Valóban. Kínának jó hírek ezek. Hála a SpaceX-nek az Axiomnak meg a mindent elborító korrupciónak, Kína előbb lesz a holdon ha így folytatódik mint az USA.
Szerintem a GAO jelentés alapvetően jó híreket tartalmaz. Egy ilyen, előre nem kidolgozott, nagyarányú fejlesztéseket tartalmazó projektnél eleve lehet csúszásokra számítani, ez esetben azonban nem erről van szó. A politika beleszólt a NASA eredetileg 2028-ra datált első holdraszállási terveibe és teljesen irreális 2024-es céldátumot jelöltettek meg.
A terv teljesen kidolgozatlan volt, ahogy ma is az, mint a GAO kifogásolta, a NASA nem rendelkezik megfelelő időre lebontott részletes ütemtervekkel sem küldetésre, sem a teljes misszióra. Ezt az ajánlásokban pontokba szedve is összefoglalta.
Ez a kidolgozatlanság nem csak a dátumokban, hanem a részprogramok követelményrendszerében is megnyilvánulnak, ahogyan a GAO jelentésben olvashatjuk:
Improved Mission Guidance Needed as Artemis Complexity Grows
Persze nem maguktól válnak egyre bonyolultabbá, hanem részben az eredeti elképzelések hiányosságira, másrészt a célok, biztonsági követelmények és a technológiai körülmények változásai okán. További, előre nem kalkulálható csúszást okozta a jogi hercehurcák.
Tehát a reális dátum valahol 2028 táján lesz, de de biztosan nem előbb.
Másrészt bizakodásra adhat okot, hogy nem találtak egyetlen részprogramban sem olyan hibát ami veszélyeztetné a küldetést és szerintem ez a lényeg, nincs értelme politikai megfontolásokból, ad hoc, kitalált dátumokhoz ragaszkodni, nem véletlen volt 2028 az eredeti céldátum.
In March 2019, the White House directed NASA to accelerate its plans for a lunar landing from its original goal of 2028 to 2024, in part to create a sense of urgency in returning American astronauts to the moon.
Közben friss ropogós GAO jelentés, a SpaceX sehol nem tart - nem újdonság - nem valószínű hogy 2027 előtt ebből Artemis III lehet. Ráadásul az Axiom se tart sehol az űrruhával.
Ez valami nagyon régi poszt lehet, és hülyeséget is ír. Ezek is rad hardened csippek, szintúgy aranyárban. Ezeknek az AMD csipekknek van nem rad hardened változatuk is de az is 30-50 ezer dollárba kerül. Képzeld mennyi akkor a rad hardened verzió. És hát ezekből se kevés kell a műholdba.
Ha valaki támogatni szeretné a Mars Technology Institute-ot (akik a Marson használható technológiákat fognak fejleszteni), megteheti itt: https://marstechnology.institute/
Igen, volt is balhé belőle, mert fellövés után egy darabig elég látványosan vándoroltak mint a vadludak a csillagászok nagy "örömére". Tényleg, mostanában nem hallani sikerült-e kibékülniük.
"NASA and DOD have also been sending up Xilinx and Altera boards for ages (even the non space-grade ones). However you can get rad-hard ARM CPUs that are cheaper and more powerful than the ones in a Zynq board."
A napviharos esetnél nem az elektronikával volt baj, hanem a napvihar miatt felmelegedett/kitágult felső légkörrel, ami miatt nagyobb lassulást szenvedtek el a műholdak a kalkuláltnál, és ezt nem tudták az ionhajtóművekkel ellensúlyozni (vagy csak túl sok üzemanyagot emésztett volna fel), így bezuhantak a sűrűbb rétegekbe, és elégtek.
A szélesebb (vastagabb) Starship nem igazán opció (még), mert igen komoly GSE (OLM, az összes teszt stand, akár az építő csarnokok befogadóképessége is helyből változna - és nem tudom, hogy azok ajtaja mekkora) változással járna együtt.
A felső flap elhagyása érdekes. Amikor jön lefele a Starship, akkor farnehéz (hajtóművek, üzemanyag), szóval a hajó elején nem kell (annyira) a plusz közegellenállás.
Nem olcsók, akár 50 ezer dollár is lehet, de szerintem Musk ha ennyiért kellene vennie, inkább építenie rá egy chipgyárat. :-)
Mivel alacsony pályán röpködnek és relatíve rövid időre tervezik az élettartamuk, nem kell feltétlenül a legdrágább komponensekkel dolgozni. Vélhetően redundáns elektronikával, árnyékolással az adott körülmények között elegendő biztonságot tudnak elérni.... hogy nem a legélesebb kést vették elő a fiókból sejthető abból is, hogy nemrég 50 frissen fellőtt műholdból 40-et rögtön leselejtezett egy kisebb napvihar...
SpaceX flies Starlink with Xilinx FPGAs, while NASA and DoD are still baselining new platforms on incredibly expensive (albeit rad-hard) PowerPC RAD750 and similar. This is a huge bottleneck for any computationally intensive task we might want to do on-orbit, and I'm curious if or when it will change.
Egy RadHardened CPU 60-200 ezer dollár. És egészen biztos vagyok benne hogy nem egy darab van benne. És persze a CPU mellé még egy sor más elektronika is kell mind rad hardened verzióban. A negyedmillió dollár az egy orcátlan hazugság még a v1 starlinkre is. Még az 1 millió is szolíd becslés
A egyik a hosszítás. Magasabban a súlypont, Holdra szállásnál könnyebben lefekszik. Ráadásul romlik a felület/térfogat arány. Szerintem inkább kövéríteni kellene, ha már növelni akarják a befogadóképességet. A leszállásnál is nagyobb felhajtóerőt produkálna, rakomány szempontjából is kedvezőbb.
Érdekes az első szárnyacskák elhagyásának ötlete is. Spórolnánk a tömeggel, de valami kapaszkodó kellene, ha nem térnek vissza a lábakhoz.
A manőverezés is alaposan megnehezülne, bár kívülről nemigen ítélhető meg.
Az nem egy "iteráció", hogy jön a Delta? A fő megnevezett különbség, hogy vagy hárommal több üles lesz benne, ettől várják, hogy rentábilisebb legyen a működés, de ez szerintem sima légvár lesz, illetve az eddigi produkciójukat látva a 17 évnyi SpaceShipTwo fejlesztéssel kizárt, hogy ez 2026-ban utasokat vigyen, pláne úgy hogy egy erős létszámleépitést is csinál jövőre a cég
Szó esik sokmindenről, például arról is, hogy a hajtóművek utolsó egy-két másodperces üzemén milyen sok múlik a rakéta végsebessége és pályája szempontjából. Logikus, hogy az üres tömeget könnyebb gyorsítani, mint a teletankoltat. (37. perc)
Éppen ezért teljesen fölösleges teóriákat gyártani arról mire képes, vagy nem képes a Starship, különösen ha majd elnyeri végső formáját.
Szó van a csempékről is, ennél a 25. verziónál még egy korai, elavult technológiát alkalmaztak. 54. percnél)
Ezek Elon Musk kamui. Ráadàsul v1 műholdra. 1 millió alatt nem hozol ki egy ilyen műholdat. A rad hardened komponensek aranyàrban vannak még Musknak is, ès akkor az argonos PPT ket nem is számoltam amik szintèn tobb tízezer dollár darabja önktsègi áron is. Erre jon még az összeszerelès tesztelès stb tetemes koltsege is.
Az egyik, hogy ha vissza akar térni mindenképp kell hővédő pajzs.
A másik, hogy a hővédelem kevesebb, mint 10 tonna, nincs arányban az esetleges hasznos tömeg csökkenés azzal a veszteséggel, hogy az egész űrhajót le kell gyártani minden fellövésnél.
