"tutira megy ózonnal a jodát-perjodát reakció? Emlékeim szerint szoktak ózont mérni úgy, hogy KI-t oxidálnak jodáttá, és ezt titrálják."
Sajnos magam is összesen csak két cikket találtam a neten erről és ezek sem voltak túl részletesek. A KI + ózon reakciót valóban sokszor használják.
"az oldhatóság alapján akár 30-40%-os is lehetett a konverziód, ha 1 liter oldatot használtál, akkor simán lehet, hogy minden rendben zajlott."
Bocs, eddig nem mondtam (mert igazából a peroxid reakciójára voltam kíváncsi), hogy tudom mérni a perjodátot és a jodátot egymás mellett is (szulfoszalicilsav/Fe(II) oldatokkal). A méréseim azt mutatják, hogy elenyésző mennyiségben keletkezett csak perjodát. (Ami ugyan elvileg 2-s pH-n kicsapódik, de pH állítás után sem tudtam sem perjodát növekedést, sem jodát csökkenést kimutatni. )
"(a jodát oxidálja a H2O2-t)"
Én eddig úgy gondoltam, hogy a peroxid erősebb oxidálószer, mint a jodát/perjodát. Sajnos hiába kerestem a neten, de sehol sem találtam olyan táblázatot, adatsort, amiből kiderült volna számomra, hogy melyik az erősebb oxidálószer. Én abból indultam ki, hogy a perjodátot csak részleges, speciális oxidálásra használják, míg a peroxid lényegében mindent oxidál, főleg, ha ózon is van mellette.Ha a jodát oxidálja a peroxidot, akkor a jodátból mi keletkezik: jód, vagy jodát?
Ózon
Az ózonos levegőt közvetlenül a jodátos oldatba bugyogtatjuk, így máshonnan nem hozhat magával savat.
végképp nem vagyok szakértője a témának, de pár dolog:
-tutira megy ózonnal a jodát-perjodát reakció? Emlékeim szerint szoktak ózont mérni úgy, hogy KI-t oxidálnak jodáttá, és ezt titrálják.
-az oldhatóság alapján akár 30-40%-os is lehetett a konverziód, ha 1 liter oldatot használtál, akkor simán lehet, hogy minden rendben zajlott. Eleve kevés ózont adtál, pláne, ha csak becsülöd a mennyiségét. nem kéne többet adnod?
-A H2O2-on én nagyon nem lepődnék meg. Szerintem idővel simán reagál perjodáttal, de lehet, hogy jodáttal is. (a jodát oxidálja a H2O2-t) A folyamat lassú, és valszeg autokatalitikus.
-A savasodásra nincs tippem. (pl. miben buborékoltatjátok az ózont? Nem hozhatott onnan valami savat?)
de. de ez nem jelenti azt, hogy nem ment be víz, csak azt, hogy több jött ki, mint amennyi bement. Aromával is hasonló jelenség történik. Megy be is, jön ki is. Végül a két oldalon a koncentrációja különböző lesz. De bent is lesz aroma. Mivel nem tudjuk, pontosan milyen anyag az aroma, nem lehet mennyiségi becslésekbe bocsátkozni, de valszeg simán el lehet érni az oldat eredeti koncentrációjának a felét a szemen belül. Vagy akár többet.
Az oldat 4 %-os kálium-jodát volt. Eredetileg nem volt benne más, de miután észrevettem, hogy a pH leesett, nátrium-hidroxiddal pH-t állítottunk kétszer is. (Hogy pontosan mennyi ment bele, azt sajnos pontosan nem tudom, mert a pH állítást nem én csináltam.) Más nem volt az oldatban. Illetve később a peroxid.
Az ózon mennyisége elméletileg lett megsaccolva. Az ózongenerátorunk 2000 l levegőáram mellett állít elő max. 40 g ózont óránként. Ebből a fő áramból vettem el 300 l/óra mennyiségű ózonos levegőt. Nyílván a bebugyogtatott ózonnak csak egy része tud reagálni az oldott jodáttal.
Elképzelhető, hogy egy kis mennyiségű perjodát azért keletkezett, mert megjelent egy minimális mennyiségű fehér csapadék az edény alján.
Ami engem igazából izgat, hogy mi az a folyamat ami végement a peroxid beadagolása után és jodát keletkezéséhez vezetett. Ugyan az előbbi levelembe nem kérdeztem rá, de az is érdekelne, hogy miért esett a pH az ózon beadagolásokor?
mi volt pontosan az oldatodban? hogyan állítottad elő az ózont? Hogyan határoztad meg az ózon mennyiségét? Mennyi volt a levegőáram? 5g ózon maga 2.5 liter. Honnan tudod, hogy nem történt semmi?
Egy reakció értelmezésében szeretnék segítséget kérni.
Néhány hónapja már érdeklődtem, miként lenne érdemes jodátból perjodátot készíteni. Mivel az elektrokémiai folyamathoz nincs megfelelő eszközöm, így maradt az ózonos oxidáció. Az irodalomból ennyit sikerült kihámoznom, hogy érdemes pH 8-9 között vinni a folyamatot. 1 liter 4%-os oldathoz adtam kb 5 g ózont óránként (300 ml/ó levegőáramban) Sajnos nem igazán történt sok minden, amellett, hogy a közeg pH-ja gyorsan lecsökkent pH 2 érték közelébe. Pár nap után kíváncsiságból tettem hozzá 5 ml peroxidot. Mivel így sem történt semmi, az oldatot félretettem az asztalomon. Mára meglepődve láttam, hogy jód keletkezett az oldatban, amitől az egész barna lett (adta a keményítős próbát is) Amíg nem volt benne peroxid nem csinált ilyet. Újra ózont adva az oldathoz hamar eltűnt a barna szín, ami érthető is. Arra lennék kíváncsi, milyen reakció révén keletkezett jód, illetve mi köze van ehhez a peroxidnak.
az ozmózis jelensége során az adott anyag (általában a víz) mindkét irányban áramlik, csak a kétféle áramlás (diffúzió) eltérő sebességű. Tehát még ozmózis-gátolt esetben is "megy be" víz.
Aromák esetén nem az ozmózis a lényeg (ez annyit okozhat, hogy végül a kukoricaszemben a koncentráció különbözni fog pár százalékban a külső koncentrációtól), hanem a diffúzió.
Ráadásul a "nagyon tömény" aroma valójában egy elég híg oldat lehet, egy málna (ízű) szörp literenként pár 10 mg aromát tartalmaz. Itt is hasonló arányok lehetnek.
Tehát 1. nem az ozmózis, hanem a diffúzió sebessége a kérdés, 2. és a sejtmembvrán (pláne a megfőtt membrán) kismolekulák (pl. az aromák) esetén nem szoktak túlzott gátat jelenteni 3. pláne nem híg oldatok esetén.
Úgyhogy szerintem működik a dolog.
De mi volna, ha kipróbálnád, beáztatnád, lemosnád, majd szétmorzsolnád és megszagolnád a kukoricát?
Nézd, ez egy részlet valami hosszabb lélegzetű dologból, nem szívesen alkotok így véleményt, de a pasi gyakorlatilag összefüggéstelenül beszél. Teljesen értelmetlen, minden valóságot nélkülöző dolgokat magyaráz.
Van többféle, olajos, cukros, alkoholos. A gyártók szerint csak annyit kell tenned, hogy néhány órára belehelyezed ebbe az anyagba, pl. a kukorica szemeket, jól megszívja magát, ezután a horgászvízbe bedobva jó messziről odacsalogatja a halakat.
Igazából én nem nagyon hiszek benne, pont az ozmozis miatt, de mivel nem szakmám a vegyészet, így csak feltételezéseim vannak.
Ha pl apolaris oldoszerekben/olajban oldodo izanyagokrol van szo, az nem feltetlenul fog ugy atmenni a kukorica hejan, ahogy azt elso blikkre gondolod.
Mar latom visszahullani a fejedre a "KI mergezo" felmondatot.
Tekintve a hallgatosag szakmai felkeszultsegere es erdekodesere osszeeskuveselmeletek irant, szerintem fogalmazzunk inkabb ugy, hogy kis mennyisegben mindenkeppen szuksege van ra a szervezetnek, de egy bizonyos mennyiseg felett fogyasztva komoly egeszsegkarosodast szenvedhet el az ontudatos allampolgar. Mint mindenbol.
Igen, egyetertek, szerintem is keves a szabvany, ami lerogziti, hogy az uborkam hogy gorbulhet, a paradizsomom alakja hany szazalekban terhet el az idealis gombtol. Ami meg rosszabb, hogy ha kimegyek a piacra ezeket a szabvanyokat nem kapom meg az EU osszes nyelvere leforditva es kiprintelve. Mer' erted, mi van, ha a salatat egy portugal vagy lengyel baratomnak keszitem, es o is bizonytalan a paradizsom feluleti gorbuleteben? Ja igen, es lehetoleg mindenkinel legyen legalabb harom pecset.
> Ha megnéztek pár adatot hogy mennyi a napi ürítés akkor nem logikus hogy amiből több fogy abból többet kell bevinni mint amiből kevesebb megy ki?
Ne beszelj hulyesegeket.
Annyi megy ki, mint amennyi bemegy. Es mivel mindketto jo vizoldhato valami, a veseden keresztul szabadon tavozik a tobblet. Mint itt mar tobben jeleztek, inkabb natriumbol szokott tobblet lenni, es a vesedet terhelni, szoval mielott barki elkezdi verni a tamtamot keretik elfaradni a SPRAba, vagy ahol vasrol es ellenorizni az elelmiszer csomagolasokon, hogy mennyi sot eszik.
Helyes e az a feltételezés, hogy ha egy konzervkukorica szemet tömény aromában helyezünk el, abból a célból, hogy majd jól megszívja magát, akkor az nem fog megtörténni.
" orvosi szakkönyvekben is jelentős eltérés van ezekben a számokban."
igen. ez természetes, hisz egészséges ember annyi KCl-t eszik, amennyit akar (OK, úgy 30-40g/alkalom a max.) Abban sincs egyetértés, hogy mennyi húst kell enni.
"Nem lehet számtalan forrásból szerezni"
1. valamennyi vegyszerforgalmazó cég. 2. elsősorban a Ferenc körúti vegyszerbolt 3. az általam leírt nem nagyon bonyi eljárás (4. és van egy fogadásom, hogy hamarosan minden biobolt)
"97%ot enged meg a szabvány de elég jól behatárolja az összetételt és abban nincs kcl csak kálium jodi"
Ha a szabvány valamire nem tartalmaz határértéket, és ezt a komponenst más szabvány sem tiltja az mit jelent? Igen, azt, hogy tetszőleges mennyiségebn lehet benne (természetesen a 3%-ig). A KI-ra pl. azért ír elő felső értéket, mert mérgező. Arzén dettó. Tehát a szabvány 3% KCl-t engedélyez. Összhangban a józan ésszel.
"mielőtt elsüllyednénk a mocsárban"-teljesen igazad van ezért is próbáltam tartózkodni a téma ezen részétől. 1. Ebben igazad van Nem is azt vitatom h mi a szerepe a szervezetben és hogy alapvetően szükséges az élethez hanem azt hogy egyes természetgyógyászok 2-4 g kcl-t ajánlanak és mondjuk 0,5g naclt. És a homályt úgy értettem hogy orvosi szakkönyvekben is jelentős eltérés van ezekben a számokban. 2. Tévedsz. Nem lehet számtalan forrásból szerezni sőt.. 3. Valóban 97%ot enged meg a szabvány de elég jól behatárolja az összetételt és abban nincs kcl csak kálium jodid aminek a max mennyiségét 25mg/kgban határozza meg jódozott sónál. A többi alkotórész mellett amit meghatároz még szintelen szagtalan egyéb alkotókat említ. 4. egyetértek :D 5. ezzel is :D némi fenntartással 6. lásd 1. pont +1 köszi :D azért ennyire nem érdekel a dolog csak kérdeztem valamit ami másfele terelődött :D
