Magam is annyira meglepődtem, hogy nem azt olvastam amit kellett vona, hanem azt, amit szeretnék. Azt hittem, János a b-hangot keresi a zongorán, így gyorsan előkaptam a fényképezőgépet. Most, amikor betöltöttem, látom, hogy nem zeneelméleti problémái vannak. Ej János!Durvul a topik. SVS pfujjjjjozik, Jancsi pervezkedik.
Durvul a topik. SVS pfujjjjjozik, Jancsi pervezkedik. Valld be, nem így
Kutyaszar ügyben nálam Párizs vezet. Ott nincsenek nagytestü kutyák, mégis teli van az utca vimmes doboz méretü darabokkal. Valószínü ez a tápszereknek köszönhető. Azokon nem elcsúszol, átesel rajtuk.
A nagyvárosi kutyatartókra vonatkozó véleményeddel teljesen egyetértek, lenne javaslatom az ilyen "gazdik" kutyáiknak megfelelő" tartására"... egész nap egyedül, ingerszegény környezetben, többedik emeleten... ha meg kegyeskedik jönni a "gazdi", rohanvást le a lépcsőn, gyereket feldöntve, csöppenő pöccsel végigjelölve a lépcsőházat, ki a kapun, a lábtörlőnél már nem bírva magával, könnyít feszülő hólyagján, hasán... persze gazdi fel nem takarítaná, hisz nem ő csinálta... igy kéne az ilyen szívtelen "állattartókat" csak egy hétig tartani!
Szia! Jó idő múlva megint erre barangoltam, jókat derülve a közben előkerült dolgokon... no, nem mindenen, pl. a 4-es buszra elég halványan emlékszem, azt hiszem, elég részeg, vagy másnapos voltam... azidőtájt ez elég sűrűn előfordult, ezért így valószínű! Tudja a hóhér, hogy épp akkor minek jártam arra, de most már nem is érdekes... amit meg a napokban írtatok a jégpályáról, azt valóban Lant-tenisznek hívtuk, a név eredete háború előtti tulajdonos sportegyesület. Sokat jártam testvéreimmel oda, jókat koriztunk, volt amerikai fogó, azt nagyon szerettük játszani, minden poszt jó volt, engem elég nehezen tudtak megfogni, szabadítani meg nagyon szerettem. Az én emlékeimben Vörös Meteor sportegyesület szerepel akkori tulajként... Most jöttem haza Hévízről, mert "a lélek kész, de a test gyenge" meg fáj is... ott persze csak ugyanaz a pocsék mobilnet van, mint Szepezden, épphogy a levelezést el tudtam olvasni, küldeni nem nagyon, mert qrva lassú. Lassan itt a tavasz, rendbe lehet hozni a télen így-úgy tönkrement házat, meg kell indítanom néhány végrehajtást, aztán júliustól SZABAD NYUGDÍJAS AKAROK LENNI!
Egyáltalán nem. Sőt nagyon óvatosan közlekedek, körültekintő vagyok, figyelem a sunyin rejtőző akadályokat.
Természetesen én is hanyatt esem néha, ez elkerülhetetlen.
De nincs kutyaszar komplexusom. Pusztán tanulmányozom, vizsgálom a környezetet, ami sajnos - de úgy tűnik, teljesen természetesen - tele van kutyaürülékkel.
Nincs bajom a kutyával, nekem is volt.
Még a kutyagumival sincs, a kutyafáját neki!
A kutyagumit nem is a kutyák állítják elő. Fogózkodjatok meg!
A kutyagumi közvetett előállítói, széles körben terjesztői, nagyüzemi gyártói a
Most már csak azt szeretném tudni, hogy halkan léptél bele vagy nem. Azt csak valószínüsítem, hogy irgalmatlan letolást kaptál egy kis behurcolt kutyaszar miatt, így kialakult nálad a kutyaszar komplexus!
Valószínűleg a rugalmas, puha jellege miatt kapta elnevezését.
A macska szemérmesebben végzi szükségét, közterületen nemigen teszi le melléktermékét, emiatt ritkán találkozunk vele, nemigen születnek
róla leírások. Hamar oxidálódik, kiég, egy nap alatt csontkeményre szikkad, mész-szerű granulátummá szárad.
A kutyafekália hosszabb életű, szagban és állagban egyaránt. A télen, hóban elhelyezett kutyatermék frissen letakarva újabb hótakaróval, a tavasz beálltáig képes mély, téli álmot aludni. Hogy aztán a tavasz beálltával ismét életre keljen üdesárga és halványdrapp formában pompázva.
Az olvadó hó alól előkandikáló és lecsusszanó kutyaürülék az igazi szánkópálya! Lesz alkalmunk megtapasztalni rövidesen!
A csajoknak (merthogy ez a név is a mi időnkben született és népszerűsége azóta is töretlen) szerintem inkább olyan "magasszárú fűzőscipő"-jük volt szinte kizárólag barna szinben. Nemcsak épp a boka fölé ért, hanem még legalább 5-6 cm-el magasabbra. Nagyon demokratikus idők voltak, mert a takarítónéninek és mindenrangú tanulóleánynak ugyan olyan cipője volt. Felső tagozatban már szerintem tökre rühelték, de nem volt más. Az is igaz, hogy mind a "durábel bakancs", mind a "magasszárú fűzőscipő" valamilyen rejtélyes okból sokáig tartott (elnyűhetetlen) és általában nem ázott be. (kapcsolódó anyagok: suszter a Dávid Ferencben, faszög, csiriz, sarok és spiccvas, talpalás, sarkalás, cipőfűző, sárkefe, Verseny cipőpaszta, kenőrongy, fényesítőrongy). És valami még nagyon jellegzetes hozzátartozott ezekhez a cipőkhöz, na micsoda?
Megpróbálod az emlékkönyvedről elterelni a dolgot. Megtaláltad? Egy-két gyöngyszemet név nélkül közzé tehetnél. Én egyébként úgy emlékeztem, hogy a dürabel bakkancs az a fiúk viselete volt. Ez a korai unisex divat része lehetett!
Ha már belezavartam az eredeti témában, ami a csuszka, most javitok.
Próbált valaki a ma használatos sportcipőkben csúszkálni? Nem megy.
Csuszásmentes talp, meg hasonlók. Az áráról ne is beszéljünk!
A régi jó kis bőrbakancsok, vagy magasszáru cipők mindent kibirtak. Amig le nem rohadt a lábunkról, addig hordtuk. Minden este szigoruan ki kellett pucolni. Ha szerencsém volt és még nem nöttem ki, akkor belefért a dupla zokni.
Erre az egy cipőre aztán fölcsatoltam a korit, elmentem benne szánkózni és másnap mentem a suliba. Ma egy gyereknek van minden szezonra 3-4 pár cipője, amire sajnos legtöbben nem is vigyáznak. Vagy a régi csukák voltak jobb minőségüek, vagy a mult ezt is megszépiti.
Mert már nincs arra szükség, hogy pl. ennek segítségével ismerkedjenek. A mi időnkben még nem volt koedukáció! Mi még a gimiben is tiszta fiú osztályba jártunk!
Mert ugyebár a lányok is csúszkáltak, rácsúszással esést lehetett előidézni, aminek engesztelése képpen lehetett vinni a táskát, majd emlékkönyv etc. etc. (i tak dalse). Most meg bepárásodott szemű emlékezés.
Ha jól emlékszem "dürabel Bakkancsa" volt mindenkinek, Bőr talp, ami nagyon kemény és sima volt vasalt sarokkal és spiccel. Amit harmadikban kaptam ötödikig kellett hordani, nem csak télen!
Ilyen sima talpu cipőben könnyü volt kicsúszkálni a jeget és táskát cipelni is könnyebb volt.
Ehhez a bakkancshoz dukált még egy "sínadrágnak" nevezett gatya és egy viharkabát kapucnival. A kapucniba havat rakni külön élvezet volt.
Magam is annyira meglepődtem, hogy nem azt olvastam amit kellett vona, hanem azt, amit szeretnék. Azt hittem, János a b-hangot keresi a zongorán, így gyorsan előkaptam a fényképezőgépet. Most, amikor betöltöttem, látom, hogy nem zeneelméleti problémái vannak. Ej János!Durvul a topik. SVS pfujjjjjozik, Jancsi pervezkedik. 
Illusztráció a "Nincs bajom a kutyával, nekem is volt."c.