Mindkettőben Budapest VI.kerület szerepel születési helyként.
Apa: Kovaltsik János, anya: Sztraka Anna, férj: Vasinka Béla.
A testvérek másik anyától (Faragó Zsófia)vannak, Sztraka Anna 1911-ben meghalt.
A házasságkötéskor Kovaltsik János a VIII.kerületi Déryné utcában, Sztraka Anna szintén ebben a kerületben a Horánszky utcában lakott. Utóbbi itt halt meg 1911-ben, feltételezem, itt laktak együtt.
Más : ha valakinél a házasságkötés (1930) bejegyzésénél UB 5/1937 szerepel, az jó eséllyel a halálozás lehet? Nem találtam meg sem az azonos településen, sem ott, ahol még előfordulhatna...
esetleg a halotti megkeresése, esetleg a születési megkeresése (persze ez szinte kizárt), a település megkeresése, ahol meghalt, a temető megkeresése, DNS teszt a leszármazottnak, és ez alapján család keresése, jogi ügyeket nézni (lehetett letartóztatott), földhivatal, és vagy cégek, ott szerződések megnézése (persze ez nem valószínű, hogy többet ad, mint amit már tudsz),...
Örökbefogadott személy. Születési hely és idő van meg, ill. anyja neve. Nem szeretnénk kapcsolatot létesíteni a szülőkkel, családdal, csupán kutatási céllal keressük az eredetet. Egyébként is az örökbefogadott személy már halott. Az örökbefogadás a Rákosi rendszer sötét időszakában történt.
Ó, nagyon szépen köszönöm ! Elnézést, nem találom a válasz gombot...
Az "itt esk." à megjegyzés rovatban azt jelenti, hogy ott esküdtek ? Ha igen, akkor végre az is meglesz !
Hogy lehet gyorsan keresni a Familysearch-on nem indexàlt dokumentumokat, anélkül, hogy végig kelljen lapozni adott esetben több év anyakönyvét ? Vagy Budapest esetében több kerületben egyszerre keresni egy adott év bejegyzéseit ?
Segítséget szeretnék kérni tőletek a következő felmenőimmel kapcsolatban:
Kovaltsik (variációk: Kováltsik/Kovalcsik) Margit Jozefa (néhol Jozefina) 1904. december 22-én született Budapesten a VI. kerületben a halotti anyakönyv (Dunaújváros, 1961) szerint, de a Familysearch-on nem találom a VI. kerületi anyakönyvben sem 1904-ben, sem 1905 elején. A család a VIII. kerületben lakott, ott sincs.
Tóth Mária 1864.november 11-én született Aradon az 1953-as dunavecsei halotti anyakönyvben, de az aradi 1864-es születettek kozott nem találom.
Vasinka Albert 1903. novemberben érkezett New Yorkba 19 évesen. A család a Józsefvárosban lakott, egy báty 1882-ben, egy öcs 1886-ban született. Albertet nem találom. Az 1884-es anyakönyvbol egy oldal hiányzik a Familysearch-on, a december 21-én kereszteltek. Ez a lap vajon az eredeti anyakönyvbol is hiányzik ?
Az 1913-as helységnévtár Kisgyántnak hívja a Pincehelyhez tartozó pusztát, az 1873-as pedig Kis-Gyantának, de az anyakönyvbe következetesen Gyántot írtak.
Úgy sejtem, itt egyetlen dolog okozhatott eltérést, ha a vőlegény nem jól mondta be a korát. Akár mert nem tudta pontosan, akár mert a húszéves menyasszony mellett sokallta a maga 29 évét. :)
Igen, elvileg meg is nősülhetett újra. Sajnos több adatot még nem találtam róla, de rajta vagyok. A családi emlékezet nem terjed ideáig, viszont az anyakönyvek alapján van a környéken egy másik bokornyi Salamon, akikről ez a család semmit se tud. Talán kiderül, hogy kapcsolódnak valahol, esetleg pont itt. :)
Egyetértek rferi-vel, simán lehet eltérés. Mit tudsz még róla? Halotti AK vagy 2. házassági? (Mivel Horváth Julianna 1896 előtt meghalt, lehet, hogy újraházasodott).
Sziasztok! Voltunk Bogláron, de egy haláleset miatt a családfakutatás kicsit háttérbe szorult. Pár hónap múlva viszont talán előkerül pár irat, akkor majd elmegyünk újra.
Addig is segítenétek ebben?
Salamon István és Horváth Júlia 1872. május 12-én házasodtak össze. A vőlegény ekkor 26 éves volt, vagyis 1846 körül születhetett.
Keresem Salamon István születését, de csak 1843. november 10-én találok ilyen nevűt, Salamon István és Nagy Katalin szülőkkel.
Lehet magyarázni valamivel ezt a három év eltérést, vagy máshol kell keresgélni?
Sziasztok! Töltöttem fel néhány battonyai görögkeleti anyakönyvi kivonatot. Reménykedem, hogy az őseim is köztük vannak. Szeretném a segítségeteket kérni a lefordításukra.
"A szabadságharc bukása után következő osztrák elnyomás két dologban is kedvezett Baracskának. Először is községgé szervezték, mert most már nem volt érdemes tartani a közbirtokosságnak sem a „puszta" jogállapotot, a kormány különben sem kedvezett a közbirtosoknak, sőt elvileg már most Baracskához csatolták az addig teljesen önálló Szentivánpusztát (Kajászószentiván, amit némelyek Felsőszentivánnak is neveztek, de ezt hamarosan elhagyták, mert ezt a nevet más helység viselte)."
