Minden tiszteletem a gondolkodó elmének, de ez a tanulmány alapgondolata nekem prekoncepciónak tűnik. Mint teória, érdekes, de, például a mamutok kihalását, vagy a feltételezett becsapódási eseményt kapcsolatba hozni Göbekli Tepével kissé populárisnak hat.
Először is miért ne látszódhatott volna előbb az égen egy klasszikus üstökös? ELőtte akár napokig is látszódhatott míg elérte a Földet szerintem. Másfelől pedig, ha nem látszott, egy alternatív lehetőség, hogy fejlettebb civilizáció volt, mint hinnénk, és volt már komoly csillagászata, tudták a tudósai hogy üstökös... aztán a pusztulás után őskori szintre visszazuhant túlélők már már csak így tudták ábrázolni...
Nekem nagyon nem áll össze a kép és a magyarázat. Ha valóban egy üstökös becsapódása és annak utóhatását akarták volna lerajzolni, akkor talán azt vésik a kőre, nem pedig "utalna rá".
Arról nem beszélve, hogy egy üstökös ha belép a légkörbe és beledurrant a Földbe, akkor azt nem vesszük észre. Nem lesz üstökös nyom az égen, hanem egyszer csak bámmm és utána szökőár, porfelhő, stb. Honnan a fenéből gondolnák azt az emberek, hogy az pont egy üstökös volt? Ha meg annyira távol történik tőlük, hogy ők éppen látták, akkor meg honnan tudhatták, hogy mekkora pusztítást okozott? Szóval szerintem ez egy nagyon ráerőltetett teória. Göbekli Tepe-t először rendesen meg kellene vizsgálni és csak utána elméleteket gyártani.
Hát egyszerűen nem volt időm ezzel foglalkozni (esik ez meg). A 2. rész is nyilván odakerül, csak egyszerűen az utóbbi időkben nem volt időm foglalkozni ezzel (bár szeretnék).
Hát ezt úgy letudod írni Lapajov, hogy már el is tudom képzelni... Ez meg nagyon jó!: "Corvo szigetén akár Calypso barlangjába is omolhat egy stábtag lába..."
De a hosszú részletes írást nem sokan rágják át, hiszen pont hogy a szárazság, a sorolt adatok, csak elkötelezettebb érdeklődők számára érdekesek... pl a fiatalabb generáció aligha olvassa végig ezeket. Viszont a film ugyebár egy populárisabb, tömörebb műfaj, meg kell csinálni az egész lényegi kivonatát, ellenben erősen illusztrált, amit te is szeretsz ugyebár, fontos a képek és ábrák használata, ennél a témakörnél. Továbbá lehet szakértőket, hasonló kutatókat hívni, akik nyilatkoznak adalékokat. A dokufilmhez, szinten minden kutató odafordul előbb-utóbb, ha tud, hiszen szélesebb nyilvánosság, a kutatásai nagyobb közönség számára megismerhetősége lehetőségét adja... Tudom utálod Danikent, és Hancock-ot de ők is filmezésre váltottak a könyvek után elég hamar, de pl Rózner, akit viszont szeretsz, ő is filmezett ugyebár... és hasonlókat kutattak ők is mint te, prehisztorikus rejtélyeket, civilizációt, ősi hi-tech-et... Szerintem nem lenne hülyeség, több részes sorozat. Persze nyilván kellene hozzá szponzor, el is lehetne utazgatni forgatni helyszínekre... és maga a forgatás is a kutatás része lehet, pl Corvo szigetén akár Calypso barlangjába is omolhat egy stábtag lába... ;) (és nem viccelek egyáltalán)
Hát, nem tudom, ez az egész nem annyira "filmszerű". Sokszor "száraz adatokat" is hozok, amelyek lényegesek, de egy filmben lehetetlen elmondani. Éppenséggel jó ötlet, de számomra mindig elsődleges marad az írás.
Én azt gondolom, hogy az egyiptomiak számára két Punt létezett, és ezt főként az időbeli eltérésre gondolom.
Tehát volt egy regés, mítikus Punt, amit az egyiptomiak az Indiai-óceán partmellékén vagy annak egy szigetén tudták. Ezen is túl feküdt Ta-Neteru (Istenek Földje), messze délen, túl az óceánon, ahonnan az istenek érkeztek. Sokszor Puntra is úgy utaltak, mint az istenek földjére, ahol az istenek születtek.
Majd a dinasztiák elején egyiptomi expedíciók mélyen délre hatoltak, a part mentén Afrikában. Találtak egy néger "királyságot", amit elkezdtek Puntként emlegetni, vagy azonosítani a mitikus Punttal.
Ezt általában Szomáliával vagy Eritreiával azonosítják, a merészebbek pedig Zimbabjével. Punt földje híres volt az ott termő mirháról, s néha úgy utaltak rá, mint a „Mirha Lépcsőire”, utalva a teraszokhoz hasonló tájakra, melyeken mirhafák nőnek. A Palermói Kő tudósít elsőként Puntról, hogy Szahuré király (i.e. 2496–2483) hajóexpedíciót küldött az országba, s onnan mirhát és elektrumot (fehér aranyat) hoztak. Szahuré abusziri sírtemplomának töredék dekorációi közt láthatjuk egy ábrázoláson Punt lakóit. Még számos expedícióról hallunk. A punti áruk aranyat, elektront, mirhát, tömjént, ébenfát, majmokat és talán borostyánt (?) tartalmaztak. De hoztak fekete rabszolgákat és törpéket (pigmeus) is. Már ebből is látszik, hogy a két Punt között orbitális különbség van, hiszen az "istenek földjéről" hogy hozhatnának buta rabszolgákat? Már Kheopsz egyik fiának is volt egy punti törpéje. Talán volt egy sokkal korábbi kapcsolat, ami éppen Kheopsz idején zárult le? És a Szahuré utáni expedíciók már egészen más helyen találták meg a mitikus Puntot? Ezt én nem tudhatom (az egyiptomiak amúgy is időről időre elfelejtették Punt helyét, lásd Hatsepszut királynő expedíciójáról szóló írásokat).
A Hajótörött meséje c. egyiptomi papirusz (i.e. 1800) a „Kígyókirály szigetének” nevezi Puntot. Vagyis ez Ká szigete, ahol beszélő kígyók éltek, de egy lezuhanó csillag elpusztította őket.
Talán az eredeti Punt valóban egy sziget lehetett az Indiai-óceánon. Később erre utalhattak Menuthias-ként, ez volt a Dajka szigete (Hórusz dajkájáé). De nem lehetett azonos Madagaszkárral, mint W. Max Müller gondolta (mivel ez a nagyobb lakható sziget délnek).
Elképzelhető viszont, hogy a mitikus Punt azonos lehetett az Indiai-óceánba süllyedt Gondvána szigetével, mely valamikor az i.e. 5. évezredben süllyedt el. Ez lehetett a föníciaiak mitikus Tűz szigete. Budge lehet nem is mondott hülyeséget, mikor az ősegyiptomiak egy részét Puntról származtatta. Gondvanán prehisztorkus hajós népek éltek már az elsüllyedés előtt, akik útra keltek észak felé. Tőlük származhattak főníciaiak, sumerok és dravidák elődei. Gondvána lehetett a mitikus Punt szigete, mely a prehisztorikus időkben kapcsolatokat ápolt Afrika déli részével, melyet akkoriban egy titokzatos fehér faj, a boszkopiak uraltak. Talán ők voltak az első bányák megnyitói. Érdekes viszont, hogy nagyon messziről, talán Atlantisszal szemközti európai és afrikai partokról érkeztek É-Afrikán átkelve, majd délnek véve az irányt. Megtelepedtek messze délen, s talán egyes törzseik átkeltek Gondvanára is. Így volt valami alapja, Zimbabvével való azonosításnak is Punttal (hisz ott sok évezrede boszkopiak éltek).
A dinasztiák Egyiptomában a nagy déli hajós-expedíciók szerintem mindig eljutottak valahová Afrika keleti partjai mentén Zimbabve és Eritreia közt, hol itt, hol ott álltak meg, hogy az "éppen Punt". Ezért nehéz, az egyiptomi leírások alapján, pontosan lokalizálni Punt helyét, mert a partok mentén ez több helyre is ráillik...!
Az elmélettel némi probléma van. A köztudatban lévő, és széles körben elfogadott esemény az Amerikai kontinensen, a Nagy tavak térségében történhetett, ami több mint 8000 km-re van Göbekli Tepétől. Ami azt jelenti, hogy a Föld felszínétől legalább 50000 km-re kellett volna megtörténnie az eseménynek. A tanulmányban hivatkozott csillagállás szerintük nappal volt látható, ami azt jelenti, hogy nem is láthatták. Egyébként a felvetés érdekes, csak szerintem nem eléggé megalapozott.
Ez a prehisztorikus planetáris katasztrófa olyan szinten köztudott, hogy már tényleg csak az vitatja, aki homokba dugva tartja a fejét... Nem is ez a lényeg, hanem hogy eme katasztrófa (vízözön és jégkorszak) előtt mi volt pontosan! Volt-e és ha volt, mekkora, milyen fejlett és hol nagyobb civilizáció, ami ezután vagy elpusztult vagy legalábbis szint elpusztulásig hanyatlott... és innen már egyenesen következik az Atlantisz mítosza és annak esetleges fejlett technológiája ugyebár...
> Az elképzelhető, hogy az egyiptomiak uránt is bányásztak valamilyen konkrét céllal?
Nem: nyilvánvaló, hogy csak unalomból, szabadidős tevékenységként bányásztak uránt (vagy esetleg uránércet). Na meg azért is, mert élvezték, hogy mérgező. Bizonyíték minderre az, hogy nem utal rá semmi, tehát nyilván eltüntették a nyomokat.
Erről a bizonyos Puntról szívesen megtudnék többet is.Ha lesz időd és kedved,írhatnál róla,érdekelne.Te konkrétan hol keresnéd először,melyik országban?
Berenice Panchrysos is érdekes/érintett lehet a témában,ott rengeteg aranyat bányásztak.Talán még Ophir is lehet?
Van egy történet:
A múlt század végén a bánya-társaságok megpróbálták üzembe helyezni Sába királynője núbiai aranybányáit. A derekibi bányában a kutatók érdekes felfedezést tettek. Egy mély tárnában olvashatatlan hieroglifákat tartalmazó kőfalat találtak. A fal felrobbantása helyett, ami dinamittal gyerek-játék lett volna; a bányatársaság betemette a tárnát, mivel egyéb-ként aranyat nem találtak… Az embernek néha megáll az esze! A régészet akkor még gyerekcipőben járt, Szudán meg rettentően el-maradott ország volt. Érthető hát, ha a bányatársaság nem akarta megfizetni egy régészeti projekt költségeit; érthetetlen viszont, miért temették be a tárnát. Ma már senki sem törődik vele.
Sajnos Ophirral külön nem foglalkoztam. De gondolom K-Afrika és Dny-Ázsia valószínűsíthető terület. Talán ugyanaz a hely, amit az egyiptomiak Puntnak neveztek.
Engem nagyon érdekelt világ életemben Salamon király és Shába királynő aranya/bányái,de különösen OPHIR foglalkoztatott.Rengetegen kutatták e témát,volt olyan is aki szerint nem is létezett az egész,vagyis kitalált történet.
Úgy értem sokan a történetet is zavarosnak írják le,Shábát pedig csak egy gazdag kereskedőnek hiszik.Ophir ködös ahogy van,a bánya helye vagy csak kikötő?Ha egyáltalán létezett....
Azért van ebben némi pikantéria: a régészek és újságírók egyből II. Ramszesznek vélték. Mert hát ki más is lehetne, mint II. Ramszesz, akinek ekkora szobrot emelnek, nemde...?
Azonban nem kell ennyiben hagyni a dolgokat, pár nap és némi további kutatás után:
"Az eseményen beszédet mondott többek között dr. Dietrich Raue és az egyiptomi régiségügyi miniszter, dr. Khalid el-Enany is, aki bejelentette, hogy a kiemelés után a szobor hátsó részén található hieroglifák olvashatóvá váltak, ami alapján a szobor I. Pszammetik fáraóé. Még a szakembereket is megtévesztette az archaizáló stílus
A 26. dinasztia fáraója, I. Pszammetik (Kr. e. 664-610) neve talán nem cseng ismerősen elsőre, de
ő volt az az uralkodó, aki sikeres hadjáratot vezetett az asszírok ellen, felszabadítva Egyiptomot."
Pszammetik márpedig régi jó ismerősünk, Schenouda nagy 'meséket' regélt róla. És íme, valóban igen szerethették Héliopoliszban...
Igen, elég régi hsz.Viszont nagyszerű, hogy jelezted!
Mikor évekkel ezelőtt megalkottam az elméletet a prehisztorikum idején történt kabir behatolásról, az ember üldöztetéséről, préda-korszakáról, még nem is gondoltam erre. Mi kitöröltük ezen idők elmúlásával ezt a korszakot emlékezetünkből. Ez csak az évezredeken át megmaradó rémmesék világában maradt fenn, s nem igazán a mítoszokéban. Volt egy korszak, mikor a kabírok gyermeket követeltek az emberektől, ami összefüggött az ő megfiatalító eljárásaikkal. A csenevész emberiség, a préda szemszögéből nézve, sokfelé megmaradtak rémképekben a gyermekeket zabáló gonosz törpék képei. Erről az időszakról írtan is egy hosszabb értekezést Élet az idegen napok alatt címmel. De visszaolvasva, elég sokat elbeszéltünk ITT ezekről a különös mesékről. De ezt a berni szörnyűséges alakot is kénytelen leszek hozzácsapni aktáimhoz...
Újabban Nolanus is több ilyet (gyereket zabálnak, ilyen lények) fedez fel a régiségek közt. Itt van az egyik példának, egy hónapja küldte. A 2500 éves Pozo Moro-i mauzóleum romjairól, a legrégibb ibér királyi síremlékről. Ez D-Spanyolországban van, ami az ősi tartesszoszi civilizáció területe. A mauzóleum frízeiről van szó, már ami megmaradt belőlük. A tartesszoszi királyokról írtam, hogy misztériumhajók vitték el őket a kabirok titkos szigetére, Sao Miguelre, ami a történelem előtti időkben egy idegen faj mészárszéke emberáldozati mészárszéke volt. Ebben az időben, i.e. 500 körül még őrizték a tartésszoszi hagyományokat, mert honnan máshonnan vették volna ilyen szörnyűséges képeket? Gyermekáldozatok elfogyasztásáról? a szakértők igyekeznének a föníciai tophetek felé (ahol a gyermekáldozatok folytak) elterelni a figyelmet, vagy a görög áldozások irányában, de az ilyen szörnyzabálást ők is a rémmesékből ismerhették, hogy telkhinszerű, kétéltű lények gyermekeket "zabáltak".
Nolanus írta erről: "Egy vastag obeliszkszerű alkotmány, aminek az oldalát féldomborművek díszítették. Ezek nagy része sajnos elpusztult, de maradt egy érdekes, ahol kigyófejű szörnyek áldozatokat fogyasztanak...az áldozati tálban egy fej és két lábfej látható. Azért tartom érdekesnek, mert a lények hüllőszerűek." Több képet küldött, de itt van 4:
A király ott ül egy olyan kamrában, mint amilyen a fiatalító kamra lehet a kabir-szigeten. Nolanus erről is írt még régebben, mert a kamra rajza a könyvből két változatban is fennmaradt, s az egyik változatban: "...az épületek némely részein fura frízek tűnnek fel, főleg oszlopokon, elnagyolt másolásnak tűnik. Most az jutott eszembe, ezek eredetileg nem hieroglifák lehettek? Azt próbálom kitalálni, mi lehetett a Lambspring illusztrációk forrása... ez egyiptomi eredetre mutatna, talán egy papiruszt, vagy freskót láthatott valamelyik alkimista valaha." Majd még hozzátette: "Valami, ami eddig nem esett le, de szoros kapcsolatban van a fiatalító kamrával: A XIII. ábrán azt láthatjuk, hogy a király felfalja a fiút(gyermeket)... gondolom érted mire gondolok... a 2.-féle illusztráció szerint ez szintén egy 'hieroglifás' kamrában történik...! Ez nagyon hasonló a korábbi kamrához (itt is ott vannak a lépcsők pl.)." - a kiemelés tőlem.
