Kerékpárút vége kiírva: ez így nemzetközi jogot sért, van rá a Közúti Jelzési Egyezmény szerinti jelzéskép, kis hazánk törvényben kihirdette, tilos más jelzést alkalmazni. (Egy külföldi átutazó nem feltétlen érti a magyar feliratott...)
Fényvisszavető/fényvisszaverő legalább az a felület meg a kerítés? Mert ha nem, akkor ennél durvább is eszembe jut, büntetőjogi felelősséggel.
De hogy a párhuzamos főút egyik sávját terelés nélkül zárnák le, "oldd meg" jeligére, az teljesen elképzelhetetlen.
A héten írtam hogy nemrég a Helsinki úton befelé úgy volt lezárva a fél külső sáv hogy semmi terelés, semmi nem volt, csak kibaszva a tábla a foltozgatás előtt hogy balról kerüld. Szóval de, a közúton is vannak csodák, nem kell aggódni.
Ja, idénre is visszatért a kedvenc sziget fesztiválos terelésem, az alsó rakparton a behajtani tilos táblára egy A4-es papírra nyolc sorban kb 24-es betűmérettel rányomtatva hogy mikor érvényes. Állva is meresztenie kell az embernek a szemét hogy elolvassa, nemhogy menet közben.
Gázvezeték, ilyenkor nagy lyukat kell ásni, meg lezárni a konkrét területet, terelni a forgalmat. A "terelés" akkor, ha kerékpárutat (vagy zebrát, erről mindjárt) érint, jelen esetben annyit jelent, hogy óriási betűkkel kiírják, hogy "kerékpárút vége, toljad bakker". Tehát
1) nem KRESZ-táblával jelzik a kerékpárút végét, hanem kiírják (ez ugye semmit nem jelent, főleg mert egyik oldalról a járdaszegély vonalába rakják, ahol úgyis megszűnik),
2) azt állítják, hogy ha vége a kerékpárútnak, csak tolni szabályos (ez ugye nem igaz minden esetben, pl. az egyik irányból itt sem),
3) föl se merül, hogy bármiféle terelésről gondoskodjanak, az elvárt közlekedői eljárás ilyenkor az, hogy az ember leszáll a bicikliről, letolja a 15 centis padkán (miután átgázolt egy rövid poros szakaszon -- ha esne, lehetne akár saras is, de ez persze Szeged nyáron, szóval nem esik), visszaevickél a zebra vonalára (közben jöhetnek a főútról lekanyarodók, akikkel szemben alapesetben elsőbbségük van akár gyalog, akár a biciklit hajtva, de a visszaevickélés közben ki tudja), aztán a túloldalon felül és továbbmegy.
Ez nem közlekedés-tervezés, ez alibizés. Ne mondja senki, hogy az MVM Nextnek (vagy a városnak, fogalmam sincs, ki tervezte ezt a csodát) nem akad elfekvőben egy rámpa meg néhány 40x40-es beton járdalap, hogy a kerékpárút vége tábláról már ne is beszéljünk. (A keresztező alárendelt út egyik iránya is le van zárva, de nem úgy, hogy kiírták, hogy "ne menj be"... De hogy a párhuzamos főút egyik sávját terelés nélkül zárnák le, "oldd meg" jeligére, az teljesen elképzelhetetlen.) Az akarat hiányzik, annak felismerése, hogy ideiglenes lezárások esetén is kell tervezni a kerékpáros forgalmat, nem elég a lyuk előtt két méterrel kiírni, hogy "lezárva". (Futottam már bele zsákutcába is, persze az utolsó kereszteződésnél nem volt zsákutca tábla.)
Ó, és a zebra. A gyalogosok ugyanazt kapják jutalmul, mint a biciklisek büntetésül, ugyanúgy a "füvön" át, ugyanúgy magas padkán (láttam nyugdíjas nénit kerekes szatyorral, ő sem tűnt boldognak), ugyanúgy bizonytalan elsőbbségi helyzetben mehetnek át.
Szóval a kutya ott van elásva, hogy a közútkezelő össze-vissza gondolkodik.
Lásd a Hungáriás példádnál, ahol kitette a táblát, holott jogszabály szerint pont nem kellene. Tehát ez megtéveszti a közlekedőket, amiben teljesen igazad van.
Átfogalmazom, mert rosszul írtam, szóval olyan helyen, ahol a kereszteződés jelzőlámpás, ha gyalog-átkelőhely van kijelölve nem kell azt külön táblával jelezni, de ettől még nyilván lehetnek olyan lámpás csomópontok, ahol nincs kijelölve gyalogos-átkelőhely, de attól még rossz látási viszonyok és a fényjelző berendezés működésképtelensége esetén ott is fokozott óvatosággal kell közlekedni.
"A gyalogos-átkelőhelyek esetében van jogszabály, illetve műszaki előírás, hogy mikor kell és mikor nem kell gyalogos-átkelőhely táblát kihelyezni, ami ráadásul elég egységes úgy nagyjából Európában, ha elmész Bécsbe, vagy Prágába, ugyanazt látod, hogy ahol van a csomópontban jelzőlámpa ott sehol nem teszik ki a gyalogosátkelőhely táblát."
Tisztában vagyok a műszaki előírással, ugyanakkor szerintem ez egy rossz szabályozás. Ráadásul nem is következetes, hiszen nagyon sok lámpás kereszteződésben van tábla is.
"Persze jó lenne megvizsgálni hosszabb időtávra az összes gyalogos-átkelőhelyen bekövetkezett gázolást, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy a nem kitáblázás mennyivel balesetveszélyesebb."
Az esős eset extrém volt, a Múzeum körúti nem, ott nem volt semmilyen időjárási "veszélyhelyzet", csak egy sötét lámpa és egy relatíve sötétben lévő, alig észlelhető gyalogos átkelőhely. Sokkal egyszerűbb lenne a táblát kirakni, hogy ahol van átkelő, ott legyen tábla és pont (ahogy a leendő kerékpáros átvezetéseknél sem lenne jó, ha alibizés lenne). Egyrészt nem egy szemmel látható összeg pár tízezer tábla, másrészt a pártízezer tábla ára sem összevethető egy olyan ember életének életével, akit ilyen helyen gázoltak el úgy, hogy a járművezető a helyszínelésig még azt sem tudta meg jelzések híján, hogy amúgy kijelölt átkelőhelyen gázolt.
Egyetértek, szerintem túl van pörgetve a dolog. Egyrészt nem ez az egyetlen helyzet a városban, amikor pusztán felfestés határozza meg, kinek van elsőbbsége. Másrészt egy olyan helyzetben, amikor özönvíz áraszt el mindent, és nem működnek a jelzőlámpák, a forgalmi rendtől függetlenül alap a fokozott óvatosság és az egymásra való odafigyelés.
A gyalogos-átkelőhelyek esetében van jogszabály, illetve műszaki előírás, hogy mikor kell és mikor nem kell gyalogos-átkelőhely táblát kihelyezni, ami ráadásul elég egységes úgy nagyjából Európában, ha elmész Bécsbe, vagy Prágába, ugyanazt látod, hogy ahol van a csomópontban jelzőlámpa ott sehol nem teszik ki a gyalogosátkelőhely táblát.
A képlet egyébként nagyon egyszerű, ahol van jelzőlámpa egy csomópontban, ott biztosan van kijelölt gyalogos-átkelőhely is.
Értem, hogy volt egy extrém eset, amikor nem villogott sárgán a csomópontban a lámpa és a burkolati jelek sem voltak láthatóak, de ugyebár a te példádban szereplő esetben mindenképpen fokozott óvatossággal kellett közlekedni már csak az extrém csapadék miatt, és ilyenkor azért az látható, hogy egy kereszteződés jön, ahol ha nem működnek a lámpák, akkor alapból még nagyobb óvatossággal kell megközelíteni.
Persze jó lenne megvizsgálni hosszabb időtávra az összes gyalogos-átkelőhelyen bekövetkezett gázolást, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy a nem kitáblázás mennyivel balesetveszélyesebb.
Bennem járművezetőként azért nagyon visszás ez a helyzet (a nagykörúti esetnél kocsival, a Múzeum körútnál bringával voltam), mert:
-A gyalogosnak elsőbbsége van a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, és ő NEM tudja, hogy a kijelölt átkelőhelye bármilyen okból nem vagy korlátozottan észlelhető a járművezetőknek
-Ha nem adom meg a gyalogosnak az elsőbbséget, szabályt sértek, vagy ha elindult, zavarom és/vagy veszélyeztetem
-Ha megadom neki, akkor azzal veszélyeztetem, hogy esetleg a mellettem lévő forgalmi sávban ütik el, "lecsalogatom".
Jó megoldás meg nincs.
A Múzeum körutas esetnél annyit tettem, hogy egy korábban kiásott diszpécserszám el van mentve, azt felhívtam, jeleztem a hibát, megköszönték és foglalkoztak is vele.
De fenntartom, hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyhez mindig kellene tartoznia táblának is, az nem oké, hogy a nem útburkolati jel része egy olyan elektromos eszköz, amely bármikor elmehet sötétbe áramellátási hiba miatt, az útburkolati jelek állapota meg közismerten nem túl jó. Egy kirakott tábla pedig nem kér enni és inni, és az is ritka, hogy a rátapadt hótól nem lenne látható...
Friss német adatsor szerint az országban 20,5 millió ember dolgozik más településen, mint ahol ér. A kutatás a településeket vizsgálja, ami egy picit torzít, hiszen aki a szomszéd faluban dolgozik, ahová tíz perc alatt átér, az ingázónak számít, míg aki Berlin egyik végéből a másikba egy órát utazik, az meg ugye azonos településen marad.
A legtöbben, 455 ezren, Münchenbe ingáznak naponta, Frankfurtba 405, Berlinbe és Hamburgba 390 ezren, Kölnbe pedig 305 ezren.
Frankfurt am Main esetében érdemes megjegyezni, hogy annak a városnak 780 ezer lakosa van, az ingázók többen vannak, mint a helyi lakosság fele. A 3,8 milliós Berlinben ez majdnem 10:1 arány, de ugye Berlin maga is elég nagy ahhoz, hogy sokan ott a városon belül hosszabban utaznak, mint sok ingázó másutt.
Viszont, ha a leendő új KRESZ ismerni fogja a "kerékpáros átkelőhely" fogalmát, és ennek lesz külön jelzőtáblája is (ami több tízezer jelzőtábla legyártását és kihelyezését is jelentheti), akkor végre talán le lehetne zárni a közútkezelő maszatolását arról az esetről, amikor a kijelölt gyalogos átkelőhely jelzőtáblát nem rakja ki, mert van forgalomirányító fényjelző berendezés.
Még két éve futottam bele, hogy a Nagykörúton áramszünet volt felhőszakadással egybekötve, az amúgy is kopott útburkolati jelek nem látszottak (víz állt rajtuk), a lámpák sötétek voltak (villogó sárgát sem adtak), és természetesen kijelölt gyalogos átkelőhely jelzőtábla sem volt, mert ugye van lámpa. Így a közúti közlekedők számára az emlékezeten kívül semmilyen információ nem állt rendelkezésre arról, hogy az útjukat olyan gyalogos átkelőhelyek keresztezik, amelyeken az ott közlekedő gyalogosoknak elsőbbséget kellene adni. A táblák hiánya valós balesetveszélyt teremtett - ám a közútkezelő álláspontja erről az volt, hogy indokolatlan költséget jelentene Budapest-szerte tízezernél is több kijelölt gyalogos átkelőhely jelzőtábla legyártatása és kihelyezése.
Akkor most, hogy rengeteg új tábla kell a bringás átkelők miatt, tessék ezt is rövidre zárni.
Egy hete, augusztus 15-én, naplementekor tekertem a Múzeum körúton. Az épületek között már szürkeség volt, közvilágítás még nem volt kapcsolva (nem mintha sokat számítana, mert a fák kiárnyékolják), a Múzeum körút - Bródy kereszteződésben, és az Astoria villamosmegálló déli végében a gyalogos átkelőhelyet fedező lámpa nem működött. Mindkét helyen van kijelölt gyalogos átkelőhely, mondanom sem kell, a gyalogosok út szélén álldogálása senkit nem zavart össze rajtam kívül. Aki végül az én oldalamról (kerékpársáv) elindult, annak szóltam, hogy nézzen mögém folyamatosan, mert nem fognak megállni. Nem is álltak meg.
Itt nem állt víz az útburkolati jelen, de jelzőtábla nincs az átkelőről, a jelzőlámpa pedig sötét volt, sárga villogó sem volt. Az útburkolati jel sem látszik túl jól, mert egyrészt kopott, másrészt semmi fény nem érte már a maradékát sem.
Persze, indokolatlan az ilyen helyzetek miatt egyértelműen, táblával is jelezni azt a nyomorult átkelőt.
Mostanában relatíve sokszor találkozom forgalmas csomópontban sötét forgalomirányító berendezésekkel.
Nem bizony, a Gubacsi úton a mai napig az úttestre szállnak le a gyalogosok a villamosról, és fordítva az Illatos út, a Timót utca és a Fegyvergyár megállóhelyeken.
Én ezen pont átmegyek heti 4-5-ször, hol bringával, hol autóval.
Autóval már "megszoktam", hogy a bringás jön, nem lát és megy, és mivel eléggé lelassítok, hogy ne vasaljam ki, ha épp jönne, így ha fel is bukkan, akkor már elengedem.
Bringásként ugyanezt szoktam tapasztalni, általában, amikor már meglátnak (pedig direkt lassítva érkezem bringán, hogy ne gondolják azt, hogy átvágok előttük majd jól), már intenek és elengednek - 10-ből 7-8 alkalommal biztosan lemondanak az elsőbbségről a javamra, a trolivezetőket is beleértve.
Autóval a bal kanyar elég pocsék, mert ha szabályosan nem állsz rá a kerékpárútra, akkor nem látod a forgalmat, akinek elsőbbséget kellene adni, ha meg ráállsz, és meg kell állni, mert jönnek, akkor meg a kerékpárosok anyáznak, hogy megálltál keresztbe. :D
Bocsi, "write only" üzemmódban lehettem, mert éppen munkába indultam...
Amúgy a példa pont arra jó (ha már másnak is feltűnt), hogy mennyire rosszul tudják néha a forgalomtechnikusok "megállapítani" egy-egy csomópontban az elsőbbségi viszonyokat. Itt különösen balesetveszélyes a helyzet szerintem...
Villamosmegálló akkor lehetett az országban max. ezres nagyságrendű, négy vállalat kezelésében (ha jól számolom).
Kerékpáros átvezetés szerintem tízezres nagyságrendben lehet most az országban, a jó ég tudja, hány közútkezelőhöz tartozva. Nem látom sok semmi esélyét, hogy egy ilyen változtatás előtt végigkilincseljék őket, mindegyik hajlandó legyen az esetleges felülvizsgálatra / változtatásra, majd el is végezze azt, és majd csak utána jöjjön a módosítás...
Kösz a példát, tényleg érdekes (és ritka, de hát pont ettől érdekes!).
Itt szerintem is érdemes lenne elengedni azt, hogy a trolinak legyen elsőbbsége, azon kívül, hogy troli, minden más ellene szól. De hát én könnyen beszélek, sem arrafelé nem gyakran vezetek, sem trolit nem vezetek, arrafelé trolit meg főleg nem. :-)
Ha végig akarják vinni a dolgot, akkor először meg kell nézni, van-e ilyen és meg kell szüntetni.
Analógia: a KRESZből már kikerült az egyéb veszélyt kiegészítő tábla, hogy a villamosról közveltenül az úttesten át jutnak a járdáig a leszálló utasok, de ezeket is megszüntették előtte...
"...a jellemző kialakítás olyan, hogy vagy a biciklis ad elsőbbséget mindenkinek (keresztben érkező biciklisnek is, természetesen), vagy neki adnak elsőbbséget, a kevert eset a valóságban tényleg nagyon ritka."
Nagy Lajos király útja és Kacsóh Pongrác út találkozása, ahol a 32-es busz meg a 74-es troli is kifordul a Nagy Lajosra az "M3" felől. A jobbra kanyarodóknak (busz, troli, stb.) elsőbbsége van a kerékpárúttal szemben, csak a Nagy Lajos felüljáró felől érkezők számára kell elsőbbséget adniuk a kerékpárút keresztezése után kitett tábla szerint*. A kerékpárosoknak itt mindkét irányból macisajt van. De a balra, a felüljáróra kanyarodó forgalomnak pedig már a kerékpárút előtt van kint az elsőbbségadás tábla, tehát a kerékpárútnak itt elsőbbsége van. Alig pár méternyire a másik ágtól. Eléggé balesetveszélyes ez így szerintem, nem biztos, hogy minden közlekedő jól tudja dekódolni a feladatot, jobb lenne, ha a jobbra kanyarodóknak nem lenne elsőbbségük. Értem én, hogy tömegközlekedés, de hát na...
* Tulajdonképpen még viszonylag értelmetlen is itt a "macisajt", mert saját sávba kanyarodnak ki.
"Te most a ki tudja mennyire végleges tervezethez képest gondolkodsz?"
A fölvetéssel kapcsolatban gondolkodtam.
Amúgy az jogos (elnézést, hadd ne írjak emiatt külön hsz-t), hogy a jellemző kialakítás olyan, hogy vagy a biciklis ad elsőbbséget mindenkinek (keresztben érkező biciklisnek is, természetesen), vagy neki adnak elsőbbséget, a kevert eset a valóságban tényleg nagyon ritka.
"megelőző karbantartási munkákkal és műszaki felkészüléssel elébe menni az időjárás okozta kihívásoknak. Ezek közé tartozik például a járművek légkondicionáló berendezéseinek felülvizsgálata."
Ez felénk, Dél-Budán sokszor nem sikerül, a BKV-s Karsanok, kis-Volvók, E91-esek sem hajlandóak hűteni a legnagyobb melegen kívül sem, ráadásul hétvégén sem, amikor is gondolnám, hogy jutna működő klímás busz is a vonalakra.
Szerintem célszerű lenne a szabályokkal a jellemző konvenciót követni: a színes aszfalt figyelemfelkeltő kiemelés, a közlekedés módját (pl. elsőbbségi viszonyokat) pedig a felfestések szabályozzák.
