fogok kísérletezni. Gyorsan 64 KB-ra bővítem a VDC RAM-ot, 4416 chipek ki, 4464-ek be, kész. Van 1084-em RGBI bemenettel, kábellel.
Fel kéne hívni a demóírók figyelmét, hogy a C128 dolgokkal is foglalkozzanak. Még ma is sok embernek van ilyen gépe. Ebayen ki lehet fogni működőt táppal 100 € alatt.
Még mindig nem találtam olyan Plus/4 demót, ahol 20-30 színnél többet használtak volna EGYSZERRE a képernyőn. Valaki tud 50-121 színes demót? Van 231 színes trükk is, már írtam itt erről.
A színtárak az 1-es címen kapcsolgathatók (ahol a 64-es üzemmódban a Kernal és a Basic ROM). A két legalsó bit választ ki a CPU és VIC számára egymástól függetlenül egyet-egyet, azaz akár megoldható, hogy a képernyőn az egyik látszik, miközben te írod-olvasod a másikat, majd megcseréled őket (double buffering). Az oprendszere amúgy arra használja fel őket alapesetben, hogy az egyiket a szöveges, a másikat a grafikus képernyőhöz rendeli (pl. osztott képernyőnél praktikus a GRAPHIC paranccsal).
A test bit trükkös: ha beállítod, akkor "elszáll a kép", mert felpörgeti a raszterszámlálót (elkezd nagyon gyorsan nőni, végül megáll nullánál). Ha csak kis időre kapcsolod be, átveri a képernyőfrissítést, és ha jókor/rosszkor kerülsz vissza belőle, a 16 szín árnyalata megváltozik például, mert kiesik a szinkronból (csak CRT-n). Interlace-re itt egy leírás:
És még annyi mindent tud a C128-ban az MMU is (pl. a nulláslap és a verem is átcímezhető, akár másik bankba stb.), rengeteg lehetőség hever parlagon, a programfejlesztők meg lusták voltak kiaknázni évtizedekig.
van (a VIC is mind a kettőt látja, azaz tehetsz grafikát a másodikba is). A CPU-ból ki lehet még nyomni
Hogyan lehet a 8566-os VIC test bitet interlace-re használni?
A C128-ban hogyan használsz 2 színtárat? A gépben egy 2 KB×8 bites SRAM (mint az 1541, 1571-ben) van a C64-es 1 KB×4 bites helyett, ez mindig 55296-on van C64 és 128 módban is, nem lehet áthelyezni. Hogyan használod ki a másik 1 KB-ot színRAM-nak?
Komolyan keresek a C128 felső 64 KB-ját használó programokat, mert ott áll kihasználatlanul, jó lenne valami értelmesre használni. Ha ennyire jól használható lenne a felső 64 KB C128 módban, grafikára is, akkor miért nem írt még senki semmi értelmes demót, vagy csinált akár 4-8 képből és több színtárból álló interlace szuper képet, ami ezt kihasználja? Még sima bármilyen programot se találtam, ami bármire használná a felső 64 KB-ot. A sima C128 BASIC 7.0 is csak változóknak, tömböknek, stb. tudja használni a felső 64 KB-ot, BASIC program nem lehet ott.
Meg ott van a 16, vagy 64 KB-os VDC RAM, ebbe is lehet adatot rakni 40 oszlopos módban, és gyorsan átmásolni a sima RAM-ba. A Servant U36 bővítésben van 1 menetes 1541 lemezmásoló, a 171 KB adatot a 128 KB rendszer RAM-ba és a 64 KB-os VDC RAM-ba rakja. Nem tudok mást, ami használná ezt így. 64 KB VDC RAM-mal már 3×64=192 KB RAM van, nem mindegy. Vagy 64 KB VDC RAM-mal (80 oszlopos mód + fast 2 MHz mód) rendesen kihasználni a 128 KB rendszer RAM-ot, a felső 64 KB-ot is, ilyen programot se találtam.
Akár olyan 40 oszlopos demót is lehet írni, ami saját gyorstöltővel betölt egy egész 1541 lemezoldalt a 192 KB-ba, és onnan használja. Amigánál is vannak olyan sok grafikás demók, amik akár 50 MB fastRAM-ot is igényelnek, előre betöltenek, kicsomagolnak, kiszámolnak sokmindent a fastRAM-ba, ha kész, csak akkor indul a demó, és közben nincs load, már csak a fastRAM-ból kell másolgatni a chipRAM-ba. Mondjuk ezekhez 68060 66+ MHz kell, de ez most nem érdekes.
Továbbá a C128-ban lévő VIC-IIe is több potenciált tartalmaz a C64-eséhez képest eleve, hisz két colour RAM közt válthatsz (ugye 64-esen egy komoly korlát, hogy ez fix) és két 64K-s memóriabankod van (a VIC is mind a kettőt látja, azaz tehetsz grafikát a másodikba is). A CPU-ból ki lehet még nyomni +30%-ot sebességben, valamint a VIC-IIe "test bit" révén elérhető némi interlace vagy színmódosításos trükk.
Annyival még árnyaljuk a képet, hogy míg C64-en és Plus/4-en az ilyen technikák agyonterhelik a CPU-t és/vagy felélik a memória nagy részét a gépben, addig a C128/VDC esetén a VDC chip hardverből nyomja az interlace-t és a dedikált videomemória elérése is a CPU-tól független (akár belső adatmozgatásra képes), így mind a proci, mind a rendes memória tökéletesen tehermentesítve van (sőt, kikapcsolt VIC mellett még badline sincs, a proci full 2 MHz-re átkapcsolható).
Ha egy-egy állóképen való meditálás helyett valamilyen konkrét célra használná az ember, rengeteget számít ez a különbség. (Pl. a GEOS-128 még a 640x200-as felbontásban futtatva is sokkal gyorsabb, gördülékenyebb, mint a 64-es verzióval való kínlódás.)
A VDC Challenge csak 320x200 felbontású HFLI (nem váltott-soros) képeket használ, tehát egy kép, viszont az FLI trükk miatt minden második sorban új színpaletta van a karakteren belül.
Én a 320x200-as (H) felbontást preferálom a normál FLI helyett, mivel sokkal részletgazdagabb a kép 320x200-on, mint 160x200-on (viszont kevesebb színt használhatok egy karakterhelyen belül)
A I-s Interlace-es képeknél új színek alakulnak ki, mivel a két kép nem egyforma, és a szem tehetetlensége miatt kiátlagolja az egymás mögött levő gyors ütemben váltott pixeleket.
Larry elsősorban a kontrasztra és a színek egymáshoz képest észlelhető fényességére helyezi a hangsúlyt (mivel kétszer több érzékelő van ebből a szemünkben), míg én inkább a színekkel operálok. (az én elméletem az,hogy a több színnel finomabb átmeneteket és természethűbb képeket lehet csinálni, ehhez viszont a jobbik felbontás dukál - ez a VDC-nél jön ki leginkább, aminek hiába van remek felbntása, a 16 szín hazavágja. Érdemes megnézni az EGA képeket is, hasonló teljesítményre képes a C128 VDC is, csak itt még a teljes paletta is 16 szín, nem 64 mint az EGA-nál)
Mindemellett megjegyzendő, hogy az összes Plus/4 FLI módot ki kell "hivatalosan" egészíteni egy D betűvel, mivel szemben a C64-el, itt csak minden második sorban lehet palettát váltani.
Ennek az ok az, hogy a szín+fényerő külön állítása és memóriába másolgatása nem fér bele egy raszteridőbe.
Theát a C64 FLI, a Plus/4 DFLI
A C64 ebből a szempontból jobb, ilyet viszont nem nagyon lehet összehozni rajta:
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szürkeárnyalatos képeknél a C64 és a Plus/4 között nincs akkora különbség.
A C64 5 szürke árnyalattal rendelkezik (fekete és fehérrel együtt, a Plus/4 9-el, viszont a fehér nem olyan szép fehér mint a C64-é, inkább csak nagyon világosszürke.
A konvertált kép hány darab kép? Egy, vagy a "villogásból" összeadott képek összege!? Nem ismerem az eljárást és nem is értem minek képet váltani. Ha egy kép is közel olyan "megjelenésű", mint az eredeti verzió. Köszi
Az Amiga VS Plus/4 HFLI összevetést nem érzem annyira merésznek.
Az IHFLI váltott kép segítségével újabb színek jönnek létre virtuálisan, a szem tehetetlenségénél fogva. (Larry slideshow-i erre épülnek, meg a luminance over chrominance elvre) A C64 esetén ez pár tucat új színt eredményez, Plus/4 esetén több ezer képződik.
Egy kicsit túltoltam a ditheringet, de azért nem rossz egy "referencia" Amiga HAM6 kép Plus/4 konverziójáról
A C64 és C128 (még VDC magas felbontásaival együtt is) csak limitáltan képes fotókhoz hasonló képeket generálni. Egyszerűen nincs kellő mennyiségű szín az átmenetek leképzéséhez, furcsa "szürreális" palettákat kell használniuk még a legnagyszerűbb képekhez is (a C64 grafikusok képességeivel kapcsolatban nincsenek kérdőjeleim, néha eszméletelen minőségű képeket tesznek le az asztalra, akár HIRES vagy MC formátumban - vajon mire lennének képesek Plus/4-en?)
Tegnapról lemaradt (pontosanbbban eltűnt a hozzászólásom, mikor egy képet akartam becsatolni):
egyébként ha meg demoról van szó, a színkezelésben a Promised Land nagyon király. Bár korábban is gyártottak nagyon szép plazmákat plusz/4-re, de ennek a palettái fantasztikusak.
Szerintem 11:00-tól és 16:30-tól kezdődő részeknél kezdenek igazán bámulatosak lenni az effektek, de az előtte levő gömb, toroid és háromszögek is baromi jók. Remekül passzol az igen egyedi zenéhez, amit akár meg is hallgathatsz itt: https://www.youtube.com/watch?v=NmDLh3MmooY
Az SJIFFY ugyanarról az NLQ.de oldalról érhető el, aki az általam nagyon sztárolt IEC2IEEE Atmel interface-t tervezte. (Jochen Adler)
Elvileg a IEC2IEEE cucc Jiffy kompatibilis, és akkor Jiffy sebességgel tudná az IEC-re akasztott SFD-1001-et kezelni (C= 1MB/lemez, egy komplett C64 Pool of Radiance játék elfér egyetlen lemezen. Lenyűgöző!), de sajnos az én adapterem nem akarja a sebességet, mindig lefagyott. (egy hasonló PET-es cuccnál írták, hogy a Jiffy-hez 16MHz-es verzió kell, ez meg csak 8MHz körül mozog, és így elveszíti a szinkront az egyik gyorsan adagolt vezérlőjellel)
Ráadásul az Arokra szállítás közben gallyra ment az SFD-1001-em is. :-(
Úgyhogy maradt 1db amerikai MSD SD-1 floppy-m 1541 kapacitással, de IEEE csatival (és 1541 sebességgel).
Ha a fenti IEC2IEEE adapter tudná a Jiffy sebességet, akkor ezek a brutál IEEE eszközök sima IEC parancsokkal üzemeltethetőek, és szinte "végtelen" a kapacitásuk és még gyors is lenne. elvileg az IEEE egységek még annál is gyorsabban tudnak dolgozni, mint amit az IEEE-488 engedélyezett a számukra.
Nekem örök kedvencem a"porsche dizájnos" C= 8250LP dual floppy drive, gyönyörű. (bár tudom nem sok köze volt a Porsche-hez) De 100ezer forintot sajnálnék rá, pláne ha még lassú is. Valami ilyesmi kellett volna a Plus/4-hez az 1551 helyett az IEC kompatibilis 1541 mellé, ha már mellécsapták azt a bazi nagy adaptert, lehetett volna IEEE-488 (jah, meg a Sound Expander :-) )
Huh, annyi külön post lett hirtelen... Inkább témánkét írok, mert már így is túl sok a szám az életemben :-)
TED zene VS SID: a TED gyengébb. pont. A HVSC csak a C64 SID-ekkel foglalkozik a HVTC meg csak TED-en futóakkal. A Plus/4 SID zenék általában valahonnan "lettek", általában van szerzőjük is, csak nincs jelölve ("music is ripped from C64"). A Promised Land abból a szempontból különleges, hogy Plus/4 platformhoz írták a SID zenéit, a CSDB viszont "C64-náci" (ahogy ezt egy lengyel kontaktom írta), tehát semmit nem raknak fel, ami nem fut direktben C64/C128-on, nem írható be ilyen demo/projekt. Tehát a Promised Land-ben használ Celtic Design zenéi a szürke zóna, legjobb esetben bekerülhet a HVSC-ba, CSDB-n nem túl esélyes.
A hardverekről annyit, hogy a fekete házas (!!!) Sound Expandert is a Plus/4-hez kellett volna kihoznia a Commodore-na (Yamaha IC-vel), nem a C64re, mert abban már volt SID. Nem is értette senki a lényegét, hogy ez most minek??? Ugyanígy a fekete házas (!!!) IEEE-488 cartridge, amiből egy sem készült Plus/4-re, és van egy halom C64-re. Rá lehetett volna kötni a brutál PET háttértárakat. 1985-ben hozták ki! https://www.c64-wiki.com/wiki/Commodore_Sound_Expander
Memóriabővítők:
Mivel van egy C64 RAMLINK-m 16MB gyors háttértárral, D64, D71 és D81 emulációval, saját Jiffy-vel, tehát nagyjából tudom miről maradt le annó Plus/4 társadalom. (bár RAM bővítőm nincs) Egyébként ehhez bármilyen külső erősebb 9V táp megfelel, tehát nem kell egy erősebbet 2-3A-es C64 specifikus tápot hajszolni, mint pl REU esetén, mert lehal a gép és a táp. Ennél nem. Ráadásul ráakasztható egy külső akkumulátor, amivel megtartja a beállításait és a 16MB-ba töltött programokat. Nagyon kafa. Nem használom, mert rengeteg helyet foglal mire összerakom az egész cuccot.
Addig őrizgetem, míg nem ér majd legalább negyed misit :-)
Én a Lotharek-től mostanában kapom meg a 256K Hannes belső RAM bővítővel ellátott 6502 modulomat (sajna nem volt lelkierőm kivárni a többi ígéretes fejlesztést). Ennél nagyobb memóriát semmi nem kezel Plus/4-en (játék csak kettő, pár utility), a GEOS meg a többi még ennyit sem, mert nincs rá felkészítve. De szerintem felesleges is ennél nagyobb egy ilyen képességű géphez. Remélem a 2A-es tápom elbírja, de ennek érdekében épp most szerzek be modern EPROM és PLA készletet, ami kb 0,2 -0,3 A-el csökkenti a gép áramfelvételét (és a képződő hőt)
Plus/4 gyűjtemény:
Most jutott eszembe, hogy kettőt is kaptam. Az egyik a SD/1541-II-höz járt , és alig volt benne valami C16-os.
A másikat az 1541/II-mbe integrált microIC-hez kaptam, az jó bő volt eredetileg is, elkezdtem létrehozni a Toplista alapján a saját gyűjteményemet (külön könyvtár a konvertált, Top40, stb), de de csak félkész, mert elég kevés a munka+család kombó mellett időm.
Most 1150 állomány van benne (PRG és D64 vegyesen), 28MB. Szívesen megosztom, ha ez segít.
Csak hová lehet az ilyet feltölteni? Az IMGUR-t használom általában, de az képekre jó.
Mi használja ki a színeket?
erről eszembe jut a 8 Shades of Black demogyűjtemény, amiben van egy rész, amit Mermaid jegyez. a lenti videóban 1:16 "Lone Fly"
Egy madár repül, alatta házak, parallax scroll, sok szín, raszter háttér és ég, baromi jól néz ki. Kár hogy csak demo maradt, 2007-es.
Szerintem ez az egyik legszebb nem konvertált "majdnem játék" a gépen. Egy Agony jellegű lövöldözős játékot simán ki lehetett volna belőle hozni, persze hogy miképp mozogna a madár valódi háttér előtt (color clash?) szoftver sprite emuláció és színkezelés kérdése. Jah, és a zenéje is eléggé rendben van, mert igen sok effekt le van kezelve benne, sajna nem tudom kinek a műve. https://www.youtube.com/watch?v=WMUVaY6SigU
Kár hogy a 9170-nel és a 9174-gyel nem akartok foglalkozni.
Hogyan lehet megtalálni a Plus4-es SID zenéket? A Promisedét se találom, nincs meg a zene neve és a linkje, csak hogy Celtic design. Itt nincs semmi. http://plus4world.powweb.com/members/celticdesign
Itt meg nincs meg a Promised land, mert a CSDB-n nincsenek Plus/4-es programok.
Sokkal jobban megéri egy Meanwell RS-15-5-öt használni, ami 5VDC 3A-es. Vagy RS-25-5-öt, ami 5A-es (jobb a Ft/Amper arány), ezzel lehet C64+1541-II tápot is csinálni egyben. 2800, 3e, 3700-ért vannak a nagy boltban.
Csak annyi megjegyzésem lenne, hogy a Promised Land lemezoldal váltásnál nincs space figyelés, a Bitfire (ez itt a reklám helye) érzékeli, hogy illesztésre került a B oldal, és automatikusan elkezd tölteni. Ha minden jól le van emulálva, akkor megy miden kombón. :) Annyit még, hogy mikor az insert disk grafika teljesen kirakódik, egy picit még utántölt, mert volt egy kis hely az A oldalon, így a kövi part kis szelete még bejön. :) Így közel 0 hely maradt az A oldalon. :D Szóval elképzelhető, hogy ha túl hamar kapja ki a lemezt a polgár, akkor megáll a demó. Lámpát kell figyelni, vagy el kell számolni kettőig.
A zenéről annyit, hogy le a kalappal azelőtt a néhány megmaradt TED zenész előtt, aki értelmezhető ZENÉT tud kicsikarni a TED-ből, pl. Csabó, Luca, Degauss, de nálam tudatos választás volt a SID zene, és tudatos választás volt a zenész (celticdesign), kb. 3 hetes intenzív kutatómunka és válogatás után.
IEC-ATA és Juhi (szorri, nekem mindig az maradsz): bogarat ültettetek a fülembe a táppal a múltkoriban, úgyhogy rendeltem a lengyelektől egy új gyártású C64 tápot (ami nekem a plus/4-be pont jó, mert kerek tápdugós a gépem, de van alkatrészem hozzá, majd csinálok hozzá egy kerek->szögletes átalakítót). Rögtön ki is próbáltam (uszkve 2 percig), királyul műxik és tényleg megszűntek a WiModem képre gyakorolt anomáliái (illetve nem teljesen, nagyon-nagyon minimálisan észrevehetően megmaradt, de abszolút nem zavaró már).
Pákás: a programok letöltésével kapcsolatban meg igazad van, egybe-pakk nincs hozzá, darabonként tudod letölteni a toplistából. Ez van sajnos. A plus/4 mögött nincs akkora közösség, mint a C64 mögött, ha a mi kevés szabadidőnket összeadjuk, az nagyságrendekkel kevesebb, mint ami a C64-re jut, emiatt nincsenek olyan eszközeink hozzá, mint pl. az Assembly64, amivel egyben le lehet tölteni mindent és még frissíti is magát az adatbázisból.
Játékokból a klasszikusokra már nem nagyon emlékszem, ott nem tudok neked ajánlani (bár én az Exorcist-tal bármikor leülök játszani), az újakból meg az Adventures in Time, Pets Rescue, Alpharay, Majesty of Sprites 1-2, Slipstream - ezeket érdemes megnézni, ezek eléggé kihasználják a plus/4 képességeit.
Ugyanígy demókból szerintem az utóbbi pár év termése nagyon jó:
Promised Land nagyon szép színes, cserébe majdnem az egész a color cycler effektekre van felhúzva és csak SID zenéje van (szvsz abból sem a legjobbak) és rohadt hosszú.
A Rocket Science az, ami színvonalban a legjobb szerintem, TED zenéje van, viszont nekem ez a zene pont rohadtul nem jön be.
Effektek tekintetében talán nem a legmodernebb és nem a gép lehetőségeit nem mindig teljesen kihasználó a két demó, amit mi csináltunk tavaly és idén, az Overcast és az Uncertain Future (ez utóbbi nincs a top listán, mert nincs elég szavazat rajta), viszont fantasztikus TED zene van mindkettő alatt
Jó az 8 shades of black is, ez 16k memóriával is megy
Érdemes megnézni Larry és MMS slideshow-it (DreamTime sorozat, a korábban említett VDC challange, Venice Carneval, Neon Nights, stb.)
meg hát még a top listát tényleg érdemes nézegetni
A 9170 még mindig aktuális, várom a válaszokat erre is.
1-- Miért tervezzek meg én valamit a 0-ról, ha valaki más már megcsinálta, és ingyen elérhetővé tette a neten? Külön terveztem NYÁK-ot hozzá, és ezt gyártattam, nem a netest használtam.
2-- Akkor, amikor 2017-ben letöltöttem a netről, még csak a 256 KB-os verzió volt, én bővítettem 512 KB-ra és 1 MB-ra a Python kódot. A mostani újabb netes verzió még mindig csak 2×512 KB ROM-os, míg az enyém 1×128 KB-tól 1×1 MB-ig működik. 1 MB a max. 32 lábú EPROM-mal.
3-- Én javítottam ki a bugot a C64 kódban, mert rossz billentyűkódok voltak a shift A-Z-hez, csak a sima A-Z és a 0-9 működött.
4-- Én írtam át utólag a C64 menüben hogy ne minden 2. sorban írja ki a programneveket, hanem minden sorban, és hogy minden 2. sor száma, betűje sötétszürke legyen.
5-- Mindent egyedül csináltam. Én kerestem 1-2 hétig a programokat a 128 KB-os utilgyűjteményemhez, ez sok meló volt. Mégis még mindig a gyengébb 64 KB ROM-os cartridge-et veszik vaterán és máshol Molnár Csabától. Pedig kifejlesztette a 32 lábú ROM-os panelt is max. 256 KB-os ROM-mal, de ebből alig adott el párat (= kudarc), visszatért a 64 KB-oshoz. Az enyém jobb, mégis amazt veszik, így nem erőltetem az enyémet, nincs értelme. Van 45-50 €-ért új Easyflash 3 7×1 MB cartridge ROM-mal, 8 C64 kernallal (a legolcsóbb cartridge külső kernallal), stb-vel. A TC64-gyel simán működik már a Magic deskes cartridge ROM max. 1 MB-ig, sőt az egész EF3 is működik TC64-gyel. Ha a magyarok tudnának az EF3-ról, Molnár szart se adna el abból.
6-- Valaki csinált hasonló 2 MB-os cartridge-et 42 lábú 27C160-nal, de ez nem érdekes, mert akkor is csak 62 programot lehet indítani, ennyi billentyűt kezel. Csak átlagban 33 KB-os programokkal lehetne kihasználni a 2 MB-ot, mert 1,9 MB/62=33 KB, ott a 62 billentyűs korlát, ha átlagban rövidebbek a programok. A 62 gomb pont 1 MB-hoz jó. Lehetne csinálni 2, 4, sőt 6 db 1 MB ROM-os cartridge-et is, mint itt látni, de minek? Alul is van 3 ROM. http://www.sys64738.net/ddihac/ddihac01.jpg Az alkatrészköltség lehet több lenne, mint az EF3-é. Ez 10-15 éve lett volna jó termék.
Az ingyenes Jiffyvel egyetértek, engem nem érdekel hogy mi van, építem be mindenbe mindenkinek. Az Amiga Kickstartokkal is ez van. Nevetséges, hogy még mindig pénzt szed ebből pár ember, 30 év múlva is. Van S-Jiffy is (maszek német fejlesztés), jobb és gyorsabb a Jiffynél (15×-ös load a 10×-es helyett), 32 KB DOS, de csak C64+1541-hez van.
Lehet hogy a pi1541 lesz a legjobb, cikluspontos 1541 (d64) emu és d81 is van benne.
Siz: IEC-ATA csinált cartridge portba dugható SD kártyás eszközt. Nálam van a prototípusa (bocs, akkor egyszer kipróbáltam és félreraktam, hogy most más a prioritás és azóta se vettem elő)
Na akkor várhatom az sd2iec-re való portolást! :-D Nem sietünk,egyszer kész lesz! :-) Am kellett volna egyszer kétszer a paddle, mert most is van nálam egy 1551-és ami fejhibás, csak a teszteknél már félek, hogy bármikor elvérzik az eredeti paddle áramköre! :-) Akkor gondolom a te elfűrészelt 1551-ed sem javult meg! Ha elhozod megcsinálom! Amúgy belekezdtem egy TTL áramkörökből megvalósított paddle építésébe, de csak a saját magam szórakoztatására! :-) Lassan megjön a TED-hez is egy kis hardver! Kíváncsi vagyok a működésére, mert csak EWB-ben teszteltem és ott ment rendesen. Nem sok időm van, részint csak melóban tudok faragni valamit! :-)
Pákás:
Akkor újra itt? Jól olvasom, hogy a 264-es szériára állsz rá? Remélem nem igazából állsz rá, hamar eltörnek ezek a régi burkolatok. A C64-es 1MB-os kártya és az én 1MB-os 264serie kártyám közt az a nagy különbség, hogy a sajátomat én terveztem! Amit nem tudtam, abban Siz, Bsz, más segített illetve tanácsot adott. Sosem irigyeltem senkitől, ha valamit kitalált, megvalósított, mert a kisebbik gépcsalád hírnevét öregbítette. Lehet csinálni, fejleszteni, gondolkodni, kitalálni. Mindenki előtt szabad a pálya.
Más:
Ha már szó esett a jiffydos-ról. Már rég ingyenesnek kellene lennie a romoknak, de lehet nem mindenki osztja a véleményemet. Csináltam anno a legelső 64kb-os kártyámat. Eszembe jutott, hogy C64-re azt hiszem EFIII-kell talán, hogy jiffydos-t lehessen cart formájában használni. Ugyanez C16-ra - Plus/4-re a kártyám, 2db TTL ic és egy eprom. Ja meg 6db. utasítás gépi kódban. Fel is tettem egy prototípust FB retro csoportba, de sok volt a fanyalgó, hogy nem legális a jiffydos, mint az oviban. Meg lehet csinálni dual epromosra is és akkor az egyikben csak az a 6db utasítás van! A másikban meg az eredeti jiffydos eprom kerül. Így nem lett belőle semmi, de én azóta is használom, ha kell! :-D
Ma nekiálltam kicsit rajzolgatni a már itt bemutatott alap processzor kártridzst a C16-ra/plus4-re és a plus4world-ön említett C16user port kapcsán felmerült bennem, hogy ha a két gépben a kernel ugyanaz, akkor a proci kártrídzsem-en létrehozott IEC port és magnó port amit a plus/4 rajza alapján implementálok a kártyára, az akkor a C16-on is működni kell, nem? De! :-)
Ja C16 user port. A plus4-hez való WiFi kártya, csak a 6529 port lábait használja kommunikációra gondolom és nem kell neki a (8)6551!
Láttam már az 50-es és 100-as toplistát is, de nem fogok mindent egyenként letöltögetni, ezért kérdeztem hogy honnan lehet egyben letölteni a legjobb játékokat, demókat, zenéket. No válasz.
Nem a C64-ről konvertált dolgok érdekelnek, ezekhez ott a C64.
Azt is írtam már, hogy főleg azok a dolgok érdekelnek a Plus/4-nél, amiket a C64 nem tud, főleg a 121 szín. Milyen játékok, demók használnak 16-nál több színt? Megint nem jött válasz.
Ilyenek is vannak, ezeket kéne beépíteni játékokba, demókba.
Itt említed a C128-as VDC mode maniat https://www.youtube.com/watch?v=NbBwN7lgrE0, ez 10 db d64 file-ból áll. Ezt én is kiírtam magamnak 1-2 éve, szuper. Mennyivel jobb lenne ez 5 db d71-ben, vagy 2-3 db d81-ben, kevesebb lemezcsere lenne. Ezért is lenne jó végre egy d64, d71, d81-et rendesen, cikluspontosan, utántöltéssel kezelő SD kártyás eszköz, de sosem lesz kész a microDrive. A C128 VDC felbontásokat, színeket is akarom próbálgatni (a VDC RAM 64 KB-ra bővítése után), de ehhez most csak a TC64-ben lévő 1541 van, hogy ne kelljen lemezezni.
Az Amigákat ne hasonlítsd a Plus/4-hez, min. 10-szeres áron volt még egy A500 is a 80-as években.
C64-re van 16 MB-os 1764-féle REU az 1541U-kban, az Ultimate 64-ben, és a TC64-ben is, erre írtak sok videót, amik kihasználják a RAM-ot és a nagysebességű DMA-t, nem gond a 64 KB-os határ.
https://www.youtube.com/watch?v=Htx6-FF-5Cw Konvertált videók, képek. A 121 (vagy több) szín miatt mennyivel jobb konverziókat lehetne csinálni Plus/4-gyel! Egy REU-val még durvább lenne, de nem lehet külső REU-t rádugni a gépre. Belső 256 KB-os REU-kat csináltak páran, de ez kevés ehhez.
A 9169-ben írod hogy van beépített monitorprogram, jó grafikákat lehet csinálni, stb., mégse látok hegyekben szuper Plus/4-es programokat.
Sokat programozgattam a 90-es évek óta gépi kódben C64-re, tavaly a 16 MB-os SuperCPU-ra írtam egy halom raszterrutint 20 MHz módban (videót is csináltam). Ezért nem értem hogy ha Mo-on ennyire népszerű volt a Plus/4, és még most is az, még idén is írtak játékokat, demókat, akkor hol van a sok jó program. Plus/4-en sosem programoztam, nem most akarom elkezdeni. Még egy 121 színű rasztercsíkot se láttam sehol, pedig ezt alapból tudja a TED, trükkök nélkül. A 231 színhez kell trükk, lásd feljebb.
Te írogatod, hogy mi miatt szeretjük és rajongunk ezért a gépért?
Többek között azért, mert ezen tanultunk meg kódolni, és szép gyerekkori emlékeink vannak rá, valamint azért mert csak.
Én azért, mert jó grafikákat lehet rá csinálni, már azért, mert könnyű rajta kódolni a beépített monitorral, más a billentyűzetét vagy a kinézetét szereti, szerintem a BASIC3.5 is remek, nem kell hozzá külső cartridge vagy betöltendő, hogy kódolni tudjál rajta. Van, aki mindezt EGYÜTT szereti a gépen.
A kérdésed olyan, mintha azt kérdezném: miért szereted a mákos patkót? A mákszemek melyike ízlik annyira? vagy a levél, esetleg az alja?
A túrósé sokkal ropogósabb, miért ezt szereted mégis?
Jah, amikor írom a kommentet ezen a fórumon, nem látom az előző beírásokat, így nem fogom tudni (és nem is akarom) egyesével beírogatni, épp melyik hozzászólásra reagálok.
Ez nem doktori disszertáció hivatkozásgyűjteménnyel, hanem egy szabad fórum. ennek megfelelően szabadon posztolok.
Itt van minden. Játék, tool, demo, amit akarsz. Szerintem ezt is megosztottuk már Veled, tavaly.
Ezen játékok egy jó része rajta van a C64 Lemon64 féle Top40-ben is. (Laser Squad, Elite, Supremacy, BoulderDash, stb), de további játékok benne vannak a C64 Top100-ban (Mercenary, Lode Runner, Barbarian, SpyVS Spy, stb). Ezek a 100% konverziók, pont olyanok, mint 64-en.
Azok a platform specifikus +4 játékok, amelyek szerintünk is feljebb vannak helyezésben, valóban jobbak ezeknél a konverzióknál.
Ha ezek nem eléggé jók, akkor nem tudom mi van Veled, mert ha a C64-en a tényleg sok ezer játékból ami arra készült, ezek beleférnek a Top100-ba, akkor A Plus/4-en is megütik a mércét.
Amigás vagy PC-s játékokkal nem igazán van értelme összehasonlítani, mert hiába van itt több szín a többi 8bites géphez képest, nem több a memória (ha megnézed a VDC challenge slideshow-mat, abban van pár konvertált Amiga grafika is, és nincs annyira messze minőségben tőle, mint amennyivel drágább volt az Amiga az addigra már csak 150$-os Plus/4-nél).
A nagy és szép grafikához (főképp az animációkhoz) rengeteg memória szükségeltetik, amiből itt is csak 64K van.
tanárnéni kedvence: A kastélymeccsről azt olvasom a linkeden (nem is nyílik meg, nem rendes link) hogy BASIC program, a képekről is gagyinak tűnik. Alapból nem használok BASIC programot. A többi általad említett játék is gyenge, a demókról meg azt írtad nem érdekelnek téged. Itt van a többi játék, 28. http://plus4world.powweb.com/members/RoePipi A nagy része BASIC, pedig már 1986-ban írtál programokat. Ezek egyike sem üti meg a szintet nálam. Még az se biztos hogy ezek a te programjaid, nem tudom ki vagy, meg ki van a linken, bárkit linkelhetsz.
A 9158-ra most válaszolok siznek és mindenkinek. A 9156-ban nem fikáztam semmit, csak leírtam a tényeket hogy melyik program milyen volt. Nem írhatom azt, hogy szuper, ha nem az. Mások is írtak olyat, hogy nem tetszett nekik ez-az a program, lásd a 9152-t és a 9155-öt. Ezért miért nem szóltál? Ne menjünk el megint ebbe az irányba, hogy amit mások megtehetnek, azért nekem szóltok, azaz én nem tehetem meg. Ilyen nincs, mert vagy mindenki megtehet valamit, vagy senki, nincs kettős mérce. Egy fórumban nem csak olyanokat lehet írni, amik dícsérik az adott gépet, a nem tetsző dolgokat ugyanúgy le lehet írni bármiről, erről is szólnak a fórumok, ez normális, ezt senki nem korlátozhatja. Olyan számítógép, vagy bármi nincs, amiről mindenki csak jó dolgokat ír. Az meg mi, hogy csak akkor válaszoltok, ha pozitív dolgokról írok? Vicc.
Direkt igyekeztem normálisan írni, olyan dolgokról is, amik másokat is érdekelhetnek, tápegységek, SD kártyás eszközök, jó demók, programok a gépre. Ha én nem írok, hetekig halott a topik, mint aug-tól okt-ig volt. A C16, C116, Plus/4 hardverről már írtam régebben, olyan, amilyen. Nem volt idejük letisztulni, pár évig fejlődni, mint a C64 szélesről keskeny alaplapra váltásnál volt (sok dióda, tranzisztor, stb., hamar elromló chipek), ezért raktam 1 ventit a CPU+TED-re, mert e nélkül égetik az ujjamat, kb. 70 fokosak. A normális SD kártyás bővítés téma megvolt, eredmény nincs, a d64-d81-es eszköz nincs kész. A TC64-gyel mennek a d64-ek, ennyi, nincs más. Az 1541U felejtős, emez jobb.
Most a szoftverek a téma, de nem akartok semmilyen jó programnevet, linket írni. Nem értem hogy nektek miért jó az ilyen fórumozás. Akkor keresek én játék és demógyűjteményeket, meglátjuk milyenek lesznek. De pont az lett volna a lényeg, hogy ha már itt jópár ember szerint ennyire szuper a gép, akkor indokoljátok is meg hogy miért, hogy milyen játékok, demók, stb.-k miatt szeretitek. Miket futtattok a gépeken? Én is kipróbálnám. Ha erre senki nem válaszol, akkor nem látom miért használjátok a gépeiteket. A net szerint a Plus/4-es Mo-on volt a legsikeresebb, ezért itt kérdeztem meg.
