Én csak két észrevételt tennék:
akik bébiszitterek nálunk jelentkeztek, az "olcsóbbak" (400-500 Ft/ó) egyszerűen nem tudtak a nagyobb fiammal mit kezdeni. Nem mondom, hogy könnyű eset, de szabályosan megfutamodtak. Mikor itt egy helyi magánoviból jött egy lány, ő ugyan 800 Ft/ó-ért dolgozik (azt hittm eldobom magam, mikor meghallottam, de ezek szerint nem annyira elrugaszkodott át), szóval ő azonnal tudott velük bánni, a végén még a tartózkodó kicsi is az ölébe ült, és a nagy is napokig kérdezgette, hol az Ági.
Ami pedig Rózsadombot illeti, egy ott lakó, nem éppen nyomorgó rokonom szintén kirúgta a bevált, régi bébiszitterét, mikor asszem 350-ről felemelte 400 ft-ra. Van ilyen. (mellesleg ő is akkor kér bébiszittert, mikor takrítónő is jön)
roll: szerintem ha nem irta volna SzobaCica hogy ö is bébiszitter, akkor szimplán csak szörnyülködtél volna hogy milyen szülök vannak :)) Más tészta, de pl. engem kb. 15x feljelentettek a kórházigazgatónál amikor még mást dolgoztam. Engem egyszerse kérdezett meg senki, pedig sokszor tök ártatlan voltam (egyszer pl. egy pasi részegen meg akart verni, mire elövettem az önvédelmi seprünyelet a sarokból- másnap feljelentett hogy rátámadtam). Ezt most csak azért irom, mert tényleg sok iszonyatos család van, és én simán elhiszem amit SzC irt.
Én már írtam korábban is (kb egy éve). Most is megvan a nénink, akit imádunk. A néni nálunk eszik, a gyereknek naponta főz, nekünk is néha. Mindig megkérdem, hogy mit is szeretne, és mindent megveszek, amit felír. Néha estére is tud maradni, ha megkérjük, sőt hétvégén is eljön ha kell.
Azt hiszem, hogy nagyon szerencsések vagyunk. Ö tulajdonképpen a harmadik nagymama és mi úgy is viszonyulunk hozzá.
Mindezt csak azért írom le, hogy lássátok, vannak azért kivételek is.
Kedves Szobacica!
Bár én csak anya vagyok és sose telt babysitterre, én meg ilyet nem válleltam, de azért átérzem a helyzetet.Saját tapasztalatom, hogy a gyerek vendégségben, v nagyszülőknél mindig szörnyen viselkedik, ha én is ott vagyok.
Talán élvezi hogy összeugrathat,nem tudom.
De idegen esetében ez még fokozott lehet, én biztos nem mennék bele ilyesmibe.
Még mielőtt elmenne a kedved a fórumokba írogatástól, megnyugtatlak, hogy én speciel nem éreztem mentegetőzésnek, vagy a saját karriered védelmezésének a történeteidet. Sőt, nagyon is életszerűnek tűntek, s mivel teljesen anonimek, nem hiszem, hogy bárkinek is ártottál volna vele. Akinek nem inge, ne vegye magára
Csatlakozom az elöttem szólokhoz, valószínütlen, hoyg ebben a fórumban nagy népszerűségre tennél szert az anyák szapulásával... azt hiszem, hoyg mindannyian követünk el hibákat, és a bébiszitterség nem csak eyg állás, hanem - szerintem - rendkívül intim kapcsolat, belépsz egy család életébe, ott látsz majd szép és kevésbé szép pillanatokat, azt hiszem senki sem olvasná szívesen vissza saját életét egy intenetes fórumon. Visszaélsz hát a bizalommal, szerintem.
Mindamellett az általad felsorolt történetek részben tényleg rémesek, sok mindenben igazad van, pékdául nálunk se működött, hyog én itthon dologozom és a bébiszitter vigyáz addig a kislányomra, kipróbáltuk, nem megy. De ha mégis itthon vagyok, amikor a lányzó játszik a babámmal, akkor figyelek arra, hogy ő megőrizhesse a tekintélyét a gyerek elött.
Ami pedig az órabért illeti, én 600-800 Forintot érzek reálisnak, igaz, nekem pl. fontos szempont volt amikor bébiszittert kerestem, hogy legyen főállása, mert valahoyg így nyugodtabb vagyok, hogy nem a megélhetésért van a gyerekemmel... Nem tudom világos-e, hoyg mire gondolok?
kedves szobacica,
amikor egy bebiszitter foleg es hosszan a csaladok (anyak) elviselhetetlensegerol regel sajat "sikertelen" karrierje vedelmeben, en vhogy elkezdek gyanakodni,
nem szolva arrol, hogy a bebiszitternek alkalmasnak kell lennie arra is, hogy akkor is banni tudjon a gyerekkel, ha a mama kozelben van, a jo bebiszitter egyik alaptulajdonsaga az alkalmazkodokepesseg pl.
en szemely szerint nem biznam rad a gyerekemet annak alapjan, amit irtal:( talan erdemes lenne elgondolkodnod, hogy nincs-e benned is legalabb egy aprocska hiba,
amugy a szitterarak a mai napig 400-1500 ft kozott szornak, de mar az 1000 ftos oradijert nyujtani is kell vmit az atlagosnal (tobb gyerek vagy kulfoldi csalad vagy ritka igenybevetel vagy barmikor ugraszthato stb)
Érdeklődve olvastam a tapasztalataidat, mert éppen mi is pótmami-kereső cipőben járunk.
Miért nem próbáltál meg leülni a házigazdákkal az első általad említett esetben, és megkérdezni, vajon mivel nem voltak megelégedve? Szerintem érdemes lett volna, nem? Ennyi idő után csak kellett lennie valaminek, ami elromlott...
Nem írtál arról, neked mi a foglalkozásod, van-e "rendes" főállásod, avgy tanulsz-e. Végeztél bébiszitteri tanfolyamot, vagy regisztrálva valahol? Nem írtál arról, hogy Neked van-e saját családod, illetve, hogy van-e autód és merre vállalsz munkákat.
Meg csak annyit: kedves anyukak, szerintetek mi egy bebiszitter normal orabere? Minket 5 eve azzal hulyitettek a tanfolyamon, hogy 350 alatt sehol nem fizetnek, a kismamak akkor mar azt is sokalltak. Ugy tudom, most 500 a minimum, amiert egy lany elvallalja, de az bebiszitter-szemmel kevesnek, szulo-szemmel soknak szamit. Van olyan ismerosom, aki 1000-et kap orankent, az szerintem nagyon jo, en sose kerestem annyit (2 eve 500 volt a maximum).
Sziasztok!
Szomoruan olvasom a bebiszitterekrol terjengo remhireket, mivel egy ideig en is bebiszitterkedtem. Fokent azert hagytam abba, mert egy csalad, akikhez kb. egy evig rendszeresen jartam mindenfajta indoklas nelkul masik lanyt keresett helyettem (ezt a gyerekektol tudtam meg, akik egyre gyakrabban emlegettek az uj lanyt), parszor meg hivtak, amikor a masik nem ert ra, aztan hiaba monddtam, hogy barmikor raerek, csak azt mondtak, hogy o.k., de nem hivtak. Elegge megviselt a dolog, mivel nagyon megszerettem a gyerekeket, se elotte, se azota nem talalkoztam olyan imadnivalo kislanyokkal. Utana probalkoztam meg par csaladnal, de nem volt igazi, sehol nem maradtam hosszabb ideig.
Nekem viszont a masik oldalrol vannak rossz tapasztalataim. Ne sertodjetek meg, kedves kismamak, ezzel nem akarok senkit bantani. A legtobb helyen egyebkent kedvesen fogadtak. Ime nehany ellenpelda (ezek mind 2-4 eve tortentek):
1. Villa a rozsadombon, lakasban ertekes mutargyak, szemmel lathatoan tehetos csalad. Anyuka roviden osszefoglalja, mi lenne a feladatom: gyerekekre vigyazni minden delutan + takaritani, heti 1 nap csak takaritas. Ezert felajanlott valami nevetsegesen alacsony osszeget (a takaritasert koztudottan pluszpenz jar), aminek ha a duplajat ajanlja, esetleg elkezdek gondolkodni a dolgon. (talan 20 ezer havonta, mar nem emlekszem) Fel oraig ment az alkudozas, o szamologeppel a kezeben kiszamolta, hogy az altalam kivant havi fizetes oraberben mennyit jelentene es forditva. Kozben probaltam kerdezgetni a gyerekekrol, mert az en sorrendem: megismerkedes a szulovel es a gyerekkel, ha mindenki szimpatikus mindenkinek, johetnek a piszkos anyagiak. Mondanom sem kell, hogy nem tudtunk megegyezni, mar a 200-as orabert is soknak talalta (ennel a Mekiben is joval tobbet fizettek mar akkor is!), kulonben is, egyre kevesbe volt szimpatikus.
2. Lepukkant haz, lathatoan szegeny csalad. Anyuka hihetetlenul smucig: a fizetest fel orara pontosan kiszamolja, ha 975-re jon ki, igenis elkeri a 25 forint visszajarot, ha 1025-re, akkor nem hagyja, hogy csak ezret fogadjak el, hiaba mondom, hogy nekem 25 forint nem szamit... Etellel, itallal sose kinaltak, sot, mondtak is, hogy ne is szamitsak ra, hogy itt fogok enni. Nem mintha elvartam volna, de jol esett volna maga a gesztus, ha mondjuk egy meleg napon megkinalnak egy pohar hideg innivaloval. Bar annyi vizet ihattam a cspbol, amennyit akartam. :-)
Gyerek egyke, alapjaban veve aranyos, csak hat az anyja borzasztoan elkenyeztette. En engedekeny, sot, talan tul engedekeny voltam mindig a gyerekekkel, de amit ott lattam, az meg nekem is sok volt. Anyuka otthon dolgozott a szomszed szobaban, igy ha valami nem tetszett a "kis zsarnoknak", volt kihez szaladni. A reggelit falatonkent kellett belekonyorognom a szajaba, persze megertettem, hogy nem erti, miert en vagyok vele, mikor ott az anyja a szomszed szobaban, es nagyon turelmes voltam vele. Minden nap 1-2 oraig kellet konyorognom (!) a kislanynak, hogy menjunk ki a jatszoterre, vagy ha oda nem, hat a kertbe (tavasz volt, gyonyoru ido). (Imadott kint lenni, szeretett mas gyerekekkel jatszani, csak elindulni nem akart soha) Ha sikerult ravennem, hogy kimenjunk, megindult a kabat-harc: ujabb fel-egy oras konyorges, hogy hadd adjam ra a kabatot. Ha nem kertem, hanem kijelentettem, hogy marpedig felveszed a kabatot, rohant arulkodni. Egyszer elegem lett: valamivel elvontam a figyelmet, majd egy hirtelen mozdulatattal raadtam a kabatot. Egy pillanatig dobbenten nezett, majd olyan ketsegbeesett zokogasba kezdett, hogy az anyja remultem jott at a szobabol, olbe kapta, agyonpuszilgatta, ram meg ugy nezett, mint valami gyilkosra. Es mikor elbeszelgettunk, kiderult, hogy o bizony egy oraval indulas elott kezdi a keszulodest, mert van, hogy neki is kell egy ora, mig rakonyorog minden egyes ruhadarabot a gyerekre.
Rengeteg dologgal nem ertettem egyet, de nem mertem es nem is akartam szolni, elvegre nem volt jogom hozza. Mindenki ugy neveli a gyereket, ahogy akarja. Ami meg nagyon nem tetszett, az az apolatlansag volt, napokig ugyanazt a fehernemut hordta a kislany, a ruhajat is csak akkor csereltek, ha nagyon koszos volt, es bizony, csunyan hangzik, de mindig eleg budos volt szegeny. Ha bepisilt, csak letoroltek a nagyjat zsebkendovel, pedig szerintem le kell mosni rendesen.
Egyszer egy teljes delelottre kettesben maradtunk, A kicsit mintha kicsereltek volna: aranyos, kedves, vidam, szofogado volt, mint egy kis tunder. Akkor jottem ra, hogy a fo baj itt az, hogy az anya jelenleteben kell bebiszitternek vigyazni a gyerekre, nyilvanvalo, hogy ez senkinek sem jo, foleg a kicsinek nem, aki nem erti a dolgot.
Par honapig birtam, mert nagyon kellett a munka, de utaltam oda jarni. Sem a gyereknek, sem a bebiszitternek nem jo, ha a bebiszitter es anyuka nem kedveli egymast.
3. Villa egy pesti zoldovezetben. Anyuka dadusnak hivja a bebiszittert, mint a filmegben, es elvarja, hogy egyenruhat hordjak, mint a filmekben. Hosszasan sorolja az igenyeit: termeszetesen mindig mindennek patyolattisztanak kell lennie ;(jatek kozben ez nem megoldhato!), szoval nekem kell takaritani. (A rendrakast automatikusan elvegzem, ha lehet, a kicsit is bevonom, de a takaritas nem igazan tartozik a munkamhoz); 3 dadus van, akik felvaltva dolgoznak; nekem a muszak megkezdese elott fel oraval ott kell lennem, hogy legyen ido atoltozni es megbeszelni az elottem levo muszakban dolgozo dadussal a dolgokat, stb. stb. Ez meg nem is lett volna akkora baj, vegulis nem kert tul nagy dolgokat (bar nem tetszett, hogy nem a gyerekekrol beszel, hanem az elvarasairol -gyerekeket csak messzirol lattam, a dadussal jatszottak), de amikor kiderult, hogy o nem dolgozik es mindig otthon van, akkor mar indultam is kifele. Az elobbi tortenet utan, gondolom, nem meglepo.
Igen, a közvetítés nem kerül semmibe. Meg lehet állapodni a kiküldött bébiszityóval, hogy mit és mennyiért vállal - amihez utána a közvetítő cégnek már semmi köze (tehát nem kell százalékot v. bármi mást fizetni). Gondolom bevételük a tanfolyamok (azt hiszem kb. 35e Ft) díjából van. Meg gondolom örülnek ha tudnak utána munkalehetőséget ajánlani a végzetteknek.
Eribari
ui: én szedán (v. csüt-ön?) hívtam fel őket, már ketten jelentkeztek...
Nem reklámozni szeretném őket, de próbáld meg felhívni az Au-pair Kft (Bp. XIII., Váci út 15.) tel: 235-0889.
Mi rajtuk keresztül találtuk (kb. 2 éve) a bébiszityónkat, akivel maximálisan meg vagyunk (lennénk) elégedve (csak ősztöl iskolába megy megint így kereshetünk újra).
Ami miatt mi ragaszkodunk ehhez a céghez az az, hogy egyrészt nekünk egy telefonon kívül nem kerül semmibe(!) másrészt az ott tanfolyamot végzettek nem csak elméleti de gyakorlati vizsgát is (+ kötelező 20 óra gyakorlat náluk a bébihotelben) tesznek.
Sajnos eddig nem jártam igazán sikerrel dadus keresés terén.
Újpest központ és Lágymányos közötti útvonalon keresek olyan pótmamát, gyesen lévő anyukát, aki a jövő héttől el tudná vállalni az én egy éves lányomat (akár a sajátja mellé), hogy vigyázzon rá kb reggel 8- fél 9-től délután 2 - fél 3-ig.
06-309-306078
Pótmamát, pótnagyit, gyesen lévő anyukát keresünk Újpest központban 1 éves kislány mellé, bölcsődeszünet egyes heteinek idejére. 5 hétből eddig kb 2-3 van megoldva. Félállásban dolgozom, tehát kb reggel fél 8-tól maximum 3-ig kellene a gyerekre vigyázni.
06-309-306078
Kedves Kriszta!
Azt hiszem, amit leirtal nem egy egyszeru bebiszitter feladata. Mivel az elso beszelgetes igy vegzodott, nem hiszem, hogy mint egy teljesen kivulallo barmit is tehetnek az ugyben. Barmit is csinalhattam volna, amit leirtal... az anya maganugye, ha dohanyzik... ebbe "senki nem szolhat bele" (valami ilyesmit mondott, amikor beszelgettunk).
Van egy ismerosom, aki 18 éves és babat var, persze a dohanyzast nem hagyta abba, minek? kerdezte. tobsszor elmagyaraztam, hogy art vele a gyereknek, a valasz: legalabb hamarabb megszokja...
Nala meg probalkozni fogok, de egy idegen nonek nem "tartok kiseloadast" a dohanyzas karos hatasairol egy asztmas gyerekre (lehet, h azert beteg a gyerek, mert terhesen is cigizett?, akkor meg a kezelo orvos nem vilagositotta fel...)
Mas eletebe nem szolhatok bele (sajnos vagy szerencsere). Az biztos, hogy az en gyerekemet nem fogja ez a veszely fenyegetni.
Kriszta!
Te ilyen helyzetben mit csinaltal volna, ha az anyat nem is erdekli, oda se figyel, csak hajtogatja, hogy az o gyereke mas, meg hogy egyedi eset es semmit nem befolyasol ha cigizik a szobajaban, mert a lakas tobbi reszeben igen, akkor ott pont miert ne?
Kedves bjors!
Tanítani, türelmesen magyarázgatni valóban nem egyszerű feladat...
A saját példa nem mindig célravezető, néha megfelelőbb egy korrekt magyarázat... Plána, ha a legelemibb tényeket sem ismeri valaki... Ha ott maradsz, akkor pl. szólhattál volna az aktuális gyerek-orvosnak, hogy felvilágosító munkádban segítsen, meg persze a házhos látogató védőnő is, stb.
Ha valaki valamit nem tud, biztosan nem lesz okosabb, ha azonnal otthagyjuk... Pláne, hogy az a szegény gyerek valszeg örökre asztmás, tehát nélküled tutira évtizedekig szívja a füstöt...
Türelem, türelem, türelem....
Ja, és még egy kis türelem....
A történet vége, hogy megkérdeztem, biztos, hogy nem art a babanak, ha itt ragyujt? erre azt valaszolta az anyuka, hogy miért lenne baj?
Elmondtam, hogy en is asztmas voltam kiskoromban es hogy en nem birtam a fustot, valasz: ja az en vagyok, az o gyereke mas...
Itt mar en keves voltam, inkabb eljottem, a felhaborodas az esetnek szolt, nem a szulonek.
udv.:
bjors
Kedves bjors!
Látod, ez, így leírva azért mindjárt egészen más...! Lehet, hogy pont Rád van szüksége annak a babának? Biztosan tudja a szülő, hogy miért baj, ha ott dohányzik? Türelem és tiszteletteljes magyarázat....
A hozzaszolas hangulatat nagyban befolyasolta, hogy azelott par oraval volt egy "kedves szulo", aki felhivta a figyelmem, hogy a gyereke asztmas es sokszor befullad (8 honapos)..., nagyon vigyazzak ra.
Két perc mulva ragyujtott a gyerekszobaban...
Ez iszonyatosan felhaboritott...
Kedves bjors!
Igaza van dalianak.
Már háromszor elolvastam, amit írtál magadról, és tulajdonképpen egyetlen olyan szó sincs, ami valóban kioktatna bárkit is, mégis az egész, úgy ahogy van, bennem is olyan érzéseket kelt, mint daliában.
Fura dolog ez, és nehezen megmagyarázható, de eszem ágában sem lenne ezen leírás alapján felkérni Téged a munkára, vagy bárkinek is ajánlani.
Nem akarok hosszan OFF lenni, így bele sem kezdek a részletes szöveg-elemzésbe, de az biztos, hogy amíg nem változtatsz alapvetően a hozzáállásodon, addig elég kevés szülőnek leszel szimpatikus alkalmazott.
Talán valóban érdemes lenne azon gondolkodnod, hogy milyen egy babysitter egyáltalán, és csak azután foglalkozni az ideálissal...
Sziasztok!
Debreceni 20 éves lány vagyok, nagyon szivesen vigyazok(vigyaznek) kicsikre csecsemokortol iskolaskorig. Sajnos eddig nem igazan jott ossze. Azert neha a szulok is borzalmasak tudnak lenni...:(
Olyan helyre ahol a gyerek mellett cigiznek elvbol nem megyek... de valahogy a legtobb ilyen, akit "kifogok".
Eleinte azt hittem, en vagyok az idealis bebiszitter:
- vigyazok a gyerekre (haznal, vagy nalam otthon)
- érte megyek
- nappal és éjszaka is vallalom, ha szukseg van ra
- besegite(ne)k a haztartasba (fozes a gyereknek, mosogatas kisebb munkak)
Nem iszom, nem dohanyzom, imadom a gyerekek, csecsemo es kisgyermek apoloi szakra jarok...
A dijazasom megbeszeles szerint...
És nincs munkam... (szerintem ez mar poén)...
Ha van ismerosotok, aki debreceni es egy rendes, megbizhato lanyt keres, szoljatok neki. Vagy inkabb adjatok tanacsot, milyen legyek? Milyen egy idealis bebiszitter?
üdv.:
bjors
Sajnos nincs már meg a telefonszám. A tudakozótol kaptam meg. Annyit tudok róluk, hogy a jelentkezőknek ( nem neked) 16.000 Ft-ot kell befizetni, kell mindenféle igazolás + el kell végezniük egy tanfolyamot is.
Hetente 3 címet kapnak.
Én felhívtam őket, megadtam a telefonszámom, illetve, hogy milyen hölgyet szeretnék.
Attól kezdve jöttek a telefonok.
Szia Scorcio!
(Bocsánat ha elírtam, de sajna nem látom az előző hozzászólást..)
Tudnál egy kicsit bővebbet írni a Micimackósokról?
Pl. Hol lehet őket elérni, mi a pontos nevük, fent vannak-e a Net-en stb...
Sajnos nálunk folyamatosan napirenden van ez a téma..
Az én lányom 7 hónapos. Én már 1 hónapja visszajöttem dolgozni. A Micimackó közvetítőnél találtam meg azt, akit kerestem. Vagyis Pótnagyi, aki szereti a gyereket és akit szeret a gyerek is.
Szerintem ők jók. Igaz, sokat kellett válogatni, de szerencsés voltam.
Szóval ha valaki pótnagyit keres, akkor a Micimackó az igazi "A barátom".
