Beszerelsz egy cserepet, aminek van egy 110-cső kimenete.
Az álmennyezeten átvezetsz egy 110-es PVC csövet, abba egy erőss ventillátor és amikor a ruha szárad, folyamatosan működtetted.
Ki kell nyitni az ajtót, vagy az ajtóra kell vágni egy szellőzőrácsot, hogy ne csináljon vákumot a ventillátor. Így néz ki.
Ha van egy térdfa vagy tűzfal, akkor azon is át lehet vezetni, oda egy 160-as csövet is be lehet építeni, van erre a méretre is ventillátor.
A páraátereztő fólia nagy páranyomást nem tud átengedni,
létezik egy módszer, amit kétszeresen átszellőztett tetőnek neveznek, le kell deszkázni a szarufákat- , és kell hagyni egy légrést a deszkák és a hőszigetelés között, azt is ki kell szellőztetni.
Bramac léc de a vastagabb kB 2x olyan magas mint a sima tetőléc. Akkor kiszárítom a padlást, utána, viszek fel a fürdőbe párátlanítót, teregetést meg megoldják máshol. Padlás feljárón felszökik a pára meleg levegő, azzal nem tudok mit kezdeni hiába szigetelt feljáró.
Bocs, hogy beleugatok - ebben az időben nem fog kiszáradni. Vihetsz fel fűtést, de egész télen gondolom nem akarod működtetni. A téli hideg levegő is bejut, úgy tűnik a belső párazárás sem az igazi. A fólia felülete hidegebb, mint a levegő, kicsapódik rajta a nedvesség, a szaruzaton kb szintén.
Én a teregetést a fürdőben megszüntetném, folyamatos páraterhelést jelent egy viszonylag kicsi helyiségben.
---
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Ha valóban páraáteresztő, akkor átmegy az, csak most nagy a terhelése és hideg a felülete.
A légrés milyen vastag? Mert ha csak egy bramac léc, akkor ott nem sok a légmozgás.
Fürdőben van 2 db ablak ellentétes oldalon egymással szemben, pont kereszthuzatot lehet csinálni. Veszek párátlanító gépet. A fenti fürdőben van a mosógép, a kazán, fürdőkád, teregetés :/
A problémám az hogy nyitva van a padlás ablaka résnyire 1 napja, de nem tudom hogy fog kiszáradni ilyen időbe.
Lehet felteszek egy fűtő ventilátort és megpróbálom kiszárítani, mert a szarufáknak ez rohadtul nem tesz jót.
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Fürdőnek nincs ablaka? Ha van, zuhanyzás közben lehet bukóra nyitni, zuhanyzás/fürdés után meg teljesen kinyitni, hogy kimenjen a pára. Mostani időben 5-10 perc alatt lemegy a páratartalom normális szintre, aztán becsukhatod vagy bukón éppcsak résnyire hagyhatod az ablakot. Páravezérelt elszívó ventilátort is rakhatsz a fürdőbe ha nem akarsz ablakot nyitogatni vagy nincs is ablak.
Közben észre vettem hogy két db szpot lámpa is ki volt csúszva a helyéről, vissza nyomtam őket, viszont semmi víz nem volt a környéken, ott száraz a gyapot
Sziasztok voltam fent a padláson és észre vettem hogy az északi oldal párásodik a pára áteresztő fólián apró páracseppek vannak 😐tavasszal, nyáron, ősszel még nem volt semmi.
Ez a tetőtér feletti padlás, alatta fürdő van a tetőtér fele egy nagy fürdő. Álmennyezet gipszkarton felette tükör fólia, azon 40 cm gyapot. Fürdőbe teregetünk télen.
Arra gondoltam hogy lehetséges hogy felszökik a pára a fürdőből a lenyitható padlás feljárón keresztül, hisz nem lehet hermetikusan zárni és így felszökik a pára?
A tető bramak beton cserép léc, ellenéc, pára áteresztő fólia, szellőző cserepek is vannak bőven. Kemény van középpen, de nem látok beázást a badogozásnál, beázás 100 %-ra kizárva. Még annyi hogy a padláson van egy kis kibúvó ablak, ott az üveg belső fele párás és a cirkó keményen is a padláson keresztül megy ki.
Mi lehet a megoldás?
Tettem fel tablettás párátlanítót, a fürdőbe meg veszünk profi párátlanító készüléket, ez egy pillanatnyi megoldás, de nyilván ezzel kell valamit kezdeni :/
Nekem 2 kéményem van. Az egyiket sosem használtuk, így elbontottam. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy kell hozzá engedély. Minden évben jönnek a kéményseprők, egyszer sem szóltak érte, nem is fizetek utána.
Sajnos a kéményt pár héten belül bontani kellene, kazán meg csak tavasszal kerül be. Van egyébként új gáz terv szóval nem kellene, hogy gond legyen a fali kivezetéssel.
Várd meg előbb a kondis kazán telepítésének a megvalósulását, mert lehet hogy a
" falkivezetéssel." nem fog menni.
A levegő bevezetés még csak elmegy, de a kivezetésnél keresztbe tesznek és akkor jól jön az a meglévő kémény mint segéd
szerkezet.
Ha mégis megy falkivezetés nyert ügyed van, bonthatod a kéményed. Általában a kéményesek ragaszkodtak korábban minden kéményhez... bevételi forrásuk volt a sok sok nem használt kéményből is.
Ok, ezt így értem, hogy a "rejtett" gerenda belesimul a födémbe, de egy 15 cm vastag kis fesztávú födém esetén abban a 15cm-ben nem igazán lehet szerintem gerendát értelmezni, de javítsatok ki, ha tévedek, úgyhogy muszáj kicsit kilógnia a síkból - jelen esetben lefelé. Bár az is igaz, hogy innentől számítva az már egy alulbordás födém..
"Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt?"
Rejtett gerendát nem lehet látni. Attól rejtett. Egyébként rejtett gerenda az amikor egy lemez egy vagy több sávját jobban megvasalják -kengyelezik is - mint a többi részét. Vastagsága megegyezik a födém vastagságával. Ami vastagabb és kiáll a födémből az a borda. Ha lefelé akkor alul, ha fölfelé akkor fölülbordás a födém. A fölülbordás jóval ritkább mint az alulbordás, mert így a lemez nem növeli a borda (gerenda) teherbírását hajlításra csak a támasz fölött többtámaszú lemeznél.
A :rajta: nem stimmel az hozzászólásomban. Ha nem egy nehéz gépet tart a födém, teljesen értelmetlen. Ha meg nehéz gépet tart, akkor 15cm vastag födém nem elég.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
"Gondolom élére rakva a tégla."
Nem ! Nem élére van rakva, hanem egysoros fal, tehát a valamikori u.n. nagyméretű téglából épült 14 cm vastag fal.
Az élére rakott téglafalat kant sornak nevezik, az úgy 6 cm, vakolva több. A régi mesterek néha erre is ráfanyarodtak. Nálam egy 3,2 m magas 3 m hosszú fal állt 50 évig amíg le nem bontottam Fürdőszoba és kamra választó fala volt.
Csak a rakás alatt volt kritikus. Aztán az egyik fivér szintén kant kialakítással épített un. teniszező falat. 3 m hosszú 2.3 m magas.
Két vb. oszlop közé.
Akkor egy ennél lényegesen kisebb méretű fold alatti akna miért ne lehetne ilyen vastagságú falból ? Ez egy doboz elvén működik.
Egy akna építésnél keverik az ajánlást és az előírást.
A kettő nem ugyan az.
Ha ezt egy közszolgáltató teszi, az visszaél a monopol helyzetével és ezzel kárt okoz !
A műszaki és kereskedelmi életet kb. 10 ezer szabvány szabályozza.
Ezek alkalmazása hasznos, de kötelezően csak az élet és vagyonbiztonsággal összefüggő esetekben kell alkalmazni.
Hogy mik ezek azt viszont mindig törvény írja elő.
Pl. a szabad kereskedelmi forgalomba csak szabványosított termékek kerülhetnek.
De egyénileg bármely fogyasztó megállapodhat egy gyártóval a szabványtól eltérő árú gyártásáról. Ha az a vagyon és életvédelmi szabályokkal nem ellentétes.
Az építőipar szereplői legtöbbször nincsenek tisztában ezzel a ténnyel.
És ebből ered a túlméretezés gyakorlata, ami főleg a beton alkalmazásánál dominál.
Gondolják ha valami túl van méretezve, abból baj nem lehet.
"Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába"
Nem akarom beszámítani, mivel a gerendák gyakorlatilag csak azért kellenek, hogy a födémet tartsák.
Ezen túl kösz az infókat, úgyhogy a végeredmény az a számomra kedvező verzió, hogy a 30cm keresztmetszet úgy is működik, ha "mellette" van a födém és nem pedig "rajta".
Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába akkor is lehet a gerenda és a lemez fölső síkja egy szinten, de a lemez vasait a gerendába a korábban írt módon be kell kötni. Ekkor - ha fölül nincs bekötve csak alul - a lemez és a gerenda találkozásánál repedések várhatóak.
