Érdemes személyesen besétálni a Corwell-be és határozott megjelenéssel egy Kék Katalógust kérni. És ha a kislány elfelejtené, felhívni a figyelmét, hogy evvel még semmire sem mégy, tehát hoci ide az árlista különkiadványt is. (Ha kérdezi a viszonteladói voltodat, természetesen meg kell erősíteni ebben az álláspontban.)
Utána jöhet a meglepődés, ugyanis nem a teljes Caran d'Ache választék található meg benne. Ezüst tollakra például csak szóbeli utalás található.
Persze megint más ügy, hogy ha a kiválasztott példány meg is veendő. Ehhez már elkerülhetetlen egy ilyen profillal is rendelkező kereskedő ismeretsége. De legalább jó az, hogy értékes darabokból akár egy példánnyal is lehet távozni, tehát nem erőszakolnak rád egy 25 db-os kartont.
Ha már Rotring, átevezhetnénk az ő igazi felségvizeikre, a műszaki rajzeszközökre. Használ még valaki csőtollat?
Én sokat használtam 0.25-öst és 0.45-öst. Isograph-ot és Rapidograph-ot is. Azért azokat gondozni nem volt semmi. Ismerek olyan embert, aki 0,1-essel írt / rajzolt.
A Rotringnak is nagyon sokféle töltőtolla van az Art Pen-ektől a 400-as, 600-as sorozatokon át a legfinomabb modellekig. Más-más stílus, súly, kivitel. Te melyiket használod?
Nem tudom. Nekem bejött a Rotring tőltőtoll. Semmi extra. Arany hegye van, arany az összes fém része. Gyönyörűen ír. Ez utóbbi a lényeg. És sokáig lehet vele írni, a kezem nem zsibbad el. Nagyon szeretem. :)
Én tévedtem, nem a Corwellt kellett volna mondanom, hanem a forgalmazóit. A Corwell nagykereskedő, és teljesen természetes, hogy végfelhasználónak nem mond árat. Hívd fel a telefonszámot amit lejjebb beírtam, készséggel megmondják bármelyik toll árát (már ha forgalmazzák idehaza, például a ródiumos Léman sorozatból a Godront és a Bicolort nem tudták megmondani, de a többit igen), és szerintem a katalógust is örömmel megküldik / odaadják neked.
"Keresd meg a Caran D'Ache cég hazai képviseletét, a Corwell céget, amely nevének hangzása ellenére magyar társaság."
Csak én nem találom, vagy tényleg sehol nem szerepelnek az árak? A kék katalógusban benne vannak -állítólag- de előbb vennem kell egy katalógust, hogy megtudjam mi mennyibe kerül náluk?
Nálam eredményes volt a marketinged :-), mert nem gondoltam volna, hogy a Caran d'Ache milyen hihetetlenül jó minőségű tollakat gyárt, amíg itt a topikban nem olvastam Tőled. Utána kezdtem el érdeklődni, és be is szereztem a nekem legjobban tetsző sorozatot (Ecridor Retro, nem gondoltam volna, hogy milyen jól és kényelmesen lehet velük írni, talán a súly miatt..).
MB : sajna egy régi patinás gyár nem tehet róla, hogy itt nálunk a feltörekvő yuppik az ő termékeikkel kompenzálják túl az élet egyéb területén elszenvedett sérelmeiket.
A sajátomat azért vettem mert írok vele, teljesen egyszerű alap 146-os, semmi aranykupak meg ilyenek, mégis élmény vele írni, vagy csak úgy kézbe venni. Hiába, az igazi tollak Németországban készülnek :-))
Hehe, mielőtt más szúrná ki: a 376-ban és a 390-ben szép kis ellentmondásba kerültem önmagammal :-)
Akkor adjunk a Mont Blanc-nak is :-). A kis Meisterstück (Mozart) például, az egy kult darab, ha valaki szereti a picit. Előnye, hogy egy kisebb bőr mappában is jól elfér, egy MB-t azért mégsem hordhat az ember a táska aljára dobva, vagy a zsebben a kulcscsomók között.
Az új sláger a Boheme, amire első pillantásra az jellemző, hogy a klipszét valami drága- vagy féldrágakőféle díszíti. Férfiasabbnak azt szokták választani, amin fekete kő van. A Boheme töltőtoll egyebek mellett azért is bohém, mert lecsavarod a kupakját (jé, csavaros!), és nincs hegye. A kupakot fel kell csavarni a toll másik végére, attól bújik elő az addig rejtve maradt töltőtoll-hegy.
Lenyűgöző a hozzáértésetek, köszönöm!
Elolvastam minden hozzászólást, arra gondolva, hogy tisztulni fog a kép. Háááááát! :o) Egy normál halandó nem is tudja, hogy milyen csodák lehetnek a kezében.
Arra jutottam, hogy nem én akarok dönteni, bár általában elnyerem az önálló döntéseimmel a tetszését, hanem kínálok lehetőségeket. Most a boltok járása következik, mert a honlapokról kinyomtatott képek nem az igaziak, aztán ...
Az igaz, hogy ez a ródiumbevonat szinte elrejti az avatatlan szemek elől a belbecset.
Azonban egyrészt hasznos a felületi ellenállóképesség fokozása végett, másrészt ez önmagában is nemesebbé teszi az egész alkatrészt.
Ugyanis a ródium az acélos, tehát köznapi csillogása ellenére olyannyira ritka és megbecsülendő anyag lenne teljes használata esetén, hogy ezzel szemben az adott dolog az értékes és hasonló fényű platina anyagból inkább csak a gagyi mindennapos kategóriába tartozna.
Nem is tartom valószínűnek, hogy hamarosan tömör ródiumheggyel jelenne meg valamelyik nemes toll a piacon. (Vagy legalábbis csak irgalmatlan áron...)
Jó, nem akartam bántani az MB-t, az egy vitathatatlanul kiváló és megbecsült márka. Lehet, hogy csak nekem kapcsolódik hozzá egy kis rossz mellékíz. Láttam olyan embereket, akik úgy próbálták növelni az IQ-jukat és tekintélyüket (optikai tuning), hogy megfelelő pénzért megvásárolták ingzsebükbe a kis fehér hegycsúcsos emblémát. CdA-t ilyen céllal nem vesz az ember.
Azért a Sonnetet nem említeném egy kategóriában a CdA-val. Ezzel le is álltam a karandás marketingről, csak azért szóltam, hogy ne maradjon ki a választékból. Én maradok a Crossnál :-)
Nem tudom, melyik MB-re gondolsz konkrétan, de a "töltőtollak" nemesgyantából vannak, ami azért más, mint a műanyag. Ejtettem már le - véletlenül - a 146-osomat, és karc nélkül kibírta, egy műanyag simán elrepedt volna attól az ütéstől (én még olyan hosszú másodpercet nem éltem át, amikor néztem az esést miután lesodortam az asztalról...).
A javasolt árba szerintem belefér a Sonnet matt fekete (ami nem csavaros),
vagy egy Pelikan M250, esetleg M300, ami csavaros tömör aranyhegyű.
De mindenképpen ki kéne puhatolni az ízlését.
Ha már az értékes ajándéknál tartunk, hadd térjek vissza a Léman Rhodium sorozatra. Szerintem tipikus 'understatement' (amikor valakinek a külsejéről, dolgairól nem látszik első pillantásra az a luxus, amiről valójában szó van). Az optikai tuning ellentéte: itt nem az egyszerűbb tartalom látványosabbá,lenyűgözőbbé tételéről van szó a felszín kifestésével, hanem olyan beltartalomról, amelyet a külső nem biztos, hogy felfed az avatatlan szem számára. Nemcsak a szerelvényeket fedi a sokkal olcsób fémekkel öszetéveszthető ródium, hanem ennél a sorozatnál a tömör arany hegyet is teljes felületén az ezüst színű ródium borítja. Nem hétköznapi megoldás: általában olcsóbb fémeket szoktak vékonyan aranyozni, hogy aranynak látsszanak, itt viszont a tömör arany hegy visel ezüst színű álruhát.
Kedves Zsazsi, azt ugye tudod, hogy egy életre szóló élményt adó tömör arany hegyű töltőtoll az nem két fillér. A most divatos Mont Blanc töltőtollak, amelyek akárhogy is nézzük, de műanyag tollak, és szerintem azért annyira nem is egyediek, nos ezek nem igen kezdődnek el százezer forint alatt.
Találtam egy Caran D'Ache forgalmazót a 330-7752 telefonszám alatt, megkérdeztem tőlük egy-két árat. Például egy Léman ebony black lacquer toll bruttó 60.240 Ft-ba kerül. Ez egy fém testű toll fényes lakk borítással, aranyozott szerelvényekkel és tömör arany heggyel, amely kétszínű attól, hogy ródiummal díszítették. Ennek a családnak van egy ródiumos változata is, amely nem az arany, hanem az ezüst színeiben csillog. Ebből az a változat, amelynek a teste nem lakk, hanem arany borítású, 87.300 Ft-ba kerül. A tollakat megnézheted a www.carandache.com címen. Nézd még meg a Madison és a Hexagonal modelleket is. Egy dolgot nem teljesítenél: a csavaros kupakot, egyébként azt hiszem, minden igényedet kielégítenék ezek a tollak.
A már korábban említett Fisher Space Pen betétjéhez adnak egy műanyag bizbaszt, amit rá lehet tenni a végére, ezzel teljesen kompatibilis a Parker típusú betéttel (és van benne EF-es). Sajna nekem nem jött be, mert nem lehet vele "laposan" írni (egyébként szépen, egyenletesen ír).
Nem olcsó, viszont nagyon különleges, mindenféle felületen és körülmények között lehet vele írni.
Vigyázat, ebből is van régi fajta, amihez nincs ilyen műanyag, és a csomagolása is más.
Ez a vágyakozásbéli kitartás, meg a körülírt típus bizony pont megfelelőnek jelzi a (-z általam mostanában felfedezett) Parker Duofold-ot.
"Aranyhegyű, csavaros kupakos" , tradícionális és elegáns.
Én ellenben meglehetősen meredek tolltartással írok. Ezért ez a tintagolyócska eregetés, mint probléma nemigen vetődött fel nálam.
Ráadásul rendszeresen kapkodva írogatok, ami miatt inkább az ellenkező gonddal küszködöm, mégpedig avval, hogy ha egy ócskább betéttel rendelkezem, az nem mindig folyamatos vonalat hagy maga után, azaz időnként látszik a golyó tintamentes elfordulásának a helye.
Ezért is akartam megint a jól bevált Parker betéthez folyamodni, és hát meglepődtem az árváltozáson.
Egyébként műa. testű betéthez egy tollamban már volt szerencsém, de emlékeim szerint az is ezüstszínű golyósvégződéssel bírt... És az általam elvárt átlagosan jó írásképet produkált.
(Habár nem vagyok egy kalligráfus beállítottságú ember, így könnyebb az én igényeimet teljesíteni :)
Igen, minden vágya egy igazán elegáns, szép töltőtoll. 9 év köztünk a korkülönbség és abban az időben, amikor ő kicsi volt én is évekig töltőtollal írtam. Amihez neki persze nem szabadott hozzányúlnia. :o) Akkor azt mondtam, hogy a diplomaosztójára kap egy "aranyhegyű, csavaros kupakosat". Nyilván egy gyereket ez a mennyekbe repített, pedig akkor még vagy 20 évet kellett az ajándékra várnia. De elmúlt és most be kell váltanom az ígéretemet. Érdekes, hogy ez alatt az idő alatt nagyon ritkán emlegette fel a tollat, de karácsonykor megkérdezte, hogy ugye nem feledkeztem el az ígéretemről?! Amúgy imádja a tollakat, de most még csak az olcsó kategóriát engedheti meg magának. Belőlem azonban kiveszett ez a szenvedély, én a praktikusságra megyek, így nem is vagyok járatos a témában.
Na, akkor a Parker mindent elrontott, amiért szerettem. Az XF-es betétje - amivel csak az lehetett, hogy Te kifogtál egy kivételes, gyengébb példányt, vagy már a hanyatlás időszakában jutottál hozzá - minden idők egyik legjobb golyóstollbetétje volt (nekem), amit nem nosztalgiából, nem pillanatnyi benyomások alapján mondok, hanem kemény 25 évi parkerezés mondatja velem. Amikor nem Parker golyóstollal írtam (pl. a lejjebb belinkelt Inoxszal vagy mással), azokban is mindig XF-es Parker betét volt. Mindig elég volt hozzáérinteni a papírhoz, hogy írjon, soha nem akadt el, nem hagyott pacát és hihetetlenül vékony, egyenletes vonallal írt. Rettenetes mennyiségű jegyzetet írtam vele.
Persze tudni kell, hogy a Parker egy jó ideje már két kategóriát árul, golyóstoll betétből is. Egyik a mezítlábas (a Jotter kategóriája, amit mint többen megerősítették, sikerült jól lepusztítani), a másik a finomabb tollakhoz forgalomba hozott Golden Touch. Itt a tartály műanyagból van, és a rövid fém hegy, ami kilóg a tollból, az arany színű. Kíváncsi lennék, hogy a költséghatékonyítás csak a Jottert és az alsóbb kategóriákat érintette, vagy mindent.
A Parker golyóstollbetét szvsz nagy változáson ment keresztül, előnyére (vagy a régi típusúból rosszakat fogtam ki).
Az újból csak F és M van (meg B, amit sehol nem árulnak nálunk :-)), és ezek teljesen eltérnek a korábbi vastagságtól. Viszont szerintem elég komoly minőségi javulás van.
Mivel én csak pár éve kezdtem próbálgatni a golyóstollal való írást, egészen lapos szögben tartom a papírhoz képest, és így csak kevés betét tud írni. Meg éppenhogy csak hozzáérek a papírhoz, nem nyomom rá. A legtöbb elkezd kis tintagolyókat eregetni, amit nagyon utálok.
A korábbi kedvenceim a Pelikan, a Rotring M-es betétei, amiket a tollakhoz adtak, azután már kerestem, csak ezek kétszer olyan drágák, mint a Parker.
Érdekes, hogy a Faber-Castell tollamhoz (aminek a ceruzája 1.4-es) kaptam gyárilag B-s betétet (talán keresd az EF-st, van belőle), és külön is vettem hozzá, az új Parker betét mellett a legjobb szvsz.
Az új Parker betétnek meg azt tapasztaltam, hogy van egy kis "bejáratási ideje", nem rögtön ír szépen.
"A golyóstoll minősége igazából a betéten múlik..."
Pont ezért szerettem volna ismét Parker XF betétet a tollamba, amit korábban 345-ért (+ÁFA) be lehetett szerezni.
Most ugyanott azt közölték, hogy ez az XF már megszűnt és tudnának helyette adni F-et bő 450-ért.
A golyóstoll minősége igazából a betéten múlik, egy töltőtoll azért más. Visszavittem, megmutattam, hogy kihagy, akármilyen tintával, akárhányszor kimosom, de azt mondták hogy semmi baja, csak erősebben kell nyomni ...
Ugyanilyen gondom volt egy Sonnet-el (úgy látszik kifogom az ilyen selejteket), azt kicserélték.
"Nekem diplomaosztóra egy aranyhegyű töltőtollat kell vásárolnom..."
Mi csak osztjuk itt a jótanácsokat és osztjuk tudásunk legjava szerint; pusztán egyetlenegy dologról feledkezünk meg. Ez az egy dolog azonban igen eretnek gondolat: valóban töltőtollat??!? Örülne neki? A töltőútoll igen szép ajándék annak, aki kedveli a töltőtollat. Csakhogy egy ilyesmi íróeszköz meglehetőst "macerás". Aki nincs megfertőzve töltőtollilag, az is biztosan mosolyog az ajándék átadásakor, és még szépen meg is köszöni...
Szóval IMHO első lépésben -ha még nem történt volna meg- ki kéne puhatolni a célszemély érdeklődését. Ha megtörtént, akkor vegyük olybá, hogy nem szóltam (azaz nem írtam).
