Ja, es egyebkent nem hinnem, hogy Dubois nudli a temahoz. Engem is tobbszor raktak mar helyre, mert baromsagot irtam le (talan D. is). Lingarazda multkor kijavitott, amikor olyat irtam, ami valszg senkinek se tunt volna fel, aki nem konkretan azzal a szakterulettel foglalkozik. De igaza is volt, targyi tevedest irtam le.
Masreszrol a mondanivalot celszeru egyszerusiteni, ha olyanoknak magyarazol, aki nincsen otthon a temaban, es Dubois is ezt tette. A baj csak az volt, hogy az egyszerusites itt egy jol ismet felreerteshez vezethetett volna, ami felhasznalhato mas temaban, mint "bizonyitek" a rel. ellen, es ezt nem szerettem volna.
---
Ja, meg valami : tisztessegesen igyekszem valaszolni, de ez nem jelenti, hogy nem tunik fel, mennyire vesznek hulyere.
...Rogton sejtettem, hogy nem az elso nikked ez a kekeczky, de a mar emlitett nagy johiszemusegemben lusta voltam megnezni az adatokat, nem gondoltam, hogy ez _ennyire_ nyilvanvalo :-(
Megj. ha valaki IRL feltesz egy fizikai kerdest, akkor rendszerint kis (par perc) idot kerek. Eloszor folmerem, hogy mennyit tud (pl. alsoeves fizikusnak nem ott kezdem, mint egy ertelmes, de kepzetlen komuvesnek). Aztan vegiggondolom, hogy mik a modell alapjai, azaz mibol indul ki, es felvazolom, hogy mi jon ki. (Ha kivancsi ra, megmondom, hogy hogyan, rendszerint helybol nem vezetem le, ahhoz azert nyugi kell nekem.) Persze a motivalo kiserleti adatokat es utolagos bizonyitekokat celszeruen el kell mondani.
Ja, es nekem a magyarazathoz mindig papir vagy tabla kell. De ha keznel van jo szakirodalom, akkor erdemes azt is felhasznalni.
Ezert most nem kezdek ugy magyarazni, mintha nem lenne fenn a neten, es ebben a topikban is tobbszaz peldanyban...
Eddig a legjobb volt, mikor valaki arra kert, hogy a vonaton magyarazzam el a standard modellt, raadasul mindenbe belekerdezett - mondjuk vagott a srac esze, dehat az nem egy olyan dolog, aminel az ember (legalabbis en) azonnal tudja, hogy honnan is kezdje. Ugy nez ki, egesz sokat at tudtam adni, mondjuk a renormalasba nem mentunk bele. :-)
Úgy látom ez a Dubois nudli a témához. Te biztosan többet konyítasz hozzá.
Azt kértem tőle, hogy érthetően fogalmazza meg nekem a relativitáselmélet lényegét. Olyan nagy kérés ez?
Nekem nincs kedven Tassi Tamás és Horvát Pista könyveit böngészni. Bár lehet, hogy megteszem, ha előbb valaki értelmesen, néhány (vagy akárhány) mondatban megfogalmazza, a lényeget.
Te meg tudod tenni, vrobee? De az lenne a kérésem, hogy ne bonyolult szakkifejezésekkel mond el, mert azt úgy sem érteném. Úgy egyszerűen, mint ahogy a haverodnak mondanád. Oké?
Volt lehetőséged arra, hogy megnevezd, melyik rendszer az, amelyik elméletben és gyakorlatban is inerciarendszer. Kedves magnum56
Az inerciarendszer fogalmat a newtoni fizika es a klasszikus elektromagneses elmelet is hasznalja. Akkor most nem mukodnek az autok? Nem folyik aram a falbol? Nincs TV? Ha megis, akkor az hogy lehet?
-----
Mas: Nagyon nem okes az, hogy felvetsz valamit, megcafoljuk, beloksz valami a'lvalaszt, aztan tovabblepsz egy masik koholt problemara. Nem azert fecserlem az idomet, hogy elegansan atlepj azon dolgok folott, amik nem illenek a vilagkepedbe. Nem fogom hagyni, hogy elfelejtodjenek, mindaddig, amig ebben a topikban vitazol, es nem valaszolsz rajuk.
Remelem, keszulnek a valaszaid az alabbiakra, amikkel meg ados vagy nekem:
1.
hol a hiba a Taylor-Wheeler-fele gondolatmenetben? (Hogy a tiedben hol a hiba, azt mar megmutattuk.)
2.
a) hol a hiba a kozmikus muonok szamanak becsleseben? b) hol a hiba a neutrino-nyalabos kiserletekben a muonok elettartamara vonatkozolag? c) hol a hiba a nagyenergias reszecskedetektorok muonelettartam-szamitasaban? d) hogy lehet, hogy ez a 3 meroben eltero hibas modszer a hibas keplet hasznalataval hibahataron belul ugyanazt a szamerteket adja?
Ez így teljesen rendben van köszönöm. De ez csak megerősít abban a kérdésben, hogy mi értelme van egy természerben nem létező modellre felépíteni egy elméletet.
Ja, es leirtunk paran nehany dolgot mar neked. Azokat erted? Mert lehet, hogy a rel.elm. csak azutan johet, miutan tudod, hogy pl. miert fontos a tudomanyban az idealizalas.
/...csak azert valaszolok en, mert tudom, hogy Dubois nem fog ebbe a hiabavalo dologba belemenni.../
Most meg elküldesz valami Horvát Pistához, hátha tőle megtudom a választ.
Hat pedig onnan meg lehetne tudni. Nyilvan nem tokeletes az az oldal se, de ha venned a faradtsagot, es megprobalnad megerteni, a kerdeseidre nyilvan valaszolnanak a topikon.
Ezek után nem tudom, hogy nem akarod nekem elárulni, hogy mi a relativitáselmélet lényege, vagy neked sincs halvány fogalmad se róla.
Nem mindenki kaphato arra, hogy 2-3 topikban tobbszazszor leirja ugyanazt. Valaki leirta egyszer, es feltette a netre.
Úgy látom keresnem kell valami hozzáértőt.
A spec.rel. lenyege annyi, amennyi ott le van irva. Kaptal ra lehetoseget, hogy utananezz. Sajnos megerteni helyetted nem tudja mas. De nem lehetetlen megerteni -- azt a par oldalt kell, de azt tenyleg -- kar azt gondolni, hogy olyan kevesen ertik. A legbonyolultabb dolog benne a negyzetgyok-vonas.
Az alt.rel. matematikaja joval nehezebb, majd akkor johet, ha a spec.rel.-t erted.
"Akkor most létezik inerciarendszer vagy nem? Mert ha nincs akkor miről szól az egész?"
Természetesen inerciarenszer nem létezik. Az inerciarendszer egy kitalált fogalom, olyan rendszer, amely egyenesvonalú egyenletes mozgést végez (más szóval tehetetlenségi rendszer). A természerben ilyen mozgás nincs, ez csak egy elméleti hatéreset.
Nagyon érdekes, hogy Einstein maga sem tudta soha megmondani, hogy létezik-e. Ő csupán azt mondta, hogy ha egy ilyen van, akkor végtelen sok van.
Einstein munkatársa, a relativitáselmélet nagy barátja és népszerűsítője, Leopold Infeld ezt el is ismeri:
"... persze azt nem mondhatjuk, hogy ez vagy az egy tehetetlenségi rendszer. Csak elméletileg tudjuk, hogy mi a tehetetlenségi rendszer. Olyan rendszer ez, amelyben a mechanika törvényei érvényesek. De hogy van-e ilyen rendszer és hol van, azt nem tudjuk." (Leopold Infeld: Einstei műve és hatása korunkra, 63. oldal)
Nyilván a mai relativitás-hívők tudják a választ, hiszen pápábban a pápánál is. De kérd meg őket, hogy nevezzenek meg egy testet vagy égitestet, amelyik egyenesvonalú egyenletes mozgást végez. Nem fognak tudni mondani, mert a természet ilyet nem ismer. A holdak bolygók körül keringenek, a bolygók napok (csillagok) körül, a csillagog a tejútrendszer közepe körül, elipszis pályán. Az üstökösök szintén elipszis vagy hiperbola pályát járnak be. De egyenes vonalon semmiféle test nem mozog.
Einstein speciális relativitáselmlete arról szól, hogy az inerciarendszerek egyenértékűek, a természet leírásában.
Ez magyarul annyit tesz: A természerben nem létező (inercia) rendszerek, egyenértékűek.
Ez nagyjából ahhoz hasonló kijelentés, mint ha valaki azt mondaná, hogy az óriások (amelyek a valóságban nem léteznek) mind egyforma magasak.
Nyilván te sokkal szerényebb vagy tőlem. Ezt már a neved is elárulja.
"... amivel ugyebár a saját bevallásod szerint a mai napig problémáid vannak..."
Egy görög bölcs mondta: Az ember tudása akkor kezdődik, amikor már azt is tudja, hogy mit nem ért. Te még eddig nem jutottál el. Biztosan már mindent tudsz. Így már nem is érdemes gondolkodnod.
"Szóval egy kicsinyt nagy neked ez a mellény, amit hordasz..."
