Keresés

Részletes keresés

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 14
De azért Puskást is elismerik, mint minden idők egyik legjobbját az egész világon.
Előzmény: mondial (13)
mondial Creative Commons License 2002.04.30 0 0 13
Az akkori politikai viszonyokat ismerve érthető, hogy nem merték bevállalni, hogy Puskás volt a legjobb magyar futballista.
Előzmény: lg18 (11)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.30 0 0 12
Gratulálok a topikhoz. Egy érdekesség: az AS Romának első, 1942-es bajnoksága idején magyar volt az edzője: Schaffer Alfréd, az I. világháború alatti évek többszörös magyar gólkirálya.
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 11
jól sejted :)
Előzmény: mondial (9)
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 10
A magyar győztesek útja a sikerhez:

1928.
1. forduló:
Beogradski-Ferencváros 0-7
Ferencváros-Beogradski 6-1

Elődöntő:
Admira Wacker-Ferencváros 1-2
Ferencváros-Admira Wacker 1-0

Döntő:
Ferencváros-Rapid Wien 7-1
Rapid Wien-Ferencváros 3-5

1929.
1. forduló:
Újpest-Sparta Praha 6-1
Sparta Praha-Újpest 0-2

Elődöntő:
Újpest-Rapid Wien 2-1
Rapid Wien-Újpest 3-2
újrajátszott meccsen:
Rapid Wien-Újpest 1-3

Döntő:
Újpest-Slavia Praha 5-1
Slavia Praha-Újpest 2-2

1937.
1. forduló:
Slavia Praha-Ferencváros 2-2
Ferencváros-Slavia Praha 3-1

2. forduló:
Ferencváros-Vienna 2-1
Vienna-Ferencváros 1-0
újrajátszott meccsen:
Vienna-Ferencváros 2-1

Elődöntő:
Austria Wien-Ferencváros 4-1
Ferencváros-Austria Wien 6-1

Döntő:
Ferencváros-SS Lazio 4-2
SS Lazio-Ferencváros 4-5

1939.
1. forduló:
Amborisana (Inter)-Újpest 2-1
Újpest-Ambrosiana 3-1

Elődöntő:
Beogradski-Újpest 4-2
Újpest-Beogradski 7-1

Döntő:
Ferencváros-Újpest 1-4
Újpest-Ferencváros 2-2

Előzmény: G. Peti (6)
mondial Creative Commons License 2002.04.30 0 0 9
Alberttől Zsákig a könyv címe, ha jól sejtem. :))

Majd én is másolok egy két életrajzot.

Előzmény: lg18 (8)
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 8
Na jó, jöjjön bármi a 2. világháború előttről :)

hogy ne legyek off:

ORTH (FALUDI) György (1901), az MTK és a Hungária FC játékosa, 1917 ls 1927 között 30 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 13 gólt szerzett. Tagja volt az 1924. évi olimpiai játékokon szerepelt magyar együttesnek. - Nyilván fiatalabb olavasóink is többször hallották vagy olvasták már: "Minden idők legkiválóbb magyar labdarúgója Orth György." Ebben a sportágban bonyolult feladat a játékosok képességeinek összehasonlítása, egybevetése. Mégis határozottan állíthatjuk, ha akadt is Orth-hoz hasonló, az ő kivételes tudását megközelítő, vagy talán el is érő játékos, túl még nem szárnyalta egyetlen magyar labdarúgó sem. Már jóval 180 centiméteren felüli, arányos termetével kimagaslott társai közül. Tökéletes technikai képzettsége - fejjel és lábbal egyaránt - olyan magas fokú játékintelligenciával, "hadvezéri" irányítóképességgel, korát megelőző taktikai érzékkel és fegyvertárral párosult, amely az európai labdarúgás egyik legkiválóbb egyéniségévé avatta. Sokoldalúsága is szinte páratlan. Kapustól balszélsőig talán minden helyen játszott - válogatott színvonalon. (Szereplése a legjobb tizenegyben így oszlik meg: középcsatár 19, középfedezet 5, jobbösszekötő 3, jobbfedezet 2, balfedezet 1 mérkőzésen volt.) A sérült Zsák helyett a kapuba is többször "beugrott" - sikerrel. Érdekes, hogy legszívesebben a balfedezet helyén játszott. Képességei azonban irányító szerepkörben, tehát a középcsatár és középfedezet posztján csillogtak teljes fényükben. Zseniális taktikusnak bizonyult. A legváratlanabb pillanatokban, a másodperc tört része alatt kedvezőbb helyzetet tudott teremteni saját vagy társai számára. Ellenállhatatlanul cselezett, nagy erővel és pontosan lőtt, illetve fejelt. Látszólag lomha mozgása viharos erejű rohammá változott, ha belelendült. Társai helyezkedését futás közben is látta, jól érzékelte. Mindig a legkedvezőbb megoldást válaszotta a támadás folytatására vagy befejezésére. - Orth gyermekként került a Vasas csapatába, de 15 éves korában már az MTK játékosa lett. A válogatott tizenegyben mindt 16 esztendős ifjú mutatkozott be. A sors azonban nem sokáig maradt kegyes hozzá. 1925-ben, Bécsben, olyan súlyos térdsérülést szenvedett, amelynek szomorú következményeit teljes mértékben többé nem tudta kiheverni. Nagy akaraterővel még néhány évig játszott. A válogatottban is helyet kapott, Egyre inkább nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a sérülés előtt csodálatos mozdulatokra képes láb már nem engedelmeskedik a változatlanul szárnyaló ötleteknek, elgondolásoknak. Tulajdonképpen már 1929 végén visszavonult a tényleges játéktól. Itthon próbált edzőként elhelyezkednim de nem jutott képességeinek megfelelelő feladathoz. Ezért 1930 tavaszán Dél-Amerikába távozott. Kisebb megszakításokkal három évtizeden át ott tevékenykedett - nagy sikeerrel. Hazalátogatásra készülődött, amikor 1962 januárjában egy végzetes szívroham - Portugália földjén - végleg elszólította a földi küzdőtérről. A magyar válogatottban legemlékezetesebb teljesítményét mindössze 20 éves korában, 1921. november 6-án, a Svédország elleni találkozón (4-2) nyújtotta. Káprázatos játékára három ritkán látható góllal tette fel a koronát. Akik azonban látták őt játszani, azok számára nyilván sok más mérkőzése is emlékezetes. Négy-öt évtizeddel ezelőtt (69-es a könyv - a szerk.) vasárnaponként sok ezer ember csak azért járt mérkőzésre, hogy az ő játékában gyönyörködhessék...


Azt még én tenném hozzá, hogy 3 alkalommal volt gólkirály.

Előzmény: Ernesto Serra (5)
Big (the real) Creative Commons License 2002.04.30 0 0 7

azok voltak a szep idok...:))

nagy nosztalgiam van foleg a szazadelovel kapcsolatban, de a 30-as evek is fantasztikus volt!!!

Legalabbis ahhoz kepest, ami utana jott..:(

Előzmény: lg18 (-)
G. Peti Creative Commons License 2002.04.30 0 0 6
Remek topic!
A Középeurópai Kupa is ebben az időszakban indult. 1927-ben írták ki először a sorozatot. Az alapító országok: Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia. A szervezők Jugoszláviát hívták meg negyedikként, az olaszok 1929-ben csatlakoztak a KK-hoz. A kupaküzdelmekben Közép-Európa legjobb csapatai vettek részt.
1927 és 1933 között 8 együttes vett részt a küzdelmekben, 1934-1938 között pedig már 16. 1939-től 1959-ig ismét csak 8 csapat indult. A második világháború után 1955-ben írták ki újra a kupát. De ez már nem ehhez az időszakhoz tartozik. A KK 1988-ig létezett.
A győztesek a II. világháborúval bezárólag:
1927: Saprta Praha
1928: Ferencváros
1929: Újpest
1930: Rapid Wien
1931: Vienna
1932: Vologna
1933: Austria Wien
1934: Bologna
1935: Sparta Praha
1936: Austria Wien
1937: Ferencváros
1938: Slavia Praha
1939: Újpest
1940: Elmaradt a döntő (A két döntős a Ferencváros és a Rapid Wien lett volna)
Ernesto Serra Creative Commons License 2002.04.30 0 0 5
jó topik! majd én is jövök történetekkel, meg talán képekkel!

lehet majd az első világháború előttről, esetleg a XIX. századból is sztorikat? esetleg a nemzetközi labdarúgással kapcsolatban is?

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 4
még egy kép a Fradi pályáról:

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 3
a "három nagy" stadionja:

Hungária út (1912):

Üllői út (1911):

Megyeri út (1922):

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 2
köszi, pont ilyenekre gondoltam

a döntő meccs:

1930. július 6., Újpest-Slavia 3-0 (1-0)
Genf, 22 000 néző. Vezette: Rous (svájci).

Újpest: Aknai - Dudás, Fogl III - Borsányi, Volentik, Víg II - Török, Avar, Köves, Vörös-Spitz, P. Szabó.
Gól: Köves (3)

Előzmény: mondial (1)
mondial Creative Commons License 2002.04.30 0 0 1
Coupe des Nations(Nemzetek Kupája)1930
1930 nyarán rendezték meg a tornát Genfben, a helyi klub a Servette otthonában, annak a Servette-nek aki éppen akkor nyerte meg a svájci bajnokságot. A tornát egyidőbe rendezték a vb-vel, amelyre csak 4 európai ország küldte el csapatát(Belgium, Románia,Franciaország és Jugoszlávia). A torna egyébként a Stade des Charmilles felavatásának is volt szentelve.

Résztvevők:

First Vienna FC (osztrák kupagyőztes)
Cercle Brugge (belga bajnok)
SK Slavia Praha (csehszlovák bajnok)
Sete (francia kupagyőztes)
SpVgg Fürth (német bajnok)
Újpesti FC (magyar bajnok)
AGC Bologna (olasz bajnok)
Go Ahead (holland bajnok)
Real Unión Irún (1927-es spanyol kupagyőztes-a versenyen bajnokként volt meghirdetve, ami téves, hiszen 6.-ként érkezett, gondolom a kasszának azért így jobb volt)
Servette FC (svájci bajnok)

Az Irun és a Bologna engedélyt kapott arra, hogy ne csak saját, hanem más csapat játékosait is pályára küldje. A görög és a norvég szövetség tiltakozó levelet küldött el a rendezőbizottságnak, hogy csapataikat nem hivták meg a tornára.

First Round
28 Jun: Servette 0-7 First Vienna
29 Jun: Sete 3-4 Fürth [asdet, winning goal in 140']
29 Jun: Slavia 4-2 Cercle
30 Jun: Újpest 3-1 Irún
byes: Go Ahead and Bologna

Consolation Round (losers first round)
1 Jul: Servette 2-1 Cercle
1 Jul: Irún 5-1 Sete
[losing teams eliminated, winners progress to quarterfinals]

Intermediate Round
2 Jul: Go Ahead 0-4 Bologna
[winners against worst winners consolation round; losers against best winners
first round?]

Quarterfinals
2 Jul: First Vienna 7-1 Fürth
3 Jul: Go Ahead 0-7 Újpest
3 Jul: Irún 1-2 Slavia
4 Jul: Servette 4-1 Bologna

Semifinals
5 Jul: Újpest 3-0 Servette
5 Jul: First Vienna 1-3 Slavia

Third Place Match
6 Jul: First Vienna 5-1 Servette

Final
6 Jul: Újpest 3-0 Slavia

Final classification:

1.Újpest
2.Slavia
3.First Vienna
4.Servette
5.Bologna, Fürth, Irún and Go Ahead
9.Cercle and Sete

A győztes tehát az Újpest lett, ami azért is nagy szó, mert ezt a kupát a BEK elődjének is nevezik. Többször nem is rendezték meg, valszeg a KK nagyobb presztízse és a endezésbeli hiányosságok miatt.

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 0
Akkor kezdetnek a 38-as VB döntője:

1938. június 19. MAGYARORSZÁG-OLASZORSZÁG 2-4 (1-3)
Párizs, 75 000 néző, vezette: Capdeville (francia).

Magyarország: Szabó – Polgár, Bíró – Szalay, Szűcs, Lázár – Sas, Vincze, Sárosi dr., Zsengellér, Titkos.

Olaszország: Oliveri – Foni, Rava – Serantoni, Andreolo, Locatelli – Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi.

Gólszerzők: Colaussi (2), Piola (2), illetve Titkos, Sárosi dr.

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 topiknyitó
Lehet, hogy nem sok mindenkit érdekel 20-as, 30-as évek beli magyar foci, de engem nagyon.

Ez a korosztály is az aranycsapatéval megegyező sikereket ért el, VB ezüstérmesek lettek. Mégse beszélünk róluk, nincsenek róluk könyvek, az újságok nem közölnek fényképeket, nem ismerjük a játékosok későbbi sorsait.

A médiában az 54-es csapatunk a mai napi állandó téma, a 38-as meg sose volt az.

De nem csak VB döntőt játszottunk ekkoriban. A 20-as évek közepén indult be Magyarországon - Európában másodikként - a profi futball. Részt vettünk az 1912-es, a 24-es olimpián, illetve az amatőr válogatottal a 36-oson is.

Itt, Közép-európában kezdődött el az európai foci keretbe foglalása. Útjára indult a KK, amit többször is magyar csapatok nyertek. Elindult az Európa Kupa, az első országok közötti torna is. Ez utóbbiról például sehol se találtam semmit. Annyit sikerült találnom, hogy 1927 és 1930 köztött zajlott az első. Az Újpest megnyerte az 1930-as Bajnokok Tornáját is. Ezekben az időkben is nagy nemzetközi sikereink voltak, világklasszisaink fociztak a pályákon és külföldön, de ezek, ők mind feledésbe merültek. Miért?

Szerintem egy átlagos magyar focidrukker jó ha 4-5 játékost meg tud említeni a háború előttről, de Puskásékat álmában is felsorolja....

Ebből az időszakból éredekelne, és reményeim szerint nem csak engem, szinte minden. Adatok, statisztikák, nagypapák által mesélt történetek, képek, könyvek, újságcikkek stadionokról, játékosokról, klubokról, a válogatotról, külföldön játszó magyarokról. Magyarul minden, ami magyar foci a két világhábroú között.

Ha van rá igény, én is tudok írni egy-két dolgot, főleg az Újpesttel és a válogatottal kapcsolatosan, de mindenkitől várok valamit :)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!