A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A jövő fizikájában nem lesz kettős természetű a fény.
Ugyanis a fény tisztán hullám természetű, csak nem folyamatos hullám, hanem időben impulzusos.
Térben pedig méteres hosszúságú hullámvonulatokból áll.
Ezzel minden fényjelenség kitűnően megmagyarázható, nincs többé szükség a rejtélyes fotonokra, amelyekről egyébként sem tudja senki, hogy mik is lennének.
A fény állítólagos kettős természetének kísérleti bizonyításakor a "modern fizikusok" szerint a fény mindig csak az egyik tulajdonságát mutatja meg. Mindkét tulajdonságát sohasem.
Jánossy Lajos végzett erre vonatkozó kísérleteket, hátha mégis sikerül egyidejűleg mindkét természetét kimutatni a fénynek. De nem sikerült.
Megpróbáltak nagyon kis intenzitású fényt előállítani, ahol feltételezhető volt, hogy a kísérleti készülékben egyszerre csak egyetlen "foton" tartózkodik. Kettéválasztották a fénysugarat, és azt vizsgálták, hogy létrejön-e interferenciakép egyetlen "foton" esetében is, ami a hullámtulajdonságot igazolná.
Azt tapasztalták, hogy az interferenciakép létrejön, vagyis a fény hullámtermészete igazolást nyert.
Azután a részecsketulajdonságot vizsgálták meg úgy, hogy a kettéválasztott fénysugárnál megpróbálták észlelni a "fotonok" becsapódását. Feltételezték, hogy ha mindkét ágon egyszerre érkeznek a "fotonok", akkor az érzékelő egyszerre jelzi a "fotonbecspódást", így a részecsketermészet is igazolódik.
De nem igazolódott. Hiába erőlködtek, nem sikerült egyértelmű koincidenciát (vagyis egyidejű becsapódást) detektálni.
Mi ennek a magyarázata a Szuperfizika szerint?
Az, hogy a fény méteres hosszúságú hullámvonulatokból áll, nem pedig pontszerű részecskékből (fotonokból), ezért a becsapódási idő sem egyetlen pillanat, hanem kb. 10-15 nanoszekundum időtartamra húzódik szét, és így pillanatszerű egyidejű becsapódás eleve nem várható.
*... Max Planck német fizikus 1900 végén választ adott erre a sugárzáselméleti problémára, és forradalmi ötletet javasolt, amely először feltételezte, hogy egy fizikai jelenség szakaszos lehet.*
"Csak azt hazudtad, hogy a belinkelt anyagban található idézetben szerepel a szakaszos fényhullám."
Nem írtam ilyet.
Miért tagadod le? Itt van, amit írtál:
"Megtudtuk, hogy a jövő fizikájában helyet kap Planck 122 évvel ezelőtti felismerése - miszerint az atomok nem folyamatosan, hanem szakaszosan sugároznak."
Ha csak mondtad volna letagadhatnád. De le is írtad.
A vilagmindenségunket négy fizikailag is megmaradó elemi részecske uralja, ûgy hogy a testek súlyos tömege kb 0.7%-kal nagyobb a tehetetlen tömegénél. Ez az ATOMISZTIKUS fizika egyík legjelentossebb prognozisa. www.atomsz.com
Fuccs a teljes einsteini energétikus fizikának.
Fuccs a 20. században kifejlesztett modern fizikának.
Mi viszont látjuk a videódon, hogy az indításnál bemozdult a kapszula, másrészt látjuk, hogy le is tapadt némelyik mintád. Ezen kívül nagyon rövid volt az a száz méteres ejtés, és nagyon primitív a használt pozíciómérési eljárás a kamerával.
Ezek így együtt a rendkívül váratlan eredménnyel, komolytalanná teszik az egészet.
Mert egy ennyire kivételes eredmény elfogadása kivételesen erős bizonyítékot követelne.
A mérés nem kerül többe, mint max. 10.000,- €, ha a brémai ejtotornyot hasznalni lehet, amiben egy 110 m-es vákuumcsö van! Ha az MTA- nak nincs annyi pénze, én szivesen átvállalom.
