Sorry kimaradt egy "velem".
Velem nem fordult elő, hogy az 5 éves bor ne lett volna legalább kicsit fáradt, pedig azért megkóstolok évente kb. 800 bort.
írásodban azért vannak nem túl jól látott dolgok(szerintem), nem csak a tokaji, somlói fehérek élnek meg 5 évnél többet pl. a többször említett tóthsándorféle zöldveltelíni 96s, sőt 94s tételei még mindig a topon vannak, hajóson kóstoltunk 78s!!! sav.blanc(igaz félédest), amiben a savak még mindig üdék voltak, de ittam már mátraalján is 10éves zengőt, ami meglepett élénkségével korához képest
A ménesi kadarka aszúról tulajdonképpen csak annyit tudok, hogy létezett. (nem tudom, hogy aki manapság ivott "aszút" Ménesről, az mit ivott, én kételkedem aban, hogy az utóbbi 40 évben ilyen készült.)
Egy alkalmi ismerősöm, akivel a tavalyi Bországgyűlésen futottam össze elküldött faxon egy cikket a Napi Magyarországból, melyben a kadarka aszúról írtak, de tulajdonképpen már semmire nem emléxem a szövegből.
Ami a ménesi borokat illeti, van egy cikkem, amit az Új Idő nevű sepsiszentgyörgyi lapnak írtam, ezt bemásolom ide. Ismereteim a ménesi borokról nagyjából erre koncentrálódnak. Sajnos nem tudom annyi időt tölteni felfedező munkával, amennyit kedvem lenne, így borrajongásom a könnyen elérhető információk felszívásában és a könnyen elérhető borok megkóstolásában merül ki (+ persze Bortúra, Borfesztivál).
Üdv
Etna
A ménesi borok dicsérete
A trianoni döntés következtében Magyarországot ért kár példálózó jellegű elemzésekor ritkán kerül szóba az elvesztett borterületek jelentősége. Pedig a Kárpát medence földrajzi egységének politikai határokkal való szétszabdalásával a magyar borkultúrát is hatalmas csapás érte. Itt és most hadd említsem csak a ménesi borokat, melyek nagyszerűségéről a családi szájhagyomány is szólt nálunk, mivel egyik üknagyapám a környéken gazdálkodó bortermelő volt. De minél inkább elmélyedtem magyar borok történelmi kontextusba helyezésében, annál inkább rá kellett jönnöm, hogy a szóba forgó borok valóban a legjobbak között voltak számon tartva Magyarországon. Külön kiemelném e borvidék hungarikum jellegű fajtáját, a kadarkát, ami mai Magyarországon komoly minőséget csak Szekszárdon ad.
Mindezek után elképzelhető az a lelkesedés, mely átjárja a bensőmet, amikor egy ménesi magyarbortermelőnél elköltött borkóstoló és vacsora élményét rögzítem papíron. A történet főszereplőjéről, Balla Gézáról először Alkonyi Lászlótól, a Borbarát magazin főszerkesztőjétől hallottam, majd Demeter Ervintől, a borrajongó volt titokminisztertől (aki, mint megtudtam a minap, a helyszínen ismerkedett meg Balla Géza boraival), majd Tiffán Edétől és Molnár Tamástól. (Ezutóbbiak a villányi borvidék neves borászai, Tiffán Ede egyébként az első volt, aki 1991-ben átvehette a borakadémia nagydíját, a Év bortermelője címet.) A nemrégiben megvásárolt Bor és piac c. szaklapban (mely a tájcentrikus borversenyek eredményeit is rendszeresen közli), nagy öröm volt meglátni Aradot mint a Kadarka borverseny győztes borának termőhelyét. S ki ne felejtsem, a helyi újságban, az aradi Jelenben is olvastam, hogy az egyik magyar közösségi esemény - talán a bánsági napok – keretében Balla Géza tartott előadást a borkóstolásról, melyhez a legjobb szemléltető eszközök, a saját borai is társultak. Bort csak a temesvári borfesztiválon kóstoltam korábban (ezek nem emelkedtek ki különösebben az ott beszerezhető többi folyó bor közül) valamint egy jóbarátomnak köszönhetően megkóstolhattam az 1995-ös Pinot Noirt is, ami már komolyabb minőséget nyújtott s összemérhető volt a jó minőségű anyaországi Pinot Noirok többségével. Volt tehát okom sejteni, hogy nem mindennapi élmény vár ránk Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy az Ópálosi boltíves pincében eltöltött este messze felülmúlta minden várakozásomat.
Az első bor egy 2000-es Sauvignon Blanc volt, mely őrizte még a frissességét, ami a mai divatos borok többségéről nemigen mondható el: bizony olyan jelentős bortermelőknek is elfáradtak már a 2001 előtti reduktív fehérborai, mint a Hilltop Neszmély vagy a Nyakas pince (Tök – Etyek budai borvidék). Második borként egy félszáraz 5 esztendős szürkebarát érkezett, aminek köszönhetően kezdtem megérteni valamit abból a rajongásból, amit a szakmai alapképzés tekintetében a borértésre inkább predesztinált Székely István kollegám táplál a szürkebarát régebbi évjáratai iránt. (Szó, ami szó, továbbra is tamáskodom a 20-25 éves szürkebarátok élvezeti értékét illetően.) Eddig soha nem fordult elő, hogy 5 éves fehérbor ne lett volna legalább kicsit elfáradva, leszámítva a somlói és tokaji különlegességeket.
A hasonló jókat mondhatok a félédes traminiről is, azt leszámítva, hogy a borász véleményével ellentétben szerintem egyáltalán nincs ellentét a bor száraz iskolázása és az illatanyagok megőrzése között. Sőt! Számomra sokkal izgalmasabb egy száraz Cserszegi Fűszeres, Muscat Ottonel vagy Irsai Olivér, mint ugyanezen borok félszáraz vagy félédes változatai.
A vörösborok bemutatása elején elhangzott kijelentéssel miszerint egy vörösbornak nem áll jól maradékcukor már messzemenően egyetértek. Balla Géza eme meglátását szépen példázta a bemutatott három csontszáraz tétel is. A 2000-es Merlot, mely rendkívül intenzív fűszerességgel és hecsedlivel indított illatban, ízben még rakoncátlan volt egy kicsit, kis pezsgés jellemezte. De Balla Géza évtizedekben gondolkodik, nem siet a palackozott borainak a forgalomba hozatalával, van ideje tehát ennek a Merlotnak is lenyugodni. A második tétel egy olyan bor volt, melyet társaságnak a borok fajtafelismerésében valamennyire jártas tagjai illatra egyöntetűen Pinot Noirként azonosítottak be, egy szédületes koncentráltságú, a legjobb villányi cabernet-ket idéző színnel mutatkozó kadarka volt 1995-ös évjáratban. Ízben is Pinot Noir jegyeket mutatott a bor, rumos meggyet, túlérett meggyet akárcsak illatban. A sort egy Pinot Noir zárta, amit ismertünk korábbról, ezt követte egy borpárlat majd egy bográcsban főtt sertéspörkölt krumplival és káposztasalátával, végül pedig korlátlan borfogyasztás mellett éjszakába nyúló beszélgetés. Talán elnézik nekem a szerkesztők, ha ezúttal némi ingyenreklámot biztosítanék annak a borkészítő cégnek, mely a ménesi magyar borok dicsőségét hozza vissza. Álljon itt néhány száraz adat is azok részére, akik kedvet kaptak a kóstoláshoz: a leírt produkció ára 8 euró fejenként és 15 főnél kezdődő csoportokat várnak. (Telefon: 0257 251 000, 0744 702 892, e mail: wineprincess@inext.ro) Érdemes tehát szervezkedni s kiruccani Arad-hegyaljára.
Szerintem finom bor az Aranyhars, persze nem az a kategoria amit nyakal az ember :))
Egy idoben lehetett kapni a Kolosy teri bevkozp ABC-ben, sajnos mar eltunt onnan. Azota keresek en is.
Nekem pl jobban izlik mint a 3 puttonyos tokaji aszu (tobb puttonyos izekre nem emlekszem mar)
Ti tudjatok pl hogy a portoi desszert borok hol keszulnek? Vagy mitol 10 eves a 10 eves Tawny? Amikor Portoban voltam bejartam a borhazakat es nagyon sokat meseltek a borokrol es elkeszitesukrol. De nem akarok okoskodni....
Amit alexandrosz írt, attól még lehet aszú, amit Te, az alapján szamorodni, ha nem csalódom. Kezd érdekelni ez az Aranyhárs. :-) A Bozóky aszú nekem nem ízlett, egy közepes tokaji simán veri (3 puttonyos). A Zeuszban viszont nincsen botrytises szőlő, vagy mégis?
Egyébként Polgárék megjelenése a neten teljesen kaotikus; hirtelenjében -minimális kereséssel-ennyi honlapot találtam róluk:
http://www.kertnet.hu/polgar/
http://www.polgarpinceszet.villany.hu/ = http://www.polgarpince.hu/
http://www.directinfo.hu/polgarpince/
http://www.borut.hu/hun/katalog/villany/polgarp.htm
http://www.nagyutazas.hu/katalogus/lstAccommodation.asp?ID=870
Ezeken egymásnak ellentmondó infók; 3-4 féle emilcím; stb. (szívtam is mikor a diplomámat írtam és azt javallták kérdéseimmel e-mailban keressem meg őket; és balga módon én csak egyre küldtem el; persze válasz nem jött.)
Mint topicgazdi és (főként) mint borkedvelő bocsánatodat kérem! Nem volt ezen a topicon sok kötekedés és személyeskedés. Vita az volt, persze. Ettől mennek előre a dolgok.
Kifli Mesterünk nem akart bántani, ahogy azt a smile is jelezte (még az is lehet, hogy Nekem címezte írását:o) )
Azt javaslom, maradj köztünk továbbra is, mindenki profitálni fog a másik "társaságából".
Tudjátok, borban az igazság...
(Kifli pedig jobban tenné, ha az egyesületünk dolgaival törődne:o))))))))))
Egyebkent Kifli ez a topic azert van, hogy megszoljatok az embereket a kerdesekert, erdeklodesert vagy azert, hogy emberek beszelgessenek a borokrol? Nem nagyon ertem, hogy bor szereto, bekes emberektol miert csak lepirito valaszokat kapok, azert mert nem tudok valamit. En abszolut kesz vagyok boviteni ismereteimet ha nem tudok valamit es a kerdeseimet sem banto ellel tettem fel. Tehat?
Ezt honnan vetted? mert én a polgárék weboldalán a következőt találtam:
Villányi Aranyhárs: Borostyánsárga borkülönlegesség, mely novemberi szüretelésű aszúsodott hárslevelűből készül. (nem ír külön szedettről; és ismereteim szerint nem is csinálják; csupán hagyják a tőkén túlérni, töppedni, beaszúsodni; ami még nem = aszúborral) azt meg nem tartom valószínűnek; hogy előző! évből való bort töltenének rá! (nincs nekik akkor már:))
Bár a technológia amit leírsz az egyfajta aszúkészítést takar (a máslás az aszú seprőjére! felöntött mustból vagy azonos évjáratú borból alkoholos erjedés útján készült tokaji borkülönlegesség) bár mennyiségi és érlelési meghatározás nélkül.
Erica kérdésére szerintem a válasz egy késői szüretelésű, túlérett szőlőből készült desszertbor; mint ahogy a Szermley Zeusza is pl.
De akkor mi a Bozókiék Móri aszúja? az valóban az?
Más: füreden ott volt Pócz? (ő boglári!;igaz idén nem voltam)
"Bizonyos évjáratokban egyes fajták (Olasz rizling, Hárslevelű, sárga muskotály) nagyon jól aszúsodnak. Ekkor a novemberi szüreteléskor az aszúszemeket különválogatják, és a klasszikus aszútechnológiához hasonlóan aszútésztát készítenek, majd az aszútésztára egyéves ászkolt, karakteres HársleveIű bort töltenek. Az így kapott bor igazi különlegesség, a "palackba zárt villányi mediterrán napfény". Ez a természetes édes bor aranysárga színű, az aszúszemek és a nektár minden ízével, illatával, valamint a hárslevelü alapbor karakterével, tüzével."
Így készül, vagyis nem aszú természetesen. Kicsit a Máslás(?) készítésére emlékeztet a leírás.
Uhh, mi tavaly voltunk a füredi borhéten...nem semmi volt a felhozatal :o(
Nagyítóval kellett keresni a jó tételeket. Nekem személy szerint Pócz volt szimpatikus. Elcsíptük, mutatott néhány olyan tételt is, mely nem volt kirakva a kiváncsiskodók azonban kaphattak belőle. Sajnos nem mondhatom el, mi volt mer' nem volt rajta címke és zárjegy sem, nehogy baja essen az öregnek :o) ) Továbbá ízlett az öreg rose-ja is.
füredi borhéten teszteltük Koczor Olaszrizlinget és Semilliont, mindannyiunk véleménye alapján ők voltak a legjobbak a felhozatalból
hozzá kell tenni, hogy a borászatok átlaga sajna katasztrófa volt pedig vagy 2 tucatot végig próbáltunk
kb
lehet, hogy mégis a 2001-es Ch. már nem
emlékszem pontosan
egyébként -ahogy látszik- nem vagy egyedül a véleményeddel, szerintem is nehéz tőle jobb tételeket kifogni, nekem is legtöbbször csalódás volt, legutóbb például a PG
de emiatt fájjon inkább Figuláék feje
ami viszont érdekesebb, hogy -tisztelet a kivételnek- minőségben valahogy nem igazán tart felfele a füredi-csopaki-zánkai borvidék vagy csak nekem tűnik így?
kb
Bortársaság kb. annyira van a Moszkvától mint a mamut:))))
A "szénsavasság" meg nem a borfajta jellemzője, hanem a technológiáé (illetve annak túlzásbaviteléé)
