Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Gondolatébresztőnek: annak a kályhának a tűztere 1*1 tégla alapterületű és egy nagyobb ajtóval is csak kb 5-6 tégla magasságig tudsz bele pakolni. Egy komplett házhoz elég karcsúnak tűnik, mert nagyon kevés fát tudsz belepakolni egyszerre. Érdemes a tűzteret akkorára építeni, hogy a méterfa negyede (30cm) kényelmesen beférjen.
Igen. Konkrétan: a földszintre kéne betenni a kályhát. Ha van emelet, akkor annak a födémére építeni egy 'tűztér nélküli kályhát'. Ebbe kéne vezetni a földszintről a füstgázt, és ebből kilépve a kéménybe! Ez elég konkrét nem? :-)))
Van egy régebbi öntöttvas kályhám. Az adatlapján 7Kw-os teljesítményt ír. Régebben /kb. 18 éve/ szénnel is tüzeltem benne, és nagyon jól üzemelt. Előbányásztam, és kiderült, hogy még mindig kifogástalan az állapota., a füstcsöve 120-as. Szerintetek, lehet egy olyan megoldást alkalmazni, melyben a füstcsövet nem közvetlenül a kéménybe, hanem füstjáratokba vezetem? A kéményem 25x25 cm, és kb. 8 méter magas.
Lenne egy kérdésem ha valaki ismeri rá a választ megkérném,hogy segitsen. Egy Kuznetsov féle kályhát tevezek épiteni egészen pontosan az OIK 2 tipust, meg lehet nézni a www.stove.ru oldalon hogy, hogy néz ki. Egy nyolc méteres 160 as átmérőjű leier tipusu kémény szerintetek megbirja-e. A válasz sűrgős lenne, mert két kisgyerekkel most sikerűlt bekőltőzni a most épólt házunkba és nincsen semmijen fűttés a lakásba.
Az igen jól visszamentél hozzászólásban:-)) Ez egy átlagos dán tömegkályhaméret, azt a helyiséget hidegben is kifűti, ne aggódj! A többivel kapcsolatban pedig: talán megérjük úgy 20 év múlva, hogy lesz egy könyv is a tömegkályhákról. (bár itt nincs annyi érdeklődő, amekkora példányszámban megérné kiadni valószínű; ha pedig kopp álltalános felhasználóknak szóló lenne, mint a többi ilyen kályhás-kandallós német könyv, azzal a méretezésben, stb nem igazán van kisegítve aki építeni akar).
A méretekkel (méretezéssel) én egy kicsit úgy jártam, hogy a hozzáértés egy kicsit sem gátolt. Úgy érzésből építettem egy 3mx8.4m.-es alapterületű, 2,7m belmagasságú szobába egy 75cmx120cmx207cm es szerkezetet. A szárító fütésével bibelődöm. A melege nagyon jól jön e cudar időben. Ha lett volna valami kézi könyv, egy kisokos, az tán megerősített, vagy elbizonytalanított volna.
Hoppá! Egyszerre válaszoltunk egy pár nap után:-)))) Szóval hiába tűztér egy harang, nem tud annyi pluszt, mintha szekunder levegő bevezetéssel lenne! Ekkor ugyanis a ki nem égett füstgázok oxigénnel keveredve a tűztérben kiégnének (létrehozva a tökéletes égést????? Mérés??). Plusz égési lev. bevezetés nélkül kizár, hogy olyan áramlás alakulna ki, ami biztosítaná ezt: A füstgázok felfelé a járat felé távoznak, és nem a nehezebb ellenállású két oldali kamra felé! Másrészt, ha van szek. lev. bevezetés, akkor a LÉNYEG A MÉRETEZÉSen van. Vagyis a hideg szek. lev. bevezető nyíláson+a másodlagos égő kamra+tűztér átégő+a tűztér másodlagos égő kamra visszaégő keresztmetszeten!!! Mindezeket egy normális kályha esetében méretezni kell; hisz egy búbos kemence esetén is adott az alapterület, ahhoz viszonyított búb magasság, illetve az első kémény felé való szemöldök átégő magasság/szélesség. Pontosan a gravitációs elven (a fizikát nem lehet hülyére venni) működő égés, (körbe jár a láng) miatt. A sok másodlagos levegő végighűti a kályhát, a kevés o2 pedig tökéletlen, keveredést, égést, gazdaságtalan működést eredményez.
Vártam egy kicsit de nem szól hozzá senki! :-(( Erről a kályháról a véleményem: -a kiinduló kályhán látható (rajzon látható) talán jó is lehet ?? (miért ne lenne olyan jó mint egy cserépkályha?) -Ellenben: A kályha 'lelke' a tűztér, nem tartalmaz szekunder levegő bevezetést! Az link első rajzán a két oldali kamrában, nincs szek. lev. bevezetés (én elől, oldalt, és alúl biztosan nem látom; talán hátúl????); ennélfogva tökéletes, vagy utánégés nincs!! Ez így ebben a formában ez egy hagyományos cserépkályha; csak nehéz kivitelben; vízszintes járattal. Ha a tűztérben keletkező füstgázok a két oldalsó kamrában tudnának keveredni szekunder levegővel, akkor lehetne kisérletet, mérést, elméletet (???) bemutatni, ennek a kályhának javára, a tömegkályha ellenében(??). A tűztérnél ráadásul nem keskeny, legalább 3,5 tégla=>90 cm; azaz semmivel nem keskenyebb az átlag dán kályhánál! Szerintem, tehát: -ha nincs(?) szekunder levegő bevezetés, akkor normális cserépkályhával azonos hatásfokú (esetleg a nagy tömeg miatt dúrván sok tüzelő elégetése után több ideig tartja a hőt, mint egy cser.kályha, de azonos mennyiségű tüzelő mellett), -ha lenne szek. lev. bevezetés, akkor (jó lenne méréseket látni a hatásfokról) legfeljebb az ellenáramú T.k.-val azonos; mivel járatos kályha! A sok felesleges égési levegő... ami a tűztérbe behalad; végighalad az ellenáramú/kontraflow és ezen a kályhán. Míg a harang rendszerű tömegkályhákban rétegződik a füstgáz; vagyis a hidegebb nem hűti végig a kályhát, hanem a harang 'alján' távozik!!! Különösen igaz az ún. biotűztérrel rendelkező kályhákra. Tehát, ha valaki rendelkezik a könyvvel, vagy "videóval?"; akkor szívesen vennénk! Addig azonban számomra ez egy ún: 'nehéz kivitelű' járatos cserépkályha, tégla külsővel! Ha valamit nem jól láttam szívesen venném az észrevételt; ugyanis még a jó pap is holtig tanúl!!!
Hogy ez a kialakítás mennyire jó tüzeléstechnikai szempontból azt nem próbáltam. Véleményem szerint ahol csak keskeny szerkezet építhető ott lehet létjogosultsága.
A videónak nagyon örültem, köszönöm. Mindjárt egy kérdés: Te tudod, hogy hol lehet beszerezni ezt a könyvet amit a készítő bibliaként forgat?
"Nem szentírás az utánégető kamra vagy a contraflow járat sem, sőt a csempeburkolat sem szentségtörés." Az utánégető kamra az Plussz. Szentnek nem szent :-)) miért lenne, csak úgy simán jó; és simán jobb a kályha a tökéletesebb égés miatt. A contraflow/ellenáramú járat sem szentírás, persze, de vannak harang rendszerű bell system tömegkályhák! A járatos/ellenáramú belső felépítésnél, ha az éghető gáz nem kap elég o2-t, ha lehűl a tűztér a tökéletlen égés, keveredés miatt, vagy sok a levegő bevitel: mindezek 'végighaladnak' a járatos (cserép), vagy ellenáramú (tömeg) kályhákon.=> mintegy 'végighűtve' azt. A harang (bell tipe) épülő tömegkályhák tűzterére olyan 'füstgáz hasznosító' felépítmény épűl, amiben a füstgázok rétegződni tudnak. Vagyis a forróbb gázok a harang felső részébe, míg a hidegebbek az alsóbb részébe szállnak (és nem a huzat öblíti végig a kályhát vele). Ennélfogva ezek a hidegebb gázok nem hűtik végig a kályhát; hanem a harang alsó részében haladnak át, bennthagyva a forróbb gázokat. Végeredményben elmondható, hogy a harang rendszer PLUSSZ a járatos, ellenáramú rendszerekhez képest! És végül a csempeburkolat: Az valóban nem szentségtörés, de nagyon drága egyfelől, másrészt ha a magot/külső falat kályhacsempével szeretnénk burkolni: valaki mutasson már képet, vagy magyarázza el, hogyan is kell bélelni, drótozni... A sorrend pont fordított szokott lenni, előbb készül el a mag, aztán a külső héj. A kettős héj pedig nem kötelező úgy tudom,; viszont kötelező a kettős héj esetén a dilatáció!
Én az első begyújtáskor 5kg fával kezdek, másnap 7-8 kg-al, utána 3-4 naptól 8-10kg/nap 1-2 hétig, az első 2-3 hétben végig nyitva hagyom a szelepet. Még nem volt belőle gond. Ez nem cserépkályha.
Akkor leírnám a véleményem. 1."A cserépkályhával összevetve más fejlődési utat bejárt, különböző hőtároló rendszerű, egyenértékű fűtőberendezések. " Ebből a megközelítésből a majom, és az ember is más fejlődési utat bejárt, különböző inteligenciával rendelkező, de egyenértékű emlős. :-)))) 2."Érdekes módon propagálóitól nem találunk egyértelmű definíciót, viszont következtetni lehet, hogy elsősorban téglából épült, ellenáramú, contraflow rendszerű fűtőberendezésre gondolnak." -Magyarországon nincs definíció valóban, de Észak-Amerikában, ahol nem 2-3 éves múltjuk van, ott létezik, talán majd máskor... A mondat másik feléhez azonban: NEM CSAK ELLENÁRAMÚ!! KÁLYHÁK, hanem HARANG rendszerűek is! Az egyik legismertebb É-Am-i építő Alex Csernov főleg ilyen kályhákat épít. Az ellenáramú kályhák kiválók, de vannak korlátaik, erről már esett itt szó régebben. Ahol a dán/finn nem alkalmas, ott a harang rendszerrel épített kályhák nagyon jó alternatívát kínálnak. 3."A tömegkályhások zsargonja ezt utóégető kamrának nevezi, véleményem szerint tévesen. Utóégésről akkor beszélhetnénk, ha a feláramló gázok valamilyen itt bevezetett gáz, célszerűen levegő, és/vagy más forrásból származó hő hatására újragyulladnának, vagy legalább jobban kiégnének. Tapasztalataim szerint egyikről sincs szó. Eddig két égésfajtát figyeltem meg. Az egyiknél a berakott famennyiség és a tűztérméret viszonyából adódóan az égés befejeződött az alsó kamrában, a torkon keresztül forró füstgázok érkeztek a felsőbe, ahol nem gyulladtak újra, és nem emelkedett a hőmérsékletük. A másiknál az égés nem fejeződött be az alsó kamrában, hanem a torkon átáramolva a felsőben megjelentek lángnyelvek, miután az alsó tér mérete nem tette lehetővé a kiégést. Egy túlhajtott cserépkályha első járatában is megjelenhetnek lángcsóvák, mégsem nevezzük utóégetőnek." A kulcs nem a + levegő, hanem a 'várakoztatás', és a 'keveredés'. A kamrában ugyanis a gázok visszafordúlnak a láng felé! A tűztérben az éghető fából kilépő gázok nem mindíg tudnak tökéletesen keveredni az égéshez szükséges levegővel. Ennek hiányában a felső kamrában történik meg mindez. A cserépkályha első járatában jelenhetnek meg lángnyelvek, de a nem tökéletesen elégett gázok nem 'várakoznak' ebben a járatban, hanem a kémény felé ármlanak. Ezektől eltekintve szerintem nagyon jó írás. Egy kerek jól átfogó a tömegkályhákról. Az írás utolsó bekezdéséhez pedig az a véleményem: igen a cserépkályhák is jó kályhák, bár a fent felsorolt, (és a még nem említett nagy hőtárolás, stb) a tömegkályhák mellett szólnak. Valóban fontos, hogy mit-mivel hasonlítunk össze. A cikk legutolsó mondatából pedig csak (szerintem) kimaradt egy vessző. Szerintem így lenne helyes: Gazdaságos, környezetkímélő, használata megegyezik a cserépkályháéval. A tk. gazdaságos, környezetkímélő (nagyon jó emissziójú, ezt független mérések is igazolják), és úgy kell használni mint egy cserépkályhát; vagyis: -fával kell benne fűteni! :-)))
Igen, így van. Az 1 kg-os adagokkal való növelés korrekt, nem fűti szét a friss, nedves kályhát. Mire eléri az ember a normál adagot (10-15 kg) az 1-2 hét, erre céloztam:-))
Szia Sancibácsi! Szárító fűtésről van egy teória: Minden nyitva, első nap 1 kg. rendes tüzi fa. Második nap kettő, majd 3, majd 4, majd 5 és avvel tán rnedben is van a dolog. Én magam töbször kipróbáltam. Nálam bevált
Az építés ideje 1-1,5 hét körül van (padka-fatároló-milyen a kő). Száradás az külön dolog. Arra is kellhet ennyi, de szárító fűtéssel is kiszárítható a kályha, tehát akár decemberben is készülhetne. Természetesen ezalatt az idő alatt csak egy-két marék fával lehet begyújtani, fűtésként számolni vele nem lehet, csak az 1-2 hét után. Ezeknek az ellenáramú kályháknak egyébként legalább 20-as kémény kellene, ha már szóba hoztad, mert nagy huzat igényűek! Harang rendszerű belső felépítéssel lehet kisebb kéménnyel is tömegkályhát üzemeltetni.
Nem késtetek le róla egyáltalán! Nem kell neki több hónap száradás, az nagyon nagy túlzás lenne! 2. Burkolatnak nem muszáj nyersen téglának maradni: lehet ilyen kő is (ebből az egyik kő-tégla vegyes!). A képen látható kályhák 'közönséges' finn/dán ún. ellenáramú kályhák. A fekete/fehér sütőjük nem látszik ezen a képen, azok a tűztérrel ellenkező oldalon van. Amit még tudni kell ezekről a kőburkolatú kályhákról, hogy: alatta egy 'komplett' samott kályha van; ezt látják el a külső kő burkolattal. Emiatt a kályha tömege nagyobb; ennélfogva a hőtehetetlensége is. Magyarán rendszeres, nem pedig alkalmi tüzelésre készülnek igazán! Hogy miért nem találtkoztál vele szerintem M.o-n? Puskin is azt mondta: az anyegin múlik:-)) Üdv, a tömegkályha fan-ok táborában:-))
