Miért nem lesz az eredő zérus ha a gömbhéj nem tökéletes gömb?
Ha egy pici kis gömböcskét tapasztasz a gömbhéj belső falára, akkor annak gravitációja hozzáadódik a gömbhéj gravitációjához. Az utóbbi az üregben zérus, tehát a tapasztott gömböcskével együtt nem zérus.
Közben rájöttem, hogy szervetlen vegyész a 0 vastagságú gömbhéjról kérdezett, aminél valóban nem folytonos a függvény. Erre én is csak azt tudom mondani, amit te. Na és?
tökmindegy. gondolj csak bele: akkor lenne ugrás, ha a gömbhéjban a sűrűség végtelen (vastagság nulla, de a tömeg véges). ha nem nulla vastag, akkor r-arányosan nő ahogy haladunk a héjban kifele.
ugye mutattuk a wikipedia linket. annak szerksztői számosan vannak, több hónapja vagy éve szerkesztik a szócikket, valamit más szócikekket is. alapos munka. ráadásul valahogy meg kellett akadályozni, hogy az összeesküvésről nem tudó igazi fizikusok kijavítsák. ezt nem lehet utólag se, mert amit valaki beleír, annak nyoma lenne, tehát előre tájékoztatni kellett az összes hozzáértőt, hogy ne írjanak ide.
ezenkívül van még az interneten duplapluszsok oldal, azt mind mi szerkesztjük. ugyanakkor senki nem szerkeszt oldalt, ami az "igazságot" tartalmazza.
nyilvánvaló, hogy ez egy világméretű összeesküvés, amiben milliók vesznek részt jólszervezett módon.
Itt egy maffia van, akik kritikátlanul összetartanak, még annak árán is, hogy hülyeséget kell monadaniuk ha kell.
Ciprian, ez már a végső állapot. :o))
Miért gondolod, hogy egy összetartás áldozata vagy? Ez szokott az áltudósok végső érve lenni. Az adott témában felfrissítettem matematikai ismereteimet is, hogy számításokon alapuló érvekkel lehessen az adott kérdésben dűlőre jutni. Te miért nem számításokkal támasztod alá az érveidet?
Miért gondolod, hogy matematikusok, fizikusok, mérnökök csak azért pendülnek egy húron, hogy jól letámadják szegény cipriánt, aki így nem érvényesülhet majd a fizikai igazságaival, a fizikai törvényszerűségek helyes ismeretével?
Hiába hozzák neked Newton, vagy más ismert és elismert tudós levezetését, ha az nem egyezik ciprián által elvárt eredménnyel, akkor nyílván félemagyarázás, vagy rosszindulat lehet a dologban.
Szóval tényleg gyanús, hogy hittérítéssel próbálkozol tudomány helyet. Csak annak tényleg nem itt van a helye.
Én magm számos félreértésemet beimertem és hidd el nem lettem kevesebb tőle, inkább hálás vagyok azoknak, akik segítettek, vitatkoztak és meggyőzően érveltek az adott kérdésben. Neked miért derogál ezt beismerned? Miért gondolod, hogy nyílvánvalóan hamis elképzelésed mellett körömszakadtáig ki kell állnod? Miféle eredményt vársz ettől?
nem kezdtem, folytattam. de nem vélemény és érvelés helyett, hanem amellett. nem kell beszélgess velem, belekotty polgártárs, nem fogok szeppukut elkövetni.
ki mondta, hogy nem gyűrűk sokasága? csak másik gyűrűké, amik nem ugyanúgy vannak elhelyezve. gondolom az nem zavar, kedves belekotty, hogy a térbeli elhelyezkedés befolyásolja a végeredményt, hiszen a távolság szerepel az erőképletben. az a furcsa, hogy a gömbnél mégsem számít. de hát vannak furcsa dolgok.
De a gömb lapításával gondom van. Miért nem lesz az eredő zérus ha a gömbhéj nem tökéletes gömb? Akkor egy gyűrűben az eredő nem zérus a középpontot kivéve ugye? Nem értem hogy a gömbhéj miért ne lehetne gyűrük sokasága? ha a gömböt tökéletes gömbnek fogjuk fel, akkor mindenütt az eredő zérus, de ha gyűrük sokasága akkor nem?
azért lássuk be, hogy a természetben nulla vastag gömbhéjak vagy hirtelen végződő tömör gömbök sem gyakoriak. a valós esetekben persze nincs sem szakadás de még csak töréspont sem a gravitációs erőben. csak majdnem.
Jó elfogadom, akkor a végtelen vékony gömbhéj sem jó példa.
Példának jó, de észben kell tartani, hogy csak példa.
Ha bevezetünk olyan tulajdonságot, amilyen a természetben nincs, akkor nem kell csodálkozni, ha olyan tulajdonságokat kapunk, amelyekhez a természetben nem szoktunk.
Akkor valami nem stimmel. Ha egy síkban vizsgálom hogy a gömbön belül abban a síkban mindenütt a síkkal párhuzamos eredő zérus, majd a síkra merőlegesen lapítom a gömböt, akkor a síkba eső távolsága egyetlen pontnak sem változik. Akkor miért változik meg az eredő? Vagy csak a lapítás síkjából kivül levő pontokra változik az eredő a síkban nem? Akkor ha kétdimenzióssá lapítjuk a síkban továbbra is zérus marad az eredő.
Akkor játszuk el ugyanezt a síkkal és lapítsuk vonallá! Ott már ez biztosan nem lesz igaz!
Mert a nem folytonos függvények nem túl jellemzők azokra a természeti folyamatokra amelynek változói folytonosak. Jó elfogadom, akkor a végtelen vékony gömbhéj sem jó példa.
Tovább boncolgatva. Ha a gömbhéj belső határán vagyok, akkor az erő még mindig zérus ugye? Ha beljebb mentem a héjba és elméletileg ketté osztom, akkor a belül lévő héj vonz, a külső nem számít, igazam van? Ha gömböt egy kicsit ellapítjuk, akkor is zérus marad az eredő a belsejében mindenhol? Ha kétdimenzióssá lapítjuk, akkor is igaz marad? Ha a kétdimenziósat kezdjük lapítani akkor mikor válik hirtelen nem zérussá a középponton kívül. Mert amikor egydimenziós lesz akkor már biztoan ez nem fog megállni!
Az üreges gömbhéj belseje még ennél is sokkal rosszabb számodra, mert ott pontosan és szigorúan 0 erő hat minden pontban, vagyis pontosan és szigorúan 0 feszültség keletkezik bármekkora anyagdarabra, amelyik a gömbhéj belsejében van.
, de látom, hogy nem hiszed el, hogy az integrálás jobb eredményt ad, mint az intuíciód, úgyhogy hagyjuk.
Másrészt ezt:
Ha akarod, számolgass konkrét számokkal és látni fogod, miről van szó!
Tényleg kíváncsi lennék, és neked is elég tanulságos lenne, ha kiszámolnád, hogy ha két egyenlő tömegű pontba sűrítenénk a Nap teljes tömegét, akkor azokat milyen közel kell tenni egymáshoz ahhoz, hogy a közéjük középre helyezett hidrogénmolekulát szét tudja szakítani.
Legyenek a hidrogénmolekulában az aommagok egymástól 0,1 nm távolságra.
Megnézem azt a bizonyítást, de sokat ne várjatok tőlem az én terepem az ha fel kell mondani a periódusos rendszert. De főképp ha heterogén reakciókinetikát kell tárgyalni.
Azt előre mondom hogy nem értem ha egy rendszer egy dimenzióban csak a középpontban ad zérus eredőt, sehol másutt, akkor 2 dimenzióban mi van? 3 dimenzióban mi van?
Másrészt vegyünk egy véges kiterjedésű gömbhéjat, véges tömeggel, de végtelenül vékonynak. Akkor a gömb belsejében végig zérus az erők eredője, majd a gömb héján, vagy azon túl ugrik hirtelen nem zérus értékre? Az erők eredője akkor nem folytonos függvény? Hogy is van ez?
Én is csak szórakozom velük, mert azt élvezem, hogy mekkora nagy hülyeségeket hajlandók kimondani, csupán azért hogy összefogjanak.
Te viszont szeretsz nagyon önállónak mutatkozni, ezért oltári baromságokat vagy hajlandó összehordani, csupán azért, hogy hogy kurva okosnak láttasd magad. De egyszerűen csak röhejes kis pojáca vagy, az a szomorú igazság.
Végül is csak azért tehetik, mert névtelenségbe burkolóznak, és ezzel élnek vissza.
És te mibe burkolózol, tökfej? Kutató vagy, meg versenysakkozó, mi? Szerencsétlen....
Biztos így van, én nem számoltam utána. Csak arra utaltam, hogy a természetben a legnagyobb gravitációs térerőgradiensek a fekete lyukak közelében vannak. Ha ott sincs elég nagy, akkor sehol.
Ja, hogy te nem fizikáról beszélsz, hanem egy vallásról. Az más. Abban azt nevezel anyagnak, amit akarsz, és olyan objektumokat képztelsz, amit akarsz, és még a konzisztencia sem kötelező. Csak éppen nem idevaló téma.
Senki sem beszélt szilárd héjról. Egy gömbhéjról volt szó az euklideszi térben. Az euklideszi térben nincsenek atomok, meg szilárd vagy folyékony anyagok, meg színek meg szagok. Pontok vannak benne, meg egyenesek, távolságok, szögek, ilyenek.
Közben visszaolvastam én is, és találtam néhány érdekes dolgot. (Válaszolok majd arra is, amit kérdeztél.)
Látom megállapodtatok abban, hogy két szimmetrikusan elhelyezett test széthúzza a két félgömböt (vagy egymás mellé tett tömegpontot vagy akármit). Négy széthúzza a négy tömegpontot, 8 8-at és így tovább. (Sőt 8 szimmetrikusan elhelyezett test is széthúzza a két hidrogén atomot) Te azt mondod, hogy ezt logikusan lehet folytatni, úgy hogy a nagy gömb széthúzza a kis gömböt, amit a nagy gömb középpontjába tettünk. Innen nézve valóban furcsa az az eredmény, hogy ez nem így van. Ha egy pillanatra elfogadod a lehetőséget, hogy ez igaz lehet, megpróbálhatok egy szemléletes magyarázatot adni rá, hogy miért. Lényegében az történik, hogy ha van mondjuk két hidrogén atomod, akkor ha azt két m tömegű testtel húzod szét, akkor nagyobb gyorsulással indulnak el, mint ha 4 m/2 tömegűvel (egy négyzet csúcsaiba helyzeve). Ahogy egyre jobban elaprózod a testek tömegét úgy lesz egyre kisebb a gyorsulás, míg végül, amikor rázárod a hidrogénra a gömbhéjat már pont 0 lesz. Ezt vagy látod, vagy kiszámolod vagy elhiszed (vagy vitatod :)).
És akkor most válaszolnék a kérdésedre is. A próbatestes példa arról szólt, hogy ha ki akarod számolni, hogy egy adott testre milyen gravitációs erő hat akkor bizonyos közelítések rossz eredményre vezetnek. Matematiakailag egzakt módszer (lényegében) csak egy van ez pedig az, hogy integrálod az erőjárulékokat az egész térre. Ha az egész tér úgy néz ki, hogy van egy gömbhélyad, akkor a gömbhélyon belül lévő testre ható erők eredője (azaz az erőjárulékok integrálja) 0. A gömbhélyon belül mindenhol, nem csak a középpontban. Ezt megint csak el kell hinni, vagy ki kell számolni.
A két gondolatmenet ott kapcsolódik össze, hogy ha egy hidrogénatomra 0 erő hat, akkor nyilván kettőre is külön-külön 0, ezért nem kezdenek el távolodni egymástól. Ez ellentétes azzal az intuícióval, amit akkor alakítottunk ki, amikor azt láttuk, hogy két test szét tudta húzni a hidrogén atomokat. De ez az intuíció félrevezető volt, mert nem vette figyelembe, hogy ahogy egyre jobban szétszórtuk a gravitációt okozó tömeget, úgy csökkent a hidrogén atomokra ható erő, míg végül, amikor a gömbhély bezárult az erő pont eltűnt.
Homogén héjakról volt szó, amiket pontok alkotnak (nem pedig izgő-mozgó atomok). Ez egy modell, amiben tehát nincs értelme a halmazállapot fogalmának. A Nap belsejére a homogenitás természetesen nem alkalmazható, de a modell általánosítható inhomogén héjakra és lehet vele játszadozni. Alapvetően arra kívántuk felhívni a figyelmedet, hogy nem lehet állításokat mondani pontos modell és gondos számolás nélkül. Márpedig te ezt tetted (és ezt hívják áltudománynak).
