Természetesen a bankok teremtik a pénzt, amit kihiteleznek. Volt erről egy svájci népszavazás, hogy szabad-e, és a nép úgy döntött, igen, lehet. A bankok teremthetnek pénzt.
áru nem kell a rendszerbe, azt lehet importálni máshonnan...
No akkor kell, vagy nem kell?
Ha nem kell áru a rendszerbe akkor nem kell importálni sem.
Ha kell áru a rendszerbe akkor azt valahol létre kell hozni, meg kell termelni! Bárhol teszed ezt földrajzilag az is a rendszer részévé válik.
(Az importálás csak a rendszer fogalmát szélesíti ki nemzetközivé, nem változtat a lényegén.)
a másik ami a GDP-ben megjelenik, az a szolgáltatás,...
Az áru az ami a piacon kínálatként megjelenik, minden ami eladható/megvehető. A piac az ahol az adásvétel zajlik, egyik fele az áru, másik fele az áru ellenértéke, ami követelésként megjelenik az áruval szemben.
Három fő kategóriát különböztetünk meg: termék, szolgáltatás, szellemi termék (információ).
Mindhárom áru. Áru amit a piacon felkínálsz megvételre.
Ebből következik, hogy a mekis vásárlásodban amiért fizetsz, ellenértéket adsz, az vitathatatlanul áru.
szerintem ilyet csak a jegybank tud csinálni, és az a pénz amit teremt, az övé lesz, kap érte kamatot a kereskedelmi bankoktól amikor kölcsönadja nekik
az nem általános mint az mnb esetében hogy festményeket vesznek a pénzen (amit nem nyomtattak, hanem kamatként keresték)
a kereskedelmi bank meg a jegybanktól kölcsönvett pénzt, meg a gyűjtött betéteket hitelezheti tovább, de a hitel/betét tartalékrátával le van szabályozva hogy ebből mennyi pénzt kell visszatennie a jegybanki számlára
ez egy fék, ami miatt a teremtett pénz a mértani sor szabályai szerint egy véges, konkrét összeghez konvergál végtelen betét/hitel körforgás esetén is
ami nekem vörös posztó, amikor a bankrendszer játékpénzekkel, pl utalvány, vagy elbonyolított derivatívokon keresztül próbálja a tartalékráta szabályokat megkerülni, és így túl sok pénzt teremteni
a túl sok pénzből alacsony kamatok és a buborék gazdaság tipikus félreallokációi jönnek létre, mint pl a megújuló hype, meg a 32. startup ami digitális golyóstollal akarja forradalmasítani a közösségi hálózatok működését
ezekről persze egy idő után kiderül hogy nincs mögötte valós produktum, elégetett egy csomó pénzt, becsődöl, rántja magával az őt hitelezőket, tulajdonosokat etc.
áru nem kell a rendszerbe, azt lehet importálni máshonnan
mármint nem kell megtermelni, ha van rá pénz, hitel, ígérvény, akkor adnak érte árut mások
a másik ami a GDP-ben megjelenik, az a szolgáltatás, tehát a kiscsaj a mekiben végighallgatja hogy mit rendelsz, és a kezedbe nyomja a szenyót, az amit ő csinált, az szolgáltatás, a mekiről magáról lehet vitatkozni hogy áru-e
Miféle fogyasztást? A Te gazdasági rendszeredben nincs fogyasztás. Ahhoz áru kellene, neked meg csak pénzed, hiteled, meg GDP-d van, árud nincs amit fogyaszthatnál, neked olyanra nincs szükséged.... legalább is ez derül ki a levezetésedből, nem szerepel benne sehol az áru.
....mondjuk a mátrainál most is volt ilyesmi mert az állam megvette a solar parkot könyv szerinti értéken, ami 1.7 szerese annak amennyiért most meg lehet építeni ugyan azt.
Ha kotelezoen atvennek az aramat magas aron, mint a szelkelepet, akkor az osszes csotrogany oreg, lepukkant eromu is mind termelne. Mert sokkal olcsobban lenne kepes termelni, mint a szel garantalt atveteli ara.
itt úgy volt (vagy van is? azt nem tudom) amikor privatizálták a lepukkant erőműveket, hogy majd a tőkés felújítja (...amúgy itt felvett kölcsönből is lett kifizetve, ilyen tőkések ezek) és ha jól emlékszem akkor 43ft ot kaptak 1KWh -ért, amit aztán a paksi 9 ft os kompenzált. Valami tőke arányos garantált nyereség vagy mi is volt a privatizációs szerződésben.
Egy hagyományos erőművet pl. nem lehet rendesen automatizálni, ellenben a nap- szélerőművekkel. Emellett minimális élőerőigény mellett, 0 üzemanyagköltséggel jár az üzemeltetésük
NOOORMÁÁÁLIS? Automatizálni a napot meg szelet? Mégis hogy gondoltad ezt egy napszak, évszak, időjárásfüggő erőmű esetén?
Csak eppen a celunkat nem ernenk el ugy soha Az pedig a CO2 csökkentese, a fosszilis üzemanyagok hasznalatanak csökkentese ... esetleg a regi csotrogany erömüvek bezarasa ... de ne kezdjük elölröl az egeszet ...
Ertem en, hogy hogyan gondolkodsz, csak szerintem nem ugy van. Pl.
A penzt a kereskedelmi bankok hozzak letre a semmibol, amikor hiteleznek.
Egy bank, ha kikölcsönöz egy összeget, akkor azt nem a semmiböl teszi, hanem a megfelelö "Központi Bank"-tol (FED, European Central Bank, Jegybank ...). Minden nap letezik (elektronyos) elszamolas ... es, ha nagyobb a bank bevetele, mint a kiadasa, ... akkor a maradekot atutalja a központi jegybankba.
Ha Average Joe felvesz 1000 dollar hitelt, akkor a bank letrehozott ennyi penzt a semmibol.
A Központi bank hozza letre a "semmiböl§ (miközben annak a banknak is vannak feladatai, mint pl. az ertekmegtartas, az inflacio minimalizalasa, penztömeg szabalyozas ...). Aztan felügyeli, hogy ezt a "semmit" az adott kikölcsönzö bank neki visszafizeti-e ...
Altalanos tevhit, hogy a bankok a beteteket hitelezik ki.
Minden banknak vannak sajat "asset"-jei (haz, lakas, epület, aranyrögök, auto ...), meg minden nap kapcsolatban allnak a jegybankokkal. Mint irtam, filler pontossaggal követik a napi kiadast, bevetelt ... A sajat "assetjeik" az ö dolguk, a jegybankkal törtenö kapcsolat NEM ... az szigoruan elö van irva!
A "minusz" a jegybankoknal fut fel, mert ök valoban nyitottak egy kontot, feltöltöttek bitekkel ... es azt kikölcsönöztek az adott banknak. De ezt a mutatvanyt csak akkor tehetik meg, ha pl. a McDonald´s-nal van eleg zsömle ... különben a hitelböl (amit a user felvett) nem lehetne egy hamburgert vasarolni. Eredmenykeppen a Mekdonac forgalma emelkedik, hiszen ö tud tovabbi hamburgereket kesziteni ... söt, nem is kell dragabban eladnia (inflacio), mert van ra kapacitasa ...
(Az USA gazdasaga ritkan fut ~80%-os cap-factor felett. Vagyis minden tovabbi nelkül es minden idöpontban emelni tudja termeleset ~10-20%-kal. Ha ez az emelkedes kitart, akkor elöbb-utobb invesztalnia kell (modernebb gepek, több akarmi ...)
Ha kotelezoen atvennek az aramat magas aron, mint a szelkelepet, akkor az osszes csotrogany oreg, lepukkant eromu is mind termelne. Mert sokkal olcsobban lenne kepes termelni, mint a szel garantalt atveteli ara.
az elméleted igen érdekes, az analógia ráhúzható az energiaszektorra IS :)
... a hétvégén belinkelt szélkerekes videódhoz fűzött kommentárod pl nagyon éleslátó volt. A kezdeti megújulós befektetéseknél
szimplán senki sem gondolt az "ártalmatlanításra". Gyakorlatilag a kezdeti iparági szabályozás annyira gyenge volt, hogy most igen
sok helyen isszák a levét. (kb, mint az atomenergetikai beruházásoknál)
De ezen a ponton kb megszűnnek a párhuzamosságok. Egy hagyományos erőművet pl. nem lehet rendesen automatizálni, ellenben a nap- szélerőművekkel. Emellett minimális élőerőigény mellett, 0 üzemanyagköltséggel jár az üzemeltetésük. EZÉRT versenyképesebbek a hagyományos erőműveknél. Nem véletlenül építenek megújulós kapacitásokat a hagyományos erőművek üzemeltetői, hiszen az amit
te "veszteségként" aposztrofálsz, az valójában az üzemeltetési költség.
Tendenciózusan elfelejted azt is, hogy a legtöbb erőmű nem épp mai darab. Egy nullára amortizált erőműben termelni pedig pont az éves amortizáció költségével egyező mértékű extraprofittal (mínusz a technológiai sajátságokból eredő esetleges extra üzemanyagköltség) jár.
És igen, az energetikai cégek haszna bizony tervezett, a költséghatékonyság jegyében próbálják fix áron eladni "előre" az általuk még
meg sem termelt áramot. Amennyiben ez nem sikerül, akkor a megújulós árammal kell versenyeztetni a saját termelésüket. A formula
tehát úgy alakul, hogy a megújulós projekt egységnyi amortizációja versenyzik a hagyományos kapacitások üzemeltetési költségeivel.
Könnyen belátható, hogy ilyen alapon nem, vagy csak nagyon nehezen lehetnek versenyképesek HA van a piacon megújulós kapacitás.
Annak kb. a harmada import. Vagyis az orszag ~30 TWh-t termel összesen.
Abbol Paks kb. ~17 TWh-t produkal. A többi erömüre marad akkor 13 TWh.
Az orszagban (allitolag) 8800 MW müködökepes erömü letezik (igaz abbol jo sok öregecske). Ebböl vonjuk le Paksot, marad ~6800 MW. 6800 MW-tal meg lehet(ne) termelni ~59,5 TWh-t egy evben.
De a 6800 MW erömü nem 59,5 TWh-t termel egy evben, hanem csak 13-at. Az pedig ~21,8%-os cap-factor. Hat az lenyegesen alacsonyabb, mint a magyar szelerömüvek cap-factora ...
A penzt a kereskedelmi bankok hozzak letre a semmibol, amikor hiteleznek. Ha Average Joe felvesz 1000 dollar hitelt, akkor a bank letrehozott ennyi penzt a semmibol.
Altalanos tevhit, hogy a bankok a beteteket hitelezik ki. Pont forditva van, a hitelbol, a semmibol letrehozott penzbol, lesz betet (minden adossag masik vegen papiron megtakaritas, vagyon, igerveny van), es nem forditva. A hitel/betet arany bankonkenti szabalyozasa csak arra szolgal, hogy ne legyenek olyan extrem helyzetek, hogy egyes bankok csak hiteleznek, masoknal meg megjelenik a generalt plusz penz.
A letrehozott plusz adossag masik vegen levo virtualis megtakaritas, vagyon igerveny aztan a vagyonhatas (wealh effect) reven noveli a fogyasztast, es azzal a GDP-t: aki gazdagabbnak hiszi magat, az konnyebben fogyaszt.
Ma Kinaban es az USA-ban is 4 dollarnyi plusz adossag (allami+privat) kell 1 dollarnyi plusz GDP-hez. Ez az arany folyamatosan romlik (volt ido, amikor 1 alatt volt a szukseges plusz adossag). De eleg jol tervezheto a GDP-novekedes az adossaggal. Tulajdonkeppen az USA is azt csinalja, mint Kina, csak naluk kisebb rahatas van a privat adossagra, mint Kinaban.
azt mondja a szerző, hogy más országokban a GDP a gazdasági aktivitás fokmérője, mert az egy mérőszám, amivel a már megtörtént gazdasági aktivitást lehet mérni
Kínában viszont a GDP nem utólagos mérőszám, hanem előre definiált cél. Tehát ha márciusban úgy látja a kormányzat hogy nem fog teljesülni az idei évre tervezett 6%os növekedés, akkor a nemzeti bank 'nyomtat' még pénzt, kihitelezik állami vállalatoknak, amelyek építenek még néhány hidat [a semmibe].
Végső soron a nyugati demokráciák is hasonló dolgot csinálnak a quantitative easing-el. A nemzeti bank ingyenpénzt ad a kereskedelmi bankoknak, hogy azok nyakló nélkül hitelezhessenek (és az így beszedett profittal komenzálják az előző válságból ittmaradt rosszul fizető kihelyezéseiken elkönyvelt veszteséget)
Ez egyébként szerintem összefügg a startup scenával, és a megújulók ámokfutásával is, egyik sem indulhatott volna el a QE ingyenpénzei nélkül, ez teremt olyan pénzpiaci helyzetet, amiben a nagy kockázatot is elviselik a befektetők mert a pénzért nem kell fizetniük, és nincs is máshova lehetőség kihelyezni.
A megújuló ilyen szempontból ideális, hiszen állami támogatások és politikai hátszél eliminálja a kockázatok jelentős részét, a költségek jelentős részét minden további nélkül a hagyományos energiaiparra lehet ráterhelni, illetve a lakosságra akik viszont lelkesen fizetik a magasabb villanyszámlát pl.
Ahhoz, hogy nojon a GDP, nem kell semmit termelni. Penzt kell teremteni a semmibol, amit aztan el lehet kolteni.
A semmiböl törtenö penzteremtes inflaciot generalna, hiszen a qtyakozmetikusnönek kell a píz lakasra, elelmiszerre, ... egyeb szolgaltatasokra ... azt pedig a semmiböl nem lehet fedezni ...
a lakashoz elerhetö lakasra van szükseg, az elelmiszerhez elerhetö es letezö elelmiszerre ...
Újra mondom nem termelésről, hanem árutermelésről szól a történet. Vedd ki abból amit fölvázoltál az árut. A nélkül, áru nélkül próbáld levezetni az adósságot, meg a GDP-t!
Akkor megegyszer javaslom, hogy magyarazd meg, hogy pontosan hogy termelt tavaly a termekadok egyenlege 6600 milliard forintnyi GDP-t, amit aztan a felhasznalasi oldalon elfogyasztottunk.
Vagy pontosan hogy termeli meg a GDP-t egy kutyanapkozi? Azt tudjuk, hogy a fogyasztasi oldalon hogy noveli a GDP-t: ha kifizetsz 50 dollart a kutyanapkoziert, akkor annyival novelted a GDP-t.
Ahhoz, hogy nojon a GDP, nem kell semmit termelni. Penzt kell teremteni a semmibol, amit aztan el lehet kolteni.
Valóban, erre mondják, hogy a megújulók destruktív módon hatnak a jelenlegi árampiacra.
Egyrészt a legolcsóbb termelőként (kvázi zéró termelési költség) mindenkit képesek kiszorítani amikor vannak, másrészt nem ütemezhetőek, tehát helyettesítő teremlési kapacitásokat kell fenntartani arra az időszakra amikor nincsenek.
A jelenlegi merev termelési strukturák egy bizonyos határ fölött ezt nem tudják kezelni.
Valóban két lehetőség van.
- Vagy a piacra bízzuk az átalakulást és akkor előfordulhatnak átmeneti zavarok az új termelési struktura létrejöttéig. Ez egy természetes folyamat, hiszen a piac mindig hibára korrigál.
- Vagy fiskális szabályokkal változtaunk a rendszer peremfeltételein, amivel arra ösztönözzük a piaci szereplőket, hogy időben kezdjék meg az átalakítást. Ez minden bizonnyal pazarlóbb, de zavartalanabb átállást tesz lehetővé.
Mindenesetre ne gondoljunk hatalmas katasztrófákra, hetekig tartó áramszünetekre, leginkább a nagykereskedelmi piacon egyre nehezebben kezelhető volatilitás várható, ami azelőtt kikényszeríti a változásokat, hogy ez magában a fizikai áramellátásban megjelenne.
Ez egyébként már jelen van, mégpedig a néhol negatív, néhol egekbe szökő, akár ezerszeres spot árak képében. Éppen ezért kezdenek az ezt simító akkus tárolók építésébe is, ahogyan a legújabb magyar elképzelések is tartalmazzák ezt... és persze belátván azt a gazdasági kényszerpályát amiről nemigen lehet nekünk sem letérni a nap és szélenergia termelés felfuttatását is:
Szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségének folyamatos vizsgálata
A villamosenergia hálózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése
A versenyképességi program is kimondja, Magyarországon uniós összehasonlításban magas a kifejezetten környezetszennyező energiaforrások aránya, amit a megújuló energiát termelő erőművek számának növelésével és a Paks 2 projekt megvalósításával lehetne csökkenteni. Új elem a megújulók 2030-as kívánatos részarányára vonatkozó célszám megjelentése is: eszerint a megújuló energiaforrások arányának a teljes energiafelhasználásban 13 százalékról 30 százalékra kellene emelkednie 2030-ra.
Javasolt új intézkedések a megújulók terjedésének támogatására:
50 milliárd forint szél és naperőművek támogatására
Ezek az elképzelések már az jövőbeni EU energiarendszerrel való kompatibilitás elérését szolgálják. Tudnunk kell, hogy a kompatibilitás itt nem techikai, hanem gazdasági jellegű.
Arról szól, hogy befizetői, vagy haszonélvezői leszünk-e az új rendszenek. Képesek leszünk-e lefölözni a hasznát egy rugalmas saját VER-el, vagy sodortatjuk magunk az árral és aláraendeljük magunk a piaci volatilitásnak megfizetve annak költségeit, hiszen nem leszünk képesek kihasználni az olcsó időszakokat, de kénytelenek leszünk megfizetni a drágát.
