Olyan szempontból az emberi igényeket tükrözi, hogy azért adunk sok pénzt, ami fontos nekünk.
A tanároknak nem adunk sok pénzt, mert tudjuk ugyan, hogy ez lenne az egyik legnagyobb érték, a tanulás, de utálunk tanulni. :D
A fiamnak most meséltem el, hogy az, hogy tanulhat, vívmány. Nem a tanárok kaptak szadista szabadkezet, hanem az jó, hogy fejlődhet. Most van valami új divatáramlat, ilyen tanulásmegtagadók. Na, mondtam, ez dejó.
VAn állami szabályozás, kérdés a mértéke és a piaci szerepe.
Amíg nem a hatósági árak a meghatározóak, addig a piaci árak döntőek.
Az ingatlan nem hatósági áras - de természetesen meghatározza az ingatlan árát egy egy lokációban a rendezési terv, vagy jövendő kormányzati intézkedés.
( mint : világkiállitás, nagy kormányzati beruházás, stb)
A tanárok fizetésére nincs rálátásom, de némi ingatlanpiaci ismerettel azért rendelkezem.
Mo on az állami szabályozás a piac része, nem pedig uralkodója.
Azaz egy egy olyan állami intézkedés, mint a CSOk, nem beszabályozza, vagy meghatározza a piacot, hanem a piaci folyamatok részeként beépül az kereslet-kínálati rendszerbe, vevő oldalon.
Ellenben pl. az a berlini intézkedésterv, hogy egységesen, államilag szabályozni kívánják az albérleti árakat HATÓSÁGILAG, az már olyan beavatkozás, amelyik "megrendszabályozza" a piacot.
Mo on sem az ingatlannyilvántartási törvény, sem a társas házi törvény, sem a PTK nem tartalmaz ilyen korlátozó jellegű jogszabályokat. AZ elszaporodó rbn lakások ellen az önkormányzat igyekszik fellépni és kötelező parkolóhelymegváltás illetve házak szmsz-be megjelenítendő határozatok formájában beavatkozni.
De még ez is a piaci folyamatok része, hiszen aki rbn-s lakást keres, annak pl. már az V. vagy a VII belső kerület most nem vonzó - ellenben a IX, vagy a XIII. ker igen.
Ott tehát növekszik az ilyen lakásokra a kereslet.
Eredménye az, hogy többet kérhetnek el az ilyen lakásokért OTT a tulajok.
( meg is kapják )
Piac.
Az pedig szintén a piac része, hogy ma egy rbn -s kislakás Bp-en hoz kob 1000 eur/ hó jövedelmet, szintén a piac része.
Az is, hogy Bp-en van vagy 11 e ilyen lakás, ezért napi 50 eur felett nem nagyon leht bérbeadni.
Piac.
( ellenben Rijekában, ahol van kb 1500, ott 130 eur a szezonban egy lakás a cityben. )
piac.
Berlinben most nem tudsz az állami szabályozás miatt ilyesmiben hosszabb távon gondolkodni. Ellenben MAnnheimben - egyetemi német kisváros - van összesen 900 rbn-s lakás.
Ott jók a számok.
A számok a piac meghatározói és tükrözik a viszonyokat. Érzéketlen, kegyetlen, de valóságos.
Nyilván valós folyamatokat ír le - de ugye vagy jól látom ezeket és jó üzletet kötök, vagy rosszul - vagy történik valami előre láthatatlan -, és akkor bukok.
az utolso mondat igaz, nem hiaba fogom jovore eladni a nagy budai lakasomat (azert csak jovore mert akkor jar le 5 eves akarmicsoda es utana nem kell adoznom kocsog orbannak... ) es venni az arabol egy kisebbet amit kiadok .. jo befektetes. A tobbi felretett penzt meg tartom, megtobbet gyujtok hozza addig es remenyeim szerint egy-ket ev es megtalalom ahol szeretnek majd elni sokaig es akkor oda is veszek egyett :) az ingatlan nagyon jo befektetes.
De te még mindig tiszta piaci folyamatokat tételezel fel, holott nem azok vannak. Az ingatlanpiacot sem csak a "piac" szabályozza, hanem az állam is pl. jogszabályokkal, plusz támogatásokkal, kedvezményekkel, vagy azok elvonásával.
Szerintem a lakások most nem használati értéken mennek, vagy,az újak nem a bekerülési értéken. Ma ezek befektetésként, mondhatni kvazi értékpapírként viselkednek. A jövőbeni várakozás alakítja az árat, hogy az értéke nőni fog. És közben kiadhatod, ami pénzt hoz, mint egy osztalék.
Tehát az ár így alakul ki, azért 22 milla a panel, mert azt várjuk, hogy két év múlva 24 lesz és közben havi 140-ért kiadhatod.
És senkit nem érdekel, hogy neked átlagember van-e erre oémzed, mert ingatlanalapok, befejtetők, spekulánsok mozognak a piacon.
De az átlag Józsi gondolja, hogy ennyit ér a panel.
Jo de mindez nem cafolja azt meg hogy igazsagos lenne ... ahogy te is elismered, manipulaljak (nem is kicsit).
A tobbi stimmel, persze azert hozzateve hogy egyenek mas-mas eselyekkel-lehetosegekkel indulnak ezeknek neki, ezt is kar elvitatni. A tobbit meg leirtam mit gondolok :)
Ennek egyrészt semmi köze az igazsághoz, másrészt pedig a piac nem igazságos (persze kérdés ki mit ért igazságon), plusz nem tudok róla, hogy tisztán piaci alapon működő gazdaságban élnénk. A piac max. hatékony tud lenni (ami néha igazságos, néha nem), de még az is csak olyan soha meg nem valósuló feltételek mellett, mint tökéletes informáltság, piaci szereplők tökéletes racionalitása stb,
Ez egy tök bonyolult kérdés, ami társadalmilag hatékony, az egyéni szinteken lehet tök igazságtalan, mert pl. az én egyéni szenvedésemet nem váltja ki más dőzsölése, társadalmilag persze meg kijöhet egyfajta hatékonyság.
Álláspontom védelmére idéznem kell egy közgazdász olvtárs, másik topikban leirt szavait. Lehet, árnyalja kicsit a képet, de mégis , érzékelteti, mire gondoltam: mert ezzel értek egyet:
"
a piacgazdaságnak egy elvitathatatlan előnye a tervgazdasággal szemben. Bárki lehet tulajdonos. Nem kell hozzá pártjóváhagyás, tanácsi engedély, szakszervezeti gyűlés, végzettség, gyakorlatilag még pénz sem, hiszen a legegyszerűbb társasági formát fillérekből meg lehet alapítani, egyéni vállalkozónak meg (enterpreneur) bárki elmehet. De aki jobban szereti az alkalmazotti létet - ami sokkal nagyobb biztonságot jelent, nem véletlen, hogy az emberek többsége ezt választja - az sincs egy munkahelyhez kötve. A kapitalizmus egyáltalán nem fajult el, sőt, ahhoz képest, amilyen volt egy-két évszázaddal ezelőtt vagy akár csak ötven éve, nagyon is megváltozott. Először tyrex volt, aztán raptor, most csak egy békés kardfogú tigris. Aki enni akar, az kénytelen ezt tudomásul venni és ehhez alkalmazkodni. Azt a rendszert azonban még nem találták fel és félek, soha nem is fogják, ahol az emberek kizárólag azt teszik, amit akarnak és munka nélkül eléldegelhetnek élete végéig. Vannak olyanok, akiknek ez sikerül, de az elsöprő többségnek nem (pláne nem egész életében), és ebben nincs különbség az egykor létező szocializmus és a jelenleg létező kapitalizmus között sem. Hivatkozhatunk sanyarú gyermekkorunkra, politikusokra, nemzetközi helyzetre, államra, bármire, de mindenki a maga szerencséjének a kovácsa.
Ismétlem: én közgazdász vagyok, mi csak a mérhető dolgokkal foglalkozunk és azok közül is csak azokkal, amiből kevés van, a mi varázsszavunk a scarcity, a szűkösség. Ha valamiből kevés van, azt nem lehet úgy elosztani, hogy a bőség kosarából mindenki egyaránt vehessen kívánsága szerint, folyamatosan azzal foglalkozunk, hogy mikor, mit, kinek, ezért vagyunk olyan kegyetlenek. Az elosztás soha nem lesz egyforma, soha nem lesz vele mindenki elégedett, ha valaki többet akar magának, mint amennyi jut, annak többet kell produkálnia, mint a többieknek. Ha többet képes produkálni, több is fog jutni, ha pedig úgy gondolja, hogy nem hajlandó érte többet tenni, akkor ne csodálkozzon azon, hogy nem jut több. Bizonyos szakmákban sokkal többet lehet keresni, bizonyos szakmákban kevesebbet, mint az átlag, de ezt mindenki képes felmérni már a pályaválasztás küszöbén, azt is, hogy az egész élet egy verseny, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Régen is az volt, minden rendszerben az volt, ma is az. Lehet hinni Putyinban vagy Navalnijban, Trumpban vagy Sandersben, Orbánban vagy Gyurcsányban, az ember saját élete egyiktől sem változik meg lényegesen, a saját világát neki kell felépíteni, berendeznie és neki kell benne élnie. Lehet hinni, vágyakozni, másokat angyalnak vagy hernyónak, netán patkánynak nevezni, de ez az illető saját életén semmit nem fog változtatni. "
Meglehet, hogy bizony szempontból a pici törvényeket, úgy mind kereslet-kínálat - választék, manipulálnak. De a piac rendszere , árképzése mindig megfelel a kegyetlen, piaci törvényeknek.
Ahol egy Berki Krisztiánra sokkal többen kíváncsiak, mint mondjuk Grecsó Krisztiánra, ott Berki sokkal többet fog keresni.
Őt lehet ugyanis könnyeben eladni.
Ahol Zámbó Imrémre ( aka jimmy ) sokkal többen kíváncsiak, mint Sinkovits Imrére, ott az előző lesz eladhatóbb.
ÉS hát persze. A marketingesek nem Grecsó Krisztiánnal fogják a valóságshow eladni: mert ő nem vonzza a képernyő elé a tömegeket. ( ellenben egyetlen oldalon sokkal több értékes gondolatot képes leírni, mint amennyi a celeb fejében egész életében megszületik. )
Nevezhetjük ezt manipulációnak. De azért mi fogyasztók nem vagyunk ám ártatlan, semmiről nem tehető áldozatai a gonosz fogyasztói rendszernek.A mi igényünk határozza meg a piacot.
Ugyan, ne legyel naiv. A piacot befolyasoljak a nagyurak, mi atlagemberek semmit sem tehetunk, de hidd el, az arak manipulalva vannak. es nem, nem igazsagos, ahogy az elet sem. A javak egyenlotlenul vannak elosztva es azt mondani hogy pl. egy poffeszkedo bankarnak jar a sokkal tobb penz mint mondjuk egy eletetmento apolonak / novernek elegge kamu kijelenteni. DE azon nyavajogni egy eleten at hogy nem igazsagos bruhuhuhu megint csak nincs ertelme, magaddal basznal ki. Tenni kell hogy jobb legyen NEKED, igen, akar onzo modon is, nem mason atgazolva de a sajat erdekeidet szem elott tartva. Azert neha ha belegondolok hogy azon a szinten ahol vagyok (manageri) a nemet vagy usa "kollegam" milyen penzeket visz haza, hat .... de sebaj, megyek arra fele, azon vagyok. Szoval tenni kell ... de azert kijelenteni hogy a piac igazsagos az is butasag. nem az. Nagyon manipulalva van.
Egyébként ilyen megjegyzéske mögött olyamsi is rejtőzhet, hogy az illető szubjektíve nem érzékeli annyira nehéznek, fárasztónak(vagy csinált már durvábbat) . Egyszerűen más a teherbírásunk, a korlátaink.
Mondtam én olyat, hogy ha nem diplomásokról van szó, akkor ez belefér?
Nem mondtam.
Az, hogy két fizetésből is csak úgymond a "nyers alapok" biztosíthatók, szégyen és gyalázat. Elvégre nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk...