A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
Új elméleteket a megfelelő tanulmányok elvégzése után a megfelelő tudományos folyóiratokban publikálunk.
Te még nem léptél túl a legostobább, legnaívabb laikus hibákon sem, de már óriási egót növesztettél. Crackpotból 12 egy tucat, és én már többtucatot láttam személyesen.
"Mi abban a laikus, logikátlan gondolkodás, hogy a világűr nagyon ritka anyaga is hatással lehet a fényre, ha az kellő messzeségből érkezett?"
Semmi.
Aki érti a fizikát (ide tartozik az összes csillagász és kozmológus) az szépen szabályosan figyelembe is veszi. Úgy, ahogy a fizikai törvények alapján számításba kell venni. És nem úgy, ahogy te csinálod, hogy alapszintű tudás nélkül összezagyválsz egymással kapcsolatban sem álló dolgokat.
Lehet, hogy neked meglepő, de aki ért hozzá, az tökéletesen kezelni tudja az univerzum anyageloszlásának a hatását az elektromágneses sugárzásra. És természetesen a fizikailag helyes kezelésből nem az jön ki, amit te itt fantáziálsz. Többen is próbálták ezt neked elmagyarázni...
"Igen Bétaverzson, a fizikai tartalom a rokon értelmű szavak nüansznyi jelentésbeli árnyalataiban van eldugva. Ez az igazi fizika, nem az amit matekkal hókuszpókuszolnak az ostobenkók."
Lacikám közreadom véleményem: Helytelen szóhasználat a népművelésben következményeit tekintve lehet olyan, mint előjelhiba a matematikában!
Mi abban a laikus, logikátlan gondolkodás, hogy a világűr nagyon ritka anyaga is hatással lehet a fényre, ha az kellő messzeségből érkezett? Vagyis addig látunk amíg az anyag sűrűsége, illetve annak ritkasága éppen megengedi.
Szóljon, aki hallott már a világtörténelemben olyan tudományos felfedezésről, ami úgy született, hogy valaki megbízott egy jó matematikust, egy mellőzött csillagászt valamint egy fizikust a maga laikus teóriájának kidolgozására és igazolására. Mert ő ezek egyikéhez se értett.
No nem baj.
Legfeljebb jól lehúzzák!
És közben jókat röhögnek hármasban az ütődött ötletgazdán.
Mint Széles Gábor ingyenenergiáján az általa megbízott fizikusok.
Talán az egykori udvari csillagászokat, zeneszerzőket és álomfejtőket alkalmazhatták ilyen formán. Hogy a patrónus henceghessen velük a szomszéd fejedelmi tökfilkók előtt. Pár órára kicsit értelmesebbnek képzelve magát a valóságosnál.
Tudom, a nagy bumm mindenkit eltántorít annak elfogadásától, hogy a világűrben a nagyon ritka anyageloszlás hatással lehet a 13 milliárd fényévnyi pályáját befutó fényre.
Én meg azt mondom: olyan messzire látunk amilyen messziről még ide talál a ritka anyagon keresztül érkező fény.
A felmerülő részletkérdésekre pedig meg kell találnunk a nagy bummnál ésszerűbb, logikusabb magyarázatot.
A teóriám egy pontos megfigyeléssel is igazolódhat. Mindössze a mozgó rendszerünk előtti és mögötti látóhatárt kell hosszabb időközönként összehasonlítani. Előttünk új objektumok feltűnése, mögöttünk pedig látható objektumok eltűnése várható, /persze, sejtelmem sincs mennyi idő szükséges ehhez/.
Szerintem inkább ülj neki és tanulj magad fizikát. Aki itt ért a fizikához, az mind többet tanult, mint amennyit okoskodott. Itt ma be is fejezem, megyek fizikát tanulni.
"Ezek bizonyításra várnak. Ehhez egy jó matematikust egy mellőzött csillagászt és egy fizikust kell találnom, egy csapatot szerveznem, hogy a teóriám alátámasztható legyen."
Nem fogsz találni.
Egy jó matematikus, csillagász vagy fizikus érti annyira a fizikát, hogy első látásra megállapítja: alapjaiban hibás szemét a "hipotézised", semmi köze a valósághoz, semmi köze a fizikai ismereteinkhez, ergo totális időpocsékolás ezzel foglalkozni.
A vicces az, hogy ehhez nem kell jó matematikus, csillagász vagy fizikus se, hiszen a hozzáértőbb laikusok már itt korábban ezt leírták neked. Csak te sz@rtál az okos szóra.
A fény változó sebességéről csak válaszként írtam.
A látható világ-tér 13 milliárd fényévnyi sugarú gömbjére és a "prizmahatásra" mint hipotézisemre utaltam. Ezek bizonyításra várnak.
Ehhez egy jó matematikust egy mellőzött csillagászt és egy fizikust kell találnom, egy csapatot szerveznem, hogy a teóriám alátámasztható legyen.
Pl. kiszámolnánk milyen anyageloszlás okoz fénycsapdát 13 milliárd fényévnyi pályaszakaszon. Ilyen anyagkoncentrátum, és a látható objektumok összessége mekkora gravitációs erőteret képez. Stb.
Igen Bétaverzson, a fizikai tartalom a rokon értelmű szavak nüansznyi jelentésbeli árnyalataiban van eldugva. Ez az igazi fizika, nem az amit matekkal hókuszpókuszolnak az ostobenkók.
"Én fizikaórán azt tanultam, hogy a fény üvegben és vízben lassabban terjed mint a vákuumban."
Ebben nem kételkedem, hiszen ez már régóta így van a tantervben, azaz mindenki így tanulta, nem csak te. De ebből azt a következtetést vontad le, hogy a fénysebesség az időben csökken? Akkor viszont nem értem a 13 milliárd fényév távolságra való hivatkozásod. Ez ugyanis a mai kozmológia kijelentése, ott pedig a fénysebesség állandó.
Én fizikaórán azt tanultam, hogy a fény üvegben és vízben lassabban terjed mint a vákuumban.
De az én felvetésem az, hogy a belátható világunk átmérője pont akkora, mint amennyit a szélen keletkező fényt még látható tartományban a világűrben létező anyag még éppen átenged. Ez most 12-13 milliárd fényévnyi távolság. A haladási irányunkban előttünk az infravörös fénnyel nyílik, haladásunkkal átellenes oldalon ugyanilyen fényben záródik a látható világ. /Galaxisunk haladására gondolva./
A fény a gravitációs tereken történő áthaladása folytán bizonyosan "prizmahatást" is elszenved, pl. (spektográf anomália).
"minden laikust - köztük engem is - az érdekel, hogy mi a matematikai képletek (modellek) tartalmi háttere, mondanivalója."
Egy fenét! Akkor miért ereszted el a füled mellett, amit írok róluk? S kerengsz kitartóan a saját fixa ideálod körül:
"a tér szerkezetének megváltozásáról lehet szó."
"A fény esetében mi rezeg? A térben eleve meglévő elektromágneses mező, vagy a fényforrás által keltett ugyanilyen mező?"
Mi volna az a térben eleve meglévő elektromágneses mező?
Pedig hát igazán nem valami alig ismert egzotikus, még épp csak pedzegetett új témáról van szó. Ez egy több mint száz éve széltében oktatott szakma. Minek rá külön bejáratú laikus elméleteket eszkábálni? Ráadásul filozófiai alapon! Ez még attól is céltalanabb, reménytelenebb foglalatosság, mint originálisan új számítógép architektúrát tervezni annak, aki épp csak eltájékozódik a Windows "gyakori kérdések" szolgáltatásában.
Az elektrodinamikát egyszerűen csak meg kellene tanulni. Ami egyébként százszor nagyobb élmény, mint így felkészületlenül bajmolódni azzal, amit minden villamosmérnök tud. Engem legalábbis eléggé frusztrálna, ha arra kattannék rá, hogy molekuláris genetikáról bütyköljek össze valami elméletet.
