Barmennyibe kerül a terület, bármennyire fáj az ember szíve, nem tudod hosszabb távon egy bizonyos idő után kivédeni, hogy szabadon kell hagynod technológiai okok miatt sávokat. Nálunk 200 méterenként (ezt itt pásztának mondjuk) kihagyunk 10 métert+ elején, végén minimum ugyanannyit. Számold ki ha 100 méter széles a terület, és csak 2 paszta, már akkor is 0,3hektar megy a "lecsóba".
Tavasszal jó pár sor végét vissszaszedtem hogy kerítésen belül majd forogni tudjak. Ennyivel most ténylegesen kisebb lett a szőlőm- persze papiron nem, de ezt majd mag kell oldani, úgy hogy jó legyen.
Ha nem erős a vessző, biztosan meg lehet csinalni a te módszereddel is, de fogadd elismerésemet és őszinte részvétemet, durva meló lehet.
Felénk ahhoz túl drága a szölöterület, hogy az ember megvegye a szomszédét, hogy aztán qrvadrágán kivágja, hogy tudjon a traktor forgolódni. A sorok meg hagyományosan párhuzamosak a szintvonallal, úgyhogy a forgolódásnál qrvára észnél kell lenni. Nyilván jobb lenne, ha traktorról tudnék csonkázni, a sövényvágóval (a nagybátyám csak Terminátornak hívja, valami 4-5 kg-os, a legerösebb, ami kapható) úgy tudom nyírni, ahogy haladok a sorban. Az elsö pár sort nehezebb nyírni, aztán megszokja és belejön az ember.
Tegnap gyümölcsfáknak készítettük az ultetőgödröket. A teljes fizikai összeomlás előtt ennek a sövényvágós csonkazós technológiának a megosztásával adtam újult erott a nejemnek. Teljesen átjött számára, mekkora meló lenne ezt nálunk is így csinálni. Ehhez képest nekünk "játék".
Sthil sövényvágóval vagy teleszkópos sövénynyíró ollóval, mert traktorral a sorok kialakítása miatt nálam nem lehet (csak egyik oldalon van hely a forgolászásra, de ott is csak függesztett cuccal, a csonkázógépel a sorban tolatni ugye elég macerás lenne). Olykor méteres hajtásokat vágok, elég kemény meló. Meg a traktorosnál nem tudod az escás tökéket kihagyni.
Ha valakinek speckó oltvány kell, akkor alap, hogy nem úgy megy az oltványoshoz, hogy van-e neki, mert akkor ha belefut egy Boriszba, akkor annak biztos lesz olyanja... Én is kb két évre elöre szólok az enyémnek, ha akarok valami nem szokványosat. Mindegy, azért raktározd el magadban ezt a ruggerit, hátha valamikor nevesítened kell egy ilyen alanyfajtát.
Azalatt hogy csonkázás, azt érted hogy felszereled a forgókéses gépet a traktorra és vágod mint a sövényt, vagy csak végigsétálsz egy kaszaheggyel hogy megcsapkododd kicsit?
Fajta növekedési eréj és terület függő szerintem. Zalát talán néha megcsapkodtuk, de a Cabernet kezelhetetlen lenne gépi csonkázás nélkül.
Alanyok:
Nevet nem tudok, magunk között, a félreértések elkerülése végett az oltványossal úgy hívjuk "a sivatagi". Ez is egy nagy gyökeret fejleszt lefelé. Erre kérem hogy oltsanak. Azt hiszem írtam már, másfél évvel előre gondolkodok ha szükség van valamire, így azt kapom amit kérek és annak megfelelően készül el az oltvány.
Én inkább a földbe raknám, fene tudja, milyen hidegek lesznek, azért az ágyás oldalt szerintem nem véd annyira, mint a föld maga. A gödröm akkora, hogy kissé srégen a paraffinozott rész kilátszódjon, a vizet nem sajnálom tőle, amikor a gökerekre dobok pár lapát földet, akkor megy rá egy nagy vödör víz, majd amikor a feléig betemettem, megint, aztán jöhet a maradék föld, arra fakéreg, majd nejlon, lefogatva, hogy a szél ne fújja el. ha csak pár darab oltvány van, akkor elég lehet egy felfordított föstékesvödör is, ha sok van, akkor persze a fenti megoldás kellhet. nálam 100-ból 99,7% szokott megeredni, ez persze függ az olvány minőségétől is. Meg kiültetés előtt legalább 24 órát ázik vízben.
Kersek elvira vesszőt mindössze 2 darabot nosztalgiából, hogyan juthatok hozzá? Othellot, novat és elvirát ivott egyik nagyapám és 80 felett is fütyült.
Nem ehhez a témához kapcsolódik, de elsösorban neked szánom:
Ma beszélgettem a dr. Pálfi Dénessel, ö mondta, hogy a ruggeri alany az összes alany közül az, aminek a gyökere leginkább lefelé törekszik, ennek olyan helyeken lehet jelentösége, mint a te területeid, ahol amúgy öntözésre kényszerülnél. Én a helyedben -amennyiben van rá lehetöséged- kipróbálnám, mire megy nálad.
Azt is mondta még, hogy az SO4-nek létezik 12 klónja, amik az idöszakosan pangóvizes területtöl kezdve egészen a talaj nélküli köszikláig megélnek (mármint hogy az egyik a pangóvizes, a másik a köszikla, a többi meg elosztva a köztes talajokon).
Csak egy kis kiegészítés a rézterheléshez ami az elmúlt pár év tapasztalata...
Nem volt nagy peronoszpóra nyomás/fertőzés a Mátra nyugati lábánál illetve a feszes zöldmunka is segíthetett abban (sok más mellett), hogy kevés rézzel vagy "akár" rézmentes technológiákkal is megvédhető volt az ültetvény... eddig...
És így rügypattanáskor lemosózok (pedig mindig tervezek egy szüret utáni kezelést) olaj/kén keverékkel mert a lisztharmattól félek mint az ördög a tömjén füsttől és egy kicsit tartok az atkáktól.
Német/osztrák/svájci tapasztalatokból kiindulva amennyiben 15 mm alatt maradt a csapadék mennyisége - feltételezve a gyors beavatkozást illetve a megfelelő kijuttatást - rézmentes szerekkel is meglehet védeni az ültetvényt viszont e fölött 0,04-0,05% fémréz mennyiséggel kellene számolni alkalmanként ami kiegészítendő roboráló/stimuláló "adalékokkal"
Vanegy futóbolond a kézilabda topicban, aki így (bármely hsz-omat bármely témában mind a harmincvalahány énjével minuszolja) gondolja megbosszulni a vélt/kitalált személyes sérelmeit. Nem csak a modiknak, a fenntartónak is szóltam, de nem történt semmi.
HA és amennyiben egyáltalán lemosózok, akkor kén+olajjal, bár egy időben csináltam rézhidroxid+kén+olajjal (Vegesol eres), de azzal az a gond, hogy nagyon pontosan kell időzíteni, mert túl korán semmit se ér, túl későn, ha már megpattantak a rügyek, meg perzsel. Úgy általában célszerű rézhidroxidot használni réz hatóanyagként permetezéshez, mert ennek a legkisebb az elemi réz hektárdózisa (kivéve Iskol rézszulfátját, de az tényleg kivétel).
"Egy hátrány volt, kettő alkalommal kellett csonkazni."
Akkor én megint elbsztm valamit, mert nem öntözök, de 3X szoktam csonkázni (elöször június 30 körül/után, a bogyó fejlettségétöl fügööen, közvetlen a következö esedékes permetezés elött), már ha szükséges, de 2x minimum, minden évben...
A környékünkön nem hallottam senkitől, hogy rábeszélt volna, "fiam vasgálic a titok"!
Tanácsadóm sem ajánlotta, pedig jó nagy "biós" vénája van.
Most valami olyan bio cuccot ajánlott volna lemosó gyanánt ami 13ezer/ha költség lett volna. Az anyag nevére nem emlékszem, de nem vasgálic volt. A hagyomanyos megoldas szerintem 10ezer ft alatt jött ki, és egyébként is szép egészséges volt az állomány, ahogy már valamikor itt értekeztunk róla.
Nekem a vasgalicrol az jut eszembe, hogy a pocakos tanácsadó elmondta egy videójában, majd fél Magyarorszag leégette vele tavasszal a szőlőjét. (Az a fele, akik a Google egyetem, YouTube tanszékén próbálják a szakmát megismerni.)
