Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
57 perctől van a archeogenetikai téma, viszont az első előadás végén Révész László mondott egy fontos problémát az archeogenetikai vizsgálatok mintavételezésével kapcsolatban, abból indulnak ki hogy a 9-10.századi magyarországi temetőkben akikben nincs ázsiai vagy uráli eredet azok helyiek, viszont semmit nem lehet tudni az Etelközben élt 9.századi nem magyar népesség genetikai összetételéről, nem voltak ilyen genetikai kutatások, pedig azok is lehettek ilyenek genetikailag, a korábban ott élt szkíták, gótok, szlávok utódai és ők is bejöhettek a honfoglaló magyarokkal együtt.
Jessica Smyth, szintén az UCD docense, rámutatott: míg Európa más pontjain találtak olyan temetkezési helyeket, ahol szoros biológiai rokonság – szülők, gyermekek, nagyszülők – nyomai lelhetők fel, Newgrange esetében ilyen genetikai kapcsolatokat nem azonosítottak. Az ősi DNS-vizsgálatok nem támasztják alá vérvonalak vagy dinasztiák jelenlétét az ír folyosósírokban.
A Newgrange-i domb vese alakú, több mint egyhektáros területen fekszik. 97 nagyméretű sírkő övezi, némelyik megalitikus művészeti alkotással díszített. A belső, 19 méter hosszú folyosó egy kereszt alakú kamrába vezet, amelynek boltozatos teteje van.
Az emlékmű i. e. 3200 körül épült, vagyis idősebb, mint Stonehenge vagy a gízai nagy piramisok.
Newgrange különlegessége, hogy téli napforduló idején a napfény átjut a tetőpáholyon keresztül a belső kamrába, mintegy 19 métert megtéve. Ez az építtők magasszintű csillagászati tudását is jelzi.
A Lengyel Tudományos Akadémia Bioorganikus Kémiai Intézetével együttműködve a poznańi tudósok több mint egy tucat Piaszt-korabeli kriptából származó csontvázmaradványt elemeztek. A legnagyobb leletegyüttest a közép-lengyelországi Płock székesegyházban tárták fel, ahol az 1100 és 1495 közötti időszakra datált maradványok megfeleltek a Piast királyok uralkodásának.
A 33 vizsgált alany (30 férfi és három nő) közül a férfi csontvázak mindegyike osztozott egy ritka Y-kromoszóma haplocsoportban, amely ma elsősorban Nagy-Britanniában létezik. Az egyik legközelebbi egyezés, egy Kelet-Skóciában, az 5. vagy 6. században eltemetett pikt férfi.
Lisbjergben, Aarhus külvárosától mintegy négy mérföldre (≈ 6,4 km) északra fekvő településen, most egy gazdag viking temetőt tártak fel. A harminc feltárt sír mind pogány rítus szerinti temetkezés, és a 10. századra keltezhető.
A sírok mérete, valamint a mellékletek gazdagsága nagy eltéréseket mutat. A szerény kerámiáktól az érmékkel, gyöngyökkel megtöltött gazdag sírfelszerelésekig széles skála rajzolja ki a település társadalmi hierarchiáját.
A régészek most a díszdoboz laboratóriumi feltárására és a temető teljes feltérképezésére fókuszálnak. A várakozások szerint a DNS- és izotópelemzések új adatokat szolgáltathatnak a temetkezésekben nyugvók származásáról, étrendjéről és vándorlásairól, tovább gazdagítva a korai dán királyság történetét.
Különben az jutott eszembe hogy érdemes lenne könyvet írni az elmúlt 10 év magyar archeogenetikai kutatásairól, III.Bélától a szarmatákig, persze nem tudományost, hanem olyat hogy egy művelt ember megértse.
Megint kaptam egy új archaikus mintát az FTDNA cégtől, egy 2000 éve Hollandiában, Valkenburgban élt germán, 4500 éve élt, a R-DF103 haplocsoportba tartozó közös ősünk.
Mivel a bizonyos honfoglalók a leggazdagabb honfoglalákori lelet anyaggal vannak eltemetve ezért tudjuk , hogy antropologiailag a mai karacsájokra és bolgárokrahasonlitanak készült a Karos 2 52 sírban eltemetett honfoglalóról a rcrekonstrukció, a genomjuk teljesen kaukázusi a két testvér és a mozgássérült nagybácsi szerepelt Török Tibor a honfoglalók genomjával foglalkozó kutatásában is tehát a kaukázusból származnak a karosi vezérek.
Egész érdekes. Ezek szerint több bevándorlási hullám volt a szarmata területekre, a markomann háborúk után kvádok költöztek oda és valamilyen ázsiai nomád népesség, aztán a kései szarmata korban volt egy fura bevándorlás a környező római tartományokból.
Jó hogy van 150 új minta. Jó esetben kapok egyezést a szarmatákba beolvadt keltáktól vagy kvádoktól.
The nomadic Sarmatians dominated the Pontic Steppe from the 3rd century BCE and the Great Hungarian Plain from 50 CE until the Huns’ 4th-century expansion. In this study, we present a large-scale genetic analysis of 156 genomes from 1st- to 5th-century Hungary and the Carpathian foothills. Our findings reveal minor East Asian ancestry in the Carpathian Basin (CB) Sarmatians, distinguishing them from other regional populations. Using F4 statistics, qpAdm, and identity-by-descent (IBD) analysis, we show that CB Sarmatians descended from Steppe Sarmatians originating in the Ural and Kazakhstan regions, with Romanian Sarmatians serving as a possible genetic bridge between the two groups. We also identify two previously unknown migration waves during the Sarmatian era and a notable continuity of the Sarmatian population into the Hunnic period despite a smaller influx of Asian-origin individuals. These results shed new light on Sarmatian migrations and the genetic history of a key population neighboring the Roman Empire.
Kik lehetnének az etelközi becsatlakozók (ha nem a kavarok)? Régészeti nyomuk nincs, a honfoglalók keletibb elemei jöhettek az ugoroktól (már korábban beolvasztottak)/kavaroktól. Milyen genetikai (egyéb) jegyek alapján számol velük Fehér?
Truiden egy érdekes hely volt, a korai középkorban épült itt egy kolostor és zarándokhely lett, a 1200-as évektől a távolsági kereskedelem egyik állomása.
Két temetője volt, a kolostor köré a szerzeteseket és a városi gazdagokat temették, a másikba a város lakóit. A kora középkorban kelta többség és germán kisebbség volt és találtak öt embert aki Írországból és Skóciából jött, ezek szerzetesek vagy zarándokok lehettek. A kolostor francia kapcsolatokkal rendelkezett, jöttek onnan szerzetesek. Ezenkívül a 16.század végén volt egy francia bevándorlási hullám Flandriába, mert lecsökkent a népesség a holland-spanyol háború miatt, a 17.század elején onnan származott a népesség 20 %-a Flandriában.
Processes shaping the formation of the present-day population structure in highly urbanized Northern Europe are still poorly understood. Gaps remain in our understanding of when and how currently observable regional differences emerged and what impact city growth, migration, and disease pandemics during and after the Middle Ages had on these processes.
Results
We perform low-coverage sequencing of the genomes of 338 individuals spanning the eighth to the eighteenth centuries in the city of Sint-Truiden in Flanders, in the northern part of Belgium. The early/high medieval Sint-Truiden population was more heterogeneous, having received migrants from Scotland or Ireland, and displayed less genetic relatedness than observed today between individuals in present-day Flanders. We find differences in gene variants associated with high vitamin D blood levels between individuals with Gaulish or Germanic ancestry. Although we find evidence of a Yersinia pestis infection in 5 of the 58 late medieval burials, we were unable to detect a major population-scale impact of the second plague pandemic on genetic diversity or on the elevated differentiation of immunity genes.
Conclusions
This study reveals that the genetic homogenization process in a medieval city population in the Low Countries was protracted for centuries. Over time, the Sint-Truiden population became more similar to the current population of the surrounding Limburg province, likely as a result of reduced long-distance migration after the high medieval period, and the continuous process of local admixture of Germanic and Gaulish ancestries which formed the genetic cline observable today in the Low Countries.
Kaptam néhány új archaikus mintát apai ágon az FTDNA cégtől, egyet a középkori belga Truidenből és ókori keltákat a francia Bucy településről, most a legközelebbi minta hozzám egy ókori kelta Bucyból, 4000 éve élt a közös ősünk.
Ezek szerint ez a Pécsi egyetem kutatása, nem az MKI kutatás, az is idén fog kijönni.
Völgyvidékinek igaza volt, ezek szerint létezett egy kutatás ahol magyarországi németektől is vettek mintát, csak nem az MKI vagy a HUN-REN genetikusai voltak.
Nagyjából a várt eredmény jött ki, hasonlóság a környező szláv népekhez - délszlávok kivételével- , plusz egy kis belső és közép-ázsiai eredet.
Background/Objectives: The Carpathian Basin is a genetically and culturally diverse region shaped by complex historical migrations and various ethnic groups. While studies based on Y-chromosomal and mitochondrial DNA have provided valuable insights into the genetic diversity of these populations, genome-wide autosomal SNP data remain underutilized in understanding the genetic structure of these groups. This study presents the first genome-wide autosomal SNP-based analysis of key Hungarian-speaking ethnic groups in the region, focusing on admixture patterns and the extent of preserved historical genetic components. Methods: We analyzed genome-wide autosomal SNP data from 597 individuals representing several ethnic groups in the Carpathian Basin. Standard population genetic methods were applied to assess genetic structure, admixture and differentiation, with comparisons to broader European reference populations. Results: Most ethnic groups displayed genetic affinities with Eastern European populations, consistent with historical and geographical proximity. The Swabian group, of German descent, exhibited a distinct Western European genetic component, likely due to historical isolation. Transylvanian populations appeared relatively homogeneous, indicating a shared ancestral background. In contrast, Csangos showed distinct sub-clusters, suggesting population isolation and distinct histories. Overall, genetic homogeneity characterizes the region, though certain isolated groups retain distinct ancestral signatures. Conclusions: Autosomal SNP analysis revealed mild overall genetic structuring among Carpathian Basin ethnic groups. However, historical isolation has preserved unique genetic components in specific groups, highlighting the value of genome-wide data in uncovering fine-scale population structure. These findings contribute to a deeper understanding of regional genetic diversity, which has implications for both population history and health-related genetic research.
A DNS-vizsgálatok szerint a fiú világos hajú, kék szemű volt, és azon a vidéken született, ahol eltemették. Fogzománcának stronciumizotópos elemzése ezt megerősítette. Élete rövid volt: másfél évesen, Kr. u. 670 és 680 között halt meg, valószínűleg középfülgyulladásból kialakult szepszis következtében. Halála a család számára tragédia lehetett, fontosságát mutatja, hogy mindent megtettek, hogy rangjához méltó temetést kapjon.
