A feljegyzést valószínűleg nem Merer írta, mert akkor nem szerepelt volna a neve a szövegben.
"- Az együtteshez tartozó Szfinxet is kiásták, feltehetően többször is, ami felér a felújítással."
Ez igaz, amire írásos bizonyíték is fennmaradt. A szfinx-templomot alkotó köveken látható a felújítás nyoma, mert a kövek felső rétegét lecsiszolták, de ez még nem támasztja, hogy a piramisokat is felújították.
"Ha felújító munkák zajlottak Hufu idején, akkor a nagy piramis már akkor is nagyon régi lehetett. Hány éves volt akkor a piramis?"
Ha a burkoló kövek kopását nézem, akkor legalább kétszer annyi idős, mint amennyinek tartják.
Mert ugye, a kövek egy része újszerű állapotban van, ami 4500 éves kort feltételezve igencsak elütő a kopott kövekhez mérten. Az ilyen mértékű erózió - a kopottakon - olyan korszakban következhetett be, amikor még nem volt sivatagos a térség, hanem gazdagon öntözhette az eső. (A mészkövet a víz oldja, így a legnagyobb ellensége)
Amúgy a Szfinx-árok oldalán is láthatók vízmosásszerű erózió nyomai.
Meg a halotti templomok felső sorainak 50-100 t-s köveit csak úgy elfútta a szél...
A többi kérdésre nem tudok konkrét választ adni, mert csak az építményeik maradtak fönn, meg a rájuk utaló legendák, amiknek csak fenntartásokkal lehet "hinni".
"egyiptomiak építették Hufu fáraónak, bizonyítékok hada támogatja."
erre a kijelentésedre citálhatod be máris a hieratikus papiruszok forrásait, plusz a kőbe vésett királyi parancsok, a tisztségviselők kijelentéseit forrásokkal bibliográfiákkal együtt - de könnyítésképpen csak összes "nagy" piramissal kapcsolatban, gizai-dahsúri és elég az Óbirodalom korából :))
"Engem nem a létszám aggaszt, hanem annak a szervezése."
Igen, ezt a témát is mindig mindenki figyelmen kívül hagyja, pedig igen lényeges kérdés, ha 2-4 percenként kellett egy követ a helyére rakni annak minden előzményével együtt, s nem csak egy, hanem legalább 4 bányából szállítani...
"Mindez papiruszon ment?"
A korabeli állapotokat nézve más megoldás nemigen kínálkozott...
Úgy tűnik a szervezettség hiányosságából, hogy inkább alkalomszerű volt, ami egy felújításnál még elfogadható, de egy komplett piramisépítésnél már nem.
"Erre a felújításra amúgy van valamilyen forrásod vagy totál saját kútfő?"
Konkrét forrásom nincs, csak következtetek sok jelentéktelennek tűnő részletből:
- A fáraó 27. évében rakták a burkolókövet. Tehát a fáraó 7 éves korában kellett elkezdeni egy olyan építkezést, ami kizárt, hiszen ő még fáraó sem volt akkor. A parancsot szinte csecsemő korában kellett volna kiadni, hogy legyen idő az előkészületekre is. Tehát csak felújítás jöhet szóba.
- Merer csak burkolókövekről ír.
- Úgy tűnik a burkoló köveket ill. azok egy részét más ottani piramisnál is kicserélték, vagy pótolták.
- Magának a nagy piramisnak a kövein is jelentős mértékű kopása látszik az egyik - talán nem cserélt - oldalon, míg a másik oldalon újszerűek a burkolókövek. (Ebből még más következtetés is levonható)
- Az együtteshez tartozó Szfinxet is kiásták, feltehetően többször is, ami felér a felújítással.
"Nem mond ellent, mert valóban egyazon stílust képviselnek, és egységes elvek alapján épültek, és építésük néhány száz évet ölel át."
Így már nem annyira. De 20 év?...
De miért építettek a korabeliek egy ilyen monumentális építményegyüttest?
"A különböző mértékű károsodás a kövek változó nedvszívó képessége, valamint a nedvesség terjedési iránya miatt látható, amit jól szemléltet az illesztések mentén létrejött mállás. Nem valószínű a felújítás, és hogy a burkolókövek cserélve lettek volna."
Ez csak feltételezés, de legalább van látható alapja. A kövek színe is más, és ha ugyanazon bányából származnak, akkor feltehetően sorba fejtett, azonos minőségű köveket építettek be, így az erózió mindenütt közel azonos mértékű, s nem ennyire különböző, mint a képeken látható. (S a Merer papirusz is csak burkolókövekről ír...)
"Erre a felújításra amúgy van valamilyen forrásod vagy totál saját kútfő?"
nem saját kútfő, forrást pedig nem fog tudni adni. a felújítás egy "népszerű" "alternatív" ""elmélet"", amely "a piramisokat sokkal régebben építette egy igen fejlett civilizáció" "elméletből" nőtt ki, miután egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Hufu korában épült.
a konteósokra jellemző kognitív disszonancia nem engedte, hogy elfogadják a Hufu általi építést, ezért találták ki ezt a számukra is elfogadható kompromisszumos megoldást.
szerintem is inkább ez a verzió rajzolódik ki a naplóból, mivel (pl.) a 22. napon reggel bont vitorlát, elindul Ro-She Khufuból, és valamennyi utazás után érkezik csak meg a piramishoz. Tallet szerint ez a kikötő Abusir lehetett, Gizától kb. 15 km-re délre.
viszont az is egyértelműnek tűnik, hogy a kirakodás a a piramis közelében történt, tehát kellett lennie valamilyen csatornának-kikötőnek.
kétségtelen, hogy ennek létezésére nincs bizonyíték, annál inkább az általad is említett kiépített védett öbölnek, legalábbis tengeri kikötő viszonylatában.
ez szerintem azt bizonyítja, hogy az egyiptomiak nem csak a folyami, hanem a tengeri hajózáshoz, valamint kikötők építéséhez is értettek.
az említett tengeri kikötőt a jelek szerint évente csak néhány hónapon át használták, nagyjából a Nílus áradásával összhangban, ez pedig erősíti a piramisokig történő vizi szállítás elméletét.
„mi a véleményed a naplóban olvasható "She Khufu", "Ro-She Khufu", azaz Hufu tava kifejezésekről?
többek (köztük Lehner) szerint ez lehetett a mesterséges csatorna végén kialakított kikötő, ahol kirakodták a köveket.”
Merer naplóját olvasva, habár valószínűleg nem Merer írta, az a kép alakult ki bennem, hogy Ro-She Khufu egy közbenső kikötő Tura, és Akhet-Khufu azaz a Nagy piramis között. Nem látom indokoltnak, hogy tavat, vagy csatornát társítsak a kifejezéshez, talán inkább kiépített védett öblöt.
Az alakváltó gyíkemberek építették a nagy piramist, ebbe nem tudtok belekötni a pajtásoddal sem. Igen, ilyen szintre kell süllyedni, veletek máshogy nem megy.
Azt hittem nincs mélyebb, de úgy látszik van... írtam, amikor megnéztem a második részt. Kár neked írni, nem csak nem érted, de az olvasás is gondot okoz. Ja Várkonyi magazinjai :)))
Az ő és magazinjai szintjén álltok a kötözködő kérdéseitekkel egyetemben. A bizonyíték arra egyrészt az az ismeretterjesztő film, aminek nem voltál hajlandó megnézni a második részét, na és az, ha fogod magad és elutazol oda megnézni.
Ha az építkezésen fizetett munkások voltak, akkor ez a létszám szerintem belefér. De persze csak ötletelünk. Engem nem a létszám aggaszt, hanem annak a szervezése. Profi készletnyilvántartás kell, ha csak a burkolóköveket nézzük, akkor darabonként méretezve, a munkások műszakokba osztása, logisztika szervezése és sorolhatnám. Mindez papiruszon ment?
"Amúgy nem látok olyan nagyon szervezett munkát, hiszen a hajó személyzete húzta-vonta a köveket, ami azt jelenti, hogy a hajó kihasználatlanul állt a kikötőben,"
Ez nem egy alkalomszerű munka volt? Erre a felújításra amúgy van valamilyen forrásod vagy totál saját kútfő?
" Ez alapján kizárólag a burkolókövek szállításáról esik szó a szövegben."
ez teljesen logikus, mivel a napló Hufu uralkodásának 27. évében történteket írja le, tehát a piramisépítés befejező fázisát, Merer csapatának pedig a fent említett feladat volt kiosztva.
"Úgy érzem, hogy mindketten rosszul ítélitek meg a tudományos munkát végző kutatókat."
elméletileg és általában egyet tudok érteni veled, de az idézett hozzászólásom konkrétan kitadimanta konkrét hozzászólásaira vonatkozott, és az ördög most is a részletekben van.
ezek a hozzászólások menthetetlenek: nem csak a tudományosságot, de a józan ész szikráját is nélkülözik, ráadásul ez a hiány, az alapvető ismeretek teljes hiányával súlyosbítva végigvonul a hozzászóló teljes fórumos munkásságán.
