Profi! Majd a harmadik házam nekem is... :) Viszont nagyon tetszik ez a cellulóz-befúvásos megoldás, nem is hallottam még róla. Kikkel csináltattad, és mennyiért, ha nem titok? PLd. ezen a honlapon minden info fenn van (videók, képek, GYIK)
Nekem is van egy hasonló dilemmám, vagyishogy egy hete, amikor éjjel mínusz volt, de nappal plusz, a külső falon, közvetlenül a szarufák alatt, vízfoltok jelentek meg. Pedig a padláson hideg van. Először arra gondoltam, kicsapódik a tetőtéren távozó pára, de elképzelhetetlennek tartom, hogy onnan annyi kijut (pontosabban, hogy oda annyi bejut). Most meg arra gondolok, a fa magábaszívja a nedvességet (nincs még pácolva), éjjel megfagy, melegedéskor kiolvad.
Teljes mértékben át van itatva olyan szintelen, szagtalan és egésségre ártalmatlan anyagokkal, ami elriasztja a rágcsélókat, ill. tűzállóvá teszi az anyagot
Nem volt más szellőztetésünk, csupán az ablak nyitogatás, de most már nem is ajánlom senkinek, hogy csak simán egy szellőztetőgépben gondolkodjon. Mondom is hogy mért: egy hagyományos szellőztetőgép a mai éjszakát figyelembe véve beszívja a -10 fokos levegőt és azt továbbítja is a lakásba, igaz elszívja a szagokat is ill.a párát. A hővisszanyerős lakásszellőztető most nálam konkrétan/közbe megnéztem/ beszívja a -10 fokos levegőt a talajregiszter felmelegítette + 4 fokra és a lakásba /mivel 22 fokos levegőt szív el / a hővisszanyerőn keresztül 20 fokos friss levegőt fúj be.
Szia Zoli! Ahogy olvastam elkészültél, kíváncsian várom a fogyasztási adatokat. A celullóz szigeteléssel kapcsolatban érdekel leginkább a tapasztalataid. Üdv: Csongor Veszprémből
Az Ytongban sem 5, sem tíz cm EPS szigetelésnél nem lesz harmatpont, a harmatpont ugyanis az a hőmérséklet, melyre az adott levegőt hűtve a légkör vízgőzzel telítetté válna, vagyis a páratartalma 100% lenne. Pl. homogén falban sincs harmatpont. A 0 fok 5 cm szigetelés setén, -13 fok külső hőmérsékletnél valóban a falba kerül. De ez miért baj? Vigyázni kell viszont pl. a 38 cm vastag Poothermmel, mert abban 5-8 cm EPS esetén valóban kialakulhat harmatpont, és a pára kicsapódhat.
szia, a hővisszanyerős lakásszellőztetésről tudnál esetleg információ forrást adni ? Más szellőztető megoldás nem volt korábban beépítve (pl. Aereco ) ?
A "darált" papír hőszigetelés talán valóban drágább egy kicsit viszont a hőszigetelő képessége nem csak télen, hanem nyáron is kimagaslóan tökéletes. A másik nagy előnye azon kívül hogy nem vakarózol egy hétig mint a szálas anyagoknál, minden pici rést eltömít, mindenhova bejut.
Ha összejön a keret, akkor idén szeretnénk megcsinálni az aljzatszigetelést a konyhában és az előszobában. 2*4 vagy 2*5 cm vastagságra gondoltam. Jelenleg csak a döngölt földre van lerakva a járólap, és mezítláb jéghideg. Tapintós hőmérővel mérve a bejárati ajtótól kb 20 centire 7, a fal mentén 15, középen 16.5 fokos, a levegő 17°C. A bejárat előtt van egy kb 2*3 méteres terasz, így az ajtó alá kellene valami extra szigetelés, hogy ne legyen hőhidas. Én arra gondoltam, hogy a lábazatra belülről tennék ide valami szigetelést, mivel a teraszt elég macerás lenne szétbarmolni. Jó ez a megoldás? Ja és tud valaki hozzávetőlegesen EPS 100-ra árat mondani?
Biztos nem fogod megbánni. Az biztos, hogy a darált papír megoldásról úgy hallottam, hogy fajlagosan drágább, mint másik megoldások (üveggyapot pl.). Mekkora hőmérsékletet tartasz a házban?
Szívesen számolgatok. Mint már beszéltünk róla, a talajon fekvő padlóban többdimeziós hőáramok alakulnak ki, a külső-belső hőmérséklet pontról pontra változik, számítani csak számítógépes szimulációval lehet. A vonalmenti hőveszteségbe bele van kalkulálva a padló átlagos hővesztesége is. Hogy nem felület, hanem kerületarányosan számolunk, nem nagyobb elhanyagolás, mint egyenletes hőáramot feltételezni a felületen. A szabvány figyelembe veszi a padló magasságát, mert nem mindegy, hogy -2 m-en van (pince), vagy +1.5 m-en. A te példádban feltételezett 126 m2-es ház vonalmenti hővesztesége (mondjuk a kerület legyen 45 m), R=2.05-3.00 m2K/W hővezetési ellenállású padló esetében (k=0.48-0.33 W/m2K): Pincepadlónál 45m*0.4W/mK=18W/K; 1,5m magasságban levő padlónál 45m*1.1W/mK=49.5W/K. A te példádban 50,4W/K. Tehát kiemelt padlónál már eléri a szabvány szerinti számítási mód szerint a te táblázatod szerinti értéket. Üdv. Vanek
az olvasottakat ugy ertelmeztem, hogy 10-15 cm EPS+ kozetgyapot adja ki a 0.04-es lambda erteket, mig multiporbol a 8 cm. Termszetesen ha ez nem igy van, akkor mar mas a leanyzo fekvese, es ujra kell gondolni a terveket. A futendo belter 560 m3, mig a hulo felulet kb 400 m2, amiben benne van a haz felulete+3x az alapterulet (labazat, szint, fodem).
EPS rogzitese koporos vakolatra siman dubellel, vagy ragaszto+dubel parositassal tortenik?
Nyilaszarocserenel erdemes kibontatni a vasidom athidalokat es kicserelni modernebbre?
Egyik kereskedésben amikor kérdeztem, lett volna, de akkor éppen nem volt 18 Ft-ért 15cm hosszú műanyagbeütős dübel. De amikor megláttam és kézbevettem egy rövidebb fajtát, majdnem sírva elszaladtam. Azt az undormányos gagyi vackot még vakolat alá se tenném be. Szóval nem vettem belőle. Kínos lett volna lemondani, mivel úgy állítottam be, hogy kéne X darab (csak ezután láttam meg a portékát).
Ami már tuti, azt 36Ft-ért vettem, egyelőre csak próbához. De majd remélem találok olcsóbbat és jót.
Ez a Multipor ilyen áron nagyon nem éri meg. A hövezetési tényezője alapján nem értem miért lenne elég belőle fele vastagság? Feltételezem, hogy az EPS-sel vetetted össze. 0,045 kontra 0,04 W/mK, tehát az EPS még jobb is.
Köszi szépen, hogy összehasonlítottad a két számítás szerinti eredményt.
Az csak jó, ha gyakorlatban kevesebb a gázfogyasztásod, mint ami kijött a táblázatom alapján :)
Ahogy memorix is írta, ez egy egyszerű számítás lenne és még a pontossága is elfogadható szerintem. Én is írtam korábban, hogy bonyolultabb ennél a kép a különböző hőáramsűrűségek miatt. Őszintén szólva a bonyolult dolgokat nem szeretem, mint amilyen a "belsőudvaros" számítás, elriaszt a bonyolultsága, hogy nekiálljak átrágni magam és kitölteni, hiába ez a rendelet. De majd azért megpróbálom. Viszont továbbra is az a véleményem, hogy torz eredményre vezet, ha a padlón csak a vonalmenti hőátbocsátással kell számolni, ez alapján a sávon belül nem számol hőátbocsátással, pedig van ott hőátbocsátás.
A táblázatomban a havi bontásnál a delta T-re csak kb értékeket írtam, de átírható ízlés szerint.
Én sk csináltam az előző házunkon áthengerelhető színt. HASIT "rusztikál" volt a cucc, vödrös, glettvassal kellett felhordani, 1mm-es volt a szemcseméret és szivacshengerrel kellett áthengerelni, érdesíteni a felületet. A végére egész jól belejöttem. A lényeg az volt, hogy a 8m magas oromfalat is állvány nélkül egyedül tudtam megcsinálni létráról, mert a dörzsölés elmaradt. Volt olyan rész is amit levakartam és újracsináltam, de összességében jól jött ki a dolog.
A hozzászólásokból látom, hogy sok kérdés felmerül de kevés a konkrét válasz a megvalósítás hiányában. Talán tudok pár dologban segíteni.
Én egy 3 éve épült /saját építés/ nettó 207nm-es mediterrán jellegű családi ház boldog tulajdonosa vagyok. Házunkat 38cm-es ytong és annak rendszerelemeiből építettük. A lábazati részt/ami nem kapott semilyen szigetelést/ feltöltöttük,berézsüztük körbe járdát kapott azaz egy szintbe hoztuk a beltér padlószintjével. A nyílászárók minőségi fa k 1.1-es üvegezésü ablakok-ajtók voltak. A zárófödémekre 40cm isover hőszigetelés került. A padló alatt 5cm /sajnos!/ lépésálló hőszigetelés került, igaz beborítottuk hőtükörrel. A lakás fűtése padló és falfűtés kondenzációs gázkazánnal és egy külső hőmérséklet érzékelős /professzionális/szabályzóval. Szóval ez így önmagában hazai viszonylatban nagyon élhető ház volt egy problémával. A párával nem tudtam igazán mit kezdeni. Hiába volt szellőztetve meleg ki, hideg be, reggelre az ablakok alja ismét párás, vizes volt. Így én is hozzátok hasonlóan belevetettem magam a témába így a kivitelezőimmel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a passzívház elméletet átvinni a gyakorlatba. Azt már az elején tudtuk, hogy 100%-ban ez nem megvalósítható, de próba szerencse.
Szóval: feltörtük a ház körül az összes járdát leástunk a lábazat és az alap találkozásáig. A lábazatra felragasztottunk 3x10cm-es dau szigetelést dűbel nélkül, /mert ugye a dűbel is egy hőhid/ visszatemettük a lábazatot és újra megcsináltuk a járdákat. Ezt követte az ablakcsere. Az új abalakok 3 rétegü üvegezésű kívül pórszort alumínium, belül műanyag nyílászárók lettek. A nyílászárók nem a régi helyükre /falközép/ hanem a fal síkjára lettek kitéve így elkerültük , hogy legyen ablakspaletta, ami szintén egy hőhid lenne mert arra max. egy 2-3cm-es hőszigetelést lehetne tenni. A falazat hőszigetelését a lábazat fölé engedett dau-tól folytatódott 2x10cm-es dryvit ez átdűbelezve, majd erre egy 3cm-es dau teljes felületen, hogy a dűbelek is takarva legyenek. A háztetőre felszereltünk 10nm vákumcsöves napkollektort illetve egy talajregiszteres hővisszanyerős lakásszellőztetőgépet is beépítettünk. A födémekről leszedtük az isover szigetelést, és befujtunk egy isocell nevű szigetelőanyagot / darált papír/ 50cm vastagságban.
Mivel még csak pár hete készültünk el sok adatom még nincs, ezért csak január első hetére tudokok pontos infóval szolgálni.
2008 január első hete/ 7nap/ 186 köbm. gáz fogyott éjjel -2,-1 nappal +2,+3 fok volt
2009 január első hete/6nap/ 37,8 köbm. 1nap mivel egésznap napsütés volt 3,3 köbm. összesen 41,1 köbm. éjjel -6,-10 nappal -3,-2 fok volt. Ebben a köbm.-ben a használati melegvíz is benne van kb: 0.7köbm
A lakásszellőztetőnek hála a páratartalom teljesen ideális és mindíg friss levegő van a házban.
Mindezt fokozni lehetett volna ha a padló alatt legalább 20cm nikecell lenne, de azt már tényleg nem akartam megbontani.
Tudom most sokan azt mondják ,mert mondják, hogy ez aztán nem térül meg, de ha
valaki vesz pl. egy autót pláne drágát az se fog. Ezt szoktam mondani.
A multipor lamdája =0,045, az eps-é =0,04 ez nem indokolja a majdnem fel vastagságot, egy picivel vastagabb is kell belőle! Én csak oda tenném, ahol szükség van terhelhetőségre és tűzállóságra.
Egy valamire való kereskedés m2 re is ad. A többivel egyetértek, de azt hiába mondom a megrendelőnek, hogy vastagabbat tegyen, ha annyira van csak pénze, de volt kivétel is, csak akkor a színezés csúszott 1 évet az anyagiak miatt.
ha halot sem nem dm2-re adjak, sem nem m2-re, mert tekercsre adjak, de hagyjuk, mert tenyleg kakan csomot keresek itt csak.
a 18ft jo ar a dubelre, ez a lenyeg.
a masik lenyeg meg, hogy ytongra 5cm-t nem szabad tenni.
a kevesbe fontos ok, hogy lattuk hogy a tipli, halo, ragaszto, allvany, munkadij arakhoz kepest az eps ara olyan, hogy nem eri meg keveset tenni. plusz 5 centi az 600ft/m2.
a fontosabb ok, hogy kell paratechnikai meretezes. 30 centi ytongon ugy saccolom 5 centi eps eseten siman az ytongban lesz a harmatpont.
Ha az ytongra, vagy a többi falazatra ha elég az 5 cm-es lap amegfelelő K értékhez, mivel nem passzív ház, akkor 100 ból talán 15 ember használ vastagabbat. 15-ös tipliig egységesen 18-ért veszem ( vettem tavaj) A hálót négyzetméteben árulják nem dm-ben, de mint már írtam a tipli is annyira szükséges a dryvithez mint a többi. Aki a tiplire sajnálja a pénzt az csemperagasztót használ. A végén a látszat egyforma,, egy ideig. Házilagosan, (sógor, koma, jóbarát,) mindenji úgy készíti el ahogy akarja, akár tipli nélkül vagy csemperagasztóval.
Az első hsz emben 10 cm-t ajánlottam. Általánosságban és átlag árakról írogattunk,Te írtad az " extra" tiplit. Ha kivesézzük az egységeket, legolcsóbb a tipli 20/db aztán a háló 45/ m2, aztán a ragasztó 85/ kg és a tábla 125/m2/cm. Írhattál volna az XPS is az is extra a falra.
A dübel a rendszernek legalább annyira fontos része mint a többi, ebből adódik össze a végösszeg. Ha bármelyik alkotóelemét kihagyod, nem garantált a tartósság.
"A tipli a legolcsóbb eleme a dryvitnek, ezzel nem érdemes spórolni."
ez durvan fugg a vastagsagtol. pl 20 cm feletti dubelllel elofordulhat hogy aceltuskes lesz hirtelen. abbol meg aminek hohidmentesitett a vege, az 100Ft/db felett van. Ebbol 5db/m2 az kapasbol 5-600ft/m2.
Igen, termeszetesen olvastam, de ugyan itt szerepel az is, hogy kulso oldalra is ajanljak, epitesi infok is vannak. Emiatt a kettoseg miatt is erdekelnenek gyakorlati tapasztalatok, ha esetleg mar valaki hasznalta volna.
Azt is olvastad, hogy az " Az YTONG-MULTIPOR ásványi hőszigetelő lap elsősorban a lefelé hűlő födémek, illetve lakások, házak belső oldali falhőszigetelésére ajánlott. " ? Egyébként a tiplizés, ha mindenhol van 5db / m2 az a legjobb de min. 4 m felett. A tipli a legolcsóbb eleme a dryvitnek, ezzel nem érdemes spórolni.
1 helyen neztem, ott: Ytong Multipor 600x390x80 : 899 Ft+AFA / db (~3900 Ft+AFA / m2) Falazohabarcs: 7200Ft+AFA / 20 kg (emlekeim 3.6 kg/m2-re 1300 Ft+AFA/m2 ) vakolaterosito halo: passz
Kb 1 honapja kiserem figyelemmel a forumot, igy kepben vagyok az ablakra logatott polisztirollal, de nekem szemely szerint kisse idegen ez a megoldas. A multipor elonye szamomra hogy majdnem fele vastagsagbol megusznam, dubelezni 6m felett kell,a leendo spalettakat el fogja birni, valamint a viztaszitosaga miatt nem kell egybol vakolnom. Mivel hatalmas koltseg ez is illetve az EPS is, korul akarom jarni azt ami mellett leteszem a voksom. Igaz, ha bekuldom a szamlakat allambacsinak es nyerek, majdnem visszajon a szigeteles ara :)
A terasz reszleges bontasara azert van szukseg, hogy levihessem a szigetelest azon a reszen ahol a talajszint es foldszint kozott a terasz massziv betontomegje van.
Érdekelt, hogy mit lehet tenni, ha nincs lehetőség leereszteni a lábazat szigetelést. Az alapötlet az volt, hogy egy vízszintes (járda alatti) szigetelés is segíthet ebben az esetben. Kerítettem egy végeselemes programot a neten és kipróbáltam három esetet: 1) alap szigetelve (leeresztve alap közepéig, ideális eset) 2) szigetelés csak a talajszintig 3) szigetelés a talajszintig + járdaszigetelés
A programot csak kis csomópontszámig tudtam használni, ezért nagyon sok mindent kellett egyszerűsíteni. Az eredmények (hőmérséklet eloszlás és fluxus) a csatolt képekben. A fluxus diagrammokon megadtam a hőveszteséget is 1m-nyi falszakaszra (persze csak a többi esettel összehasonlításra alkalmas).
alapadatok
1) alap szigetelve A fluxus diagrammon látható, hogy nem véletlenül tesznek szigetelést a fal és az alap közé a passzívházaknál.
2) talajig szigetelve 15%-kal nagyobb a veszteség az ábrázolt szakaszon, mint az ideális esetben
3) járdaszigetelés 6%-kal nagyobb a veszteség mint az ideális esetben
Habár a számítások lehetnének sokkal pontosabbak (most csak egy fél méteres padlósávot tudtam megadni és a rétegek is elnyagyoltak) az látszik, lehet próbálkozni, ha nem tudjuk leereszteni a szigetelést az alap mentén.
A járdaszigetelés vastagságát nem érdemes növelni. Szélesíteni viszont lehetne.
Ha találok másik, nagyobb modellt megengedő, könnyen megtanulható programot, akkor további eseteket is kipróbálok.
Tényleg így van, ha rövid intenzív szellőztetést csinálsz, akkor csak a levegő hűl le a falak és a butorok nem, ha résnyire hagyod rövid időre az sz..rt sem ér, ha pedig hosszab ideig nyítva marad, akkor a falak és a butorok is lehűlnek, amit vissza kell fűteni. :))))
Szerintem külső homlokzati szigetelésre olcsóbb lesz a polisztirol, de a polisztirolhoz nem lehet az ablakot rögzíteni, de ha még pont a fal síkvával hozod egybe, akkor oké, nem sokkal ezelött volt szó az ablak elhelyezésröl néhány lapot olvass vissza.
Szigetelésben pedig a 8-10 cm vagy e feletti az ajánlott, itt a topicban 12 cm altt labdába se rugsz.:)
A födém szig vastagsága ok:)
Azáró és fékező fóliákat a szigetelés belső oldalra tesszük, a legjobb lenne a poszdorja fölé.
vagy solflex nyár vagy lélegző hőtükrös fóliát - az elvileg segít a nyári átmelegedés ellen (szakik majd kijavítanak, ha tévedek), és ha jól rémlik, 150-200ft/m2 áron meg lehet venni
" Abban az esetben, ha EPS mellett kell donteni, ott milyen a retegrend, egyaltalan van valami az EPS-en kivul (termeszetesen dubelen, halon es ragaszton kivul)? Milyen vastagsagu szigeteles kell, es ez arban hogy jon ki m2-re vetitve, vakolassal, szinezessel " EPS-ből legalább 10 cm-est tegyél, az kb. 0,31 K értéket produkál. Most találtam kereskedőt aki szín és kiegészítők nélkül 1350-ért adja a rendszert. A nyílászárók befordulásainál használj XPS-t
Friss csaladi haz tulajdonoskent szeretnek hoszigeteles ugyben tapasztalatokat szerezni, tanacsokat kapni. A haz amirol szo van es nyaron szigetelni szeretnek, a kovetkezo oarameterekkel rendelkezik: 1983-ban epult 72 m2 alapteruletu, 2 szintes, 38-as ikerselytes teglabol, koporos vakolattal. A foldszint kb 1 meterrel a talajszint felett van, es egy L alaku terasz fut korbe, szinten megemelve, az elejen lepcso... A foldszint alatt az alapterulet felen szuteren, a fodem vasbeton gerenda, valami belestesttel. Szigeteles szinte biztos hogy minimalis vagy 0. A nyeregteto alatti fodem fagerenda, rajta pozdorja ami a plafont adja, es par centi gyapot. A tetoter minimalis, igy lakhatasra nem lesz atalakitva, max tarolasra. A futesrol jelenleg egy C30-as FEG cirko gondoskodik, illetve a szuterenban egy vegyestuzelesu kazan is van. A rendszer a 83-as kornak megfelelo, colos csovek es ontottvas radiatorok.
Az elkepzelesem szerint a szigeteles+nyilaszarocsere 1 projekt lenne. Van tapasztalatotok az Ytong Multipor rendszererol? Osszehasonlitva az EPS-sel, meg van az az elonye hogy sokkal vekonyabb, megfeleloen szigetel es konnyen rakhato, es a teraszt is elegendo kb 10 cm-re megbontani a 40 helyett. Azt talaltam ki, hogy a nyilaszarok kiszedese utan befordulok veluk a belso falfelulet sikjaig, es az nyilaszarok igy gyakorlatilag mar a szigetelesbe kerulnek bele. Van ennek ertelme, haszna, egyaltalan megvalosithato technikailag? EPS-sel megtehetem ugyan ezt?
Abban az esetben, ha EPS mellett kell donteni, ott milyen a retegrend, egyaltalan van valami az EPS-en kivul (termeszetesen dubelen, halon es ragaszton kivul)? Milyen vastagsagu szigeteles kell, es ez arban hogy jon ki m2-re vetitve, vakolassal, szinezessel?
A fodem szigetelesere azt talaltam ki az olvasottak alapjan, hogy a pozdorjara alulrol gipszkarton kerul, felulre pedig 30 cm kozetgyapot lefedve valamivel hogy pakolhassak ra. Itt mindenkeppen biztositani kell a jarhatosagot a kemenyek miatt. A parazaro es paraatereszto foliak teren bizonytalan vagyok, ezeket hova kell tenni?
A futes a jovo zeneje, iden biztos nem fer bele, ezert cask arra vagyok kivancsi, hogy letezik vagy van ertelme egy olyan rendszernek ahol 1 gazcirko+HMV, egy vesztartalek vegyestuzelesu, es egy vizteres kandallo van?
Koszi elore is a jotanacsokat, segitseget es kritikat,
"a konferenciákon elhangzottakból mi valósul meg a kőművesek napi szintjén"
Na ja, én a beszólásokat bírom: "ezt mi nem így szoktuk; íróasztal mellett ezt nem lehet tudni". És 10-ből kettőt meg is sértődik, amikor kioktatom. Vagyis ennyien el is mennek azzal, hogy "ezt a cirkuszt nem vagyok hajlandó csinálni, nehogy már azt higyje, hogy minden úgy van, ahogy a könyvek leírják!".
Nem értem. Nem passzívházakól beszéltünk. Arra akartam csak felhívni a figyelmet, hogy az egyszerűsített táblázat bizonyos tényezőket elhanyagol. (Hőhíd, filtráció). Elhiszem, hogy ez egyszerűsített számítás, de te hidd el, hogy ezek a tényezők is léteznek. Mondjuk, télen kinyitod az ajtót, ha hazaérsz, időnként szellőztetsz, használsz konyhai páraelszívót, a lábazat akkor is hőhíd, ha szigeteled, stb. Részletes számítást igényel pl., hogy a koszorú milyen kiegészítő hőszigetelést igényel, hogy a falszerkezettel egyenértékű legyen. Mindegy, nem ragozom tovább. Kösz, de részletes energetikai számítást tudok magamnak ingyé is csinálni, és azt is tudom, hogy a konferenciákon elhangzottakból mi valósul meg a kőművesek napi szintjén Magyarországon, ahol a FMV a családi házaknál még mindig csak névleges általában, és nincs műszaki ellenőr. Minden nap látom.
A linken található csomópontok szerint,a lemezalap alatti XPS,2X12cm esetén egy átlag 130nm-es hasznos terű ház alatt kis híján 5 000 000 Ft,a homlokzati+lábazat 200nm cirka 2 000 000 Ft...
Mindkettőtöknek igaza van. A hőhídmentes épület fikció, mert vannakgeometriai hőhidak, van anyagváltás. Kivétel egy elegendően nagy sugarú, homogén gömb lehet (a föld alatt, hogy a Nap sugárzása se játsszon bele), de ez elég nehezen tölti be a lakás funkcióját.
A passzívházak hőhídjai viszont körültekintően kialakított csomópontok, melyek minimálisan zavarnak csak be.
Neomatik excelje egy egyszerű számoláson alapszik...igy bárki kitudja számolni, hogy körübelül mire számíthat...ha eltérő vastagságú hőszigeteléseket használ...sőt azt is megtudja nézni mi van ha az átlag hőmérséklet nem -4 fok...ha komplett energetikai tervet szeretnél kb.100eFt -t olyat is tudnak neked csinálni az építészek..
Szerintem fogad el, hogy ez nagyon leegyszerűsített számolás...
Bocs, rossz linket tettem be, ez a Sakret hengerelt vékonyvakolat, megnéztem egy vedren a címkét, azt írja, hogy alapozóként 0,25-0,35 kg, vakolatként 1-1,2 kg kell belőle,max 10%vízzel hígítható.
Én mint írtam is külön alapozót használtam és ezzel csak vakoltam,felhígítottam a 10% vízzel és így fogyott 1 kg/m2.
Alapozóként is megpróbáltam és azért nem sikerült használni mert nagyon száraz volt az alapvakolat, egyből odaszívta és nem tudtam széthengerelni. Jobban felhígítani meg nem jó, mert szétválik a leve és a sűrűje. Megvettem az alapozót, az híg anyag, könnyedén fel tudtam hengerelni (sima teddyhengerrel) és utána már nem volt olyan nedvszívó a felület, lehetett hengerelni (szivacshengerrel) a vakolatot.
A hőszigetelés elméleti értékét rontják az indítóprofilok, dűbelek, a hőingadozás okozta feszültségek, az ebből keletkező mikrorepedések, a nedvességfelvétel (bármilyen minimális is), a talpszelemenek, az átszellőztetések hűtő hatása pl. tetőtérben, a bármennyire szigetelt, de az épületből kinyúló erkélyek, előtetők, a bármennyire szigetelt, de a faltól eltérő anyagú pillérek, a bármennyire szigetelt, de a falnál mégiscsak rosszabb lábazat stb.stb. Nem olyan egyszerű ez, hogy négy sorban el lehessen intézni.
Hidd el, hogy minden épület hőhidas, a legjobban szigetelt is! (mondjuk, a félgömb alakú, föld alatti nem... Hőhíd a pozitív sarok, a "T" csatlakozás, stb. Ez nem kivitelezési hiba! Félreértettél egyébként: a tényleges gázfogyasztásunk kevesebb, mint a Neomatik táblázata alapján kijött érték.
Elég jól sikerült ez a táblázat... Legalábbis engem megnyugtatott :) Ha igazad van, akkor nem kell már sokat görcsölnöm a kazánnal az optimális fogyasztás eléréséig. :) Jó játék, köszönöm!
Egy kérdés: jól láttam, hogy a szükséges gázmennyiséget egy az egyben számoltad ki a gáz fűtőértékéből, tehát 100%-as hatásfokkal dolgoztál?
A belsőudvaros, részletes számítás (egyébként a jelenleg érvényes rendelet :-D) szerinti átlagos hőátbocsátási tényezőm (U) összességében magasabb, mint a te táblázatod szerint. (Hiába alacsonyabb valamivel a padlón keresztül a fajlagos hőveszteség, a hőhidak, hiába minimálisak, de sokat dobnak rajta!) Ezen kívül a filtrációt is figyelembe kell venni (ld. Bediiii 18135 hsz). Viszont a táblázatodból számolt várható gázfelhasználás nálam kb. 20%-kal nagyobb, mint a több éves tényleges, valszeg a felvett havi átlaghőmérsékleteid túl alacsonyak. Érdekes a Meteorológiai Intézet éves 100 adatsora
Nekem is csak 6 cm eps100 van a padlófűtés alatt, és mikor eszembe jut, mindig aggódok egy kicsit, de nem fért több. Viszont mostmár jobban aggódok a lábazat miatt, ami a belső padlószinttől csak kb. 45 cm-rel ér véget a külső talajon és a szélesebb sávalap miatt nem is tudtam lentebb vinni az xps-t.
Akkor jó, már kezdtem aggódni, hogy kevés lesz a 6cm EPS a padlóba. Bár még mindig bennem van, hogy a padlófűtés miatt több hőszig kéne a padlóba. Szóval nem bánnám ha több lenne, csak nem fér el több az ajtószárny miatt. A lábazaton a 8cm vastag szigetelés a padlószint alatt 60cm-nél ér véget, emiatt nem aggódok.
Megtennéd, hogy az én táblázatomba beírod a te adataidat és a végeredményt összeveted a "belsőudvaros" számítással? Kiváncsi vagyok, hogy mekkora eltérés adódik.
Az "Energiatudatos épületfelújítás" című kiadványban van egy érdekes ábra. Hiába van a teljes felületen a padlóban néhány cm szigetelés, szigeteletlen lábazat esetén -5fok külső és +20 fok belső léghőmérsékletnél a padló hőmérséklete belül, a fal mellett kb. +6-9 (!) fok, kb. másfél méterrel beljebb viszont már +14-15 fok. A lábazat vagy a szélső sáv (kb. az emlegetett másfél méter) vastag szigetelése esetén a padló hőtechnikai viszonyai jelentősen javulnak, viszont a padló belső részeinek vastag padlószigetelése érdemben nem javít, még hőérzetben sem, nemhogy hőveszteségben, vagyis nincs értelme, gyakorlatilag kidobott pénz. (Az ábra szerint a lábazat mélyen besüllyesztett szigetelése a leghatásosabb.) Ezeket az adatokat mérték és modellezték, nem elméleti megfontolások.
Vegyél autofényezők festékboltjában 1 m széles barna vastag csomagolópapír szerű papírgurigát (ezzel takarják a kocsikon a festeni nem kívánt részeket). Valami 6000 Ft volt a 15 kg-os tekercs és kb 200 nm2 van rajta. 30 Ft/nm2 és 100% páraáteresztő!!! Az 5 cm széles ragasztószalaggal táblásítható a kívánt méretre. Nálam 3 éve van fent, kifogástalan állapotban van az üveggyapot is és a papír is!
Igen. A padló belső részének hőveszteségét "belekalkulálták" a vonalmentibe. Saját adatainkat végigszámlva, és a többéves fogyasztási adatokat figyelembe véve egyébként nagyságrenben jó eredmének jönnek ki. Mindjárt kiderül, hogy a hőigény (-13 fok külső hőmérsékletnél) messze nem a többször emlegetett 50-60 W/m3. És kideül, hogy a legkisebb kazán is "túl nagy".
A biztosító csak akkor köt bele, ha káresemény van: de akkor durván. Ezen okból kifolyólag bármire megkötik a biztosítást, aztán ott az apróbetűs rész, ami a lelkedre köti, hogy ha a káresemény időpontjában "ez meg ez meg ez" nincs meg (pl. "a falazat szilárdsága minimum 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű" vagy "a nyílászárók tokszerkezeteit 10 mm átmérőjű köracél keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon - a falazatokhoz kell erősíteni 300 mm-enként; a minimális beépítési mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén") akkor nem fizetünk vagy csak a tényleges kár töredékét.
A betörő pedig már épp elég jól tudja, hogy a szigetelés a barátja. Mint ahogy a műanyag ablakok is: alig van olyan, amit melegítéssel ne lehetne gyorsan kinyitni. (Az építészem egyik házának ablakát úgy törték be, hogy az egész 90x150-es ablak egészben esett be a házba: kiszakadt a helyéről, amikor egy 30-as téglával próbálták beverni a biztonsági üveget.)
Azt persze mindenkinek magának kell mérlegelnie: bevállalja-e, hogy egy betörő könnyedén besétál vagy áldoz ennek megakadályozására. Én csak azt tudom, hogy akinek egyszer már állt hívatlan vendég éjszaka az ágyfejénél, az bármit megtesz ennek kivédésére.
" És a betörő se fogja tudni, hogy most van az ablaktok körül EPS/XPS vagy nem. " A rutinosabb már a bejárati ajtó nem üvegezett alsó részén szigetelését olvasztja ki
Amennyire én tudom, mindenki tűzőgéppel csinálja. Szerintem sem tökéletes megoldás. Ha van a fóliához jól tapadó ragasztószalag, akkor rá lehet ragasztani, így fedve lesz a lyuk.
Hát nehezen tudom elképzelni, hogy ebbe belekötne a biztosító, persze nem tartom lehetetlennek. De ha ilyen logika mentén állnak hozzá a témához, akkor egy könnyűszerkjezetes házat nem lehetne biztosítani, se egy ytongot. De a téglát is ki lehet flexelni.
Az meg a másik, hogy a biztosítós figurának nem kell az orrára kötni, hogy milyen az ablak körüli falszerkezet. És a betörő se fogja tudni, hogy most van az ablaktok körül EPS/XPS vagy nem.
Sajnos azt nem tudom, hogyan kéne számolni. Kb a padlóhőszigetelést (6vm) és a betont (23cm) vettem bele, illetve ez nem igaz, mert akkor 0,61 W/m2K jött volna ki, de a táblázatba 0,4-et írtam.
Meg a ott hővezetéssel megy el a hő, viszont nem -10 fokos a talaj, mintha ugyanez a felület a téli levegővel találkozna. Emiatt írtam kisebb k-t, és ezért nincs a talajra más "külső" hőmérséklet megadva. Szóval gőzöm sincs, hogy kéne ott számolni.
Köszi, ez bíztató. Látom a leírásnál jóval kevesebbet használtál a színezőből. Teddyvel felment szépen? Ha jön majd a jobb idő, rászánom magam és nekiállunk. Már csak azt kell kiszámolnom, hogy a meglévő 4-5cm-re mennyi ps-t érdemes még tenni. Majd igyekszem wattolgatni a csekélyke tudásommal, a nemrég belinkelt táblázat szuper segítség lesz. Igazából nem szeretnék feleslegesen +12-t feltenni, mert van vagy 30-35nm üvegfelület, a padló valószínűleg olyan amilyen, a mennyezet most gipszkarton+3cm-es farost+2x10cm üveggyapot, a külső falak 44-esek, tehát nem biztos hogy lényeges különbség lesz +5 vagy plusz 12 cm között, de majd még számolgatok... Kösz még1x.
Már amennyiben a szigetelésben lévő levegő páratartalma, valamint a szigetelés és a fólia tetőtér felőli része közötti hőm. különbség pont úgy jön ki, hogy kicsapódik... Ha jól sejtem...És Ti itt mind megvettétek a többszáz forintos fóliát?
Én nem tettem rá semmit a padláson, ledeszkáztam és a deszka tetejére farostlemez táblákat terítettem. Inkább a por ellen mondják, hogy kellene valami,én 20 éve csináltam és még mindíg szép sárga az üveggyapot.
Ha kilátszik a háló vagy túl vékony a vakolat, vagy picit sűrűbbre kellene keverni a ragasztót a vakoláshoz. De beglettelheted még egy réteggel is.
Én a Sakret hengervakolattal vakoltam, az alapozóját jobb megvenni alá, bár írja,hogy saját anyagával alapozható,nekem nem jött össze. A hengereléshez ehezvaló szivacshengert kell venni.
Beton kerítésoszlopot biztos be lehet vakolni, mert betonfelületre is jó.
Anyagbeszerzés ügyben kérnék még egy kis segítséget: a födémen az üveggyapotra kéne tennem valami páraáteresztő fóliát, de ott ahol a gyapotot vettem, csak valami bazi drágán, 340Ft/nm áron volt ilyen. Namost ez szinte ugyanannyi, mint az üveggyapot (az 490 körül volt 10cm), ami azért mégiscsak túlzás. Tudtok ajánlani valami normálisabb árú páraáteresztőt? Egyáltalán mennyire nélkülözhetetlen a páraáteresztés felülre? Alulról párazárva van, tehát a szigetelésbe csak felülről kerülhet pára, nem? Ha ott is párazárom, és a tető egyébként sem enged be esőt, akkor honnan megy bele pára?
A másik a homlokzati simítás. Most még csak a bejárati ajtó körül tettünk fel 8centis ps-t, az itt olvasottak alapján előbb ráhúztunk egy vékony vakolatot, aztán abba fektettük a hálót, aztán arra simítottunk még rá. De száradás után eléggé látszik a háló, tehát nem lett szép sima a felület. Vastagabban kellett volna a hálóra menni, vagy utólag még 1 munkafázisban szokták ezt simára vakolni, és legvégül a színező? Tavasszal lehet hogy nekiesnénk az egész házra rádobni még 8-10cm-t, de jó lenne szépre kihozni.
A teddyvel kenhető színezővakolat milyen néven kapható? Kerítésoszlopokat is lehet vele vajon színezni?
Mennyire problémás az, hogy a párazáró fóliát tűzőgéppel rögzítették a hajópadlóhoz (szarufák feletti szigetelés, szarufákon hajópadló, hajópadló borítás fölött a párazáró, utána a kőzetgyapot és a páraáteresztő)? Nem fog ezeken a kis lyukakon átmenni a pára a szigetelésbe?
Szerintetek ha egy ház jópár évvel ezelőtt kapott egy 4cm-es külső szigetelést, alapvakolattal, de még színezés nélkül, akkor újabb 8-10centit erre a hálózott vakolatra érdemes ragasztani, vagy van valami hátránya, és inkább le kellene bontani a régi hálót, hogy ps a ps-re legyen ragasztva?
Egyébként a tetőre nemrég raktunk az eddigi 10-re még 10cm üveggyapotot, és 1,5 fokkal nőtt a lakás hőmérséklete azonos beállítások mellett (elromlott a termosztát, úgyhogy jól lehetett mérni...)
Nálam az új házban 35-ös víz kering napi 8 órát .... hülyeséget beszélek: termosztát 22,5-re állítva és 8 órát kering a víz, de nem tudom, hogy hány fokos? Max. 35 (vezérlés talán egy hónap múlva)...
Most nem tudok olyan - működő - oldalt, ahol ezt meg lehetne nézni, de vannak saját adataim Bp. XV-re. Itt az elmúlt 1 év így nézett ki (persze ez erősen függ a mikroklímától):
Hááát, a hőérzet az nagyon ott van a szeren. most ebben a hidegben 31c víz kering a nappali-konyha (egyben van) falfűtéscsövekben, 280m cső 55m2 fűt, plusz padló temperálva 26c vízzel, 24 fok van, még nincs vezérlés, csak a kazánon egy jól eltalált külső hőmérséklet vezérlési görbe. 28 fokos víznél 22c fok van.
A filtráció tényleg nem a szellőztetést jelenti. Viszont a "filtrációs (hő)veszteség"-en a gépészek minden, az epítmény határoló felületein áthaladó levegő okozta hőveszteséget értenek, és így is tüntetik fel a számításokban. Ez magában foglalja: - A légtömörségi hibákon átjutó levegő veszteségeit - Az elkerülhetetlen ajtó/ablak-nyitások veszteségeit - És a szándékos szellőztetés hatását
Ha tényleg annyit szellőztetnénk, ami élettanilag ideális lenne, akkor tartok tőle, hogy ezekből a szellőztetés lenne a legnagyobb veszteség.
a filtracio nem a szelloztetest jelenti. wulfin megmondja hogy egy agyondolgozott haz total minden becsukva napi hanyszor csereli le a levegojet a hibakon keresztul. ugy saccolom, hogy egy nem szejjelkuzdott haz naponta tobbszor!
javarj. tavaly nem volt szigetelesem, es a mernok szamolasa is a szigeteltre vonatkozott. viszont tavaly nem futottem az egeszet. ugyhogy a gazos resz vagy veletlen egybeeses, vagy szigetelve de az egeszet futve kb ugyanannyi lesz :-)
Bedobtam az adataimat, az eptaros retegrend szerkesztovel saccoltam fal, fodem K ertekeket, es 22/-15-re 6600W jott ki. A mernok anno gondolom winwattal 9kW-t szamolt, de abban a szellozes, meg az ablakok tajolasa, sugarzasi vesztesege meg a franc tudja mi is benne van.
es kihozott 1760m3/ev gazt, ugy hogy nekem a tavaly nov-nov 1700m3 volt!
Szia,talajon fekvő padló esetén hogy számolsz hőátbocsátást?Rétegrendszerkesztőbe felülről lefelé egyértelmű a dolog,de az alap tetejétől számoljak földfeltöltést?
Gázfogyasztást számolni viszont inkább a fűtés idény átlaghőmérsékletével érdemes. Nincsenek adataim havi bontásban, de mintha a téli hónapok átlaghőmérséklete is 1-2 fok szok lenni.
Ugyan nem számolt a filtrációs veszteséggel, de az egyéb nyereségekkel sem. 3-4 ember és a villanyos kütyük simán fedezik azt. (Szinte mindenki lusta a napi 1-2 x 5 perc szellőztetésnél gyakoribb légcseréhez.) Ha meg van szellőzőrendszer, akkor 1kW körül lehet a hőigény.
Saját példámon: a WinWattal számolt transzmissziós veszteség 30%-kal nagyobb, mint a gázfogyasztásból (100% hatásfokkal) számított energiabevitel.
Tud valaki linket havi átlaghőmérsékletekre? (Sokéves átlag érdekelne)
A mi házunk - 8*12-es alapterülettel - kapott végül 10 centi kőzetgyapotot a falra + a födémre, 2 db 3 rétegű üveg ablakot (3 ablak maradt a régi) + 2 2 rétegű, de argonos üvegajtót + 1 cserépkályhát. Az elmúlt két évben a gázfogyasztásunk 3 illetve 4 gyerek neveléséhez szükséges melegvizet is beszámítva 1000 m3 + kb 2 m3 tűzifa.
Korában - szigetelés nélkül - 3200 m3 volt.
Amit még szeretnénk majd, az egy a mostaninál (bontott anyagból, de sütővel) szebb cserépkályha - rákötve a központi fűtésre, és napkollektor a melegvízhez.
Ez így nem igaz: ha megfelelő vezérlést valaki össze tud hozni, akkor a HMV is megoldódik. Csak ez külön pénz.
Másik oldalról: optimális esetben 7 év (nagy hozamú kút), rosszabb esetben 17 év alatt megtérül a felújításokkal számolva is. De ha beleszámolod az inflációt (contra) ÉS ha beleszámolod a mai gáz helyzetet (nem jön gáz - pro) ÉS ha beleszámolod a gáz jövőbeni árát (pro) ÉS ha beleszámolod az áram jövőbeni árát (contra).... szóval akkor mondd meg, hogy hány éves a kapitány!
Pl. könnyebb oldalról támadni az ablakot (kiflexelés) emiatt a biztosító sem fogadja el megfelelő mechanikai védelemként. A légzárás a legtöbb pur hab esetén problémás és olyan is kevés van, amit arra találtak ki, hogy EPS-sel "találkozzon". A légzárás oldaláról persze megoldható speciális tömítőanyagokkal (pl. Illmod 600) csak drága.
A fal belső felének a hőmérséklete lényegében ugyanaz lesz, de a túl nagy ablakfülke kicsit negatívan befolyásolja a belső hőérzetet. ... Összességében ott ahol nem gond a nagy párkány, lényeges probléma nem lesz, igazad van.
Csináltam egy táblázatot, ahova beírva az adatokat kiszámolja a ház fűtési hőigényét, teljesítményigényét, valamint megmutatja, hogy mennyi lesz a fűtési költség, villanyra és gázra.
Ha valami nem érthető benne, vagy esetleg hibát találtok, akkor szóljatok!
jahajj. szoval a hazad veszteseg 0 fokra 2kW. az egy dolog.
megadni hivatalosan a -15 fokra szamolt veszteseget szokas. es az altalad szamoltakon kivul beleszamoljak a filtracioos vesztesegnek nevezettet (ugymint szellozes) is, meg levonjak a benapozasi nyereseget, stb.
Nekifutok, legfeljebb majd az orromra koppintanak, ha hibás.
Saját számításom hőveszteség ügyben:
Hazánkban január-februárban az átlag hőmérséklet 0 fok, a lakásban 20 fok (átlag)
Falazat:
100nmx0,2x20fok = 400W
Nyílászárók:
20nmx1.0x20fok = 400W
födém:
100nmx0,2x20fok =400W
padló:
100nmx0,3x15fok = 450W
Összesen: 1.650W pesszimista kerekítéssel: 2kW
2kWx24órax31nap = havi 1.488kW
Nem áltatom magam 105%-os hatásfokú kazánnal, vagyis 1köb gázból 7kW-al számolok.
Vagyis havonta 212 köb + HMV
Fűtési szezon 6 hónap, átlagosan 4 keményebb téli hónapnak nagyjából megfelelhet, vagyis 4x212 =848 +HMV
Vagyis igencsak megjöttünk az éves 1.000 köb környékére.
Azért egy 2kW veszteségű ház éves gázfogyasztása inkább közelíthet az 1.000 köbhöz.
Magam épp ilyesmit tervezek építeni, de hőszivattyúval lesz.
Igaz, hogy új építés lévén, megtehetem, hogy a gázt be sem hozom a telekre :)
Így már mindjárt kevesebbe kerül a hőszivattyú.
De, hogy ON is legyek:
A szigetelés-szigetelés-szigetelés egy ponton túl nem állja meg a helyét, mert mint mindennek, annak is van egy optimuma, amin túl nem arányos a nyereség a befektetett pénzzel.
Eljön az a szint, ahol a hővisszanyerő szellőzéssel többet lehet fogni, mint a további szigeteléssel .
Úgy gondolom, hogy a 2kW (az én esetemben ez k=0,2 körüli falazat, 1,0 ablakok, 0,3-padló és 0,2 födém) pont az a határ, ahol egy saját építésű szellőző rendszer többet hoz, mint bármi más.
pl a gaz azert is rossz pelda volt, mert ha olyan kicsi az igeny, hogy evi 40000ft a gazszamla, akkor szopacs a gaz, mert a bevezetes, a kazan ehhez kepest tok durva koltseg, es a kemeny meg a kazan eves ellenorzesenek koltsege osszevetheto lesz a gazszamlaval.
csak azt akartam mondani, hogy ket kulon szál van az egeszben
1. hoigeny csokkentese 2. olcso hő szerzése
Ha csak a 2-esen nyomulunk, akkor felrevezetjuk magunkat. Ha meg az 1-eset rendesen megcsinaltuk, akkor a 2-es eljelentektelenedik, hiszen kicsi a hoigeny.
"Viszont minek megvenni, amikor azt az evi 400m3 gazt rohogve kifizeted egyebkent is."
Foleg ha nem lehet kapni:) De viccet felre teve nem csak hoszivattyu van. En is alaposan korbajartam a hoszivatty kerdest es elvetettem. Jobb megoldas szerintem a biomasszas futes.
naja, csak ha lecsokkentetted az energiaigenyt, akkor sohamegnemteruleve valik a hoszivattyu
Mert ha 15kW a haz vesztesege nagyhidegben, es evi 3000m3 gazt hasznalsz, akkor 3 millas hoszivattyu kell, de van esely hogy 15 ev alatt behozza az arat.
Viszont ha 2kW a veszteseg, akkor hiaba eleg a 2kW hoszivattyu a 15kWs helyett, nem hetedebe kerul, hanem mondjuk csak a felebe/harmadaba a fentinek. Viszont minek megvenni, amikor azt az evi 400m3 gazt rohogve kifizeted egyebkent is.
Mar hogy a fenebe ne lehetne kivaltani. Csak a megkozeleites rosz. Nem azt kell csinalni hogy a a bazi sok X energiat valtjuk ki valami massal. Ez nem megy, a fosszils energianak nincs ilyen teren alternativaja. Ha viszont az X-et lecsokkented X/10-re akkor mar jatszva ki lehet valtani. Ergo energia hatekonysagra (pl szigetles) kell kolteni elosszor nem draga hoszivattyura.
ha már szigetelős topik hagy éljek egy topiktársunk szavaival amit majd mindennap leir valahova.... ;)
szigetelni, szigetelni, szigetelni, az el nem használt energia a legolcsóbb energia... ;)
jelenleg szerintem egy villanybojler jobban megtérül mint egy hőszivattyú... pláne ahol még keményebb mínuszok is vannak... persze Izlandon nagyon jó.. jaaa ahol a földől feljövő energiát még hűteni is kell hogy felhasználható legyen....
OFF OFF OFF OFF OFF!!!! és előre is bocsánat! Én csak azt nem értem ha mindenki szerint rossz ez a rendszer akkor miért nem változtat rajta senkin???? ON
én csak azért probáltam megmagyarázni hogy aki kérdezte az ne menjen holt vágányra és ne akarjon 5500ért csináltatni mert lehet hogy társasházi szinten rosszabbul fog járni mintha egyenesen keresne egy hivatalos vállalkozást... 5500 + büntetés, + jogi procedúra, plusz vállalkozó lelép + 15000 annak aki el is végzi a melót.... az azért sok....
Nos, mi a cégnél készítettünk gáz és geotermikus fűtést is, de ilyen "tiszta" összehasonlítást egyelőre nem tudok adni, mert ebben a hidegben (-5 alatt) - egyelőre - szükség van a gázra is. Ismét csak "egyelőre" még nem sikerült kitapasztalni az optimális beállításokat sem.
Érzésre kb. fele lesz a geotermikus fogyasztás a gázzal történőnek és ha nincs tartósan -5 alatti időjárás valószínűleg nem is kell a gáz, bár a hideg éjszakák után mindenképpen szükséges lesz a reggeli rásegítés.
Több "hibaforrást" látunk a kivitelezésben/tervezésben: - geotermikus fűtéshez mindenképpen nagyon jól szigetelt épület kell (nálunk az egyik "top" geotermikus rendszereket forgalmazó/telepítő cég csinálta a terveket/kivitelezést, de pl. nem egyeztettek a szigetelésről az építésszel) - alacsony előremenő hőfokot kívánó fűtésrendszerre van szükség: padló, fal, mennyezet fűtés (nálunk fancool-okat telepítettek ami keveri a port, zajos és időnként nagyobb a hőigénye, mint amit a kutak adni tudnak; ahol a padlófűtésre lett méretezve a hőigényre ott sokkal kevésbé jelent gondot az éjszakai hideg idő) - jó vezérlés kell(ene): már az otthoni rendszernél is problémát jelent a megfelelő vezérlés hiánya (egy nagyobb épületben a thermométerek kevesek), itt ennek hiánya sokkal jobban érezhető
Még egy: a kivitelezők elfelejtik tájékoztatni a megrendelőt, hogy a szivattyúknak elég jelentős energiaigénye van. Ebben persze nincs semmi meglepő, csak az ember hajlamos nem gondolni rá. Persze egy családi házban nem nagy dolog, ha a 3x16 A helyett 3x25 kell, csak jó lenne ha ezt az előtt tisztázná a tervező/kivitelező, mielőtt telepíti a rendszert: tapasztalataink szerint ez általános, 5 helyről kértünk részletes árajánlatot.
A fentiek után egyelőre nem hiszek a megadott élettartam/karbantartás igényekben (évente "karbantartás" akár mit is jelentsen és 10 évente "felújítás", ami cirka a telepítési költség 10%-a), majd ha látom!
Ha a szerelőbetont az alapra rálógatom és méretezett vasháló is van benne, akkor az födém.
A szerlőbeton szerepe, hogy a vízszigetelésnek és/vagy a vasalás elhelyezésének jó szilárd szennyeződésektől mentes felületet adjon. Tehát a legalsó tisztázó réteg a föld felett, nem pedig rálógatott födém.
Hidd el, megértem a problémát, és a hiba nem az ön készülékében keresendő. Pont az a baj, hogy a rendszer rossz. Ha belegondolsz, az állam a 30% támogatással gyakorlatilag csak visszaad egy töredéket a befizetett adóból, ami bőven több ennél. A te áraid teljesen érthetőek, és én is ilyesmi áron dolgoznék.
Te még mindig kevered, és nem veszekedni akarok, csak segíteni. "Ha a tégla lelóg az ölég nagy baj... De jó hogy az MT-nél nincsenek ilyen kérdések... :) Ez legalább olyan jó mint mikor a sávalap közé öntik a szerelőbetont, nem pedig rá. " A szerelőbetonnak a sávalap vagy lábazat között a helye, a vasalt aljzatnak meg rajta. A 18084 hsz ban feltett kérdésedre a 18086 hsz ban már válaszoltál, hüüüm.
"A sávalap kiegyenlítőbenton szerepét is megoldja ha a szerelőbetont rálógatjuk és ha van benne vasháló" Ezt is érdekesen leírtad, ez legalább olyan jó mint,, a balos index belever a kipufogóba.
"A falsíkra rakott ablakkeretre történő szigetelés rálógatás nem ugyanazt a hőtechnikát adja, mint a flexeléses megoldás."
ezt nem értem, mitől lenne más?
10cm szigetelés takar ablakon 3cm+1cm purhab szerelési hézagot, a fal tökéletesen el van szigetelve, a flexeléses megoldással gyakorlatilag ugyanezt próbálod elérni, hogy a falon mindenhol azonos szigetelés takarjon a külső hidegtől. nálam pont egyformának tűnik a fal belső hőmérséklete és a káván az ablak melletti hőmérséklet. tökéletesnek tűnik a szigetelés
Én ki zsinóroztam az ablakosoknak a szigetelés belső síkját, ezt amúgy is kellett, hogy a fal mit mutat és ehhez tették szépen az ablakokat, ezután nem volt nehéz a szigetelést szépen ráfektetni az ablakokra.
Nálam szintén külső síkra kerültek az ablakok, sőt 1 cm-rel még kijjebb is, a szigetelés szépen rá takar 3cm-t. Nagyon jó lett, az asszonynak nagyon tetszik a széles belső párkány (30cm), persze a macskáknak is. holnap rakok még fel képet a belsőről is és a külső szigetelésről is.
bocs hogy igy laikusként belevau de szvsz a topik 90%ának beton beton szal ha azért gyurtok hogy minket ne vezessetek félre akkor ne nyirjátok ki egymást.... ;) nyugalom a hosszú élet ritka.... :)
aha és egy személyben vagy társasház, vagy te voltál a közös képviselő aki vállalta a kockázatot??? 5500ért mit csinálnak meg egy társasházon négyzetméterenként büdipesten??? max az állványozást... aztán ott van a festés mert gondolom nem a hungarocell lesz a ház dísze... :) persze lehet kockáztatni ha találsz valami nagyon okosat akinek előre kell fizetni aztán lelép a brigád amint meglátnak egy munkaügyist... persze a mobil ki lesz a kapcsolva a pénzt meg fujhatja a ház, a közösképviselőtől visszavonják a működését, ecetera ecetera... z hogy te a kerités mögött dugiba magadnak mit csinálsz meg az egy dolog, ott csalhatod az áfát, korrupálhatod a munkaügyist, lophatod az adót amit be kellett volna fizess, sőt, még segélyért is sorbaállhatsz mert simán fel lehet venni kacsalábonforgó katéllyal és uszomedencével a birtokodban a segélyek mindegyikét, de egy társasháznál nem igy van.... irgumbejnye....
Szerintem meg hülyeséget beszélsz... Pár éy alatt felépítettem már nem kevés házat ahoz hogy ÉN külömbséget tegyek az aljzat- és a szerelőbeton között.
A sávalap kiegyenlítőbenton szerepét is megoldja ha a szerelőbetont rálógatjuk és ha van benne vasháló kizárt hogy az esetleges feltöltés vagy döngölés esetleg a beásott szenyvízcsövezés miatti gondoknak esélye legyen a megsűlyedésre. Hová közé??? Inkább rá a szigetelés és az aljzatbeton helyett! Ha abból van a fal és az aljzat is nem lehet baj. A födém esetében dettó. Abszolult hőhídmentes megoldás.
Ha valakinek van összehasonlítása, hogy a megépülés elötti gázszámla hogyan arányul az építés utáni villanyszámlához. Szóval hogy hány %-os megtakarítással lehet számolni. Érdekelne még, mennyi lehet az élettartama, milyen karbantartást igényel.
Sajnos nem ennyire egyszerű ha a minimálisnál kicsit többre vágysz. Gondjaid lesznek a légzárással, a betörésvédelemmel, de egy súlyosabb üvegszerkezet megfelelő fixálásával is.
Oda kell figyelni. A FEMÜ-nek is, az ellenőrnek is, meg az építtetőnek is és ha valami nem tiszta, időben korrigálni. Az elmúlt években nálam két ház és 5 szint esetében volt elég variáció, de gond nem adódott belőle.
Hm. Ablakfülke, nagy falvastagság, radiátor. ... Nekem ezzel csak az a gondom, hogy az ablakfülke eleve a homogén szigetelés ellen szól (hőhíd), pedig a nagy falvastagság - részben - a jó hőszigetelést célozná. Ugyanakkor egy jól szigetelt épületben nem biztos, hogy a radiátor - pláne ablakfülkében - az ideális megoldás.
Bent lévő ablakot körül flexelni kicsit kockázatos játék, több okból is. A falsíkra rakott ablakkeretre történő szigetelés rálógatás nem ugyanazt a hőtechnikát adja, mint a flexeléses megoldás. Ugyanez a gond a belső ablakfülével is.
Jeges fuvallat és konvekció: nos, kicsit képzavaros :)
Az ablakot csak oldalt a rögzítő fülön keresztül szokták a falhoz rögzíteni. Én nem csinálnék külön trükköt, a csavar átmegy a PS-en, aztán ugyanúgy a falban rögzül. Körbe pedig a réseket meg kifújják PURhabbal. Szóval szerintem nem okoz ez nagyobb prolémát. Legfeljebb nem 2-2 füllel rögzíteném oldalt, hanem többel.
Szerintem kritikus tud lenni a lábazat-vasbetonlemez-fal találkozása (azaz a külső síkja), mert a vasbetonlemez széle nagy valószínűséggel nem ott lesz, ahol a lábazat széle van. Azaz betonozáskor kinyomja a beton, kijebb fog állni. Aztán hőszigeteléskor lehet vele trükközni, hogy ne úgy álljon a hőszig, mint tehénen a gatya.
az nagyon állítólag lehet mert társasháznál engedélyköteles, terület foglalási, kötelező körbeállványozni stb.... attól függ hogy hol van, ki csinálja, pályázatos e vagy 100% önerős, stb.... az általam irt összegek viszont hivatalos bruttó összegek melyeket pályázatban is fel lehet tüntetni és a munkaügynél is fellehet jelenteni mert tiszta minden, bejelentet, védőfeszkós, emberek körbeálványozott biztonságos munkavégzéssel.... szintén BP-i árak...
Egyenes a fal esetén 3-6 mm a fal és az EPS közötti légrés. Ha először szigetelsz, kisebb nyílást készíts mint a nyílászáró külmérete ( 10 mm) és beépítés után az EPS vastagságából spaletta lesz ami oldalanként 5 mm-t rátakar a nyílászáróra.
Ez nekem is eszembe jutott az alábbi kiegészítéssel: - a radiátor az ablak alatt tulajdonképp egy falfülkébe kerülhet,38/30 tégla esetén 8 cm-el beljebb,vagyis szinte nem lóg be a hasznos térbe - ebben az esetben érdemes-e az ablak alatti területet 30-as HS téglából falazni,hogy a hőszigetelőképesség hasonlítson - hogy lehet külső falsíkra tett ablak esetén annyira pontosan számolni,hogy éppen a tokra kerüljön a szigetelés(itt pl. a ragasztóvastagságra gondolok...)
Csak az flexeljen, akinek már bennt van az ablak. Én kiraktam az ablakokat a külső falsíkra, a szigetelés simán rálóghat a keretre. A belső falat meg lépcsőztem, kívül ugyanígy lépcsőzve lesz a szigetelés.
A fal belső lépcsőzésénél vékonyabban lett falazva az ablak alatti terület. Ennyivel is közelebb lehet állni az ablakhoz, amikor el akarjuk érni a kilincset. (Egyes falaink 50 cm vastagok)
"Panelben télen a 23 fok mellett is lehet fázni, mert a falak ontják a jeges fuvallatokat. ... Lásd konvekció!"
Nem tudtam írni (a fogyasztást), mert előtte vettem a házat. De az eladó szerint 50e felett volt a gázszámla (azóta emelkedett a gáz ára, utolsó két számlánk 11e és 13e volt melegvízzel együtt, támogatás nélkül).
Jó: és az ablakot mihez rögzíted? ... Elég nehéz a flexelendő részt megépíteni. ... Én mindenesetre még nem találtam igazán jó megoldást, tavaly ezt alkalmaztuk, mert földszintes volt az épület.
Esetleg a 30-asból is vágni kell. De ha találsz valakit aki elvállalja....
A lelógó téglát azért szokták csinálni, mert lényegesen egyszerűbb, mint a VB lemez körbe szigetelése (túlnyúlás) + 60 cm-re. Másrészt a nagy építkezéseknél nem a tégla a teherhordó, magán építkezésnél meg elég ritka, hogy csak megközelítőleg is kihasználod a tégla statikai terhelhetőségét, ergo mindegy. Én utoljára a 44-essel csináltam 10 cm kinyúlást, a másik háznál meg nem volt lényeg, mert a VB szerkezet a teherhordó.
más a panel 20 fok és más a téglaház 20 fok érzete. télen 20-22% páratartalommal a panelban tényleg hidegérzet van. egy jó párologtatóval ha sikerül 40-50%-ot elérni, akkor tényleg elviselhető még a 19 fok is.
Én 4 éve vettem egy olasz gázkazánt, melegvizes turbós 280-300 e körül. Most volt kint a szerelő 7 e-t fizettem érte, valami apró érzékelő ment tönkre, állítólag ez 500 Ft körül került. Csevegtem vele, hogy mit lenne érdemes, ami megéri ár érték aányban.
A legdrágábbakhoz a legdrágább az alkatrész, és kell hozzájuk bőven! Aminek neve van, akár 3-5-ször annyiba kerül az alkatrész, mint az olcsóbbhoz, van, hogy az sem jobb! Nem igazán a kazánok árai hozzák a hasznot, hanem a hozzájuk való alkatrészek. Az egyik igen neves kazán több típusánál a ventillátor lapátjai törtek le, nem egy készüléknél. Van egy típus, amelyik annyira jól sikerült, hogy semmi alkatrész nem kell hozzá, mondta egy értékesítési üzletágvezető. De hogy ez melyik, azt nem tudtam kihúzni a szerelőből.
Ezek után döntse el valaki, hogy melyik kazán való neki!
Mi mindent magunk szigeteltünk, a vékonyvakolatot is mi simítottuk:) Eleinte Én, később az Asszony:) A poén, hogy a szomszéd felöli oldal lett a legszebb.
Van 1 mm-es színező vakolat ezt hengerezéssel is fel lehet hordani, olyan mintha festenél. Probáld ki.
Általában 1500-2500 ft/m2 a teljes rendszerépítés munkadíja. (Pest környéke földszintes ház)
Én tuti hogy nagyobbra hagynám az ablaknyílást és bele körbe raknám az XPS-t vagy EPS-t. Utálatos dolog azt körbeflexelni, állvány is kell hozzá, szóvel ezzel rosszabbul járnál.
Ha lelóg az teljesen oké, így az anyagváltás miatti hőhidat lehet csökkenteni, azzal hogy a síkváltást kitömik hőszigeteléssel. Ez a te szigetelési rendszered mögött is ugyanígy visselkedik, attól hogy MT van a homlokzaton a vasbeton szerkezetek nem vezetik kevésbé a hőt.
Már írtam, hogy a festőm zománcfesték alapozóval kente le a falat, hogy ne penészedjen. Eddig jónak tűnik, még csak egy pontban jött ki a penész, de szerintem csak azért, mert szivacshengerrel dolgozott, és a fal egyenetlensége miatt oda nem került az alapozóból. (Az előző festő glettelésnél nem ment fel a létrára, és a fal felső részein igen rücskös lett a fal.) Azt a körömnyi részt kijatvítottam december elején, azóta még nem jelent meg a penész.
Ha ez igaz akkor a pára nem kerül be a falba. Majd írok még arról, hogy ez a festés beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket.
Jó volt a mai hírek, hogy Csepelen nem volt fűtés pár óráig és remegő hangon nyilatkozott a nyugdíjas úriember a kezében a hőmérőt szorongatva, hogy csak 20 fok van a lakásban a megszokott 23-25 helyett. Okés lehet sok oka hogy valakinek meleg kell, de akkor ne csodálkozzanak a panelosok a magas számlákon, ha 23-25 fokot tartanak. Nálam a családi házban 22 fok már ritkaság és nem lesz belőle címlap ha 19-20 fok a hőmérséklet :) Így már értem miért kell annyit fizetni a panelosoknak.
Ha a tégla lelóg az ölég nagy baj... De jó hogy az MT-nél nincsenek ilyen kérdések... :) Ez legalább olyan jó mint mikor a sávalap közé öntik a szerelőbetont, nem pedig rá.
Az ablakmegoldás tetszik.Lehet,hogy hülyeség,de mi van,ha az ablak körül 30-as PTH tégla készül?Flexelni se kell...Helyette körbe le tudnék vágni a vasalt aljzatból 5 cm-t:))Amúgy a terven lelóg a tégla,megnéztem,mondjuk nekem nem szimpatikus megoldás,hogy részben a levegő tartja... Amúgy azt már látom,hogy,ha tényleg mindent maximumra járatna az ember,akkor a statikus sírja fölött ölnék egymást a szigetelésmérnök,a gépész,a villanyszerelő,és mire egyezségre jutnának,arra nem lesz kőműves aki elvállalja,de nem is lesz mit,mert nem lesz aki kifizesse... Szóval akkor legalább 8 cm XPS-el kalkuláljak?
Salakból sok féle van. Régi munkámból - Tapolcai Szigetelőanyaggyár - olyanra emlékszem, hogy falkazatként 0,7 W/m2K-s értéket tudott, a födém szigetelésnél meg 0,15 W/m2K-s "top érték" körül volt. ... De ez 1986-os adat.
Az 5 cm-es padlószigeteléssel "lefagy a lábad". Viszont a 30-as födémszigetelés közel passzívház kategória.
Sokan elfelejtik, hogy a talajon fekvő padló - a pincefödém és az árkádfödém is egy másik kategória - folyamatos kapcsolatban van a padlóhoz képest gyakorlatilag végtelen tömegű, 12 celsius fokos anyaggal. És ez bizony rendesen szívja kifelé a meleget. Másrészt ha nincs padlófűtésed, akkor folyamatosan hideg a talpad alatt a padló, míg ha kevés szigetelésed van a födémen azt egy komolyabb fűtéssel ellensúlyozni tudod.
Szóval inkább legyen 15 cm a padlóban és 10 a födémen, mint fordítva. Ha a 10 a fejed felett kevés, akkor egy LCD TV vásárlása helyett veszel még 10 cm-t és leteríted. A padlód viszont - valószínűleg - megmarad 5 cm-nek.
A mi PH ajánlatunk 25 és 35 cm aljzat és födém szigetelés tartalmaz MT-ből. Amúgy a padlót megengedném rendesen, mert a födém és a külső szigetelést később is lehet viszonylg egyszerűen fokozni, viszont az aljzat rétegrendje és bontási kalamajkája nagyobb macera. Az MT alkalmas telibe, tehát a rétegrendben szereplő szig. és aljzatbeton helyett. (lépésálló).
2. Miért nincs? Elfelejtették, nem gondoltak rá... Mindenesetre nagyon fontos a VB lemez megfelelő szigetelése. Nálam a gyerekszobákba eleve vastag polifoam került a szalagparketta alá, hogy ne fázzanak a srácok (5 + 5 cm volt a VB szigetelése), de aztán kénytelen voltam vastag szőnyeget teríteni a parkettára és mivel az sem volt elég a lábazat kapott további 5 cm XPS-t. Nem tudom, hogy a homlokzatit lógatod-e le vagy a lábazati lesz-e vastagabb, de ha nem szigetelték, akkor mindenképpen legyen ott min. 10 cm! ... Amikor szigetele van akkor valóban: a tégla lelóg 5-10 cm-t. Nézd meg a nagy építkezéseket, mindenhol így készül.... vagy legalábbis legtöbb helyen.
3. A grafitos odavaló, ahol sok pénz van. Nálunk oda szokták rakni, ahol csak 2-3 cm hely marad a szigetelésre és fontos minden kis "szigetelési teljesítmény".
5. Ha csak azért akarod berakni, hogy legyen tartalék (nem rossz ötlet manapság) akkor a legolcsóbb az ELMÜtől egy nyilatkozatot kérni, hogy szükség esetén van kapacitás elektromos kályha üzemeltetésére. A plusz 1 kémény benne lesz 200 ezerben! Általában e legtöbb cserépkályhának kell a min 5 méteres kéménymagasság, amiből min. 6,5 méteres kéménymagasság jön ki (tisztítónyílás, tetőmagasság). Nálunk a kandallóhoz 200-as kéményt írt elő a Kéményseprő. Ez mindennel együtt sok pénz arra, hogy "csak úgy ott legyen". Ha használnád is, akkor más.
Köszi. 1., A kiflexelés tűnt nekem is a legjobbnak,de azt alighanem nekem kell megcsinálni,illetve nem tudom,hogy a PTH tégla hogy bírja,nem törik-e össze-vissza. 2., A födémre mindenképp többet szeretnék,csak a terven van annyi.Sajnos a fogadószint készen van és körben nincs rajt szigetelés,megkérdezem a FEMÜ-t,miért.Egyébként abban az esetben a tégla 5cm-t lelóg a betonról?A lábazatra akkor ezek szerint kéne vagy 10cm,vagy a vb lemez aljáig kéne leengedni a homlokzatit?(Jól meg van emelve az épület.) 3., Grafitos akkor oda való,ahol nincs plusz 1-2cm hely. 5., Cserépkályha nem feltétlen kell,de a tervező szerint mindenképp legyen tartalék kémény,ami később is fogadhat cserépkályhát,de akkor inkább egy csempekandallót.
35 m2-nyi ytongos szobat (kesobb lett a hazhoz epitve) 3 oldalarol kene szigetelnem. Kb 65 m2 lehet (59 m2 minusz ablakok plusz oromfal, vagy minek hivjak azt a haromszoget ;) ). Ehhez kene meg 20 meter hosszon labazati szigeteles is. Lelkiekben mekkora osszegre kene felkeszulnom? Es ebbol mennyit lehet megoldani hazilag? (alapkoncepcio, hogy a szinezesen kivul mindent hazilag kene) Ha jol tudom, ytonghoz a hungarocell felejtos, kozetgyapot jatszik csak, igy van-e?
1. kiflexelni kívül a beforduláshoz: ennél jobb megoldást nem tudsz találni. Homogén a szigetelésed és az ablak sem fog úgy kinézni belülről mint egy lőrés
2. nem a padló 10 cm-vel van baj, hanem azzal, hogy ezek nincsenek arányban egymással: a padlódhoz kb. 24-es födémszigetelés tartozna. Vagy ha a födém 15, akkor a padlóba 5, a homlokzatra 6 cm "illene". Persze ez egy "átlag" ház esetében igaz, a konkrét terv ismerete befolyásolhatja a szükséges értékeket.
Tény, hogy a padlót később nem tudod kiegészíteni. Tény, hogy a különböző méretezések is csak a padlóban a faltól másfél méteréig számol a szigeteléssel. Ugyanakkor tény, hogy technológiailag elég nehezen kivitelezhető a csak fal mentén leterített szigetelés (ahol nincs ott pl.2x annyi betont használsz?); padlófűtés esetén mindenképpen kell a teljes felület; még az 5 cm szigetelés is elég kevés a padlóba.
Lábazaton a 6 azért kevés, mert általában a mögött van a padlószint ami egy VB lemez. Annak az öntésekor legtöbbször 5 cm-es Heratekta-t raknak plusz szigetelésként a VB lemez széleire. Ez a felette lévő 38-as téglafalhoz képest mindenképpen kevés és ezt fokozza a tégla 12-es, a lábazat 6 cm-es szigetelése; így a VB lemez egy szép hőhidat képez. ... De végső soron ehhez ismét csak a részletes tervet kellene látni.
3. nem: a grafitos EPS 10-12 cm vastagságban jelent 1 cm-t szigetelés szempontjából. Vannak ugyan egyéb előnyei, de a költsége lényegesen magasabb, ergo csak a vastagság miatt csak nagyon kritikus felületeken éri meg.
4. nem: az XPS csak a nedvességnek ellenálló szigetelés, de nem nedvesség elleni szigetelés. De a lábazatot nem szükséges külön szigetelni a földszintje alatt. A felett pedig a talajnedvesség elleni szigetelést úgyis fel kell vinni legalább 50 cm-re.
5. a "hővisszanyerős" szellőzés nem fűtés: igaz lehet fűtőpatront beépíteni befelé jövő ágba, de fűtésre egy normál épület esetén ez nem rentábilis megoldás. Abban viszont igazad van, hogy a cserépkályha és a közelébe lévő konyhai elszívó csúnya baleseteket (és halált) produkál. A legjobb ilyen esetben egy zárt kandalló beépítése (pl. Temporis). Ez persze drágább, mint a cserépkályha.
Egyébként rémlik, hogy szigorítottak a nyílt égésterű készülékek beépítésével kapcsolatban.
2 évvel ezelőtt szigeteltem házamat 10 cm EPS-el (plusz nyílászáró csere). Alapterület kb. 115 m2, plusz tetőtér (kb. 80 m2). Azóta rendszeresen írom a gázfogyasztást (fűtés, melegvíz), ami nem éri el az évi 1000 m3-t. Ez bőven alatta van a havi 100 m3-nek - igaz, a téli hónapokban több (havi kb. 150 m3). Mindehhez ez egy öreg, ócska őrlángos kombi gázkazán társul. Ha valakinek kell, szívesen küldök fogyasztási adatokat.
Egyszerű, menj el hozzá, nézd meg a gázóráját és menj el 2hét vagy egy hónap múlva és nézd meg mégegyszer, látni fogod mennyi fogyott. Ha nem látható helyen van akkor kezdj beszélgetni hőszigetelésről,fűtésről,kérd meg hogy mutassa meg mert tégedet érdekel,intézd úgy hogy a gázóra felé menjetek.Téma lehet, hogy hogy burkolták el a hőszigeteléssel a gázcsöveket, a gázórát hogy rakták kijjebb, vagy kihagyták alatta a szigetelést.
Amikor kicseréltem a kazánomat, engem is meglepett hogy mennyivel kevesebbet fogyaszt mint a régi. A hőszigetelésről még nemigen tudom mennyit spórol,mert még nincs kész és ez az első telem hogy kipróbáljam, de idén december közepéig alig kellett fűteni. Azelőtt mindíg december volt a csúcs gázfogyasztó hónap,kicsit kevesebb fogyott januárban, november meg február hasonlóak voltak de a fűtés zöme ez a 4 hónap volt.
Sziasztok,volna néhány kérdésem: 1., Új építésnél,38-as téglafalban hogy legcélszerűbb az ablakkávákat kialakítani a hőszigeteléshez: - kávatégla - kiflexelni kívül a beforduláshoz - nagyobbra hagyás a teljes vastagságban+XPS - ablak a külső falsíkra - simán befordulni 3 cm-el. 2., Terven 12cm EPS,lábazaton 6cm,padlóban 10 cm,födémen 15 cm szerepel.Ezek közül nyilván a padló kerül le először,nem túlzás a teljes alapterületen a 10 cm,sokak szerint elég lenne a külső falaktól 1-2 m befelé.Én a lábazatra tennék inkább 8 cm-t,nem érne többet? 3., Érdemes-e a grafitos EPS-t venni?Kisebb falvastagsággal lenne ua. szigetelés. 4., Lábazat külső XPS szigetelése egyben nedvesség elleni szigetelés is,vagy előtte le kell kenni valamivel? 5., Cserépkályha építése helyett a hővisszanyerős szellőztetés lehet-e alternatíva,ha olcsóbb fűtés a cél?A cserépkályhával az volna a bajom,hogy nem tudom miként lehet együtt használni pl. egy konyhai elszívóval(nem egy légtér,de kapcsolódó helyiségek egymás mellett).
Nyílván nem kérhetem, hogy mutassa meg a gázszámlát, mert én nem hiszem el neki amit mond. Modortalanság lenne nagyon. De mégha el is kérném, mivel havi bemondás van, annyit mondd be mindenki amennyit akar. Igazán az a bajom, hogy a vállalkozók mondanak horror összegeket a homlokzat szigetelésre és utána meg azzal nyugtatnak, hogy majd fele meg harmada lesz a gázszámla. A haver elmondása megfelel ennek azaz 100m3 fogy nála havonta, legalábbis ezt mondja. De én ezt még mindig nehezen akarom elhinni, mert ez így túl csábító azaz gyanús, hogy nem igaz. Kicsit off, de hasonló történet, amikor a kollégám opelje állítólag 4,5l alatt evett százon, mert ő olyan jól beállította. Csak az volt a furcsa, hogy amikor hosszabb útra mentünk együtt akkor sajnos magasabb lett a fogyasztás, pedig én javasoltam neki előre, hogy számoljunk nagyvonalúan 5l-el és előre fizetek, nem ment bele és tényleg nem fért bele még a 6l-be sem :)
Decemberben nekem is 172 m3 gáz ment a 100 m2-re, 22 fokon állt végig a termosztát és a melegvízre nyáron is 2m3/nap gáz fogy a hitvány őrlángos bojleremmel. Ha ezt levonom, 110 m3 gázzal fűtöttem és még bőven van tennivalóm a hőszigetelés terén.A melegvizet meg egy őrláng nélküli korszerű bojler napi 1 m3 gázzal előállítja.
Ha meg november-december átlagában értette a 100 m3 fogyasztást az ismerősöd, tuti hogy nem kamuzik.
" hogy tényleg kamu-e. " nézd meg a gázszámláját, a lakása hőmérsékletét, vegyes kazánját, meg, hogy kinek olvad hamarabb a háztetőről a hó. ( ha van) Meg, hogy hol a gáz órája, bennt vagy kint.
Kamu: persze ha van 3 rétegű szuper ablaka, 30 cm szigetelése a tetőtérben és 18 fok a lakásban, akkor talán. Az biztos, hogy csak a fal szigeteléseddel a 2500-ból nem fogsz 1250-et csinálni. ... Olvass picit vissza!
Ahogy Lacivill is írta, ezek a témák ki lettek tárgyalva (a macska meg fel lett mászva a fára).
A festéket általánosságban elvetettük; az amerikai műanyagdeszkás "izé" számomra eleve kérdőjeles: ui. ők nem foglalkoznak annyit az energiatakarákos megoldásokkal, mint mi itt.
Én javasolnám a hagyományos megoldásokat. Elsősorban a tetőszigetelését, ami viszonylag egyszerűen és olcsón megoldható. Aztán pénz függvényében az ablak/fal szigetelése. Az mindenesetre biztos, hogy szellőzésre mindig szükség van, de az nem a falon keresztül történik! ... Olvass vissza!
Ja bocs a lényeget nem mondtam, szóval állítólag most télen fogy havi 100m3. Azaz 120nm-en 2500m3 ( enyém, szigeteletlen ) versus kb 6-800m3 ( szigetelt ) áll szemben. De szerintem a 6-800m3 csak kamu, de nem tudom eldönteni, hogy tényleg kamu-e. Lehet ekkora csökkenés ?
Gondolkodom a szigetelésen, de annyi gondom van, hogy már bevakoltam a házat simán a téglára, mert olyan árakat mondtak nekem még 4 éve a szigetelésre, hogy azt mondtam, soha. Igaz, közben kb duplája lett a gázár, úgyhogy most mégis érdemes lenne elgondolkodni a szigetelésen. Ismerősömnél voltam szilveszteszterkor és azt mondja nekem, hogy a két szintes 120nm ( 2 x 60 nm ) háza csak havi 100m3 gázt fogyaszt 38 centi NF és 10cm nikecell plusz valami hőszigetelt színezés. Ebben benne van a melegvíz is. Az érdekes az, hogy a szigetelés előtt kb egyformán fogyasztott a házunk. Nekem szintén 120nm-re elmegy olyan évi 2500m3 legalább. Az első évben 3500m3 fogyott, de akkor még nagyon nagy volt a páratartalom.
Szóval inkább csak a gyakorlati tapasztalokat szeretném megkérdezni, mert az a gyanúm, hogy csak kamuzik az ismerős. Létezhet az, hogy a felére esik le a gáz fogyasztás a 10cm + 2 cm színezés miatt. Minden más paraméter kb ugyanaz. Nem nagyon akarom elhinni. Én olyan max 20%-30% csökkenést tartanék reálisnak.
Nem azt mondtam, hogy kondenzációs vs. normál kazán, hanem jobb/rosszabb kondenzációs.
Azt, hogy érdemes-e kondenzációsat használnod nem csak az ára dönti el, hanem a fűtési rendszered is. Ha alacsony előremenőre tervezed a fűtést, akkor a normál kazánnal csak szenvednél. Ott akár 50% is lehet a különbség.
A dryvit ragasztásakor a fal és a táblák között jó pár mm légrés marad, ahol minimális szellőzés biztosított. A belső páralecsapódás tőbbnyire akkor keletkezik, ha a dryvit csak a kozmetikázás miatt történik 2-3 cm-es vastagságban.
Az adatok azért nem stimmelnek, mert a padló alatt (ha alápincézetlen házról van szó) a hőveszteség a lábazaton jelentkezik, a belső felületeken a hőveszteség minimális. (Mert itt a talaj már nem -13 fokos, hanem +13-14. A hőveszteség mértékében itt tehát nem a padló területe, hanem a kerülete (a lábazat hossza), és a lábazat hőszigetelésének minősége játszik.
Festékes módszert akkor válaszd ha lesz egy olyan ember aki a saját tapasztalatán alpulva ajánlja. A műanyag ablak+hőszigetelés= párásodás+penésszel ez legenda.
Sok helyen sajnos elöjön de azért mert öszi vakolás után beköltöztek, és előtte bevittek vakolás+betonozás közben 1 köbméter vizet! Kellően kiszáritott házba, max az első télen lesz az ablak párás. Olvass vissza, sokan irnak ebben a témában.
Sziasztok, az én házam hagyományos, házilag vert salakblokkból épült(1 szintes 85m2).A födém boritott gerendás(deszkával) sajnos még csak sárral sincs "szigetelve". Ablakaim hagyományos gerébtokos ablakok, bár fel lettek ujítva ugyértem gyalulva ujrafestve stb. Namármost a fűtésem 24Kw-os kombicirkó. A közeljövőben szeretnék valamilyen hőszigetelést de a fórumokat olvasgatva, meg a külömböző ajánlatokat, megoldásokat böngészve teljesen bizonytalan vagyok.A 5-10cm vastag nikecell köznyelven "drájvit" szigetelést gondoltam elsőre + műanyag ablakok.De sokak szerint ezzel nem szellőzik a ház a falakon keresztül , feldúsul a páratartalom, következésképp gyakrabban kell szellőztetni, oda a megtakarítás.Sőt azt is hallottam hogy a falak ezáltal telitődnek nedvességgel ami szintén "kihúzza" a meleget a házból.Meginogtam. A másik elképzelés meg szerintem a legdrágább is az amerikai műanyagdeszkás megoldás itt is jelentős megtakarítást igér a gyártó + hangszigetelést, dehát sokat látott ember vagyok (3 évig budapesten és környékén klimaszerelő) ilyen megoldest nem hogy alig de szinte nem is talaáltam tehát vagy kegyetlen drága , vagy nem is annyira jó vagy mindkettő. A harmadik ami egy uj elképzelés, és még itt a fórumban sem igazán olvastam róla, és amiről igazából a szakértők és a ti véleményét várom az a thermoshield belső ill. külső kerámiaalapú szigetelő festék. Ennél sok helyen 30százalékos megtakarítást igérnek, +jobb hőérzetet+hangszigetelést+páraszabályozást.Relativ nem túl drága, (bár kérdés hogy kb.:5-10 évente minimum biztos ujra kell festeni. igy hogyan éri meg)de ugy gondoltam hogy ezzel és műanyag ablakokkal tennék egy próbát. Szreintetek melyiket válasszam pro és kontra.
Ha csak 10% a nyereség egy kondenzációson ... akkor:
mondjuk évi 2000m3 gázfogyasztásnál ez 200m3 évente, ami most 26eFt. A +100e hány év alatt térül meg?
Szerintem megéri egy átlagos háznál. Egy nagyon jól szigeteltnél talán nem annyira, de mivel az élettartamuk 10 év felett van, még a fele éves fogyasztásnál is rentábilis lehet a beruházás...
OFF Sokszor én is elcsodálkozom, amikor megbámulok egy nálamnál nagyobb gépet: Barumtól kezdve minden csoda van a kollégákon. Jellemzően az Astrákon látni Michelint és hasonlóakat (mondjuk én már az életben nem veszek Good Yeart, de a Michelinnek is a régebbi gumijait jobban bírom) ON
Azért ez a kazán dolog nem ennyire egyszerű. Saját magamnak Buderust vettem, anyáméknak majdnem Viessmannt, de végül Thermomax Inka lett a házvezérlés miatt. Nos ez utóbbi kb. 15 %-kal magasabb fogyasztást produkál a Buderusnál pedig ez 24, a Buderus 42 kW-os. Más kérdés, hogy ismeretségi körömben gondok vannak a Viessmannal a TIGÁZ szolgáltatási területén. Állítólag annyira rossz minőségű a gáz, hogy a - nagyon - kifinomult rendszer nem birkózik meg vele. ... Pesten viszont még nem hallottam ilyet.
Szigetelés vs jobb kazán: ezt még így nem számoltam végig, de: a 42 kW-os Buderusom most - minusz 2 - minusz 9 - 16 m3 körül fogyaszt max 38-as előremenővel és fűtök most majd 200 m2[/sup-t. Ennek 60%-a 44-es PTH NF + 5 cm EPS, a többi tetőtér koporsófödém + 20 cm Rockwool. Van néhány helyem, ahol 38-as PTH van 5 cm EPS-sel, na ez kevés. Sajna az ablakosok elbarmolták a kivitelezést és a család nem akart már akkoriban variálni vele (mindenki ódzkodik építkezés közben a rombolástól) így most próbálom - jóval nagyobb költséggel - javítani ezeket a hibákat. Mindenesetre a kazán megérte. Ami nem éri meg a drágább kazánban az a vezérlés butasága. Na attól plafonra megyek.
Viszont az is igaz, ha még egyszer építhetek a szigetelés "köré" építem a házat. Pl. szüleim házánál brutálisan jó, hogy a hálószobák parkett burkolata szinte langyos - 5 + 10 cm szigetelés vana padlóban és alatta.
Hogy a viharba ne. A legkomolyabb kocsikon látod a legtöbb Barum gumit. A madzsar faszparaszt megveszi a nagyvasat, de költeni már nem költ rá.
Nekem a 15 éves Astrámon Dunlop van, a Yarison Pirelli. :)
De kazánra nem adnék 150-nél többet, egy turbós még csak-csak, de kondenzációst semmiképp, azt a pénzt rákölteném szigetelésre pluszban, vagy egy vegyes kazán árába betolnám.
nekem edelkamin van, és igazából bár papíron kb hasonló paraméterekkel bír mnint a temporis, 80% meg ilyenek, mégis 10kg fával kb 2-3 órát megy és a számolt hatásfok úft 60% körül mozog.
A számításod igaz ... épp erre próbáltam rávilágítani, hogy a tapasztalati érték az sokkkkkal kevesebb, mint aminek adódnia kéne. Mert Te, szerintem is nagyon helyesen, úgy 3000m3t hoztál ki. De neki csak kb évi 200e a gázszámlája (a többi a HMV) ami ugye még a 2000et se éri el...
Nekem a kondenzációs kazánom 250e volt. 50e-ért nem kapsz normál kazánt. Talán 150-ér igen egy kombi cirkót. De akkor csak egy 100-as a különbség. Mercédeszre is lehet venni kormoran vagy barum téligumit, de nemigen szokják rátenni. Szerinted miért?
Gáz ár:132 havi díj: 66671 fogyasztás: 22,95833 m3/nap
Javasolt:
ablak 10 1,1 24 264
padló 10 0,23 160 368
fal 10 0,17 175 297,5
plafon 10 0,13 160 208
össz:1137,5 havi 189,5833
gáz ár:132
Haví díj: 25025 fogyasztás 8,617424 m3/nap
Ehez 12 cm nikecelt kell felrakni a falra az akcióban 239400 Ft
10 cm -t Styrofoam XPS a lábazatra (60 cm lábazatnál) (60 kerület) 236070 Ft
A plafonba Knauff üveggyapot +20 cm 282220 Ft (Igy 30 cm lesz ott...)
Azaz 781eFt -i hőszigetelő anyag kell...ha erre vettitem csak 3,2 év alatt megtérül a befektetésed...úgy vettem,hogy vakolnod, lábazatot igy is úgy is ki kell alakítanod. A jelenlegi gázár mellett...
Az az érdekes, hogy nálam havi 35eFt -t a fizetend most...teljes ár esetében..nem havi 27eFt....ha felrakod a szigeteléseket havonta 14,5eFt 12 hónapon kesresztül minden...ha a fűtési szezont nézzük akkor havi 25eFt....
Kandallónál Temporis D -t érdemes venni.... 20-30 % jobb a hatásfoka és csak egy 100eFt drágább a kandalló betét 12 kg egyszeri megrakással 10-12 órát el van a kandalló, és ha elmész otthonról nem kell megvárni mig elég...
A kandalló és a kondenzációs kazán azért nem olyan egyszerű... Van ott 1-2 komoly buktató! (alacsony és magas hőfok, egy kis túlnyomásbol eredő esetleges nagy bumm áramszünet esetén) De ha tálálsz olyat aki érti a csínyját és beválalja müködhet
Elméletben... Gyakorlatban sűrűbben melegíti fel a kazán az előremenőt a kevésbé hatékony 60 fok körüli hőmérsékletre. Ezen felül - legtöbbször - olyan részeket fűt a HMV cirkó, aminek fűtés szempontjából valymi kevés a haszna. Tehát a hőmennyiség ugyan bent marad, de "rossz" helyen.
Hát számolj úgy, hogy van ugye 300e gázszámlád. Ebből a melegvíz, főzés úgy 90e. Ezen nem igen tucc spórolni. A maradék 200 az, amin spórolhatsz. Mivel a padlóba már nem tudsz beavatkozni, és sejtem kb 5-6cm lehet a szigetelés, szóval a maradék erős átalakításával se fogsz elérni 50%nál többet. Az 100e/év. Hát innen indulhatsz. A költségek, amiket memorix számolt, szerintem is valósak. Ha 160m2 fűtése kijön havi 10-12 rongyból, akkor már tuti király vagy. De ha a vizet levonod a mostaniból, akkor a havi 20 se tűnik nagy kitettségnek az orosz gázzal szemben. :-)) No jó, persze kérdés az is, hogy mennyiből kell ezt kifizetni.
Én egyébként akkor már inkább egy jó kandallót javaslok beépíteni, (nomeg a plafon szigetelés - mármint a padlás) mert ma fával fűteni nem csak hogy olcsóbb úgy 25-40%al mint a gáz, de legalább lesz alternatívád, ha sokallod a gázt, vagy épp keveselled, mert nem jön.
És egy vízteres kandallót berakni már fél milla körül is lehetséges, rákötve a mostani fűtésre... és kicsit más meleget ad. A hangulatról már ne is beszéljünk. :-DD
Ja, még nem írtad mennyire tartasz meleget a lakásban. 20,21,22,..25 fok? Napközben is vagy csak este?
mm
PS: Ha már alternatívák ... pl. a melegvízköltség felét (évi 40-50e) megspórolhatod egy napkollektoros rendszerrel. Ha szerencséd van (a meglévő gépészeted jól fogadja) kijön 150-ből, ha kevésbé egyszerű a megoldás, akkor is 250 körül ki kéne jönnie egy 3-4 fős HMV napkollektor rendszernek. Annak megtérülése még mindig csak 5-8 év ... kis ráhagyásokkal
Amikor vakolták kívülről, 160 nm-t számoltak. Ilyen távolságmérős kütyüvel mérték, igaz, a nyílászárókat kivonták belőle. 4 éve épült a ház, akkor rábeszéltek a 44-es PTH-ra. Ma már 10-es válaszfaltéglából csinálnám, 30 centis szigeteléssel. Még ami számíthat, hogy kondenzációs a kazán. Szóval nagyon hosszú megtérülési idővel számolhatok?
Nem azt mondtam, hogy memorix nem számolt jól ... csak az alapvetésben volt hiba. Mármint a viszonyítási alapban.
Egyébként ha "csak" ennyi a gázszámlád (mert ugye nincs gázártámogatás) akkor nem hiszem, hogy kiszámítható idő alatt megtérülne bármi beavatkozás.
De ha már kérdeztél ... nagyon olcsón sokat javít, ha a padlást 25-30cm szálassal leszigeteled. Tudom, hogy zavar a szálkássága ... meg ilyenek, de a paplan a legjobb erre, ráadásul az a legolcsóbb. Az valszeg kiszámítható idő alatt megtérl, mert a lerakásnak sincs költsége ... lévén magad leterítheted.
Az ablakok mikoriak? Mikor épült a ház? Mert a 44es manapság nem szokás. Ha meg 80as évek, akkor azok az abalakok tuti nem 1,4esek. VIszont a gázfogyasztásod egy ekkora házhoz mérten szeritem kifejezetten jó, vagy nem vagy fázós.
Mit jelent a "felület" 160m2 Mert egy 170m2es háznak az elég kevésnek tűnik.
De mondom, szerintem az a fogyasztás egy ekkora méretű házhoz valóban az, ami nem elég rossz ahhoz, hogy érdemben jelen állás szerint a fentinál nagyobb beavatkozást igényeljen, vagy az megtérüljön egyáltalán.
És akkor felmerül a kérdés, hogy Te most panaszkodni, vagy dicsekedni jöttél ide :-))
Átalányt fizetek, és a Tigáz augusztusban nem küld számlát, ezért 11 hónapra adtam meg. Gázártámogatás nincs.
Szerinted mennyivel lenne kevesebb a gázszámla, ha 44-es fal kapna hőszigetelést, a födémen 10cm-es üveggyapotot is hatékonyabbra cserélném. 170nm (ebben benne van a 36nm garázs, ott csak temperáló fűtés van, most kb 10 fok van), 160nm a felület. Az ablakok 1,1 v 1,4-esek, Sofa termékek.
A HMV cirkuláció "elméletben" télen nem veszteség ... hiszen annak a csövei a szigeteléseken belül közlekednek a házban, így tulképp a belső hőmérséklet növelésében is szerepet játszanak ezek a veszteségek. Nyáron mondjuk ez már egy másik kérdés.
Most valaki valamit vagy nagyon elszámolt, vagy én nem látok a szememtől.. Te azt írod, hogy 11*27e a gázszámlád. (mondjuk nem értem, hogy miért 11 és miért nem 12* 27e ... mert gondolom átalányban fizeted a gázt. A fűtési idény sem 6 hó, hanem több, szerintem, de igazából abban a 7-8 hónapban használod ez azt a gázt, amit 11 de inkább 12ben fizetsz meg.
Szóval ha igaz, akkor neked a gázszámlád nem 168e, hanem 297e, de ha mégis 12 alakalommal fizetsz gázszámlát, akkor inkább 324e.
Gázártámogatásod van? Mert ha igen, akkor ez évi 3000-3200m3 gáz, amiből mondjuk 600 a melegvíz. Ha nincs támogatásod a gázon, akkor jobb a helyzet, mert akkor 2200-2500m3 fogy, amiből a 600 melegvíz és fűtés persze továbbra is lemegy. Ezt nem igen tudod optimalizálni.
És akkor most a memerix számtanát úgy nézd végig, hogy már nem 168e, hanem vagy 230 vagy 280eFt mostani gázszámláról beszélünk. Ha meg még gázártámogaqtásod is van, akkor még inkább más a helyzet. Ezért nem is gázszámláról kéne itt következetetést levonnni a megtérülésre, hanem gázfogyasztásból. Ami ugye vagy 1800-2000m3/év, vagy (és szerintem inkább ez lesz, mert én azt sejtem, van gázártámogatásod) 2500-2600m3.
mm.
Esetleg ha megnézed a tavaly decemberi gázszámlát, azon van m3, és megnézed az ideit, azon is lesz. A kettő különbsége az exact mérőszám a további kalkulációkhoz.
Nálunk 7,5m3 gáz ment el a napokban...általában 5,5-6,5m3 között ingadozik...de itthon voltunk és többnyire 24 fok volt ... (villany főzési lehetőség van...) no és csak 106 nm nettó...:)
Látom még Te sem dolgozol :) ... De hihetetlen, hogy mikre rá nem érsz!
Mindenesetre köszönöm szépen! ... Közben én is számolgattam: egyrészt mert meglepetéssel tapasztaltam, hogy az elmúlt 2 napban 21 m3 gáz fogzott, másrészt izgat ez a "tető leolvadás".
Nos - az én kiindulási adataim persze pontosabbak de - lényegében ez az eredmény (az üveg lényegesen kevesebb ( 23,22 a teljes ablak felület, 2,4 a főbejárat és 7,7 a garázs ajtó amikre így nekem 242 m3 jön ki; a falra (216) 370, de a pillérek miatt korrigáltuk már tervezési időszakban 390 m3-re; a padlót, tető adott). Ehhez képest magasabb a gázfogyasztás. De rájöttem két hibára:
- a HMV cirkuláció, ami most vígan elvisz napi 2-3 m3-t feleslegesen (optimalizálni kell) - találtam egy falat, aminek a teteje szigeteletlenül lóg bele a tetőtérbe (persze ez egy elválasztófal és ugyan nem Ytong, de nincs sok jelentősége)
Tervezési hibák (?): - az ablakot ugyan jó lett volna 0,6-ra venni, de nálam a betörésvédelem fontos szerepet kapott, így az ablakok 0,6-ra való beállítása több, mint 400 ezerrel dobta volna meg a költségeket, ami nyilván nem érte volna meg - a garázs nem fűthető, csak temperált; azt még nem számoltam külön, hogy mi lenne ha nem fűteném? Most "puffer" helyiségek vannak mellette - WC, gardrób, kazánház - de nem hiszem, hogy az általad számolt 0,5 m3 megérné a jéghideg garázst.
Mindennel együtt valóban "nem rossz érték", de remélem még fogok tudni egyet építeni, ahol a gyertyaláng is elég lesz :)
Ha 0.6 -s üvegek lettek volna az napi 1,2m3 megtakarítás
25 ről 30 cm upgrade 0,3 m3/nap ha egyenletes és hibátlan. Ebből az Jön ki, hogy a garázs 25 cm -n 0,1m3 gáz meg el...
Ha nem lenne fűtve a garázs az kb 0,5m3 megtakarítás lenne naponta....
Ha egy nem fűthető garázst terveztél volna és 0.6 -s nyilászáród lennének akkor a fogyasztásod 6,5m3/nap (fűtés,melegvíz,főzés) kinti -8 és benti 22,5 foknál.
Szerintem ez nem olyan rossz érték...
Amúgy amikor mi számoltuk akkor 100Ft/m3 volt a gáznak az ára és az 18eFt lett volna havonta a fűtési szezonba..most meg 132Ft/m3 az ára és kb 23eFt körül fizetsz..nem fűtési szezonba pedig csak a főzés és a fűrdés ára van ami kb 3-4eFt/hó...
Ha ezt levonod akkor havi 19-20eFt -ból télen hidegben kifütőd a teljes 160-170nm házad.
"Lehet hogy jövőra találnak az Alföldön egy nagy gázmezőt:-)"
1. Ahhoz hogy a vilag olaj termelese a kovetkezo 5 evben ne csokkenjen kellene talalni egy uj Szaudi Arabiat, aztan 5 ev mulva mar evente 1 ujat. Nehez ugy. A vilag termelesenek nagy resze par mezobol jon amik mind nagyon oregek es csokkennek mar.
2. Ha talalnank is egy ilyen gazmezot, kb 5 ev mire abbol barmi is jon, 10 ev mire csucsra futtatjak.
3. Eloszor mindig a legnagyobb es legkonnyebben kitermeleheto mezokkel kezdjuk, ha mara ezek nagyjabol el is fogytak, ami maradt az nagyon rosz energia merlegu.
4. Nem mindenki josolt 200 dollart, vannak akik remekul elore lattak ezt mar 2005-ben. Itt egy elodas 2005-bol egy geologustol:
Ez a 10 cm kívül, 25 cm födémben ez milyen vastagságú EPS-nek felel meg? 160nm kívül, 20-25 cm födémben kivitelezéssel milyen áron lehet? Ez perlitbeton jellegű dolog? Mert azért 25 cm vastagon a födémet azért megterheli egy picit:-)
Persze, erre nem lehet alapozni, csak azért mondtam, mert júliusban 200 dolláros olajárat jósoltak, most meg 40 körül jár. Kiszámíthatatlan, mit hoz a holnap. Lehet hogy jövőra találnak az Alföldön egy nagy gázmezőt:-)
Gyönyörű vas áthidalók, igazi vaskos hőhidak. A cserén kívül van értelmes megoldás? Lesz homlokzati hőszig 5 cm ráfordulással a leendő teraszajtóra.
Arra gondoltam, hogy megpróbálom a cementet kikalapálni a közepéből, és a kettő között purhabbal kinyomni, de ha 1 darabból van, akkor cseszhetem.
Külön érdekesség a vaku súrlófényében a betontálcás födém gerendáinak nyomvonala, ami szabad szemmel nem látszik. Valószínű a betongerendág gigahőhida miatt az enyves festés felülete megváltozott
Igen van rá anyag. Nem kivitelezek, de van kivitelezőnk aki annyiért meg is csinálja (anyag + munkadíj) mint amennyiért egyedi vevőként megkapnád. Én megbontanám a cserepet mert ott könnyebb és tisztább mixerből pumpával benyomni mint a lakáson keresztül. A cserép és a fólia hiba nélkül helyreállítható. Az egész meló pár óra, és teljesen egybefüggő felületet kapsz minden rést és hézagot kiszigetelve. (pl. a koszorúd szelemen alól kilógó szigeteletlen részét is) Nincsen hulladék és piszok. Helyesbíteném a számításod, ha kívülről 10 cm-vel számolom és a födémben 20-25 cm-ben Akkor sem kell rá a 2 milla és nem 10 000 ft-ot jelent, hanem legalább 15-20 ezret havonta és nyáron is olyan lenne mint egy parasztház 50-es vályoggal. Számolj másként! 2 milla hitel törlesztője havi 12-15 ezer. Spórolsz 15-20 ezret. Mennyi a megtérülési idő? :) Ha itt tartunk érdemes elgondolkodni a napkollektoron is egy kis támogatással esetleg fokozható egy hőlégcserélővel is közel nulsza havi költséggel. A nyílászáróid lehetnek még kulcskérdések...
Ezert erdemes foglalkozni alaposabban a vilag energetikai helyzetevel. Szerintem 5 ev mulva jelentosen kevesebb gaz es olaj fog az emberiseg rendeklezesere allni mint ma. En erre az atmeneti ar csokkenesre nem alapoznek hosszu tavu donteseket.
Lehet, de az is előfordulhat, hogy nyártól felére esik a gáz ára. Az olaj ára a negyedére esett le, és az olaj árát kb fél éves csúszással követi a gáz ára.
Meg aztán elvileg egyre enyhébbek lesznek a telek is:-)
Úgy számolhatok, hogy 168 ezer kb az éves fűtés, és ebből lejön 60 ezer ami melegvízre, főzésre megy el? Tehát csak 110 ezer az éves fűtésszámla? Hát akkor soha nem jön vissza:-(
170 nm az alapterület, 160 nm a felület. Külső vakolás megvan, szinezés, párkányok nincs meg. Viszont a járda megvan, és persze a lábazat nem lett hőszigetelve. Tehát nekem új járda is kell, hogy a lábazatot lehessen szigetelni, és mivel az eresz a földbe van levezetve, emiatt is új járda kell, hogy elférjen a lefolyócső ha szigetelek.
Igen. Megterulesnel a legfontosabb paramter, hogyan valtoznak az energiaarak a jovoben. E nelkul nem erdemes (es nem is lehet) megterulest szamolni. Meg kell nezni mi van ha evente 5, 10, 15, 20 %-al dragulnak az energia arak. (Pl evente 20%-os dragulas 15 ev alatt kb 1500%-ot jelent.)
Nem kell vasalni és alapot sem kíván. Ez már teljesen más mint amit a "60-as években feltaláltak". Ezt csak fel kell vakolni vagy 15cm vastagságban inkább zsaluznám. Hidd el fent marad a falon mégpedig egy darabban 1m2-en 16 kg súly lesz. mi ebben a hihetetlen? Az anyag szálerősített és mint az a videón is látszik még a sima betonfalon is megtapad. Az anyag nem a földön ül, hanem a falra tapad, mégpedig egybefüggő felületként. Nagyobb felületen (magas) javasolt a tapadóhíd használata ami szintén része volt a fejlesztésnek. Viszont minden panel és panel illesztési hibát leszigetel rendesen, amit az EPS csak különös odafigyeléssel... A kivitelezés költsége pedig (anyag+munkadíj) azonos a hagyományos minőségivel. Viszont gyorsabb, egybefüggő, csendesebb, TŰZÁLLÓ, és légáteresztő. Nem zárod le a panelt és fogod meg a párát az amúgy is siralmas vasszerkezetben. Ya és nincsen hulladék! ha láttál már hagyományos szigetelést tudod mit jelent a lakóknak... A klímákat pedig elfelejtheted. Ha szerződött minőségbiztosítást igénybe veszik 10 év garancia!!! Halkan jegyzem meg nem egy 3 millás cégről beszélünk hanem egy fél miliárd alaptőkéjűről!
Jól látok, de ugye a hivatalos javaslatok 24-ről szólnak. Ezért írtam.
A szigetelésben egyetlen kérdőjel maradt számomra: a pillerek csak 5 cm XPS-t kaptak a 15 cm EPS alatt és ez az XPS nem nyúlik túl a VB szerkezeten. A szelemenek viszont mindenképpen eleget kaptak - kívülről a 15 cm felett további 5-öt, felülről a legkevesebb 15 cm.
Paraméterekre egész jól emlékszel:
Fal: 38 PTH NF + 15 cm EPS ablakkávákban is Plafon: 2x1,2 gipszkarton vagy colos deszkák + 30 cm TP116; colos deszkák + 25 cm TP116 + 1 cm OSB Lábazat: 12 cm XPS Padló: 5 cm XPS - szerelőbeton - 10 cm 100-as EPS - 7 cm aljzatbeton - burkolatok Ablak üveg: 1.1 Garázs: 26 nm padlófűtés, szigetelése padlóban ua, csak 150-es EPS-sel, födém szigetelése eddig 25 cm TP116 Lakótér: 160 nm Belmagasság: háló - fürdő - gardrób - előszoba: 287; nappali-étkező-konyha átlagosan 360; garázs 300
Ha elbirja a fődém itt van az egyik marketinges aki újrahasznosított EPS-beton keveréket árúl...kivitelezéssel...igy a kivitelezés árát is fizetned kell...
A másik veszel közetgyapotot rollrock, multirock és azt használod felette járható födémet alakítasz ki fából (a II. o kezelt padló olcsóbb mint az OSB...és fel is tudod vinni...)
Az Austrothermnek van EPS lapja ami járható felületet tartalmaz azonban a feljárod nyilásán nem biztos, hogy felfér...vagy EPS-70 -s és úgyan úgy deszkából csinálsz járható felületet ha használni akarod a padlást...
A fűtés 6 hónap azaz 6*27eFt =168eFt /év + kb 60eFt a főzés és a melegviz...
A legolcsóbb az ha még nincs leszinezve a ház igy nem bukod a szinezés,vakolat és munkadíj árát... kb 1,5-2MFT egy komplett dryvit szigetelés...
Egy új építésű házon 12-25 cm EPS-t érdemes legalább feltenni...a 44 -s fal csak akkor jó ha rengeteg pénzed van fizetni a számládat...ha 38 -s vagy 30-s lett volna akkor több pénzed marad volna hőszigetelésre és úgy a legolcsóbb...építeni...ha már szigetelsz...
Vegyük azt, hogy 12 cm -t raksz rá és szinezve van a házad igy újraszinezel...
1. bukod a párkányokat , újakat kell venni...
2. A fűtési költségeden megtakaritasz kb 168*30%*60%=30eFt / évente...
3. Azonban a lábazatra is raksz mondjuk + 10cm -t akkor az benne lesz 400eFt (anyag) -ba és évente hoz neked kb 16-25eFt -t
Elköltöttél kb 2,5 -3 MFt -t és megtakarítasz évente 46-55eFt akkor az 60 év alatt meg is térül...a vakolat és a munkadíj nélkül pedig kb 15-20 év a megtérülése....dúrván számolva..
Ki kell cserélni olyanra ami 3 rétegű ablaküveggel van és megfelelő vasalattal...ezért kell az elején eldönteni mindenkinek mik a lehetőségei...ha pedig régi a ház...akkor az ember mindig sajnálja kicserélni...
akcióban a premier ablak volt tavaly a legjobb vétel...3 rétegű U=0.6 ablak üvegekkel 5 rétegű műanyag kerettel árúlták...
Ja, a másik kérdésem. Adott egy 44-es PTH-ból épült ház, utólagos hőszig nélkül. Most a gázszámla (fűtés, melegvíz) 11 X 27.000 Ft. Ráköltök mondjuk 2M Ft-ot (külső hőszigetelés, födém hőszigetelés), akkor jó esetben 10.000 Ft-tal csökken havonta a gázszámla. Nyilván bele kell számolni, hogy a ház értéke is nő, de akkor is majdnem 20 év a megtérülés. Vagy valamit rosszul számolok? Egyébként milyen ötletetek lenne a padlás hőszigetelésére? Most üveggyapot van, de ezt le szeretném cserélni, mert ahogy felmegyek szétcincálja a tüdőmet, meg idegesít ha a bőrömre száll. A tetőt támasztó fák is vannak a födémen, és csak 1 padlásfeljáró van, amin fel tudom hordani az anyagot (nem szívesen bontanám meg a cserepeket, és vágnám szét a fóliát). Igazából én 15 cm EPS-t raknék, egy kis betonnal a tetején, de 150m2-re felvödrözni a betont kicsit sok. Szóval erre milyen ötletetek van?
Ugye idén bevezetik a házak energitakarékossági tanusítványt. Ezek szerint utólag is meg lehet állapítani, hogy az ablaküveg milyen k értékű? Egy ilyen vizsgálat mennyibe fog kerülni? Azért jó lenne tudni, mik a gyenge pontjai a háznak. Ha egy 4-16-4 keresztmetszetű faablak rossz hőszigetelésű képességű, akkor utólag lehet tuningolni e képességét? A fára és az üvegre is gondolok. Ha valahogy megoldható lenne utólag egy 3. réteg üveg esztétikus felhelyezése, gondolom a vaslat nem bírná el a megnövekedett súlyt. A fára gondolom lehet ragasztani kívülről még egy réteget.
Attól, még lehet a házadban hőhid, pl a talpszelemeneknél nincs elég hőszigetelés...vagy valahol nem jól lett barakva a hőszigetelés...a fal födém csatlakozásokat ellenőrizd le....
Amúgy 30 cm irtam és nem 25-t....te linkelted be...:)
pl Ytong 37,5 rá RP-PT közetgyapot 10- 16 cm www.rockwool.hu rá fafődém 30 cm -s kőzetgyapot szigeteléssel aljzat min 10-12 cm EPS szigetelés lábazat mint 8-10 cm EPS szigetelés Nyillászárók pl Internorm passzívházhoz + zsalugáterek
15/20 gerendák, gerendák között rockwool rollrock 10 cm és multirock 10 cm, deszkaborítással, alul párnafán, hőtükrös fólia és gipszkarton 12.5 -s, a párnafák UW profilba mennek direkt függesztéssel, légréssel"
Szóval csak kevés még a 25 is....? :)
Közben kicsit még jobban megnézegettem a padlást. Csak ott maradt meg a 25 cm, ahol járhatóvá tettem. Értsd: párnafákon OSB van a szigetelés felett. Máshol - a garázs kivételével - megvan a 30 cm. ... De sokallom a napi 8 köbméteres gázfogyasztást. Igaz, egyenletes 22,5 fok van éjjel/nappal az egész 160 négyzetmlteren, csak a garázs 16 fokos.
Akkor úgy látszik, hogy mégsem olyan vastag ez a felhőtakaró.
Én azért furcsélom ezt a déli oldali dolgot, mert a saját házamnál csak 20 cm a szigetelés a tetőtérbeépítésnél - igaz VB koporsófödém van alatta - de itt megmaradt a hó. A másik - újabb, szüleimnek épített - házon meg eltünt a jóval több szigelelés mellett. Mondjuk az előzőn Tondach Palotás cserép van, ami jobban "szellőzik", míg az újon Hódfarkú, ami meg jobban zár.
Most, hogy könnyűszerkezetes házunk elérte a szerkezetkész állapotot (www.a-keszhaz.hu/blog.php?site=show&id=14), el kell döntenünk, hogy a falakat mivel szigeteljük. Felkeltette a figyelmemet az ISOCELL cellulóz szigetelés lehetősége. Van valakinek ezzel kapcsolatos személyes tapasztalata? Előre is köszönöm hozzászólásaitokat!
A polisztirolbetont már a 60-as években feltalálták:), de az szép, hogy így kiterjesztettétek az alkalmazását. Ha egy teljes panelhomlokzaton szeretném alkalmazni 15 cm vastagságban, akkor mennyibe kerül a fém tartószerkezet és ennek alapozása?
Én is néztem tegnap. Az összes déli tető hómentes az utcában, de napot 1 hete nem láttunk legalább. Ráadásul nálunk fűtés sincs, mert most készül a ház és nincs minden ablak még bent, a belső hőmérséklet = külső.
Szerintem is marhaság és reklám. Mint ahogy az is reklám, hogy idejössz a topikba a NeoSzig nickeddel reklámozni a céget, de remélem hamarosan kimoderálnak innen.
A terméketek meg nem tetszik, még egy kutyaólat sem építenék belőle
Milyen az a 3-12-3 sima termo üveg? A 2 üveg közé alumíniumkeret van ragasztva? Simán levegő van közte? (nem argon)
Most csak -3 fok van kint és 15 fokos az ablakom belülről.
Neked radiátor van az ablak alatt? Nekem csak padlófűtés van és csorog le a hideg levegő az ablakon. Érdekes,csak az ablak alatt lehet érezni, a padlóig nem jut le, szétkeveredik a szoba levegőjében.
Nem rossz irány az enyv, csak amit nyerünk az EPS-el azt elbukjuk az enyvvel... A korszerű szigetelőanyagok nem csak a hideg ellen kell hogy védelmet nyújtsanak. Kell hogy jó páradiffúziós (légáteresztő) értékkel is rendelkezzen. Az sem baj ha nem csak a hideg, hanem a meleg ellen is nyújt védelmet. Érdemes megnézni hogy a neves márkák közül melyiknek van piaca pl. az arab országokban... Sokmindent lehet olvasni egy-egy termékről, viszont érdemes megnézni olyan épületeket amalyeknél ezeket a termékeket alkalmazták. Én már láttam pl. könnyűszerkezetes házat szétszedve, de panelt is amin meg kellett bontani a 2 éves szigetelést. Belülről szigetelt panelben nem lehetett megmaradni a dohos bűztől, és kíváncsi lennék a benne lévő vas álapotára... A műanyag alapanyagú külső festékeket azért fejlesztették ki, mert az EPS-en 1-2 év alatt kifoltosodott a kőpor. A szobába most is 70% a páratartalom. Ha a fal és a szoba belső hőmérséklete között kialakul a 7 fok külömbség, kicsapódik a pára. A lakás falában a rétegrendek között ugyan ez a helyzet. Ha valami nedves az már nem is szigetel igazán, vagy legalább is lényegesen romlik a szigetelőképessége. Egy átlagos fal 7-8 külömböző anyagú rétegből áll. Ki lehet számolni hová esik a harmatpont. A pára az EPS-ig viszonylag könnyen halad kifelé majd az EPS lényegesen magasabb páradiffúziós értékének köszönhetően feltorlódik, mégpedig pont a hidegebb felületnél. Ott ki is csapódik. Visszatérve nem tudom az enyvnek milyen a hőszigetelési értéke, de gyanítom nem a legjobb. A MagorTherm egy peciális habarcsba kevert újrahasznosított EPS. Megközelíti az EPS szigetelési értékét, viszont tűzálló, szilárd, véd a meleg ellen is és mivel önthető (vakológéppel fújható) illesztési hézag nélkül szigetel, befolyik minden üregbe, résbe. Régi épületeknél a fal egyenetlenségei sem jelentenek gondot. A kiváló páradiffúziós értékének köszönhetően (4-7) belső szigetelésként is használható (műemlékvédelem)
Nálam a padláson 32-36(38) cm van fent és a déli oldal kivitelével teljes az egész..a déli oldalon ma volt utánpótlás...csak a nap olvasztja...
Közetgyapot: 10 cm Multirock,12 cm deltarock, 10 cm rollrock (néhol 5+5 cm Multirock vagy Toplan hőszigetelés), 40 nm -n pedig +4 cm EPS-100 vagy megmaradt 6 cm RP-PT ... U=0.1 - 0.12
Héjalás Bramac alpesi protector, bramac fólia, a mennyezet gipszkarton, tükrös párazáró fólia, 10 cm légrés...utánna meg a hőszigetelések...
Mondjátok, ebben a nagy hidegben - és némi havazás mellett - milyen a tetőtök kívülről? Én meglepődéssel tapasztaltam tegnap reggel, hogy a 2 napja hullott kevés hó a tető egyes részeiről teljesen eltünt, a gerinc környékén szinte sehol nincs. A padlástérben 2-4 fokos hőmérséklet van, a héjalás Tondach hódfarkú cserép "nyár" fóliával.
Mindehhez üres padlás, alatta könnyűszerkezetes födém (van ahol dupla gipszkarton, van ahol fafödém) és 25-30 cm üveggyapot - Knauf TTP116 - szigetelés (még a szelemeneken is) a szigetelőanyag alatt kiszellőztetett "tél" fólia.
Nem számoltam még utána, de normális lehet a padlástér ilyen "magas" hőmérséklete és a leolvadó hó?
Az eps-nek egy csomo oldoszere van. Azokkal minddel lehetne ragasztani/ragacsossa tenni a feluletet. Csak iparilag neszeretnek ilyenekekkel jatszani, ezert nem csinaljak. Pl nitrohigito, aceton, stb.
A hungarocell golyók vízgőzzel kerülnek habosításra a formában. Nem tudom, hogy lehetne-e újrahabosítani és formázni a hulladékot, de biztos nem, mert akkor már más kitalálta volna. Létezik egy poliuretán alapú faragasztó, mi repülőmodellezők csak purex-nek hívjuk. Folyékony méz-szerű, habosodik amikor köt, de nem annyira mint a purhab. Teljesen ugyanaz az anyag, csak flakonban elérhető. Ezt lehetne keverni a golyókkal, és utána formába önteni, és várni.... A kérdés, hogy a formából milyen módon lehetne kiszedni, hisz ez mindenhez ragadna. 1 liter olyan 2000Ft. A platformban is lehet venni, EMFI is gyártja.
Megmértem ( bár nekem nem igazi hőszigetelt az ablakom, mert inkább hangszigetelő. A külső üveg dupla, tehát biztos nincs meg az 1,1, valamint a műanyag keret is a legvacakabb.) kint -5 fok bent 23. Leengedtem a rollot, szintén vacak műanyag, legolcsobb. A kinti 2 fokkal kevesebb lett, a benti 0,3 fokkal több. A hőméröt abszolut az üvegre tudtam nyomni.
Nem vagyok kész a szigeteléssel csak a ház 3 oldalán van 10 cm EPS, bent állandó 22 fok van. A közfalak és hőszigetelt fal tapintásra tök ugyanolyan hőmérsékletű, a szigeteletlen oldal érezhetően hidegebb tapintású.
A leghidegebbek az ablakok, az üvegnek szorosan nekitámasztott hőmérő 12 fokot mutat, a két alakszárny között 11 fok van, kint -7 fok. Hagyományos fa ablakok 3mm-es normál síküveggel,saját ötletem alapján a külső ablakszárnyba 2 réteg üveget tettem 2 cm távtartóval, tehát össz 3 réteg üveg van 2+10 cm légréssel.
Engem meg az érdekelne, hogy egy hőszigetelő üveges ablaknál mit mutat a hőmérő?
Btw írhatnátok belső oldali levegő és falhőmérsékleteket, szigetelőanyag méreteket szigetelt homlokzatokhoz, kiváncsi vagyok, hogy a mostani nagyjából konstans -6 fokban hogy alakulnak a dolgok. . Köszi és BUÉK mindenkinek.
A mellékelt ábra szerint szeretném a födémet szigetelni. A gerendára érdemes feltenni a gyapotot valameddig, vagy az már csak felesleges pénzkidobás? Mekkora hőhidat képes egy ilyen gerenda okozni?
Magam is ezen gondolkodom. Azt gondoltam a darálékot nagyméretű fóliazsákba csomagolom a kezelhetőség végett és szalufák közé teszem. Csak a rágcsálók jelenthetnek veszélyt.
Van ilyen, tudom. De a hozzám hasonló helyzetben lévők mit kezdjenek a megmaradt PS hulladékkal? Ha már megvettem 32000 Ft/m3 áron, akkor szeretném a hulladéknak is valahogy a hasznát venni.
Én komolyan írtam. Valami diszpergált ragasztóval szerintem össze lehet ragasztani a PS darálékot. Ha az enyv felhordási hőmérsékleten nem olvasztja meg a PS-t, akkor jó. Kerestem googliban, de nem találtam az enyvről felhasználási leírást. De felőlem lehet az enyv helyett más ragasztó is.
Kéne olyasmit csinálni, mint a vattacukormasina. Beraknám a PS darálékot és nyomatnám be az enyvet keringetés közben. Aztán amikor már jól összekeveredett, berakni formába, formáraalakítani. Na megyek szabadalmaztatom is! :)
Használt valaki közületek már enyvet? Ledaráltatnám (de még azt nem tudom, hogy mivel és hogy hol) a megmaradt EPS hulladékokat. Aztán pl enyvvel összeragasztanám egy tömbbé.
E-mailben elküldtem az elérhetőségüket, de, ha nem számít reklámnak és más is igényli szívesen megosztom a többi fórumossal is, és beírom. Nem az ügynökük vagyok. Szóval, írhatom?
Engem ez a belső szigetelési megoldás érdekelne. A lakásunkban van egy észak-keleti tájolású szoba, ami jóval hűvösebb a többinél. Ajánlották a belső szigetelést (egy 7 lakásos, 38as téglából épült társasházban lakunk, sajnos esélyem sincs meggyőzni a többi lakót a külső szigetelésről, főleg a költségek miatt) viszont ezt a szobát szeretném melegebbé tenni. Egy L alakot kellene leszigetelni
Ezt a fényképet egy lakásban készítettem ahol a lábazat nem volt leszigetelve.
Egy metszeti rajzon:
A piros szaggatottal jelölt lábazati szigetelés ebben az esetben teljesen hiányzik. Ennek a hiánya azt okozza, hogy a belső falfelület (képen) nagyon hideg. Ultrahangos hőmérővel 13,6°C-ot mértem. (3-as, 4-es képen) A szobában 70%-os páratartalmat, és 23°C-t mértem. (kint a lábazat 1°C) Ha megnézzük a táblázatot (fent) ennél a két adatnál 17,2°C felületi hőmérsékletnél, már lecsapódik a pára !!! (megjegyzés: minden egyes épület más, és más értékeket produkálhat)
Én inkább ronggyal vagy üveggyapottal bélelném ki, azt könnyebb kiszedni ha már nem kell.
2 padlás eltérő magassága miatt nem lett ott szigetelve a fal, most cseppekben áll abban a sarokban a víz, ha nekitámasztom a szigetelést a falnak az is jó? Ideiglenes megoldásként gondoltam.
Leier Mátratherm 38 N+F falazaton 5cm szigetelés van. Lábazatra érdemes-e 2 cm szigetelést még feltenni? Van-e energiamegtakarítási szempontból jelentősége ilyen vastagságban?
Én simán beszigetelném belülről. Ha kívülre teszed a szigetelést, le kell borítani valamivel. Belülre meg csak fel kell erősíteni valahogy a fémlemezre. Vannak előre habosított szendvicspanelek, azok sem párásodnak. És ha bepárásodik, akkor mi van? Ez egy garázs, max néhány évente ki lehet cserélni a táblákat. Meglehetne próbálni teli felülettel ragsztani a PS táblákat a "purhabos" nikecellragasztóval, és akkor a pára nem fér oda, ahol ki kellene csapódnia, vagy simán egy párazáró fólia felragasztásával belül hagyni a párás levegőt.
Hali! Van egy Hoerman garázs kapum ami szigeteletlen. Ha a szigetelés helyére teszek be hungarocel lapokat az meg fele? Nem fog a kapu és a szigetelés között be párásodni? A garázs egyébként nem fűtött. Van egyáltalán értelme meg csinálni?
Az igaz, hogy kivülről be van szigetelve a 25*25-ös betonkoszorú, de felülről nem szigeteli semmi (csak a szelemen van rajta) és így felülről hőhidat jelent. Emiatt mindenféleképpen fölülről is szigetelném. Én nem falaztam fel a koszorú szélén, mert nem akartam magamnak ilyen időigényes többletmunkát, hanem a "levegőben" van az EPS.
Esetleg nézd meg az Aldest is, ha jól tudom az Aereco belőlük vált ki. Van egy olcsó 3-4 helyiséges szellőztetőrendszerük kb 50-60e-ért. Igaz nem páratartalomra kapcsol, de alaprendszernek szerintem megteszi.
Kedves HegyenVolgyon, sajna az ismerősök közül még senki sem csináltatott ilyet, én sem akarok ilyen költségeset csak nem tudok jobbat amivel meg lehetne oldani a szellőzést. Ha esetleg hallasz valamilyen jó megoldásról nagyon megköszönném ha megosztanád velem, esetleg ha másvalaki is olvasná és tudna segíteni nagy örömet szerezne. (Ikerház ablak nélküli helyiségei szellőzéséről és friss levegővel való ellátásáról van szó)
A talpszelemen és a homlokzati hőszigetelés közé 6cm széles és 15cm magas résbe (ez van végig a koszorún körbe) nyugodtan beteheted a 10 cm-es paplant vagy kitömködheted 5 cm-essel is. Nincs jelentősége mert kivülről már egyébként is szigetel a külső homlokzati szigetelés,de ha maximalista vagy 5 flakon purhab tökéletesen megoldja a problémát. (nekem pl ez a rés nem volt, mert élére állított kisméretű téglával fel lett falazva még a hőszigetelés előtt)
De nem az a cél, hogy a fal áthüljön vagy sem, hanem hogy belül a felületi hőmérséklet megfelelően magas legyen, hogy ne legyen hideg felület, amin a pára ki tudjon csapódni (Ettől függetlenül lehet kívülről védeni a falat a hidegtől).
Ha belül van a hőszigetelés, akkor tegyük fel, hogy a belső felületi hőmérséklet 23°C, utána 1cm-rel mélyebben pl 20°C... a hőszig és a tégla határfelületén pl. 5°C, a tégla külsején -10°C. Szoktak ilyen izotermákat rajzolni, megkevert rétegrenddel elérhető ugyanaz a külsű és belső felületi hőmérséklet.
Tehát mitől lenne párakicsapódás a belső felületen?
Ha nem lehetne belül hőszigetelni, akkor a könnyűszerkezetes házak sem lennének jók, mert ott még tégla sincs, kivül és belül ~1-1 cm vastag betonyp lap van rajta.
Bocs, hogy beledumálok, de ez nem igaz. ha kivülre teszed a hőszigetelést, nem tud úgy áthűlni a fal, így a fal belső hőmérséklete is melegebb marad. De van már kifejezetten belülre való hőszigetelés, ami a felesleges, lecsapódó pára felvételét is elintézi, így nem lesz penészedés.
Kedves Sudil, ne haragudj, valóban félreértettelek, nem okoskodásnak szántam. A helytelenül írt névből arra gondoltam, hogy hallottad valahol és így beírva nem találod a honlapot. Tapasztalatot sajnos nem tudok megosztani veled, még én is előtte vagyok ennek.
Képzelem mennyibe kerül :) Itt megint előjön a belső oldali hőszigetelés. Én már nem hiszek annak a tézisnek illetve nem látom megalapozottnak, hogy belül nem szabad hőszigetelni. Hiszen ha kivül vagy belül van ugyanaz a hőszigetelés, akkor a belső falfelület hőmérséklete ugyanaz mindkét esetben.
A 6cm vastag kerül 678Ft/m2-be? Vagy ez a 12cm-re értendő?
Mert ha a 6cm-s kerül ennyibe, az elég merész, mivel a 10cm vastag üveggyapot kerül 600 Ft/m2-be. Akkor inkább veszek 5cm vastagot 300 Ft/m2-ért és valahogy betömködöm, hogy kitöltse a teret.
Sajnos a tudósok lenyúlták a nick-emet és most sokszor összefüggésbe hoznak mindenféle hőszigetelésekkel, úgyhogy kénytelen voltam megtanulni nevem második jelentését is. A "lambda" az úgynevezett "hővezetési tényező", mértékegysége a W/mK amely különböző anyagokhoz tartozó konstans és megmutatja, hogy egységnyi vastagságú anyag egységnyi felületén mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönség esetén. Pl. kőzetgyapot 0.037 W/mK, EPS 0.040 W/mK, Porotherm HS tégla sima habarccsal 0.171 W/mK, Porotherm HS hőszigetelő habarccsal 0.141 W/mK, vasbeton 1.55 W/mK (!!!). A "hőátbocsátási tényező" (jele most "U", régebben vagy pl. ablakok esetében még most is "k") kiszámításához a hővezetési tényezőt el kell osztani az anyagvastagsággal. A hőátbocsátási tényező mértékegysége sajnos azonos a nick nevemmel: W/m2K.
Tehát 20 centi kőzetgyapot esetében U= 0,037 W/mK / 0,2 m = 0,185 W/m2K.
Viszonyításként: Magyarországon U=0.45 értéket ajánlanak maximumként a falazatok hőátbocsátási tényezőjére , Németországban U=0.30 a falazatra és U=1.1 a nyílászárókra. Egy passzívház falazata az U=0.15 alatti tartományban van, U=0,7-es ablakokkal.
Nálam Ytong elöfalazóval volt felzárva a koszorún a fal kivülről. Igy egy 2 cm rés volt még. Azt maradék kőzetgyapottal vagy purhabbal nyomtam ki. A talpszelemenre pedig 5 cm vastágságú multicokot v 5 cm toplant tömködtem be. A behajtogatásnál a hőszigetelő anyagot összenyomtam és a kisebb résekbe is többet sikerült betenni.
Üveggyapotból létezik 5cm-nél vastagabb és 10cm vékonyabb paplan?
A talpszelemen és a homlokzati hőszigetelés közé kéne betennem, és ott 6cm a távolság. Tehát ha a keresztmetszetét nézzük, adott egy 6cm széles és 15cm magas rés, amit ki kéne tölteni, és ez van végig a koszorún körbe.
Nem értetted a célzást. A lambda (W/mK) az anyagtól függő "állandó". Az u=lambda/anyagvastagság. Tehát a hőszigetelőanyagra a lambdát adják meg és 0,4 hanem 0,04 körüli az értéke :)
Nem azt akartam mondani, hogy az olcsobb mindig olcsobb...hanem azt, hogy körültekintéssel érdemes választani...
-A jobb minőségű kisebb U étékű anyagok drágábbak általában kivéve akcióban...
- A hőszigeteléseknél nem az ár a legfontosabb hanem , hogy azt hova lehet rakni. Ne probáljon senki sem EPS-80 t EPS -100 (lépésálló) helyett használni. Hiába olcsóbb..stb...
2-3 hete az egyik ismerősöm mellett szinezték-ragasztózták az egyik kecót. Akkor, mikor enyhe mínuszok is voltak éjjel. Körbefóliázták, és bazi nagy hőlégbefúvókat használtak. Annyi a trükkje, h a vállalkozó magának csinálta a házat. :)
Nem csinál rosszat vele, ha rárak x cm hőszigetelést. Mindenképpen a szomszédok felett is legalább 1m hosszan tovább kell hőszigetelni, mert különben nagyon hőhidas lesz. A koszorút kívülről valószínű nem tudja hőszigetelni, de a födémszigetelés sokat fog segíteni a párakicsapódáson. Sokat segít még, ha gyakran szellőztetnek, főleg az után, hogy főznek, mosnak, fürödnek. Sajnos minél jobbak az ablakok(gáztömörebbek), annál inkább előfordul a párakicsapódás. A pára nem tud eltávozni sehol, és megtalálja a leghidegebb felületeket(ablak, koszorú, áthidaló, vasbeton merevítők). És mindig lesz egy leghidegebb felület, ahol ez be fog következni.
Egy katalógus szerint így néz ki egy EPS-el körbeszigetelt erkély:
Nekem kicsit vékonynak is tűnik az erkély és a hőeloszlás is inkább azt sugallja, hogy semmilyen szigetelés nincs rajta. A falfűtés fórumon pont a tökéletes erkélyszigetelésről értekezünk és gondoltam itt nagyobb eséllyel kérdezhetem: Nincs valakinek saját hőkamerás képe egy körbeszigetelt erkélyről?
Sziasztok, tudom hogy nem ehhez a topikhoz tartozik - hallottatok valamit az aerecol nevű cégről? Ikerháznál fürdő, wc, házt. helyiség szellőzését kell megoldani mivel nincs ablak. Köszönöm előre is.
köszi az ötleteket, sajnos az épület külső szigetelésére még csak esély sincs, öregek lakják nem akarnak ezzel foglalkozni... mindenképp tekercses nem táblás szigetelést vennénk, szerintem nem éri meg a különbség. én egyedül szigeteltem a padlásteret és megoldottam. igaz szúrt mint a fene és köhögtem meg folyt a könnyem amikor a szarufák közé tömködtem, de meg lehet csinálni. ami nagyon jó lenne az az alukasírozott, de annak csillagászati az ára...
De ha szellőzőket raksz be, akkor a pára ugyanúgy bemegy, csak valamivel hidegebb fallal találkozik, vagyis jobban fog penészedni.(?) Nem vagyok szakember, csak kérdezgetek össze-vissza... :)
Ilyenről nem hallottam még, mondjuk nem is volt rá szükségem... :) Ez azt jelenti, hogy 2 rétegű a födém, közte légrés, ami kifelé nyitott? Ennek mi értelme van?
a tekercses 250ft, a tablasat meg nem lattam 350 alatt. ha be akar takarni 70m2-t 20 centi vastagon, akkor 28000Ft a kulonbseg. abbol azert vastagon kijonne egy ember egy napra aki segit.
akkor mar mondhatnatok azt is, hogy szakemberrel kell csinaltatni, az meg a tablas berakosgatasanal is konnyebb.
Én csak a tényeket mondtam, a táblásat sokkal egyszerűbb egyedül rakni, mert kissebb. Én is tekercseset használok, mert jóval olcsóbb, bár nem értem, miért, mert ugyanaz az anyag. :)
De igen, viszont lehetne szellőzőket berakni. A Te javaslatod is jó, de ha mégsem oldja meg a problémát akkor kidobott pénz, ráadásul a belső festés mindkét esetben szükséges.
A tablas sokkal dragabb mint a tekercses. Es a tekercses is kezelheto egyedul is. ursa elf 250ft/5cm/m2 a baumaxban. Tudsz ehhez hasonlo aron tablasat?
Sőt, ha rosszul van csinálva, inkább fokozná, mert attól még hidegebb lesz a beton.
Szerintem úgy gondolná a kollega, hogy mindezt tökéletes párazárással megvalósítva a hőszigetelés is javul, meg a penésznek is annyi. De hogy ez technikailag hogyan kivitelezhető, na ahhoz már nem értek :|
Szerintem meg javulhat, bár ha a koszorúra nem tud rakni, az nem lesz teljes értékű. Tekerjen le 20-30 centi üveggyapotot vagy 1 méter átlógással a szomszéd meg a lépcsőház fölé. A sarkok így is mindenképp melegebbek lesznek,lehet, hogy meg is szűnik a probléma. Mondjuk egy külső szigetelés is sokat segíteene, de az nem ennyire egyszerű. A lépcsőház felől esetleg megvalósítható. Szerintem...
4. emeleti lakásban lakik. a lakás szépen fel van újítva, központi fűtés van kombi cirkóval, új ablakok stb. fölötte már csak az üres tetőtér van. az épületben beton födémek vannak kb. 35-40 cm vastagok. fölöttük is az van, szépen le van simítva, a padlástér üres.
a gond az, hogy intenzív szellőztetés mellett is penészedik a plafon, körbe, minden szobába a koszorú mentén. gondolom az a baromi nagy beton nem tud átmelegedni és ezért csapódik le ott. azt szeretné, hogy leterítene odafent 15-20 cm szigetelést, hátha javít a helyzeten. véleményem szerint viszont kidobott pénz, mert akkora a felület, hogy az nem fog felmelegedni fél méter szigeteléstől sem. ráadásul ugye a padlás nagyon nagy és hiába szigeteli csak a saját kuckója fölött a lépcsőház és a szomszéd plafonja tovább hűtené, hiszen egy tömeg.
Figyi ,ha a darazs be tud jutni, akkor az most is bent volna. Az ugy sem az uveggyapotba feszkelne be magat. Nalam semmi sem feszkelte be magat. Eleve tok sotet van, csak akkor van vilagos, ha felkapcsolom a lampakat. Ha meg a szentjanos bogar beteved, azt szivesen elviselem.
Miért pont feketét? :) Úgy hallottam, hogy az újrafeldolgozott műanyagból van. Én inkább a víztiszta fóliára szavazok. A nylon nem polietilén, hanem poliamid :) Ezt rengetegen rosszul tudják és rosszul mondják, mert azt hiszik, hogy minden műanyag fólia nylon.
Köszönöm a választ. Tudom, hogy minden panel programban szerepel ez a "fűtésmérés", csak arra gyanakodtam, hogy ez inkább a felszerelő cégeknek "hasznos", a használóknál meg jót lehet veszekedni pl egy száz lakásos épület esetében. A Juszt L. műsora ezt mutatta be. Ráadásul állami támogatással megy a buli...
Egyik ismerősöm lakik szigetelt panelban, a radiátorokat egyáltalán nem nyitja ki télen, mert középen lakik, és a szomszédok és a fűtéscsövek miatt így is 18 fok van, melegebbet meg nem szeret. Ez nem azt jelenti, hogy nulla a fűtésköltsége, mert eleve csak 30% a méréstől függő rész. A fogyasztásmérők a hideg radiátorokon is párolognak valamivel, így kb. 15-20%-al fizet kevesebbet az átlagnál. A legnagyobb és a legkisebb számla között persze nagyobb a különbség.
Ami a kijátszást illeti, én egy hat lakásos társasban lakom, és a lakóközösség nem volt mindig harmónikus. ennek ellenére, az, hogy egymást meglopják a családok, soha fel sem merült. Valószínűleg egy tízemeletesnek, ahol nem is simerik egymást az emberek, már más a pszichológiája.
Ha arra kérdezel rá, hogy a párolgásos hőmennyiség-mérés kijátszható-e, hát ki. De jóval olcsóbb, mint a radiátoronként beépített átfolyásos hőmennyiség-mérő. (Sajnos többnyire olyan a panelok kialakítása, hogy radiátoronként kell beépíteni.)
Azt láttam a minap a TV-ben, Juszt László műsorában, hogy a lakótelepeken a radiátorokra szerelt "mérők" gyakorlatilag nem érnek semmit. (Kivétel, valamiféle speciáélis víz-átfolyást mérő órák) Legtöbb panelprogramban benne van.
A műsorból úgy tünt a lakók nagyrésze kijátszotta, néhányan meg
(az ügyetlenebbek) milliós összegekkel lettek terhelve? Mi itt az igazság, érdemes erre költeni?
Szeretnék érdeklődni, hogy "E" gerendás, betonkefnis födém szigeteléséhez kell-e használnom valamilyen fóliát is a szigetelőanyag alá vagy fölé? Ha igen, akkor milyet és miért?
A szigetelés 20 cm üveggyapot paplan és 20 cm ATH80 lesz, nem egymáson, hanem a padlás közepén a pakolható helyen az eps, a szélén ahol nem lesz rajta semmi, ott meg a paplan.
Az uvegyapotban nem hinnem, hogy szeretnenek. Nalam megelozo beavatkozas az volt , hogy a hazra felragasztottam korbe egy sor fagyallo keramialapot. Igy nem tudnak megkapaszkodni es feljutni a tetoterbe. Viszont a falhoz sem szabad tamasztani semmit, amin fel tudnanak jutni a vakolatig!
Az uveggyapot a rosszabb. Reszpirator kell a szad ele a kezeidre akar hosszabbszaru kesztyu. Ha a szemeid kenyesebbek, akkor meg szemuveg, ami ala nem tud konnyen bejutni. En is ezeket hasznaltam lerakaskor, csoszigeteleskor,stb.
Fagerenda és kersztirányú bordaváz (erre gipszkaron kelül alulról) közé tekercses vagy a táblás hőszigetelőt könnyebb betenni? Első ránézésre a táblás könnyebb lehet, de a tekercseset is lehet szabni ugyebár. Van valakinek erről tapasztalata vagy infója? 10+5 (vagy csak 10) cm vastagságban tenném oda. A többit fölé a gerendaközökbe.
Mert ott van alternatívának a 0,15mm vastag - azaz jó erős és vastag - mezőgazdasági PE fólia. 8 és 12 méter széles tekercsben van. Ha az építési párazáró 1-1,5m széles, akkor azzal rengeteget kell vacakolni az illesztéseknél.
Falra EPS-80 -s 12cm -t akciózzák sokfelé. Lehet, hogy a 15 cm -s is akciós.
Plafonba : URSA üveggyapot van akcióban. Vagy közetgyapot ha te rakod be.
A Roll jelegű (paplan) érdemes venni. Ha gyorsan akarsz haladni a leterítéssel. Lehet keverni is pl a tetején 10 cm roll. A gerendák között 2x10 cm táblás vagy roll. (közetgyapot :multiroc,rollrock)
A padlóba 2x5 cm EPS-100 érdemes venni. Vagy STEPROCK közetgyapot lemet. Hasonló árfekvésben van.
napok kérdése, és fenn van a tető a házunkon, így lassan szeretnék árajánlatokat kérni a hőszigetelő anyagokra, rendszerekre. Az aljzatba 10cm-t, a födémbe 20-30 cm-t, a falra 15 cm-t terveztünk. Már elég sokat olvastam a témában, de nem tisztult ki teljesen a kép.
A segítségeteket szeretném kérni az alábbiakban:
- hova milyen szigetelőanyagot tegyek, mi az optimális? (anyag, márkanév)
- érdemes-e egy helyről vásárolni? Ha igen tudtok-e ilyen helyeket? (szokásomhoz híven minimum 3 helyről szeretnék ajánlatot kérni)
A fal 30N+F, a födém fafödém 10x20-as gerendákkal (egyszintes ház).
nálam is így volt, befigyelt alá 20 cm vadúj kőzetgyapot, majd a tetejére szépen visszatettem a régi üveggyapotot... Ha nem fullra penészes csak kicsit piszkos, poros, nyugodtan tedd vissza a tetejére, csak használni fog.
Úgy látszik ennyit változott a világ egy év alatt.
Régi háznál ha a vízszigetelés rendben van,szerintem érdemes szigetelni. Az alacsony energiás ház szintet gondolom el lehet érni gazdaságosan. A lábazatszigetelés utálatos munka,de mégsem hagynám ki.
Az aljzatszigetelés még nálam is csak távoli terv, majd egyszer ha sok időm és pénzem lesz. Addig is parketta + szőnyeg van az alsó szinten, elvagyunk vele.
Mi idén ősszel vettük meg a 12 cm EPS-t a falra, és egyáltalán nem néztek furcsán rám :-) Amikor kérdeztem hogy milyen vastagságot szoktak venni, azt mondták hogy most már 4-5 centiset nem is tartanak raktáron annyira nem viszik. Általában 6-8-10 centit vesznek. Az előttem levő bácsi is 10 centis szigetelésre kért árajánlatot. Furcsán inkább a kőműves meg a szomszédok néztek amikor raktuk fel. :-)
Régi háznál mennyire érdemes szigetelni? Úgy értem, a passzívház szintet vagy az alacsony energiás ház szintet el lehet érni? Bár a lábazat és az aljzatszigetelést nehéz megoldani és költséges lehet.
idén vettünk egy félkész házat, a szarufál között van meglévő üveggyapot 10 cm kb 10 éve. ezt a legjobb volna kidibnom, és teljesen újjat berakni?
Van valami számítás rá hogy pl. 0,044 és 0,035 -ös hővezetési tényezőjű üveggyapotok között mennyi a fűtésbeni spórolás x m2-nél? Mert az árkülönbség több mint 2x (20cm-nél). Mikorra térülne meg a befektetés erre volnék kíváncsi?
