Elkezdődött az őszi szezon. Ekkor ismét magam vettem a nők ruháit. Szerencsére már csak heti rendszerességgel.
A harmadik, egyben idén utolsó nagy elhatározás október vége fele volt.
A leszokás most így zajlott:
- kidobtam a felesleget, ritkán viselt ruhákat;
- vettem új darabot, viszont jóval többtől szabadultam meg; csak a legfrissebb ruhák pihentek meg egy szekrényben;
- utolsó előtti lépésnél sminket, rúzst, parókát is kihajítottam;
- végül a maradék is házon kívül van;
Egy dologra felhívnám a figyelmet, hogy nem mindenkinek jó ez a terv. Egyéntől is függ.
2016. dec. 19-e óta nem öltöztem át, eldugott ruhadarab sincs már, és a boltokban is ellenállok a látványnak.
Ezáltal egyre jobban érzem magam, férfiként vidámabb, nyitottabb vagyok. A női ruházat számomra "börtön"-t szimbolizál. Semmit sem csinálok, mindent halogatok.
A 2017-es évem átváltozásmentes lesz. Igyekszem kordában tartani a vágyat, ami lassanként kisebb lesz.
Mindössze annyit mondok csak még: Köszönöm. Köszönöm, hogy végigolvastátok.:
Mint már említettem, a crossdressingről való lemondás/leszokás a témám.
Ez az év (2016) erről szól/szólt.
Utóbbi 2-3 hónapon belül jeleztem szándékomat, hogy szeretnék végleg lemondani e sokak számára csodás, álombeli hobbiról, viszont nekem már csak egy "börtön".
A leszokás már tavasszal elkezdődött. Egy éjszakai séta után másnap vagy harmadnap beteg lettem. Oly annyira, hogy felkelni sem volt kedvem. A megfázásért a kiruccanást okoltam. Akkor tájt leírtam egy lehetséges módszert. Rá pár hétre, egészségesebben mégis vágytam a női ruhákra. Egyszerűen hiányzott. Fokozatosan feltöltődött az egész ruhatáram a női énemnek.
A következő leszokási pont július vége. Ekkor is kidobtam a női ruhatáramat. Augusztusban három, megerősítem, három hétig nem vettem fel ezeket.
Szép estét/reggelt/napot fórum- és nem fórumtagok!
Sokan, köztük én is, akik eme topikot böngészi, legtöbbször megerősítést, illetve tapasztalatokat kérünk/gyűjtünk a hobbinkkal kapcsolatban. Szerencsére ebből nincs hiány. Vannak, akik csak "szövegelnek" (én ezt képviselem inkább), vannak, akik már-már történetet írnak (többnyire saját élmények, olykor csak képzelet szüleményei) és vannak, akik fényképpel is vállalkoznak (tudván, hogy itt örökre fennmarad, de többség rejti arcát).
Magam részéről most e dolgokról nem beszélnék. Korábban már írgottam az előzményekről, egy-két élményt is megosztottam. Beszéljenek a többi kedves társaim, akik szintén űzik a crossdress-stílust.
Az én beszédtémám most a lemondásról, a leszokásról fog szólni.
Régebben már írtam, nem cd-nek hanem inkább transsexuálisnak vallom magamat. Annak ellenére, hogy nagyon keveset tudok nőként lenni, családi állapotom (gyerekek, feleség), és a munkáim miatt. Sajnos hosszú ideje, több éve szinte csak fehérneműre, és nagyon ritkán cipőre korlátozódik a lehetőségem. Van 3 kisebb-nagyobb szekrényem amikben mostanában tartom a ruhákat, cipőket, parókát stb.. A fehérnemű egy fiókban várja a lehetőséget (mondjuk arra van majdnem minden nap módom). Régebben dobozoltam, néha pár hónapig is kibírtam, de tovább nem. 91' -óta van párom kisebb-nagyobb súrlódásokkal megvagyunk. Az elejétől fogva tud mindent, így legalább előtte nem kell titkolóznom. Sajnos a sok munka miatt manapság már eljutottam odáig, hogy se erőm, se kedvem, se időm nincs, és lehetőségem is kevés beöltözni. Annyi, hogy nekem az egész már túllépett a beöltözés utáni vágy határán. Ha nem annyi lennék amennyi, és lenne lehetőségem meglépni akkor a személyi számom sem 1-el kezdődne már.
Eladó egy rózsaszín 46-os (de simán jó 43-44-45ös lábra is) delight 636 platform magassarkú!! Vivian-on lett rendelve. Keveset használt, csak szobában!!!
Ezért ne dobj ki semmit. Nekem is volt hasonló időszakom, és azt hittem le lehet szokni ezekről a dolgokról. Biztos van akinek sikerül (soknak nem, nekem sem bár én más vagyok). Ha legközelebb rádjön a kidobok mindent, inkább rakd bele egy dobozba, és dugd el a holmidat valahová. Akár le is ragaszthatod, ráírhatod mikor zártad le (én is csináltam ilyent), később amikor nem kell újra megvenned drága pénzért meg azt is láthatod, mennyit bírtál ki beöltözés nélkül. Én már nem dobok ki semmit, csak ha tönkrement. Pedig sokkal kevesebbszer tudok bármit is felvenni ( mondjuk bugyin kívül mert szinte minden nap az van rajtam alsónadrág helyett) mint évekkel ezelőtt. Pedig most már sokkal inkább lennék egész nap női ruhákban mint csak néhány percre vagy 1-2 órára, de az élet így hozta. Viszont megtanultam, hogy ne dobáljam ki, hogy utána meg megvegyem újra. Főleg úgy, hogy sok mindent már nem tudok ugyan olyant venni mert nem kapni sehol sem. Mert én azért olyanokat szoktam megvenni ami megtetszik csak évekkel később meg már hasonlót sem kapsz sokszor. Ezért érdemes meggondolni a spórolás mellett, hogy inkább dugd egy dobozba, és ha legközelebb rádjön csak előveszed a "gardróbból".
Sziasztok új a vagyok a fórumon, jó látni hogy sok fiú szeret nőnek öltözni,én is ilyen vagyok kiskorom óta bújok női ruhába.Sajnos egy drága hobbiról van szó hogy mikor van pénzem valamikor turkálóból szerzem be a ruhát de valamikor bemegyek az üzletbe ahol kiválasztom a ruhákat a próbafülkében pedig felpróbálom őket utána veszek cipőt fehérneműt parókát sminket és már 20 000 ft felett járok aztán női be bújok felizgulok majd izgalmi állapotomban spriccelek egy hatalmasat és valami történik már nem akarok nő lenni,letépem magamról a ruhákat átöltözök fiú ruciba majd hazamegyek a női ruhákat meg eldobom a kukába,legközelebb ha meg lemegyek és megpillantok egy nőt tűsarkúban vagy szoknyában már kezdődik az egész megint nőnek akarok öltözni,volt olyan hónap amikor 3 alkalommal öltöztem 70 000 ft is kidobtam az ablakon.
Ezért szívesen mennék el olyan cd fiúhoz akinél együtt beöltözhetnénk és egy kis sexparty keretében közösülnénk!
Vettem egy éktalpú cipőt. Ne csak tűsarkúban legyek otthon. Elején szokni kellett, elől nyomott, de már kényelmes. Most már van akkora ruhatáram, hogy ha hazamegyek, rögtön női cuccba tudom vágni magam. Meg vettem két karkötőt.