Nem tudom a barátnőd mit forgat, vagy mit nem, ez a privát dolgotok. Csak érdeklődtem, hogy mi támasztja alá a kopásból, gyengébb anyagból eredető pontatlanság tézisét. Erre nem érkezett válasz.
A tábori tüzérséggel ellentétben a hajók relatíve keveset lőttek, lévén a szolgálati idejük nagy részét a kikötőben töltötték, de sokszor még bevetésen sem kerültek harcérintikezésbe, s ha tűzharcba keveredtek akkor sem biztos, hogy pár sortűznél többet leadtak... A legnagyobb WWI-es tengeri csatában, Jütlandnál az egész britt flotta, fő tüzérsége ( 150 mm és attól nagyobb) összesen 4598 db. lövést adott le, a németek pedig 3574-et, 2,17 és 3,33 százalékos pontossággal. Ha ráérsz, akkor összeadhatod, hogy a flották mennyi nehézlöveggel rendelkeztek. Kiderül, hogy kevés lövés jut egy csőre, töredéke egy komolyabb szárazföldi tűzcsapásénak és ezt is szerény találati arány jellemezte ( 100 illetve 120) - pedig itt a legjobb Krupp és angol ágyúkkal voltak felszerelve a hajók. Tehát ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy a löveg minőségénél csatában sokkal többet számított a tűzvezetés.
Jah, s nem csak olvastam a tüzérségről, hanem anno 152-eseknél szolgáltam, tehát némi, szerény személyes tapasztalatom is van róla.
En ilyet nem irtam. Amit irtam, az egy eshetöseg, egy pelda, hogy szemleltessem, hogy mire kell a minöseg. Es azert kerdezem itt a jo nepet, hogy vannak - e adataik, mert nekem nincsenek.
Tehat nem mindegy, hogy mennyi löves utan nö es milyen mertekben a szoras, de ettöl fontosabb, hogy az alap szoras milyen ( gyartas kerdese ), es azon kivül az üteg szorasa milyen. Tehat a toronyban levö agyuk mennyire vannak beallitva egymashoz kepest.
Üdv.
Ne haragudj, de a baratnöm nem tudja ennyire kicsavarni a masik szavat es mas összefüggesbe helyezni. Tessek mar pontosabban olvasni.
Ha jol tudom itt irta valaki hogy gyengebb pancelzatu volt, en viszont tobbszor olvastam, hogy tobb szempontbol is a Szent Istvan volt a legjobb hajoja a Monarchianak.
és milyen lövegfelmérés alapján állítod, hogy a 305 mm-es olasz lövegeknek 30 lövés után 200 méter volt a melléhordása, egyébként az sem mindegy, hogy milyen távolság esetében említed a szórási adatokat.
természetesen számít a minőség, csak éppen azt próbálom magyarázni, hogy háborúba nem kilőtt csövekkel szoktak szállni, tehát, ha van is némi minőségi eltérés az az elején nem jön ki, utána pedig karbantartás, csere kérdése. A hajótürérség, ha csak nem áll le folyamatosan szárazföldi célpontokat lőni, nem adott le túl sok lövést, tehát nem lőtték szét a lövegeiket.
A 30 vagy 200 lövés... 200 lövést szerintem egyetlen csatában nem adtak le ilyen kaliberű tözérséggel egy csőből ( ha jól tudom a hasonló kaliberű szárazföldi tüzérségnél 100 lövés után tartottak nagyjavítást). A többi meg karbantartás, szervíz kérdése (kikopott csöveg cseréje, újrahuzagolása). Tehát a melléhordás sem igazi kérdés. Egyébként ráadásul tűzvezetésben ez is korrigálható többé, kevésbé. Vagyis nem kell rá Zeiss optic... érdemi acélminőségi eltérés nem lehetett, olyan ami űberelné a lövegek űrméretét.
Pilsenben tuti volt Skoda löveggyár a WWI előtt:) Vitkovice történetét nem ismerem, tehát nem tudom mikor és mit gyártottak.
Diósgyőrben valójában két gyár van, volt, az acélgyár és a gépgyár, utóbbi valójában fegyvergyár, lövegeket, aknavetőket gyártottak itt a 90-es évekig (mellette még vasúti kerekeket, mozdonyt stb. fedésként).
Diosgyör? Mintha az olajszökitessel es a trafoolaj barterokkal kapcsolatban hallottam volna rola valamit. :)))
Kifejezetten minösegi acel gyartasra volt szanva, sajnos mai helyzete nem tul rozsas, ha jol tudom.
Lehet, hogy Pilsenben volt, nem tudom, de Vitkoviceben az egyik legjobb minösegü acelokat allitottak elö. Abban mindenesetre igazad van, hogy utana kellene jarni, hogy milyen acelbol, milyen licensz alapjan, hol gyartottak, es kik.
Elettartam tenyleg kesöbb erezteti a hatasat, de nem mindegy, hogy az agyud 30 löves utan 200m-el hord odeb, vagy sem. Es itt van amit figyelmen kivül hagytal a ket fajta szoraskep. Leforditva, a pisztolyra hiaba szerelsz Zeiss optikat, attol meg 1000 meterre hiaba lösz vele.
Az acélipart én is elég jól ismerem véletlenül (belőlről is, a fél família ott dolgozott, dolgozik, pont az acélok összetételének elemzésén), nem tudom a Diósgyőr név mond e neked valamit... amíg a Szent István lövegeit a Skoda szállította a páncélt meg Diósgyőr... A Skoda löveggyár annak idején nem Pilsenben volt véletlenül ? (WWI előtt).
A fegyveracél mindig is különleges acél volt, nem csak a monarchiánál, hanem minden más komolyabb ipari hatalomnál. Az olasz lövegek nem is biztos, hogy olaszban készültek (lehetett akár angol, vagy német is, ami ugyanolyan acélminőséget tudott legalább, mint a Skoda) , vagy, ha ott, akkor is licenc alapján.
De tételezzük fel, az olaszok gyengébb minőségű acélból gyártották, akkor ez első sorban a lövegcső élettartamában jelentkezik. Egy csatában nem lőnek annyit a lövegek, hogy attól használat közben kikopna... tehát, ha szembekerült volna egymással a két flotta, ez sokadrangú tényező lett volna. Hidd el (vagy ne) sokkal fontosabb tényező a lövegek űrmérete, mechanizmusa és a tűzvezetési rendszer. Ezen túlmenően a hajó sebessége, a legénység képzettsége...
Mond neked az valamit hogy Vitkovice? Ma is elöszeretettel dolgoztatnak velük, ha technologiailag bonyolult, jo minösegü acelbol keszült elemeket akar velük gyartatni. Ez 100 evvel ezelött sem volt maskepp tudomasom szerint. 2 evig aceliparban dolgoztam, mint konstruktör, es mink is a huzosabb dolgokat naluk rendeltük. Nem veletlenül.
Amugy pedig epp ezert kerdeztem, hogy tud - e valaki összehasonlito adatokkal szolgalni.
A ket tenyezöd mellett nem elhanyagolhato a löveg elettartama, szorasa, illetve az ütegek szorasa, valamint, hogy a csö milyen erös töltetet bir el. Ezek mind technikai parameterek, amik a gyartastol függnek.
szerintem meg a csehszlovák propaganda áldozata vagy:)
komolyra fordítva a szót: szerintem a Skoda által gyártott lövegek nem voltak jobban, mint az olaszok által használt lövegek. Lévén nagyjából hasonló minőségű acélból készült, hasonló szerkezettel. Hatékonyság szempontjából két tényező jöhet szóba, ami érdemben befolyásolhatta a hajótüzérség eredményességét, ebből az elsőt nem ismerem: a tűzvezetése rendszer
a másodikra pedig csak tippelhetünk: a személyzett képzettsége.
A föleny itt nem szamban es ürmeretben ertendö, hanem minösegben. A Tagetthofok Skoda agyui, ha jol tudom azok voltak, nagyobb szinten voltak, mint az olaszok hasonloi. Legalabbis igy tudom, azert kertem adatokat, hogy tenyleg igy volt-e.
A Ciao Duilio a Doria osztály tagja, amelyet testvérhajójáról, az Andrea Doriaról neveztek el ( híres középkori olasz tengerész volt, a nevét viseli a Sampdoria, genoai focicsapat is).
A Ciao Duilio 13 db. 305 mm-es ( L46) löveggel épült, az 1937-40 közötti átépítés során 10 db. 320 mm-es (L44) löveget kapott. Ezek alapján a Teggethof osztály hajóinak nem volt tüzérségi fölénye a Doria osztály hajóival szemben.
Kamerádok, íme egy rejtvény; A francia haditengerészek által csak a flotta "negyedik lőgyakorlataként" emlegetett összecsapás során elsüllyedt monarchiás hadihajó roncsai láthatóak a képeken... (segítség: erre a cirkálóosztályra oly jellemző 12 cm-es H40-es gyorstüzelő is ott van...)
"Ha jol gondolom akkor a Ciao Duilio es tarsai lövegei szinten alul maradtak volna a Tagetthofeival szemben. Azt meg tudjuk, hogy Queen Elizabeth az mas teszta."
Igen, ez így igaz. A Monarchia dreadnoughtjait alapvetően az olaszok elleni harcra szánták. Az olaszok lövegeiről sajnos még nincs adatom, de a KUK hajók esélyesebbek voltak márcsak azért is mert az olaszok 2 csomó többletsebességért feláldozták a páncélvédettséget, és csatahajóik páncélozottsága jóval elmaradt a Monarchia csatahajóéi mögött.
Kösz a valaszt. Ezek szerint az a sejtesem, hogy a Monarchias 30,5-ösök potensek voltak nagyon, nem csalt. A haboru utani tipusok az mar mas teszta, azt mar nem tudom hasonlitasra figyelembe venni. Ha jol gondolom akkor a Ciao Duilio es tarsai lövegei szinten alul maradtak volna a Tagetthofeival szemben. Azt meg tudjuk, hogy Queen Elizabeth az mas teszta.
"a téves típusmeghatározás ellenére az állítás igaz,"
Nem az állításod valóságtartalmát vontam kétségbe, nem is értem ezt most minek hoztad fel...
"A tonnaterekre viszont semmilyen módon nem igaz az az állítás, hogy hasonló eredményeket értek el a K. und K. naszádok, mint a németek, sem azonos hadszintéren, sem összesítve."
Ahhoz képest, hogy nem akarsz lovagolni rajta, pár napon belül immáron sokadszor mondod ezt el, úgy, hogy közben nem is vitázik veled ezen senki...
"Rég elfelejtettem, láthatóan téged izgat, még mindig."
Tévedsz, engem egyáltalán nem izgat, és ha nem azt tapasztalom, hogy még mindig ezen a témán lovagolsz, eszembe sem jutott volna, hogy felhozzam.
"a Mr. Golfos megjegyzéssel erre utaltam utána, csak igen7-tel szemben te nem értetted."
De, nagyon is értettem, hogy a Golf-áramlatos vitátokra utaltál, illetve, hogy igen7-is arra célzott előtte. De mivel ez a kettőtök vitája volt, nem éreztem késztetést arra, hogy beleavatkozzak.
Részemről ezt a témát lezártam, javaslom térjünk vissza az érdemi vitához.
de, ha lovagolni akarsz rajta, akkor hozzáteszem, a téves típusmeghatározás ellenére az állítás igaz, nevezetesen a Jean Bart és Leon Gambetta kiesése sokkal kisebb gondot, veszteséget jelentett az Antantnak, mint a K. und K. flottának a Szent István.
A tonnaterekre viszont semmilyen módon nem igaz az az állítás, hogy hasonló eredményeket értek el a K. und K. naszádok, mint a németek, sem azonos hadszintéren, sem összesítve.
Mivel nem vagyok lovas tengerész ezzel részemről lezártam a lovaglást:)
Rég elfelejtettem, láthatóan téged izgat, még mindig. De, legyen, benéztem a Jean Bartot (hivatkozhatnék arra, hogy a neten néztem, ami kezembe akadt, s nem ellenőriztem, de felesleges). Egyébként meg az általánosba saját magam is beleértettem, a Mr. Golfos megjegyzéssel erre utaltam utána, csak igen7-tel szemben te nem értetted.
Ellenben szvsz a JEAN BART dreadnought cirkálónak titulálása egy olyan embertől mint te, aki láthatóan konyít a témához, legalább akkora "benézés". Amikor erre a tévedésre felhívtam a figyelmedet nem is reagáltál rá. Szóval szerintem ezekre is gondolj, ha az "általános emberi gyengeség" - ről beszélsz.
Na ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha az ember veszi a lelkierőt és beismeri a tévedését, (ahogy te nem tetted) akkor talán illene nem lovagolni ezen a témán tovább, nem gondolod???
Az alábbi adatokat találtam: (a csőemelkedés mindenhol fokban értendő)
DREADNOUGHT (brit 1906):
űrméret és csőhossz: 30,5/L 45 (ha a két adatod összeszorozzuk, kijön a lövegcső hossza, ebben az esetben 30,5 x 45 = 13,725 m) cső tömege: 58 tonna lövedék tömege: 380 kg torkolati kezdősebesség 830 m/s energia: 13 000 mt lőtáv: 18 000 m max. csőemelkedés: 13,5
KING GEORGE V. (brit 1911)
űrméret és csőhossz: 34,3/L 45 cső tömege: 76 tonna lövedék tömege: 630 kg torkolati kezdősebesség 740 m/s energia: 17 300 mt lőtáv: 21 000 m max. csőemelkedés: 20
SZENT ISTVÁN (KUK, 1914)
űrméret és csőhossz: 30,5/L 45 cső tömege: 54,3 tonna lövedék tömege: 450 kg torkolati kezdősebesség 800 m/s energia: 14 680 mt lőtáv: 20 000 m max. csőemelkedés: 20
NELSON, RODNEY (brit, 1926)
űrméret és csőhossz: 40,6/L 45 cső tömege: 108 tonna lövedék tömege: 930 kg torkolati kezdősebesség 760 m/s energia: 27 400 mt lőtáv: 35 000 m max. csőemelkedés: 40
YAMATO (japán, 1934)
űrméret és csőhossz: 46/L 45 cső tömege: 162 tonna lövedék tömege: 1470 kg torkolati kezdősebesség 780 m/s energia: 44 000 mt lőtáv: 42 000 m max. csőemelkedés: 45
IOWA (USA, 1936)
űrméret és csőhossz: 40,6/L 45 cső tömege: 107 tonna lövedék tömege: 1235 kg torkolati kezdősebesség 760 m/s energia: 36 000 mt lőtáv: 40 000 m max. csőemelkedés: 20
Ennyit találtam most. Valahol van egy táblázatom amely a különböző lövedékek páncélátütési jellemzőiről szól, de azt még keresem :)
Sziasztok, nem hiszem, hogy szégyenkeznie kellet volna a Monarchia tengeralattjárósaiknak, mennyire kevés ellenséges hajót pusztítottak el. Technikailag nem voltak a németek szintjén a hajók. Kisebb akciórádiusszal, hosszabb karbantartási idővel, és a saját tengerpart örzésével is el voltak foglalva. A Cattaróból dolgozó németeknek nem volt Adriai feladata. Édesviz
