A Bajkál az rift. Szerintem nyilvánvaló. Tökre analóg az afrikai árokrendszerrel.
Amúgy ahotspotok meg a riftesedés gyakran összefüggést mutat.
Annó 65 millió éve a Reunion hotspot kulcsszerepet játszott abban, hogy India nekiszáguldott Ázsiának.
A Bajkál riftet egy érdekes jelenség okozza.
A pacifikus lemez ugyebár becsúszik Ázsia alá, és a felületén levő cucc az szépen leolvad Okinava, Japán és Kamcsatka alatt, amiből lesz a Fuji, meg a többi.
Viszont ez után igen enyhe szögben sűllyed a mélybe, és ezért beljebb levő tűzhányókat (pld Pektu szan, Kínai vulkánok, Anjujszkij) is tud táplálni. Kb. a Bajkál alatt van a pereme, ahol az olvadása a legintenzívebb, és ez táplálja a riftesedés folyamatát azon a vidéken.
A tirrén tenger alatti riftet hasonló folyamat táplálja, ott is egy a lemez alá benyomuló másik mikrolemez olvadása táplálja egyrészt a vulkánokat, de kicsivel arrébb már egy riftesedést is beindít.
Bár itt egy kissé bizonytalan vagyok, mert a mediterránum története folyamatosan bezárulásról és szétválásról szól, szóval lehet hogy vannak ott hotspotok, ami ezt a kavarást csinálják.
Például az Etna tökre nem illeszkedik a szigetív vulkánok közé, az egy klasszikus forrópont vulkán, annak minden külső és belső ismertetőjelével. Aztán forrópontot meg nem nagyon kötnek hozzá, de más magyarázatot se nagyon.
Mutat két hotspotot az alpok alatt. Eddig erről csak áttételesen olvastam. Egy elmélet szerint az alpok vastag tömbje szétteríti ennek az áramlását, ami aztán felbukkan a Puy vidéken, Magyarországon, Csehországban, az Eifellnél, Sziléziában.
És így a Puy vidék is jobban beleillik az összképbe.
Az alpok fegyűrődése miatt a riftnek kerülnie kellett nyugat felé.
Mondjuk ez a rift már nagyon régi, és az északi része (az Északi tenger) egy bizonyos mérték után leállt, de a déli része - amennyiben a Tirrén tenger is ide tartozik, az bizony aktív.
Most figyeltem föl erre a vázlatra. Van rajta néhány olyan rift, ami máshol nemigen szokott szerepelni. (Kíváncsi vagyok, használható méretben teszi-e be a fórum szoftvere.)
A nyilak irányítása a felül levő lemez felé mutat, a vázlat egybevág ezzel. Úgy néz ki, érdekes jószág az Adria területe: egy darab afrikai eredetű lemez mindkét szélén alábukik, az Appennin-félsziget felé is, meg a horvát partok felé is. Az első intenzívebb lehet, mert arra vulkánok is vannak, a Dinaridák táján nem tudok róluk.
A Google térkép még szigetnek nevezi, nekem is határozottan vulkanikusnak tűnik. A vidék mindenesetre olyan; keleti irányban ott a Kuh-e Sahand, az ország egyik nagyobb vulkáni hegye.
A tudományos rovat csinált egy fogós rejtvényt. A vulkánkitörés, amit az egész világ megérzett cím alatt szereplő képen biztosan nem a Huaynaputina látható. Meg lehet nézni a Smithsonian, vagy a Wikipedia megfelelő oldalán. De akkor mi? Képkereséssel nem sikerült azonosítani, mert a találatok nagy részében ugyanezen vulkánnal kapcsolatos cikk merül föl; valószínűleg ezek egyikéből vette át az Index szerzője is. De van közte még izlandi tárgyú is.
Ránézésre nekem az Arenal gyanús. Csak éppen az ő nevével keresve nem jön föl.
A "felfeslő tektonikus lemeztömbhiány" kb. úgy hangzik, mint a kiszera méra nin és egyáltalán... A hozzászóló vagy a jövő fényes szellemi csillaga, vagy csak azért van kint, mert nincs elég hely bent.
Egy érdekes kommenten akadt meg a szemem az origón található, Földközi tenger bezárulásáról szóló cikk alatt
Meglepő, hogy a cikk írója figyelmen kívül hagyja a felfeslő tektonikus lemeztömbhiányt, amely kritikus földtani jellegzetessége az utolsó földtörténeti korszaknak, nevezetesen a Balti tenger irányából Jón-tenger irányába ható hasadékrendszer a statikus hegytömegek mentén húzódik, amely a magmanyomás csökkenéssel geotermikus hőjelenséggel magyarázható. A kohászati terminus technikus olvadék fajsúly eltérítő visszahajlás itt jól látható jelenség.
Belohin, te hallottál erről valamit? Merre van ez a hasadékrendszer? Tudok egyről európában, a rajnaira gondolok, de annak semmi köze a Balti tengerhz, meg a jón tengerhez.
Meglehetősen színvonaltalan kis szines a szupervulkánokról. A szerzőt látva nem vagyok meglepve. Valszleg a "gyorsan le kell adnom egy cikket" körülmény motiválhatta a megírásában.
Izlandi vulkán Katla ismét találta magát a média miatt szeizmikus aktivitás. Az éjszaka került sor a két erős földrengés nagyságrendekkel 4.5 és 4.6 (20 másodperc múlva idő 01.47) és más kisebb nagyságok (3,0 alatt). Ez a legerősebb szeizmikus aktivitás, a vulkán 1977 óta (vagy 1955 óta). Katla utolsó kitörése erősen 1918, de nem ismert, hogy milyen volt, hogy az erős kitörés. Ellentétben a média spekulált a lehetőségét kitörés Katli javasoljuk óvatosan kialakítása tézisek. Növeli a szeizmikus aktivitás a vulkán kapcsolódik a vízelvezető a víz a jég elolvadt kazánok által okozott hidrotermális tevékenység. Mivel 2016. júniusi Ilyen tömény árvíz három - jelenleg hidrotermális víz elérte a folyó Múlakvísl jeget a gleccser Mýrdalsjökull ami szunnyad alatt Katla. Glaciális folyók körül a gleccser évente büdös a hidrogén-szulfid.
Nincs esetén kitörés. Nincs földi deformáció vagy harmonikus rezgés jel jelzi magma mozgás. De a média és a különböző katasztrofális portálok jobban tudja azt sugallva, hogy Katla felrobban. Ugyanez a helyzet a hengerelt minden évben a téma a közelgő ébredés Yellowstone kaldera. Vulkánok nem működik óramű. Végül felrobban. De ez nem kell, hogy legyen most.
