Azt még senki nem vizsgálta, hogy a pozitron emissziós tomográf működése közben mennyivel növekszik meg a neutrínó fluxus a berendezés környezetében. Fel sem tűnne.
A tenyeremen percenként úgy tízezer neutrínó halad keresztü percenként.
Persze hogy nem semmisül meg a pozitron ha találkozik egy elektronnal; egy elektron-neutrínót képez, ami 0.703x10-13 nagy. Ez kb. akkora, mint a stabil neutron! Az instabil neutron meg N = (P,e,p,e). E nellett sugározhat az elektron-pozitron pár, ha egymásra talál, az elektron is sugárzik ha a proton befogja!
Az atommagjaink protonokból elektronokból és pozitronokból állnak és nem protonokból és neutronokból.
Einsteinnek fogalma sem volt, miböl áll az anyagunk.
" Az izotóp bomlásakor keletkező pozitron és a velejáró energiakibocsájtás, mióta megsemmisülés?"
Hibás a kérdés.
A pozitron elektronnal ütközése vezet a megsemmisülésükhöz, gammafotonok keletkezése kíséretében. Pozitront a 30-as években sikerült azonosítani. Megtartani nagyon körülményes, de nem amiatt, amit szegény Szász Gyula képzel, mármint hogy a Föld taszítja.
Műveletlen lehetsz, ha ilyet kérdezel. Ha öreg is vagy, akkor előfordulhat, hogy képtelen leszel tanulni. Ha pedig Szász Gyulának hiszel, akkor hülye is maradsz.
„A PET-izotópok jellemzője, hogy fizikai felezési idejük nagyon rövid (2–110 perc), 90 perccel a beadást követően az injektált aktivitás 40%-a már távozott a vizelettel, így alkalmazásuk a beteg számára kisebb sugárterheléssel jár. Emellett nagy hátránya az eljárásnak, hogy a használt radioaktív izotópok olyan gyorsan elbomlanak, hogy közvetlenül a vizsgálat előtt, a helyszínen kell őket előállítani, ami jelentősen növeli a berendezés árát.”
@jogemésztő! Az izotóp bomlásakor keletkező pozitron és a velejáró energiakibocsájtás, mióta megsemmisülés?
Tagadod egy fontos diagnosztikai eszköz működési elvét.
E mániád miatt az emberiség ellensége vagy. Mániád, hogy nem létezik annihiláció.
Márpedig létezik: A pozitron testszövetben hamarosan találkozik egy elektronnal, ilyenkor megsemmisül és nagy energiájú fotonokat kelt. Ez az annihiláció. Ezen alapszik a pozitronemissziós tomográf (PET).
Ezért Einstein tevékenységét a fizikában úgy lehet a legtalálóbban jellemezni, hogy Einstein alaposan belesz@rt a fizikába! Ezt aztán a fizikusok körül szagolgatták, egyik-másiknak ugyan felfordult a gyomra, de a legtöbben lenyelték és azóta is csámcsong rajta az akadémikus fizika.
Én meg megfogalmaztam, miért kell kidobni Einstein fizikáját a tudományból, de úgy, hogy a lába se érjen többet a földre a tudományban. www.atomsz.com
Még Einsteinnek sem lett volna szabad, hasraütéssel átlépni a megértés logikai határát a fénykvantum hypotézisával.
A másik dolog, ahol ezt átlépte, az az, hogy meg próbálta semmmisíteni a stabil elemi részecskéket. Vagyis energétikus fizikát akart csinálni az atomisztikus fizikából a természet leírásánál
A harmadik melléfogása meg az lett, hogy kidobta a súlyos tömeget a fizikából, vagyis nem értette meg, hogyan függ össze a tömeg a gravitációval.
Hogy Einstein nem tudta soha egyesíteni az általa elrontott elektromágneses mezöt az áltreljére alapított gravitáció elméletével, azon nem kell sokat csodálkozni. www.atomsz.com
Hamilton kimutatta, hogy az eikonál közelítéssel el lehet dönteni, mikor lehet hullámmozgásnál a korpuszkuláris felfogást alkelmazni és mikor csak a hullámféle mozgás érvényes. Ez egyesítette Huygen fény hullámelmétetét, Newton korpusztuláris fény elméletével, csak össze kell vetni a fényt befolyásoló médium térbeli kiterjedéssel a szóban forgó fény hullámhosszával.
Mivel a fényt kibocsátó atomok mindenesetben jóval kisebben, mint az általuk kibocsátott fény hullámhossza, ezért a fénykibocsátásnál csak a hullámféle felfogás alkalmazható és a korpuszkuláris felfogás nem. Ez hazacsapja Einstein fénykvantum hypothézisát az atomok fénykibocsátásával kapcsolatban. www.atomsz.com
Ezért én fittyet sem hányok Einstein ezen elméletére és ezen keresztül a QED-re: Az energia és az elektromágneses mezö nem kvantált. Az akadémikus fizika ezt már végre megtanulhatná!
(Einstein olyan problémákhoz szólt hozzá, amelyek a fizikusokat akkoriban foglalkoztatták.)
A cutt-off hullámhossz (927 Å) a legrövidebb hullámhossz, ami ebben a közelítésben, egy szerepet játszik a hidrogénatom fénykibocsátásánál. Evvel szemben a H-atom térbeli kiterjedése durván ezerszer kisebb, tehát a hullámhosszak nem kicsik a kibocsátó hidrogénatomhoz képest!
Észrevettem, már évekkel korábban, hogy a fény hullámhossza nagyságrendekkel nagyobb az atomok méreténél.
A klasszikus térelmélet szerint egy ilyen hullámnak rugalmasan le kellene pattannia.
Az egy valóban érdekes kérdés, hogy egy a méreténél jóval nagyobb hullámhosszúságú fény az elektront hogyan tudja magasabb energiaszintre gerjeszteni. De ez a fizikusokat nem nagyon érdekli, mivel Einstein már misztikus magyarázatot adott rá. A folyamatot ugrásként értelmezve.
Habár a fizikusok használnak hangolható parametrikus oszcillátorokat és kettőstörő kristályokat is.
Például az egyáltalán nem igaz, hogy csak egy adott hullámhosszúságú sugárzásra képes egy ilyen kristály. Sőt még a hullámhossz-eltérés a kitérési szög függvényében is ismert.
Próbáltam választ kapni például arra a kérdésre, hogy valójában mi történik a kristályon áthaladó fénnyel...
If I understood this experiment correctly, it shows that Galileo’s experiment is just a legend and it is not true that all bodies (in vacuum) fall to the ground with the same acceleration. Does this mean that gravity is not directly related to the mass and that there is something else that determines the acceleration of the falling bodies?"
Correctly, the acceleration is determined by elementary gravitational charges and is not directly related to the mass!
Persze úgy is lehet "fizikát" csinálni, hogy az ember fittyet sem hány a megfigyelésekre, mint Einstein az áltrelnél is csinálta. A testek szabadesése nem egyetemes https://www.youtube.com/watch?v=jkNjvCmsWOU
De ennek a fizikának semmi köze sincs a természetben lejátszódó jelenségekhez:
Az atomok fénykibocsátása hullámféle jelenség, a részecskék nem semmisülnek meg és a gravitációt elemi töltések okozzák!
A Schrödinger-egyenletet egészen máshogyan kell interpretálni, mint azt a konvencionális kvantummechanika csinálta: Az energia nincsen kvantálva, fotonok nem léteznek és az elektronok nem is ugri-bugrálnak az egyik stabil állapotból a másikba.
A fénykibocsátás hullámféle jelenség és nem korpuszuláris.
Persze Einstein ezt le se szarta, épp úgy nem, mit azt hogy a stabil elemi részecskék soha nem semmisülnek meg!
