Nagy kár, hogy nem készült még legalább néhány epizód a sorozathoz. :-(
Egyre inkább az a véleményem, hogy az Orion erőssége, sikerének titka a szereplőgárda, s a történet légköre. Maguk a sztorik elég átlagosak, néhány eredeti ötlettel a díszletben is. (nem a vasaló! :-D)
Úgy, mint pl. a Rex felügyelő. Rengeteg kutyás sorozat (krimi) készült, de ilyen hosszantartó világsiker nem sok van. Pedig ott sincs semmi extra az eseményekben, szimpla kis bűnügyi történetek elég sok hibával, s mégis... :-)
Az Orion hangulatát sem adja vissza egyetlen más sci-fi sorozat sem, ezért igazából a meg nem filmesített sztorik nem hoznak izgalomba.
Bocs, de szerintem a sci-fi is borzasztó szegényes a világmindenséghez. Töredékét sem tudjuk felfogni annak, ami a mi világunkon kívül létezik. Bár a fizika nem erős oldalam, úgy tudom, azt már megállapították, hogy amit mi itt tapasztalunk, az egyáltalán nem biztos, hogy máshol is így működik.
Miért kellene szén alapú életnek lenni mindenhol? A gének talán csak a mi létformánkra jellemzőek.
Azt pedig egyáltalán nem hiszem, hogy minden értelem csak ezen a hőfokon létezik.
Azt gondolom, a sci-fi pár lépéssel közelebb van az igazsághoz/valósághoz, mint a Földi tudomány.
Túl keveset tudunk, a képzeletünk fejlettebb. :-)
S bizonyára egy csomó ötlet a képzelet világából nem több, mint fiction, de nagyon sok bizonyult igaznak, vagy valóságot megközelítőnek az emberiség történelme folyamán. Ami saját korába nevetségesnek, képtelenségnek, eretnekségnek lett titulálva, abból nagyon sok minden a mai tudomány részévé vált.
Szerintetek jelenleg a tudomány megtudja mondani, hogy pl. mi van a Galaxisunk központi csillagrendszereiben, ahol egymást érik az óriás Napok?
Ugy nez ki, lesz egy darabka [Csillagfeny] Kaszino a lakasunkban! Ugyanis az egyik eddig nem hasznalt szobat atalakitjuk futurisztikussa, es a fo butorok azok a Eero Saarinen [1956-ban] tervezte szekek lesznek, amelyek az Orion-ban is szerepelnek (a Kaszinoban, az MZ4-es es mas kulos bazisokon).
A mellekelt Orion-bol vett kepen a szek mindket valtozata - a "karfas" es az "karfa" enlkuli - lathato. Szinten mellekelve az ujonnan gyartott, kivalasztott szekek - az ugyszinten az Orionhoz passzolo es szinten kiszemelt - asztal korul + a "karfa" nelkuli szek a masik foton.
A szobaban a falon az altalam atkomponalt - ugyszinten futurisztikus - Robert McCall [o festette pl. a 2001 Urodusszeia hires plakatjat] ill. Gennagyis Golobokov festette optimista futurisztikus kepek lesznek. Terveink szerint a szoba egy darabka utopikus - es foleg: orionos atmoszferaju - sziget lesz (ahova el lehet vonulni a vilag zajatol/bajatol; az ablak amugy egy fas hegyoldalra nez, ahol csak ozek, mokusok, mosomedvek es madarak elnek :)
Éppen Asimovot olvasok (újra kezdtem az Alapítvány sorozatot), és vitátokról eszembe jutott egy elbeszélése, amit két fordításban is olvastam, "Alkony" ill. "Az éjszaka eljövetele" címmel.
Ott több nap körül keringő bolygó szerepel (mondhatnák: bolyong :-D ), amihez képest roppant egyszerűnek tűnik a mi kis problémánk. :-)
Azért pontosabb úgy fogalmazni, hogy a Hold a Föld-Hold közös tömegpont körül kering, (most leszámítjuk a librációs pontokat, ahol csak por meg apró törmelék van), a Föld-Hold kettős rendszer meg a Nap körül. Persze itt is a közös tömegpont...... . Aztán lehet folytatni, a Nap a Galaxisban, a Galaxis is a Galaxis halmazban, stb, stb.
(1) A Fobosz es Deimosz tenyleg befogott kisbolygok.
(2) A Naprendszerunkben mindig van egy un. "gravitációsan perturbáló égitest" valahol; ugyebar a Fold korul is van egy ilyen: a Hold
+ Amugy (egy korabbi temara utalva), hogy mi mi korul kering; ha a viszonyitasi alapul a Napot vesszuk, akkor azt is mondhatnank, hogy a Hold sem a Fold hanem a Nap kering, csupan a Nap koruli palyaja picit hullamos (erre a palyara kb. 12 hullam 'rakodik ra' egy evben - amik mindossze egy millimetert tennenek ki 'szelessegben', ha ezt a Nap korul palyat 40 cm-es atmerore kicsinyitenek le).
Azt te tudod, hogy a Mars mikor befogta - ha tényleg úgy fogta be - a holdjait, akkor nem volt a közelében egy gravitációsan perturbáló égitest? Ebben az estben nagyon korai időkről van szó.
"Egy égitest egyedül nem tud befogni egy másikat."
Ezt akkor magyarazd el a Mars holdjainak (Fobosz en Deiomsz) meg az oriasbolygok holdjainka tobbsegenek, hogy nekik bizony nem kellene ott lennieuk, ahol vannak ;)
"De mondtam már: egy néha a Föld körül, néha a Nap körül keringő égitest olyan bonyolult égi mechanika alapján tudna mozogni, hogy annak a valószínűsége nulla."
Mint az egyszeri ember, aki igy kialtott fel, amikor meglatta a zsirafot: "Ilyen allat pedig nincsen!" :D
Egy égitest egyedül nem tud befogni egy másikat. A Föld sem.
De mondtam már: egy néha a Föld körül, néha a Nap körül keringő égitest olyan bonyolult égi mechanika alapján tudna mozogni, hogy annak a valószínűsége nulla.
Ez egyaltalan nem fantazia - ez veretes tudomany. (Ha nem is tudsz angolul, nezd meg az abrakat ;) Itt van az egyik kisbolygo palyaja a Fold korul a meteoroid ideiglenes befogasanak idejen ("temporary satellite capture event") https://en.wikipedia.org/wiki/File:2006-RH120-orbit.jpg
Ennel komplikaltabb az ugy - es ezeknek a tormelekeknek palyaja is (szoval nem csak egyszeruen elszaguldanak a Fold mellett; Archimedesztol tudjuk, hogy minden viszonyitas pont kerdese :) ha egy ilyenfajta fix pontnak a Foldet vesszuk, akkor ezek a meteorroidok idonkent igenis a bolygonk korul keringenek.
A cikkről és az animációról azt mondják, hogy a kisbolygó a Nap és a Föld közös tömegközéppontja körül kering, ami persze gyakorlatilag a Nap közepén van. Az, hogy időnként a Földpálya közelébe jut, nem jelent semmit. Ilyen égitest tudtommal több is van.
Jol latod - ezert ezek a tormelekek viszonylag rovid ido utan elhagyjak a Fold koruli palyat es a Nap korul kezdenek ujra keringeni.
b.veronik: Valoban, ezeknek az egitesteknek egy kulon nev/definicio dukalna - elobb-utobb majd csak elorukkolnak ilyennel (mint nemreg a planetoiddal :)
Ja, ha mar az Orion tudomanyossagarol (ill. annak hianyarol ;) van szo; emlekszik meg valaki arra, hogy az elso vetites idejen egyes epizodok elott egy csillagasz elokeszitette a nezoket (szegenynek nem lehetett konnyu dolga :)? Talan Almar Ivan vagy Kulin Gyurka bacsi lehetett. Arra biztosan emlekszem, hogy a 2. resz elott a [szuper]novakrol beszellt.
Amugy az urkutatas szempontjabol izgalmas - sot: tortenelmi! - idoket elunk ujra: egy heten belul elsuhan a Pluto mellett az amerikai New Horizon szonda [!!!], a Ceres kisbolygo korul mostansag allt palyara egy masik NASA szonda (Dawn), valamint feleledt az ustokosre leszallt europai szonda (Philae) + a Marson maszkal meg egy par robot jarmu (nem beszelve egy maraknyi bolygokoruli palyan levo ureszkozrol)
:-) Végül is igazatok van, és én is így szeretem az Oriont, ahogy van. A hibái, bődületes baklövések ellenére ma is újra- és újranézhető, ami azt bizonyítja, hogy zseniális és kortalan.
De azért a forgatókönyvíró jobban figyelhetett volna.
Ok, sci-fi, külön univerzum, a "holnapután legendája", de ha rögtön a bevezetőben azt mondja, hogy "az emberek meghódították a távoli csillagokat", akkor némi következetességgel nem olyan primitív hőstettet varr McLane nyakába, mint egy engedély nélküli leszállás a szomszéd holdjára. :-)
Hogy a Rhea a Jupiter vagy a Saturnusz holdja? Na bumm, időközben átkeresztelték az elmúlt ezer évek alatt, ezt meg lehet magyarázni.:-)
De ha valaki pl. kamionnal járja Európa útjait, miért szenzáció, ha a szomszéd város szűk parkolójába be tud tolatni? ;-)
Engem az zavar, hogy egyszer olyan, mintha az emberiség még a Naprendszeren belül lenne, s most merészkedik ki azon túlra, máskor meg távoli csillagok közt bóklászik olyan otthonosan, mintha az mindennapi dolog lenne. Persze annyira nem zavar, hogy ne nézzem a sorozatot. :-)
Az ember a hozzátartozóit, barátait (és kutyáit :-D) is hibáival együtt szereti... :-)
Amugy meg egy korabbi - szinten jogos - eszrevetelhez, hogy furcsa az, hogy a Chroma letezeserol a Foldon nem tudtak: Csupan analogia, de nehany eve fedezte fel egy torzset az Amazonas kornyeken, amelyek gyakorlatilag oskori allapotban elnek - es ok is eloszor talalkoztak szembe a mi un. civilizacionkkal [a filmesek helikopterevel]; tortent abban a korban, amikor mar ugy hittuk, nincsen a sartekenknek olyan talpalatnyi helye, ahol ne talalnank egy eltaposott cigarettacsikket vagy egy eldobott kolas-dobozt, es amikor egykori benszulottek leszarmozttai parabola-antennaval nezik a legujabb szappanoperat...
Orulok, hogy osztod a nezetemet :) - de en meg nem is latom idetlensegnek a tudomannyal nem osszhanban levo dolgokat az Orionban :)
Persze, egyaltalan nem vitatkozom, igy en is roviden azt mondanam: az Orion-ban sok a tudomanytalan suletlenseg - de bovebben mar azt mondanam, hogy az Orionban nem is olyan sok a tudomanytalan suletlenseg (es ami van, azt - mint a B612-es kisbolygot a Kis herceg-ben -, siman elfogadom).
Ugyanis pontosan az Orion ota doltek ossze a kategoriak, hogy pl. mi a bolygo vagy kisbolygo. A Pluto-t lefokoztak a bolygo statuszabol planetoidda, a Ceres-t pedig eloleptettek torpe bolygova. Jupiter ugyebar egy bolygo - masreszrol viszont van sajat hotermelese (a gravitacios osszehuzodasbol) + joreszt gazbol all, ami a csillagokra jellemzo. Vagy: egy kettoscsillag kihult kisebbik tagja micsoda - bolygo vagy csillag?
Egykori bolygok tormelekei a kisbolygok - ugyanakkor a szenes kondrit kisbolygok mar nem aktiv ustokosok. A kisbolygo tormelekek meteoroidok (de a legkorbe lepve meteorok - es az foldre pottyanva pedig meteoritok).
A befogott kisbolygok holdak; de vajon a Szaturnusz gyurujeben minden egyes ko- es jegdarab hold? Vagy pl. van egy kisbolygo, ami felvaltva keruli meg a Napot es a Foldet - akkor ez bolygo vagy kisbolygo?
A Chroma eseteben az Orion kimondottan profetikus, mivel abban az idoben kobe vesett igazsagnak tunt az, hogy 9 bolygo [= nagyobb Nap korul keringo egitest] van Naprendszerunkben es slussz. Azota lett ismert a Kuiper belt, aminek Pluto a legbelso tagja - es ahova a mi Chromank tartozna!
Persze-persze, nincsenek legkorrel es foldi gravitacioval ellatott kisbolygok a Naprendszerunkben (mint ahogy azt az Orion vilagaban latjuk) - de vajon mennyivel szegenyesebb lenne a SF mufaja, ha az alkotok ragaszkodnanak ahhoz a tudomanyos tenyhez, hogy a Marsnak nincsen magneses erotere, ami megved a halalos sugarzasoktol (utalok pl. Ray Bardbury-re, vagy barmely Marson jatszodo filmre - regire es ujra egyarant).
Szoval az "idetlenseg" kefejezest en azokra tartogatom, akik komolyan mondjak a legvadabb suletlensegeket - megpedig azzal a cellal, hogy elhulyitsenek minket (gondolok itt pl. politikusokra). Az Orion viszont sohasem palyazott tudomanyos baberokra, sohasem akart komoly lenni - "csupan" izleses szorakoztatast kivant nyujtani (ami celt 100%-ba el is ert); igy nalam nem is bukhat el ilyen szempontbol sem (ugyanugy, mint ahogy nem veszthet a sportolo, aki be sem nevez a versenyre).
