Amit ígértem, értelemhez hűen, de nem szó szerint:
Luther először az Újszövetséget fordította le német nyelvre, ez később a Septembertestamentnevet kapta. 1522. szeptemberében adták ki először, a viszonylag magas ár ellenére az első 3.000 példány hetek alatt elfogyott.
1534-re készült el Luther első teljes Biblia-fordítása, ezt Luther többször revideálta, utoljára 1545-ben, egy évvel a halála előtt.
Haláláig 13 kiadása jelent meg.
Luther saját bevallása szerint mindig tudott volna még csiszolni rajta egy kicsit.
Ezekben a fordításokban még benne voltak az ún, deuterokanonikus iratok is, hiszen Luther ezeket "építő" olvasmányoknak tekintette.
Luther a fordításokban segítőtársakkal dolgozott, könyveket és segédanyagokat kapott.
Philipp Melanchton (eredeti nevén Philipp Schwartzerdt, 1494 - 1560) minden tekintetben Luther jobbkeze volt, a Biblia-fordításokban is.
Nagy hatással volt a kor bibliaértelmezésére és így Luther fordításaira is.
Luther számára elsősorban a tartalom volt a fontos, de a kor szokásának megfelelően nagy hangsúlyt fektetett a könyv címlapjára és annak díszítésére is.
A nyelvjárás szerencsés megválasztásáról már írtam.
Ennek is volt köszönhető, hogy a Lutherbibel rövid idő alatt elterjedt egész Németországban.
Mint írtam, Luther fordításával egyidőben jelent meg az alnémet nyelvű Lübecki Biblia, de ugyanebben az esztendőben, 1534-ben jelent meg az első újkori német katolikus Biblia-fordítás is, ez Johann Dietenberger munkája.
Luther egyik legfőbb katolikus ellenfele, Johannes Eck is megpróbálkozott egy teljes Biblia-fordítással, az ő munkája 1537-ben került kiadásra.
Ő azonban nem fordított gondot a megfelelő nyelvváltozat kiválasztására és a művét bajor dialektusban készítette el, ami a Németország északabbi régióiban élő emberek számára szinte teljesen érthetetlen volt. Emiatt az ő fordítása nem volt sikeres és rövid idő múlva már nem került kiadásra.
Emlékezzünk még meg itt a korabeli nyomdászok hatalmas, emberfölötti munkájáról, ami lehetővé tette, hogy a Biblia (majd más könyvek is) mai szemmel nézve is hatalmas embertömegekhez jussanak el.
Az egyes oldalakat egyenként kellett kivésni és nem voltak újrahasznosíthatóak.
Johann Gutenberg találmánya mégis hatalmas lendületet adott a reformációnak.
A reformáció mozgalma pedig hatalmas üzletet jelentett a korabeli nyomdászok számára. :-)
Hollandok ugy tudják, berugott egy német tengerész és megprobált angolul beszélni... ő volt az ősük és ezért is lettek tengeri nagyhatalom és van igazságuk.
Az angol eredetre viszont utal, hogy a teát tejjel isszák.
Vermeer: "a festészet dicsősége" Kunsthist. Mus. (foto panthera)
Fontos lenne tudni, hogy ezt a képet hol őrzik? Csak mert ez a portré volt kiállitva Firenzében, probáltam magamnak reprodukálni (jobban szeretem a saját képeimet). Sajna nem engedték. Ez biztos nem a drezdai Luther.
A másik amit személyesen is megvizsgáltam, csak sajna akkoriban nem volt nálam digitális kamera, meg ez egy kicsi kép és egy asztali üvegvitrinben örzik a Zwingerben (Drezda képtára). https://skd-online-collection.skd.museum/Details/Index/247020 ERz az, ez sárga hátterű.
Ezzel az "alnémet"tel bajban voltam. Ha azt mondod Plattdeutsch akkor értem miröl van szó, mert a Plattsetusche a közhasználatu elnevezése (lényegében a kölni, westfáliai dialketus?). Most ez hogy is van?
Sajnos az alnémet lassan már csak kultur- és nyelvtörténeti érdekesség lesz, mivel a felnémet lassan, de biztosan kiszorítja, főleg a nagyobb településekről.
Még kb. 1-2 millió anyanyelvi szintű beszélője lehet, de kivétel nélkül Észak-Németország zártabb falusias térségeiből, többnyire idősebbek.
Persze még korai lenne temetni a nyelvet, hiszen még irodalmárok is alkotnak rata.
Nincs egységes írott sztenderdje, több különböző dialektusa van, a Plattdeutsch irodalmárok többnyire a saját dialektusukban alkotnak. :-)
Az alnémet és a felnémet nyelv közötti legfőbb különbség, hogy az alnémetben nem ment végbe az ún. ófelnémet mássalhangzó-eltolódás, ezáltal az alnémet fonetikailag a hollandhoz és a flamandhoz áll a legközelebb.
Kisebb szókincsbeli és nyelvtani különbségek szintén vannak az alnémet és a felnémet között.
Alnémet nyelvű Miatyánk, nem 16. századi, hanem mai, ostfrieslandi dialektus, Siegfried F. Weber fordítása.
Uns Vader, de du büst in Himmel,
geheiligt was din Naam,
Din Königriek sall kommen.
Din Will sall pesseren,
in Himmel als ook up Eer.
Gev uns jeden Dag dat Brood,
dat we to Leven bruken.
Un vergeev uns all uns Schullen,
so as wi ok vergeven, de uns wat schüllig blieven sünd.
Egy darabig Koppenhágában is élt és dolgozott, ahol segített megszilárdítani a dán-norvég reformációt (Dánia és Norvégia akkoriban perszonálunió volt, lényegében Dánia prioritásával).
Az alnémet (Niederdeutsch vagy félhivatalosan Plattdeutsch) nyelv egyik legkorábbi újkori nyelvemléke a lübecki evangélikus egyház rendtartása 1531-ből.
Luther egyik munkatársának, Johannes Bugenhagennek a munkája, akiknek nagy szerepe volt abban, hogy az alnémet nyelvterületen az egyes városok, régiók sorra áttértek a lutheránus vallásra.
1. Szvsz. Luther meghatározta a német történelem további folyását
Teljes mértékben egyetértünk.
2. A bibkiaforditás csak egy dolog, de Luthernek volt 500 saját műve, mind az 500 könyv!
Igen. Ráadásul a teológiai, vallás- és társadalomtörténeti jelentősége mellett ne feledkezzünk meg nyelvtörténeti jelentőségéről sem:
Biblia-fordításai során tudatosan alkalmazta az egyik keletközép német dialektust, az ún. meisseni normát, amely az akkori németek túlnyomó többségének érthető volt, ráadásul ezzel a választásával kapcsolatot teremtett a felnémet és az alnémet nyelvváltozatok között, bár az alnémet nyelvűek részére készültek saját evangélikus Biblia-fordítások is.
Mindenesetre később ez a meisseni norma lett a közös német irodalmi nyelv, a Hochdeutsch vagy más néven Standarddeutsch alapja, ezzel Luther szerepe a modern német irodalmi nyelv kialakulásában nagyon jelentős.
1. Szvsz. Luther meghatározta a német történelem további folyását
2. A bibkiaforditás csak egy dolog, de Luthernek volt 500 saját műve, mind az 500 könyv!
3. Kár hogy nincs hozzáértü ember itt.
4. Lutherről nincs sajna fotom. Kétszer láttam a portréját. Egyszer a Zwingerben, másodzsor itthon is killitották Firenzében a Medici kápolnában. De ott nem tudtam lefotozni mert rám szoltak.
Erre hadd reagáljak, csak azért mert Wagnernek igen erős magyar vonatkozása, kapcsolatai vannak.
Wagner mint az köztudott Liszt Ferenc veje.
Liszt Ferenc lánya, Cosima. Cosima édesanymnja Marie D’Agoult grófné és romantikus irónő. Neveltetését Carolyne Wittgenstein hercegnő intézte (aki Liszt Ferenc soron következő kapcsolata volt).
Cosima büszkén viselte mind a Liszt nevet, mind a Wagner nevet. Meglehetősen ritka esemény olyan, mintha egy hölgy közvetlen egyenes ági családi kapcsolatban legyen például egyszerre Leonardoval és Michelangeloval, vagy Newtonnal és Gallileivel vagy Einsteinnel és Schrödingerrel.
Cosima Liszt első férje Hans Bülow (karmester és Liszt Ferenc tanitványa). Majd következő férje Richard Wagner (ő pedig Liszt Ferenc barátja).
Cosima volt Wagner örökségének ápolója és lényegében Bayreuth megszervezője és vezetője.
Érdekes, hogy a magyar wikipedia egy büdös szót nem ir rola, mig az angol jelentőségét hoszabban méltatja mint Shakespeare-t vagy Newtont.
