Miért nem csapsz fel egy pályaterv füzetet? Az interneten már beszkennelt formátumban is megtalálhatod a régieket, amiket kicsit nagyobb alapterülettel, de meg tudod más geometriával is alkotni. Avagy ott a Googlemaps, vagy Google Earth, lemásolsz egy létező állomást, mint én, és a saját szobád szerint alakítod át. Én konkrétan a Kispest vasútállomás és a hozzá tartozó Dunaferr hengerművek pályatervét vettem alapul, és alakítottam úgy, hogy ne kelljen hozzá egy hangárt bérelni :)
Nekem a mai napig megvan a Mákos féle flexi sínkészletem,anno nekem nagyon tetszett,sokkal élethűbb volt kinézetre mint a BerlinerA gond az volt hogy elkezdtem építeni egy asztalt,megvolt a sínpálya,azonban már pár nap elteltével a két és háromtengelyes mozdonyok nem tudtak menni rajta,a forgóvázas mozdonyok tudtak csak menni de úgy hogy folyamatosan szikrázott a kerekük.
Magával az ötvözettel volt valami gond,ami azért érdekes mert viszont szép fényes volt.Csak épp nem érintkezett.
Ami használható belőle, azok főleg kicsi elemek, amelyek a nem szokványos ívsugárhoz kiegészítő ívek, toldók, stb. Nagyon régi, tehát még a kalapprofilú sínanyagból van két dilikörnyi, de azt biztos nem adom pénzért, mert az szélhámosság lenne a részemről. Ebből már jó pályát nem lehet építeni. Mondom, ne a legolcsóbb megoldást keresd, mert az lesz a legdrágább a végén. Mégis, ha érdekel bármi, szívesen látlak a falumban, a műhelyemben, itt tudsz keresgélni a dobozokban.
Jó és szép, de régi típusú sínanyagot - ahogy jeleztem - a facebook csoportokban tudsz találni, vannak akik ilyeneket felújítgatnak, használhatóvá tesznek, őket érdemes megkeresni.
Kint a börzén pl. Kardos Józsi is árul régi síneket, meg lehet vele alkudni, de másoknál is lehet találni. Bent a Játékudvarban is vannak teli dobozok, ott is tudsz nézelődni.
Az alapterület bőven elegendő egy kompakt terepasztal létesítéséhez. Az alábbi linken számos pályatervfüzetet találsz, amelyek támpontot adhatnak. A régi tervek Zeuke és BTTB geometriára épülnek, ugyanez Tillig kitérőkkel kb. 25-30%-kal nagyobb helyet igényel, mint amit a rajzokon feltüntettek. Nagyon lassan tölt az oldal, de érdemes kivárni.
Köszönöm a tanácsokat,igazábol az asztalom mérete 250x100 szerettem volna egy hegyvidékes fatelepes gőzösös asztalt épiteni de a pályatervel fogalmam sincs esetleg valaki tudna segíteni benne?
Történetesen nálam is van még vagy két cipősdoboznyi, régi sín, amit legszívesebben kihajítanék az ablakon. De igazán nem javaslom sem ezt, sem a máshol fellelhetőt építésre.
Vannak ugyan pozitív példák, de annyi időt, energiát kell rászánni, hogy használható legyen, hogy a nap végén nem igazán éri meg. És nem is annyira realisztikus - ha persze ez szempont.
A régi sínrendszer használatánál igazolódik be az örök mondás, hogy nem mindig a legolcsóbb megoldás a leggazdaságosabb.
De elismerem, kihívás, meg lehet próbálni, ha nincs más lehetőség.
Ahogy tanult barátom felsorolta, annak alapján érdemes gondolkodni. Ha a Tillig sínrendszerből szeretnéd az asztalt, akkor érdemes sínszálas, flexi talpfás megoldással építkezni, mert fajlagosan ez a legolcsóbb, itt a legkedvezőbb a ft/cm arány. És nem utolsó sorban majdnem saját geometriát alkalmazhatsz, persze az ésszerű határok közt.
Vannak a facebook-on olyan adok-veszek csoportok, ahol napi, heti szinten kerülnek elő régi, új sínrendszerek eladásra, de érdemes böngészni a szaküzletek kínálatát is, mert időnként akcióba zuhannak egyes termékcsoportok.
Ennél specifikusabban kellene meghatározni, mire van szükséged, mert az egyes rendszerek nem, vagy inkább csak némi barkácsolás árán kompatibilisek egymással. Egy gyors szubjektív lista.
1. A régi Zeuke/BTTB sínek "fillérekért" beszerezhetőek, de nem ajánlom használatukat. A gyári geometria miatt kötött a rendszer, könnyen oxidálódik, ami tönkreteheti a járművek kerekeit. Persze van, aki ezt használja, mert tapasztalatai szerint megállja a helyét, vagy egyszerűen már túl késő átállnia, de ezt a kérdéskört nem akarom mélyebben boncolgatni, néhány tucat oldalt visszaolvasva megtalálod a vonatkozó eszmecserét.
2. Volt egy hazai próbálkozás, a Mákos Nándor-féle vágányok. Gyakorlatilag a BTTB geometria, de I-profilú sínszálakkal. Sok sebből vérzett, a talpfarács szerintem kimondottan igénytelen volt az NDK-s társához képest, a sínprofilok nikkelezett vörösrézből voltak, amit nehéz tisztítani, forrasztani pedig egyenesen lehetetlen. A váltói is igen siralmasra sikeredtek. Szerencsére alig beszerezhető.
Jut eszembe, a szagértő urakat kérdem, hogy mi lett ezzel a céggel, mit tudni a történetéről, miért pont TT-s sínek, mettől meddig és egyáltalán? :)
3. Tillig. Az alapértelmezett TT-s vágány. Kitérők bő választékban, a gyári geometria kielégítő, flexi van talpfával és betonaljjal is. Újezüst profilok finoman cizellált talpfarácson, kellemes a szemnek és üzembiztos. Használtan ritka, de nem érdemes ezen spórolni, mert a későbbi örömünk alapvetően az üzembiztos pályán múlik.
4/a Kühn. Szerény választék kitérőkből és gyári geometriából, cserébe valamelyest olcsóbb és van flexi. Csökkentett profilmagasságú sínszálakkal szerelik, ami miatt egyes öreg TT-s modellek nyomkarimái leérhetnek a lekötések imitációihoz. Többen szidják, mint dicsérik, tulajdonképpen érdemi véleményt még nem hallottam róla. Ha valakinek van konkrét tapasztalata, örömmel meghallgatnám!
4/b TTfiligran/egyéb saját építés. Csak nagy gyakorlattal rendelkező, elborult arcoknak. 1,5 mm magas sínprofillal (Code60), elképesztően filigrán GEO lekötésekkel, lézervágott valódi fa talpfaráccsal, meg mittudomén. Tulajdonképpen ez van legközelebb a valósághoz, de húzós ára és bonyolultsága miatt sem kezdőknek, sem játékorientáltaknak nem ajánlom, meg senkinek, aki nem gerjed a finescale-re, mert a saját építésű pálya egy ponton túl önmagunk szívatása. Csak érdekességképp megemlítettem.
Azt biztos, csak nem erről volt szó. Arról próbáltam hangolni, hogy kivételes modelleket többet gyártanak H0 - ban, mint bármit TT - ben. De jó, tegyük fel, hogy több Borgward brémai rendőrautó fogy, mint TT akármi. De gyártanak Maybach Zeppelint is, (ami nagyon jó a háború előtti magyar korszakot modellezőknek) de az biztos nem modelleznek többet ep II. - t, mint TT - t.
Természetesen kellet, csak hogy az ep. 3-as H0-s nyugat német vasutat modellezők száma valószínűleg a legnagyobb, sőt megmerem kockáztatni hogy nagyobb mint a teljes TT-s társadalom.
Na ezért nem értem én ezt az egészet. Mert jó, hogy jogdíj, meg keveset lehet eladni, de H0 - ban, de N - ben is olyan modelleket is gyártanak, amiből biztos, hogy még kevesebbet.
A másik, amit nem értek, hogy van autószállító kocsi, nagyon szép, de legfeljebb Volgát lehet vele szállítani. Ennek így nem tudom mi értelme.
Ilyen részletek nem ismertek. Még az sincs kizárva, hogy külön jogdíj van, hisz hallani olyanról is, hogy H0-ban engedélyezik a gyártást, TT-ben meg nem. Nézd meg az árakat! A Herpa kamionok, pótok viszonylag olcsók, de azért egy komplett szerelvény 10-20 ezer között mozog, akárcsak az AWM-nél. H0-ban! Ha ugyanez TT-ben jelenne meg ennyiért, akkor meg hőzöngene a piac, mert nem tudná megfizetni. A német se, a magyar se.
Igen, tele vannak kombifuvaros kocsival a TT-s katalógusok, de a kiszolgáláshoz már nincs semmi se. Se Kalmár, se portál daru, se közúti jármű. De félő, hogy nem is lesz, mert ezek finom, apró részletekből összerakott makettek/modellek, melyek épp emiatt nagyon drágák.
Akkor külön H0 és TT jogdíjat fizetnek? Kicsit hihetetlen. Érdekes, hogy a kombinált fuvarozáshoz sem gyártanak pótkocsit. Konténert igen, pótkocsit nem. Annak csak nem olyan nagy a jogdíja. Az NSU pedig a VW - hez tartozik, ha az NSU Prinzre nincs jogdíj, akkor a többire miért van? Gyárthatnának RO80 - at is, érdekesebb lenne...
