SH-ról van, több is. Van a mechanikus részről és a villamos részről is, de ezek gyakorlatilag könyvek, beszkennelni nem fogom tudni egyik napról a másikra. Magát a rajzot szkennelni a magyarázó szöveg nélkül egyébként is balgaság: pl. a vágányúti blokkmező ák-e a lezárás során kétszer változik (az aszinkron működés miatt), és külön rajzjeleket használ, amik nehezen követhetőek magyarázat nélkül (pl. külön jelöli a különböző fajta érintőket).
----------
Az "eredeti" SH-nál nem fog sorrendi függés a jelzőblokk és a vágányúti blokk között, ezt valamikor 80 évvel ezelőtt találhatták ki.
Megnéztem az általad említett állomásokat, és valóban irreálisan közel (a felvételi épülettől kb. 5m-re) volt az egyik torony. Nálunk délen van egyközpontos (Pécs-Felső) és kétközpontos (Beremendi Cementmű) SH is, akkor már olyat is tehettek volna oda. Neked rajzaid nincsenek SH berendezésről? (vagy bárkinek) Szívesen fogadnám.
Ehhez hasonló (vagy talán pont ez) volt nálunk is pár SH-nak nevezett berendezés kezelési sorrendje. Talán a GYSEV felségterületén fordultak elő, a tornyok a forgalmihoz közelebb is voltak egy kicsit az átlagosnál. Egy emberes SH-ként tanultuk őket, persze rajzok nélkül. :-(
Amikor még én vizsgáztam oda, akkor még létezett, de a kezdőpont felölit nem volt szabad kiadni, mivel kábeljeit már akkor felgyújtották, és összeégett. A végponti jól működött. Külön volt rá egy váltókezeló nyújtott nappalos műszakban. Kár érte.
Ez nem lehet túl régi fejlemény, 2008.-ban még fotóztam tolatást, amit úgy láttam, onnan irányítottak. Gratulálok, hogy sikerült ezt a funkciót is elkótyavetyélni!
Közben már helyre tettek: úgy emlékeztem, hogy kint a váltókörzetben voltak a vasbakterok, nem pedig fent a toronyban a HK-k. Teljesen úgy emlékeztem, hogy a torony régről maradt... :-(
Jelfogófüggéses, egyközpontos biztosítóberendezések váltókörzetében szekrényben, vagy épületben elhelyezett állítókészülék, a tolatások részére szükséges váltóállítások elvégzéséhez. Lehet a kezelője a vonat/tolatószemélyzet, vagy állomási dolgozó is.