Azért az állatsimogatót ne számoljuk már bele,azonkívül a parasztudvarban levőkhöz meg magyar parlagi volt írva,hát nem éppen úgy néztek ki,ez a rendezvény egy nagy 0 volt 3400 ft-ért kettőnknek + a benzin mivel nem közelről mentünk csak azért h bemehessünk.
Mi tegnap voltunk,volt még pár holland törpe kecske a bejárattól jobbra a szabadterületen,egy anya a gidájával a parasztudvarnál,plusz a sátorban,ahol a búr növendék bakok voltak,az instruktorunk kínált minket a pörkölt fajtájúval is.
De sajnos tavalyhoz képest szinte mindenből kevesebb volt látható.
Vannak kimondottan őstermelőknek, kistermelőknek szánt pályázatok. Ezeket folyamatosan figyelni kell, én is nyertem már több százezret így :-P Persze vannak kritériumok, elvárások amiket bekell tartani, meg ellenőrzések, de ha van olyan pályázat ami gépesítésre van, pl. traktor, akkor van rá esély, hogy "ingyen" kapsz egy traktort! Most a legújabb őstermelőknek szánt "pályázat" következő. Bemész a munkaügyi közpopntba, és igényelsz egy embert. Mondjuk 3 hónapra. Az emberke bére 3 hónapos foglalkoztatás esetén 130 000 ft. bruttó, ezt az összeget visszakapod, tehát ingyen munkaerőhöz jutsz. Akkor van olyan, hogy 6+3 hónap. Ilyenkor 6 hónapot fizetnek, 3 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség van. De így is megéri. De most tényleg...tehet róla valaki, hogy nem figyelsz, nem nézed a pályázatokat, csak vagdalózol, hogy ez is drága, meg az is, közben meg egy csomó lehetőség amiről nem is tudsz, kicsúszik a kezed közül? Én a helyedben nem azzal fogalkoznék, hogy hollandiában mi van, és hogy itt biztos nem lehet, meg hogy "nekem úgyse sikerülne", hanem kihasználnám a lehetőségeket, mert vannak. Csak emgkell őket találni, és akkor ők is megtalálnak téged ;-)
Egyáltalán nem a tincses vagy alpesi, szánen kecskéről van szó. A tincsesek többsége ( közöttük én is) toleránsak vagyunk a többi fajtával és tartóival szemben. Mi több én is alpesivel kezdtem. Itt tartásmódbeli, szemléletbeli különbségek vannak. Illetve az, hogy képes vagy e elfogadni (TE sajna nem), hogyha valaki másként csinálja az is lehet jó. És igen zavar az Magyarországon élő magyarként, hogy folyamatosan lehülyézed hazánk fiait és az országot. Ennyi.
A kérdés nem az, hogy meg lehet e csinálni egy nap alatt. Mert amúgy ez sem egy nap alatt készül el. A kérdés folyamatosan az, hogy ahogyan csináljam a lehető legköltséghatékonyabban. És ezért vagyok kiakadva, amikor belebegtetsz ilyen szénaszárítót, és közlöd, hogy milyen hülyék a Magyarisztániak amikor nem csinálják. Azt még egyszer sem elemezted ki nekem mi mennyibe is kerül és hogy éri meg a legjobban.
Erre az lesz a válasz, hogy ez nem a meleg levegős szénaszárítás, csak szellőztetéses. Na. :)
Előrevetítem: különösebben nem értek hozzá.
De. Az a véleményem, hogy nem véletlenül szűntek meg ezek a szénaszárítási technikák, holott, mint többen írtátok, sok tsz-ben meg volt a berendezés hozzá: de iszonyat energia költség, munka ugyanúgy van vele: behordani ömlesztett formában, rápakolni a rácsra kazlat formázva stb stb.
A meleg levegős módszer gondolom hasonló betakarítást igényel.
Ezzel szemben magyar éghajlati viszonyok között elég jól működik a "maradi szénakészítési technológia" is. Kis odafigyeléssel jó minőségű takarmány készíthető.
Noha nem állítom, hogy eléri a szárításos technológia minőségét, de ár-érték arányt figyelembe véve nem biztos, hogy sokkal rosszabb. (ár-érték arány számításánál figyelembe veendő, hogy a hagyományos ("maradi") technológia gépsora már rendelkezésre áll, míg a meleg levegősé nem, a hatalmas energiaköltséget esetlegesen leszorító alternatív energiaforrás kiépítése sem- szóval kérdés, érdemes-e ezt mind beruházni?
Aki így tárolja a báláit, az ne a technológiát okolja, ha szar a végeredmény :)
A szénaszárítás idõjáráshoz kötöttsége és ezzel veszteségei is csökkenthetõk, ha az elõfonnyasztott zöldtakarmány szárítását esõ esetén lefedhetõ, vagy pajtában elhelyezett szárítóberendezésen fejezzük be. Hazánkban ez a módszer Vámosi-féle szárítás néven terjedt el széles körben.
A szárítást a következõ módon végezzük: A mintegy 4050 % nedvességtartalomig elõfonnyasztott takarmányt ráhordjuk a berendezés rácspadozatára. A rácspadozat két oldalról csatlakozik a központi csatornához, amelybe egy nagyteljesítményû (65000 m3/óra) ventillátor fujja be a szárítólevegõt. A rácspadozaton és a központi csatornán nyílások találhatók, amelyekbe 230-250 cm hosszú, 35-45 cm széles csonkagúla vagy hengeralakú dugók illeszthetõk. Ezek segítségével légcsatornák alakíthatók ki a takarmányban. A csatornák egymástól 2,6-2,8 m, a kazal szélétõl legalább 1,5 m távolságra legyenek. Ameddig csak egy réteg zöldtakarmány van a rácspadozaton, a levegõ azon keresztül áramlik a takarmányba. A második réteg felrakásakor a már száraz elsõ réteg összetömörödik, így a levegõ nem tud áthatolni rajta. Ezért a dugóknak a szárítandó rétegbe történõ felhúzásával csatornát alakítottunk ki a már megszáradt rétegben. A szárítólevegõ ezeken át jut el a szárításra kerülõ második rétegbe.
Az elsõ réteg laza állapotban 3-5 m magas lehet, a további rétegek azonban fokozatosan vékonyodjanak. A negyedik réteg laza állapotban már csak 2-3 m legyen.
A kazalba fújt levegõ szárító hatása, annak hõmérsékletétõl, relatív páratartalmától, továbbá a zöldtakarmány nedvességtartalmától függ. Minél nagyobb a levegõ hõmérséklete, minél kisebb relatív páratartalma, illetve minél nagyobb a zöldtakarmány nedvességtartalma, a száradás annál intenzívebb. A takarmány nedvességtartalmának csökkenésével a száradás lassul, mert egyensúly áll be a levegõ és a takarmány nedvességtartalma között..
A Vámosi-féle szellõztetéses szénaszárító berendezés egy és három dugósoros változatban készül. Az egy dugósoros berendezés esetében a dugókat a központi csatornára kell helyezni.
A szellõztetéses szárítóberendezés létesítése és üzemeltetése során a következõkre célszerû tekintettel lenni:
- Felhasználható a berendezés kisbálás széna szárítására is. Ilyenkor a felépítése annyiban tér el az ismertetett berendezéstõl, hogy nincs rácspadozata, a központi csatorna pedig egy 1,6 m széles és 2,8 m magas szerfavázas alagút.
- A berendezést szakaszosan kell megtölteni. Az újabb zöldtakarmány réteg csak az elõzõ réteg megszáradása után rakható fel.
- A rakás közben ügyeljünk, hogy a kazal egyik részét se tömörítsük meg erõsen taposásunkkal, mert ezek a részek nem száradnak ki, megpenészednek, sõt öngyulladás okozói is lehetnek.
- Az új réteg felhordását követõen a ventillátort folyamatosan járassuk.
- A levegõnek érdemleges szárító hatása csak 80 % relatív páratartalom alatt van. Esõs idõben a ventillátort csak akkor járassuk, ha a kazal melegszik.
- A három dugósoros berendezésre maximum 40-45 %, az egy dugósorosra 45-50 % nedvességtartalmú zöldtakarmányt hordjunk rá. Ennél nagyobb nedvességtartalom esetén sok vizet szárítunk feleslegesen a szárítóra és a szárítás is lassul.
A szellõztetõ berendezés elhelyezhetõ oldalfal nélküli, vagy oldalfalakkal rendelkezõ pajtában is. A tetõ alatti tárolás megvédi a szénát a beázástól. Az oldalfal nélküli pajtában a berendezés felépítése megegyezik a Vámosi kazálnál leírttal.
Amikor a pajtának oldalfalai is vannak, nincs szükség dugókkal légcsatornát kialakítani, mert a szárítólevegõ elszökését az oldalfalak megakadályozzák. Zárt szárító-tároló pajtában a szénakészítés minden mozzanata gépesíthetõ. Az 50-60 % nedvességtartalomig elõfonnyasztott zöldtakarmányt szeletelõ késekkel ellátott rendfelszedó pótkocsival takarítjuk be. Az adagoló garatból a szecskát egy dobóventillátor a pajta mennyezete alatt elhelyezett teleszkópos csóbe jutatja, amely azt egyenletesen elteríti a pajtában.
A szárítólevegõt egy 700 m2 alapterületû pajtában 4 db, egyenként 100000 m3/óra teljesítményú ventillátor fújja a rácspadozat alá. Amennyiben a levegó relatív páratartalma nem több 50-55 %-nál, naponta egy 1,5-2,0 m magasságú zöldtakarmány réteg szárítható meg.
A szárító-tároló pajtában igen jó minóségû, közel 20 % nyesfehérjét és kg-ként 60-100 mg karotin tartalmazó széna állítható elõ. A módszer terjedését jelentõs beruházási költsége nehezíti.
Szellõztetéses szénaszárítás toronyban
A szénaszárító tornyoknak stabil és mobil változata ismert. A stabil tornyok lehetnek zártak és oldalfal nélküliek. A zárt tornyok perforált fémlemezbõl, vagy eternitbõl készülnek. Az oldalfal nélkülieket formázó sablonnal alakítják ki. Miután a tornyot megtöltötték, a falak lebonthatók és felállítás után újból megtölthetõk.
50-65 % szárazanyag tartalomig elõfonnyasztott, szecskázott zöldtakarmánnyal a Vámosi kazalhoz hasonlóan szakaszosan töltjük meg. A töltés dobóventillátorral történik. Egy-egy szárítandó réteg vastagságra lazán ne haladja meg az 5-6 métert. Tekintettel arra, hogy a szecskázott széna jól tömörödik, nagy teljesítményû ventillátor szükséges a szellõztetéshez. Az üzemeltetés szabályai azonosak a Vámosi-féle kazalnál leírtakkal.
Annak ellenére, hogy jó minóségû széna állítható elõ bennük, hazánkban elsõsorban a jelentõs beruházási költségek miatt nem tudott ez a technológia elterjedni.
Szellõztetéses szénaszárítás elõmelegített vagy meleg levegõvel
A tárgyalt szellõztetéses szárítási eljárások bármelyike végezhetõ elõmelegített, vagy meleg levegõvel is. Az elõmelegített levegõ hõmérséklete 5-12 oC-al nagyobb a környezeti levegõ hõfokánál. A meleglevegõs szárítás esetében a száritólevegõ hõmérséklete 40-75 oC közötti.
Az elõmelegített levegõvel történõ szárításkor a száritóra hordott zöldtakarmány nedvességtartalma elérheti az 55 %-ot. A berendezést rossz idõjárás esetén is lehet üzemeltetni. Elõmelegített levegõ használatakor csökken a szárítás ideje.
A szárítás elsõ napján, amikor a takarmány még sok vizet tartalmaz és még élénk a légzés, nincs szükség a levegõ melegítésére (kihasználhatjuk a légzés által termelt hõt).
A meleglevegõs szárítás alkalmával az elõfonnyasztott növény nedvességtartalma elérheti a 60-65 %-ot. 40-45 oC hõmérsékletû levegõvel történõ szárítás esetében a száritási idó 30-35 óra.
Van a meleglevegõs szárításnak egy olyan változata is, amelyben a megszáritott takarmányt kivesszük a szárítóból. Ez a szekrényes, vagy aknás szárítás. Ilyenkor a szárítólevegõ hõfoka 50-75 oCĄ, a szárítási idõ pedig csak 1012 óra. A reggel vágott zöldtakarmányt délutánig fonnyasztják, majd a berendezésbe hordva ott reggelig megszárad. A szárítás energiaköltsége fele a forrólevegõs zöldliszt készítésnek.
Az elõmelegített, vagy meleg levegõ elõállítható melléktermék tüzelésû kazánnal is. Elõmelegített levegõt napkollektorral, vagy geotermikus energia felhasználásával is nyerhetünk.
Baranyában van egy üzem, (ma már Bonafarm) ahol 20 éve is bent szárították a lucernát, 24 órát volt kint max. kaszálva a földön, majd be a kb. 500 nm-es pajtába, rácsra, és levegővel fújatták. Valóban nem innováció a technológia, de sokan nem ismerik. És drága is, de garantált a minőség.
Ja kérem, nem tetszik, ha olyan a fogadj isten, mint az adjon isten?
Gondoltam, hogy miután gugliztál egy kicsit, és rájöttél, hogyan lehet az aznap vágott szénát betakarítani, és már fedél alatt tovább csökkenteni a nedvesség tartalmat, akkor megeresztesz két gondolatot:
1, Fecó, Heuréka, tényleg lehet be lehet hordani egy nap alatt!
ha előtte finoman fogalmazva is, szkeptikusan ezt a kérdést tetted fel: "Téged (mármint andreja),mint szénakészítésben jártas embert kérdezlek,hányszor fordult már elő,hogy a zölden kaszált füvet szénának még aznap betakarítottad?" (1)
2, Valymi kevés köze van az egykori TSz-ekben mindenütt használt "alagútnak" (2) az általam említett technológiához... "Mi a különbség,az elv a gyakorlat,a módszer,a hatékonyság?" ... kérlek ne kérdezd meg, hogy miért, egyszerűen csak fogadd el, hogy ...Valymi kevés köze van.., vagy guglizd ki!
Javaslom,tényleg látogass el a Tincses oldalra - Ne vígy kísértésbe, még utóbb tényleg nekiállnék és rávennék én is pár fórumozót, hogy ott bandázzunk, és zavarjuk békés társalgásaitokat bolond hozzászólásokkal, kérdésekkel! Most, hogy jobban belegondolok nem is értem, hogy miért nem ott, egymás között beszélitek meg ezeket a kérdéseket.
"Sok sikert és eredményekben gazdag életet kívánok neked!" - Köszönöm, és viszont!
Köszönöm kimerítő szakmai,mindenféle személyeskedést és troll kommunikációt nélkülöző válaszod!
Javaslom,tényleg látogass el a Tincses oldalra,azt hiszem tudnál pár emberi tulajdonságot felvenni odaát,talán valamikor életed során még hasznát veheted!
Sok sikert és eredményekben gazdag életet kívánok neked!
Azt hiszem,többször tettem próbát emberi bárbeszédre,úgy látszik hiába!
Még válaszra sem méltó az a felvetés sem, hogy láttak némelyek a TSz-ben régen széna szárítót, nagyon el van tévedve "a kis csapat" megint, olyan dolgokról esett szó, amit még nem láttatok gyerek korotokban :)
Miért is?
Mi a különbség,az elv a gyakorlat,a módszer,a hatékonyság?
Tőlünk nyugatabbra kicsit másként történik ez. (1) Pedig ők is ennek az EU-nak a tagjai - vagy mégsem?
Nem csak nyugatabbra, de keletebbre meg északabbra is: az EU tagországaiban országonként eltérőek az adójogszabályok és adómértékek. Szerintem ezt még a könyveléshez nem értők is tudják. A magyarok különösképpen, hiszen ezerszámra alapítottak cégeket szlovákiában, a szlovák rendszámú porsék is ezért grasszálnak a nagykörúton.
Magyarországon jelenleg a TAO alanya - amennyiben mikro v. kisvállalkozás, a beruházás 100%-át levonhatja a beruházás évében, - pont úgy, mint a német -, utána pedig évente a meghatározott kulcsok szerint még egyszer levonhatja, tehát a 200%-át vonhatja le összesen.
Ezek a meghatározott kulcsok jelenleg szintén nagyon kedvezőek, szinte minden új gép 50%-os kulccsal, tehát 2 év alatt írható le - ismétlem másodszor -, és csak egyetlen egy eszközcsoportnál van az ötéves (évi 20%-os) leírás, egyes járműveknél.
,,A németet nem ismerem, lehet, hogy a ott a beruházás ötszörösét lehet az adóalapból levonni.,,
Nem az ötszörösét, csak a 100%-át, azt viszont abban az évben amikor a költség keletkezett, itt pedig csak az egyötödét évente. Ez tudod mit jelent a gyakorlatban?
Köszönöm, ismerem a hazai elszámolási lehetőségeket, egy negyed évszázadon át alkalmaztam őket hibátlanul. (A záró ellenőrzések jegyzőkönyvei szerint is hibátlanul.) Tőlünk nyugatabbra kicsit másként történik ez. (1) Pedig ők is ennek az EU-nak a tagjai - vagy mégsem?
Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy adózás előtti eredményből tudok fejlesztésre fordítani, vagy az adózás utániból. A kettő között nagyjából van ötszörös különbség a németek javára.
Magyarországon lehet az adózás előtti eredményből fejlesztésre fordítani:
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásoknak minősülő adóalany az adózás előtti eredmény az alábbi tételekkel csökkentheti:
korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke,
korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke,
:)) Node...kedves Doktorka ! ( az sem mindegy ki, hogyan házasodott :)
...merthát ugye itt van a Lacika, nem házasodott meg, nincs is neki csak egy kecskéje a Priscilia. Aztán, ahogy emlékezetünkbe idézzük a fényképeket, hát bizony van, akinek 10, van, akinek 20 kecsó és így tovább növeli a gazdagságát. Sőt 100 felettiről is regélnek, az pedig már igen magas rangot és kamatot jelenthet a gazdasági mutatókon. ( Azzal már fel lehet jutni a várfokára is !:)
A hibásan elkészített, rossz minőségű silótakarmányban elszaporodnak a vajsav-bacilusok. Ezek átkerülnek a tejbe és a félkemény és kemény sajtok érlelése során repedéseket, túrósodást okoznak.
A nagyüzemi sajtgyártás során az élő tejből halott anyagot készítenek, pasztőrözés, homogenizálás stb.
Aztán a roncsolt kálciumot kálcium-kloriddal, a megölt tejsavbacikat fagyasztva szárított kultúrákkal pótolják. A kóli, vajsavas erjedés és a többi káros baci ellen meg kálium-nitráttal védekeznek.
Vagyis bármilyen tejből képesek sajtot készíteni, ellenben a házi sajt lehetőleg nyers tejből, max, 63 fokon termizált tejből készül, ahol max. a tejsav-bacik működését kell egy kicsit rásegíteni.
A hitetlenkedő megjegyzések pedig azért vannak mert van már némi tapasztalatom és rálátásom. - Bizonyára elmondhatod te is, hogy nem vagy mindentudó, így ha nem értesz valamit, vagy nem értesz egyet, valamelyik írásommal, akkor nem biztos, hogy az bennem van a hiba.
kevesebb olyan dolgot írj ami nem fedi teljesen a valóságot - Erre azt a példát tudnám csak elmondani amikor egy európai király követét kivégezték hazugságért dél-kelet Ázsiában, mert azt találta mondani, hogy a királyi télen a befagyott folyón kelt át, és támadta hátba az ellenséget Nem hittek neki. Nem biztos, hogy nem fedi a valóságot az írásom az is meglehet, hogy csak a ti ismeretetek hiányos, és ezért nem értitek.
Mibe kerül a szárító, mekkora a kapacitása, esetleg ezt itthon hogyan lehetne megvalósítani, na ezek érdekes kérdések! - Tudom jól, hogy ez titeket sose érdekelt, akit tényleg érdekel, az nagyon más stílusban kommunikál! Nézd csak meg, hogyan termett itt az összes tincses érzelmű a vitára megint! Ez mutatja, hogy kötekedni gyűltetek ide ismét.
Még válaszra sem méltó az a felvetés sem, hogy láttak némelyek a TSz-ben régen széna szárítót, nagyon el van tévedve "a kis csapat" megint, olyan dolgokról esett szó, amit még nem láttatok gyerek korotokban :)
Miben is nyilvánul ez meg? - melyik új techológiáról szóló hozzászólásomat tapsoltad meg, vagy írtál elismerően? Nézz csak utána magad! Mindig találtál valami kifogásolni valót bennük. Ismerem ezt a stílust 20 éve, Dr Molnár Józseffel is mindig civakodtak elődeitek. A kettőnk gondolkodása közötti különbség inkább filozófiai, szemléletbeli mint szakmai, amit egy másik fórumon lehetne kitárgyalni, ha lenne hozzá kedvem. Pl.: a tincsesen, hogy jól tele trollkodjuk már azt is végre, a miért pont kecskét meg meghagyjuk azoknak, akiket a kecske érdekel, és nem a civakodás.
Az a baj hogy kicsiben nem nagyon lehet, itt valóban számít a méret. Vannak egyszerhasználatos tölthető hatalmas fólia hurkák, de én ilyennel még a valóságban nem találkoztam. Két beton fal között egy MTZ is elég lenne szerintem a légmentes tömörítéshez, de még ha sikerül is rendesen elkészíteni, kitermelni is gép kell, mert úgy összeáll hogy azt nagyon macerás lenne kézzel kitermelni. Többe kerül a leves mint a hús. De talán azért sem érdemes vele foglalkozni, mert régebben írta valaki a kecske tejtermelésnél valami módon káros a sajtkészítésre. Már nem emlékszem a részlatakre. Egyébként van a közelünkben egy jersey tehenészet nem kevés tehénnel, ők silóval etetnek és úgy tudom sajt alapanyagnak adják el a tejet.
Nem csak kevesebb olyan dolgot írj ami nem fedi teljesen a valóságot. Van aki ezt sajna látja és rosszul viseli. Valószínűleg Boomerángnak is ezért szakad el néha a cérna. A tincses fórumon elfogadók, segítők és nem bántók egymással a tartók. Más a hangulat, szerencsére.
Ja és a feltett kérdésekre válaszolj, ha tudsz............
nem veszed figyelembe a fejlődésünk korlátait - A te korlátod, az a te korlátod, te problémád, miért bánt, ha mások örömmel olvassák a megosztott infókat, és meg is valósítják? Nem mindenki kezdi olyan csóróként az életet, mint mi. Miért ne olvashatnák ők is ezt a fórumot és meríthetnének belőle hasznukra? Miért van az, hogy a tincses érzelműek a legnagyobb ellenzői ezen tájékoztató jellegű érdekességnek szánt kommenteknek? Leírtam már párszor, hogyan kezdtem a semmiből, q-pec is adott egy másik példát. Mit kívántok, hazudtoljam meg magunkat a kedvetekért, vagy fogjunk össze mi is és kezdjünk el trollkodni a tincses fórumon, ahogy ti teszitek itt?
Kikérem magamnak, hogy azzal gyanúsíts, hogy a maradiságot támogatom. Miben is nyilvánul ez meg? A traktor, fűkasza, rendsodró, baktériumkultúra az alomra, hogy a trágya lebomlása már az istállóban megkezdődjön. Villanypásztor, legelőkert, stb nem is tudom felsorolni még minek az alkalmazása a maradiság.
Vagy az a maradiság, hogy legeltetek? Fél éven keresztül 200 állat takarmányellátása napi 5000-7000 ft. Kérdés mennyit számolok a legeltetés munkaerőköltségére.
És az, hogy kihívást és szépséget látok a tenyésztői munkában. És nem azt választottam, hogy egy óriási populációval rendelkező kecskefajta ( bármelyik külhoni ide bekerült és elterjedt fajta lehet) hazai a nemzetközi élvonal hátulján kullogó tenyésztője legyek. Egyébként ez is kihívás, ebben jónak lenni de én nem ezt szeretném csinálni! Ez a maradiság? Maradiság az, hogy Khirke több tejet termel legelőre alapozva és költséghatékonyabban mint bármelyik intenzíven tartó "versenytársa" Magyarországon. Vagy egy másik kecskés ismerősünk családjával szépen megél 50-60 kecskéje fejéséből és a sajtkészítésből?
Amiket kérdeztem komolyan kérdeztem és komoly válaszokat vártam rá nem azt, hogy elkend az egészet és valami általános semmitmondó izét visszaküldj. Mert igen arról szólna a dolog, hogy ki hogyan tudja a legjobban, leghatékonyabban kicsiben vagy nagyban megvalósítani a kecsketartását. Ehhez valódi információkra van szükség, valódi árakkal és költségekkel. Így vannak valódi választási lehetőségek. Azt, hogy Lyukó leírta, hogy csinálja a pajtában a szénaszárítást az infó, kérdés hogy mennyit tud ezzel megszárítani, neki ez mire elég. De az hogy leírod, hogy valahol nyugaton valami drága szárítóval milyen csuda szénát készítenek, hát sokra megyek vele. Mibe kerül a szárító, mekkora a kapacitása, esetleg ezt itthon hogyan lehetne megvalósítani, na ezek érdekes kérdések! A hitetlenkedő megjegyzések pedig azért vannak mert van már némi tapasztalatom és rálátásom.
Eljöhetsz. Volt 160 000 ft-om. Kiváltottam az östermelőit, vettem belőle tojóhybrideket (HY-LINE). Azok szépen tojtak egy évig, mellette 3 műszakban dolgoztam. Ebből egy év alatt összegyűjtöttem egy dobozba 600 000 ft-ot. (nem titok) Ebből elindítottam mindent. Ennyi...sok ész nem kell hozzá....de bármikor eljöhet ide akárki megnézni ezt, amúgy elég sokan jönnek.
Nálunk még megvan az egyik ventilátor is. Sajnos ezeket szétbarmolták. És újat senki nem épít. Valószínűleg az újabb technológiák olcsóbbak, mint például a baktériumkultúrával való permetezés, bálacsomagolás.
A szénaszárítással (ahogy leírtad) az a baj, hogy nagyon munka és időigényes, igazán csak kis tételben megvalósítható.
Gondolkodtam én is eleget már rajta, hogyan lehetne silót készíteni, kicsiben. Értsd, ne keljen venni egy kimustrált rába steigert ami szaladozik a silódomb tetején. Szóval hogyan lehetne megoldani 2-3 hektár lucerna tartósítását amit láthatólag nem fogok tudni esőmentesen betakarítani. ( bár a rendterítő nagyszerű dolog ez szerintem rengeteget javít)
Régebbi könyveimben amúgy van egy csomó fénykép hogyan is csinálták eleink, csak az a baj, hogy ezek nagyon munkaerőigényes technológiák.
Vannak emberek, igaz nagyon kevesen akik képesek szinte a semmiből csodát alkotni. Ha ez neked sikerült gratulálok. Viszont elegendő tapasztalattal rendelkezem már ahhoz, hogy hitetlenkedve fogadjam, hogy ezt a csodát egyedül a nulláról indulva létrehoztad. Ha nincs igazam szívesen meglátogatnálak, ha lehet.
Továbbra is hiányolom a kérdés többoldalú megközelítését. A fejlesztéshez szükséges beruházási költségek megtérülési számításához figyelembe kellene venni az adórendszerek közötti különbségeket. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy adózás előtti eredményből tudok fejlesztésre fordítani, vagy az adózás utániból. A kettő között nagyjából van ötszörös különbség a németek javára. Ezért mondtam nemrégen, hogy nem veszed figyelembe a fejlődésünk korlátait.
Gyerekkoromban mifelénk majd mindegyik TSZ-ben volt széna szárítóalagút, vagy minek hívták. Vas rácsból egy olyan két méter magas és széles és olyan húsz huszonöt méter hosszú dolog volt, a végén nagy ventillátorral. Jöttömben mentemben még láttam is valahol igaz csak a ventillátort tartó háromszögletű téglafalat közepén a lyukkal a ventillátor helyét. Volt ott vagy öt is sorban. ValaholDebrecen környékén. Szóval ez a gyorsan szárított széna egyáltalán nem ismeretlen mifelénk, Én magam is csináltam egy keveset a múlt évben, mert jött egy egy hetes esős idő és az állataim nagyon megszokták a mindennapos zöld evést. a lekaszált fonnyasztott fület leterítettem a tárolómban, megforgattam villával mint a mezőn szokták régen. Nagyon hamar megszáradt, azt hittem olyan fonnyasztott állapotban pár napig tudom etetni. Talán két nap után nem is forhattam tovább mert teljesen megszáradt. Az biztos, hogy nagyon sőt jobban szeretik mint a zöldet. Ma is alkalmazzák a módszert csak kis váloztaatásokkal nálunk is, de inkább csak lucernát, lucerna liszt alapanyagnak. A mindennapi takarmányozásban nem azért nem használják nálunk mert buta elmaradott keleti bunkók vagyunk, hanem mert a silókukoricára alapozott monodiétás takarmányozás a leggazdaságosabb és a legelterjedtebb nem csak nálunk, hanem mindenütt ahol megterem a kukorica. A széna csak a rost igény miatt kell másodlagos a minősége, nem legyen ázott, poros, penészes. Ennyi. Egy kisgazdaságban ahol egy pár szarvasmarha van, vagy ötven száz kecske vagy birka esetleg el lehet gondolkodni a jó kis ződ széna készítésről.
A kecskeiskolában a kecske tanítónéni mesét mond a kiskecsóknak. A folyó mindkét partján legeltek a kecskék, közben át-át pillantottak a túlsó partra, hogy ott biztosan ízletesebb falatok vannak.
Történt, hogy két elkóborolt kecske megpillantott egy pallót, ami átívelt a folyón. Nosza egyik jobbról, másik balról rá a pallóra és írány a túlsó part. A palló közepén találkoztak, mivel érvekkel nem tudták meggyőzni egymást, hogy melyik engedjen, összevitatkoztak és zsuppsz, mindketten beleestek a vízbe. Ahol aztán szinkronúszásban értek el sikereket.
Tanulság- mondta a kecsketanítónéni a kiskecsóknak- ha vízben is vagyunk de egymást utánozzuk, ott is sikeresek lehetünk, kiemelten így van ez a szárazföldön is !
A kiskecsók ámulva hallgatták a mesét és amikor tanítónéni kiment az osztályból...egységesen szamárfület mutattak utána...
Mi 700 méteren vagyunk,de az elmúlt 11 évben egyszer sem ázott el a széna.Igaz idén,miután az utolsó bála bekerült a tető alá,leszakadt az ég.Mivel csak 20-30 juh,4 ló,pár egyéb állat van,a kecskék sajnos elfogytak,csak a hotel körüli pár hektár van kaszálva,kb-30-40 bála van csinálva.
Megcsinálják ingyen,a második kaszálást elviszik becsomagolva,szenázsnak.
Az időjárásról csak annyit,hogy nagyon minimális az eltérés,inkább csak egy-egy nappal van elcsúszva,de szinte ugyanaz,mint itthon,pedig van 500 méter magasság különbség.
Ha nem is a fejőgépre gondoltam, hanem a keverőlapátos hűtőre, amikor ezt a sort írtam, de az volt a fejemben, hogy mennyire képmutató dolog ellenezni az újdonságokat, miközben a tejet nem a kútba leeresztve tárolják már, mint gyerek koromban. 20-30 év késéssel már elfogadott a nyugatról behozott technológia alkalmazása, míg a számunkra újdonságnak számító módszerek, eszközök alkalmazása itt, és most elvetendő? Persze a kommunikációban csúsztatva úgy jön le, hogy nem kell mindent átvenni teljesen, de erről szó sem esett eddig a részemről. A visszafelé nézés amúgy nem feltétlenül rossz, gondolj csak a múzeumokra, történészekre. Ha visszanézed, hogyan kerekedett megint ez a kis szóváltás, akkor megint csak azt látjuk, hogy az őshonos/tincses érzelműek álltak fel egy oldalra a külföldi (holland legelő, osztrák széna, stb.) példákra negatívan reagálva.
Asztán ez a masina mibe kosztál, he? Meg aztán mennyi kW-ot igényel? - Nem tom az árát, de lehet azért is tenni, hogy a kW-hoz ócsón jussunk hozzá, erről is szó esett. Összességében úgy is az a kérdés, hogy adott létszámú kecske telepen mennyi idő alatt térül meg a beruházás, ha x %-kal olcsóbb a jószág által hasznosított* széna előállítása.
Nem értek veled egyet. Csak egy őstermelő vagyok. Akkor most leírok neked valamit, hanyatt fogod baszni magad. Mibe kerül egy 80 lóerős mtz, kasza, rendsodró, kisbálázó, tejfeldolgozó üzem, istálló, szénatározó, stb. Akkor nézzük sorjában. Volt 160 000 ftom. De leírom, hogy elhidd: százhatvanezer. Ebből vettem: Egy tejhűtőt, 200 literest, csináltattam egy hűtőkamrát, vettem egy 80as mtz-t, egy abritia mario diszkes kaszát, egy rendsodrót, egy welger kisbálázót, kb. van 80 kecském, kishűtőket a piacra, saválló edényeket pasztőrözni, egy 250 négyzetméteres akác erdőt, csináltam egy 40 négyzetméteres szénatározót, 24 méhcsaládot, felszerelést hozzá. Nem egyszerre vettem, és nem is újakat. Hja! Vákuumcsomagolót is... DE! Gondolkodj és majd rájössz......kicsiből kell nagyot csinálni.....ha valaki arra nem képes, és mindent egyszerre akar, nem tudom sajnálni, egyszerűen csak úgy kell neki. Itt az a baj ebben az országban, ha valaki nem egyszerre kap meg valamit, akkor elsem kezdi, és csak panaszkodik, hogy nincs! Én meg arra csak azt tudom mondani, hogy akkor meg is érdemli! És hogy mennyibe kerül ez a sok minden? 160 000 ft-ba.......
Kezit csókulom, tisztelet a kivételnek, nem véltem felfedezni, hogy minden hozzászólásomhoz fűzött vóna kend valami cáfolatot, így el is felejtkeztem az x lábú kecskéket tartó gazdasszonyrú. De ha már itten vagyon, hogy teccett az a szép ződ széna mán he? Be lehet hordani az aznap vágott ződet fedél alá? Nem úgy vagyon-é, hogy inkább praktikusan egyszerű dolgok alkalmazása elterjedtebb, mint sem a milliós új traktorok használata?
Ki a frász akarja konzerválni az x-lábat? :) - szerintem tudsz nevet magad is
Persze, ha sikerül átvinnünk...és nem söprik le... - úgy legyen, de arra vigyázz, hogy legyen olyan vonal is, amivel meg lehet valósítani az elképzelést
Számold már ki nekem mibe kerül egy 80- 100 lóerős középkategóriás traktor - Nem, nem számolom ki csak véletlenül se! Én alpesi tenyésztő vagyok elsősorban, és sok időt töltöttem külföldön. Erről tudok írni, traktorokról andreja, és mások tudnának mesélni, ha szépen kérnéd, de abban nem vagyok biztos, hogy egy felszólításra megeredne a tolluk és írnának is.
A fórum alkalmas arra, hogy azoknak akik most kezdik tanáccsal legyenek ellátva mit, hogyan tegyenek - Pontosan. Ebbe talán belefér az is, ha számodra nem ismert technológiákról is írok olyanok számára is, akiknek van bőven mit a tejbe aprítani. Tudod a kecske nem a szegény ember tehene már! Az elmúlt évek bejegyzéseiből lehet bőségesen meríteni azoknak, akik egy-két kecslével szeretnének csak foglalkozni hobbi szinten, de elég pejoratív megjegyzéseket tettek azokra, akik némi pénzt is szeretnének látni a munkájukból.
Az én írásaim nekik is szólnak. Szeretném, ha sokkal többen foglalkoznának kecskékkel, és tenyésztéssel az országban, mert az elmúlt évek alatt negyedére csökkent az állomány, míg az átkos kapitalistáknál négyszeresére növekedett. Amennyiben te a szegénységet, és a maradiságot szeretnéd támogatni, nem bánom, tedd nyíltan, ne csak burkolt módon!
Az általam megosztott egy-egy jó ötlet nem kerül senkinek pénzébe, legfeljebb időbe míg leírom, és míg más elolvassa. Egyébként száz évnél idősebb épületekben, pajtákban, szénapadlásokon jártunk Ausztriában is, de ők nyitottak az újdonságokra is. A gondolkodás módbeli különbségek miatt tartanak gazdaságilag is előbbre. Nem marxista gazdaságtanon nevelkedtek ugyan is. (1) és nem rettennek meg attól, hogy megfogalmazzanak új gondolatokat, kipróbáljanak új fejlesztéseket, módszereket. Engedd meg nekünk kérlek, hogy megtegyük azt, amit magunk is ellestünk tőlük, úgy hogy nem fűzöl az írásaimhoz állandóan hitetlenkedő megjegyzéseket! Az őszinte kérdésekre válaszolok, de a "Számold már ki nekem mibe kerül egy 80- 100 lóerős középkategóriás" traktor típusúra nem tudok, nem fogok. Amúgy sem releváns egy vadi új 80-100LE-s traki emlegetése ebben a témában, nem erről volt szó!
Nagy örömmel újságolom el Neked, hogy tanácsaidat megfogadva nagyon szép eredményt tudtam elérni a kecsóim kezelhetőségét illetően. Mégegyszer nagyon szépen köszönöm a segítségedet!
Nyugi, semmit se kell átvenned se nyugatról, se keletről! Sejtettem, hogy nem fog tetszeni a válaszom, de megtiszteltelek annyival, hogy leírtam. Nem gondolom, hogy valóban érdekelne az alpesi napi fogyasztása, hisz te felettébb meg vagy elégedve az őshonosokkal, ami egy másik világ. Mi előre nézünk, ti visszafelé. Tej hasznosítású állatok esetében mind a genetika, mind a használt technológia előre mutató, míg a te esetedben gén megőrzés mellett a tartásmód is hagyományos. Meg van ennek is a szépsége. Az emberek nagy része bizonyára pihenésként szívesen választ egy hangulatos őshonos kecskékkel teli tanyát, farmot. A mindent átvenni, és a semmit átvenni közötti különbség a ti esetetekben gyakorlatilag egyenlő a nullával. Nincs is rá szükségetek, de engedtessék meg nekünk, hogy a kisebbség véleményét figyelmen kívül hagyva, minden berzenkedésetek ellenére annyit vegyünk át innen-onnan, amennyit jónak látunk. Nem emléxem ugyanis olyan írásaidra, amikor lelkendeztél volna bármelyik techikai újdonságnak, míg megszámolni is nehéz volna hányszor írtad már le, hogy nem kell mindent átvenni nyugatról. Valóban nem kell. Senki nem is kényszerít rá másokat, de hadd írjam már le szabadon, az általam látottak akkor is, ha az némely tincses érzelmű kecskésnek nem is tetszik. Egy szóval sem állítottam, hogy ez a kötelező lenini út. Ezek nem szakmai kérdések, hanem szemléletbeli különbségek, ahogy ezt már kitárgyaltuk párszor. Ti egy (egymás között se elfogadott) időpontot szeretnétek konzerválni, mi meg az aktuálisan elérhető elméleti, és gyakorlati ismereteket, eszközöket, genetikát fenntartható módon szeretnénk használni.
De senki nem kényszerít engem, hogy a 20 kecskémhez megvegyem.De mégis érdeklődve olvasom, mert eddig azt sem tudtam,hogy ezt így kell csinálni.TÁJékoztat- hogy ne maradjak hülye!Értsétek már meg:tájékoztat,ismereteket oszt meg!De senkit nem kényszerít,hogy így kell csinálni.
Az utolsó mondat igen helytelen, bizony kérdés, hogy mennyit lehet betakarítani! És tisztázni kell a méreteket is. Egy kiskert / telek. Vagy 1-5 hektár vagy még-több. Mert amit te széna minőségben, technológiában emlegetsz azt kicsiben kézzel lehet csinálni. Vagy nagyobban sok befektetéssel és drága gépekkel. Minél elavultabb vagy hiányosabb a technológia annál nehezebb a paraszt dolga.
Számold már ki nekem mibe kerül egy 80- 100 lóerős középkategóriás traktor, szársértős fűkasza (rád-bízom, hogy ujjas vagy gumihengeres- bár legjobb lenne mindkettő, de ne legyünk telhetetlenek), rendkezelő, bálázó (körbálázó, vagy nagy-kocka) bálaszállító, és homlokrakodó bálatüskével és bálafogó kanállal a csomagolt bálához, ja és egy csomagoló. És hogy ki ne felejtsük egy 200 négyzetméteres szénatároló pajta? Biztos lehetne még finomítani, de nagyjából így megvan a technológiai sor szénakészítéshez.
A fórum alkalmas arra, hogy azoknak akik most kezdik tanáccsal legyenek ellátva mit, hogyan tegyenek. De a tanácsadás személyre szabott kell, hogy legyen. És 3 kecskét tartónak nem a modern szénaszárító technológia szükségességét ecsetelni. Neki a szénaszárító állvány elég lesz.
Mindig nagyon figyelem az időjárás jelentést kaszálás előtt. Így büszkén mondhatom elég jól szokott sikerülni a betakarítás. Hát az idei első lucernám (3Ha) viszont óriási bukta lett.Megrohadt. Ezután vettem egy használt rendterítőt, ennek hála sikerült betakarítani a vörös-herét. Na ekkor nézegettem én is ezeket a baktériumkultúrás technológiákat. Nálunk sajna senki nem báláz ilyennel. Csomagolni sem jön el senki bálát, sőt nekem sincs megfelelő eszközöm a csomagolt bála mozgatáshoz. Így bár a technológia ismeretes, de tőke hiányába marad a szénakészítés. Azért, ha valaki csinált ilyet és el tudja mondani mibe kerül, mit hogyan kell csinálni szívesen veszem.
Igen az idei évben lehetett szénát készíteni, gyakorlatilag megégett a lekaszált fű / lucerna. Csak én bírtam a traktorozást nehezen, még a szénát is éjjel sodortam. Persze ez az én hibám, miért is nem vettem már légkondis traktort:( ?
Mibe is kerül egy ilyen szénaszárító? Mennyi tejet kell átvevőnél (160 Ft) Háztól (250 Ft ) értékesíteni hogy megtérüljön a befektetett költség?
Amit néhányszor már jeleztem nem mindent kell átvenni nyugatról teljesen. Itthon (mármint Magyarországon) az évi átlag csapadék 500 mm körül van. Az Alpokban, németeknél többszöröse. Itt megszárad a széna ott nem biztos.
Mennyi szénát/lucernát fogyaszt el 100 fejős Alpesi kecske 1 nap?
A brigád megtárgyalta javaslatod, Lacika az utolsó szó jogán azt mondta : Nagyon köszöni a hozzávaló jóságod de ő- akárcsak Fülig Jimmy- szereti a szabadságot...és a birka pörköltet.
Maradj mindig ilyen jószívű, de ma ne teregess ki, mert jön az eső. ( Jó javaslat helyébe, jót várj !:)
"ha valóban szükség van egy információra, és nem a más életében való turkálása kérdés célja, akkorszerintem kerülendő, a "Hé, haver , jár még anyád lopni" féle troll kommunikáció."
Nem telik már szalmára sem? :) Az x lábak korrigálása helyett a salakanyag, és a vizelet radikális csökkentésének lehetőségeivel kísérleteznék a helyedben, így kevesebb szalmára volna szükséged. :)
Na de őszintén, azért ütős volt az a szép zöld széna, nem? Illatos, finom szálú anyag! Amit a platóra, a jószág alá dobtunk, még azt is felették.
ucsittyszja, ucsittyszja, ucsittyszja, szkazal Lenin
Ez sajnos megint csak technológia kérdése, így nem vagyok benne biztos, hogy tetszeni fog a válasz :)
Amit mi láttunk az 30cm körül vágott, aznap kétszer "megpörgetett", majd pajtában 3 méter vastagon terített "anyag", aminek nedvesség tartalmát kondenzáció útján csökkentették.
Nem olcsó beruházás, de a szénakészítés nem függ a rizikós időjárástól. A beltartalom így jobban megőrződik, a minőség kiegyenlített, nincsenek penészes foltok. Tehát a betakarítás valójában egy napot se vesz igénybe, a szárítás nagy része már fedél alatt történik. Az eredmény lenyűgöző. Fenntartható energia felhasználásával jóval olcsóbban készítenek így szénát, mint amibe nekünk kerül. Nem utolsó tényező, de gyakorlatilag az utolsó szálig felfalja a kecske. Elképzelhetetlenül kevés jut a "pocsék-dombnak".
Elég bőre szoktam ereszteni a mondandóimat, de azért kerülöm a túl sok ismétlést, így egy egy hozzászólásban nem feltétlenül célom egy komplex választ adása. Ha nagyon szükségeltetik, akkor a következő megjegyzésben próbálom kiegészíteni, pontosítani a félreértés elkerülése végett. Mivel a holland legelők, kaszálók összetétele sem lett egyik hozzászólásban sem analizálva, pontosan leírva, így a legtöbben úgy gondolják, hogy ugyan azok a növény fajok és fajták vannak egy kicsit nyugatabbra tolva termesztve, mint nálunk.
Valóban így gondoltam, ahogy te értelmezed pongyola megjegyzésemet, azzal a kiegészítéssel, hogy tavaly 5-ször kaszáltam lucernát, amiből széna készült. A tavaly nálunk tartott takarmányozási "konferencián" Michel Lepertel elmondott egy a franciák által bevett módszert arra, hogy évenként egy alkalommal többször lehessen lucernát vágni. Működik.
A hallgatók között egyetemi tanárok, (pl: takarmányozási tanszékről) is ültek (+ jó néhány Dr kezdetű névvel megáldott értelmes ember) , akik nem vonták kétségbe a szakember szavait. Azok, akiknek módjukban állt, bele is vágtak, és hasznosították a megszerzett információkat. Működik
nem feltétlenül széna formájában. - és nem feltétlenül a nálunk "bevett" növényekkel, és módszerekkel.
Ha reggel lekaszál, délután bebálázhatja, úgy hogy egyfajta tartósítószert permeteznek hozzá. van ilyen bálázó, ami tudja permetezni a szénát, lehet hozzá tenni baktériumot, vagy tartósítószert, vagy tökömtudja még mit kinem találtak. Így végülis még aznap belehet bálázni XD Amikor ezt a tartósítószeres szénát kibontják, olyan mintha akkor kaszálták volna :-P
1 nap alatt egyébként meleg levegős szárítással, nem túl nagy tömegben.
2 nap alatt kicsit többet, úgyanígy.
3 nap alatt idén a 2. és 3. kaszálás gyepnél megvolt terített renden szárítva, természetes 35-40 fokos levegővel. De ez csak az utóbbi néhány évben vált rendszeres gyakorlattá, és simán feladnám cserébe -15 fokért és plusz 150mm csapadékért.
Talán az van, hogy pongyolán fogalmaztál, mikor ezt írtad:
Jobb évben simán lehet 4 alkalommal kaszálni szénának valót itt is, lucernát meg 5-szőr.
Ezt te úgy értetted (az ezután leírt technológiai fejtegetésből logikusan kikövetkeztetve), hogy a szénának való gyepet, ill. lucernát lehet ennyiszer kaszálni és az éppen lehetséges technológia szerint tartósítani - nem feltétlenül széna formájában.
Más meg úgy értette (talán az utána lévőket átlazázva), hogy szénát lehet készíteni ennyiszer, a lekaszált zöldtömegből.
Amire egyébként tényleg nagyon ritkán van lehetőség, legalábbis a gyep esetében, mert a jó helyre és szakszerűen telepített lucerna 2-3. évében nem ritkán még az is összejön.
Téged,mint szénakészítésben jártas embert kérdezlek,hányszor fordult már elő,hogy a zölden kaszált füvet szénának még aznap betakarítottad?
Bár nem nekem szólt a kérdés, de az általam felvetett gondolatra reagáltál. Volt már szó párszor azokról a technológiákról, amelyek lehetővé teszik az aznap lekaszált széna betakarítását. Egy kép a sok közül az ilyen módon szárított szép zöld szénáról. (1) A fórumról többen rácsodálkoztunk hogyan falja a kecske ezt a fajta illatos szénát, és beszéltük meg azokat a technológiákat, ami nyugaton terjedt el, és páran megnéztük a készítést is. Azt is leírtuk, hogy miben lenne érdemes változtatniuk azoknak, akiknek módjukban áll kieszközölni a gyakoribb kaszálást. Mind a szenázs készítés, és etetésének előnyei, (sajt készítés szempontjából is) szóba kerültek már, a különböző kaszálási, szárítási technológiákkal együtt.
Viszont ezekre sajnos nem kaptam választ,holott mindenki mástól a tények és bizonyítékok vannak követelve!
1, Provokáció is egy módja az információ szerzésnek, de nem biztos, hogy célravezető ha burkoltan is, de folyamatosan úgy tüntetsz fel mint egy hiteltelen személyt.
2, Jó magam is meg szoktam kérdőjelezni hozzászólásokat, semmi bajom ezzel. Publikus fórumról lévén szó ez teljesen normális hozzáállás.
Sajnálom ezt a kettős mércét - Kettős mérce az, ha azt is nézzük, hogy ki mondja, és nem csak azt, amit mond, vagy kérdez?
Abban az esetben, ha valóban szükség van egy információra, és nem a más életében való turkálás a kérdés célja, akkor szerintem kerülendő, a "Hé, haver , jár még anyád lopni" féle troll kommunikáció. Nem az a kérdés, hogy lehet-e 4-szer kaszálni bizonyos területeken, hanem az, hogy mit, hogyan, mikor, és milyen helyen történik a szárítás, és tárolás.
A meleg tej persze, hogy megsavanyodik a nyitogatós hűtőben...
Nem is a nyitogatás a baj, gyorsan hűteni kontakt módon lehet, ezért valóban a hűtőbe berakott tej nagyon lassan hűl, ráadásul keverés nélkül meleg-mag marad benne.
Az idén kb 30 Hektárt kaszáltam le. Vörös-here, lucerna, rétek, és vadvirágos rét ahogy Fecó mondaná. A vörös-herének kimagasló volt a hozama, de másodjára az aszály miatt nem nőtt meg. A réteket sokféle részre lehet osztani az egyik túl vizes, de az olyan évben mint az idei jól kaszálható, viszont savanyú-füves, nem igazán rajonganak érte a jószágok, 2x kaszálható. A másik üde rét jó fűösszetétellel 1x le tudom kaszálni, ha szerencsém van még-egyszer, de én inkább legeltetem. Van kb 1 hektár a 30 ból amit talán 3x le lehet kaszálni de a második, harmadik kaszálás egyre kevesebb. Erre azért én nem alapoznék egy ágazatot:) És az utolsók a hegyi, szárazabb, vadvirágos rétek amit csak egyszer tudok kaszálni, ezt nagyon szeretik a jószágok. És még van olyan amit lekaszálni sem érdemes:(
Lucernát 3x, esetleg 4x tudunk kaszálni, szenázst, szilázst nem tudok készíteni egyenlőre. De nagyon észnél kell lenni mert úgy kifogni minden kaszálást, hogy ne ázzon meg és rohadjon el baromi nehéz. Éjjel, hajnalba kell sodorni, gyűjteni vagy bálázni, szóval baromi fárasztó. Ha odarohad azt is le kell takarítani:(.
Szóval nem olyan egyszerű a jó takarmánykészítés.................
Az az érzésem, hogy itt mindenki azt támogatja és részesíti előnyben amire lehetősége van. Aki tud legeltetni az azt szajkózza, hogy az a legjobb (egyébként így van:)) aki nem tud az a zárt intenzív tartásra esküszik. Én részemről azt tudom, hogy van egy csomó dolog amit jó lenne másképp csinálni. Ezek közt van olyan amin képes vagyok változtatni, igyekszem megtenni és van olyan amin nem. Ebbe beletörődök, hogy nem fog menni. Ettől ez még nem jó. Például most van mellettünk kb 50 Ha búzatarló, hát erre kiengedem reggel a jószágot este meg behajtom őket. Mind úgy néz ki mintha holnap 3 kis kecskét készülne elleni. Ez nagyon jó. Igen ám de ezt nem tudom nekik egész évben biztosítani. Bizony előfordul, hogy sokkal többet is kint lehetnénk, de nincs valami miatt időnk. És ez bizony nem jó.
Lehet, hogy egy picit jobban oda lehetne figyelni a másikra és elfogadni azt ami neki bevált még akkor is, ha én azt személy szerint nem tudom kivitelezni.
Köszi, az ötlet nagyon jó,én eddíg simán betoltam a fagyóba hogy hüljön le gyorsan,és 10-15 percenként megráztam hogy egyenletes legyen.Ez néha elfelejtődött..,hisz a sört nem a mélyhűtőben tárolom.. :D A te módszered sokkal jobb.Majd tesztelem.Köszi!
Osb lapból vannak a falak,nekem jó ez az aljzat,elszivárog a pisi.Nincsen sávalap,oszlopok vannak, közte cseréplécből merevítés,rácsavarozva az osb.Pala tető.Bennt is vannak oszlopok,így néhány raklap és némi bálamadzag segítségével pillanatok alatt egymagam tudok külön részt kialakítani.Az ajtót szélesebbre kellett volna hagynom,meg a kaput,mert a kialmozás egyszerűbb lenne egy bobcat segítségével,így meg talicskázni kell.Na,majd a legközelebb...
Fogsz petpalackot, megtöltöd vízzel. Beteszed a fagyasztóba, lesz "jégakkud". Utána a tejet vödörbe teszed, leteszed a földre, raksz bele 2-3 ilyen "jégakkut". Pillanatok alatt lehúzza a hőmérsékletét. Egy óra múlva beteszed a hűtőbe, jégakkuval vagy nélküle. A meleg tej persze, hogy megsavanyodik a nyitogatós hűtőben...
Ha egy nekem címzett hsz-re reagálok,esetleg kérdezek valamit,és ez személyeskedésnek számít,akkor tényleg.
Ez csak attól függ, hogyan reagálsz és mit kérdezel.
A személyeskedés egy érvelési stratégia, nem feltétlenül rossz, sőt, van amikor célravezető, de általában kevésbé elegáns, mint egy racionálisabb, tárgyszerű érvelés.
Annyiban javítanálak, hogy ez andreja klubja volt mindig is, nem az enyém, és akit ismerek annyira, hogy állíthatom, érdemes lett volna megfontolnod szavait, ha már az enyém nem volt szimpatikus.
Van egy kecském,akinek hetek óta forraláskor összemegy a teje.
Nincs tőggyulladása,nem emelkedett a szomatikus sejtszáma,nem vemhes,nem legel,zárt tartásban ugyanazt a lucernaszénát eszi mint a többi.Abrak: kukorica,árpa,néha zab,a korpát elhagytam.Ivóvizükbe kapnak almaecetet.Nyalósó kétféle.Nutrafort.Jó kondiba van,jó kedvű,teljesen átlagos a viselkedése.
A tejen semmi elváltozás nem látszik.Csak ha felforralom,összemegy.
Tapasztalt már valaki ilyet?
Mit csináljak?
Egyem meg?
Ne írjátok azt,hogy akkor ne forraljam fel a tejét,mert ennek a jelenségnek csak van valami oka...
Sokszor nyitogatós hűtőm van..bár gondoltam rá hogy a sörnek csak be kéne dugni egy másikat :)
Az tuti hogy egy tejhűtő a legjobb de pár kecsó miatt nem veszek.
Az tény hogy volt hogy 48 órát sem bírt ki..általában kiszokott.Tökmindegy igazából (nekem) ha elkezd megsavanyodni üsse kavics lesz belőle túró :) A tej sosem romlik meg csak átalakul.. :)
Hát lehet, hogy általában nem szoktál személyeskedni, de ennek most kábé a 80%-a az volt. Egyébként nem tilos.
Hogy-hogy nem a te több ezres telepedről fejik a legtöbb tejet?
Tegyük föl, hogy ez a mondat a 20%-ba tartozik, ez esetben érdemes rá válaszolni:
Könnyen lehet, hogy a Fecó a kecskéhez elég okos, de mondjuk a pénzhez tök hülye, és az istennek se tud összekaparni párszáz milliót, hogy ezres telepet csináljon.
De az is lehet, hogy van sokszáz milliója, és elég okos a pénzhez is, ezért aztán azt nem ezres kecsketelepbe öli.
De inkább majd ő megmondja, mihez hülye, meg főleg, hogy mennyi milliója van.
:)) kérlek szépen...a mészhidráttal csak óvatosan. Egyszer mi is megszórtuk Pirike ( alias Priscilia ) aljzatát. Beleszippantott és elkezdett tüsszögni. 17-szer mondtuk egészségedre...kedves egészségedre Piri, mire rájöttünk, hogy már nem is Piroska, hanem Lacika tüsszög egy ideje. No, neki aztán már csak azt mondtuk : menjen a francba. Később amnesztiát kapott, mert kiderült, hogy szénanáthája van.
:) Pontosan, így van. Már csak az hiányozna, hogy Ferenc előálljon a 8 :1-el. Khirke Ilonának ( Zrinyi Ilona után szabadon, aki védte Munkács várát :) megerősítésül, kecsketartásban jobbak vagyunk a hollandoknál, mint fociban. ( Így a Tincses ott van a "kupafordulóban" ...:)
Én minden másnap szoktam.Ezekben a nagy melegekben beindul a tej még a hűtőben is.Azt nem tudom hogy ha 65 fokig melegítik ( én nem szoktam)akkor tovább eláll-e..Szerintem a három nap még úgy is necces..
Akinek meg sok teje van az gondolom minden nap csinálja.
Te állítottál valamit,én rákérdeztem,hol és mikor volt.
Ez mióta személyeskedés?
Vagy nem szabad tőled kérdezni?
Nem szoktam más tollával sem ékeskedni,az sem szokásom.
Példaként említettem,az talán nem baj?
Úgy tudom,te is szoktál mások eredményeiről beszámolni,vagy tévednék?
Az,hogy nem írom neked vissza,hogy másnap rohantam a kecskéimhez,és megvalósítottam az általad közölteket,nem jelenti azt,hogy nem is tettem meg!
De mivel te az utóbbi időben több dolgot a zárt és intenzív tartásról osztottál meg,abból én keveset tudok adaptálni az én körülményeimhez,de ugye ez nem baj?
Nem tudom,hol láttad,hogy én mikor kaszáltam szénának,a helyes dátum június 1.
Azért a szénának valót én nem hiszem,bárki is még aznap betakarítaná,de te ezt is biztos jobban tudod!
Egyébként az hogy te otthon valamit meg tudsz tenni,abból azt a következtetést levonni,hogy az egész országban meg tehető,elég bátor dolog!
Ebben a hsz.edben már ki is javítod magad,de elsőre jobb lett volna ezt írni,akkor nincs félreértés!
Ha ilyen jól számom tartod a hozzászólásaimat,tudhatnád mikor kezdtem,ennek az időszaknak a távlatából,tényleg az én szakmai tanácsaimat akarod?
Általában ahhoz szólok,amiről tudok is mit írni,nem a netről összeszedve,hanem tapasztalati alapon!
De ha már tapasztalatról van szó,feltennék egy kérdést,ha te ennyi tudás,tapasztalat,kapcsolat birtokában vagy a kecske tenyésztés,tartás terén,miért nem kamatoztatod?
Hogy-hogy nem a te több ezres telepedről fejik a legtöbb tejet,adják le hetente a kétszáz vágókecskét,ha úgyis tudsz neki piacot?
Nem értem,ekkora üzleti lehetőséget hogy-hogy nem használsz ki?
Akik nyár közepén erőteljesen apadnak, azokat kiszórom. :)
Legutóbb 10-12 hétig álltak szárazon. Igazából még akár fejhettük is volna őket 1-2 hétig, de decemberben már senkinek nem kellett a tej :) Meg más kérdés, hogy a decemberi 0,9-1 literes fejési átlagnál megéri-e kínlódni velük , vagy inkább hagyjuk a francba...
Így van. 5-6 év tenyésztési távlatából nagy eredményeket nem lehet azért felmutatni. Inkább csak az látszik, hogy "van benne ráció", vagyis folytatni kell.
Egyelőre ötletem sincs, hogy mikorra tudom a baromi rossz lábállást korrigálni, vagy az 100-féle tőgyformát kedvező irányába befolyásolni. stb stb
Van lábra, alkatra is kiváló állású anya, de az nem jó tejre.
Vagy van egy anya, aki 3. laktációban most 3,9-et adott. A tőgyéből ránézésre jó ha kinéznék 2-2,5 litert, annyira "kicsi". Értsd, nem lóg, "fent van", gépi fejésre tökéletesen jó bimbóforma (mondjuk kézzel nem fejném). ....Na jó, a tejelő fajták tőgybírálatán azért elhasalna, mert a hasfalra és combok belső felére azért nem fekszik olyan szépen, ahogyan az le vagyon írva...de parlagin belül nagyon jó :) Szóval ez az anya csak gatyás, emiatt E-s (fiai max kolbászok lehetnek), és lába sem túl szuper.
Igen, akartam is írni, hogy ez engem amúgy marhára nem érint, mert egy megveszekedett petákkal sem leszek gazdagabb a földalapú támogatásból... tehát bokrok, fák részemről maradnak...azt sem bánom, ha terjednek...mind a kecskéké... :)
Lehet,hogy nagyon sok időt töltesz külföldön,de van olyan szerencséd ezek szerint,hogy csak a jó dolgokat mutatják meg neked,a kevésbé jókat nem,pedig hidd el arra is van bőven példa.
De talán érthető,hogy arra nem annyira büszkék,erre még nem gondoltál?
Lehet, hogy Fecó nem csak jó dolgokat lát külföldön, de talán érthető, hogy ezek a dolgok különösebben nem érdeklik őt, lehet azt gondolja, hogy minket sem, erre még nem gondoltál?
Húúhúha, kezdődik megint! Valami szakmai jellegű megjegyzést is tudnál hozzáfűzni az írásodhoz, vagy kifejezetten a személyeskedés a központi üzeneted?
Khirke tollával helyedben különben nem ékeskednék, meg tudja ő értelmesen osztani azokat az információkat, amiért ő küzdött meg.
" Azt mondod,mindig leszóljuk,ha hozol egy jó külföldi példát,pedig csak arról van szó,hogy nem biztos,nálunk ugyanúgy működne. Természetesen,ami adaptálható,az érdemes a megfontolásra és az átvételre." Hát úgy tűnik örexem, és romlik a látásom, de nem találom azokat a hozzászólásokat, amiben megfontolásra méltónak találtál volna bármilyen nyugati példát. Semmi gond, ha a körülötted lévő viszonyokkal meg vagy elégedve, és nem szívesen változtatsz azokon. Engedd meg azonban, hogy leírhassam, nem mindenhol június közepén, már felmagzott állapotban vágják a szénának valót, hanem jóval korábban, így nem csak a fehérje tartalom magasabb, de jóval gyorsabban be is takarítható. (jellemzően még az nap, akár szénaként, akár szenázsként) Nem részletezném ismét, leírtuk már. A beszélgetés különben ott kezdődött, hogy tenyésztőként milyen lehetőségeink vannak a gida nevelésre, ha a fejési adatok hivatalos rögzítése is fontos. Kíváncsian várom az ezzel kapcsolatos tapasztalatodat, ötleteidet, szakmai észrevételeidet. Tavaly 5-szőr kaszáltam lucernát, plusz a végén még le is legeltettem, de mit számít ez? Történetesen olyan helyen van lucerna, ahol ezt meg lehet tenni, de egy kilométerrel arrébb nem. 100 méterrel lejjebb meg a pangó víz ölné ki. Nekem magamnak kell a saját viszonyaimhoz választani növényeket, állatokat, és technológiát, te meg csak fújod, hogy nem minden jó nyugaton, meg nem mindent kell átvenni 100%-ban. Állított, vagy sugallt valaki ilyet? TE MILYEN JÓ PÉLDÁT (tenyésztési eredmény, technológia, stb.) TUDNÁL MEGOSZTANI ITT A FÓRUMON? MIT ÉRTÉL EL, AMI MIATT MEGFONTOLANDÓNAK TARTSUK AZ ÍRÁSODAT? Az eddigi hozzászólásokban ugyanis szemérmesen elhallgatod ez irányú bölcsességedet...
Légyszi mond meg mikor volt mostanában az a "jó év",és merrefelé?
Lehet,hogy nagyon sok időt töltesz külföldön,de van olyan szerencséd ezek szerint,hogy csak a jó dolgokat mutatják meg neked,a kevésbé jókat nem,pedig hidd el arra is van bőven példa.
De talán érthető,hogy arra nem annyira büszkék,erre még nem gondoltál?
Azt mondod,mindig leszóljuk,ha hozol egy jó külföldi példát,pedig csak arról van szó,hogy nem biztos,nálunk ugyanúgy működne.
Természetesen,ami adaptálható,az érdemes a megfontolásra és az átvételre.
Az utosó mondatodra pedig ott van Khirke 69813-as vallomása.
Pedig saját elmondása szerint is még hosszú az út,tehát lehet még jobb is!
Magyarország nem túl nagy, de azért nem is annyira kicsi, hogy a mifelénkre korlátozódjon. Szénát valószínűleg sehol sem tudnának 4x csinálni, de szenázst van, ahol igen. Nem idén, vagy tavaly, hanem általában.
Ti azt akarjátok notórikusan bizonyítani, hogy mennyire elmaradott, gazdaságoságilag hibás lépés legeltetésre alapozni, hisz ott a "bolond holland", aki nem legeltet, mégis előbbre jár. Na. :)
Nem erről volt szó egyébként: valaki itt nem értette a holland tenyésztői gyakorlatot (ellés, gidanevelés, befejés stb), illetve a mögötte álló indokokat (amihez semmi köze a legeltetésnek, a legelőkérdést te dobtad bele ebbe a problémakörbe).
Utána már én szívesen megvédem akár egyik akár másik oldalt, mindig éppen attól függően, hogy melyiket kell a hülyeség ellenében (pl. a gyep 2-3%-os fehérjetartalma) védeni. Hiszen mindegyiket lehet, mert mindegyik létezik, tehát valami alapja van.
De az nekem kevés érvként, hogy hűde kurvajó a mi legelőnk, mert mennyi minden gyógynövény van rajta, meg mondjuk 20% fehérje van a galagonyalevélbe. Az csak egy/akárhány tény (vagy kezeljük akként), de még nem következik belőle semmi.
Be kéne mutatni, hogy ebből mennyit eszik és emészt meg a kecske, abból mennyi tej lesz, és azt mennyiért (vagy mennyivel többért) tudja eladni, akkor van miről beszélgetni, de addig csak egy jól kinéző virágos domboldal, amin jól lehet heverészni.
Ha a kecskék nem korlátozzák ezáltal a cserjék terjedését,
Ez csak a gazdán múlik, mikor, mennyi időre és hány kecskét enged a cserjék közelébe. Ha a kecskén múlna, írmagja sem maradna a cserjének.
az elvhű MVH vágatja ki előlük a fő takarmányukat.
Dehogy vágatja. Csak ha a markodat tartod az uniós támogatásért. Pénz kell? Akkor csinálj olyan területet, amilyet az unió jogszabályai előírnak cserébe a pénzért. Szerintem tisztességes alku, egyértelmű feltételekkel, az MVH pedig csak ellenőrzi az alku betartását. Akinek meg más elképzelése van a területe kinézetét illetően, hát csináljon olyat, de ezért mástól ne kérjen pénzt, szerintem.
némelyek notórikusan bizonyítani szeretnék, hogy miért nem lehet, ezt vagy azt itt megalkotni.
Fordítva is igaz. Ti azt akarjátok notórikusan bizonyítani, hogy mennyire elmaradott, gazdaságoságilag hibás lépés legeltetésre alapozni, hisz ott a "bolond holland", aki nem legeltet, mégis előbbre jár. Na. :)
Holott ott a sok elhagyatott terület... ahol lehet... ha nem az enyém, hanem "senki földje", akkor is lehet. ha a tarló sem az enyém, de nem zavarja a gazdáját, hogy a grátisz parlagfüvet legeltetjük, akkor miért nem használható ki? Miért termesszek helyette lucernát??? Mert az haladóbb gazdálkodásra vallana?
Nem szeretnék holland elnyomás alatt élni, szóval jó ez nekem magyar honnak is, de valami oknál fogva amikor csak érdekességként, vagy példaként is jön szóba egy nyugati ország tenyésztési/agrár kultúrája mindig megjelennek az ellenzők, akik közül némelyek notórikusan bizonyítani szeretnék, hogy miért nem lehet, ezt vagy azt itt megalkotni. Még akkor is, ha szó sem esik a 100-os technológia adoptálásról. A bolond hollandok mondatom arra utalt allegorikusan, hogy mi magyarok nem akarunk fizetni, csak fizetést kapni. Tehát igazából nem a holland a bolond, aki sokat fizet, és kap, hanem a magyar, aki "skót", de ez már gazdaságpolitika... Ha van szerencséd és végighajtasz egy sváb, vagy tót falun, akkor itt is megláthatod még nyomokban a népek közötti különbségeket. A sváb falvak nem arról voltak híresek, hogy hegyekben állt náluk a szemét. Egyszerűen máshogy gondolkodtak, és céltudatosan tenyésztettek. A magyarokat meg így ismeri a világ (1) Meg van a szépsége mindegyiknek..., de csak az egyikben van lehetőség a folyamatos gyarapodásra.
Jobb évben simán lehet 4 alkalommal kaszálni szénának valót itt is, lucernát meg 5-szőr. (tudni kell, hogy mikor, milyen magasan a legjobb vágni) Egyszerűen nem figyeltek kellően oda a leírtakra, és elmentek a részletek mellett.
"Mi itt élünk, ezzel kell boldogulni" - Ott a sok eső miatt, itt meg a túl kevés miatt nehézkes a szénakészítés nyáron, de ahogy Ausztriától Írországig megtalálták a módját a betakarításnak, így talán a madzsarisztáni gazdák (ha már állítólag a világ legokosabb népe vagyunk :) is meg tudják oldani. Pl. lucerna nagyon szeret nálunk, míg északabbra nem terem, így máris van egy olyan növény a kezünk ügyében, amiből készíthető széna, szenázs olyankor, amikor a fűfélék kiszáradnak. Mivel reálisak vagyunk szárazságtűrő fajtákat termesztünk egy-egy növényfajon belül is., és olyan fajtákat tenyésztünk, amelyek jól adoptálhatóak a zárt tartáshoz. Egy zárt kerttel meg lehet spékelni nálunk is :) Életem minden 5-ik, 6-ik napját külföldön töltöttem. Volt rá időm, lehetőségem, hogy ne csak kutyafuttában tanulmányozhassam a különböző földrajzi területek hasznosítási lehetőségeit, különböző nemzetek agráriumban bevett módszerit. Nagyon kevesen vannak, akik szemlélődése kellő képen társul a tanulás készségével, a legtöbben túl büszkék a saját tradícióikra, szokásaikra, tudásukra ahhoz, hogy elfogadnák más népek okosságait. Azon kevesek, akik megértették a látottakat nem gondolnak egy technológia 100%-os átültetésében sem. Ez nem biztos hogy működne még 2 szomszéd esetében sem, nem hogy 1000 km-es távolságokban. A lényeget kellene megragadni, de ahhoz komplex módon kellene megérteni, hogy mit is látunk valójában, és nem felszínes ismeretek szerint beszélni, és cselekedni. Amúgy a kecske a hegyekben él, és a szirteken ugrál nap, mint nap, a kutyák ősei meg falkákban vadásznak - mondhatnám, ha nem venném figyelembe, hogy létezik céltudatos tenyésztés. Alkalmasint érdemes elvonatkoztatni a saját jószágainktól, körülményeinktől, hogy megérthessük, hogyan váltak más fajták sikeressé más tájakon élő tenyésztők kezében...
A gyepekkel ellentétben a (fiatal) fáknak meg a cserjéknek viszont egyáltalán nem az a természetes, hogy intenzíven, újra meg újra meglegeltetik kiskérődzőkkel és állandó sarjadzásra kényszerítik őket
Ha a kecskék nem korlátozzák ezáltal a cserjék terjedését, az elvhű MVH vágatja ki előlük a fő takarmányukat.
Korlátozták és büntették is a kecsketartást. Valószínűleg pont ezért.
Itt jön be a terület eltartóképessége, mire mennyit lehet ráengedni, és mennyi ideig.
A legelőink nagy része elcserjésedett. A zárótársulás az erdő a legtöbb helyen. Kérdés mi a cél? Az ember nélküli vadon létrehozása, avagy a kultúrtáj fenntartása? Ami egyébként megint más állatfajokat tart el. Szerintem a legjobb, ha a kettő egyensúlyban van.
Lehet,hogy okos és ügyes a holland,de azt megnézném,hogy oldaná meg a tengeri só lerakódását a mi legelőnkre,meg az ő másik éghajlatát hogyan hozza ide.:-)
Én a rétjeim egy részét 3x tudom kaszálni, és ha szenázst csinálnék széna helyett az minimum 4 lenne, mert nem méteres füvet vágnék júniusban, hanem mindig a 35 centist (a hozzá passzoló fehérjetartalommal). És ez nem Vas, Zala vagy Győr, a rétek másik része kiég, a harmadik meg pont olyan, amilyen képeket itt beraktok.
És a holland sem tudná a technológiát átültetni ide 100% -ban.
Simán át tudná ültetni, a földjeink jobbak, mint az övéké, dolgozni és gondolkodni meg alapból jobban tudnak.
Amúgy a kecske lombevő állat, ha teheti a legelési időszak egy jó részét azzal tölti, hogy a cserjék, fák leveleit ágait rágja. Lehet arra kényszeríteni, hogy ne így tegyen, de nem az a természetes.
A gyepekkel ellentétben a (fiatal) fáknak meg a cserjéknek viszont egyáltalán nem az a természetes, hogy intenzíven, újra meg újra meglegeltetik kiskérődzőkkel és állandó sarjadzásra kényszerítik őket (ld. szubszahara, balkán). Úgyhogy aki a természetesség és fenntarthatóság híve, annak erősen korlátozni kell a kecskeállományát, persze csak ha elvhű is szeretne lenne mindamellett.
Eddig nem volt saját bakom,most van.A kérdésem pedig az lenne hogy miért veri azt az anyát amit befedezett már.Elég csúnyán helyben hagyta,még a szarvtöve is eltört...nappal kint vannak a legelőn,ezt éjszaka csinálja
Itt Te nem tudsz olyat mutatni, hogy egy gyepet 4-5 alkalommal kaszáljanak 1 évben. Még lucernát sem mindig sikerül 4x. Legyünk már reálisak és ne azt nézzük, hogy hogyan kell narancsot termeszteni mert Magyarországon szarul fog sikerülni:). És a holland sem tudná a technológiát átültetni ide 100% -ban. Mi itt élünk, ezzel kell boldogulni.
Amúgy a kecske lombevő állat, ha teheti a legelési időszak egy jó részét azzal tölti, hogy a cserjék, fák leveleit ágait rágja. Lehet arra kényszeríteni, hogy ne így tegyen, de nem az a természetes.
Azt azért vegyük figyelembe, hogy a bokrok meg cserjék fehérjetartalma 10% feletti, sőt némelyik meghaladja a 18-22%-ot is! Tehát a 2-3%-os fűvel szemben, a hungarista legelő simán veri a hollandot
A gyepek fenofázistól függően 10-25% fehérjetartalmúak, akárcsak a mádzseri bokrok. A különbség az, hogy utóbbiak csak meghatározott ideig, míg a gyepek ezt egész tenyészidőszak alatt folyamatos sarjadással képesek ezt csinálni. A hollandok évi 4-5 kaszálással adott területről betakarított kb.15-18%-os fehérjetartalmú szenázzsal ugyanakkora területről nagyságrenddel több fehérjét juttatnak el a kecskék gyomrába egy évben, mint bármilyen magyar cserjés legelőről bármelyikünk.
Hacsak nem biztosítod, hogy az általad legeltetett szakaszon mindig április vége van.
Az eszmefuttatás jó, és pont ebből következik az is, hogy ami ott jó az itt nem biztos, hogy beválik. A legeltetés pedig azért van mert itt vannak olyan időszakos legelők amik másképp nem érhetők el és hasznosíthatók, illetve ugyanannyi állat eltartásához mint Hollandiában itt sokkal nagyobb legelőkert kell. Amit azért nem olyan olcsó bepásztorozni:(
Az angol perje viszont nem jó példa. Azért mert a neve angol.....Az angolperje eredeti elterjedési területe Európa, Ázsia és Északnyugat-Afrika. Észak- és Dél-Amerikába, valamint Új-Zélandra és Ausztráliába betelepítették ezt a növényt. Nyugat-Európában a legeltetett zöldterületek jellegzetes faja. Tömött gyepet alkothat, mely a taposást is jól tűri, ezért igen sokoldalúan használható. Parkok és kertek pázsitjaiban is mindig megtaláljuk.
Csak a tisztánlátás végett. Az a nagy helyzet, hogy más éghajlaton, más féle növények találhatóak meg. Nagyon sok számomra különleges növénnyel találkoztam már, így bizton állíthatom nem kell aggódnod a holland vegetáció miatt sem. Van még egy nem hanyagolható szempont:
Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosít. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozása is kicsi. Az átlaghőmérséklet januárban +2 °C, júliusban pedig közel 17 °C Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet 811 °C, amelynek viszonylag magas, 2025 °C-os az ingadozása.
Plusz a nappalok hossza nyáron Hollandiában hosszabb, mint nálunk. Napközben nem fekszik el a jószág a kiaszott legelőn, hanem reggeltől estig fal, mert van mit, és az étvágya is megmarad. A levegő a páratartalma a tengernek köszönhetően magasabb, sőt sós is, ami szépen lerakódik a zöldre is, és még sorolhatnám a különbségeket, amire a legtöbb magyar ember nem is gondol, hiszen ezekről nem esik szó a tanulmányok során, és ha ki is keveredik külföldre nem jönnek le ezek az apróság pár nap alatt. A nálunk bevett legeltetés ismeretlen arrafelé, zárt kertek a jellemzőek, ahová nem kell plusz ember és kutya, aki vigyáz a kecskékre, így sem kél lábuk reggelre. Hogy tetszene mondjuk egy 12,5%-os (tizenkettő és fél százalék!) nyereségadó? Szóval egy igazi agrárországban nem csak arra ügyelnek, hogy a jószág ne váljon köddé, de arra is, hogy ne nyúzzák le a gazdákat, de javunkra legyen mondva, nekünk vannak gyógynövényekkel teli a legelőink, akinek nincs földje, az is találhat senki által nem használt (támogatás hasznú) parlagon álló részeket, és így aratás után még ingyen parlagfűtől is gömbölyödhetnek a kecskéi. Ezek a bolond hollandok meg mindenért fizetnek! Jó sokat! Ez azt jelenti, hogy őket is megfizetik. Nem keresnek túl jól, de ha egy kicsit összehúzzák magukat, akkor azért ki tudnak jönni a 2650 Eurós átlagkeresetből. Az íreknél a minimál órabér 8,65 eur (9,15-re tervezik emelni) a briteknél GBP 6,50 (jövő Áprilistól 7,20) , de egy Tesco-s eladó bére Eur12 körül alakul. Így nem a kecskéi után futkos a legelőn, hanem olyan technológiákat használ, amivel meg tudja spórolni a legeltetésre szánt drága idejét. Arrafelé senki nem gondolja úgy, hogy amit magának dolgozik az ingyen van. Gazdaságosság szempontjából egyszerűen nem éri meg a hagyományos legeltetéssel foglalkozni, és az óceánhoz közeli helyeken a sok eső miatt ez amúgy sem járható út. Kerítéssel, villanypásztorral kerített kertek, és a naponként frissen kaszált zöld ellenben kihozza az állatokból azt, ami genetikailag kódolva van bennük. Gondolkodtál már azon, hogy a hazai kaszáló fűkeverékek nagy részét miért az angol perje teszi ki? Magyar földbe magyar perjét!
Van egy alpi R1-esem. legelőről nyomja augusztus legvégén a 3,7 litert (mai befejésnél kíváncsiságból bemértem őt is)
Igaz a 25% parlagi vért le sem tagadhatná: baromi csámpás X-lábú :))
Adott egy kicsi parlagi gatyás anya, 2 laktáció, 4,5 liter. (beállította a valaha nálam befejésen mért rekordot)
(Szintén ritka csámpás. Természetesen. Külleme miatt E-s besorolással...)
Még 5-en voltak 3,5-4 liter körül. (az árutermelőket nem mértem, szerintem ott még lett volna pár, csak 1-2 ránézésre gyengébbet) De amúgy nem ez az általános. Már "jó"-nak ítélem 2,8-3 litertől őket :)
Ez tulajdonképp nem helyesbítés, inkább kiegészítés.
Így van.
Kanyarodjunk vissza a kiinduló kérdéshez: miért nem alapoz legelőre a holland? Mert nincs olyan legelője, ami erre alkalmas lenne. Tehát (ki)tenyészti és tartja magának a körülményeikhez tökéletesen megfelelő intenzív kecskét, aminek max a lejjebb látható "füves udvar" biztosítható.
És a kiinduló kérdés apropója mi volt?
A lényegét tekintve valami ilyesmi: A hülye holland, aki nem legeltet őshonos holland kecskét a gátak tövében.
Azt sugallotta, hogy itt bárki azért hülyézné a hollandot, mert a barom intenzív kecskét tart, intenzíven.
NEM. A holland tökéletesen teszi, amit tesz.
A magyar körülmények között viszont igenis van létjogosultsága annak, hogy némely hülye magyar hülye őshonos magyar kecskét legeltet. Ha tetszik egyeseknek, ha nem :))))))
Azt azért vegyük figyelembe, hogy a bokrok meg cserjék fehérjetartalma 10% feletti, sőt némelyik meghaladja a 18-22%-ot is! Tehát a 2-3%-os fűvel szemben, a hungarista legelő simán veri a hollandot, bármilyen kecskefajtáról is legyen szó, ami termel, annak kell a fehérje :-) (szerintem) A többi jótékony hatásról nem is beszélve. Nálunk a legelő tele van gyógynövénnyel, a fűzfáról meg nem is beszélve. Nem véletlenül fűzből gyártották régen az aszpirint. Kökény, galagonya, fenyőfélék brutális kémiai vegyületekkel rendelkeznek. A többiről már nem is beszélve, ami illóolaj tartalmú: cickafark, szolidágó. Antibakteriális pl. az utifű. Bodza szintén erős gyógynövény. Fagyöngy, imádják a kecskék. és még sorolhatnám reggelig. Na a sima fű ezeket nem tudja :-)
legelő sokféle lehet, de kecske esetében ilyesmi az a legelő, amire lehet termelést alapozni (úgy értem, hogy semmi kiegészítést nem igényel a fejősöknek a fejés alatt járó abrakadagon kívül
Helyesbítés2: Kecske(fajta) is sokféle lehet. Némelyik közülük olyan, amelyre a fenti állítás érvényes. Másokra lehetséges, hogy másféle legelők esetében alkalmazható. És lehetnek olyan kecskefajták, amelyek esetében hülyeség lenne legelőre alapozni a termelést (gazdaságilag), mert annál sokkal magasabb színvonalon képesek termelni, mint amennyi szárazanyagot szálastakarmányból fel tudnának venni. De szálastakarmányra szükségük van akkor is élettanilag (így ahhoz, hogy egyáltalán termelni tudjanak), és azt akár legelő is biztosíthatja nekik, ha olyan a/z technológia/adottság. De attól még nem legelőre van alapozva a termelés, illetve élettanilag arra, gazdaságilag viszont nem.
Az, hogy nagyon népszerű az uralkodó és a családja és a szimbólumaik, a korona, a narancs szín, az egy dolog. Munka van benne a hollandoknál és a skandinávoknál. Az angol Windsor ház is kapcsolt, nem véletlenül.
Itt erre felénk azt mondanám, hogyha 500 db kecskét elengednék, korlátlan legelő állna rendelkezésre, ami kihasználatlan, és más állat nem is nagyon tudná kihasználni....akkor tömegben van a bokor, sás, nád, fű, gaz, hogy hihetelen. A területek alacsonyan vannak, kiégni egyszerűen nem tudnak.
legelő sokféle lehet, de kecske esetében ilyesmi az a legelő, amire lehet termelést alapozni (úgy értem, hogy semmi kiegészítést nem igényel a fejősöknek a fejés alatt járó abrakadagon kívül. -Ez akár elhagyható is lenne, bár termeléscsökkenést nyilván okozna. Nem próbálom ki, mennyit :)
Magyarországon baromi sok ilyen terület van (kihasználatlanul), Hollandiában nincs.
Én ezt nem nevezem legelőnek. Ez karámozás, levegőzés, egészségügyi séta, ilyesmi. :) Nem hinném, hogy erre van alapozva a termelés, legalábbis a sajátjaim ezen éhen vesznének :)
(vagy? semmit nem kapnak ez mellé? az abrakon/tejelőtápon kívül?)
Lenne egy eladó anya kecském két 5 hónapos gidájával a kicsik természetesen már le vannak választva.Szépek egészségesek mindhárman.Helyileg Zalaegerszegen vagyok.Csere is érdekel sok mindenre ami haszonállat vagy szemestakarmányra.Elérhető vagyok: 0630/5137298 vagy love02@citromail.hu
Aki látott már holland drukkereket valamilyen sport rendezvényen, azoknak nem kell magyarázni semmit a színekkel kapcsolatban, ők jól tudják, hogy "Nem a nemzet színe a sárgarépa" , hisz a sárgarépa az nem szín, hanem növény :) , de annak modern kori színe az holland nemzet széles körben elfogadott ismertető jele.
Nem is értem miért mindig a hollandokkal jössz. Kész csőd amit ott a kecsketenyésztésnek neveznek. A kutyának se kell már a gida, se a tej, és még csak nem is legeltetnek. Arról meg ne is beszéljünk, hogy még csak egy normális, nem tejhasznosítású őshonos fajtájuk sincs. Az az egy zavaró tényező böki csak a szemem, hogy 15 év alatt megkétszerezték a bázis 170 ezres létszámot, míg mi ez idő alatt negyedére csökkentettük. Hidd el ez is csak valami liberalista, kapitalista trükk, és különben sem kell mindent átvennünk, sőt jobb, ha semmit se tanulunk, veszünk át, mert mink mán úgy is jobban tuggyuk, meg nekünk van olyan listánk is, hogy mennyi mindet fedeztünk már fel. Szánakozom csak rajtuk. Nem volna kedved eljönni velem némi ötletet adni nekik, megmutatni hogyan kell igazán magyarosan sajtot csinálni, mesterségesen gidát nevelni, kecskét tenyészteni? Ennyivel tartozunk nekik, ha már nekik köszönhetjük a sárgarépa csodálatos holland nemzeti színét is.
Lenne valakinek Kelet-Mo.-on feleslegben lévő idei tavaszi bak kecskéje??A lényeg: szarvalt legyen és jól tejelő anyától. Nem hátrány, ha láthatom az anyját. Tudnék érte csemege borsó szalma körbálát adni. Várom az ajánlatokat. Légyszi, aki tud segítsen.Köszönöm! 20/2001227.
Valamit csak elrontottál. (el lehet) Pl. idén nálam sem lettek olyan szuperek, mert nem én neveltem őket... :/
...hanem alkalmazott.... több ilyen nem is lesz... :/
Amúgy cumival sokkal egységesebbek lesznek,("nem nőnek szét") lévén az anyai termelés nem korlátozó tényező. 5 hetesen már 3 literes átlagot megisznak (ha megkapják). Ezt kevés anyakecske tudná kiszolgálni mondjuk ikres gidák esetén. Pont ezért még egy vacak anya gidája is lehet nagyon jó...ami nem biztos hogy szerencsés, mert így nem esik ki selejtként...
Mi napi 3x itatjuk a cumisokat, nem 5x. Nem is kell olyan sűrűn. Évente átlag 70-80-at nevelünk itt.
Én szinte minden évben neveltem fel "cumis" kicsit. Össze sem lehet hasonlítani a tesójával, amelyik akkor és annyit szopott, amennyit akart. Hiába kapott naponta 5-ször inni a saját anyja tejéből, mégsem lett sem alkatra, sem nagyságra olyan, mint amelyik természetesen nevelődött. Nem is értem, hogy tenyésztők miért nem a természetes módot preferálják. A számok meg a pénz bűvölete?
A holland tenyésztő például (nem tejes) kézbe ellet, a gida még földet sem éri, már el is veszi az anyjától. Első naptól fej, a tejet pedig utána fölitatja a gidával. Azt mondja összehasonlíthatatlanul kezesebb és fejhetőbb az anya így, hogy gidát sose szoptat. Tenyészállat is fölnő szépen, befejés is megvan elléstől, a magyar kupec pedig euróval fizet az állatért: boldogság.
Az első fejési napot az ellést követő 28 napon belül kell megadni. Én mindig ki is húzom, amennyire csak lehet, hogy minél később kelljen az első befejést megejteni. Ez a lustaság :)
Persze, csak akkor a szép adatok hogy hány nap laktáció alatt hány száz liter a kifejt tej, nem összehasonlíthatóak. Azaz az én "átlagos" 600 liter tejem mivel csak az 5. héttől számolom, nem azonos azzal, aki az első naptól méri. És akkor még ott van amit írtál, hogy tavaly augusztusban fedeztettem, az idén meg csak novemberben.....
És mi van azokkal az opciókkal, ha felesleges/kifejt tejet/tápszert adunk a befejés napján a külön rekesztett gidáknak, vagy teljesen mesterségesen neveljük fel őket? Vagy, ha az ellés nem pont 12 havonta történik? Mondjuk én tenyésztőnek tartom magam , de előfordult 330 napos laktáció is nálunk. Vannak olyan kecskéim is, amiknek a nagyanyjuk 585 napig tejelt, és láttam 618 napos laktációval bíró kecske adatlapját is.
Kösz a válaszod, akkor jól sejtettem, hogy itthon elég nagy a káosz ezen a téren. A 300 nap körüli normál laktációval csak az tud számolni, aki ellés után mindjárt túlad a szaporulaton, azaz nem tenyésztő, csak tejes.
Köszönöm a segítséget. Brucella melitensist idén én is vizsgáltattam, (ahogy tavaly kérték), most azt mondják, nem kellett volna, mert mentesek vagyunk, csak akkor kell, ha kijelölnek....
Az én kecskéim 1,5 hónapig kb 70%-ban parlagfüvön éltek, mindennél jobban érdekelte őket. Most viszont mintha elvágták volna az érdeklődésüket, hozzá se nyúlnak. Lehet, hogy virágzó állapotban már nem vonzó nekik.
Tapasztalataim szerint amolyan népszerűségi sorrend a nem termesztett növények között:
Az én kevskéim egy hete mekegnek egész nap, sőt éjjel is.... teljesen kikészítenek, nem tudok pihenni se tőlük. Azon gondolkodok kiköltöztetem őket a birtokomra... Ott mekeghetnek.... Egy F1-es idei búr kezdte egy ideje, fellázította a többit is és átragadt rájuk.
Csatlakoznék 1icshez. Tavasszal amikor hatalmas a fű, akkor szoktak ilyet csinálni. Úgy kell kérvényt benyújtani, hogy méltóztassanak a fejőállásra felfáradni! Kérdeztem is a muksit ahonnan a kukoricát vettük, hogy csinált-e vmit a kukoricával, mert nem akarják enni a kecskék! Semmit. Viszont marházik és mondta, hogy amikor kihajtanak, utána nála is ez van! Szóval vszínűleg a parlagfű az oka! Jól vannak lakva, csak vhogy "másként"! :-)))
Hasonló tünetek nálunk akkor fordultak elő amikor néha sikerül a kecskéket úgy meglegeltetni,hogy az abrak már nem érdekelte őket. Fejési időben kérődzve, békésen feküttek a fejőállásra meg fel kellet hajtani őket. Ilyenkor borul a sorrend, meg én ki.
A határozatba érdemes szerintem minden kecskét érintőt belevenni. Hogy elvégeztetni melyiket érdemes?
B. ovis: kecskét nem betegíti meg, mégis rendszeresen szokták kérni, pl kiállításra is. Szerintem nem.
B. melitensis: úgyis kötelező évente, hogy az állomány hány %-ától, az valahogy megyénként változik. Sőt járási főállatorvosonként is: nálam az egyik levetette az összestől a vért, a másik csak 10%-tól. Két egymást követő évben :) Szóval igen, erre érdemes. Bár elvileg Magyarország mentes. De persze valójában nem az...
Chlamydia: jó eséllyel úgyis mindenki negatív lesz, még akkor is, ha történetesen van közte pozitív... Te tudod, én biztos nem fogom kérni.
Kéknyelv: én a vakcinára fogom kérni, nem a mintavételre.
CAE: egyértelmű igen
Mi van még? :) lépfene meg ilyesmi, ha nincs apropója, akkor nem. Amúgy is csak legeltetett állatokat érint, csak bizonyos fertőzöttnek minősített területeken.
Igen, igen, erre már érkeztek itthon is javaslatok a fiúk részéről: azért több a tej, mert a bakok szeretik a nagyobb cickókat, ééés szilikon implantátum hiányában ezt több tejjel kell megoldani :))
Maedi visna: szakirodalomban már láttam leírva, hogy kecskét is megbetegítheti, de a kecske esetében a lentivirus a CAE-t okozza.
Mikor írtad, hogy magas a fehérje tartalma, első gondolatom az volt, hogy hogyhogy senkinek nem jutott még eszébe, hogy takarmánynövényt nemesítsen belőle. Igénytelen, nagy tömeget ad, fél ország taknya-nyála egybefolyna ha késne a betakarítása... :)))
De, ezek szerint már eszébe jutott valakinek...:)
Pont a fiatal növényt nem ették. Még az esők előtt is voltak apró parlagfüvek a tarlón. Na az nem kellett, a porcsin keserűfű nevű gyom annál inkább. Majd az esők után megugrott a parlagfű tömege, most az a sláger. Általában a virágját harapják le, pollen ide vagy oda.
Parlagfüveznek a kecskéid és még csodálkozol? :) Amúgy a kecskét is irritálja a parlagfű, emiatt is termel antitestet, ami jó esetben a tejbe kerül, így segítve a fogyasztóját megszabadítani a tünetektől, de az allergiáért inkább a pollen felelős. A fiatal növény hajtásait a legtöbb kecske elfogyasztja, de nem biztos, hogy első látásra nekiesnek, mert erős a szaga. Magyarországon történt kutatás ezen a területen, és kaptam is pár éve némi anyagot, de elő kellene keríteni valahonnan. 2 területen foglalkoztak vele, egészségügy/allergia, és takarmányként történő hasznosítása is felmerült, amikor kiderült, hogy magas fehérje tartalommal bír. Lehet, hogy felkerült némi infó a netre is. A megnövekedett tejmennyiség köszönhető a hőmérséklet drasztikus csökkenésének, és a vegetáció megújulásának is.
Az utóbbi 4-5 napban egyszerűen nem komplettek. Az érdekelne, hogy ez általános front vagy csak valami helyi nyavalya... (parlagfű allergia kecskékre jellemző tünetegyüttese vagy mittudomén...)
Összesen 92 kecskét fejünk, ami 12 sorral tud feljönni a fejőállásra. Annak sorrendje, hogy hogy jönnek fel a fejőállásra, szinte mindig ugyanaz: mindig ugyanazok jönnek az első sorra, a másodikra, harmadikra, sokszor még egy soron belül is ugyanarra a helyre állnak be (de gondolom ez mindenhol így van, ahol fejés van) Ugyanazok a hülyék maradnak mindig a végére is, akiknek külön kérvényt kell benyújtani, hogy méltóztassanak felfáradni fejésre, vagyis őket úgy kell felhajtani. Tudjuk kinek mi a hisztije, pl 2x visszaugrik, harmadszorra simán beáll, vagy végig fekszik és csak legutolsó sor legutolsó helyére hajlandó beállni, addig nem stb stb.
DE! 4-5 napja tiszta idióták!!!!!! Először is megborult a sorrend, össze-vissza jönnek fel az állásra. Akik eddig jöttek az elején, most jönnek a végén, és fordítva. Már nem csak az utolsó 2 sort kell felhajtani, hanem először -pár napja- a fejés felétől nem jöttek fel, majd első harmadától, majd ma már a legelső sort is úgy kellett felzavarni. Amúgy természetesen semmi nem változott, nem lett átfestve az állás :), nincs személyi változás, ugyanaz a kaja, minden ugyanaz... ééés mindemellett annyi tejet fejünk, mint talán főszezonban sem (2,6-2,7-es átlagot), holott augusztus végén már normálisan apadni szoktak.
Na most valaki ezt magyarázza meg nekem.....mert rohadtul megállt a tudományom!!!!!!
Parlagfűallergia? :))))))))))) Gondolnék az üzekedésre is, amit valóban elkezdtek, de az ilyen állományszintű viselkedési problémát még soha nem okozott, tejcsökkenést viszont igen.
A befejésre vonatkozó nemzetközi szabványok EZEN az oldalon találhatóak (2) (3). Magyarországon is ezek az irányelvek lennének a mérvadóak, csak hát nálunk (kecske és juh esetében) megy a bűvészkedés, mert mink jobban tuggyuk mán he, A kérdés csak az, hogy miért is csatlakoztunk a közös rendszerhez, ha nálunk az idő mértékegysége akár méter is lehet egy szavazást követően.
" The lactation length is equal to the sum of the suckling length plus milking-only length: it is also the difference in days between the date of kidding and the date of drying off."
"The total suckled and milked milk (TSMM) is the sum of the milk yield of the suckling period (milk suckled, or milk suckled plus that milked) plus the TMM."
Szóval van módszer annak kiszámolására, hogy mennyit tejel összesen a kecske, de nálunk elterjedt az a nézet, hogy a befejések a leválasztás után kezdődnek, és csak a fejt tejjel számolnak, mintha a szoptatás alatt termelt tej az égből érkezne. Minden esetre ez a szemlélet háttérbe kezd szorulni, és most azon tanakodunk, hogy az első fejési naptól tejel a kecske, vagy az elléstől. Kérdésedre tehát a válasz: általában nem tejhozamot számolnak, hanem az első és utolsó fejési nap között kifejt tejet, de a nemzetközi norma szerint lehet az ellés napjától is számolni a termelést. Szóval téged és engem a ténylegesen megtermelt tej mennyisége érdekelne, míg másokat a kifejt tej mennyisége. Mesterségesen nevelve a kis kecskéket, vagy a fejési napokon különzárva , és cumiztatva lehet közelíttetni az álláspontokat, de a legelőre járó nagy nyájaknál ez azért macerás, így ott népszerűbb a választás után kezdeni a befejéseket. Így történik az, hogy 170 nap átlagos laktációval lehet számolni nálunk, míg a sógorok 240-nel kalkulálnak. Az optimális azonban egy egészséges, felnőtt kecske esetében, elléstől az elapasztásig a 300 nap lenne.
Simán rám lehet.:-)Bár ha 300 - 400 ezer, akkor inkább fejőgépet veszek...:-)
K-som is jól bírta az itt létet.Bár lehet, , hogy a tavalyi 100 % -os fedezési arányt nem tudja hozni.;-)De majd elválik.
Anyák esetében jelenlegi hónap átlag 1,9 l,( mert adódnak kisebb nagyobb gondok) - zöld nélkül.Szerintem ez nem annyira rossz első évesektől, bár ez pont a 400-500 literes kategória.De gondolom 3. éves korukra javulhatnak még 600-700 ig.
:)) Rendben ! Akkor barátilag , máris előjegyzésbe veszünk. Megjegyzem, Pirike nevét a törzslapon azonnal visszamódosítottuk- az eredeti- Prisciliára, mégiscsak előkelőbb származásra vall.
A jól eltalált keresztezés = csodákra képes. ( Jó vásárra van kilátás...:)
Igen, olvastam, és nem sértődtem meg. Sőt, ha leszóltad volna a piperkőcperszonát, azon is mosolyogtam volna. Első ránézésre egy plázacica sokszor, de a lánctalpas boszi még a vasvillát is ismeri. :)
...legyen kedves legközelebb figyelmeztetésként kiírni : Figyelem ! az alábbi adatok a lelki nyugalom megzavarását okozhatják...utána jöhet a " 3-400-akárhányszáz-ezer / kecskebak !"
A brigád majdnem lenyelte az őszibarackmagot ezen adatközlés alapján...az már biztos, hogy Pirikét tenyésztésbe vonjuk, ezen tényállás figyelembevételével. ( Előjegyzést elfogadunk !:)
Hasonló esetekből tanulva nem adom a legjobb egyedeket hozzá nem értők kezébe. Ne engem szidjanak, ha a hiba az ő készülékükben van. Ismeretet lehet szerezni tanulás által, de a tapasztalat megszerzése még több időt vesz igénybe. Jobb tenyésztőknek adni a portékát, akik tisztában vannak az élő állat forgalmazásban lévő csapdákkal, de a ruszkik legalább visszajöttek, és nem a magyar tenyésztőkön köszörülték a nyelvüket.
Na igen. Az oroszok is jó pénzért vásárolták a holstein fríz üszőket. Olyan összegeket ajánlva értük (5-600ezer/db), hogy magyar telepek megszédülve adták el nekik saját jövőbeli utánpótlásukat. Nem is akármelyiket: komoly elvárásoknak kellett megfelelni, vérhányad, anyai felmenők teljesítménye stb. tekintetében. Perkáltak, majd, majd kamionra pakolva hazagurultak velük. Ahol is halomra pusztultak el ezek az állatok a hozzánemértés miatt. (pl. nem pont szibériában kellene istálló nélkül teleltetni stb)
"Hány igazoltan 1000 liter feletti anyakecske van Magyarországon?" - Nem tudom, hány db van, de az évek alatt belefutottam már jó párba. Ezeket a teljesítményeket szokták felemlegetni azok is, akik a külföldi oldalakon kutakodnak, meg az igen magas fehérje, zsír kombinációt bizonyos fajtánál. A legszebb tőgyformával rendelkező anyáim 600 körül adnak évek óta, kell nekem ez a vonal, mert a régi kecskéim tőgyei szép nagyok voltak, de a bimbók is olyan óriásiak, hogy a gidák alig tudtak szopni.
"Amúgy ez a "kire bízol A-s bakot kérdés" leegyszerűsíthető: aki kifizeti a árát. :)) 300-400-akárhányszáz-ezer, kell vagy nem? " Nem minden áron eladóak a kecskéim, és nem szoktak 3-400 ezret ajánlani értük :) , de ha már ilyen árakról beszélünk, akkor akár igazad is lehet. Volna jelentkező bőven, de én szeretném biztonságos helyen , szakértő kezekben tudni szeretett állatainkat. Szakmai szempontból meg teljesen felesleges minőségi bakon gondolkodni addig, amíg nem ismeri fel a gazda az ivarzás jeleit, vagy nem tudja az apasztás menetét. A tenyésztés nem arról szól, hogy van pénzem, összevásárolom a világ "legjobb" kecskéit, és majd belevágok a kecskatartásba. A tapasztalatok jól mutatják, hogy ez nem szokott összejönni. A kecskét szeretni szükségeltetik, és némi tenyésztési, takarmányozási, állat egészségügyi ismeretre is volna szükség, ha szeretnénk előre jutni. Az anyagi rész meg a bevételen is múlik, így nem árt, ha nem döglik ki a gazda alól a jószág, és piacot is tud szerezni a portékának. Én kifejezetten ellenzem, hogy kezdők ilyen extra kecskéken álmodozzanak induláskor. Vannak nálam is stabil anyák, bakok, akikkel meg lehet alapozni egy állományt, de úgy látom, hogy némelyek úgy gondolják, hogy azért beszélünk így, mert rájuk akarjuk sózni a gyengébbeket. 10-20 év tenyésztési tapasztalat után miért tartanánk még meg selejt kecskéket, miért nevelnénk fel az utódaikat ? Nem állítom, hogy nincsenek "biznisztenyésztők", de azért azok pár év alatt ki szoktak kopni.
Na igen, az ilyen kérdések bizonytalanítanak el, hogy rád merjek-e bízni egy "A"-s bakot. Egy 4-500 liter körüli anya simán átvészeli, ha nem jól apasztasz, de 8-1000L körüliek gazdájaként neked kellene másokat jó tanácsokkal ellátni. Normál esetben 2 hónappal az ellés előtt az anya már legyen elapasztva. Egyes egyedek fedeztetést követően maguk kezdenek apasztani, másoknak be kell segíteni. Egy hónapot számolj az apasztásra, így lesz időd kérdezni is, ha nem sikerülne.
:)) Dehogyis szólták meg, ebből csak arra lehet következtetni- független szakértőként- hogy az öltözéket és a viselőjét sokkal gondosabban vették szemügyre, mint a két, reklámból már jól ismert birkát. Összegzésként : A húg legalább, olyan csinos, mint a nővére !
Majd megkérdezem tőle. :) bár lehet, hogy most összedőlt benne egy világ, hogy a divat szeszélyét ennyire leszólták...lehet beiratkozik inkább egy "melyikruháhozmitvegyekfel?" tanfolyamra.
Azért be kell valljam, hogy nem teljesen idegen tőle, mert gyerekkorunk nyarait a Zagyva partján, egy csodás kis faluban töltöttük, a rokonoknál.
Most, hogy kapott egy kis esőt a tarló, iszonyat parlagfű-ültetvény nőtt rajta. Hasig taposnak benne a kecskék. Reggel-délben-este erre hajtunk ki, amíg van. Valóban úgy nyomja a tejet, mintha legalábbis a lucernaföldet legeltetnék. :)
Rettegek is, hogy a föld gazdája mikor vet véget a dőzsölésnek a tárcsával...
:))... legközelebb feltétlen fotózd le. Aztán fel a jófogásra : A zöldlevelű béka színváltozatban kinemesített " zöldlevelű kecske" igényesnek kiadó. ( A siker nem maradhat el !:)
Gógánfáig elmehetnek :-D Te látnod kellett volna! Az egyik barom ráakart ugrani a békalencse tetejére a Marcalban!! Hát kurvára elmerült, amikor meg előjött tiszta zöld volt! Majdnem beszartam a röhögéstől!! XD
Aha, egy telken nevelsz fel tíz bakot éves korig? - Dehogy egy telken! Ez így nem járható út, de van megoldás :)
"Csak arra próbáltam reagálni, hogy nálunk egyáltalán nem biztos, hogy sokkal jobb az A törzskönyves a K-s nál legalábbis a "modern fajták esetében"" - Az előző hozzászólásomban is ezt erősítettem meg, de még ha sokkal jobb is lenne egy adott "A"-s bak, a kérdés az, hogy a kedvező tulajdonságok milyen mértékben bontakoznának ki a meglévő anyaállományon használva. A fokozatos előrehaladást preferálom, lépésről-lépésre lehet igazán tenyésztővé is válni. Egy mix. állományra teljesen felesleges a világ legdrágább bakjait vinni, de ha generációról-generációra célirányosan (jó ha tisztában van a gazda a saját tenyésztési céljaival) javító hatású bakokat használnak, akkor eljön az idő, amikor érdemes lehet top genetikát vásárolni.
:))...csak ne szólj egy szót se ! A Sógornak igenis van érzéke a csízióhoz. Ld :..az okos laucaune és az ostoba fésűsmerinó egyaránt figyelemreméltó lelkesedéssel ment utána a villára tűzött petrence mennyiségű széna láttán. ( Elismerés a Pestieknek- legközelebb egy hétre is elutazhattok üdülni !:)
Aha, egy telken nevelsz fel tíz bakot éves korig? Hova lépsz előre? Max. használod azt amit külföldön előállítottak és hajlandók odaadni.
Csak arra próbáltam reagálni, hogy nálunk egyáltalán nem biztos, hogy sokkal jobb az A törzskönyves a K-s nál legalábbis a "modern fajták esetében". Vagy, ha így szebben hangzik nem sokkal rosszabb a K-s mint az éves A-s. Azért lesz a többség K-s mert túl akar mihamarabb adni rajta. Minek szenvedjen vele éves korig? A többségnek úgyis az olcsóbb féléves kell, még az se biztos, hogy el tudja adni a drágábbat.
Az már persze más tészta amikor éves korban nem kapja meg az A-t, csak a K-t:(
A genetikai előrehaladás, stb pedig bocsi Fecó, de csak duma. - Amennyiben a parlagiról van szó, akkor igen, hiszen ott az az érték, ha minél régebbi vonalat tudtok használni, de ezt a vitát már lezártuk remélem, a modern fajták esetében szükséges a folyamatos előrelépés, és szépen haladunk is :)
Az A törzskönyves bakot 10-14 hónapos korban kell minősíteni. Papír szerint A-s meg csak a törzstenyésztőnek kell. Papír szerint van 15 törzstenyészet, ha mindenki minden évben bakot cserél, nem használ spermát és legalább 2 háremet állít akkor évi 30 A törzskönyves állat kell. ( valójában szerintem ennyi nem kell)
Amúgy a legtöbb tenyésztőnek sem helye sem energiája arra nincs, hogy hülye bakokat nevelgessen éves korig és 6 hónapos kortól szigorúan bekerített, villanypásztorozott területet biztosítson. Mert ugye tenyészállatot kéne előállítani amit nem egy 3x3 vagy akár 5x5 karámban, ólban kell megtenni. Had ne idézgessem az ide vonatkozó irodalmakat:) Tehát minden tenyésztő igyekszik megszabadulni a lehető leghamarabb a fiatal bakoktól. A genetikai előrehaladás, stb pedig bocsi Fecó, de csak duma. Mi kis kecsketenyésztésünk csepp a tengerben, az alpesi tenyésztésünk meg még ennek a cseppnek az ötöde. Sehol nem jegyzik. Ha behozol a néhány kecskédre világviszonylatban jó apától származó spermát a te körülményeid között nehogy-már még nagyobbat alkoss mint a külföldi tenyészetek ahol dögivel vannak olyan állatok ami nekünk az élvonal.
Nyugodtan vegyetek K-s bakot, ami nálad nő fel és illeszkedik be a csapatba ráadásul jobb is lesz. Nézd meg az anyját, ha tetszik vedd meg a fiát.
3 napra elutaztunk a családdal, és a drága "nagyvárosiszőkenő" húgom jött el budapesti paneljéből vigyázni az állataimra.
így sikerült neki. :) de mindenki jól van és nem volt depressziós egy sem...csak pár nyulat sikerült a ketrecéből kiengednie, amik azóta a szomszédnál laknak. :)
Nem tudom, mit értesz pontosan minőség alatt. Adott egy szülői háttér, és egy küllemi bírálat. Anya elérte a 400 litert egy laktációban, apa "A"-a bak. Igen, akkor fióka bírálható.
Eléri a belépő szintet? Amennyiben igen, akkor kap K-t. A belépő szint , és max. között van némi különbség, és a szülői háttér is változó, így egy azon tenyészetből is vehetsz különböző tulajdonságokkal bíró bakokat. Egy szülőpár utódai is mind különbözni fognak, még az egypetéjű ikertestvérek utódai is. Meg kell nézni a választékot, és olyat vinni haza, ami a céljaidnak legmegfelelőbbnek tűnik. Aztán majd kiderül, hogy mit tud az a bak. Gondolod, hogy minden meghagyott gödölye, vagy bak azt produkálja nálam, amit én gondolok? Egyik se! Egyik ilyen, másik olyan, még a neműket se tudjuk befolyásolni. Meglepetés! Egy tiszta vérű A-s alpesi, mennyivel tűnik biztosabbnak, mint ha ugyanez akkor, amikor K-s volt még csak? A héten 70 db bak adatait nyaltam végig. Igen krém portéka, 3-400 E Ft/db, amiből nekem 7 tetszett, és 13 volt az, ami kisebb hibákkal ugyan, de megfelelt volna az elképzeléseimnek. Gyakorlatilag meg nem szánok ennyit egy bakra. Felejtve az árat, te meg tapsoltál volna, mind a 70-nek, mert köztenyésztésben mindegyik javító hatású lenne, mind tejre, mind küllemre. Nálam azonban van már egy szint, ami alá nem megyek. Ez esetben a lábak miatt maradt csak 10% meg a listából, míg te minden mást néztél volna, csak azt nem, hogy a nagyszülők bírálati pontjai között melyik utal a lábállásra. Ez egy olyan apróság, amire neked jelen helyzetben nem is kell nagyon foglalkoznod, míg nekem keresnem kell olyan vonalakat, amelyek garantáltan javítják némelyik kecském ezen gyengeséget, úgy hogy a tej mennyisége ne csökkenjen, és a tőgyforma se romoljon. Szerintem bőven megfelel számodra egy K-s, de neked kell megtalálnod azt, ami leginkább megfelel a jelenlegi állományodhoz, de jó ha már keresed a következő generációhoz illőt is. Meg kell tanulni olvasni a számokból. Nem régiben andreja linkelt be marha adatlapot. Nem ártana tanulmányozni. Nem létezik tökéletes bak (bika se), vannak olyan tulajdonságai amelyek kívánatosak, míg mások nem azok, és mindezeket egy létező anyaállományhoz kell szabni. Nem biztos, hogy igazad van, amikor lekritizálsz egy bakot, ami éppenséggel kevesebb tejet örökít, mint a mostani átlagod, de beltartalomra, tőgyformára, stb. kiválóan alakít. Mi a tenyésztési célod a saját állományodban? Találd meg a megfelelő bakot a terveidhez!
Persze , hogy nem.De ha nincs egy , olyan ismerősöd, aki tényleg a mínőség javát adhatja neked ( és azt is adja, mert nem ver át), abban az esetben , csak a papír alapján tudsz tájékozodni.Gondolom erre találták ki a törzskönyvet, hogy informális kapcsolaton túl is tudj tájékozodni , dönteni.
Ráadásul, ha csak a potencia számítana, akkor senki sem foglalkozna fajta nemesítéssel...:-).
Egy baknak attól még, hogy nincs papírja, lehet hogy veri minőségben a papíros bakot. Az csak egy papír baszki :-D Nem az A4-es rajzlap fog kimenni a legelőre megdugni a kecskéidet XD Ha felveszed a támogatást akkor van értelme a papírnak. Nekem nemsokára lesz egy 3. alpesi papíros bakom, majd előbb-utóbb a Fecótól. De ha nem lesz papírja, akkor nem lesz XD. Attól még majd feláll neki a pöcse :-D
Árutermelésre jó a K-s. Bizhatók a mínősítésben? Mert mintha , lenne egy rakás K-s, ami azért lett az, mert kell a tenyésztőnek, a bevétel, és az árútermelőknek ( elméletben) a papíros bak, és a szövetségnek pedig az életjel adás.
Bár lehet, hogy rosszul raktam össze az információkat.
Az A-snak magasabb lécet kell megugrania, ami talán biztosítékot jelenthet egy laikus számára a mínőségre.
De ha nem kapok A-st , mert ritka mint a fehér holló , és ha van is nem adják...;-)
Hát ez az! Nekem csak ronda, és ősszel ráadásként feronomtól bűzlő bakjaim vannak, akik még össze is pisálják magukat. Tavaly egyet, idén kettőt minősítettek, míg ebben az évben egy olyan lenne, amit a szívem szerint meghagynék. Jövőre ez lehetne A-s bak, de miért is őrizgessem hónapokon át, amikor már más valaki megkívánta, és amúgy is helyszűkében vagyok, és bakom is van bőven, spermáról nem is beszélve. Feltételezzük, hogy mindezek ellenére mégis csak meghagyom. Miért pont neked adjak el egy Gergátz prof szavaival élve, "nagyon finom anyagot", hisz te nem vagy regisztrált tenyésztő, az utódairól semmi visszajelzés nem érkezne. Nekem pedig szükségem van bizonyos információkra, hogy tudjam, helyes irányban haladok-e, vagy sem. Érdemes-e az X anyát, Y bakkal fedeztetni, stb. Attól tartok, te ebben nem tudnál partnerem lenni, ....bár meggyőzhető vagyok... :)
Ez sajtos nyirokcsomó gyulladás, nem tőgy. Elterjedés? Szentem mindenhol van, de letagadják. Legalábbis én jártam úgy, hogy először nem volt, 5 perc múlva meg volt. Szal akkor tudod meg, ha látod az egész állományt, és ha van klinikai tünet, amit látsz. Ezért mondtam a Fecót, mert ott tuti, hogy nincs. Nálam is van. Csak én vakcinázom őket....meg én nem tagadom le. Van azt kész. Próbálok ellene tenni. És amúgy sikerrel :-)
Ez bizonyára így van, bár .... tulajdonosváltás volt pár éve, a HF teheneket egyik napról a másikra elpasszolták, és dániából hoztak jersey teheneket... nem tizet-huszat... Nincs tőkeprobléma a cégnél....
100as telep javító hatású spermát használ (mi mást használnának?), nincs értelme üszőt eladni, hiszen az utódok jobbak a teheneknél. Valószínűleg a tehénállományból adnak el/selejteznek.
Kecsketenyészetnél is minimum gyanús, amikor gödölyét adnak el.
Nem értek hozzá, de én inkább a csirkékkel etetném fel.
(Ha nem penészes is, akkor is a savanykás szag szerintem enyhe erjedésre utalhat. Lehet, hogy szemesen megázott, és gyorsan megszárították.... de csak tipp.)
Eldöntheted, hogy ABC sorrend szerint (1), tájegység szerint, fajta szerint preferálod a tenyésztőket. :) Van időszaki kiadvány, ahol vannak termelési adatok, csak sajna 3 éve nem jelent meg olyan, ahol stimmeltek volna az ott leírtak a törzskönyvben rögzített adatokkal - legalább is az én esetemben nem...
Hogy melyik törzstenyészetet? Szövetség?? Röhej, ezt feletsd is el. Különben viszed be az állomnyba a coryne baktériumot. Vagy valami mást. Hegefecótól kérdezd meg, hogy hol lehet jó bakot venni.....hja! És ne 20-30 000 fton variálj a vásárláskor!
Következő év őszén kellene egy új bak.( persze csak akkor, ha nem bukom bele a kecsketartásba). Mo.-n mi alapján tudom eldönteni, hogy melyik törzstenyészetet favorizáljam?Van a szövetségnél nyilvántartás, ahol meg lehet nézni, hogy hol mi a helyzet?
Nálunk a családban mindenkinek voltak ökrei, a TSZ-esítésnél elvették őket. Pardon, beadták önként a közösbe.
Nagyanyám testvérének 17 évesen saját ökörpárja volt 1938-ban az olyan volt mint ma egy menő traktora lett volna 17 éves srácnak.
Az ökrök hamarabb fáradnak mint a lovak, viszont gyengébbek is. Rövid ideig viszont sokkal nagyobbat tudnak húzni mint a lovak.:) De nagyon szerették az ökröket, mert semmi takarmányon elvoltak, és sokáig be lehetett fogni őket. Például, harminc kilométerre a vásárba nem lóval mentek, pedig volt lovuk is nagyapáméknak. Oda-vissza hatvan kilométer.... Ha dolog volt velük sötéttől sötétedésig be voltak fogva. Azt a lovak nem bírták.
Erősen gondolkodtam magyartarkában, sőt, lett volna lehetőségem jó áron blonde d'aquitaineXmagyartarka borjút venni. Aztán úgy döntöttem jó lesz a jersey, ha nagyot kell húzni ott a traktor. Ja és háromhetesen 12 000 Ft per darabos ár is számított.... A szomszéd településen van egy tehenészet csupa jerseyvel, szóval hatvan darab napos borjúból tudtam választani.
Mivel van négy hektárnyi területem ami traktorral járhatatlan a következő projekt két-három üsző lesz blonde vagy limusine azokat is simán be fogom fogni, később ha GYES-sen lesznek akkor kisegítenek a jersey ökrök.
"K"-s papír ugyanannyira hiteles, mint az "A"-s. Az azonban nem mindegy, hogy A-s szülők gyermekét vetted-e meg, vagy valami eRegy, mix kapott K-t. Próbáltam ecsetelni, hogy elég nagy a "genetikai" szórás K-ban. Nem kellene ennek így lennie, de nem mindenki szelektál, és amit csak lehet "lepapíroztat". Természetesen vannak, akik "azért nem annyira jó tenyésztők", hogy 28 bakból 28-at le tudnak papíroztatni. Úgy gondolom, hogy akik számára a szelektálás a tenyésztés velejárója, ott azért a minőség meg fog mutatkozni. Nem elhanyagolható tényező az anya állomány se, amikhez a vőlegényt vszed, a "legjobb bak" se varázsló, és a kiszolgáláson is sok múlik. Megnézném azért még egyszer azt a papírt, hogy minden felmenő "A"-s volt-e ...
Tegnap beszélgettem egy bácsival, ő még tehénnel ( nem ökörrel) is szántott. Ahogy mesélte az állatok eléggé elfáradtak ebben a munkába, de bírták...
Egy másik ember szintén helybeli, két ökrével az erdőre járt fát kihúzni ( döntés után), ő is dícsérte az ökrök teljesítményét ( ezek piros tarkák voltak).
Ezt sosem fogod megtudni: a K-s bakot nem tenyésztők használják, ergo semmilyen paraméterét nem fogják mérni hitelesen: nincs mit összevetni az A-s bakokkal. Ettől még bármilyen lehet, de többnyire azért adtak túl rajta, mert az A-ra még a belépőt se tudta megváltani.
Igazából hobbiállatok, de elég sokat használom is őket. Henette kétszer, háromszor befogom, a héten egy barátomnak segítettem az erőben fát vágni, kétméteres csicsókában átszőve komlóval kellett fél kilométeren át bevinni a láncfűrészeket, benzint, lánckenőojat miegymást. Az MTZ-vel nem mertem volna nekiindulni, tuti leszaggatott volna lámpát, üzemanyagcsövet meg ki tudja mi mindent. A srácok simán bevonszolták a cuccot. :) Olyan jó kis utat törtek, hogy a traktorral utána be tudtunk menni a fáéert.
De a gyümölcsösbe műtrágyát, facsemetét is velük vittem a tavasszal. Autóval a sár miatt nem lehetett bemenni, a traktor után meg később nemgyőztemvolna tárcsázni hogy a keréknyomokat eltüntessem. Szóval ha nincsenek nagy távolságok a birtoktestek között, és szeret az ember állatokkal foglalkozni, egy kis tizen hektáros gazdaságban jól ki lehet használni őket. Fél évig enni se kapnak, csak amit legelnek. Szóval elég gazdaságosak is. :)
Sziasztok! Békés megyétől nem túl messze szarvalt kis bakot keresek, 3liter feletti anyától, lehet szánen, alpesi, núbiai, keverék is, lehetőleg olyan összegért, amit 3 kisfiam mellett is meg tudnék fizetni. Mondanám, hogy vinnék helyette 1 körbála csemege borsó szalmát, de az most elázott a 2napja tartó esőben..Minden lehetőséget meghallgatok. Köszönöm
- Némely bakot nem bírálják fél évesen, így nem kap soha K-t, csak évesen A-t.
- Másokat 4-6 hónaposan a minősítenek, K-s papírt kapnak, de nem rendelkeznek olyan paraméterekkel, hogy évesen is minősíthetőek legyenek, vagy ott megbuknak, így maradnak K-sok.
- Éves minősítésen átesett, és a kritériumoknak megfelelt bakot apaállattá avanzsálnak, ő A törzskönyvbe kerül. Tiszta vérben tenyésztett, minősített felnőtt állatról van szó. Na már most, aki meghagy egy bakot, hogy egy év után kaphasson "A"t, az jól meggondolja, hogy melyik éri meg a többlet nyűglődést, és ebből hogyan tud jól kijönni anyagilag. 100 000 körül adnak K-s bakot, és 150 000-től kapható "A".
ITT van le írva , hogy kell "Döglött állatokból, meg vágóhídi hulladákból némi gabonaféle és lucerna liszt hozzáadásával tápot készíten..." Pontosítanék, nem egészen ez van leírva, hanem a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól van szó
Ha október 10 környékén szeretném beengedni a bakot, (alpesi elsőéves fejősök, március közepi laktáció kezdés esetén) mikor kell elapasztani a fejősöket?
Amikor vettem a két Jersey borjat ketten háromhetesen voltak hatvankét kilósak.... Ma azért már szakértő szeme szerint / mérve nem voltak / 300 kiló darabja. :)
Ne csináld, milyen hazafi vagy te? Magyar bográcsba, magyar marhát! Nem mintha nem lennék megelégedve az ír angus husival, de feltámadt bennem a magyar lélek, meg kell értened. Egyébként milyen fajta is a kis hapsi? Remélem többségében magyar vér folyik benne, ...pedig nem is a vérére áhítozom :)
"Affene a gusztusát!" - ahogy Matula bácsi mondotta vót.
Egyébként az a gyanum, hogy aki ma itthon pénzt áldoz egy ilyenre, az nem eszi meg, hanem megpróbálja szép nagyra felnevelni, hogy jó pénzért adhassa le.
Namármost a modern világban egy ökör is elég a csillagválasztáshoz. A " Vekker" ha jól tanul ökör lehet belőle. ( Előtte persze Lyukó program ) Kecskeb farigcsál egy szekeret, megrakja az amúgy is pocsékba menő ( túláradó kecskeimádata révén :) szénával...és az egy ökrös szekérrel beszállunk- referenciaként- a jól jövedelmező falusi turizmus világába. ( Már csak az Erzsike hiányzik hozzá !:)
Kecskeb még abba is beleeggyezne, hogy ilyen titkos állása legyen a bocinak, csak ne akarjuk megenni.És ez abszolút érthető is.Jó, visszavonom, nem lehet belőle tenyészbiks...
Zugbikát is inkább húsmarhásoknál láttam, fríz zugbikát esetleg fríz tehéntelepen. (dugdosták is mindenfelé, ha jött valami hatóság... :) A hatóság embere járta végig az istállókat, a bikát ezzel párhuzamosan terelték egyik helyről a másikba, hogy véletlenül se találkozzanak :)
De,mindíg szerencsések vagytok, mert lám túl vagytok egy szerencsés ellsen egy egészséges bikaborjúval gyarapodtatok.Lehet,hogy valahová pont kell tenyészbikának...nem kell rögtön a legrosszabb forgatókönyvre gondolni....
Kedves Kecskebűvölő ! ( kitüntetéskor ki kell írni a teljes nevet az etikett szerint !:)
A brigád háromszoros hurrával fogadta a jó hírt ! és Aug.20 alkalmából a kiváló tenyésztő címet adományozza. Lacika javaslata, hogy "Vekker" legyen a boci neve a homlokán látható homokóra rajzolat alapján.
Moha and Páfránykának kézcsókunk, Neked férfias üdvözletünk !
( Elismerésünk a tehén mamának és gratuláció a műbikának is !:) + Tűzijáték !
Csetének /az egyik ökröm / az egyik füléből meg egy az egyben kiszakadt tedig a szarvasmarha füle jó vastag meg marha erős... Hogy hogy csinálta nem tudom.
Meg van a krotália ..... a dokink marhában nem ismer tréfát, a harmadnapos borjúnak is már a fülében van.
Az anyuka sajnos a maga néhány mázsájával viszont pont úgy vakarja meg a fülét, mint a kecskék ... a hátsó patájával.... és úgy eltüntette az eredeti krotáliát a az alomban, hogy meg sem találtuk.
Úgyhogy a dokink egyetértésével a pótlást a fiókban őrizgetjük.
Módosítom a hirdetésemet: eladnám két anyának való gyapjasomat! Én konkrétan nem tudom milyen fajtájúak, de rámondás alapján írtam az előző tippeket. Az ár fakultatív, én szeretnék érte 30000 azaz harmincezer magyar forintot, de gabonára is cserélném,csak vigye el őket valaki!
Remélem így már jobb.
Ui.: na gondoltam én is nevezek az aranymálna díjra....nem jött össze...majd legközelebb!!!!!
Ha a lacaune legalább közepesen tud főzni, akkor megérhet ennyit, ráadásul még fiatal is. A másik viszont ha tényleg ostoba, akkor tutira nem: miről tudnál vele beszélgetni utána?
Nálunk a melóhelyen dolgozott egy nagydarab csaj a Margitka. Férfias hangja is volt, így mindenki csak Matyinak hívta, bár volt rajta fognivaló de itthon, nemigen volt foganatja. A brigád azonban kedvelte, Ő is vonzódott hozzánk néha még fizetett egy-egy kört is.
Történt, hogy vállalati kirándulásra mentünk egy külföldi országba. Matyi akkor is a mi társaságunkban tartózkodott. Éppen ettük a piláfot, mikor két helyi lakos odajött és élénken gesztikulálva mutogattak Matyira. Mint később kiderült 10 kecskét igértek érte. A brigádnak marhára tetszett a dolog és pukkadozva a nevetéstől, kiszámoltuk, hogy 2-2 kecske jut fejenként.
Matyi azonban közel sem volt ilyen vidám, sőt riadtan mondá :
- Nem ám kib@....k velem!
A magyaros szóra aztán fellángolt bennünk a nemzeti öntudat és bekeményítettünk, szúrós szemmel mondva- szó sem lehet róla !...pedig azok még egy tevét is ráigértek a 10 kecskére...
Az élet tele van meglepetésekkel. ( mint kecsó bogánccsal !:)
:)) kérlek szépen...a reklám iratlan szabályai szerint : együtt 100ezer Ft. Ha tényleg meg akarsz szabadulni tőlük. Képzeld, ha elviszik az okosat és ott marad az egy szem buta.
Fél zsacskónyi elég, több helyről vegyél fel bogyókat.Az előző kérdésedre nem tudom pontosan a választ,hülyeséget meg nem írnék.Ha kezedben az eredmény, fogod tudni, hogy mit kell rá adni.
bocsánat, hogy nem kecske, de megszabadulnék/eladnám a két birkámat. 1,5 éves anyának való juhok, még nem ellettek, mert nincs kosom. Az egyik merinói, a másik lancaune fajta. A merinói ostoba, a másik szépen jön pórázon.
Az eladás oka: a kecskék terrorizálják őket, a disznóm meg kifejezetten utálja a két gyapjast.
Veszprém megye, Sóly. binker@invitel.hu vagy 0630 9613840
Értem és köszi a segítséget.Pest egy kicsit messze van,megnézem majd hogy Tolna megyében van e ilyen.A boncolást csak azért írtam mert tüdőféregre gyanakszom,bár arra is le lettek oltva.Gondoltam akkor látunk valamit a tüdőben.Amúgy egy tüdőféreg elleni injektció mennyi idő után hat?Meg olvastam olyant is hogy nem csak egy féle tüdőféreg van,mivan ha az oltás csak az egyik ellen hat?
Magyarországon 2 helyről lehet kecske spermához jutni. Az egyik Móvár (Sámson, 2, Enrico, és Enrico fia ) a másik a Sersia, aminek a linkjét az imént megadtam. Mindkét esetben segítek az érdeklődőknek tanácsban, lebonyolításban. Jelenleg 4-en vagyunk, akik több éve csináljuk már, születtek is utódok nálunk. Ebben az évben is szándékozunk termékenyíteni mélyhűtött spermával mindnyájan.
Postán nem tudom lehet - e,de biztosan van a közeledben állategészségügyi labor, vagy intézet,ahol ezt a vizsgálatot elvégzik.De hívd fel őket telefonon, biztosan segítenek.
Marháknál se állatorvos csinálja, és nem létezik kecske inszeminátor se, akire rátudnád bízni. Csináld magad! DIY AI! ( D(o) I(t) Y(ourself) A(rtificial) I(nsemination)) Hivatalosan ehet vásárolni mélyhűtött alpesi és szánen spermát, de a berakásról neked kell gondoskodnod. Amennyiben van a közeledben marha telep, akkor ott próbálj értekezni az inszeminátorral.
Szállítás, tárolás mínusz 196C fokon történik, így szükségeltetik folyékony nitrogén tárolására alkalmas edény (Dewar), egy speculum (némi fény nem árt) , és egy un. pisztoly.
Aktuális katalógus itt találod (1), itt meg további adatokat, termelési eredményeket azokról, amelyeket mi használunk (2). Több, mint egy évtizede használunk francia alpesi szaporító anyagot, és nagyon meg vagyunk elégedve mind a sperma minőségével (66-77%-os termékenyítési eredmény) , mint az utódok teljesítményével. Az első akciót nálam is az inszeminátor ejtette meg, de a következőket már mi csináltuk, majd 10 év után elvégeztünk egy tanfolyamot, hogy papírunk is legyen arról, amit csinálunk.
Maga a szaporító anyag nem drága (mármint a kezdő kategória ára, lásd FLOWER, már itt is álom tejmennyiségről beszélünk) , de azért macerás a történet, ha másra szorulsz. Az mindenképpen előny, hogy akár minden anyát más "bakkal fedeztethetsz", így új vérvonalakat lehet kialakítani, nem viszel be az állományba fertőzést, mint egy élő bakkal (a legjobb szándék ellenére is) gyakorta megtörténik. Hozzá lehet jutni a világ legjobb bakjaihoz elérhető áron, és nem öklel :) Hátrány, hogy (egyszeri beruházásként) dewar edényt kell venni, vagy másokkal kooperálni, és a nitrogén se elérhető minden bokorban, de ahogy mi megoldottuk, úgy mások számára sem jelenthet akadályt ma. Remélem tudtam segíteni, de ha további kérdésed lenne, akkor azt email-ben meg tudod ejteni.
Állategészségügyi Intézet,Budapest, Tábornok u.2,06-1-460-6300,pár napon belül postán megkapod az eredményt, akkor kell fizetni 6900.-ft-ot.Állomány parazitológia vizsgálatot kérj.Az udvsrr///udvarról több helyről szedjél fel bogyót , és vidd be nékik zacskóba.
Mennyiért csinál az állatorvos boncolást?Gondoltam az egyik gidát feláldozom a többi javára
Egy bélsár-parazitológiai ÁLLOMÁNY-vizsgálat szerintem nem kerül annyiba (még a feláldozott kecske ára nélkül se), és lehet, hogy több okosság derül ki belőle. Már csak azért is, mert egy boncolás nem mindig áll meg a szikénél, nem egyszer annak is laborvizsgálat a folytatása.
Háát .A kecsók szabad lábon vannak,szénát is kapnak meg legelnek is,magyarul azt csinálnak és ott ahol akarnak.Kivéve este mert akkor be zárom őket.Az orrfolyás meg látványos trutyis ,nem az a megszokott enyhén fikás.A köhögés meg amolyan hurutos hosszadalmas.Fingom sincs hogy mi lehet.Mennyiért csinál az állatorvos boncolást?Gondoltam az egyik gidát feláldozom a többi javára hogy megtudjam hogy mi a szar ez a göthölés.
Állatorvos is tud ilyet, bár nem tudom, hol lehet friss spermát kapni, de ha kiszámolod a kiszállásokat, termékenyítést, akkor ugyanott vagy, mintha veszel egy bakot, utána el tudod adni.
:)) A brigádot nagyon megfogta a baráti miliő, viszonzásul egy lírai Csokonai költemény.
"... A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák !
Tarka képzetek !
Kedv! Reménység ! Lillák !
Isten véletek !"
Holnap gályázni megyek !
Arankának is tetszett- mármint a vers- és azt mondta legközelebb esetleg egy jó barátfüle recept is jöhetne, kezdheted stílszerűen...(...végy egy kecskét stb....:)
Miert nehez a fedezes?Tavaj 7 honaposan uzte fel az itthoni kecskeimet!Amugy azert adom el mert csaladi tragedia tortent es nagyon kell a penz de 90000ft rol keztem arulni!
Lassan itt a párzási időszak, és akiknél pároztattuk volna a kecskéinket eladják az állományukat. A közelben nem találtam másik bakkecskét és úgy néz ki vennünk kell egy bakot. De nem nagyon szeretnénk bakkecskét tartani. A kérdésem az lenne, hogy állatorvossal lehet-e megtermékenyíteni, mint pl a disznónál? Van valakinek ezzel kapcsolatban tapasztalata?
:))...a lap aljára kézzel oda van írva : ha tetszett, oszd meg a barátaiddal ! Ezek szerint, ugye mi jó barátok vagyunk? Így feltétlen el kell olvasnia a brigádnak... ( de még Arankának is !:)
Nekem az ilyen köhögések midíg koratavasszal vannak amikor szárított rétiszénát esznek főként zárt térben.Ilyenkor (nyáron)vagy van terület amire ráengedem őket,vagy napi 2x kaszálás nekik. Viszont nem köhögnek,max ha pórázon vezetem őket egy adott területre,na de ez más tészta ilyenkor a húzásból adódóan köhögnek látványosan hogy nekik, jujj ez milyen rossz..És én meg szemétláda módon nem engedem hogy lezabáljanak közben vagy 5 gyümölcsfát!Plusz még mazohisták is..
Egyébként az orrfolyás mennyire lárványos?Nedves vagy csak a többihez képest nedvesebb,esetleg csöppen is? Zárt tartásban vannak esetleg valami toxinos széna?Csak azért kérdezem mert nálam a kecsóknál folyamat más épp az aktuális kecsó 'orrnedvességtartalma' :) de az egyiknél kicsit mindíg jobban izzad.Amit én még egy egyedi, még egészséges nedünek tartok,nincs is vele baj csak néha úgy érzem határon van (már ha van határ) de folyásról nem beszélhetek.Jelenleg kint vannak egy 2000 nm legelőn és tök megszünt!Bocsi remélem sikerült elég bonyolultnak lennem egy ilyen hosszú hét után..
Tanácstalan vagyok.A múltkor volt egy kecském ami köhögött és folyt a taknya,láza is volt,feküdt nem evett.A doki leoltotta de tutit nem tudott mondani csak találgatott,azt mondta hogy lehet hogy sima tüdőgyulladás.Antibiotikum,láz csillapító,tüdőféregre meg nemtudom már mi volt még.A kecske viszonylag helyre jött,jön megy eszik de még mindíg köhög és a többi is kezdi a köhögést meg az orrfolyást.A neten is néztem hogy mi lehet ez de nem tudom.Anyagilag meg már nem győzöm ezt a sok fölös oltogatást.Volt már ilyen valakinél?
Arra is gondolj, hogy az első (májusi kaszálás ) bizonytalan, inkább maradjon 1-2 bála a következőig. Én 3 hetente bontok bálát a 8 kecskémnek. Legelni alig tudnak, ez is számít.
Csak információként: "A lynognatus tetűfajba tartozó egyik tetűváltozat elveszítette az egyedspecifikusságát, alapból kutyán él. A tetű ingerli az idegvégződéseket, az egyik legjellemzőbb tünete: hullámzó ödémás reakció az állkapocs alatt, lábvégeken, fülön" (Lovenyák Katalin)
Vérszegénységet okozhat-e a coryne azzal, hogy szétszedi a vörösvérsejteket, így a nyálkahártyák fakósága mellé tünetként áll alatti ödéma is társul?
Ennél a formánál ügyelni kell arra, hogy a rés ne legyen szélesebb 9 cm-nél, és a lyuk alacsonyabban, mint 38 cm, különben a születendő kis gidák kapunként használják majd pár héten keresztül
Egy kérdéssel fordulok hozzátok, tapasztalt-e már valaki ilyesmit, ha igen, mi volt ez?
6 hónapos gidáim közül, néhányan pár napja szédelegnek, csukott szemmel, aluszékonyak, imbolyogva tipegnek. Eddig soha nem volt ilyen, nem tudom hogy ez most a hosszas meleg hőségtől van nekik, vagy ez valami betegség? Tiszta víz van előttük, nyalósó is, száraz szénát esznek. Nem az összes gida produkálja a tüneteket és ma reggelre kettőnek bedagadt az áll tájéka. A dokit nem tudom elérni, így gondoltam szerencsét próbálok itt.
Ballagás ! Ballag már a vén- kecsós- diák, tovább, tovább...( Andreja meg majd elérzékenyülve fogadja a virágcsokrokat, nagybálaszerűen... !:) Ritka pillanat, még az MTZ-50-es is fel lesz virágozva !
Dícséret az alegység előtt ! ( Most már nyugovóra térhetünk !:)
Nem tudom, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb itatási módszer. A mieink műanyag vödörből isznak, de olyan helyen, ahol nem kell számolni a téli fagyokkal szóba jöhet az önitató is.
Pl. Kiállításon (1) (2) , ami ugye a te esetedben nem áll fenn, de ha módodban áll olyan zárt helységet kialakítani, ahol nem süllyed fagypont alá a hőmérséklet, akkor innen meríthetsz ötletet (3) (4) . Az etetőkkel is ez a helyzet, próbáltam azokat az eszközöket bemutatni, amelyeket én magam jónak találtam, de itt is a gazdának kell döntést hoznia, mert hiába tetszik az egyik lehetőség, ha neked szarvalt kecskéid is vannak, és azok számára alkalmatlan az etető. Vedd úgy, mint alapokat, amelyeket tovább lehet fejleszteni ihleted és tetszésed szerint.
Igen, pontosan így van :)))) de majd remélem tavaszra ellésre kialakul majd :D
Feco jelenleg tőled merítek ihletet az etetővel kapcsolatban. Valami jó tanács esetleg? Melyik változat szerinted a legjobb? Pontosan milyen szögben érdemes elhelyezni és az olnak melyik oldalára vagy középre esetleg ? Itatót milyet ajánlasz mert a vödörben ivás közben oldalt tartják a fejüket. Valami önitató ötlet esetleg?
Sziasztok!Tolna megyei vagyok és eladó fejőállást keresek itt megyén belül!ha valamelyikőtök tud segíteni ebben azt megköszönném!Vagy ötletet saját készítéshez!Köszi szépen előre is!
Érdekes az én kecskéim is nagyon keveset isznak. Sokszor úgy érzem, hogy nem is fogy a vödörből. Egy ideje, egy két literes tálat befogtam teszek bele egy teás kanál sót és két liter vizet és ezt odatartom nekik és így sec-perc még ki is nyalják, ezt háromszor megteszem, így tudom, hogy ketten 6 litert ebbe a melegbe megittak, persze a vödörbe ott áll nekik-ha több lenne az igényük-
Igen elég hihetetlen :) na de most már elég jól kezdtek inni is meg enni is, kaptak az orvostól egy vitamin kurát C+ mltivitamin.Ezt folytatom 1 napig de már az első kezelés eredményes volt, a vacsora szépen lassan elfogyott nem mint máskor, és a víz is csak úgy elpárolgott szerencsére... kb 5 liter ment el ma. De a tejecskét még mindíg sajnálják leadni..
A két lábra állást sokszor gyakorolja, mert az anyja hagyja, és még megy is vele. Ha kiszökik, én is két lábon vezetem be mióta nagyobb. Egyébként a hengeres testrész térfogatát ki tudom számolni, már csak az élő hús fajsúlya kell,jaj ez butaság mert más a csont, más a zsír...
Sajna a mi utcánkba, csak kutyája, meg macskája van a lakóknak, Utánam még valaki hozott egy kecskét, de már megvált tőle. Voltam én árpát venni egy 3. településen, ott minden állat volt és mázsa is, de hát olyan messze mégse vinném,. Ráadásul olyan szegény, hogy a nyakán ha egy ér elszorul elájul, még pórázt se merek rátenni, már volt ilyen kecském. Még addig kitalálok valamit
:) Kérlek szépen... a kecsót ( Kangától tanultam :) sok mindenre meglehet tanítani, így a két lábon állásra is. A kedvenc csemegéjét, olyan magasra tartod, hogy csak két lábon állva érje el. Pár alkalom után mindezt egy deszkára állva kell, hogy megtegye. Utána már gyerekjáték lesz, hogy ugyanezt a szobamérlegre állva. ( Ha olyan mérleged van még a kecsó vércukor értékét is kimutatja. )
R.Emese módszere is jó de a szétszedés után, már nehéz összerakni. Jó mérlegelést és a mutatványt, akár a falunapon is bemutathatod. ( Ronnja is ott kelt ámulatot a kettesfogatával !:)
ha egyben nem megy, akkor csavarozd szét, és utána add össze az alkatrészei súlyát. :)
nincs a környéketeken senki, akinek van mázsálya? én 2 utcával arrébb, a takarmányosomhoz szoktam őket vinni, és közben hallgatom a dÍÍÍcséreteket, hogy milyen szépek, milyen jólneveltek. :)
Fannika kecskémet szeretném decemberbe bepároztatni, márciusi születésű. Azt tudom, hogy 35-40 kilósnak kellene lenni, de nincs nagy mérlegünk, huszonkilósig, még a taposó mérlegen megfogva lemértük, de ez már nem fog menni. Tudtok valami módszert -a viszonylag pontos- kecskesúly saccolásra?
Tekintettel, hogy kijárunk mi adunk albendazolt és dectomaxot is. Miután májmétely biztosan van, galandféreg, bendőféreg, tüdőféreg szintén van, orbagócs sajna szintén van, a kullancs és juhcsimbe, tavasszal szőrtetű is előfordul. Tulajdonképpen azért féreghajtóból nincs nagy választék 2 vagy három hatóanyagcsoportot használunk. De, az extrém férgesség szerintem arra utal, hogy valami miatt az ellenállóképessége a jószágnak lecsökkent. Most nálunk a felnőttek "nem férgesek" (tulajdonképp szerintem mindig azok) , de a bárányoknak kell adnom mert láthatóan ürítik a férget.
"Nem lehet kapni sehol sem kecske tápot kedves feco" - Nem értem miért mondod, hogy nem lehet kapni, mikor mondtam, hogy még osztrákot is tudok neked szerezni? Írj egy mail-t, és holnap küldöm a kontaktot. Ma beszéltem magyar kecskésekkel, akik tonnaszám etetnek ebből. Több mint 20 éve van kecskéjük, pár féle tápot már kipróbáltak ez idő alatt, de a végén ennél kötöttek ki. (Nem a gazdáknak ízlett, hanem a kecskéiknek :)
"A 2015 gidám képes lesz befedezni a fejőket?" - ha potens, akkor képes :) 2-3 anyát elintéz egy idei bak, bár nem tudni, hogy mekkora is a bakocska.
Ében korom fekete unokája nem egészen 5 hónaposan 38Kg, míg egy másik gödölye 20 körül van. Némi különbség látszódik kecske és kecske között. Neked kell elbírálni, hogy tenyészérett-e , vagy csak ivarérett.
2 liter viz fogyott el. A négy kecske csak ennyit bírt meginni.A jó hír viszont az hogy szeretika szöllő levelet, ezz az egy dolog amit normálisan megesznek,sem a lambex sem a nyuszi tápot nem szeretik eddig nálam csak szöllőlevéllel táplálkoztak a gida az mindent megeszik válogatás nélkül, a nagyok viszont semmi egyebet. Nem lehet kapni sehol sem kecske tápot kedves feco. Szerintem én magam fogok összeállítani egy keveréket vitaminokból.Ja és egy kérdés: A 2015 gidám képes lesz befedezni a fejőket? rendszeresen parfümözi magát, de a lányoknak még ez nem nagyon tetszik.
Nekem egy bajom van vele ..... mint általában a vízbe keverhető szerekkel, hogy sűrűbben cserélek vizet, mintsem, hogy elfogyna az egész vödörrel ... így aztán egy csomó pocsékba megy.
Hidd el, hogy vannak jónéhányan, akiknek fogalmuk sincs még arról sem, hogy milyen féregtelenítőt használnak. Nemrég voltam egy régi kecskésnél, akitől kérdeztem mit használ. Azt mondja nem tudja, de rögtön megnézi mit írtak a tasakra. Na, a kis papírtasakokon annyi állt, hogy ,,Féreghajtó 40 kg,, Sok ilyen kis tasak volt, minden kecsónak testtömeg szerint mérték ki a patikában a szert. :)) Amit pedig nekem az állatorvos mondott és itt nagy megdöbbenést okozott, azt most nem akarom megismételni.
Nem fáj.... inkább csak csíp... (az állatorvosom személyesen tapasztalta párszor)
:-)))))))))))
A súlyos féregfertőzés esetén a féreghajtó az életmentő műtét.
Biztosan igazad van, de gondolom abban egyetértesz, hogy ha már kánikulában kell féreghajtani, akkor legalább tuttira menjen, vagyis célirányos legyen és nem az első patikában kapható féreghajtóval esek neki.
Hiszen ugye egy legyengült, frissen vásárolt, stresszelt állományról beszélünk.
Van egy jó hírem! A kis barna bakom akklimatizálódott. Már nem szenvedi a hőséget, vidáman legel egész nap a tűző napon. Nem zavartatja magát a melegtől és szenvedni sem látom úgy, mint ahogy néhány hete láttam.
Igazad van, de azt gondolom, hogy a nagyon rossz, esetleg káros tanácsok esetén mindig van valaki aki szóvá teszi , hogy "ejnye, ez már nagy marhaság!!"
Az ivermectin tényleg ki tudja ütni őket, és érdekes mert volt, hogy fiatal jószág volt tőle rosszul. Én nem is használom, ráadásul piszokul fájhat a beadása a kecskék reakciója alapján, még némelyik birka is ugrál tőle ami pedig a juhok türelmét ismerve nagy szó. De azért nem jellemző a tartós rosszullét, a többség bírja, gondolom van némi egyedi érzékenység. A dectomaxot sokkal jobban viselik. A fenbendazol, albendazoltól nekem nem volt gondom.
A súlyos féregfertőzés esetén a féreghajtó az életmentő műtét.
Azért ez meglepő, hogy hullanak a melegtől. Mi ma is sétáltunk vagy 10 km-t:( Volt egy nagy zabtarló amire jártunk. Tegnap betárcsázták, a hülye juhok pedig végigrohantak rajta. A kecskéknek persze jó lett volna az erdő széle is, de a birkáknak futni kellett:(((
Lehet, hogy a te féle "mindenki a maga szintjén és a maga tudásával és tapasztalatával képes csak választ adni" hozzáállásod bőségesen elégséges ahhoz, hogy érdemes legyen elolvasni minden sorodat, míg másokét csak erős fenntartással?
"előfordulhatnak olyan megoldások, amelyek csodák-csodája, adott esetben működnek" - Igen, előfordulhatnak, ezért jó a fórum, de berzenkedem a "kecskék téli öltöztetése" című írásoktól, mert saját tapasztalatból nem jó következtetést vont le az író, és tanácsa nem csupán haszontalan, hanem káros is.
"Igen állatorvos tanácsára. Sántit az utolsó sorom?? miért is?" Csodálom az olyan embereket, akik ránézésre is meg tudják mondani, hogy milyen élősködök laknak az állatban, és milyen fokú fertőzöttséggel állnak szemben. Lutri. Lehet, hogy igaza volt, lehet, hogy nem...
Ha gond van a részletes zavaros írásommal - nincs gond
Nem mindenféle gondolatot, hanem véleményt írtam, amivel arra akartam utalni, hogy különböző gyakorlati tapasztalat lehet még ugyanabban a témában is, sőt még a tudományosan megalapozott és leírt kezelések ellenére, (vagy mellett is) előfordulhatnak olyan megoldások, amelyek csodák-csodája, adott esetben működnek.
Szerintem a felelősség soha nem azé, aki saját tapasztalatai alapján leír valamit, (ami esetleg nála működött is) hanem - jelen esetben- mindig az állat gazdájáé.
Ettől függetlenül, egyetértek a "felelősségteljes válaszok adásában", de azt gondolom, hogy szándékosan rossz választ senki sem ad itt, viszont mindenki a maga szintjén és a maga tudásával és tapasztalatával képes csak választ adni.
Ha a fórum nem így működne, akkor kb. hármótokra maradna minden válasz megadása.... (mondjuk andreja, hegefecó, khirke trió )
Továbbra is az az álláspontom, amit az előző megjegyzésedben te is írtál. Nincs olyan szer, ami az összes gombást fertőzésre válasz lehetne. Tehát marad a labor, de még így is marad 100 féle gombás nyavalya, amire a tudomány ma még nem tud tutira biztos megoldást ajánlani, így kénytelen az ember a dokival közösen kísérletezni. Mind a gombák, mind az élősködők gyengítik az állat immunrendszerét, így egy alkalmatlan időben történő kezelés nem hogy segítene, hanem kárt okoz inkább. Vannak olyan szituk, amikor nem lehet, vagy nem érdemes már várni, de mérlegelés nélküli, egyfajta automatikus féreg/gombairtással nem jutunk sokra. Tarlósömörrel egyed szinten nem is érdemes foglalkozni, az egész állományt kellene kezelni ahhoz, hogy végleg eltűnjön, illetve a kezelés költsége miatt is érdemes megfontolni, hogy mit kezdünk a már felbontott szerrel. Ahol tejelő kecskék vannak, ott érdemes kalkulálni, hogy mely időpont az, amikor a kieső tej miatti anyagi veszteség a legkevesebb, illetve mely szerek okozhatnak vetélést, stb, stb, stb. Igen nagy botorság lenne, ha a körülmények ismerete, vagy figyelembe vétele nélkül ajánlgatnánk itt a fórumon a féregtelenítést. A legtöbb kérdezőnek fogalma sincs, hogyan is csinálja, és képes lenne ebben a hőségben butaságot csinálni, csak azért, mert valaki ezt ajánlotta éppen. Bölcs Salamon mondá vala: "Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett" És ideje van a megfelelő kezeléseknek is...
Orvos volt kint látta őket!!!!elég jól levannak fogyva :( ,napokban írtam is ide van egy anyakecske gidájával amivel nem sttim valami,"" ide került másnap látszott hogy szomorú nem iszik nem eszik"" osvos szerint,be evett vagy fertőzés.(nem nálam evett be!)
Olcsón adja mert kell a pénz,hát én el is hittem :/
Most egy hete lábadozik...most jön tőle amit a volt helyén evett.
Nálam sót vízet szénát kap.
Ha gond van a részletes zavaros írásommal,akkor bocsánatot kérek kedves kecskések!!!Jó szándékkal szeretnék itt lenni és kecskéimet meg menteni tapasztalataitokkal.
Józan emberek életmentő műtétek kivételével mérlegelik a beavatkozások szükségességét, és optimális körülményekre várnak, vagy teremtenek. Az állatot amúgy is gyötri most a hőség (több helyen hullanak el kecskék is) , jobban mint bármelyik élősködő, így plusz sokk hatásként féregűzővel kezelni őket nem tanácsos ebben az időpontban. Úgy korrekt a gondolatmenet, ahogy leírtad, de az utolsó sor sántít. Szerintem nem arra való a fórum, hogy minden féle gondolatot itt osszunk meg, és az olvasó találja ki, hogy melyik az igaz, melyik nem. Aki időt szán rá és ír, az próbáljon felelősségteljesen írni, ezzel is segíteni "a mai ismereteink szerinti tisztán látást". 1-2 hét és lehűsül az idő...
Saját kútfőből, vagy állatorvos tanácsára? kell egyáltalán? széklet minta állatdoki mikroszkóp alatt megkuksizza, és javasol. olcsóbb, mint hetente féreghajtani egy hatástalan szerrel.
Az aspergillus ritka háziállatoknál, inkább emberi körökben szeret lenni. nem is mindíg vannak látható jelei, mert a belső szerveket szívesebben támadja meg. ritka a bőrrétegen.
mint alább is írtam, kb 200 féle közt lehet válogatni.
Az én aspergillus-om cserépben csodálatos volt, csak egy fajta itraconasal...vagy voriconasal nevü táppal meglocsoltam és kipusztult. :)
nem rég nekem is volt egy gombás betegséggel dolgom, így a labort tudnám ajánlani: bőrkaparékot viszel/küldesz és egy hét múlva küldik az eredményt, hogy milyen gombával van dolgod.
EZ FONTOS SZEMPONT
Dokimat idézem: " Kb 200 féle gombafaj van,plusz az alfajaik, a canesten kiírt kb 20-30 félét, a nizoral másik 20-30 félét, egy harmadik fajta megint 20-30 félét, de még mindíg van vagy 100 féle, amit ezek egyike sem.
Sok sikert.
ja, a laborban szerintem azt is meg tudják mondani, hogy van e külső élősködő rajta, mert ha szabadszemmel nem is látszik, akkor is vannak jelei.
A tanácsokban az a legjobb, hogy nem kell őket megfogadni!
Ezen elv alapján, szívesen kérek és szívesen adok is.
:-)))
Nem, nem rohantam el a patikába, hogy 5.000 Ft-ért azonnal lekenhessen az Öreglány hátát, de ötletedet, (tanácsodat)megjegyeztem, mint egy opciót a sok közül.
Köszönet érte!
Egyelőre várakozó és megfigyelő állásponton vagyok, mert reménykedem, hogy az Ikaresz által felvázolt opció (vagyis a teljes bundacsere) van folyamatban.
Csak kicsit rémísztő látvány, ahogy végrehajtja a műveletet.
Úgyhogy, köszönettel és az eredményről beszámolok .....
Vakaki tudja hogy miért nem tanácsos véreghajtózni a kecskéket?
Hétfőn állatpatikában kértem kaptam is 10g 100kg ra....rá két napra vissza mentem hogy kérek még ( 2 kecskének nem jutott)erre a kis hölgy ,hát hát ilyen meleg időben nem jó f.hajtózni várjam meg hogy 20-25 ° ra lehüljön a levegő,alig akart adni.(tegnap előtt is ilyen meleg volt).
Tényleg tele vannak féreggel, ezeket a kecskéket most a napokban vettem látszik is rajtuk el hanyagoltak a drágák.
Csak arra szerettem volna rámutatni, mint ahogy nem létezik olyan szer, amelyik minden élősködőt "visz", úgy nincs általános gombairtó sem. Amelyik meg tényleg tuti lehetne, azt nem biztos, hogy az állat túlélné.
A két példa éppen aktuális kérdés. Gondolod, hogy bármelyik esetében megoldás lenne a Imaverol? Pl. tarlósömör elég brutál fajtája a gombás megbetegedéseknek, méreg drága vakcinán kívül én nem tudok végleges megoldást rá, így tényleg érdekelne egy olcsóbb, de hatékony kezelési mód.
A szabadban szedett gombák esetében csak óvatosan azzal a borral! :)
"kapirgáld meg az Öreglány kopasz hátát és a kaparékot légyszi küld be a laborba. Ott meg fogják mondani, hogy gombás-e az állatod, ha igen, akkor útba fognak igazítani, hogy pontosan melyik hatóanyagú gombaölő szerre van szükséged" - az eredmény ASPERGILLUS, és a tudomány megállt itt ...
A csiperkét szerettem volna írni, de látom Andreja már kilőtte! :-)
Mivel a leírása fent van a neten, így feltételezem, hogy kötekszel! :-)
Kedves Kecskeb! Kérlek, kapirgáld meg az Öreglány kopasz hátát és a kaparékot légyszi küld be a laborba. Ott meg fogják mondani, hogy gombás-e az állatod, ha igen, akkor útba fognak igazítani, hogy pontosan melyik hatóanyagú gombaölő szerre van szükséged!
Mikor hozzám került ez a három gödölye, akkor ők se nagyon akartak enni egy darabig. Történt ez annak ellenére, hogy kaptam az előző gazditól egy vödör abrakot abból, amit addig nála ettek. Talán kellett 8-10 nap is, míg elkezdtek rendesen enni. Szerintem a helyváltozás megviselte őket, abból adódott ez az étvágytalanság.
Tk-s bak vásárlásakor mit kell kapnom az eladótól? Szállító,tk meg állatorvosi igazolás?
Qpec
Rendeltem ekodiárt amit linkeltél,és mindjárt elsőre qrvára elégedetlen vagyok ugyanis az egyik fél literes rendelés helyett kaptam egy 100ml-set miután kifizettem a fél literes árát! Mit tudok tenni?
Már az első szállításnál elment az étvágyuk. 6 éves anya, 5 éves és egy 3 éves na meg egy tavaszi bakk aki szemrebbenés nélkül mindent elfogad megkostól és jóizűen megeszi még a szöllő szárat is. Csak sajnos a lányok nem követik ezt a példát, naprol napra kevesebb tejet fejek tőlük, de ez nem is csoda hisz alig esznek, holnap megprobálom a bábolnás tápot remélem tetszeni fog nekük. Éééés igen az árpát kézből megeszik de csakis kézből, nem tudom mi lehet az oka... :) Kedves feco köszönöm a válaszaidat remélem még számithatok rád a késöbbiekben is.
Én is megijedtem egy hasonló esettől. A gerincvonalon és attól lefele tenyérnyi helyen kikopott a szőr, hámlott is a bőre, majd fényes gyönyörű új bundát növesztett rövid idő alatt.
Nem tudjátok véletlen melyik élősködő támad főleg a gerincvonalon? Mintha valamelyikről ezt olvastam volna és az egyik öreglánynak teljesen lejött a szőr azon a részen. Azt hittem csak vedlik a szerencsétlen, de ez valami élősködő lesz.
Ok, tehát te éjjel szállítottál, de mi történt az első szállításnál? Amikor megérkeztek Magyarországra, akkor még ettek, vagy csak nálad "ment el az étvágyuk" Mennyi idősek?
Szóval, a gerendát rágják, úgy tűnik egyébként jól vannak (doki szerint is), csak a kaját nem csócsálják? Bábolna Lambex tápja növendék bárányoknak alkalmas, de az osztrák tápok más összetételűek, szóval, ha tudsz is szerezni, csak óvatosan adagold. Lehet szerezni osztrák tápokat is, a Dunántúlon jók a tapasztalatok velük. Ausztria nagy részében a kecskéket igen jó minőségű szénával etetik, kapnak zabot, és árpát is, ellenben nem kapnak búzát, pillangósokat, (se lucernát, se vörös herét). (szénában előfordulhat némi pillangós) A zöld szállítólevélen (ha megkaptad a kecske-kupectől) van név, cím, és telefonszám. Tehát akár lehetőséged is volna arra, hogy közvetlenül érdeklődj az állatok gazdájánál, hogy mit ettek ZU HAUSE.
Köszönöm a válaszodat :) ez igy igaz talán egy kicsit elhamrkodtam a vásárlást bizonyos okok miatt. Szállítást pedig éjjel oldottam meg pontosan a hősokk elkerülés végett. Az első látogató az állatorvos volt és mindent rendben talált egészségügyileg is. Ha cementes zsákot épp nem, de gerendát az rágják ám rendesen :) érdekes módon a csibetáp szagára begerjedtek de nem mertem adni nekük belőle, így nyilvánvaló hogy mesterséges tápanyagot kaptak. A hereszénát is kostolgatják.Remélem következő irásomban még több fejleményt tudok írni.
Valahogy örülök is, hogy megkérdezted, mert mások számára is intő példa, de egyben szomorú is vagyok, hogy így jártak a kecskéid.
Ne haragudj a kioktatásért, de nem mehetek el szó nélkül amellett, hogyan halmoztál hibát hibára, mert ebből nem csak te, hanem a későbbi olvasók is okulhatnak. A válaszom tehát nekik is szól, nem csak neked. Már jó párszor leírtuk, hogyan készülhet fel a gazda új kecskék fogadására, kivel menjen el kecskét venni, mit jelent a takarmány váltás, és hogyan lehet elkerülni a csapdákat. Miután az igazi "kioktatásokat" nem vetted figyelembe, így nem véletlen, hogy bekövetkezett ez a krack. Ahhoz, hogy ténylegesen segíthessen bárki is, túl sok kérdést kellene megválaszolnod, pl. szállítás körülményei, stb. , amelyekre nem akarsz válaszolni, csak egyenes választ szeretnél kapni. Ez így nem müxik, sajna a kecskéid bánták.
" Nem ezek az első kecskék amiket veszek." - Nem ez a kérdés, hanem az, hogyan csinálod az adás-vételt, szállítást, fogadást.
"véleményem szerint kecske egye azt amire szüksége van válassza meg ő amit akar" - nincs teljesen igazad. Mind látod, a tieid éppen semmit se választanak, de ha választhatnának egy cementes zsák, és az általad felsoroltak között, akkor a zsákot ennék, pedig nem azt kellene. NEKED KELL TUDNOD, hogy MIRE VAN SZÜKSÉGÜK, és milyen körülményeket kell számukra biztosítani útközben, és a karanténban.
"nem értem volna el semmit ha tőle hozok takarmányt" - így már érthető, de az első leírásból ez még nem jött le, így a hihetetlenül kevés infó miatt, a legtöbben bele sem mentek a válaszadásba. Ha nem a kecskéket nézném, én sem válaszoltam volna a kérdésedre, mert első olvasásra felháborító volt az írásod.. Ki tudja honnan jöttek az állatok, milyen körülmények között, mennyi ideig szállították őket a két ország között. Ha a kecske-kupecnél sem ettek már, akkor miért vitted mégis haza őket? Ilyenekről is kellene beszélni ahhoz, hogy tényleg hasznos tanácsot lehessen adni. Pl ha hősokkot kaptak, kimerültek, akkor nem a takarmánnyal kellene foglalkozni, hanem dokit hívni. A jogi háttér itt jön képbe, hogy mit szól majd a doki a be nem jelentett importhoz. Nem véletlenül kérdeztem ezeket. Jó lenne tárgyalnod az eladóval, és rákérdezni ezekre, mielőtt tényleg nagy baj lenne.
Én eléjük tettem de semmit nem ettek,sőt még réti szénát sem amit kifelejtettem a felsorolásból.Hogy hogyan jutott eszembe? Ugy kedves feco hogy kecskéim 3 éve ilyesmivel táplálkoztak és nagyon hálásak voltak érte, véleményem szerint kecske egye azt amire szüksége van válassza meg ő amit akar, s miután a száraz takarmány nem volt ínyükre való gondoltam megkinálom öket egy kis csemegével is. Mint mondtam viszonteladótól vettem és nem volt lehetősége hogy adjon ugyanis a kecskék szerintem nála sem ettek, (nem értem volna el semmit ha tőle hozok takarmányt)Kérlek probálj meg segíteni és tanácsot adni ahelyett hogy a jogi hátteret vázolnád fel nekem. Ha kioktatásra lenne szükségem biztosan hasonló jellegű kérdést tettem volna fel, kedves feco. De nem ebben kértem a segítségetek. Hasonló problémám kecsketartás során sohasem adódott. Nem ezek az első kecskék amiket veszek.
Nagyon benézted ezt az "importot"! Hogy jutott egyáltalán eszedbe a "Reszelt sárgarépa, lucerna, sarjú, öröltbuza, árpa, zab,alma, tengeri"
Szépen felsoroltad, hogy mit nem szabad újonnan vásárolt kecskék elé tenni, kivéve ha ezt kapták az előző gazdánál is. Konok szépen leírta, hogy mi a követendő példa:
Megkérdezni az eladót, hogy mit ettek, és vinni abból egy kicsit haza, míg az átállás tart, vagy legalább is valami hasonlót tenni eléjük. A kecskék alap eledele a jó minőségű réti széna + víz. Ausztriában nem kaptak lucernát se, nem értem milyen meggondolásból kezded ezzel az átállást, de az általad leírtakból az jön le, hogy a kálváriád csak most kezdődik.
"viszonteladotól vásároltuk aki csak behozta őket, 2 napig várt aztán eladta" - nagyon fekete importnak tűnik az akció, minimum 30 nap karantén után adható csak tovább az állat.
(szállító levél+ TRACES) Jobb lenne, ha visszavinnéd oda (most meg ráadásul a kéknyelv zónákat is figyelembe kellene venni az állatok mozgatásánál) őket, ahonnan elhoztad, és nem kínlódnál. Nagyot bukhatsz ezen, ha nem vagy tisztában az alapokkal. Karantén nyitás -beszállításkor kezelő, és hatósági doki megnézi az állatokat - import engedély (NÉBIH), de ez neked nincs, ha 2 nap után mástól vetted át az állatokat, mert 14 nappal az import előtt kellett volna rendezned a kérelmeket.
:) A kutya jól elboldogul 3 lábon is, ezt a helyzetet is megoldja. Ha akadályt gördítesz az eddigi szokásai elé, míg azt megpróbálja leküzdeni, lehet, csak rontod a helyzetét.
Miért nem kelnek el a kisbakok? Mindig azt kérdezik: nőstény van-e? :) - Nem értem, miért nem tartod meg magadnak a bakokat is. Másoknak éppen annyira van szüksége bakokra, mint neked, azaz már régen a sütőben lenne a helyük. Hivatalosan 100-150 bak kerül forgalomba évenként. Ennél 200-400-szor több születik, amelyeknek a töredéke törzskönyvvel, vagy zug bakként pár hónaposan kikerül a születési helyéről. A többit Tepsinek szólítják, esetleg Kolbásznak, mert az emberiség több évezredes történelme során nem talált ki jobb hasznosítást. Bár az 1-2 ccm ejakulátomból jó pár adag szalmát lehet megtölteni, és pénzzé tenni, de ez esetben is fennáll a minőséggel kapcsolatos igény, amit az általad tartott állatok nem tudnak teljesíteni, míg egy nőivarú kecske teje könnyebben hasznosítható. Hát ez az oka annak, hogy "Mindig azt kérdezik: nőstény van-e?"
Kecske etető 
helyén, összeillesztve
Lemezzel 
Elírtam az elöbb, A jobb oldalon a sötét az Szuzán, a bal oldalon a sárga ő Liza, Rudolfnak látszik a hátsója. :)
Liza jobb, Szuzán bal
Helga
Rudolf
Mindenki :)
