Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Na alistáról 4-et sikerült eddig lecsípni:) : Dacii,Nemuritorii ,The Flame and the Arrow,Thirteent Warrior ill. még 4 csurog lefelé /kevés a töltő...lassan jönnek le/.
Az elsőbe belenéztem kicsit,Decebal a rómaiek ellen,Pierre Brice + egy csomó "román sztár színész " :)))
Az az Ahmed pasa, aki a filmben általában az öreg Piri Mehmed pasa mellett szokott feltünni, ugyanolyan ruhában, az azonos lenne a mi Gárdonyink Ahmed pasájával, aki 1552-ben nem bírt Eger hősies védőivel?
Mert akkor történelmileg be lehet azonosítani, hogy Kara Ahmed pasáról van szó, aki 1553-tól 1555-ig nagyvezír is volt, mielőtt Szulejmán őt is kivégeztette...
Bár róla azt írja a Wiki, hogy kapudzsibasi volt, majd janicsáraga, majd ruméliai beglerbég, majd másodvezír.
Ez alapján nekem úgy tűnik, hogy 1521-ben, ahol a sorozat tart most, még csak kapudusibasi lehetett vagy max. janicsáraga, tehát még nem tartozhatott a szultán közvetlen környezetéhez.
Piri Mehmed pasa (a filmben Piri pasa néven az az ősz hajú, csúcsos süveges öreg):
nagyvezír 1518-tól 1523-ig, tehát Nagy Szulejmán a trónra lépésekor, 1520-ban kvázi megörökölte apjától és elődjétől, I. Szelimtől.
1523-ban Szulejmán nyugállományba küldte. Meglehetősen humánus megoldás volt különben, hiszen abban az időben a nagyvezírek egy jelentős része elcsapásra került, ami néha száműzetéssel vagy kivégzéssel járt együtt.
Pargali Ibrahim pasa:
keresztény görög származású volt, egyidős volt a szultánnal (1494-esek voltak mindketten). Már akkor Szulajmán bizalmasa volt, amikor az hercegként szandzsákbég volt Manisszában. Amikor Szulejmán szultán lett, magával vitte a Topkapi Szerájba, ahol a legfőbb kegyence lett.
Piri Mehmed pasa nyugdíjazása után kinevezte nagyvezírnek.
Rendkívül ügyes diplomata volt a korabeli leíréások szerint.
13 éven keresztül volt nagyvezír (1523-1536) , ami ezen a poszton meglehetősen hosszú időnek számított.
1536-ban a szultán kivégeztette.
Ehhez állítólag az vezetett, hogy ellenfelei megrágalmazták, hogy az 1534-es perzsiai hadjáraton jogosulatlanul használta a szultán címet.
Más szofisztikáltabb elméletek szerint Hürrem szultána intrikái vezettek a kivégzéséhez.
"germánok lemészárolják Varus szerencsétlen légióit." Úgy néznek itt ki a germánok mintha valami kaukázusi hegyi népek vagy esetleg román kecskepásztorok lennének :):)
Köszönöm :) Ez a link szuper...azért lesz belőlük ,amit meg tudok szerezni.
Egy gyors rátekintés /mennem kell melózni/ ,de pl a Nagy Alfrédot már leszedtem,az 1066-Királyok háborúját magyarul is le lehet,egy másik helyről meg a Boudica-t /na azt nem magyarul.../...szóval lesz itt bőven :))
A linken egy elég részletes történelmi film lista van, de java részük szerintem egyszeri halandónak Magyarisztánban "beszerezhetetlen" lehet. (Kivéve az amerikai filmcsodákat.)
Tudsz még olyan filmekről ami a népvándorlás idején játszódik,de nálunk nem vetítették /...de esetleg külföldi to....ent oldalról le lehet szedni,mint az Asparuhot is/...esetleg római időkből is érdekelne hasonló.
"A másik pedig Szokolu Mehmed pasa, aki 1565-től 1579-ig volt nagyvezír és három szultánt is szolgált ezen a poszton."
Délszláv származású renegát volt az ürge, de ezen nincs mit csodálkozni, mert ebben az időben az oszmán birodalom vezető katonai méltságainak vagy kétharmada délszláv vagy albán származású volt. De a fele egészen biztos.
További magyar vonatkozása a fickómak, hogy 1566-ban ténylegesen ő irányította Szigetvár ostromát.
Szülejmán ekkor már 72 éves volt és bár azt nem mondhatni, hogy szenilis lett volna, napi szinten már nem folyt bele az ostrom eseményeibe.
Érdekesebb nagyvezírek még a Nagy Szülejmán alatt:
Damád Rüsztem pasa, aki két ízben is betöltötte ezt a magas posztot. 1544-1553 és 1555-1561 között.
Egyébként a szultán veje volt és egy kifejezetten korrupt ember, aki többet ártott a birodalomnak, mint használt.
Magas pozícióját személyes vagyona összeharácsolására használta föl.
A másik pedig Szokolu Mehmed pasa, aki 1565-től 1579-ig volt nagyvezír és három szultánt is szolgált ezen a poszton.
Ugyebár ő volt az, aki az 1551 és 1552 évi magyarrszági hadjáratokon szerdár, azaz hadtestparancsnok volt.
Őt így nevezi Gárdonyi Géza az örökbecsű Egri csillagok c. regényben:
Szokolovics Mehemed, a beglerbég.
Merhogy 1552-ben, amikor Eger első oszmanli ostroma volt, ruméliai beglerbég volt a fickó.
Kara Ahmed pasa már csak hab a tortán. 1552-ben másodvezírként ő volt a legmagasabb rangú török parancsnok az Eger várát ostromló oszmánli hadseregben. 1553 és 1555 között nagyvezír. 1555.ben Szülejmán padisakk Hürrem és Damád Rüsztem mesterkedései hatására kivégezteti.
Szerethetik majd Oroszországban..) Komolyabban, nem a gyerekgyilkosságok voltak akkoriban a legjellemzőbbek, az átlag (?) amerikaiaknak talán még a fantáziájára is nehezen lehetne hatni azzal, amit nem éltek, nem élhettek át.
Arra is kíváncsi leszek, hogy a Szulejmánban vajon a többi nagyvezír alakja is ennyire cizelláltan lesz kidolgozva, mint Ibrahimé.
Valószínűleg nem, hiszen az a bizalmas, már-már baráti viszony, ami Szulejmánra és Ibrahimra volt jellemző, inkább kivételnek tekinthető az oszmán-török töriben.
Egyébként átfutva a Wikin a Szulejmán alatt hivatalban lévő török nagyvezírek listáját, egy érdekes magyar vonatkozást is találtam.
Hadim Szülejmán pasa, aki 1541-től 1544-ig volt nagyvezír, állítólag magyar származású eunuch volt.
Bár ezek a szerencsétlenek többnyire olyan fiatal korban el lettek szakítva a családjuktól, hogy nem sok mindenre emlékezhettek a hazájukból...
Azért az is érdekes, hogy Szulejmán mennyire emberi, már-már barátságos egyéniségnek van benne ábrázolva.
Pl. ahogy Ibrahimmal beszélget vagy Musztafa fiával játszik.
Majd kíváncsi leszek, hogy az hogy lesz előadva, amikor megöleti az akkor már nagyvezír Ibrahimot, aztán Musztafa fiát is, továbbá Kara Ahmed nagyvezírt meg még sok más hozzá viszonylag közel álló embert...
