Ha valaki még akar az illusztris szerzőtől hasonló színvonalú irományokat olvasni, akkor menjen a http://www.czl.gportal.hu/ lapra. Jó néhány szabadkőművességgel kapcsolatos is van még ott. De nem csak azok az írások ilyenek, amelyeknek a címében szerepel a szabadkőművesség, hanem egy csomó más is - neki mindenről ez jut az eszébe...
Nemrégiben szerencsém volt néhány napot Ausztriában töltenem, így alkalmam adódott arra, hogy felkeressek néhény ausztriai, szabadkőművességgel kapcsolatos helyet.
Bécsben, a Rauhensteingasse 3. alatt található az Osztrák Nagypáholy páholyháza. A páholyház ugyan nem látogatható kívülállók részére, de érdemes megtekinteni díszes fa kapuját és a fölötte címerként felfüggesztett követ.
A páholyház bejáratával szemben, a 4. számú házban van a Zum rauhen Stein nevű szabadkőműves könyvesbolt.
A Bécstól kb. 150 km-re levő Zwettl városka mellett 5 km-re van a Rosenau kastély, amelyben szabadkőműves múzeum működik.
...
A Rosenau kastély szabadkőműves múzeuma minden nap 9-17h között látogatható, a belépődíj 5 euró. A bejáratnál jobbra levő lépcsőn kell az első emeleten levő kiállítást megközelíteni.
A múzeum főként az osztrák szabadkőművességre koncentrál, de országaink és szabadkőműves szervezeteink szoros kapcsolatai miatt számos magyar vonatkozású információval is találkozhatunk. A két nagypáholy kölcsönösen kisegítette egymást a bajban - amikor Ausztriában volt betiltva a szabadkőművesség, akkor az osztrákok Magyarországra jártak "munkára", majd amikor nálunk tiltották be, akkor meg Bécs volt a magyar szabadkőművesek mentsvára.
...
Mindent nem lehet elmesélni: tessenek elmenni és megnézni saját szemükkel!
Ábrányi Emilről, és villájáról a Szentendre és Vidéke újság 2009 szeptember 17-i száma is ír, illetve a Szentendrei arcképcsarnok II., de keresek még róla infót...szabadkőművességéről Berényi Zsuzsannától olvastam, talán a Puccinis részt is...
'Viszont úgy tudom, hogy tartottak az 1800-as évek elején hazánkban szó szerinti "szabad ég alatti" falazást, ...'
1) Ez a "falazás" szerintem lengyelből való fordítása lehet Spirónak. A magyar szabadkőművesség "munkának" nevezi a szertartásos együttlétet.
Valószínűleg mosolyt fakasztasz vele a szabadkőművesekből; mindenesetre aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul...
2) Voltak és napjainkban is előfordulnak a természetben tartott "munkák", azonban ha ezek a formalitások betartásával zajlanak le, akkor nem "szabad ég alattiak".
Pl.: 2003-ban az "Egyesüléshez" címzett páholy tartott ilyet:
http://www.nagyoriens.hu/node/23
3. Draskovich János, az egyedülálló magyar szertartásrend kidolgozója Abafi szerint törekedett a szertartásosság csökkentésére, elhagyására és valóban a szabad ég alatti munkákra; de hogy ez mennyire volt sikeres, arról nem sokat tudunk.
Úgy tudom, hogy a soproniak nagypáholy váltását még két páholy követte, valószínűleg azért, hogy a világon legelterjedtebb szabadkőműves áramlathoz tartozhassanak.
Köszönöm a gyors pontosításod Márkus László ügyében...egyébként eszembe juthatott volna, hogy a színész még fiatal korában ugyan lehetett volna szabadkőműves, ami ugye nem kizárt, de ritka, ráadásul az 1945-1950 közötti páholylisták jórészt ismertek, és ezek között meg nyoma sincs a nevének. Köszi, mégegyszer!
Az Ábrányi Emil költőről írott soraimat, úgy rémlik az egyik szentendrei helytörténész, Benkovits György honlapjáról merítettem, de utána nézek...
Az emléktábláját magam is láttam, mobillal fotóztam, nem tudom , miként tehetem itt esetleg közkinccsé?...vagy fotózzam "rendesen"?
"A forrásaimat természetesen szívesen megadom most is,.."
Én az 5366. hozzászólásodra gondoltam, ahol Ábrányi Emilről írsz. Azoknak az információknak a forrása hiányzik.
"A Tolerancia és Testvériség honlapja egyébként közöl még egy érdekes nevet, mégpedig Márkus Lászlóét is. Én itt a színészre gondolok ..."
Ezúttal nem a közelmúlt népszerű színészéről, hanem az Operaház volt igazgatójáról lehet szó:
"Márkus László
Szentes, 1882. november 19 - Budapest, 1948. április 28.
Író, rendezõ, színházi szakíró, kritikus
1907. A Magyar Színház rendezõje 1913. A Király Színház és a Magyar Színház szcenikai felügyelõje 1919. Az Apollo Kabaré rendezõje, majd mûvészeti vezetõje 1922. Cikk- és vezércikkíró a Pesti Hírlapnál és A Reggelnél, díszlettervezõ a Renaissance Színházban 1923-tól Az Operaház tagja:
1925. Fõrendezõ 1926. Vezetõ fõrendezõ 1934. Örökös tag 1935-1944. Az Operaház igazgatója
Az "egydolláros adta ihlet" szerintem fal(s) magyarázat...amatőrségét én a festészeti technikában látom...de sebaj, élethosszig csiszolja mindenki a saját kövét, legalábbis, akinek van erre affinitása.
Szabadkőműves berkekben talán sokat megér e festmény...
Ez esetben teljesen elfelejtettem, hogy itt is jelképszerűen gondolkodjam, és már elképzeltem lelki szemeim előtt, amint a soproni testvérek kizarándokolnak a Lővérekbe, és ott történik a nagy esemény. Szerintem romantikus is lenne.
Viszont úgy tudom, hogy tartottak az 1800-as évek elején hazánkban szó szerinti "szabad ég alatti" falazást, talán valahol a Balaton-felvidéken, sőt most nyár elején pedig az egyetlen hazai női páholy, a Napraforgó páholy ünnepelt valahol a természet lágy ölén Budapest 20 km -es körzetében. Ha tippelni kellene, én Dobogókőre szavaznék, mert ott feltételeznek az ezotériában hívők egyfajta csakra-központot. Valószínű olyan feltételezés ez, mint az enyém a dobogókői dzsemboriról. :)
Vissza Sopronba. Vajon mi késztethette őket, hogy nagypáholyt váltsanak? Vélem, nem gyakori ez a szabadkőművesség történetében.
A forrásaimat természetesen szívesen megadom most is, ahogy az ominózus írásban is megtettem: A Tolerancia és Testvériség páholy honlapján, a híres szabadkőművesek listája közli őket, egyébként a profán gondolataid nyomán jutottam el hozzájuk.
Szóval Törley, és Dreher szabadkőművessége nincs bizonyítva, gyanítom azonban, hogy Törley neve esetleg a mauzóleuma alapján került felvételre, amiként Zsolnay Vilmos is többek között ezen okból is került a feltételezett szabadkőművesek közé, legalábbis a Zsolnay páholy honlapja szerint.
A Tolerancia és Testvériség honlapja egyébként közöl még egy érdekes nevet, mégpedig Márkus Lászlóét is. Én itt a színészre gondolok, nem tudom vele kapcsolatban van-e bizonyíték? Egyébként talán ma lesz valamelyik csatornán egy róla szóló filmecske. Gondolom a legkevésbé az esetleges szabadkőművessége kerül majd terítékre...bár, ki tudja.
Igazad van, az, hogy Ábrányi Emil karmester, zeneszerző neve nem szerepel egyetlen ismert szabadkőműves névlistában, az még nem zárja ki esetleges tagságát, de szerintem nem is bizonyítja az, hogy neve a Galilei páholy honlapján a hírességek között lett feltűntetve. Szerintem éppen elírásról lehet szó, azaz az édesapja, az ifjú. Ábrányi Emil, a költő ismert szabadkőművessége, és a névazanosság téveszthette meg a Galilei páholy honlapjának szerkesztőit.
Mindkét páholy esetében a források megnevezését tőlük maguktól kellene kérnünk, legalábbis a bizonytalan esetekben. Ha nem teszik, akkor sajnos marad a köd...és találgatunk itt.
Giacomo Puccini nem volt szabadkőműves. Amerikai honlapszerkesztők keverték össze Alexander Piccini XVIII. századi zeneszerzővel, aki Franciaországban élt és valóban páholytag volt.
'... mit jelenthet a "szabad ég alatt összegyűltek" kifejezés? '
Azt jelenti, hogy nem fedetten, azaz nem páholyban, a szokásos rituális keretek között. Azt ugyanis, mivel már megszűnt a páholyuk, nem tehették volna meg.
* idősebb Ábrányi Emil (1820–1850) író, újságíró, 48-as politikus * ifjabb Ábrányi Emil (1850–1920) költő, újságíró, műfordító * legifjabb Ábrányi Emil (1882–1970) zeneszerző, karmester
Palatinus szerint ifjabb Ábrányi Emil (1850–1920) költő, újságíró, műfordítót 1879-ben vették fel a Könyves Kálmán páholyba, majd 1905. december 5-én törölték.
Berényi Zsuzsa szerint 1888. június 8-án vették fel.
Ez nem zárja ki, hogy legifjabb Ábrányi Emil (1882–1970) zeneszerző, karmester is szabadkőműves legyen.
Zwack Ákosról Palatinus azt írja, hogy 1901-ben vette fel a Könyves Kálmán páholy.
Dreher Antal és Törley Vilmos se Palatinusnál, se Berényinél nem szerepel.
Két hazai páholy honlapján négy híres szabadkőműves nevére lettem figyelmes.
Egyikük, Ábrányi Emil, zeneszerzőként van feltüntetve a Galilei páholy honlapján.
Valószínű tévedésről van szó, hiszen az édesapja, a szintén Ábrányi Emil híres költő volt szabadkőműves, ha jól emlékszem 1890-től 1904-ig. Élete végét, családja körében, szentendrei villájában élte, ahol felesége, a híres operaénekesnő, Wein Margit kapcsolatai révén a szabadkőműves Puccini is tiszteletét tette.
Ábrányi Emil egyszer éppen Pestről érkezett haza hajóval, mikor a mólón szívszélhűdés érte...
Halála után a villa a híres gyáros, Goldberger tulajdonába került, sőt 1944-ben, a nyilaskorszak idején, egy érdekes esemény is zajlott a villa lábánál.
Húsz éve a villa még szülőotthon volt, azóta magánkézbe került, de Ábrányi villaként került a köztudatba.
Tavaly, a mára már félmilliárdért elkelt villa kőfalának utcafrontján egy emléktábla emlékezik meg a nagy költőről, domborképével, és egy idézettel: "Az én vallásom a hazám, a szabadság, és a testvériség. "
:.
Dreher Antal, Törley Vilmos, és Zwack Ákos nevét viszont még csak most olvastam először a híres szabadkőművesek listájában, jelesül a Tolerancia és Testvériség oldalán.
Más helyen eddig nem találtam utalást rájuk, hogy szabadkőművesek lettek volna, de ha a páholy felvette a névsorba, akkor biztos tudnak valamit... azért kíváncsi lennék a "bizonyítékokra". Mindenesetre izgalmas nevek. :)
Egy érdekes írást találtam arra nézvést, hogy a jelenben miként gabalyodnak, bogozódnak? a hazai szabadkőművesség szálai: az írás a Soproni Testvériség honlapjáról való:
" Tisztelt Látogatónk, kedves Testvéreim!
A "Soproni Testvériség" fiatal és mégis patinás páholy. Szellemi elõdeire méltán lehet büszke. Hajdani vívmányait azóta a profán világ részben elfelejtette, részben másoknak tulajdonítja. De így van ez jól. Úgy kell tenni a jót, hogy azt más meg ne tudja. Mert akkor az igazi az áldozat, ha azt önmagáért hozzuk, nem pedig valamiféle tetszésnyilvánítás reményében törekszünk erre.
A XX. század második évtizedében történt betiltást követõ hosszú "sivatagi vándorlás" után, A.: L.: 5999. évben a Magyarországi Nagyoriens Szabadkõmûves Egyesület, azaz a francia irányzatú szabadkõmûvesség tagjai alapítottak páholyt Sopronban, a "Testvériség" nemes jelszavát felvéve nevének. A páholy élt, mûködött, gyarapodott szellemiekben, tapasztalatokban egyaránt.
Amint a kõmûves egész életében csiszolja a követ, azaz haláláig igyekszik fejleszteni személyiségét, páholyunk kövét a sors keze is munkálta. Így történt, hogy tagjai jó esztendeje úgy döntöttek, változtatnak a szabadkõmûves fõhatósághoz fûzõdõ kapcsolatukon, új utat követnek, épületüket lebontják, hogy a meglévõ alapok bölcs felhasználásával emeljenek új, az angol típusú szabadkõmûvesség építészeti szabályainak megfelelõ épületet.
Miután bölcs mesterek megvizsgálták alapjaink szilárdságát, tervrajzunk megalapozottságát, a kömíves mesterek munkakedvét és munkabírását, és megbizonyosodtak a munkások elszántságáról, a 6005 nyári munkaévzáró ülésen megszûnt Testvériség páholy tagjai ugyanaz év õszén nagymesteri engedéllyel, szabad ég alatt összegyûltek, hogy megalapítsák új páholyukat, a Soproni Testvériséget, amely december 3-án, Sopron keletén megtartotta elsõ munkáját, immár a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy védelme alatt.
Feladataink ezzel nem értek véget, új és új támfalakat kell emelnünk, bõvítenünk és gazdagítanunk épületünket, mindezt bölcsen, hogy idõtálló legyen, erõvel, hogy rendíthetetlenül bírja a terheket, és szépérzékkel, hogy jobbá tegyük munkánk által a világot.
A Világegyetem Nagy Építõmestere segítse törekvéseinket!
Sopron keletén, 6005. december 3.
A "Soproni Testvériség" ph.: fõmestere "
</P>
Van ötlete valakinek, hogy a soproni Testvérek miért igazoltak át egyik nagypáholyból a másikba?...illetve mit jelenthet a "szabad ég alatt összegyűltek" kifejezés?
Én sajnos Az Ikszek című regényt nem olvastam, csak Az imposztort láttam a tévében Major zseniális alakításával.
Spiró nyilván használt dokumentumokat az anyaggyűjtése során, de azért ez regény, azaz fikció. Tehát a magyar szál (Káposztás) lehetett az író fantáziájának terméke.
Nem egyértelmű, hogy a valószínűleg lengyel nyelvű anyagokból falazásnak fordított kifejezés mit jelenthet - vagy a vakolást, az ünnepélyes vacsorát; de akár a magyarul munkának nevezett páholyszertartást is. Valószínűbb az utóbbi, hiszen az utalások (derékszög és a körző, kötény, stb.) erre mutatnak. Viszont a hölgyek jelenléte ez ellen szól, bár lehet, hogy ez csak a bomlás jele.
A profán oldalak olvasgatása közben , úgy emlékszem, nem találkoztam a szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek listájában Spiró György: Az Ikszek c. regényével.
Napok óta olvasom, és a 175. oldalon hirtelen ezt találom: "...Józef Krasinski testvér, Wincenty tábornok öccse szikáran, csontosan üdvözölte lakásán Boguslawski testvért, és kifejezte reményét, hogy a mester is részt vesz majd a falazásokon."
A regény a 18.-19. század fordulóján játszódik Lengyelországban, a varsói Nemzeti Színházban. A rejtélyes Ikszek pedig levágó színikritikákat írnak a kiöregedett, de visszatérni igyekvő színházigazgató, Boguslawsi új darabjairól.
A regényből kiderül, hogy mind a direktor, mind a rejtélyes Ikszek közül sokan, szabadkőművesek.
Boguslawski elfogadja Józef testvér invitálását a falazásra: " ...A Nowy Swiat egyik közepes nagyságú, kőből épült palotájában volt a szeánsz...a mester felbaktatott az emeletre, ahol szerény olajvilágítás tette bensőségessé a gyülekező hölgyek, és urak halk, disztingvált beszélgetését ...Enyhén földöntúli volt a hangulat....Összeszokott társaság, állapította meg Boguslawski....A páholy közönséges szoba volt, a szokásos " Labor omnia vincit " felirat sehol sem volt látható. A Kelet jelképei is hiányoztak, mindössze egy hosszú asztal állt a szoba közepén, körülötte székek, és az egész társaság leült az asztal mellé, holott régebben az asztal mögé csak a páholy mestere és két segéde ülhetett.
- A derékszög és a körző az asztalfiókban van - súgta neki oda Józef testvér.
Az asztalon díszes, ezüst gyertyatartó állt, öt vastag gyertya szolgáltatta a világítást.
- Valamennyien Kelet gyermekei vagyunk - mondta halkan Józef testvér -,ezért áll a fény középen.
Boguslawski beavatottan bólintott.
Hajdan két sorba rendeződtek a testvérek, jobbra volt Jachin, balra Booz, és a két felügyelő őrködött a Törvényre és Rituáléra. Ennek most már nyoma sem maradt. Boguslawski nem látott jegyzőkönyvet és jegyzőkönyvvezetőt, ami nélkül régen nem volt szabad falazást tartani.
Csönd volt, majd Ludwik Plater felállt, és fölvette a kötényt. Rajta kívül senki sem vette föl.
- Mi a francia és a skót rítus helyett...- súgta Józef testvér, majd elhallgatott, mert elkezdődött a falazás.
Plater nem nyitotta meg hivatalosan a munkát, hanem értelmetlen szavakat kezdett mormolni. Egy ideig csak az ő mormolása hallatszott, aztán az asztal körül ülők is zümmögni kezdtek, mintha imádkoznának."
Innen aztán érdekes leírását kapjuk annak, hogy ezen elkorcsosult falazás miként válik negatív tömegpszichózissá, már-már orgiasztikus elemeket is felvéve....nem ecsetelem... mindenestre elhangzik a könyvben, hogy ekkortájt a varsói szabadkőművesek a bécsi orvos, Mesmer tanításait átvéve magnetikus gondolat-érzelemátvitellel foglalatoskodtak.
A regényben felsorolásra kerülő páholyok: az Ízisz-szentély, az Egyesült Lengyel Testvérek, a Bölcsesség Szentélye, az Éden páholy, és az is, hogy ebben az időben Lengyelországban harminc páholyban négyezer testvér dolgozott.
...és, hogy legyen magyar vonatkozása is: egy Niemcewicz nevezetű szabadkőműves, aki éppen a Péter-Pál erődben töltött fogságát ecseteli, megemlíti egyik Káposztás nevezetű fogolytársát, akiről ezt írja: " Káposztás például azt a kevés húst se ette meg, amit adtak, mert az égi erőkkel akart társalogni,minden este a szellemeket hívogatta, kívülről fújta a Talmudot, mindennapra kiválasztott egy idézetet, hátha éppen az lesz a varázsszó, amely megnyitja a cella falait. Nem nagyon sikerült neki, éjféltájban mindig üvöltözött és a fejét verte a falba. Aztán reggelente átkopogta, hogy nem a szellemek a rosszak, ő volt hülye, amiért rossz idézetet választott. Ez is egy módja a túlélésnek...Ő négy évig volt bent, jóval utánam engedték ki, a szabadságot nem bírta, belehalt.
- Furcsa neve van - mondta Szymanowski.
- Magyar volt - mondta Niemcewicz -,azért jött Varsóba, hohy megalapítsa a Lengyel Nemzeti Bankot...Az oroszok borzasztóan utálták, valaki később azt mondta, ő volt az összekötő a magyar jakobinusok felé, az osztrákok is felhívhatták az érdemeire a cárnő figyelmét..."
Nincs okom kételkedni Spiró György regényének hitelességében. Vajon ki lehetett ez a rejtélyes Káposztás?
Névsort összeállítani nem csak büntetésből lehet, hanem dicsőségből is. Természetesen az utóbbi vezérel, a példaadás egyik lehetséges módozata.
A szabadkőműves lista tagjai már korábban vállalták nevüket, felfedték magukat, és ezt több okból tették. Legutóbb például Selmeczi Tibor többek között azért, hogy személye által próbálja eloszlatni azt a rengeteg tévhitet, ami akár páholyát, akár az egész Testvériséget körüllengi. Nem tennénk mást, mint amit a profán gondolatokban Lalo is, aki a neten összegyűjti a szabadkőművességgel kapcsolatos tárgyakat, relikviákat, könyveket, írásokat, páholyokat stb., - miért ne lehetne ezt megtenni a magukat felfedő szabadkőművesekkel is?
Ha megfigyelted, akkor a szélsőségeseket éppen a híres szabadkőműveseket tartalmazó lista szokta a leghatásosabban, ha nem is jobb belátásra bírni, de lehalkítani.
Ne csak a félelem vezéreljen. Ez a legrosszabb tanácsadó. ... ha erre hallgatsz, ám legyen, de legalább nyugodj meg abban, hogy sok profán személyesen vállalja az összeütközést akár a visszahúzódó szabadkőművesek, akár a kisebbségek védelmében.
Még egyszer kérdezem: elhiszed, hogy lehet kintről is építeni?
Szigorúan nyilvános Szupertitkos dokumentumokat a webre! - Wikileaks
A Wikileaks nevét pár hónappal ezelőtt még szinte egyáltalán nem ismerte a közvélemény. Azóta egy brutális lövöldözésről közzétett videó és az afgán háborúval kapcsolatos 90 ezer oldalnyi szupertitkos hírszerzési dokumentum kapcsán szinte mindenki megismerte a portál nevét. De mi is az a Wikileaks?
...
Más „rázós” anyagok is megtalálhatók rajta: beszámolnak egyebek között a kenyai kormány korrupciós ügyeiről, megtekinthetők a hirosimai atombomba tervei, itt került nyilvánosságra a guantanamói börtönkomplexumban alkalmazott katonai szabálykönyv, de olvashatók még egy szabadkőműves páholy pénzügyi rekordjai vagy egy egyetemi titkos társaság beavatási szertartásának pontos leírása is. ...
Sok művész vallotta már be, hogy műveinek inspirálója a honorárium volt - most egy festő, Mizser Sándor, megjeleníti a pénzt Szabadkőműves című képén, amelyet nyilvánvalóan az egydolláros ihletett...
