At én fiam is szénanáthás.5 éve derült ki,( most 8 éves). Bevallom,előtte engem is hidegen
hagyott mások "nyomora",de miután testközelből is megtapasztaltam ennek a kellemet-
lenségnek minden hátrányát,ott tépem ki a parlagfüvet,ahol látom.
De! Egyedül kevés vagyok.Hiába tisztítom meg a környezetemet,ha a többhektárnyi
gazos földekről a szél visszafújja a pollent.Emiatt a kiragadott,helyi kezdeményezéseknek
nem sok értelmét látom.Egyszerre kellene összefogni,és 3-4 év múlva tiszta lenne az
ország.
Abban bízom,hogy előbb-utóbb néhány magasabb pozícióban lévő politikus is "belefut"
ebbe a nyavalyába.Mert addig,amíg nem érzik a saját bőrükön,szvsz nem fog ez ügyben
semmi sem történni.
Öt éve kezdtem a próbálkozást, ahhoz képest még keveset is tettem. Többször le is tettem már róla, de tényleg meggyőződésem, hogy viszonylag kevés időbefektetéssel, némi törődéssel lehetne érdemi eredményt elérni. Ezért írtam ide: ha többeket érdekel, sok kicsi sokra megy. Ha meg a topik elsüllyed, legalább tudom, hogy egyedül vagyok a problémámmal vagy az ötletem hibás.
Lenne egy javaslatom. Próbáljuk megtalálni és meggyőzni a parlagfüves területek tulajdonosait. Kezdjük először pozitívan. Mutassuk meg nekik, hogy néz ki a területük most (sok cégvezető / cégtulajdonos nincs is ezzel tisztában, ha a saját irodájától távoli telepről, telekről van szó). Mutassuk meg, ehhez képest milyen jól néz ki más, karbantartott terület. Győzzük meg, hogy bagatell kiadással rendben tarthatja a földjét, ha már most nekikezd, és ez a cégéről kialakított vélekedés (cégimázs) javulását is hatékonyabban szolgálja, mint egy reklám.
Ha ez nem megy, próbáljunk a pénztárcájára hatni. Az önkormányzatok (ha egyáltalán akarnak) 150 000 Ft büntetést szabhatnak ki, akár több alkalommal is egymás után. A XXII. Ker . Önkormányzat sokévi próbálkozás után már hajlandónak tűnik az együttműködésre.
Indián barátunk mintájára idehozhatnánk azoknak a cégeknek a nevét (lehetőleg címmel, telefonszámmal, cégvezető nevével), amelyek megtagadják földjeik megtisztítását a legveszélyesebb allergén gyomoktól. Ugyanakkor csaphatnánk egy kis reklámot azoknak a cégeknek, amelyek rábeszélésre hajlandóak voltak intézkedni és gyomirtani.
Kérésemre eddig például a Mazda, a Tesco, a Baumax, a '96 Kft, az Era Építő első számú vezetője válaszolt pozitívan és intézkedett régóta parlagos területeik megtisztítása érdekében.
az a legnagyobb probléma, hogy addig nem foglalkozik a témával senki, amíg ő maga nem lesz allergiás és asztmás:(( én személy szerint nem szeretem a nyarat éppen azért, mert nincs is emberi formán és két kézzel szedném a parlagfüvet, ha tehetném.. azt hiszem, hogy erre megoldást csak összefogással lehetne találni, egyébként a neten található egy pollentérkép - majd megkeresem a címét - ahol látható volt nyáron, hogy egész Európában szinte csak Magyarország és környéke a szennyezett, de az nagyon!
Egyébként amit a TB kifizet a gyógyszerekre (a 90%-os támogatás) abból akár irtani is lehetne a füvet és akkor nem kellene mérgeznem magam azzal a dózissal sem..:(
Bocs, ha volt már ilyen, a Törzsasztalon nem találtam.
A Kossuth Rádió a mai napját ennek a témának szenteli, sajnos nem tudom hallgatni. Amit reggel elcsíptem belőle: becslések szerint világszerte a lakosság 10-15-20 %-a szenved ettől a nem újkeletű, de újabban rohamléptekben terjedő betegségtől. Az orvos így fogalmazott: a szénanáthától nem lehet meghalni, egyszerűen csak lehetetlenné teszi a normális életet. Az asztmától meg is lehet halni.
Egyértelművé tették, hogy bár nagyon sokféle allergia van, a legtömegesebb, legdrámaibb hatása a parlagfű- és ürömpollennek van. Megjegyezték azt is, hogy sok a hajlamosító környezeti hatás, ezek közül kiemelték a dohányfüstöt.
Magam is áldozat vagyok, tudom, hogy gyógyítani nem tudják ezt a dolgot, legfeljebb az 'állapotot karbantartani'. A tüneteket csökkentő gyógyszerek hihetetlenül drágák, de egyelőre - szerencsére - az egészségbiztosítók támogatják ezeket. Az a sejtésem, hogy ez a betegség sokkal nagyobb hatással van az ország egészségi és gazdasági állapotára, mint azt sokan gondolnák. Így a megelőzést is vagy félvállról veszik, vagy kifejezetten megtagadják. A Parlament például elutasított egy olyan törvényjavaslatot, ami a parlagfüves területek gazdáira érdemi szankciót rótt volna ki.
Ezek után megkerestem a Fővárosi EB Pénztárat jelezve, hogy számukra a parlagfű közvetlen, tárgyévben jelentkező kiadást jelent, nem is beszélve az évtizedekre vállalt elkötelezettségről azok esetében, akik a mostani parlagfű-dózistól válnak beteggé, és amíg élnek, gyógyszert kell majd szedniük. Javasoltam: indítsanak kártérítési pereket a legnagyobb parlagfű-termelőkkel szemben. Így vagy valamit visszaszedhetnének kiadásaikból, vagy a földtulajdonosok meggondolnák magukat, és a várható milliós kártérítések helyett kaszálnának. Azért a biztosítóhoz fordultam, mert nekik van jogi apparátusuk és szerintem ők a legnagyobb közvetlen pénzügyi károsultak, abban bíztam, lesz erejük segíteni.
A Pénztár válasza az volt, hogy a parlagfű-irtással való foglalkozás nem az ő dolguk.
