Gratulálok Mincza Ildikó bronzérméhez, hiszen végre dobogós helyet szerzett az egyik legvonzóbb magyar sportolónő. 39 évesen. És most nem a korán akarok lovagolni (jó pár évet letagadhatna), hanem azon, hogy nem ő az egyetlen negyven felé közeledő nagy bajnokunk, aki még mindig hajtja magát, hogy érmet hozzon. Szegény agyonfacsart Kolonics is ebbe a gürizésbe halt bele.
És azzal fejezném be a hozzászólásomat, hogy nem az a nagy baj, hogy lesz-e aranyunk Pekingben (szerintem legalább ötöt összehozunk a végére), hanem az, hogy lesz-e majd Londonban. Merthogy a negyven felé közeledő nagy bajnokok mögött riasztónak tűnik az utánpótlás.
Lesz aranyunk, de nem sok. Most nézem az éremtáblázatot, és ha jól látom, Lengyelországnak nincs még ÉRME sem. Elmondható, hogy a keleti blokk igencsak meggyengült, beleértve az oroszokat is. Alig van arany a blokkból, oroszok 3, csehek 2, szlovákok 1, románok 1, ukránok 1 és még néhány a FÁKban. Persze az NDK német színekben alakít.
Lényegtelen, hogy lesz-e arany vagy sem. Egyébként szerintem néhány azért csak akad majd. Nem sok. Azon kellene elgondolkodni, hogy például miért emlegettük szegény Igaly Diánát esélyesként, amikor a sportvezetők még lőteret sem tudtak neki biztosítani itthon!!! Odakint pedig szintén nem tudott edzeni, mert a magyar sportdiplomácia még ezt sem tudta elintézni. Persze miért tudta volna, ha sok naplopó politikus és haver utazott ki, az edzők és valódi sportvezető (pesze abból sincs sok) helyett. Tán Diana is jobban lőtt volna, ha a naplopókon gyakorolt volna, mint futóvadakon. Lett volna elég lövési lehetősége. Vagyis ahogy az egész ország, úgy a sport is süllyedőben van. S ez nem a versenyzők és edzőik hibája.
Reálisabb tervezgetés kellett volna az olimpia ELŐTT.
Nem kishitűség, hanem realitás.
Felmérni a mezőnyt, az esélyeket, és ez alapján mondani valamit a pórnépnek. Könnyű beígérni az aranyakat előre, de ahhoz egy Egerszegi is kell, aki oda-vissza veri a mezőnyt a számában. Álmából felkeltve, bármikor. Nekünk most nincs ilyenünk. Vannak kíváló spotolóink, akik közül többnek is összejöhet az arany, de egyikük sem annyira kimagasló, hogy fogadni lehessen rá.
Ha ilyen impotensek leszünk, mint Fodor a birkózó döntőben akkor nem.... Megvolt az esélye, őt húzták ki utolsó harmadban és kiengedi a fogásból az olaszt, hát b+, nem is érdemli meg az aranyat....
Amit írsz, te nyilván olyan vagy, azt csinálod, úgy élsz. Én meg kikérem magamnak, mert az általad leírtakhoz nekem semmi közöm. A többit meg leírtam, de ez itt már off. Inkább örüljünk a vizilabdásoknak.
Kétségtelen, hogy nem értek igazán a víváshoz, de nem láttam, hogy Boczkó mivel nyerhetett volna, a bronz benne volt, több szerintem nem. Hasonlítsd össze Minczával a teljesítményét, na ő tényleg nyerhetett volna minimális szerencsével. Rohadtul megérdemelte volna, de azért örülök, hogy végül csak nyert egy érmet.
Szerintem nem lesz aranyunk, vagy ha igen, max. 1-2db. Ne felejtsük el, hogy a VB-ken és EB-ken már a kajakosok sem értek el az utóbbi 1 évben olyan elképesztően jó eredményeket, főleg olimpiai számokban. A női szakág az idei évet veszekedéssel töltötte. Az egészre ráadásul rányomja a bélyegét szegény Kolonics halála. Az összes többi sportágban pedig nincsenek is esélyeseink. Szoros helyzetekben pedig általában pechünk van (Mincza) vagy nem küzdünk eléggé (Boczkó), esetleg nagyon buták vagyunk (Bácsi).
Ha valamiben jók vagyunk (Cseh) van egy legyőzhetetlen ellenfél (Phelps), vagy Gyurtának holnap a japán. Igaly persze elvileg nyerhet is, vagy valamelyik öttusázó, de az esélyek nem jók.
Hogy miért van ez? Összetett és nehéz kérdés, amiben benne van a mentalitás, a hozzáállás, a politika és minden szar, ami ezt az országot jellemzi.
szóról szóra igaz, a rohadt életbe.... hozzátenném, hogy csak azért lehet mindezt megcsinálni, mert a magyar nép bamba, és mindent le lehet nyomni a torkán. Viszont, ha egyszer kiegyenesedik--talán ez is eljön egyszer-- akkor az nagyot fog szólni... kíváncsi vagyok, meddig lehet feszíteni a húrt...
