mit gondoltok, az alábbi rajzon szereplő felépítés esetén van értelme a lábazati hőszigetelésnek? A rajz nem feltétlenül teljesen pontos, de a lényeg azért látható.
1. lépés a rosszul záródó ablakok beállítása. ez megtörtént, amennyire lehetséges volt. elsősorban a gumik tűnnek nem megfelelőnek, ridegek, nem O alakúak, emiatt sincs megfelelő tömítés. valamint a sarkokban is fel vannak gyűrődve. ki kellene cserélni az összeset. erkélyajtónál 2 db zárfogadó alul el is volt törve, azokat átcseréltük középsőre, de majd kicserélem.
2. lábazat utólagos szigetelésre van bejövő ajánlatom. ennek a prioritása jelenleg alacsony, mivel a földszinten a garázs és egy wcben érezni elsősorban a hatását. természetesen meg fogom csináltatni, de sztem inkább csak ősszel lesz keret rá.
3. ablakoknál veka nevű profil van, nem tudom, hogy jó-e. mindenesetre a 3 rétegű üveg nem fér el benne. kb 25m2 üvegfelületem van, viszont a hőkamerás képeken nem volt egyáltalán gázos... nem hinném hogy milliókat szeretnék költeni erre.
4. födémnél kimutatta a kamera a hiányosságot, azon szeretnék változtatni, vagy 20 centi cellulóz szigetelést kap, vagy 20 centi üveggyapotot. mindenképpen csinálnék favázat, tehát nem terhelném a szigetelést. anyagárban sztem ugyanaz, csak a befújásosnál ott a munkadíj, azt nem tudom megspórolni. beton födém van, valamint a ház közepén egy főfal. 265ös belmagasság van, nem vennék le belőle, ha fölfelé veszteség nélkül tudok szigetelni. valamint a külső hőszigeteléssel is ott tudok összekapcsolódni, hogy ne hűljenek a falak fölfelé. belső sarkaknál hőhíd van.
5. szintén kamera mutatta, hogy a garázs menyezetet kellene szigetelni, mivel ott egyébként sem nagy a fűtés, garázsajtót nem lehet jól szigetelni, ezért ott lesz 4 cm EPS felragasztva. ettől is remélem a "hideg" szoba javulását, meg a födémszigeteléstől.
6. külső hőszigeteléshez nem nyúlnék, tény nem 10 centi, de kamera szerint is homogén, az egész házat újra szigetelni szintén milliós költség :S
7. bejárati ajtónál van egy lépcső, a szigeteletlen lábazatnak betonozva... + a gyatrán záródó ajtó= hideg előszoba. ezt fel fogom töretni. és szigetelni. hátul vagy egy 15m2es terasz, hasonlóan szigetelés nélkül, ha olyan kedvem lesz, ezt is fel fogom törni az ajtó mellett, és szigetelem.
tehát vannak viszonylag kis költségű dolgok (gumicsere, zárfogadó, garázsmenyezet, lábazat, padlásfödém, terasz és lépcső hőhíd megszüntetés) ezek összesen kb fél millió alatt van mindenestül. sztem az üveg meg a homlokzati szigetelés ennél többe lenne. abban tök igazad van, hogy mindent fel kell térképezni, aztán a lehetőségek alapján haladni. amit lehet igyekszem megoldani magam (gumi, padlásfödém) a többit szakemberre bíznám...
padlásfödémben nem jutottam még dűlőre. csábító a befújós szigetelés, csak azzal a többi dolog elől veszem el a forrást...
Szerintem, érdemes lenne átgondolni a házad komplexebb hőszigetelését a tőkéletes harmonia érdekében, egy költségvetést késziteni, és fokozatosan az anyagi lehetőségek figyelembevételével kivitelezni.
-lábazat utolagos szigetése - a falazat porothherm + hőszigetelése - ablakok üvegcseréje minimum 1 K értékre/természetesen, ha jó a tok / - fődémnél legalább +10 cm
-a legfontosabb a rések lezárása
a te konkrét esetedben érdemes lenne a befújásos módszerrel megcsináltatni. ha nem akarod használni a padlást, bár keretek között utólagosan ez is megoldható.
Mindegyik anyagból létezik, terhelhető, járható, csak igy általában legalább 50%-al magasabb a nm ára, valamint nagyobb a tőmege, és azért egy utolagos hőszigetelésnél, nem szerencsés a fődémet túlterhelni, ezért van a beltérben kialakitott álmennyezetes megoldásnak előnye, mert ott könnyebb szerkezeti anyagokat használsz, valamint a teherhordásban az oldalfalak is részt vesznek, és kellő belmagasság esetén a bezárt levegőréteg további segitséget jelent.
hát egy lehet hoyg 30 centis darabokban jön fel, és nem fektetem, hanem lábak lesznek belőle, és bramac léc lesz a tetején... a bramac lécet legalább tudom hogy jön fel a tetőre, és a kibúvón be is fér... :)
Nekem is ugyanazon problémám van mint a banya69 nek!
Max 10 cm van a szigetelésre és a betonozásra, de inkább a 8cm... arra gondoltam, hogy 5cm EPS és 3cm zsákos esztric beton.
De állítólag a 4cm esztirc mindenképpen kellene + még a vasrács is.
Amit írtatok azok közül melyik megoldást javasolnátok nekem, mert nálam lenne járólapozva is, ami gondolom nem annyira osztja el a terhelést mint egy vastag padló!
Van itt olyan aki szárazpadlót tett már fel?Hol vette?Még egy normális helyet sem találtam ahol kaható lenne ilyen, pedig elvileg van több is:
"AUSTROTHERM lépéshang-szigetelő szárazpadló "
"Knauf Vidifloor szárazpadló"
"Rigidur száraz esztrich gipszrostlap."
Egyiknek sem találtam még nem on-line értékesítését, pedig körülnéztem több tüzépen is Székesfehérváron.Segíteni sem tudtak még benne.(nincsen elterjedve)
A Legolcsóbb megoldás érdekelne, de azért ne törjön be a padló... lehetőleg az 5cm EPS-t választanám.Ez lenne a fix.
Mit javasotok?
Az OSB lap lefektetése nagyon furcsa, de számításba vehető egyáltalán pl egy fürdőszobába?
Az expandált polisztirolban a gyöngyök között levegőzárványok maradnak, amelyek -ha kismértékben is- de kapcsolatban vannak egymással és a vágási felületeken a külső térrel. Ezért tud a pára is átmeni (ha nehezen is) és ezért van némi vízfelvétele. Tehát részben nyitott, részben zártcellásnak tekinthető. Egy lelkes öregúr szerint, aki a lemezeit víz alá merítgette, két napi "áztatás" után 8% vízfelvétele van az eps80-nak (tömeg%), de erre a számra nem vennék mérget, lévén az öregúr szerintem nem rendelkezett laboratóriumi mérőeszközökkel.:)
30as porotherm, 4 centis epssel. 2,8as műanyag ablakok. lábazat nincs szigetelve, egy oldalon szomszéd. aljzat elvileg szigetelve, de ugye azt nem tudom mivel. padlás födémben állítólag van szigetelés, de a kamera kimutatta hogy inhomogén, sarkoknál jelentős a lehűlés. padlásfödém felülről betonozva van, tető alatt kilátok, látom a homlokzati eps tetejét. más szigetelő anyagot nem látok a padláson.
kőzetgyapot terhelhető? vagy ahhoz is kell faváz? osb nem fér fel, mert tetőhajlat szélénél van a feljáró, és nem szabvány méret.
ahogy végiggondoltam az üveggyapotot, felmerült néhány kérdés. az első réteg az még ok, akkor ugye a betonon mászkálok mellette, de a második rétegnél már az elsőn kell mászkálnom. vagy ennyi után visszanyomja magát?
Az álmenyezetetnél milyen a szendvicsszerkezet, ilyenkor mivan a párával? Ez tőkehatékonyabb? Még kb 1 hónap költözésig. Előtte a nagyobb átalakításokat jó lenne megcsinálni.
A konyhába tegyek fel még egy villanybojlert? hány lityóst?
Nálam is az EPS 100 lerakása után tettek fóliát, és úgy a betont. Ahogy ezt megcsinálták lent elkezdett iszonyatosan megnőni a páratartalom. (felső szint nincs fűtve egyenlőre) Persze ez pont egyidőbe esett a hidegek bejövetelével (novemberben húztuk fel az új tetőteret).
A mai napig magas a páratartalom lent. Igaz, most már a kezdeti 60-70%-ról lement 45-55%-ra. Biztos közrejátszott az is, hogy nyáron lett nagy felújítás csinálva az alsó szinten is, és talán még az sem volt teljesen kiszáradva.
Szóval én teljesen kétségbe voltam esve, már a beton feltörésén, és a fólia felszedésén gondolkodtam. A mérnök megnyugtatott, hogy mindenhová szoktak fóliát tenni, és nem az okozza, de én biztos vagyok benne, hogy ha nem lenne ott a fólia, akkor fel tudna menni a pára, és lent kevesebb lenne.
Egyébként az EPS hogy a csudába tudná beszívni a nedvességet? A nikecell tudtommal nem nedvszívó.
Ha a burkolat aljzatom a padlás alja akkor az betongerenda közte kisméretű tégla boltívbe rakva a tulajszerint de ma megyek ki azt csekkolom.
Van itt még más dolog is.
A leendő konyha (ami jelenleg nyárikonyha olyan 230-240 es belmagassággal) fűtetlen szigeteletlen. Ennek az alját és a tetejét kellene szigetelni. Van aljzatbeton, de akarunk emelni rajta amúgyis egy 10-15 centit. A födémet csak alulról láttam nád van bevakolva. Ide valószínűleg csinálok álmenyezetet.
A nyílászárókkal kapcsolatban, ha kívülre csinálok ilyen zsalugáterfélét egy hungarocell betéttel és éjszakára illetve ha nem vagyok otthon becsukom ez számítana vmit?
És még egy dolog olvastam egy másik fórumban hogy egy bojlernek elég sok hővesztesége lehet. Ha csinálok a bojler köre egy szekrényt bútorlapból (passzoljon a berendezéshez) és belülről kibélelem hungarocellel az megéri-e? Vagy ezek hülyeségek?
Nem szakember, csak lelkes amatőr, de azért megpróbálom:
A rövid válasz az, hogy valószínűleg megfelelő amit a tervező javasol, de azt páratechnikai számítással ellenőrizni kell. Ennek ellenére talán van jobb megoldás.
Részletesebben:
Azért szoktak fóliát rakni az EPS-re betonozás előtt, hogy az EPS ne szívja be a nedvességet a betonból amíg az meg nem köt. Azért is hívják ezt a fóliát "technológia fóliának" mert csak a művelet elvégzéséhez kell, később nincs szerepe. De ott marad, és ezért figyelembe kell venni.
Ha a tetőtér is be van lakva, nem okoz gondot, mert kb azonosak a hőmérsékletek. Más az helyzet, amíg nincs beépítve a tetőtér, akkor a födémet padlásfödémnek kell tekinteni, felül a külső hőmérséklettel. Mivel a fólia gyakorlatilag meggátolja a pára kijutását, nyilvánvaló, hogy ha tetszőlegesen hosszú ideig menne a szerkezetbe befelé a pára, akkor a szigetelés telítődne, és elveszítené a szigetelőképességét.
A páratechnikai számítással ilyenkor az lehet ellenőrizni, hogy hány napnyi feltöltődés után alakul ki a telített állapota a szigetelőnek. Ha ez az időszak nagyobb mint 180 nap, akkor nincs gond. (Valószínűleg itt is az lesz az eredmény. Programmal egy pár perc leellenőrizni egy szerkezetet, valszeg a terveződ már annyit csinálta, hogy szemre tudja, hogy mi lesz az eredmény.)
A szigetelés alatti fólia elvileg azért lenne jó, mert (még a meleg oldalon) meggátolná a pára bejutását a szigetelésbe. Alapvetően ez nem okozna lecsapódást, mert a 20cm szigetelés miatt szinte alig csökken a hőmérséklete a födém betonszerkezeteinek a bentihez képest. Viszont hőhidak miatt lehetnek felületek, ahol a födém hidegebb lesz és ott lecsapódhat pára.
Én több ok miatt választanék inkább valamilyen szálas szigetelést. Egyrészt, a párakérdés nem kérdés ebben az esetben. A szálasak olcsóbbak mint az EPS-100. Ha esetleg pár év múlva változna a koncepció, és mégis beépítésre kerülne a tetőtér, a 20cm nem maradhat a belmagasság miatt. Szálas szigetelő és OSB esetén, nem kell betont törni, köbméterszámra elszállítani. A szigetelőanyag meg felhasználható a szarufák közé, alá.
A levegő ugyan jó hőszigetelő, de csak akkor, ha nyugton van. Sajnos a valóságban, ha különböző hőmérsékletű határoló felületű térrészbe tesszük, nem lesz nyugton. Elkezd keringeni, és hőt szállítani a felületek között. Ennyit a szemetes-zsákokról.
A legtöbb szigetelőanyag azon az elven működik, hogy kis térrészekbe kényszeríti a levegőt, hogy megakadályozza a keringés kialakulását. Hogy érdekesebb legyen a dolog, a térhatároló anyag sokkal jobb hővezető mint a levegő (és drágább is), ezért az arányát alacsonyan érdemes tartani. Ennek meg határt szabnak a mechanikai követelmények.
Szóval a szigetelőanyag gyártásakor a fenti szempontok bonyolult kompromisszumaként alakul ki, hogy mennyi PS-t használnak, mekkora buborékokat alakítanak ki.
Nálunk betongerendás - a szükséges helyeken monolit - födém készült.
A tetőtér nem lesz beépítve, de járható padlást szeretnénk, mivel pince
nem lesz. 20 cm eps szigetelés van tervezve 5 cm betonnal. Olvastam és
hallottam sokféle tanácsot. Egyes vélemények szerint a szigetelés alá kell fólia.
Tervezőnk szerint: födémre 2*10 cm szigetelés kötésben elhelyezve, arra fólia majd rá a beton. A födém és szigetelés közé szerinte nem kell semmi, ott hadd tudjon elmenni a pára, különben a mennyezeten, födémen csapódhat le.
Kérem a hozzá értőket, mondják el véleményüket, mi a helyes eljárás, szakszerű kivitelezés ebben az esetben?
Nem vennék rá mérget, hogy ez marha kevés lenne. Főleg nem egy 2cm vastag EPS-hez viszonyítva. Inkább az ellenkezőjét gondolom. Az EPS-nek kell hogy legyen szilárd, mechanikai ellenállása, ezért van benne a PS. És azért kicsi bennük a levegő, mert nem lehet nagyobbra fújni a technológiával.
Tuti, csak marha kevés. Egy 2 cm-es polisztirol lapban több száz/ezer kicsi,zárt,levegővel teli gömböcske van, amik egyenként több száz kicsi,levegővel töltött résszel rendelkeznek.:)
Ha már felvetődik többször a használaton kívüli padlás padlójának hőszigetelése, az jutott eszembe a nagyon olcsóság jegyében, mi lenne ha félig felfújt szemeteszsákok lennének lerakva? Hogy egymáshoz viszonylag jól illeszkedjenek, hogy ne dagadt hurkák legyenek, ezért lenne csak félig felfújva. Így egy leterített réteg esetén kb 20cm vastag zárt légréteget kapnánk.
Már korábban kérdeztem itt erről az anyagról, sokat nem sikerült kideríteni róla, sőt szinte semmit. A gyártót, márkanevet feltüntethetnék legalább, meg a többi paramétert :)
"...akkor ha most fogom azt leteszek hungarocel táblákat a födémre azt ráhúzok egy pár centi betont akkor az úgy jó?"
Nem. Tudni kellene, hogy a burkolataljzatod vasalt vagy vasalatlan. Feltételezem, hogy nem tudod, tehát induljunk ki abból, hogy vasalatlan. 3 megoldásod van szerintem: 1., lepakolod az EPS100-at (mások szerint elég a 30) és rá egy VASALT betonréteget. 2., leragasztod az EPS100-at és ideiglenesen akár úgy is hagyhatod, használhatod padlásként, tehetsz rá mindenfélét és ha lesz pénzed, ráragasztasz egy réteg OSB-t vagy ráhúzol egy vasalt betont. 3., végigtekersz rajta egy réteg üveggyapotot (ált. 1,2m széles), ráfektetsz 1,2m közökkel teljes hosszban (az üveggyapotra merőlegesen) gerendákat (gerendák mellett végigvágod az üveggyapotot), gerendák között végigtekersz még egy réteg üveggyapotot, ráterítesz egy bármilyen fóliát, aztán vagy OSB-t teszel rá vagy szőrös deszkát oda, ahol járni/tárolni akarsz.
Üveggyapotból több kell, mint EPS100-ból, ha ugyanolyan hővesztést akarsz.
Nem értem, hogy mire megy ki a vita. A Nike Tervezési Segédletében Nike anyagot fognak ajánlani, ez logikus és már leírtam, ha mégsem lenne az, miért javasolnák pl. a Botact-ot, ha arra nem vállalnak garanciát?. De ettól még nem csak az jó. Az xps nem nedvszívó felület, tehát nem jó rá a sima, műgyantakötésű polisztirol ragasztó. Jók rá a cementkötésű ragasztóhabarcsok és az Insta Stick (ezzel csak ragasztani lehet, hálózni nem), ez a Dow leírásában szerepel. (Ilyen cementkötésű pl. a Primus-cement keverék.) Még egyszer: van a Botactnak is kifejezetten lábazati ragasztója, sőt, a Capatect is rendelkezik ilyennel. Valószínűleg még van egy pár. Mivel én a Nike-t ismerem jól, arról tudok írni. Még egyszer -nem vastagítom ki-: nem ellentétes állítás, hogy a Styro-ra cementkötésű ragasztó kell és hogy a Nike minden esetben Primust javasol.
(ismét csak személyeskedés a részedről, de válaszolok rá: nem azért váltottam nicket, mert bármi is nem lenne vállalható az előzővel. Magam írtam be az azonosságot.)
"Nem csak a Primus jó xps-re, bemásoltam, belinkeltem, hogy a NEM NEDVSZÍVÓ FOGADÓFELÜLETRE vonatkozó szabályok szerint cementbázisú ragasztóhabarcs kell rá."
"Nikecell Tervezési segédletben szintén az szerepel, hogy amennyiben a lábazat xps, minden esetben Primus javasolt"
Akkor kivastagítom, hogy értsd. Mindkettőt te írtad. Két ellentétes állítás.
Hidd el, engem nem érdekel, én nagyon jól tudom, mit mire kell használni.
De ezt elolvassa egy laikus és meg lessz a véleménye.
Az épületed többi része milyen épitésú, ismert a hőszigetelése?
A rétegrend nem változik, de lehet fokozni , javitani az egyes összetevők változtatásával, pl lefelé forditott hőtükrős fóliával, valamin eltérő vastagságok- kötések kialakitásával.
Én inkábba kőzetgyapotot javasolnám, hőkamrás felvételt nem te csináltattál?
Mekkora a belmagasságod, amennyiben nem akarod csökkenteni a födémre az alábbi rétegrendet érdemes kialakitani szerintem. A portalanított sima beton+téglára párazáró fólia( egyszerű fekete mezőgazdasági, is megfelel 10 cm-s átfedéssel ragasztva, sárga csíkos lépésálló EPS polisztirol lap kötésbe, erre rá még egy ugyan ilyen réteg csak merőlegesen kötésbe, és az előző réteghez képest is kötésben, /a lapok hézégait purhabbal, vagy ragasztószalaggal zárhatod/, lényeges a résmentes kialakitás ezután páraáteresztő fólia. majd zárásnak, szabadon fektetve OSB borítás, vagy impregnált padlózat , hajó padló stb szabadon lefektetve.
Hát gyerekek fingom nincs miről beszéltek de én akkor ha most fogom azt leteszek hungarocel táblákat a födémre azt ráhúzok egy pár centi betont akkor az úgy jó?
Vagy inkább szeggyem ki valakinek a szemibül a gerendát azt azzal csináljam meg üveg vagy kőzetgyapot jóvastagon aztán nejlon meg raklapdeszka vagy amit találok?
Baromira nincs lóvé dehát padlásfűtésre sincs. :)
Ha nyílászárókat egyesével cserélem ki az gáz?
Ha mégis hungarocelt teszek milyen vastagot? És érjen ki a koszorú széléig?
A Nikecell kétféle ragasztót gyárt, ebből az egyik jó az xps-re. Az ő javaslatukban akkor logikusan nem fognak mást ajánlani. Nem csak a Primus jó xps-re, bemásoltam, belinkeltem, hogy a NEM NEDVSZÍVÓ FOGADÓFELÜLETRE vonatkozó szabályok szerint cementbázisú ragasztóhabarcs kell rá. Írtam, hogy ilyenje van pl. a Botactnak is. A "normál" ragasztó nedvszívó felületen használható. Mit vársz még?
"A lábazati hőszigetelés alkalmazható bennmaradó zsaluzatként, vagy utólagosan elhelyezve, oldószermentes hideg bitumenes ragasztóval vagy cementbázisú ragasztóhabarccsal rögzítve. Képlékeny bitumenes ragasztó alkalmazáskor a hőszigetelő táblák alátámasztása, vagy kiegészítő mechanikai rögzítés is szükséges."
És bármit nézek a primus-t max megemlítik, hogy lehet vele,de hogy csak azzal lehet??
Linkelj egy ilyet kérlek, mert attól,hogy én találtam még persze lehet,hogy így van. Ne hagyjunk senkit se kétségek között. Pláne ne engem.
Speciel a Styrofoam nem Nike, hanem DOW termék, most nem jött be az érvelés, miszerint bármilyen érdekem fűződne bármihez, és ráadásul még csak nem is kifejezetten csak a Styrofoamról van szó, hanem azon XPS anyagokról, amelyek ugye zártcellás extrudált polisztirolhabok és mint ilyenek NEM NEDVSZÍVÓAK, hiszen pont ez a lényegük.
Legtöbbször én is Nikecell-t használok, de ha figyelmesen elolvastad volna amit szintén én is csak idéztem, a BASF cég termékéről van szó.
Egyébként nekem nem érdekem egyik cég termékét sem reklámoznom, viszont érdekem a lehető legtöbb cég termékét ismernem és az alkalmazástechnológiával tisztában lennem. Nem csak a Nikecell létezik!
Biztos tuti a forrásod, kár, hogy a gyártó DOW által kiadott tájékoztatóban többek közt ez áll: "Üvegszövet erősítésű vékonyvakolat rendszerek és ... egyaránt alkalmazhatók, a nem nedvszívó fogadófelületen végzett vakolási munkákra vonatkozó kivitelezési szabályok szerint" Nikecell Tervezési segédletben szintén az szerepel, hogy amennyiben a lábazat xps, minden esetben Primus javasolt.
De gondoltam, hogy mást fogsz írni, mivel, mint kivitelező, neked ez az érdeked, ahogy a kereskedők is sokszor elfelejtik ezt elmondani a kedves vevőnek.
Felőlem mindenki úgy csinálja, ahogy akarja, de úgy érzem, korrekt, ha fel vannak világosítva a tényről: amennyiben a kivitelező közönséges polisztirol ragasztóval ajánlja az xps-t, az nem azért van, mert "az úgy jó, higyjen nekem, 20 éve drájvitozok", hanem azért, mert ezzel olcsóbban hozzák ki ugyanazt a házat, mint a szakszerű hőszigetelők.
Csak a pontosság kedvéért tegyük hozzá, hogy noname cucc és hogy az árlistán nem szerepel 5cm-nél vastagabb anyag. :P (No meg bennem alapból gyanút ébreszt, amikor olyan egyértelmű félrevezetés van egy csomagoláson, miszerint az "hő és hangszigetelő anyag". Csak ebben hazudnak? Mindegy, mert annyira nem érdekel, hogy elkezdjek utánanézni.)
Jó kis cég. Én is tőlük rendeltem a szálas szigetelő anyagot. 50 ezer felett ingyen kiszállítják. Csak az akciók már nem biztos, hogy élnek. Amikor én rendeltem, akkor azt mondták, hogy március 1-ig van az akció. Ennek ellenére még mindig úgy szerepel a weblapjukon.
Az XPS egy új generációs, hőszigetelésre használt lemez. A lemezek extrudált, zártkamrás polisztirén habból készülnek, egynemű szerkezettel. Az XPS legfontosabb tulajdonságai az időben állandó, nagyon jó hőszigetelés, nagy nyomásállóság, minimális nedvszívás és nehezen égés. Az XPS lemezeket széndioxiddal habosítják, ami miatt ez egy természetbarát, ökologikus termék. A BASF cég által gyártott Styrodur lemezeket forgalmazunk, zöld színben, ötféle tömörségben és különböző vastagságokban.
Vágás kézi fűrésszel, késsel stb. szerszámokkal. Ragasztás hígító mentes építőipari ragasztók, poliuretán ragasztók és más, polisztirolok ragasztásához használt ragasztók. Figyelem! - az extrudált polisztirol habokból készült lemezeket a hígítók, kőszénkátrány származékok, favédő anyagok, ragasztók tönkre teszik. Ezért hígító mentes bitumen masszával vagy standard, polisztirolhoz készült ragasztóval kell rögzíteni. A napsugárzásnak hosszú ideig kitett lemezek felülete tönkre megy. Ezért, ha szabadban tárolják, a lemezeket fehér fóliával meg kell védeni.
TOP-P-t nem ismerem. A kereskedők nem mindig tanácsolnak jó dolgokat. Nekem ajánlották pl. a csemperagasztót lábazatra xps-t ragasztani, mondván, öt éve árulják így és még nem volt vele baj. Kösz....
Az a baj, hogy én sem, és a mérnök sem nézte meg pontosan, mi is van a salak alatt. Viszont salak csak a két szélén van, ahogyan a képen is látszik. Ezen a részen, csak merőlegesen lesz fal, az is csak részben. Kicsit off már a téma, majd keresek neki egy hozzávaló topicot, és oda megírom, hátha valakinek lesz valami ötlete. Képeket nem enged feltölteni az index, úgyhogy belinkeltem:
Ezek szerint az Expert az nem XPS? Amúgy az Austrotherm egyik kereskedője Expert helyett a TOP-P terméket ajánlotta nekem lábazati höszignek. Akkor ezek szerint a TOP-P sem XPS, hanem zártcellás EPS mindkettő? Ha így van és ragasztható és hálózható mindkettő "normál" ragasztóval, akkor xps-t kilövöm, kár vele görcsölni.
Nem hiszem, hogy én lennék a csodabogár. Neten is minimális időráfordítással találni jó árakat, hogy messze ne menjünk, ebben a topikban is szó volt a Méta utcai kereskedésről, ami híres az olcsó cuccokról, nemrég láttam egy fóti üzletet akciós árakkal, van Kőbányán egy bolt, ahol a Graymix rendszer van verhetetlen áron, az általam említett forgalmazónál olcsóbban nem hozol ki máshol semmit, ami Nike vagy Knauf, de az Austro is fél éve nyomja a lapot akcióban. Mindenkinek más a fontos, az alapján lehet választani, van, ahol minden van raktáron és/vagy másnap reggeli szállítással és a nagyon extra kívánságok is csak 2-3 napba is telnek, van, ahol a szállítás ingyenes, de várni kell az anyagokra, van, ahol lehet nettósítani de nincs egy teljes rendszerük vagy tisztességes hálójuk sem És persze van sok olyan, ahol a laikust megpróbálják átverni, hogy azt vegye, amit ők el akarnak adni. Csak olyanról nem hallottam még, ahol minden jó egyben lenne.:)
persze, tudom hogy senki soha nem vasarol listaaron, de ilyen nagy kulonbseget meg nem lattam. persze nagyon nem latok bele, en nem kereskedem vele, csak magamnak vettem amikor kellett.
Es akkor a falat a salakra tenned, ami alatt csak a talcak vannak? Gerendara meroleges meg latok eselyt, de hosszaban nehez elhinni, egyetlen gerenda elbir egy falat, ha meg ketto koze esik, akkor meg hogy a talca meretezve van erre. De ha van mernok, akkor o nyilvan latta kozelrol, en meg csak okoskodok.
szerintem hoszigetelesbol soha nem eleg. es a fodemet szigetelni olyan hihetetlenul olcso az ablakokhoz vagy a falhoz kepest, hogy nagyon kivanja hogy itt essunk tulzasba, mert a tobbinel ugysem fogunk.
a plusz 10 centi belejon mondjuk plusz 80-100 ezerbe maximum. ablakokat cserelni egy millanal kezdodik, es ahogy mesz az 1.1-es uvegezestol a 0.6-os haromretegu fele speci profilbol, stb, ugy halad az ar a harom milla fele. falszigeteles detto, plane hogy ha most hibatlan a vakolat, akkor semmikeppen nem fogsz ujabb dryvitot csinaltatni ra. ugyhogy marad a fodem eltulzasa, mert az olcso.
Nem lehet, hogy a gyártó itt a ténylegesen használt födémét (emelet) érti? Az ilyen 2x felmegyek a padlásra egy évben, az szerintem nem ez a kategória. Persze megint csak találgatok.
a számolás ott hibádzik, hogy most is van szigetelés a födémben, csak inhomogén. valamint nem ér össze a külső szigeteléssel, és a sarkokban van hőhíd.
egyébként ez a 140es érték milyennek számít?
akkor is érdemes 20 centit szigetelni pluszba?
privibe tudsz küldeni, hol van ócsó üveggyapot? köszi
Ezt a marhaságomat javítanám, mert már a duplát dupláztam: "A Knauf 100mm Classic 040 120 m2-re 133000 pénz." Tehát a helyes összeg még mindig/már megint 66500 pénz.
Ezt írtad: "2x9mm gipszkarton, 2cm légrés (gipszkarton fém profilok vastagsága), tükrös párazáró..." Mekkora a jelentősége 2 cm légrés esetén a hőtükrös fóliának? Megéri a plusz költséget és fáradtságot pl. a mezőgazdasági fóliához képest (nem kell ragasztgatni)?
Ez egy régi tetőtér volt, félig beépítve. Ahol be volt építve, ott volt aljzat beton, ahol nem ott csak salak. Ahol volt beton, ott is szintkülömbségek voltak.
Amikor leszedték födémig, akkor beterítették az egészet EPS 100-al. Volt ahol 3 cm jutott, volt ahol 6 cm. Ekkor kaptak egy aránylag sík területet, és erre ment az 5-6 cm beton.
Azért betonoztak előre, mert lehetetlen lett volna azon a területen dolgozni.
Régen, 17-20 cm-es válaszfalak voltak fent nehéz téglából. Most meg ytongból lesz. A mérnök azt mondta ki fogja bírni.
Akartam képet is belinkelni, de baromi rossz az index mostanában, és nem engedi.
"Ismet egy ember, aki szaktudasat a gyartoi katalogusokbol szerezte."
Iamét egy feltevés, legalább annyira talált, mint az eddig elhangzottak, csak ismétlésképpen: "informatikus", "Nikecell képviselő", "7. általánost végzett"...stb.
"hogy hol lehet 15000/m3-ert eps100-at kapni, arra meg igazan kivancsi lennek, akar maganban is."
Hány m3 10 centis Nikecell EPS100-ast kérsz és hova (szállítás Bp.-en belül 6000 Ft/autó)? Nem ismerlek, tehát fizetni előre kell. (és tényleg nem szeretnék anyagforgalmazással foglalkozni, nem hiszem, hogy én vagyok az egyetlen csodabogár, aki ilyen áron tudja megszerezni)
Nem, köszönöm, ne írd le, mit jelent az eps30, tudod, én vagyok az a naív, aki ha az van a gyártó javaslatában, hogy eps30-at csak réteges falakba, dilatációnál, álmenyezetekbe tegyük, akkor én oda teszem és ha azt írják, hogy járható födémre EPS100 kell, akkor én azt javaslom. Aztán eldöntendő, hogy ki a naív és hányszor fut bele más abba, hogy mégsem ott kellett volna spórolni, ahol azt tette.
feb24-marc2-ig atlag 3 fok volt a kulso homersklet. bent volt atlag 23 fok. a kulonbseg 20 fok. napi 7m3 az kb 2800W, tehat kb 140W/K a haz vesztesege. latszik milyen szar a saccologiam, en 300 fole saccoltam...
ezzel a kockás megoldással is lehet operálni ugyanígy :)
még azon filózom, hogy rögzítem a födémhez hogy ne mozduljanak el. ötletek?
meggyőztetek, 20 centi szigetelés lesz akkor. egyébként csak 30as pth van , viszont az ablakok rosszul záródnak, holnap jönnek beállítani.
feb 24től március 2ig 7m3/nap volt a fogyasztás, reggel megy 2 órát meg este meg 5 órát. 24fokra van állítva, de közel a radiátor, emeleten csak 22 fok körül van.
Saját tapasztalat a mennyezetről. Nekem fafödémem van, akkor még az emeleten 4, kb azonos méretű szoba volt. Mindenhol ugyanaz - csak padlófűtés, kazán ugyanaz, körök nagyjából ugyanakkorák, ugyanannyi ablak stb, persze a tájolás nem, de egységesen 19-20 fok volt ezekben a szobákban. A plafon rétegrendje: 3-4mm vastag furnérlemez, párazáró, gyárilag 10 cm (20 éves) üveggyapot. Felette semmi, saját magától roskadt kb 5-6 centire, afelett a fűtetlen padlástér.
Az egyik szoba felújításakor az új rétegrend:
2x9mm gipszkarton, 2cm légrés (gipszkarton fém profilok vastagsága), tükrös párazáró, régi furnér, felülről 30 cm üveggyapot, majd annak a tetejére vissza a régi üveggyapot 5 cm.
A szoba hőm. 3-4 fokot emelkedett míg a többi szoba változatlan maradt. Az ablakokat, nyílászárókat, fűtésii rendszert stb-t nem korszerűsítettük. Ha 6%/'C fűtési költséggel számolok, az nem kicsi megtakarítás...
A padlófűtési rendszeren nincs szobánként termosztát, tehát ugyanazt a hőmennyiséget nyomja mindegyik szobába mint eddig.
1. a megoldasod azert tetszik, mert ha rajossz hogy keves, akkor felszeded a deszkat, az eddigire merolegesen leteszel megegyszer ugyanannyi 5x10-es pallot elere, es megegyszer annyi szigeteloanyagot, es visszateszed a deszkat.
2. a celluloz szigeteles csak 12ezer/m3? sokkal tobbre emlekeztem. de ha ennyi, akkor az bazijo!
3. a falhoz erdekes dolog hasonlitani, de en maskeppen szamolnek:
saccra legyen egy 8x8m kockahaz.
van ablakod, bejarati ajtod, mondjuk 15m2 oldalfalad van kb 4x8x3-15 -> 81m2 fodemed 64m2 aljzatod 64m2
ablakok, ajto legyen atlag 2.2 W/m2K -> 33W/K oldalfal (pth38+4cmeps) 0.36W/m2K -> 29W/K fodem: ha modnjuk 20cm monolit beton es kesz, akkor az akar 5W/m2K is lehet -> 320W/K aljzat: nemtudom milyen szigeteles van benne ha egyaltalan, de ezen a szinten nem kritikus, mert alatta a 10 fokos anyafold van, nem a -10 fokos futyulo szel.
latszik, hogy az aljzatot kifelejtve is 382W/K a veszteseg, tehat benti 22 fok, kinti -15 fok eseten kb 14kW, (persze erre meg rajon a szellozes meg egyebek) ami kb napi 35m3 gaz -15 fokban. (ennyire hideg persze sosincs)
viszont az is latszik, hogy az ossz veszteseg 80%-a a plafonon megy ki!
persze ez csak saccologia, de siman lehet hogy tenyleg az osszes veszteseg fele a plafonon megy el!
ha teszel a 20 centi betonra 10 centi uveggyapotot, akkor 0.36 ra lejon az U, tehat tenyleg hasonlova valik az oldalfalhoz. Viszont a masodik 10 centivel mar 0.18.
Igy a nagyobbik veszteseg az ablak marad, utanna pedig a fal. Csakhogy itt egy szazasbol lefelezted a plafonon a veszteseget a masodik 10 centivel, az ablakok vesztesegen ugyanennyit hozni, vagy a falak veszteseget lefelezni nem szazezer forint, hanem par milla.
Most gondolkodom, hogy a válaszfalakat úgy akarom majd felhúzni, hogy kivágom alatta a betont, kiszedem az EPS-t is, és úgy kezdem lerakni. Akkor szobánként fel lesz darabolva a mostani egybefüggő beton. Tehát nem lesz gond a diletációval.
Az EPS 100 alatt van egy E gerenda (a méretét nem tudom pontosan). Azon van egy salak réteg, majd régebbi betonozás, valamint most rá lett téve az EPS 100, és arra lett egységesen ráhúzva kb 5-6 cm beton.
A betonok nincsenek bevasalva a koszorúba.
A külső dreivit még nincs fent, de fel lesz tolva egészen a felső koszorúig.
na nekem a 125centi sem fér el, meg felül sem tudnám felhúzni, az elején meg a fejemet is bevertem 2x :(
számoltam, mértem, gondolkodtam, tehát vagyok... ha 4 centis EPS a homlokzati szigetelésem, 2,8as műanyag ablakaim vannak, akkor minek rakjak a padlásfödémre 20 centi szigetelést, főleg ha van már benne valami, csak inhomogén. emiatt szerintem nekem 10 centi elég lesz. 5x10 gerenda élére állítva, 1 méteres osztással 0,33m3re jön ki. ez kb 18.000 ft. erre számoltam zsaludeszkát, 1,2 m3 ami meg kb 35.000 ft. ez eddig 53k. kérdés hogy a zsaludeszka elbír-e 1 méteren engem a 70 kilómmal. valamint 10 centi cellulóz hőszigetelés 0,44W/m2K ami 70k körül van. tehát 130kból csavarostul meg kell lennie...
ha a deszka nem bírna el, akkor 50 centis osztással is csak 20.000rel drágább...
Arra figyelj meg, hogy az osb-t semmikeppen ne 120 centinkent tamaszd ala. Ugy baromira be fog hajolni, meg ha 22-eset veszel az is, es az mar durvan draga. En 60 centinkent csinaltam, es 15-ossel. Kicsit behajlik a 100 kilom alatt, de nem kell gondolkozni hova lephetek. Nekem is gond volt, hogy hogyan fer fel a tabla a padlasra, atlosan a 125 centi elfert a feljaroban, de nem volt felette hely hogy a 2.5metert felhuzzam. Ugyhogy felbe lettek vagva, es a negyzet alaku lapok felfertek siman.
A 12m3 eps30-at 12m3 uveggyapottal hasonlitottam ossze. Az uveggyapot 0.04 vagy ha olcsobb akkor 0.044, az eps30 0.048 (ezert szamoltam belole azonos vastagsagot) az eps100 az 0.038.
Miert ne tehetnek eps30-ra kozvetlenul osb-t? Irjam le, mit jelent a 30 az eps30-ban?
Najo, leirom: Az eps 30 10%-ot nyomodik ossze 30kPa terhelestol. A 30kPa az 3tonna/m2. A szandekolt felhasznalas nem hiszem hogy csucsban is elerne az 500kg/m2-t, plane hogy atlagos fodem erre van tervezve. Ugyhogy boven eleg az eps30 szilardsaga, total felesleges a 100-as, ami ugye 10tonna/m2-tol nyomodik ossze 10%-ot.
hogy hol lehet 15000/m3-ert eps100-at kapni, arra meg igazan kivancsi lennek, akar maganban is.
De zavarja, de azért kell elvágni a gerendák mellett, hogy ne nyomja le. Így nem az üveggyapotodon járkálsz, hanem a gerendáidon, amik alatt van némi összenyomott üveggyapot, függetlenül a többi üveggyapottól.
Nem nagyon értem a számolásodat. Összehasonlítasz 12 m3 EPS30-ast, mivel is? Az EPS 30-asra nem teheted közvetlenül az OSB-t. Ez a része mindegy, mert annyiért, amit írtál, már EPS100-at is kapsz. Ráadásul 20 cm EPS és 20 cm üveggyapot nem azonos hőszigetelő képességű.
Ez így még a te meghatározásod szerint sem összehasonlítható.
Hasonlítsál kész szerkezeteket össze, tehát adott esetben pl. 14 cm EPS100+OSB+ragasztók az egyik teljes megoldás és 20 cm üveggyapot+faváz+valami burkolata (részleges burkolásnál+fólia) a másik.
Munkaidő és fáradság különbség: míg az EPS esetében csak a széleken kell úgy a polisztirolt, mint az osb-t vágni és leragasztgatni, az üveggyapotosnál fel kell építeni egy komplett vázat, az összes gerenda (vagy alátámasztás) körül kivágni, fóliázni...stb.
Nem vagyok egyik pártján sem. Az EPS egyszerűbb. Ha magának csinálja, akkor az üveggyapot olcsóbb.
olyan cuccokat feltenni, amit ritkán használok, és felfér a padlásfeljárón, vagy szezonálisan használom. OSB miatt nem fogom megbontani a tetőt, úgyhogy valszeg zsaludeszka lesz. vagy kettévágom az osbt.
az üveggyapotot nem zavarja hogy rajta vannak a 10x20 gerendák? meg még én is járkálok rajta?
Nem tudom, ez nekem rossz szokásom, de amit magamnak csinálok, annak a munkadíját nem szoktam számolni. Persze, aki a fizetős munkájától vonná el az ideját, annál ok, de aki szabadidejében csinálgatja...
azert inkabb azonos hoszigetelo kepessegu megoldasokat hasonlitsunk ossze, mert kulonben butasag jon ki.
1. 20 cm eps+10mm osb 12m3 eps30 -> 180000 (es akkor nem 100-as lepesallo, csak mondjuk 30-as, eleg oda az is) 60m2 10-es osb -> 60000 (es olcso voltam)
És a két megoldás munkadíja közti különbség? Ha magának csinálja, mennyi idő leragasztgatni az EPS-t, ráragasztani az OSB-t (ha nútféderes, talán még ragasztania sem kell) vagy egy járható födémet építgetni gerendával, vagy ahogy itt javasoltátok kerettel/alátámasztással, egyebek?
Mit akarsz a padláson csinálni? Azt, hogy évente kétszer felmész körülnézni, még a csupasz EPS100 is bírja, de még talán a csupasz, fóliás üveggyapot is, ha nem akarsz ott hosszútávfutni. Ha valamit tárolni is akarsz, akkor mégis inkább EPS.
Keresztben fektetett 10 cm szálasra ráfektetve hosszában 10*20-as gerenda (állítva, tehát 20 cm magas), úgy, hogy köztük 1,2m hely legyen, majd hosszában végigfektetni a következő 10 cm szálast. Vagy osb-vel vagy szőrös deszkával (ez valószínűleg olcsóbb) befedni. Ha a fedés nem teljes (csak részben deszkázod) akkor fólia is kell a szálasra. Összehasonlítás: 60 m2 10 cm EPS100-as kb. 90000 Ft 60m2 Knauf Classic 040 20 cm, kb. 67 ezer Ft, fólia kb. 6500 pénz a különbség kb. 16 ezer Ft, ezért kapsz 1,5 m3 gerendát?
1. bizony, az osb durvan draga ilyen mennyisegben. en 60 centinkent tettem az alatamasztast, igy a 120 szeles osb is passzolt ra, meg a 120 szeles uveggyapot is passzolt koze felbevagva.
a www.fatelep.hu nevu ceget ha felhivod (es pesti vagy), lehet hogy van meg nekik olcso osb-juk. en 15mm-eset tettem, nem fognak tancolni rajta, es 60centinkent ala van tamasztva. a 15-os altalaban 1600-1700 afaval, a fenti helyen 1200-ert volt. kicsit nem olyan sima mint a szokasos, de kit erdekel. es a megdobbento, hogy amerikai gyartmany. eszem megall hogy onnan hozunk hajoval fat, es olcsobb mint az itteni.
2. az alatamasztason erdemes kicsit agyalni. az elere allitott 10x20cm-es gerenda egyszeru, de marha sok fa megy bele. mondjuk a tobbi megoldassal meg tobb a melo.
pl 10x10 gerenda. fakockakkal feltamasztva. kapasbol 40%-al kevesebb faanyag, kicsit kell kuzdeni hogy az also reteg uveggyapot szep folytonos legyen, es a tamaszto kockak helye ki legyen vagva.
vagy padlasnak szerintem siman elmegy 60-as osztassal a 5x10-es pallo elereallitva, fakockakkal alatamasztva, csak kell koze tenni mondjuk meterenkent keresztbe is, hogy ne doljon el. Tehat az elere allitott pallobol csinalsz letrakat, vagy komplett racsot. ehhez mar kell egy adag 90-es csavar is, de meg kevesebb fa megy bele.
Én bontott gerendákból (kb. 7x7-es) vágtam 35 centi hosszú lábakat, ezekre egyik irányban 3x5-ös bramac lécet raktam, majd erre keresztbe kerültek 15-20 centi széles 2-2,5-es zsaludeszkák, ezeknek kaptam meg a legolcsóbban négyzetméterét. A deszkák között van 5-10 centi rés, így járható, pakolható, persze nem bármit. A födémre így rákerült 30 centi üveggyapot, rá némi fólia, hogy ha járkálok felette a kosz ne bele hulljon. A lábakat én kicsit távol raktam egymástól, olyan 1,2x1,5-ös rácsban, így a deszkák itt-ott kicsit hajlanak, de nem vészes.
ahogy olvasgatom, 3-4% pára megy elvileg a falakon keresztül, a maradék szellőztetés útján kellene hoyg távozzon. fokozottan légzáró nyílászárók esetén érdemes gondoskodni a szellőzésről. az teljesen jogos, hogy ha eddig nem volt páralecsapódás, akkor ezután sem lesz, mivel a födém csak melegebb lesz... hőmérséklet és páratartalom folyamatosan mérés alatt van, emeleten 50% körül van, fürdőben 60%körül, fszen meg 40%.
megy az agyalás, hogyan úszom meg legkisebb költséggel. a 10x20as gerendát hogy érted? fektetni? és alá is 10cm? számoltam tegnap este, kb 1,5 m3re jön ki gerenda. amin meglepődtem az az osb... 100k lenne 60m2 körül... azon filózom hogy a gerendákat most lefektetném, meg kb felére osb, aztán ha kevésnek bizonyul a pakoláshoz, akkor még lehet rá tenni később.
Én úgy gondolnám, hogy a pára lecsapódása függ a páratartalomtól és a belső falfelületek hőmérsékletétől. Ha leszigetelem a födémet, akkor a falfelületek egy részén emelem a hőmérsékletet, vagyis ott nem csapódik le a pára (ha eleget emeltem rajta), ahol nem szigeteltem ott pedig ugyanúgy lecsapódik, ahogy eddig...
Mindig penészedik, amikor egy korrekt, vastag szigetelést nem fejez be az ember. A födémen nem tud kimenni a hideg, maga a födémszerkezet melegebb lesz, mellette a koszorú, ami egyébként is beton, ezért jobb hővezető, mint pl. a tégla. És sarok. Ott fog lecsapódni a pára.
Még valami: Ha nincs homlokzati hőszigetelésed és úgy szigetelsz alaposan egy födémet, penészedni fogsz a plafonon. Ha alaposan szigetelsz egy homlokzatot (padlószintnél lejjebb, plafonszintnél feljebb mész) akkor csak minimális kerülő hőhidad lesz a födémednél. Praktikus egyszerre csinálni.
"kőzetgyapotot javasolnék, a te házad esetében , legalább 5-6 cm-t, és a tetőt is megfelelően zárni, és a szarufák között teljes vastagságban höszigetelni."
Ennek mi értelme van a dupla költségen kívül? Egyszer megépíteni egy járható födémet, nevetséges 5 cm vastag szálas szigeteléssel és egy teljes szarufák közötti szigetelést hozzá? A padlást nem akarja fűteni, egyszerűbb (olcsóbb) a födémre pakolni az egész szigetelést.
A kisméretű tégla falazatod valószinű 38 cm, erre minimum 7 cm,de ajánlottinkább legalább 10 cm vastagságban hőszigetelni.
A fődémszigetelését, amennyiben járhatóra szeretnéd megcsinálni, én a hangszigetelés miatt, inkább kőzetgyapotot javasolnék, a te házad esetében , legalább 5-6 cm-t, és a tetőt is megfelelően zárni, és a szarufák között teljes vastagságban höszigetelni.
Ezeket összedva, egy komolyabb összeg jön ki, még házilagos kivitelezés esetén is+ a nyilászárók cseréje.
Ha nagyon tutira akarsz menni a párával, nézd meg a Rockwool Dachrock lépésálló kőzetgyapotot. Le kell rakni, ragasztani, kész. Állítólag. Hogy a mostani inhomogén szigetelésedel mit csinál? Sokat nem. Ahol eddig jött pára, ezután is fog.
A 10 cm talán sok egy kicsit. Ha nagyon aggódsz a pára miatt, lehet olyat csinálni, de elég drága, hogy 10*20-as gerendákat végigfektetni, alá és közé 10 ill. 20 cm üveggyapot, arra OSB lemezek úgy, hogy az utolsó fél méter a széleken fedetlen, arra mehet a pára. Már ha egyáltalán van. Mert ha eddig polisztirolod volt a födémben és nem volt penészgondod, akkor ezután sem lesz, sőt, megszűnnek a hőhidak. Szerintem.
Mit akarsz a hőlégfúvóval? Melengetni? A Styrofoam mindig "púpos" egy kicsit, de azt levágni hogyan akarod? Legfeljebb lecsiszolni. Egyébként már többen írták neked, hogy ez nem lesz jó. Nagyon gazdag ember lehetsz. Egyrészt, mert 5 cm-es szigetelésért ( a hővezetése közel azonos az EPS-sel) az összes kiegészítő cuccot megveszed és beépíted hozzá. Másrészt mert felteszel egy olyan lemezréteget a házadra saját kivitelezésben és szemmel láthatóan minden tapasztalat nélkül, amelynek a páradiffúziós ellenállása ötszöröse (!!!) az EPS-ének, a súlya több,mint kétszerese, a felülete pedig nem nedvszívó, ezért a közönséges ragasztó nem ragasztja hosszútávon megbízhatóan.
külső falon 4 cm eps, padlás födémben nemtom mi van, de inhomogén. ha utólagosan kapna 10 cm eps.t vagy üveg/kőzetgyapotot, akkor az okozhat párásodási problémát? ilyenkor merre megy ki a pára?
Érdeklődni szeretnék hogy mivel lehet pontosan vágni szigetelő anyagot, pontosabban DOW Styrofoam-ot mert tudtam szerezni olcsóbban csak mindegyik oldala ''púpos" és nem illeszkedik egymásba?? Hallottam a hőlégfúvóról, az erre a célra megfelelne, vagy van vmi más profibb és nem drága megoldás?? A válaszokat előre is köszönöm.
komoly komuves lehet ha nem hallott a diletaciorol, es akkor meg nem is irtam, hogy nem csak a fal mellett kell hanem az ajtoknal is es kb 10nm-enkent az egybefuggo betont is, sot felette a burkolatot is
Felülre. Ha járható padlást akarsz, akkor az már nem olcsó. El kell döntened, mivel akarsz szigetelni, Ha kőzetgyapottal/üveggyapottal, akkor kell neked legalább 20 cm ebből az anyagból, valamint gerendák (min. 10*20-asok) teljes hosszban és vagy bedeszkázod a tetejét vagy beborítod OSB-vel. Ha polisztirolt akarsz, lehet kapni aranyáron forgácslappal kasírozott eps100-ast vagy beborítod eps100-assal és rápakolod az OSB-t. Elsőhöz csak polisztirol ragasztó kell, utóbbihoz Nike-pur vagy Insta Stick is, de még mindig ez az olcsóbb. Szerintem.
Nem emlékszem, hogy írtad-e ezelőtt, hogy mi van az EPS100 alatt? Ha ott egy olyan réteg van, ami végig van vasalva és a külső homlokzati hőszigetelésed felfelé ütközésig van építve (vagy lesz) akkor nem lesz kerülő hőhidad és a repedéssel nem kell foglalkoznod. Ha nem tetszik, hogy van és különben is tevékeny ember vagy, kinyomhatod purhabbal, az valamennyit szigetel is. Ha alul nincs összevasalva a szerkezeted, akkor legalább az eps feletti betont fel kell törni és összevasalni a koszorúddal. (Itt megteheted, hogy eps-en keresztül fúrsz a koszorúdba, ugyan nem tökéletes megoldás, mert a vasak át fognak valamennyit vinni, de jobb, mint ha nincs) Szerintem.
Most veszünk egy '58-as családiházat és szeretném megkérdezni, hogy milyen szigetelést ajánlotok, illetve hogyan kell ezt csinálni. A ház födémje betongerenda illetve kisméretű tégla van közéjük rakva boltívbe. (hallott már valaki ilyenről?) A falak kisméretű tégla kb 40 cm. A tető pala. Azt olvastam valahol, hogy a nyílászárók után a födém a legfontosabb és csak utána vannnak a falak. Na most lóvé nyista úgyhogy az ablakok várnak viszont a födémet megcsinálnám ha nem túl drága.
Nem kifejezetten a repedés miatt írtam, mivel engem a hő- hangszigetelés része érdekelt Csabi kérdésében. Nálad is kellett volna a szélére és nem csak a kötelező 0,5 cm, a kerülőutas hőhíd miatt. Gondolkozz egy kicsit logikusan: most mi akadályozza meg a hideget abban, hogy a falak ütköző betonon átjusson a másik szintre? Lépéshang szigetelésnél ez még fontosabb, hiába próbálja az ember a zörgést frontálisan megállítani, ha a szerkezetek a szélen össze vannak építve. Nem véletlenül tesznek a hangszigeteléssel ellátott gipszkarton falak profiljai és a fal közé filc- vagy szivacs csíkot,ha közvetlenül a falnak teszik, felesleges az egész hangszigetelés.
Nem. Az elektromos vagy fűtési csöveket nem szabad a hangszigetelőben vezetni. Az EPS100-asban (de nem a 3 centisben, hanem amiben biztonságosan elfér) kell kivágni a csővezetékek helyét és arra teheted az LH-t.
OK. Akkor veszek LH-t. Vannak vezetékeim amit a padlóban viszek(falfűtés gerincvezeték, áram). Ott hogy oldható meg a szigetelés? ha kivágom a szigetlést a cső körül az jó?
Az EPS100 NEM hangszigetelő, ahogy a többi "közönséges" EPS sem az, sőt, a testhangot (lépéshang) kifejezetten jól viszik. Lépéshang szigetelésre Nikecell LH (EPS TS) lemezt kell venni. Az Austrothermnek is van ilyesmije. Ha még rábetonozol, ügyelni kell a beton és a fal találkozásánál is a megfelelő elválasztásra, leginkább ugyanennek a lemeznek egy vékonyabb változatával. letze
Most fogjuk csinálni az aljzatbetonozást. Van egy 20cm-es monolit födémem, a tetőtér, és a földszint között, erre vettem 3cm-es EPS100-at. A kivitelező véleménye szerint inkább lépés hangszigetelő EPS-t használjak. Elég drága, valamint a sima már megvan. Szerintetek nagy a különbség a két EPS között? A hőszigetelés nem lényeg, csak azt nem akarom, hogy minden kopogás zaj, lejöjjön.
Semmilyen eps nem teszi meg,a te problémádra nincs ilyen megoldás. Amikor valamiért nem lehet kívülről szigetelni,akkor oda kell figyelni,hogy ne jusson pára a szigetelés mögé,mert az azonnal lecsapódik a hideg fal belső felületén,nedvesedést,penészt,állagromlást okoz.Meg lehet oldani,lehet egy jó belső oldali szigetelést csinálni,amennyiben egyrészt belülről párazársz,de alaposan (vastag párazáró festés),másrészt odafigyelsz az elkerülő utakra,könyöklőkre,padlónál bejövő párára,hőhídra. Ez neked rövid távra nem éri meg. A szigeteletlen házaknál azért nem szokott penész lenni,mert általában rosszul záródó nyílászárókkal rendelkeznek,az állandóan járó levegő kiviszi a párát,ami egyébként a benti hőmérsékletnél jóval hidegebb falakon hamar lecsapódna.Apósodnál valóban ez a páracsökkentés szűnt meg,amikor begumizta az ablakokat. De nem tartom egy babára nézvést egészségesnek az ablakoknál folyamatosan húzó hideget (ha leszeded a gumit) és az ezt kompenzáló folyamatos (szakaszos) fűtést sem. Ha én lennék a helyedben,nem sarokba tenném a kiságyat,vastag,nagyobb felületű falvédőt mellé,páramérőt és párátlanító szerkezetet tennék be erre az előre láthatóan csak 1 vagy 2 télre. Szerintem.
A Dryvit Primus-cement keverék,ami az xps hálózására (is) alkalmas,eredetileg a "régi",eredeti dryvit rendszerben az eps (és persze az xps) ragasztója volt,amikor még nem voltak ezek az instant por alakú ragasztók. Mivel a por ragasztó nem fogja az xps-t,azonban a Primus-cement fogja az eps-t,logikus módon a Primusos cuccot kell magasabbra kenni.Kompatibilis a poralakúval,nem gond,ha keveredik. Eps-en használva a Primusos keverék lapleemelő szilárdsága kétszerese a poralakúnak,ős-dryvitosok még mindig azt használják teljes homlokzatra,új építésűre főleg,8 centi alatt,mikor nem kell dübel. Mivel hiába olcsóbb a cement,a Primus miatt ez a dolog még mindig drágább és macerásabb (egyszerre csak keveset lehet belőle keverni is),ezért jobb csak az xps-re használni. Egyébként szerintem ez az egyik fő oka az Expert és a PerimeterDuo térhódításának,mert nem csak olcsóbbak a Styrofoamnál,de meg lehet spórolni a cementes kevergetést.
Ez biztos? Nekem furcsának tűnik hogy ha van egy vasbetonlemez arra sódert v. kavicsot raknának. A homok kitölti szépen a helyet, a sóderről, kavicsról ezt nehezen tudom elképzelni a legnagyobb jóindulattal sem. Ráadásul utána a sóderre hogy raknád a hőszigetelő táblákat? Szerintem jobb a homok.
Fehér falon a penészirtó spray-nél hatékonyabb a Domestos. A letörölt falfelületre ecsettel akár több rétegben is felhordhatod (csak nagyon minimálisan hígítva), teljesen kifehéredik. Ha idővel újra kijönne, bármikor megismételheted.
Áhá, így már értem, logikus is, csak nem gondoltam előtte bele.
Ez a cementes kevergetés nem igazán szimpatikus, persze ki lehet bírni.
Xps hálózásához milyen anyagot kell alkalmazni? Gondlom ahoz nem jó az insta stick, meg a Nike-pur :) Szóval EPS és XPS találkozásánál ha nincs beugrasztva az XPS, ott hogyan lehet megoldani? Az a meglátásom, hogy ha az XPS-en az XPS-re alkalmas ragaszót keni az ember, aztán egy éles vonaltól (XPS-EPS találkozása) pedig az EPS-re való ragasztót, az nem nyerő megoldás.
Penész egyszerűen attól is lehet,hogy nem mozgott a sarokban a levegő,mert túl közel volt a szekrény vagy úgy voltak elrendezve a bútorok. A sarkok szigeteletlen házban is hőhídak,csak általában a légmozgás pl. (a rossz ablakok) miatt kimegy a pára. Penészirtó spray,penészgátló festék,faltól min. 25 cm-re elhúzott bútorok,üres sarkok.
Jó ötlet, (már megérte belefogni) azért nem ilyen egyszerű. Alul téglaburkolat lesz, az emeleti ablakok aljáig. Onnan felfelé meg hajópadló. Tehát legalább az alsó felén a szigetelésen keresztül kell rögzíteni.
És ha egy komplett előtétfal lenne szerelve a hőszigetelés elé úgy, hogy egy stabil járdától,alaptól indítani az alját és a kilogó szarufákhoz vagy a talpszelemenhez fogatni a tetejét . Mintha egy faház épülne a fal elé persze vékonyabb anyagokkal.
Odaát a PASSZÍVHÁZban felmerült a faburkolat a szigetelésen. Itt folytatnám, hogy ne OFF-oljam agyon a PHt.
A mindenféle extra (pl hajópadló) burkolatokkal az a gond, hogy a tartószerkezet átnyúlik a szigetelésen és hőhidat képez. Felmerült az előzményekben vas tartószerkezet, faváz a szigetelés felén átnyúló csavarokkal. Lerajzoltam egy 20cm-es szigetelést, hajópadló burkolattal, ahogyan elképzelem, hogy a legkisebb legyen a hőhíd.
A jelölések:
1) Párnafa, 5x10cm (szélesség x mélység), 60-as közökkel
2) Keresztléc, 5x5cm, 60-as közökkel
3) Távtartó, 5x5cm
4) Távtartó léc, 5x3cm, 60-as közökkel. Ez biztosítja a légrést
A) Ásványgyapot, 10cm, impregnált (ez lehet olcsóbb fajta)
B) Ásványgyapot, 5cm, impregnált (ez is olcsó fajta)
C) Ásványgyapot, 5cm, üvegfátyol kasírozással (jó minőségű)
D) Páraáteresztő fólia
E) Hajópadló
A bonyolultabb rétegezés és vázszerkezet azt eredményezi, hogy szinte mindenütt legalább 10cm szigetelőanyag van. (Kivéve pontszerüen a (3)-as jelű távtartóknál csak 5cm, ennek előfordulása: ~3db/m2.)
Ha a külső burkolat megengedi, úgy kell a (4)-es lécezést elosztani, hogy az (1)-es párnafákkal ne találkozzon. Táblás burkolat esetén valószínűleg lesz minden 10m-es szakaszon kb. 1 hely, ahol találkoznak.
A légrésnek kiszellőzöttnek kell lennie. Hogy a hideg levegő ne menjen bele a kőzetgyapotba, üvegfátyol kasírozottnak kell lenni a külső rétegnek. Ez elég drága, de ide a legvékonyabbat tenném. Biztonság kedvéért egy páraáteresztő fólia is megy rá, mert az átszellőztetett légrésen bejuthat vízpermet.
Érdekelne a véleményetek, lehet-e jobban (olcsóbban) csinálni. Más megoldások is érdekesek (Pl vannak fém tartószerkezetek, perforációval és hajlítással növelt hőszigetelő képességgel, de típust nem tudok.)
Nekem hasonló megoldás van, egy leier LSk van 5 cm-re besüllyesztve az oromfalba, ami 30 NF-ből épült. Egyrészt a kémény is megkapja a külső homlokzati hőszigetelést, másrészt meg ha megy a kandalló, akkor meleg a kémény, így hőhídról nem igen lehet szó. Ha nem működik a kandalló, akkor lesz valamekkora hőhíd.
Na,akkor térjünk vissza komolyabban a Styrofoamra (és egyéb zártcellás anyagokra) A normál por alakú ragasztók a tapadást csak nedvszívó felületen képesek kifejteni. (Ez egyébként szerintem rajta is van a zsákokon) A NEM NEDVSZÍVÓ FELÜLETEN a tapadás időleges/látszólagos,a ragasztó elválik a felülettől. Ezért NEM AJÁNLOTT műanyagfestékes,bitumenes felületre,OSB-re (!!!) és persze az XPS lapokra(!!!),mert nem nedvszívóak,hiszen pont ez a lényegük. Dryvit Primus (műgyanta paszta) és cement 1:1 arányú keverékével egy jó tapadószilárdságú ragasztóanyag nyerhető,de az érdesített xps esetében ehhez szükséges a kiegészítő mechanikai rögzítés. Sima xps-hez már ez sem elég,arra csak Insta-Stick,Nike-pur haszhnálatos (ill. földdel fedett szigetelések esetén Montaplast egykomponensű ragasztótapasz. Az Insta-sticket kifejezetten arra fejlesztették,hogy üvegre,fémre,bitumenes anyagokra lehessen xps-t/eps-t ragasztani.Az érdesített xps lábazatra ragasztását ebben az esetben (és persze amennyiben az alapfelület szilárd) nem szükséges dübelezéssel kiegészíteni.
Üdv a kedvenc fórumomnak. Nem tartozik közvetlen a topikhoz, de azért közvetve igen.
Mi a véleményetek a következőről?
A nagy nappailba (galériás) kandallót tervezünk, ami egy 2 m széles és kb 55-60cm mély és 6m magas hasáb forma lesz (nejemnek ez tetszik). A kémény (Schniedel) a kandalló mellett lenne és belekerülne a hasábba, így nem látszana.
Nekem monumentálisnak tűnik, de ami a lényeg, hogy egy külső fal (38PTH +10cm szigetelés) elé kerül.
Hogy csökkentsem a téglatest formát besüllyeszteneém mondjuk 20 centire a falba a kandallót, egészen a koszorú magasságáig. Mivel kéményt nem nagyon szeretnek betenni a főfalba és a koszorút sem akarom gyengíteni, a kéményt kívülre tenném. Láttam már ilyen megoldásokat.
Hőtechnikalilag ez nagyon rossz? Kémények gondolom akármennyire szigeteltek, azért kívül rosszabb a hatásfokuk. a 38-as PTH falat lecsökkentem 20-ra és még kandallóbetét is kerül bele ami azért meleg, akkor nagyon nagy lehet a hőmérséklet különbség.
Mi a véleményetek?
Nagyon rontaná a szigetelést? Ti alkalmaznátok ezt a megoldást?
Látványilag sokat javulna a dolog, de műszakilag nem tudom mennyire korrekt ez.
Az EPS alá a homok szerintem nem túl jó ötlet...tökéletesen simának kell lenni, de ha EPS rakás közben belelépsz, lesznek benne lukak, aztán ott szakad majd be az egész...inkább raknék először vékonyabb EPS-t (3-4), abba bevagdosnám a csövek helyét, arra meg mehetne 12 centis.
Nem tudom. Végülis jobban belegondolva nem okozhat gondot a homok. Ami lényeges lehet, hogy száraz legyen, és jól is tömörödjön - bár nem hiszem hogy a homok ne tömörödne jól. Meg aztán nem árt, ha maradandóan sikerül vízszintesre kialakítani a felszínét, hogy amikor rákerül a fólia és a többi réteg, még mindig síkban legyen. Talán érdemes lenne a homokréteg alá is rakni fóliát, meg közvetlenül rá is. Egyébként mekkora felületről van szó, ahova kéne feltöltés?
Utólagos dübelezés: Kitalálod,hová teszed a dübelt,éles snitzerrel függőlegesen és vízszintesen megvágod a hálót kábé dübeltányérnyi hosszan,kifúrod,beütöd. Ha kész az összes,eldöntöd,hogy minden dübelfejre ráragasztasz egy 25*25-ös hálónégyzetet,vagy végighálózod az egészet még egyszer.
Figyi ezek 10 éve még azt sem tudták szerintem, mi az az polisztirol (nem kivitelezők, kompletten húznak fel saját tervezésű házakat eladásra). Ma már eljutottak oda, hogy a nemzeti hagyományokat követve 5cm-est tesznek minden homlokzatra, lábazatra meg alapból semmit, hacsak a megrendelő nem igényli. Illetve a másik építkezésükön tettek valami 2cm-eset, de szerintem a vevő kérte azt is. Szerintem 5cm-es extrudáltat még nem is láttak.
A dübel jó ötlet, köszi. Néhány tucatból megúszom.
Hallottatok valamit a NEP 2009- ről, mert a KEOP- okat már kiírták, de erről még egy kósza hír se mostanában. Lehet megint lespórolják, mint 2005- ben?
Hát ez van. Ha leesik, majd leverem a kereskedőn, aki lábazatinak mondta. Nekem nem kell értenem hozzá, a melós meg azt rakja fel, amit adok neki. Kösz a válaszokat!
Na pici kozvelemenykutatas....Knauf uveggyapot fodemre....ki mennyiert vette es mi az ami jo ar?Most a varosomban lejebb ment az ara a Praktikerben,ugye mar nem keresett annyira szal most jott el az ido a vasarlasra:)))Plusz meg 1 kerdes,mindenki azt mondja,hogy 10 cm az keves es a 20 aranyaiban jobb mint a tiz....ezt nem ertem...van erre valami tudomanyos magyarazat?Szoval a 2X vastagabb a ketszeresnel is jobb hatasfokkal szigetel?
A hőszigetelési funkciója megvan,csak mivel sima felületű,nem volt nagyon mibe kötnie a ragasztódnak. Ha ehhez még sima homlokzati ragasztót használtál,akkor abban reménykedhetsz,hogy a hálót ügyesen szerkesztetted és valameddig fenntartja.A min. 25 éves élettartamot elfelejtheted,sztem jó,ha 5-öt bír,ha sima a ragasztód,akkor annyit sem.
Jó lett volna,ha előtte valami szakembert megkérdeztél volna,mert ahogy kémember írja,ilyen esetekben lehet javítani a helyzeten azzal,ha csiszpapírral érdesítesz rajta és mindenképpen lábazati ragasztóval teszed fel.
"Persze nekem az SL-A jutott de remélem azért a szükséges hőszigetelési funkciója megvan, és le sem esik."
Sajnos, ez a veszély fennál. Nem véletlen, hogy a lábazatra ajánlott XPS-ek érdes felületűek, a símán nem tapad meg a ragasztó. Láttam már olyan eseteket, hogy másfél év múlva jött le a lábazatról. Mindenképpen érdesítsd fel, és reménykedj, hogy ami fent van, fent is marad!
prózai oka van kimaradt a hetes a gépelésnél,ezért elnézést,
tehát úgy helyes, ahogy te is számoltad, leirt adatok alapján , és csak a gerendárára vonatkoztatva értettem: 15cm fa magában 0.73 W/m2K / fenyő 0.11 W/mk /
"akinek van állványa, az pont annyival vállalja drágábban a szigetelést. "
Nem.Azért van állványa,mert így az állvány nélküli (a vállalkozásba vissza nem forgató,amatőr szinten maradó,hosszú távra nem tervező) konkurenciánál olcsóbban tudja vállalni a melót és ezzel elviszi előlük. Kivéve,ha a kedves megrendelőt meggyőzi,hogy akinek van állványa,az annyival drágábban csinálja.:PPP
Gugli,negyedik találaton vannak árak is: Szállítás 270-290Ft/m2 Építés: 790 Ft/m2 Bérlet: min. 3000 Ft/nap.(mondjuk 20 nap alatt összedobják)
300 m2= 81.000+237.000+60.000=378.000
1m2=1260 Ft/m2
Mivel nálad van kerülgetendő kistető,feláras,egy hónapon belül feláras,kikötők,csövek nincsenek benne. Ja,tisztítás.
1., 500 ft-ért nem kapsz 1m2 állványt felépítéssel,szétszedéssel,takarítással(ezt is felszámolják),bérléssel,oda-vissza szállítással. 2.,2200-ért nem kapsz tisztességes munkát (főleg nem olyan dizájnnal,amit rajzoltál)
Sztem szaladj még két kört,mert csúnyán néz ki ez a dolog neked.
nagyon nem mindegy, mert egy m2 allvany fel-le szerelese szuk egy ezres, ha erre szakosodott ceggel csinaltatod. plusz a fuvar sem ket filler, ha tobb szaz m2 allvanyrol beszelunk, kisteherre nem fer fel. a berlet a kegkevesebb...
Ha kivitelezőként bevállalnék egy ilyen házat,akkor valszeg lenne. Iszonyat drága az állványbérlés (ha gurulóst kölcsönzöl) vagy az építtetés/bontás/tisztítás/bérlet. Hacsak nem félárban szigetelnek neked (na de annyiért ugyanolyan munkát fognak-e végezni?) akkor drágábbak,mintha keresel egy állvánnyal rendelkező csapatot.
Egyébként terveződ szabadságot vett ki,mikor ezt a részt kellett volna csinálni? Azt nem úgy szokták,hogy egy okos építész kitalálja ezeket,a kivitelező vagy a tulaj meg megcsinálja?
Na,akkor még egyszer: Úgy szólt a kérdés,hogy tegyél-e a fa alá is szigetelőanyagot? Igen,tegyél alá,de figyelj rá,hogy ne nyomja le. Fölé is teregethetsz,ha van. Fóliát tegyél rá.
Nem mondod komolyan,hogy a rokon/ismerős hőszigetelők nem csak hogy nem rendelkeznek vele,de még azt sem tudják,honnan érdemes? Még soha nem dolgoztak 4 m felett?
Nyolcvanas években épült szigetelés nélküli házaknál sokszor csak a szarufánál marad meg a hó. Palatetőnél vékony hó esetén még a lecezés vonala is látszik...
Így elmondható, hogy minden relatív (egymáshoz képest). :-)
Ne keverjük a szezont a fazonnal! Nem szarufáról volt szó (vagyis arról régebben) hanem padlásfödémről,fogópárról. Mivel én nem tudom ezt olyan profin kiszámolni,mint azt ott,a szemem láttára tette az ember,nem tudom másra átvinni ezt az infót: a 10*20-as fenyőgerenda (élére állítva,tehát 20 cm magas) a 10 cm üveggyapotra rátéve,majd oldalt elvágva,feljön,a következő 10 cm-t keresztben a gerendákon is átteríteni és az osb-t mikor rögzítik,szintén elvágni,így a keresztben lévő réteg "beleeesik" a gerendaközbe,kirúgja magát. Végeredmény: gerendaközök színig töltve,gerendán alul-felül 10 centi lenyomva,rögzítve.
Amit te írsz,a "külön réteget rá" üveggyapotból csak nem járható tetőn tudod csinálni,vagy másik anyagból.
Forrás függő adat, aktuálisan melyik jegyzetet találom meg,de kiindulva a jelenlegi értékből,valamint a tetők egészére előirt hőértékek változási trendjéből 0,4-ről 0.2 -re csökkenése, ez a valószinúbb.
15 cm vastag fenyő gerenda kb 0, 3 W/m2K . Szarufák közti hőszigetelés esetén, érdemes burkolni a szarufákat is.
új szerkezet épitése esetén, érdemes a szarufák felett kialakitani a hôszigetelést,erre használják AT-N200 anyagminôségû EPS-t,ezáltal teljesen kiküszőbelhető a hőhid probléma,valamint a látható faelemek, egy érdekes rusztikus jelleget kölcsönöz, a belső térnek.
Homokot én se tennék be. A 8 cm vastag vasalt aljzat kicsit kevésnek tűnik (jobb a 10-15cm). Válaszfal alá nem biztos hogy kell plusz hálóerősítés, habár 8cm-es vasbetonlemeznél indokolt lehet. A padlófűtéscső felett 5cm beton kell a fáma szerint.
Az a kicsit rosszabb, a legjobb esetben is (puhafa, száraz, rostirányra merőlegesen) 3-4 szer rosszabb. Ráadásul a környező szigetelőanyagot is lerontja, tehát az eredő veszteség nagyobb lesz mintha külön-külön kiszámoljuk a fára és a szigetelésre és összeadjuk.
Lehet, hogy azért olvadnak csíkosan a tetők, mert sokan csak a szarufák közé tesznek szigetelést?
" felül nem kergeted át az anyagot a gerendáidon." A kivitelezés módjába csak óvatosan szólnék bele, de szoktak ilyet csinálni? Én külön réteget tennék rá.
A fának elvileg kicsit rosszabb a hőszigetelő képessége,mint a szálas szigetelőanyagnak. Pont a múlt héten voltam egy nálam sokkal okosabb embernél,aki gyorsba kiszámolta egy 20 centis fenyőgerenda és a 20 centis üveggyapot(nehezebbik) közötti különbséget és levezette,hogy ha alul-felül átviszi az ember a gerendákon,akkor összenyomott állapotában (ott osb-s járható padlásról volt szó) pont egyenlő. Mivel a különbség nem óriási és az említett megoldás már nagyon közel van a tökéleteshez,nálad sem lesz semmi gond belőle,ha felül nem kergeted át az anyagot a gerendáidon. A páraáteresztő fólia dolga,hogy védje a szálasodat.A legolcsóbb is megteszi. Aki látott már 8-10 éve takarás nélkül fekvő poros-koszos szálast,tudja,miről beszélek.A kosz/porréteg ráadásul párásabb időben megszívja magát,elnehezedik,lenyomja a szigetelést.
Van valakinek tapasztalata a Kingstone homlokzati hőszigetelő rendszerrel? Szerintem egész barátságos áron találtam. Régóta szeretnék belevágni a ház szigetelésébe. Idén valószinűleg elkezdem, csak szeretnék tapasztalatokat gyüjteni erről a tipusról.
De én most nem annyira a tetejére lettem volna kíváncsi, hanem arra, hogy mivan ha csak a fogópárok között szigetelem, alatta nem. Ha minden igaz, Te is ezt írtad.
A padlástérben a fogópárok fölé mi szerepe van a fóliának? Porfogó, nedvességfogó?
Hát csak azért gondoltam, hogy valamit rá kellene kenni kívülről is a szigetelésre a föld alatt, mert esetleg a rovarok kárt tehetnek benne. Vagy ennek nincs reális esélye?
Nem tudom,neked mennyire sima a falad,ahová a Styrot tetted és mennyire nincs közte mm rés sem,ahová a víz vagy amit odahord be tud menni.Valaki írta itt a gyökereket is,én eddig ezzel nem számoltam. Egy jobb minőségű fólia max. 6000 Ft. Ennyibe kerül,hogy megvédd a szigetelésed. Kicsit túlbiztosítás,de nem drága.:)
Nem jó. A Styrofoamra ezek a butított por alakú ragasztók már nem jók (főleg,ha nem kivitelező vagy,hanem a sajátodat csinálod).
Styrofoamhoz (és egyébként bármilyen érdesített xps-hez) a Dryvit Primus és cement 1:1 arányú keverékét kell max 5% vízzel kenhetőre keverni. Ha ezzel nem akarsz bíbelődni,a PerimeterDuo-t fogja a sima por alakú is és 3m-ig (200kPa-ig) el is temetheted.
Ezek szerint én nem vagyok sikeres ember, mert mindent számlára veszek, és megpróbálok becsületesen megcsinálni :-) Számla nélkül viszont bukod a rendszergaranciát is.
És ha semmit sem raksz a föld alatt a Styrofoamra? Nekem még kint van , de gondoltam, csak simán betemetem. A betonra való ragasztására nem jó a sima lábazati ragasztó?
Leteregeted a szálast minimum 10cm vastagságban keresztben,ráteszed a gerendáidat,végighaladsz a fa mellett hosszában egy jobb snitzerrel (vagy bármivel,amivel el tudod vágni.Visszaugrik a helyére. Következő 10 cm-t hosszában kergeted végig a fáid között. Tetejére vmi páraáteresztő tetőfólia.
A Styrofoamot bitumenes cuccal érdemes ragasztani (pl. Botazit). Alul hálóvisszahajtással indulsz. A külső,föld felőli oldalára már nyomhatsz rendes (értsd:lábazati,azaz a styrót ragasztani tudó!) ragasztót a háló alá.Ha meg biztosra mész,úgyis teszel még egy fóliát is rá. Ha PerimeterDuo-t használsz,arra meg jó a sima (homlokzati) ragasztó is.
Föld felett azt szerintem akármivel, alatta meg marad a pucér szigetelést, csak ráteszel ilyen dudoros drain lemezt, és kalap. (Jobb esetben kulékavics, geotextília, dréncső) Az a lényeg, h jó széles járdával vezesd el a vizet a lábazattól utána.
Sziasztok!
Korábban érdeklődtem nálatok a lábazati hőszigetelés témában és kaptam néhány tanácsot, de most elbizonytalanodtam. Azt mondtátok, hogy kellene hálózva glettelni a lábazatot is (föld alatt és fölött), de mivel lehet ezt csinálni? Ugyanis a hideg bitumenes ragasztó, amit a lábazati szigetelés felragasztására ajánlanak (pl. a M ..n kétkomponensű ragasztója), nagyon drága ahhoz, hogy azzal még gletteljem is az egész felületet (25-30 ezer egy 30 kg-os vödör), jóval többe kerülne, mint maga a szigetelő anyag. Lehet a homlokzati glettel is csinálni? Nem vezeti az fel a nedvességet? Vagy van valami más olcsóbb megoldás?
Na és persze ha vállalkozótól kér az ember ajánlatot azzal a kitétellel,hogy majd fél év múlva kiderül,hogy kapunk-e támogatást és ezzel lehet,hogy jövő tavaszra csúszik az egész,miközben az ajánlat kötelez,a vállalkozó bele fogja írni az általa becsült áremeléseket is (vagy nem vállal garanciát az időközbeni áremelkedések vonatkozásában) Egyből nem csak a 20% áfa van a kivitelezésen...
"a NEP-2008-3 keretében lehetett a lakóházak utólagos hőszigetelésekor visszaigényelni 25 %-ot. Ha sajátkezűleg csinálja az ember akkor csak az anyagköltséget, ha vállalkozóval akkor a munkadíjat is elszámolhatta. A pályázatot a felújítás előtt kell beadni, árajánlattal, amit elbírálnak."
Ha szla nélkül veszed az anyagot és így kivitelezel, akkor -20% (áfa), a pályázatírás sincs ingyen, ráadásul a kutyát sem érdekli, hogy mit csináltál (a Hííívatal részéről persze). :-) Társasházaknál persze köll a szomszédok bizalmatlansága miatt. :-)
Volt egy műsorban, hogy ha a távfűtött lakások 20%-a leválna a rendszerről, a távfűtő művek tönkremenne...Ha minden panelt leszigetelnének, mi lenne velük? :))
Nem tudom mennyibe került, azt tudom hogy a közös képviselőjük intézte és az állami támogatást nem vették igénybe mert a pályázati díj elvitte volna a pénzük egy részét.
Mennyi lehetett a munkadíj (feltételezem legálisan,áfával,állványozással) 5 vagy 6 ezer? Anyagköltség kettő? A két centivel vékonyabb anyagon mennyit fogtak az összes költségből, 3 %-ot? Okosak. 6-8% plusz költségért dupla vastag szigetelésük lehetne. Magánvélemény.
A mennyezeten a fogópároknál tehetem közé az összes szigetelést, vagy ott is mindenképpen kell alá is. Szerintem a fogópároknál már nincs akkora hőhíd, mert az fölött a padlástér van. Jól gondolom?
A mennyezeten a fogópároknál tehetem közé az összes szigetelést, vagy ott is mindenképpen kell alá is. Szerintem a fogópároknál már nincs akkora hőhíd, mert az fölött a padlástér van. Jól gondolom?
Februárban írtam, 4 emeletes panel közgyűlésén arról volt szó,hogy 7 cm hőszigetelést tetetnek a házra. Most csinálják, 5 cm lett belőle, a lakók nagyon elégedettek azt mondták ahol már rákerült a szigetelés az addigi 25-26 fok helyett 29-30 fok lett a lakásban. Ezekszerint 4 fokot jelent a hőszigetelés a panelon. Nem tudom hogy lehet visszább venni a távfűtést, de saccra 25% megtakarítás kellene hogy legyen.
Páraáteresztő fóliám van kívül, így kitölthetem teljesen a szarufák közét. Nem kell átszellőzés.
Én is csodálkoztam a belső légrésen, de szeriontem csak azért kell, mert a lambéria miatt kellenek függőlegesen futó párnafák. A visszintes párnafákra nem tudom rátenni a lambériát. Maximum ha rácsozatot csinálok, de az nagyobb munka.
Az általános elv szerint az átszellőző légrés a tetővédő fólia felett kell elhelyezkedjen.(Lehet,hogy erre gondolt,aki neked beszélt) A hőszigetelés alatt csak párafékező vagy párazáró fólia kell. Miért akarsz te oda légrést? Logikátlan lenne a hőszigetelésed és a belső burkolatod közé szellőzést tenni.
A téglán keresztül a szigetelésbe. A párazáró szintje lejjebb lesz mint a téglafal teteje. Ha lehajtom a fóliát a falra, azt a pár centit megkerüli a pára a falban és felette belemegy a szigetelésbe.
Ha le is ragasztom a fóliát a falhoz a vakolás előtt, mivel a párazáró valamivel alacsonyabban lesz mint a téglafalak teteje, ezért a téglán keresztül átjut a pára. Lehet ezzel valamit csinálni?
a NEP-2008-3 keretében lehetett a lakóházak utólagos hőszigetelésekor visszaigényelni 25 %-ot. Ha sajátkezűleg csinálja az ember akkor csak az anyagköltséget, ha vállalkozóval akkor a munkadíjat is elszámolhatta. A pályázatot a felújítás előtt kell beadni, árajánlattal, amit elbírálnak. Nekünk már elfogadták a pályázatunkat, "csak" a számlákat kell beküldeni. Ezt fél év alatt sikerült nekik :-)
Nézd meg itt. A Poly Band párazáró ragasztószalag. Én a Multi Band-et használtam, hihetetlenül ragad, ezzel fóliát tudsz odaragasztani akár falhoz, fához is.
Más: tudnátok küldeni megbízható és jó minőségben dolgozó homlokzati hőszigetelés kivitelező kontaktokat? Mail jöhet a topikk kukac vipmai.hu - ra.
Kizárt dolognak tartom hogy ez működjön, pláne utólag. Sok reményt nem fűznék ehhez. Jelen pillanatban, így az államcsőd szélén(illetve -ben), ilyen támogatások felejtősek.
Tavaly ősz óta nem jártam itt ,ezért a segítségeteket szeretném kérni . Én csináltam magamnak a szigetelést ( dryvit ) és akkor arról volt szó ,hogy majd vissza lehet igényelni a szigetelőanyagok áfáját. Ha tényleg így van mi ennek a módja ?
2 nagy sarokablak (150x200) lesz a nappalin, azon gondolkodom milyen sötétítőt használjak - spaletta vagy redőny. Nem sokat kerestem még de spalettát alig találtam sarok ablakhoz. Tud vki esetleg? Ki mit javasol, esetleg más 5let?
Ha csak az aljzatra teszitek, a hőhid még megmarad. Le kell engedni a szerelőig. Meg kell szakítani a beltéri aljzat és a kinti járda vagy terasz betonját.
A purhab meg a vicckategória. Felszívja a talajpárát,nedvességet,elveszti a hőszigetelőképességét,tönkremegy. Ablakbeépítésnél is a 99% körbefújja purhabbal,a köműves meg elvakolja,vagy nikecelezi. Azt a fránya párazáró öntapados szalagot már nem teszi be senki./tisztelet a kivételnek/. Mert az a hülye pára mért menne át a falon /egyébként nem is megy át/ mikor kimehet a tokok mellett a púrhabon keresztül. Ha valaki látott már 10 éves púrhabot ami vizes helység ablakkereténél lett kifújva, az tudja miröl beszélek.
Szerintem az XPS meg a purhab szilárdsága nagyságrendi különbség...Legalábbis "érzésre". A hőszigeteése biztos, hogy sokkal jobb...
Érdekelne, hogy laminált padló alá közvetlenül az N100-as polisztirol jó-e? 3 cm-es elférne a betonon, inkább szeretném ilyennel kitölteni a hiányzó magasságot, mint aljzatkiegyenlítővel vagy esztrichel.
A bejárati ajtónkat lecseréltettük pár éve a szokásos műanyagra. Alul is purhabbal lett kifújva. Mivel rajtam kívül mindenki rálép a küszöbre, az hajlik. => A toktoldót jobb megoldásnak tartom, mert az támaszt a küszöbön, az xps szerintem nem.
A hátsó részre is kerül egy bejárati ajtó, nem akarom oda is így betetetni, hogy a küszöb hajoljon. A hőhidat is szeretném minimalizálni.
1. A szarufák közét teljesen kitöltöm 14 cm üveggyapottal. (Páraáteresztő fólia van kívül)
2. A szarufára merőlegesen ráteszek 5x5-ös stafnifát, és közé megy még 5 cm üveggyapot szigetelés.
3. Beborítom Solflex tél párazáró fóliával.
4. A szarufákkal megeggyezően párhuzamosan rátezsek 3x5-ös Bramac lécet.
5. Ráteszem a lambériát. A lambéria alatt légrés. (Kell ez a légrés? Mi szerepe van?)
Nyugtassatok meg, hogy azt így kell csinálni. Mert nekem mondtak olyant is, hogy a szarufára egyből tegyem a párazáró fóliát, és arra az 5 centi szigetelést. De így az 5 centi szigetelésbe be tud menni a pára.
"Amennyiben elektromos, vagy fűtési csövet szeretnénk vezetni a födémen, azt soha sem szabad a rugalmas lemezben vezetni. Ebben az esetben a szükséges vastagságú AUSTROTHERM AT-N100 lemezt kell először a födémen elhelyezni, és ebből kivágni a csővezetékek helyét. A hőszigetelő anyagra ezután már el lehet helyezni a lépéshangszigetelő ATL-2 lemezeket" (austrotherm)
Tehát kifejezetten lépéshangszigetelésre valóak és nem helyetteíthetik az EPS100-ast.
Az Austrotherm N-100 teljesen megfelelő a célra, a köművesed az ATL-re gondolhatott, ami úsztatott padlókba kerül és lépéshangszigetelésre szolgál (például ATL 23/20 23 mm-ről 20 mm-re megy össze egy év alatt kb., ezért szokták később feltenni a lábazatot, miután az alakváltozás már lezajlott).
Mivel a lábazat beljebb van a fal síkjától, nem ér hozzá az EPS szigetelés 1-3 cm rés van közte. Nem gondoltam, hogy ezen a részen felszívhatja a vizet.
(Még mindig csak tervezek, tájékozódom. A dolgok jelen állása szerint évek múlva lesz pénzem a házat becsomagolni.)
A teraszajtó tokja alá tetessél fel egy toktoldót ami leér a szerelőbetonig,ezzel el tudod kerülni, hogy a belső aljzatod összeérjen a terasz aljzat betonjával. Toktoldó helyett egy ugyanolyan xps darab is jó/lehet, hogy még jobb is/
Én 5cm-t raktam 80cm mélységig. Ez lábazatnak felmegy kb 20-25cm magasságig a járda felett (2x60cm-es tábla). A második sor ami a lábazatnak is felmegy duplán van(2x5cm)
Most nézem,hogy olyan EPS-t.(Ha valóban "EPS"-t mondott) Nos,EPS-ből lábazatokra az Expert vagy a PerimeterDuo tehető. Utóbbi nyomószilárdsága 200 kPa.tehát a parkolókban használatos EPS200-asénak felel meg. A lábazatoknál használatos lemezeket nem azért (vagy nem csak azért) használják ott,mert nagy a nyomószilárdságuk,hanem mert zárt cellásak,nem veszik fel a vizet. Túlbiztosítasz.
Az EPS100 (nyomószilárdság:100) ajánlott fűtött vagy fűtetlen padlók alá. Ha nagyon biztosra akarsz menni,vegyél EPS150-est(nyomószilárdság:150),azt már ipari padlókra is rakják (meg terasztetőkre,járható lapostetőkre). Viszonyításképpen: tetőparkolókra EPS200-ast(nyomószilárdság:200) szoktak tenni,a StyrofoamIB-A (amire valszeg a kőművesed gondolt) nyomószilárdsága 250 kPa. Hány olyan bútorod van,ami nehezebb,mint egy autó? :)
Most épülő házunk padlófűtése alá szeretnénk az előírtnál (eredetileg 5cm) vastagabb szigetelést rakni. A kőműves szerint 10-15cm vastagság esetén olyan EPS-t javasol, amit a lábazatoknál is használnak, mert ez teherbíróbb. A lépésálló EPS - amit eredetileg árulnak ilyen célokra - szerinte idővel összelapul a beton, bútorok... súlya alatt. Ilyet még nem hallottam. Úgy tudtam, hogy pl. egy AT-N100-as EPS-ből nyugodtan lehet 10-15cm-t is berakni a padló alá vagy rosszul tudom?
Az elmúlt napok lábazatszigetelési témáját részletezném tovább. Abban szinte mind egyetértünk, hogy a lábazati szigetelést le kell vinni a talajszintig, sőt!
A kérdés, hogy milyen vastag szigetelést érdemes tenni a talajszint alá, az alap oldalára. A gyakorlatban ez a legtöbbször nem kérdés, mert a lábazati XPS-t leeresztik amíg tart a tábla. Ha mégis külön lemez kerülne oda, (pl. nagyon lelkesek vagyunk és nagyobb vagy teljes mélységig szigeteljük az alap oldalát már építéskor), az az érzésem, hogy csak korlátozott vastagságban (kb 5 cm) van értelme a szigetelésnek. Az alap alja és részben a belső oldala olyan söntöt képez a talaj és a külső felszin felé, amihez képest a külső oldali szigetelés növelése csak elhanyagolható hatással van.
Szerencsére, a hideg február végére - március elejére jut legmélyebbre a talajban, ezért, amikorra a talajfelöli hőveszteség eléri a maximumát, a külső hőmérséklet már enyhébb, ezért legalább a csúcshőigényre kevés hatással van.
Arra is gonoltam, hogy semmit nem teszek rá csak egy padlószőnyeget ami át tud szellőzni.Végülis nem nagyon nedvesedik, pl egy papír száraz marad a helyiségben. Időnként szellőztetni kell.
Én padlóburkolóval burkolnám, lehet kapni szép parketta mintásakat is és adott helyre meg futószőnyeg. Vagy padlószőnyeg faltól falig, aminek nem gumírozott az allja, ragasztás nélkül. A szőnyeg alatti nedvességet néha lehetne kontrolálni, és ha mégsem válik be akkor marad a bontás. Az új betonra meg vissza a szőnyegpadló.
Megismétlem:amíg az általam leírtakra mindenféle konkrét szakmai cáfolat helyett csak személyeskedni tudsz,addig te is csak egy barkács hőszigetelő vagy,aki a szomszédodban dolgozó barkács hőszigetelőktől láttál valamit. Na,játszadozzatok tovább egymással,vagy valami mással,gondolom ettől épül az önbecsülésed,mástól úgysem tud. Jó éjt!
Ismét a hőszigetelés témájával kapcsolatos komoly információmennyiséget hordozó hozzászólások születtek.Természetesen érvek sorakoztak itt megszámlálhatatlanul,cseppnyi személyeskedés nélkül. Gratulálok,fiúk,hoztátok a formátokat!
Megnézem hol van a falban a szigetelés, ha a beton tetejének a szintjében van akkor még lehet, hogy össze is tudom hozni vele és akkor ott sem jöhet fel a pára. Az az igazság nem láttam még a szigetelést mert be van vakolva a fal.
Ezzel a módszerrel csak az a baj,hogy bár a beton felületét ugymond lefojtod a pára elöl, de a betonba felgyülemlő talajpára a körülhatároló falfelületeken fog felszivárogni. Ez azonkívül,hogy nem szép látvány,nem is egészséges.
Az idén egyáltalán nem fűtöttem, a föld párája jön fel a betonon keresztül. Ha pl Bonobittal lekenném és ráterítenék bitumenes szigetelő lemezt az lent tartaná a párát. Gondolod szaga lenne idővel?
Tudom, hogy egészségesebb dolog alulról szigetelni, de ha a szigetelés miatt felverem a betont az egy konténer törmelék, sóder,cement,munka. Ezt spórolnám meg.
Szerintem a szigeteléssel is azt éred el mint a fóliával, ez páralecsapódástól lehet. Ha a szuterént egyáltalán nem fűtenéd akkor talán nem csapódna ki a pára. Jobb tippem nincs mint a feltörés, mert akárhol lecsapódik, annak szaga lesz egy idő után. Ha nem födém, hanem feltöltésen van, próbáld megfúrni az aljzatot minél sürübben kb (10x10 cm) egy m2-en 15-20mm es fúróval, és utána takard le fóliával, hátha elviszi a furat a nedvességet. a lapostetőkön is hasonlóan védekeznek a pára ellen. Ha marad a pára akkor fel kell törni és szigetelve újra betonozni. Nem tudom, hogy mekkora, de pár nap alatt megoldható.
Figyusz nagy ivú! Te gyakorlati szakember vagy, lenne egy kérdésem.
A szuterénban szerintem nincs szigetelve az aljzatbetonom, szeretnék rá laminált padlót tenni. A beton száraz, de ha leteszek rá mondjuk egy m2 nylont alatta nedves lesz egy-két hét alatt. A betont nem szeretném feltörni, fölülről le lehetne-e szigetelni? Gondoltam valami bitumenfélével jó vastagon megkenni, vagy bitumenes lemezt leteríteni és erre a laminált padló. Mit gondolsz jó lesz ez?
Szerintem ki kellene barkópázni letze végzettségét, mert a büdös életbe nem fogjuk megtudni tőle, nem tudom mit titkolhat? Mitől érzi magát többnek, mint egy kőműves? Csak leminősíti az iskolát végzett, és gyakorlatot szerzett szakikat.
A normál EPS (és nem a PerimeterDuo-ról vagy az Expertről beszélek) kábé 8% vízfelvételt produkál.Ha pl. egy pincefalnál minden oldalról levéded,hogy biztosan ne kapjon vizet,még jó is lehet,de akkor sem a 80-as,inkább nagyobb nyomószilárdságú. Lábazatnál nem tudom elképzelni,hogy alulról (ahol a járdára vagy talajra ér) és a csapó eső elől tökéletesen levéded,hogy semmi víz ne jusson bele az elkövetkező 20-30 évben. Mindössze a talajszinttől számított 30 cm-ről van szó (és a földdel fedett szigetelésekről) ez az a tétel,amit bele kell fektetni. És újra:a te házaddal azt csinálsz,amit akarsz,akár műa.szeges dübellel rögzítheted a purhabbal ragasztott lapjaidat,mint a topiktárs,de ne állítsuk,hogy úgy kell,vagy lehet,ez a te saját megoldásod,amit a saját rizikódra a saját házadon elkövethetsz. Kivitelező ezt nem követheti el (legalábbis nem tisztességes) a más házán és nem kellene ajánlgatni másoknak,akik a saját házukon gyakorolnak,csinálnak maguktól is elég hülyeséget.:) Szerintem.
Úgy tudom,hogy a hőkamerás méréskor minimum 10 fok különbségre van szükség a belső és a külső hőmérséklet között. Akkor nem pálya,hogy nem fűtik a házat,hogy jobb képet kapjanak.
Janijani írt itt egy olyat,hogy a szomszédjának ezt építették a házára barkács-kőművesek. Egyébként milyen választ vársz? Egy hőszigetelés élettartamát nem két-három évben mérjük,most ha valaki beírja,hogy pl. 3 éve csinálta és tök jó,az jelent valamit? Ismerek olyan házat,ahol csemperagasztóval földig vitt fehér lapra ragasztottak követ,állítólag 3 éves és szuper. Egy hőszigetelés akkor is fennmarad 5 évig,ha szar anyagból szarul csinálják.
Véleményem szerint a műszeres mérések roncsolásmentes jellegüknél fogva, szinte mindenki számára elfogadható./autót is általában úgy vásárolsz, hogy megkéred egy szakértő segitségét, vagy elviszed egy múszeres állapotfelmérésre, természetesen, még igy is lehet rejtett hiba, amit nem vettek észre, az az eladó , olyan eladó esetében , aki nem járul hozzá, szerintem inkább érdemes elállni a vásárlástól/
A múszaki ellenőr jó dolog, de az összes részmunkánál általában nincs jelen,és igy , csak vélelmezni lehet, hogy mit takar a burkolat, vakolat, majd később esetleg a beköltözés után kiderül.
A kalákában történő épitkezések kora szerintem, már elmúlt, de nekem pozitiv tapasztalataim vannak, erről a kivitelezési módról, mert nálunk, általában az épitőiparban dolgozó mesterek voltak befogva, a gondot inkább az épitőanyagok beszerzése jelentette, mert nem mindig volt, ilyen bőséges a választék.
Pénz kérdés,ha menetközben derülnek ki dolgok, valamint az árak, megélhetési költségek ilyen mértékben változnak, biztos , hogy lesznek olyan részek, ahol bizonyos korszerú-kőtelező előirások helyett , csak egyszerübb megoldásokat valósitanak meg, a gond azokon a helyeken lesz, ahol utolagosan, ezt már nem lehet szakszerüen potolni./lásd koszorú vasalás stb/.
A legjobb télen mérni amikor -4 fok van vagy alatta van a hőmérséklet...vásárolni pedig a legknyebb uborka szezonban:) Ha télen nézelőik valaki akkor képet kap arról, hogy milynek az utak, mennyire vannak tisztitva, mennyire olvad el a hó a tető északi oldalán, a lábazat mellett.
Ha tavasszal,ősszel akkor pedig esetleg arról, hogy a kisebbség mennyire kedveli a környéket....
Érdemes utánna nézni a betöréseknek, köz villágításnak, terület fejlesztésnek az önkormányzatnál..nincs annál rosszabb mint amikor egy nyugalmasnak vélt helyről kiderül, hogy forgalmas...vagy az lesz...pl főutca lesz, átmenő kamion forgalmat engedélyeznek, stb...
Nem árt megnézni a szomszédságot sem...és, hogy mennyire van a környéken kocsma, bolt,iskola, javító mühely,stb....
Sőt érdemes megnézni a széljárást, szélvédettséget is...ha szélvédett helyen van akkor kisebb fűtési költséggel is lehet számolni...pl dobd tetőn általában fúj a szél...és ott jobban le kell hőszigetelni a házakat...
Korábban itt felmerült egy kérdés, miszerint a problémákra rámutató hőkamerás felvételt csak fűtési szezonban kapunk?
Ez jó kérdés volt. A válasz (szerintem): igen. Tehát aki fűtési szezonon kívül akar házat vásárolni, az nem tud hozzájutni ilyen információhoz. És belegondolva az se mindegy, hogy milyen bent a fűtés, milyen a hőmérséklet eloszlás, hány fok van kint, mert könnyen fals következtetésekre lehet jutni. Pl ha alig vagy csak egyes helyiségeket fűtenek és csak külső felvétel készül, akkor az fog kiderülni, hogy nincs káros hőhíd. Az a mérés pedig gondolom sokkal drágább, ami megmér mindent, amiből pontos következtetést lehet levonni. Ez több felvételt, léghőmérséklet mérést, több kiértékelést jelent. Vagy ezt már tartalmazza a normál mérés ha megbízok egy céget hogy "nézze meg" a házat?
Házvásárlásnál megfontolandó dolgnak tartom a hőkamerás felvételt mivel nem lehet a fal és egyéb csomópontokba belátni és a tulaj úgy sem engedné ,hogy mintavételezés céljából szétbarkácsolják a házát:)
Azonban új építésnél ha az építető jól tájékozott (saját műszaki ellenőrrel rendelkezik a helyszinen) az építésben akkor feleslegesnek tartom. Azonban a jól tájékozott nem azt jelenti, hogy fejből felsorolja a cégeket, hogy hol ocsóbb az anyag és már látott csavarhúzót, köműves kanalat és saját maga is megcsinálja...hanem azt, hogy tisztába van az elmélettel is...és nem csak 1-2 prospektus lapzott át 30 éve...
Ami meg a pénzt illeti...pl koszorúnál egy 5-6 cm hőszigetelő anyag berakása nem sokba kerül...azonban sokan kisporolják...minek, igy szoktuk, stb...no meg ha kalákában építik a házakat akkor nem mindig a rajz szerint épül meg ám....csak azért, hogy 50-100eFt spóroljanak...
A költséghatékonyságot értelmezd úgy, hogy a hibát okozó helyen kell javitani, ez lehet pl a lábazati fal, vagy egy koszorú/ tehát a rendszer egy részét/. Elérendő cél egy optimális állapot kialakitása az egész szerkezet tekintetében.
"A hibafeltárás új építésnél jó dolog de a legjobb és a legköltséghatékonyabb a jól megtervezett csomópont és a helyes kivitelezés. Amit csak egyszer kell kifizetni az általában olcsóbb..."
ez igaz, viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy ritkán van meg az összhang, és nem utolsó sorban a pénz.
Régi házak tekintetében is meghatározó a beépitett anyagok minősége, és itt lényeges a tervező kivitelező kiválasztásánál a megfelelő tapasztalat megléte, valamint a ház szerkezeti kialakitásának pontos feltárása.
Falak maradnak esetében,az állapotukat is figyelembe véve, inkább érdemes egy újat épiteni. A padlóhoz mindenképpen hozzá kell nyúlni, mert a szigetelések, ha egyáltalán voltak az idők folyamán elvesztették pozitiv tulajdonságaikat szinte teljes egészében.
Tekintettel az eddig irtakra, én a műszeres mérést, főleg régi házak felújitása esetén, indokoltnak tartom,és az újak esetében lásd zöldkártya /energiatanúsitvány/ szintén kőtelező lesz.
"Én azt nem értem -és nem csak veled kapcsolatban- hogy miért van az,hogy ebben a topikban mindenkinek -tisztelet a kivételnek- fontosabb,hogy győzzön egy vitában,mint hogy szakszerű választ/tájékoztatást adjon a kérdezőnek?"
Pedig egyszeru, gondolkozz!! Koze van az illetok szakmajahoz/munkakkorehez.
Ha megkérdezel embereket akkor valaki azt mondja nem kell, régen sem volt...vagy 3-4 centi elég és megnyugtatta a lelkiismeretét...vagy 6-10 cm rá rak...és már jobban jár...esetleg maximalista és nincsennek gázprom és tigáz észvényei és passzívházat épít...
Az, hogy mennyit muszály és kell az mindenkinek más és más...minél vastagabb annál több energiát lehet megtakarítani...
Ha a koszorúd környéke hőhidas a javítása nem éppen költséghatékony...ha a lábazatod hőhidas és mondjuk kő burkolat van rajta a javítása nem költséghatékony...,stb...
A hibafeltárás új építésnél jó dolog de a legjobb és a legköltséghatékonyabb a jól megtervezett csomópont és a helyes kivitelezés. Amit csak egyszer kell kifizetni az általában olcsóbb...
Régi házaknál pedig szinte csak a falak maradnak és minden egyebet kell szigetelni...a felújítás kérdése mindig a padló szigetelése...ott lehet a legtöbbet bukni és nyerni is...(ha fel kell újítani akkor el lehet bukni a burkolatok, belső ajtó árát, és elég sok energiát itt lehet megnyerni )
Szerintem a lényeg a problémát komplexen kell kezelni, szétválasztva az új épitésű szerkezeteket, valamint a felújitásokat. A kiindulás a tőkéletes vizszigetelés létrehozása a ház teljes kerületén, valamint a víz elvezetése a ház közvetlen környezetéből /esőcsatorna, járda, valamint szükség esetén drén cső/ rendszer/ alkalmazásával, valamint a talajszintek megfelelő beállitásával. Ezután kővetkezik a vizszintes vizszigetelés főlé érő lábazat függőleges víz és hő szigetelésének kialakitása , majd a homlokzat, és a rendszer befejezéseként a födém, és a tető megfelelő hőszigetelése.
Vizes vagy párás hőszigetelő rendszer az elméleti tervezett érték töredékét teljesiti, nem beszélve a kivitelezési hibákról. Ezek kimutatása érdekében,érdemes a mai modern mérés technikákat alkalmazni, amivel tőkéletesen lehet szemléltetni, az esetlegesen meglévő szerkezeti hibákat, és ezután költség hatékonyan lehet javitani.
Érdekel a passzívház,de csak szabadidős tevékenység. Nem látom azt,hogy ma,ebben az országban olyan kereslet lenne rá,ami lehetővé tenné a szűk,bejáratódott körön kívüli emberek részvételét a témában. Mivel nem építkezek,másnak nem fogok ilyet építeni,nekem csak érdekesség. De át fogom nézni a belinkelt oldalaidat is,első ránézésre érdekes,de ugyanakkor hiányos,majd ha lesz időm....nem akarok elhamarkodottan véleményt mondani.
Tegyünk különbséget a "kell" és az "érdemes" között. Az elsőnek lehet oka egészség (hőhíd okozta penész) vagy komoly kár (statikai problémák) a második csak pénztárca és igény kérdése. Ha valakinek nem korlátlanok az anyagi lehetőségei,annak ne hazudjuk,hogy valamit KELL. A lábazat pont az egyik tipikusan ilyen dolog. Ha nem KELL csak érdemes,viszont a pénztárca kicsit szűkösebb,annyit kell,amennyit muszáj.Például az eps-t lejjebb hozni 30-40 cm-re. Aztán a megtakarításból, vagy ha tényleg értelmét látja,még mindig alá lehet tenni egy lábazatot. (ez csak azoknak lehetősége,akiknek legalább 60-70 centis lábazatuk van előtte)
A mechanikai behatásokra nem az xps a válasz,bár tagadhatatlan,hogy nagyobb az ütésállósága. De a páncélháló vagy az eps100/150 olcsóbb válasz erre és a márványvakolat sem egy gyenge anyag. Az xps (és az expert és a perimeterduo) nem azért xps,mert jobb a mechanikai behatásokkal szembeni ellenállása,hanem mert zártcellás,nem veszi fel a vizet. Ezért ajánlják lábazatra.
Ebben teljesen egyetértek veled,eddig is egyetértettünk. Nagyon fontos,hogy szigeteljük a lábazatot,ahol nem magasabb,mint 70 cm és készül homlokzati hőszigetelés. (meg ahol nem készül) A legtöbb és legkomolyabb hőhidakat a le nem szigetelt lábazatok okozzák. És az is nagyon igaz,hogy megéri a lábazatot szigetelni még akkor is,ha a körülmények miatt nem szükséges (mert nem lesz hőhíd). Az egyik legnagyobb balfaszság pedig normál eps-t földig vinni,oda nem az való. És fontosnak tartom,hogy ezt minél több hőszigetelés után érdeklődő ember tudja,hogy a barkács-kőművesek minél kevesebb ilyen bűntényt tudjanak elkövetni.
Nincs igazad. Amit irsz az nem helyes kivitelezés. Más kérdés az, hogy hogyan szokták egyesek csinálni. Vizió 99 -nek igaza van a lábazati kivitelezéssel kapcsolatban.
A lábazati rész a legkönyebben sérülő rész, és a legtöbb igénybevételnek van kitéve mint pl csapodó eső, talaj pára, mechanikai sérülések, rágcsálók, hangyák,nap,stb...
A legjobb ha az erre felkészített anyagot használják pl XPS vagy Expert (olcsóbb mint az XPS).
HA a talaj szint alá lemész akkor a maradék hőt is képes vagy megfogni..érdemes a passzívházak lábazatát megnézni...példaképpen a szülő családi háznál nem volt az ajzatban szigetelés első évben csak a lábazat kapott XPS-t ez jelentősen csökkentette a fűtési költséget...utánna a föld alatt a sávalap is kapott kb 60 cm -re és érdekes dolog történt ismét csökkent a fűtési költség és a fal mellett már nem olvadt el a hó..ergo ha van pénze valakinek akkor igenis csinálja meg...
Kifejezetten most pont nem azt írtam,hogy te személyeskedsz,de pl. pont az az ábra,amit megint hoztál és ugyanaz,amit már a szomszédod hőkamerás képe előtt behoztál,csak pepitában,neked érv. Alapvetően nem érv és nem válasz,mert csak azt az egy példát mutatja,amikor közel egy szintben van a talajszint a földszinti vízszigeteléssel és nincs alatta másik helység. Ez annyiban csúsztatás,hogy a képen látható megoldás helyes,de kifejezetten ott,abban az esetben helyes!Nem általánosítható!
Ugye nem baj,ha nincs nagy kedvem túl sokat keresgélni a neten (arról nem is beszélve,hogy nem tudok linkelni).Döntő részben nem onnan szerzem az információimat. Amit te hoztál ábrát,ahol a föld alá megy a szigetelés,amivel indokoltad,hogy mindenképpen az egész lábazatot szigetelni kell,ott például a talajszinttel majdnem egyező magasságban volt a padlószint.OTT és AKKOR indokolt. Máskor meg nem biztos.
Olyan fényképem van -és már asszem be is tettem- ahol nincs lábazatszigetelés,csak "lelógatott" (hogy ez milyen szerencsétlen szó!) eps. A ház a Nike által ellenőrizve lett és rendben találták. NINCS RÁ technikai/műszaki OK,hogy szigetelj egy lábazatot,ha a földszinti helység alatt nincs semmi és a lábazat magasabb,mint 30cm+falvastagság. Persze,szigetelheti az ember,mert megéri.De nem kötelező!
De linkelj legalább egy csomoponti ábrát amin nincs szigetelve az egész lábazat. Vagy nem XPS-el.
Vagy a lábazati vízszigetelés alá le van lógatva az EPS.
Ha bármelyik hozzászólásomból az derülne ki, hogy ártani akarnék valakinek,lebalfaszozom vagy személyeskedek, nyugodtan jelezze és igérem örökre lepattanok erről a topikról.
Tehát: a hőszigetelés sokkal komplexebb dolog annál,mint hogy egyértelműen két mondatban lehessen válaszolni egy olyan kérdésre,hogy "hogyan csináljak lábazati szigetelést?" Éppen ezért a szűkített alkalmazástechnikai utasításokban vagy kivitelezési útmutatókban (vagy interjúnak álcázott reklámban) csak az általánosságokat fogalmazzák meg. Konkrét kérdésre lehet konkrét választ adni és csak annyira pontosat,amennyi az adott információ. Ha eltekintünk pár tucat kérdéstől (mi a lábazat anyaga,borítása,van-e padlófűtés,vizesedik-e) és feltételezünk egy olyan egyszerű épületet,ahol nincs pincerész,nincsenek fűtött vagy fűtetlen helységek,egyáltalán semmi,ami bonyolítaná a helyzetet,akkor is vannak alapvető kérdések,ami nélkül nem lehet egyértelműen válaszolni és a legfontosabb az,hogy a földszinti vízszigeteléstől milyen távolságra van a talajszint? Ha kevesebb,mint falvastagságnyira,vagy pl. a lábazathoz folyó csapadékvíz/magas talajvíz megszüntetésére nincs mód,akkor és csakis akkor lehet egyértelműen kijelenteni,hogy le kell menni a föld alá és xps-sel! Ha pont 30 cm-re,akkor és csakis akkor lehet egyértelműen kijelenteni,hogy a lábazat teljes felületét kell szigetelni xps-sel. Ha több,mint falvastagság+30 centi,akkor és csakis akkor lehet kijelenteni,hogy NEM KELL,csak ajánlott a lábazat szigetelése,egyébként elég az eps-t lehozni a fal vastagságával megegyező mértékig. Ha a kettő között van,akkor kell kombinálni a két szabályt. Nem lehet kijelenteni,hogy egy 1,2m-es lábazat teljes felületét xps-sel kell borítani,sőt,ebben az esetben még azt sem,hogy egyáltalán KELL borítani a teljes felületet!
Én azt nem értem -és nem csak veled kapcsolatban- hogy miért van az,hogy ebben a topikban mindenkinek -tisztelet a kivételnek- fontosabb,hogy győzzön egy vitában,mint hogy szakszerű választ/tájékoztatást adjon a kérdezőnek? Ennek érdekében aztán mehet minden,személyeskedés,a másik lebalfaszozása,a szerencsétlen érdeklődő félrevezetése,csúsztatás,hazugság és persze a "kivagytebarom"....
A lábazatra vonatkozó gondolataimat kicsit később,most egy kis dolgom van.
Szépen le van írva,hogy amennyiben talajba kerülő hőszigetelést építünk,azt fel kell hozni a földszint padlójáig.Az is,hogy szigeteljünk lábazatot.Ebben nincs is köztünk vita. Azt egy szóval sem írják,hogy meddig kell a fagyálló anyagokat felvinni.
Felesleges hosszú szövegekben kiragadni részmondatokat,amik nem arra vonatkoznak,amiről szó van. Ezt feltételezem,az Austrotherm oldalról másoltad,a Nikecellnél ugyanígy megtalálod (lehet,hogy azt másoltad ide?) a PerimeterDuo-val. De a részletes alkalmazástechnikában benne van,hogy talajszinttől felfelé 30 cm kell. Természetesen normál esetben.
Eddig egy szó nem volt olyan szigetelésről,amikor a pincefalat szigeteljük,a többit meg nem,de te erről írtál,miközben az alapkérdés és a rá adott válaszol NEM ERRŐL SZÓLTAK.
" A múlt héten a talajba kerülő hőszigetelésekről beszélgettünk. Ahogy a szigetelőanyagot felvezetjük a pincefalon, célszerű azt a talajszint fölé vinni. A földszint padlójához tartozó koszorú jelentős hőhidat tud képezni, ezért nem lehet azt szigeteletlenül hagyni. Erre akkor is szükség van, ha a falat jól hőszigetelő, korszerű falazóblokkból készítjük, ami további hőszigetelést már nem igényel. Ha pedig szükségünk van a homlokzati fal szigetelésére, akkor magától értetődő, hogy az alsó, lábazati részt se hagyjuk ki.
- Milyen anyagot lehet a lábazat szigetelésére használni? - A talajba kerülő szerkezetek hőszigetelésére általában az EXPERT anyagot alkalmazzák. A lábazatoknál is ezt kell beépíteni, mert a fokozott mechanikai igénybevételnek és az intenzív nedvesség hatásnak csak ez a formahabosított expandált polisztirolhab tud ellenállni. Az új szabvány rögzíti, hogy az ilyen anyagoknak mekkora nyomószilárdsága legyen legalább, és mekkora vízfelvétele lehet legfeljebb.
- Hogyan kell kialakítani a lábazat hőszigetelését? - Ha a homlokzatot nem hőszigeteljük, akkor a pincefal hőszigetelését fel kell vezetni egészen a koszorú felső szintje fölé. Ha a falazóanyag igényli a kiegészítő hőszigetelést, az EXPERT lemezeket legalább fél méterrel kel a járdaszint fölé vezetni, de forgalmas helyeken a két méteres magasság is indokolt lehet. Ezután a homlokzati rendszerrel, vagyis az AT-H80, piros sávval jelzett hőszigetelő lemezzel kell folytatni a hőszigetelést. A lábazati rész végső felületképzése lehet a ragasztóba beágyazott háló és az erre felhordott vékonyvakolat, de műkő vagy burkolótégla is alkalmazható.
- Milyen vastag hőszigetelést kell alkalmazni? - A lábazatok hőszigetelésére nincs külön előírás, itt a homlokzatokra vonatkozó adatokat kell figyelembe venni. Ezek szerint, új épületek esetében 4-6 cm, felújításnál 8-10 cm vastag hőszigetelést kell beépíteni.
- Szükséges ilyen vastag hőszigetelést alkalmazni? - Feltétlenül. A lábazat egyike a kritikus épületszerkezeteknek. Arra ma már mindenki odafigyel, hogy jól hőszigetelt legyen a fala, és ezt könnyen teljesíti is, mert vagy korszerű falazóblokkot, vagy vastag hőszigetelést alkalmaz. De ha a lábazat kimarad, a csupasz betonfelület nagyon erős hőhidat jelent, és minél jobban hőszigetel a fal, annál rosszabb lesz a helyzet a lábazaton. Ilyen esetekben lehet aztán számítani a nedvesség lecsapódásra, penészesedésre is. Ez a falsarkokban sem épületes látvány, de a padlószinten vagy a padlószőnyeget áztatja el, vagy a parkettát roncsolja. Éppen ezért ne hagyjuk ki ezt a részt se, különösen az utólagos hőszigetelésnél! Ekkor ugyanis jelentősen javul a fal hőszigetelő képessége, vagyis a hőhíd markánsabban fog jelentkezni mint korábban, és előfordulhat, hogy míg szigetelés előtt nem volt semmi gond, a költséggel, fáradtsággal előteremtett hőszigetelés után sokkal rosszabb lesz a helyzet a szigeteletlen lábazat miatt....."
Lehet. Peterchnek igaza van,felesleges,az eps olcsóbb,vékonyabb. De dübelezd a második réteget is úgy,hogy a dübel az eredeti falba fogjon bele,ezt jól gondoltad.
Ha mar szinezett falra akarsz + szigetelest tenni, akkor ne pazarold a penzedet kogyapotra tobb okbol sem. Az EPS sokkal olcsobb,konnyebb es a paraateresztesnek meg mar ugy is mindegy. A dubeleket ugy kell valasztani, hogy a falban legalabb 6cm-ert tartson a vakolatot leszamolva, mert az nem tart semmit. Nalam is 2x 10cm van ragasztva es csak az also reteg van dubelezve.
Fel lehet- e ragasztani még egy réteg vakolható kőzetgyapotot(természetesen dübelezve) a már meglévő szigetelt, szinezett, szóval komplett homlokzatra?
Amiről írsz,az a 253/1997-es kormányrendelet,ez határozza meg a terepcsatlakozástól számított minimális magasságot,ahol fagyálló anyagot kell használni. Régen ide csak Styro mehetett,újabban megy a PerimeterDuo is. Ha egyébként nincs baja az épületnek,efölé már mehet a normál eps. A "másik 30 cm" amit figyelembe kell venni,az csak egyszerűsítve 30 cm,igazából a fal vastagsága a vízszigetelés szintjétől lefelé (itt is természetesen,ha nincs más figyelembe veendő körülmény). Ez a két legalapvetőbb dolog,amikor egy lábazaton elgondolkodunk.
Már rájöttem, mi ez a 30 centi nálad, csak bíztos hogy jól értelmezed?
"A Dryvit külső hőszigetelő vakolatrendszer, kiválóan megoldja a legtöbb térelhatároló szerkezet hőszigetelési problémáját (falak, hőhidak, alulról hűlő födémek, stb.). Tudni kell azonban azt a kötelező építési előírást, hogy épületlábazatoknál legalább a járda, vagy terepszint feletti 30 cm-es magasságig, csak fagyálló anyagú, vagy fagyálló burkolatú anyag alkalmazható. Az is ismert, hogy ezek a helyek jobban ki vannak téve nedvességnek, mechanikai igénybevételnek, mint az épületek homlokzatainak más részei. A megoldás nagyobb szilárdságú, csekély vízfelvételű hőszigetelő anyag és fagyálló vakolat beépítése. Erre megoldás az akár közvetlenül talajjal is érintkezhető NIKECELL-es; PerimeterDuo vakolható hőszigetelő lemezek felragasztása, majd azon a Dryvit üvegháló szabályos beágyazása a Dryvit ragasztókkal és azon Dryvit Márványvakolat felhordása. Belátható, hogy a hideg és a fagyhatás nem áll meg a járda felső síkjánál, tehát hőszigetelni legalább 30-40 cm-rel a terepszint alatti mélységig is indokolt (nem túlzás a 80-90 cm-es mélység sem). A PerimeterDuo közvetlenül felragasztható a terepszint alatti falra, vagy a lábazatra."
Az alapnál csak akkor van gond, ha a talajból eltönik az elötte ott levő víz. Készítettünk talajvizes alapra épületet, áll már vagy 30 éve hibátlanul. A talajvizet meg ott kell hagyni ahol van. Egy vibrált lábazati beton víz felszívása szinte nem is mérhető.
Értem,amit írsz. Ezek szerint te nem érted azt,amit én.:( Az oké,hogy a beton felszív valamennyi vizet (nem oké,de mondjuk),de ahhoz mennyi vizet kell felszívjon a talajból,hogy az az eps-be beleivódjon? És ha,már ennyire vizes egy lábazat,az vajon nem okoz más problémákat is (gondolok itt az alap állagromlására és arra,ha be is jut ebből akár csak egy része.)?
(Az egész lábazat xps-sel borítását sokkal nagyobb túlbiztosításnak érzem,mint hogy valaki ne kenjen fekete színt a vakolatára)
Pedig azt hittem,hogy már megbeszéltük a lábazat és a falazat találkozásánál van a vízszigetelés. A nevében is benn van,azért teszik oda, hogy a falazat a lábazatról ne szívjon fel vizet,ill. talajpárát. Tehát ha már a falazat alá akár egy centivel is lejjebb mész az már a "vizes" terület.Tényleg csak képletesen írtam. A betonban lévő kapilláris részek nagyon tudják ám vezetni a vizet.
Ha a lábazat a talajból annyi vizet tud felszívni.amit már a talajtól minimum 30 centivel feljebb lévő eps is be tud szívni,akkor már egyéb komoly bajok is lesznek a házban,mégpedig belül. Lábazatra (vízprobléma mentesre) leereszteni az eps-t,úgy,hogy az alja legalább 30 centivel a talaj felett van,nem okoz bajt ott,ahol eddig nem volt. Magánvélemény.
Lábazatra ne "lógasd" rá a sima eps-t. A lábazat mint olyan a talajból felszívhat nedvességet, és ezt az eps lapok nem szeretik. Inkább az xps lapot engedd rá a falazatra, a lábazat fölé.
Valahol azt írtad,hogy 0,6-0,7m magas a lábazatod (tudod már pontosan?). Azt is írtad,hogy 30 cm-re akarsz föld alá menni. Így a lábazati lapodból fektetve 30 cm van föld felett,aztán van 13-14cm -vagy 23-24cm) helyed (oda mit vágsz be?) és felülről lejön a homlokzati 12cm-es szigetelésed 16-17cm-t. Mivel ez így logikátlan,két eset lehet:1.,rosszul értem,amit írtál. 2.,változott a terv.
Én úgy fogom csinálni, hogy a lábazatra annyival lóg rá a fal szigetelése, hogy a felső táblát ne kelljen vágni, legfeljebb 1-2 cm-t. Így 16-17 cm-t lóg "le", alá lábazati szigetelést teszek. Ha még lejjebb mennék 15 centivel, mit csináljak a sok maradékkal?
A 3. kérdés (párazáró fólia eldolgozása a falon) engem is érdekelne.
Nálam a vakolás előtt készül a párazáró, alá 2cm-rel eltávolítva a mennyezetfűtés panelek (és a gipszkarton) lécezése. A párazáró és a mennyezet alja között lesz ez a kb 6cm, a fóliát eldolgozni. Esetleg hajtsam le a falra, és az utolsó 1-2 centire vakoltassak rá?
Vakolás helyett glettelni szokás az üvegszöveterősítésű hálóval. Szóval, én lehálóznám-glettelném a talajszint alatti részt is. Arra vízzáró cuccot kennék, ez lehet cement alapú por alakú, vagy lehet valami ragacsos cucc is. Aztán hogy nyugodt legyek, beborítanám fóliával is alulról a sávalap tetejéről lelógatva egészen fel, aztán ha elkészült a járda, a kinyúló részt levágnám és a járda és fal közötti részt vízzáró cuccal tömíteném. Találni erről a megoldásról egyébként metszeti rajzokat.
1. Elméletileg jó a mezőgazdasági fólia. PE-ből van, az párazáró. Lehetőleg ami nem újrahasznosítot, olyat kell venni.
2. Hőtükrös fólia a hősugárzás esetén jó. Hogy mikor kell/érdemes beépíteni nem tudnék rá teljes bizonyossággal válaszolni. A hősugárzás légnemű közegben megy végbe.
A talaj felőli hőszigetelés fűtetlen alsó szintnél akár hátrányos is lehet.
A házam egyelőre 3 oldalról van hőszigetelve 10 cm EPS-sel. Úgy alakult, hogy a ház alsó és középső szintjét ezen a télen nem fűtöttük csak a felső szintet. Arra készültem, hogy ha jönnek a hidegek az alsó szinteken temperáló fűtés kell a radiátorok, vízcsövek miatt. Leraktam néhány hőmérőt és mindennap megnéztem. Tartós fagypont körüli időben az alsó szinten 12 fok volt. Néhány nap volt -15 fokos hideg, akkor bent 9 fokig lement. Aztán ahogy engedett a hideg, visszament 12 fokra. A középső szint hőmérséklete együtt mozgott az alsó szintével, csak itt egy fokkal hidegebb volt.
Ennyit jelent a föld hője. Ezek után azt mondom, ha valaki fűtetlen alsó szintet akar, a padlót nehogy hőszigetelje! A falakat meg minél vastagabban!
Igen,ez így van. Mármint,hogy nem akarnak rá költeni,nem tartják fontosnak.Sem a lábazatot,sem a spalettát,sem a koszorút,semmit,ami nem fér bele az olcsó anyag("rendszer"-) áras és munkadíjas homlokzati hőszig árába. KELL lábazatot szigetelni.De nem mindegy,hogy ilyen magas az a lábazat és mi van a padló alatt. A sima,penészesedést okozó hőhíd elkerüléséhez általában elég a lábazat felső síkjától a falvastagság méretével megegyező kiegészítés lefelé. Nem KELL teljes lábazat,ha pl. (mint ebben a topikban is volt) 1,2m magas és a padló alatt is van vmi. Csak érdemes. Szerintem.
Vagyonokat beleölnek az emberek a viszonylag jó hőszigetelő képességü falazatok hőszigetelésére, de arra a fránya lábazatra ami betonból van, már senki nem akar költeni. Íme elrettentésül a szomszédom háza. Bár a falazaton sincs hőszig. de a lábazatra kell koncentrálni.
Okosan,most olyanra válaszolok,amiben biztos vagyok.:)
Milyen magas a lábazatod,azaz a talajszint és a belső padlószinted között mekkora a távolság?
Ha kevesebb,mint 30 centi,le kell menni föld alá. Ebben az esetben nem "vakolni" kell,hanem hálóvisszahajtással indulni,azzal véded alulról.Ha vizes gondod is akad,akkor bitumenes ragasztóval kell a Styrofoamot feltenni. A föld alatti részre nem kell vakolat,jobb a háló fölé egy frankó fólia.
Ha több,mint 30 centi,akkor a te döntésed,hőhidad nem lesz,de spórolásnak megcsinálható.
Ha nem mész föld alá vagy mész,de egyáltalán nem vizes,használhatsz PerimeterDuo-t,jóval olcsóbb és a sima ragasztó is jó rá.
Nekem szimpatikusabb, ha a szigetelés egy része a födémgerendák alá kerül (ha engedi a belmagasság), a tető tűzvédelme érdekében. Lehetőleg ásványgyapot, az mintha jobban bírná, mint az üveggyapot, de ebben nem vagyok biztos.
Gondolom tovább kitart mint a gipszkarton magában. Persze ez sem csodaszer, de ha 5-10 perccel több ideje marad a tűzoltóknak kiérni, betörni az ajtókat és széjjeláztatni a házat, esetleg megmenekül a tető.
Ha már itt vagyok kérdezek a lábazat/sávalap szigeteléssel kapcsolatban is. :)
1. Expert lesz rajta és az érdekelne, hogy a föld alatti részt kell-e vakolni? A bogarak meg egyéb lények nem kezdik ki, ha szabadon marad?
2. A lábazat vakolására mit ajánlatok, nektek mi vált be?
Más. A födémemet úgy szeretném szigetelni, hogy a szarufák közé üveggyapot, aztán fölötte keresztbe stafnik közé 10 cm ü.gyapot, majd megint keresztbe stafnik közé 10 cm ü.gyapot, majd deszkaborítás.
3. Az alsó réteg nem fog így összenyomódni (tekercses ü.gyapot esetén)?
4. Milyen vastagságot lehet alkalmazni ésszerűen?
5. A deszkaborítás és a szigetelés közé kell légrés?
Nagyon megköszönném a segítséget, mert nemigen találtam információt (vagy ha igen, ellentmondóakat) a fenti kérdésekre vonatkozóan sehol.
Sziasztok!
Szorgalmasan olvasom a hozzászólásokat, de az alábbi kérdésekre nem találtam választ, remélem tudtok segíteni.
1. Fa födémre lécvázra rögzített gipszkarton fölé mezőgazdasági fólia is megfelelő (van ez a vastagabb fajta, amit tekercsről kimérve árulnak)? Azért is jó lenne ez, mert egy darabból meg lehetne oldani, nem kellene ragasztgatni.
2. Hőtükrös fóliára mikor van szükség, ill. mikor hagyható el?
3. A fal és a gipszkarton találkozásánál hogyan lehet optimálisan megoldani a fólia elhelyezését?
Pro prímó először: Mivel a beesési szög nagyobb a tetőn, mint a falon, és a bitumenes lemez feketébb, mint a sötét vakolatok (ha csak nem halottasházról van szó), ebből következik, hogy a tetőn melegebb lesz, mint a falon.
Pro prímó másodszor: Az alaktartóság az MSZ EN 13163 szabvány szerint több jellemzővel definiálható. Normál laboratóriumi körülmények (23 °C, 50 % páratartalom) között a méretváltozás nem lehet nagyobb, mint ą 0,5 % [DS(N)5], illetve ą 0,2 % [DS(N)2]. Ha az anyag méretállandóságát 70 °C-on, normál klímához képest lényegesen nagyobb igénybevételnek kitéve vizsgálják, a méretváltozás nem haladhatja meg a 3%-ot [DS(70,-) 3]. A méretállandóság fokozott hőmérséklethatás és nyomó-igénybevétel (DLT(1): 20kPa, 80 °C, DLT(2): 40kPa, 70 °C) mellett vizsgálva a méretváltozás kisebb kell legyen 5%-nál.
Te jönni ide idegenből és nem érteni magyar? Odaírtam,hogy emlékezetből írtam.Odaírtam,hogy tévedtem (na ilyet is csak én írok ide,vajon miért?) És odaidéztem a pontosat,amiben ugyanazok a számok vannak,mint a BBB idézetben,igen,igazad van,nem 70 fokon olvad,akkor "csak" lágyul,75 foktól olvad,de még mindig kérlek,hogy valamit virítsál már arra,amit írtál,miszerint 80 fokot is tartósan bír?
Egyébként nem nagyon értem,hogy ez mit és mikor bizonyít,ugyanis mindaddig tökmindegy,hogy 75 fokon olvad-e vagy sem,amíg nem tudjuk,hogy egy fekete felület a homlokzati vakolaton hány fokos?
Voltaképpen tökmindegy,mert nem gondolom,hogy bármi következne egy homlokzati vakolt eps hőmérséklet okozta alakváltozására vonatkozóan egy tetőszigetelésből.
"Palazúzalékos lemezeket kavicsolás nélkül is lehet használni."
Mivel többek között a tetők vízszigeteléséhez sem értek,rákerestem a palazúzalékos bitumenlemezre. Nos,amit találtam (http://www.isoimpex.hu/termekek.htm) ott a palazúzalékos lemezt egyrészt mérsékelt hőterhelésnek kitett felületekre ajánlják,másrészt ugye pont az a poén benne,hogy palazúzalék van rajta,harmadrészt a hőállóság 80C, lágyulás 90C-ra van írva ugyan,de csak zárórétege (!) a csapadékvíz szigetelésnek. Feltételezem,a csapadékvíz szigetelést nem eps-ből készítik.
Elírták? Jó.Amit te írtál ("70-80 fokig tartósan, terhelés mellett is bírja az EPS,") annak mi a forrása? Csak hogy biztos lehessek benne,hogy azt nem írták el...
Helyesbítek,a mondat első felét jól írtam,de a 70 fokot nem a könyvben,hanem a 2004-es kivitelezési útmutatóban olvastam,meg is találtam,pontosítok:
"Az expandált polisztirol hőre lágyuló sztirol alapanyagú.Tehát hőmérsékletemelkedés hatására (+75 - +80 Celsius felett) a Nikecell (EPS) is lágyulni kezd,ami kihat a terhelhetőségére,méretállandóságára. Ezért nem javasolt, a tartósan +70 Celsius feletti hőmérsékletnek kitett helyeken való alkalmazása. ... Réteges szerkezeteknél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha neméghető burkolattal van ellátva a Nikecell (EPS) (...gipszkarton lap, cementkötésű fagyapot...stb) de tartósan 80-100 Celsius feletti hőterhelést kap, akkor az anyag elolvad, összeroskad, tönkremegy."
Es tesznek laposteton eps-t? Es az eps-re egybol megy a bitumenes lemez?
Raadasul UV okbol is kotelezo a kavicsfedes a bitumenes lemezen.
Szoval megint oda jutunk, hogy van aki latott mar 70 fokos kopasz bitumenes lemez alatt nem kilagyulo eps-t, de a szabalyos kivitelezes, amit a gyartok mernek ajanlani es garanciat is adnak ra, az nem teszi lehetove.
A Tervezési segédletben az áll,amit ideidéztem,a Dryvit c. könyvben pedig amit most te. A könyv 2000-ben lett (másodszor) kiadva, a tervezési segédlet 2007-es.
"Nem lesz jelentős hőmérsékle különbség, hiszen a két színű rész nincs elválasztva egymástól, a hővezetés dolgozik a felületen."
Jobb építési hatóságok nem adnak engedélyt panelházak lakásainak különálló szigetelésére (amennyiben valóban betonpanel,nem tégla),mivel a szigetelés alatti falfelület nem mozog olyan mértékben a kinti hőmérséklet ingadozással,mint az ezt körbevevő. Tehát:nincs különválasztva,egy anyag,"dolgozik a hővezetés" és mégis akár az egész építményt veszélyeztető módon megrepednek a falak. Magyarán:a fekete felületű vakolat felmelegszik (hogy alatta az eps mit csinál,ezt most ennél a szempontnál hagyjuk),míg a többi jóval kevésbé.Éjszaka mindkettő ugyanannyira hűl le.Másnap újrakezdi. Remélem,érthető volt a párhuzam.
Próbáljuk meg még egyszer,úgy látszik,itt senki nem olvas:
"Az EPS - miként anyaga, a habosítható polisztirol- hőre lágyuló, +80-90 Celsius tartós hőmérsékleten puhulni kezd és fokozatosan csökken nyomószilárdsága, miközben olvadni kezd, maradandó alakváltozást szenvedve. A +75 Celsius hőmérsékletet meg nem haladó hőhatást tartósan, károsodás nélkül visel el." (Borzák Balarám Béla)
Bocsánat, nem fogalmaztam világosan. NEM az EPS miatt nem ajánlott a sötét szín, hanem a vakolat miat. Pontosan azért, amit vízió is beírt. Kíváncsi vagyok, ha a celles ismerősödnek azt mondod, hogy 70 C-on olvad az anyaga, mit mondana...
70-80 fokig tartósan, terhelés mellett is bírja az EPS, rövid ideig 100 C-ot is bír.
Akkor ezután sem javasolok senkinek fekete csíkokat az eps-re,akkor sem,ha csak 4-5 centisek,és a képek alapján kék minden oldalra szeretné és az eps-re. Márpedig egy napos oldalon nekem mindegy lenne,hogy a felületnek csak 3%-án olvad meg az eps vagy repedezik meg a vakolat,attól ugyanúgy tönkremegy az egész szigetelés jóval az elvárt élettartam előtt. Magánvélemény.
a szin - homerseklet osszefugges nyilvan fugg - tajolas - arnyekolas - fuggoleges vagy nem a felulet - legaramlas van-, gatolva van-e - kornyezeti homerseklet - napsugarzas intenzitasa
a gyarto nem adhat meg 20 oldalas tablazatot, amibol a fentiek fuggvenyeben kikeresheted hogy az adott szin megfelel vagy sem. a gyarto olyan hatarokat ad meg, amelyek betartasaval semmikeppen nem lehet gond. az ilyen hatarok viszont ott vannak, hogy sotetszurke sem lehet a fal es kesz.
ha percizen figyelembe veszel mindent, akkor az adott helyen lehet hogy akar feketet is feltehetsz, de a fenti biztonsagi hataroknak tuti nem fog megfelelni, es a gyarto nem fog ra garanciat adni.
az epitoiparban ez teljesen altalanos. nehanyszoros biztonsagi tenyezok statikaban peldaul.
meg lehet csinalni sokkal kevesebb betonnal es vassal is, meg is fog allni, le sem fog szakadni, de akkor mar kell egy statikus aki mindent figyelembe vesz es alairja.
Vízió,azt hittem,már ismersz itt annyira,hogy nekem nem kell link a "cégetek" színskálájához! :P
Azért írtam a példákat.Azok mind 25% alatti világosságúak,tehát nem javasolt a nagyobb felületű felkenésük.Pedig nem sötétek,inkább középszürke,középkorall...stb.
Vannak sötétebb színek,igen.Nem javasolt a használatuk.
Még mindig keresem,hogy hogyan lehetne a világossági értéket lefordítani celsiusra,addig ugyanis nem leszünk okosabbak,amíg értelmezés kérdése,hogy valami sötét vagy nem és mit jelent,hogy "díszítésekre",hiszen a szabályos díszítés Styroból készül,nem eps-ből és nem fenyegeti komolyan a már elkészített szigetelést akkor sem,ha eps-ből,mivel külön van.
STO forgalmaz feketét./legalábbis én erről tudok/ De csak műgyantás ragasztó és ágyazóhabarcs ill. spec. üvegszövet háló és saját eps alkalmazása esetén. Azaz itt lép életbe a sokat emlegetett rendszergarancia.
Ez egy dryvit szinskála azért ebben is vannak sötét színek
Ez nagyon szép,csak megfogalmaznád konkrétan,hogy lehet-e fekete csíkokat festegetni a homlokzatra és milyen széleset ahhoz,hogy ne olvadjon/repedjen? A "sötétebb" szerinted lehet akár a fekete is?
No meg színkártyát többet is "megtekintettem," csak mint valszeg te is tudod,a fekete nem szerepel benne.A legsötétebb szürkét a Revco-nál találtam,ott % nem volt.
Elméletben jók vagyunk,csak a konkrétumok,ugye....
"A hőszigetelőrendszerrel rendelkező homlokzatoknál meghatározott szabályokat kell figyelembe venni. Sötét színű homlokzatok erősebben felmelegednek, és jobban magukban tartják a hőt, mint a világos színűek, ezért a nap folyamán történt tartós felmelegedésből, valamint az éjszakai lehűlésből, vagy hirtelen, váratlan esőből eredendően nagyobb feszültségek jelentkezhetnek a homlokzatfelületen. Következésképpen nem ajánlatos sötét intenzív színt választani hőszigetelő rendszerek fedővakolataként.Ásványi, szilikát, szilikon és extrafinom vakolatok esetén a fényvisszaverődési értéknek 30% fölött, műgyanta vakolatok esetén 25% fölött kell szerepelnie. Sötétebb szín használata akkor lehetséges, ha százalékos aránya a homlokzatfelületen a 10%-ot nem haladja meg, pl. homlokzati elemek, díszítések, kisebb felületek esetén. A fényvisszaverődési értékeket és a teljes színskálát a gyártó cégek színkártyáiban meg lehet tekinteni az építőanyag-kereskedésekben vagy kivitelező vállalatoknál."
igen, hacsak a solflex olyan fóliáját nem vetted amire deklaráltan nem kell külső légrés (pl. fémtetőkre stb találták ki, ott légrés mentesen lehet azonnal nyomni)
Na még egyszer: a világossági értéket úgy határozzák meg,hogy 25% alattit ne kenjünk nagyobb felületre. Akinek van színkártyája "cégetek"-től,nézze meg: 2S 62 (Signal) vagy 4S64 (Krokus) vagy 6S93 (Moor,ez jó példa,mert középszürke) Akinek van Revco színkártyája,megnézheti: E1-44,E2-4 vagy E6-49
ezek nagyon-nagyon messze vannak a feketétől.
Másrészt: a világossági érték nem összevethető adat,amikor azt írja a nagykönyv,hogy az eps80 75 (egyes források szerint 70) Celsius felett olvad. Azt kellene tudni,hogy melyik világossági érték az a határ,amikor nyári 40-45fokban (pl. tavalyelőtt) több órás napsütésben nem lesz a vakolat hőmérséklete 70 felett.
Én nem kennék feketére semmilyen csíkot a házamon,főleg nem napos oldalon. De ez csak egy magánvélemény.
Láttam már szigetelt házon olyat,amikor maga az ablak tokja volt,tehát csak műanyag a sarkon,meg a hagyományost,amikor egy oszlop van kívül,belül a keretek összeértek,nem penészedtek.Alapos spalettázás.
Láttam már szigeteletlen falon nem sarokban műanyagablak tokján a penészt is.
A világossági értékek megvannak. Azért írtam,hogy a sötétebb színeket már nem javasolják az eps80-ra. Azért kérdeztem,mert így nem kerek,hogy a fekete csak 55-60 fokra melegszik fel. Ennek szeretnék valahogy utánanézni.
Világossági értéknek nevezik. Jobb cégek megadják a vakolatjaik értékét. Kis felületeken lehet alkalmazni a sötét vakolatokat, de nagyobban nem javasolt.
A hőtorlódás miatt. A vakolat mögött hőszigetelés van, ezért a felület direkt napsütésben nagyon fel tud melegedni, mivel a fal felé nem tud a hő távozni. Sötét felület jobban melegszik, ezért célszerű kerülni.
Erre gondoltam, interneten találtam : "Kerüljük a tokkal, vagy akár pillérrel, oszloppal összeépített sarokablakokat. A legmodernebb nyílászárók tokszerkezete is intenzív hőhíd" vagy "Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg a geometriai és az anyagváltás hőhidak ne essenek egybe (pillér a sarkon, sarokablak, stb.)! " Nem pontosan értem, h. mi akkor a megoldás hőhidak elkerülésére?
A pisztoly lenyege, hogy a legeslegvegen van egy tuszelep, az nyit-zar. A legveget lemosod a vegen a takaritospray-el es keszen vagy. En nagyjat letorlom ujsaggal, aztan lefujom, es ujra attorlom.
Ez a lenyeg a pisztolyos cuccban. Jo sokat elnyomtam mar, de most hogy lassacskan haladok marha jo, hogy hopp, ide jo lenne egy keves: benyomom, takaritok, legkozelett egy honap vagy ketto mulva kell.
Először is kellene tudnod pontosan a felragasztandó burkolókő m2-kénti súlyát.
Alapszabály,ami gyakran használatos lábazatoknál: teljes felületen ragasztott Styrofoam IB-A lemezekre üvegháló erősítés 25 kg/m2 súlyú burkolatig egy rétegben,fém-beütőszeges,tányéros,műag. dübelezés készül,egy dübelszárra max. 8kg burkolati teherrel számolva. 25-40 kg/m2 súlyú burkolatig 2 rétegű hálózásnál a két hálóréteg között történik a dübelezés,azonos súlyelosztásokkal számolva. Az így kapott felületre ragasztható a burkolólap. A tévhitekkel ellentétben a Styrofoam-ot nem ragasztják biztonságosan a közönséges polisztirol ragasztók,tehát ez is költségnövelő tényező!
Az eps80 nem arra van kitalálva,hogy egy teljes homlokzaton elbírja a burkolókövet. Vagy Styrofoam,vagy vmi nagyobb szilárdsággal bíró polisztirol. A kő súlya komoly nyírófeszültséget okoz.
Ha bárhol is repedezik vagy elvált,vagy üregesen kopog vagy bármi,le kell szedni. Ha a látszólag jó színezés egyszerűen lejön spaklival,akkor is. Ha tisztességesen van megcsinálva és nagyon stabilan fent van,nem kell leszedni.
nekem van muanyag pisztolyom is, tutin mukszik, meg fem is, de a platformban az is csak 4-5000 volt, es meg valami markaja is van.
szinte barmi cso jo, a vekony atlatszo tuti.
a meg nem kotott purhabot nitrohigitoval ki lehet mosni mindenbol
a pisztolyt soha ne vedd le a palackrol, csak ha evekig nem akarod hasznalni. ures palackon sem jo tarolni. ha nincs kifogyva a palack, rajtahagyod, elzarod, es kesz, orok elet.
azert sem szabad levenni, mert a megkezdett palack leveheto, feltakarithato, de a hajtogaz elszokik belole lathatatlanul egy par nap alatt, es kuka az egesz.
2600 Ft-os Extol márkájú purhabpisztoly jó lehet? Vagy inkább érdemes a Fisher-re áldozni 7000 Ft-ot?
Az motoszkál bennem, hogy esetleg nem tisztitja jól ki a pisztolytisztító, aztán mehet a kukába.
A PURhab flakon rövid csöve helyett hosszabbításához milyen cső lehet jó? Amit kapni barkácsáruházban - általában átlátszó flexibilis - az jó lehet, ha van megfelelő átmérőben?
pont ezért csináltattam, mert így minden látszik, nem kell találgatni, próbálgatni. igen, a tömör tégla ott van, nem is sejtettem hogy ennyire fog világítani. a fenti erkélynél viszont nincs hőhíd, a lentinél bezzeg van
és a klíma sem menekül.
tervek szerint 30as porotherm és 2cm baumit rendszer amit még nem csekkoltam, de lehet hogy 5 centi van fent.
lábazatot nemtom (megnézem majd), szigetelés nincs rajta. a színezést le kell szedni, vagy rá lehet ragasztani?
A hokamera nem homersekletet mer, hanem hosugarzast. Kicsi a kulonbseg, de mindenfele furak jonnek ki belole. Az biztos, hogy nem az uveg feluleti homersekletet mutatja. vajk
Tényleg beszédes képek. Nekem furcsa benne, hogy az ablaküveg és a tok alig melegebb a falnál. Én úgy gondoltam, hogy pl egy 1,1-es üvegnél és egy 0,4-es falazatnál nagyobb hőmérsékletkülönbség adódik. Kb úgy, ahogy az áthidalónál világít, olyan lenne az ablak is.
Mennyibe kerülhet ilyen hőkamera meg hozzá a szoftver?
55-60°C-ra melegszik fel a fekete matt felület napsütésben.
Ezt a fekete csíkozást nem lehetne festékszóróval zománcfestékkel felvinni? Kétoldalt lemaszkolni szalaggal, aztán fújás. Megfolyni nem fog, mert vékony rétegben kerül rá. Utána mégegyszer vagy többször át lehet fújni mire a csík végére ér.
velük csináltattam, árak fent vannak neten. 24e ha nem kéred a képeket, 34 ha dokumentálva kéred őket. minden hőkép mellett ott van a skála, hogy melyik szín hány fokot jelöl. minden helységben belül és a házról kívülről és készül kép. ha van pince, padlás akkor arról is. kell legalább 10 fokos hőmérséklet különbség, hogy lehessen látni hogy megy el a hő. födémet megnézi alulról (itt ugye ha hideg az a rossz) meg felülről (itt meg ha meleg az a rossz)
Gondolom, nem te leszel a kivitelező, ezért a költségvetés során minden tényezőt vegyél számitásba / habarcs mennyiség stb/,a kivitelezési szerződésben ezeket rögzitsétek.
hőszigetelő, vagy téglavastagság..,? Rendszer élettartamra is gondolj.
"falfűtésre jobb a kisebb töbegű 30NF mint a B30, mert kisebb a tehetetlensége. Ezzel azért vitatkoznék."
Külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett falfútésről beszélünk, a két tégla közül melyik az előnyősebb a belső tér fűtése szempontjából?
B30 gyakorlatilag egy téglafajta gyűjtó neve, ami eltérő méretekben, és tulajdonságokkal rendelkező anyagokból gyártanak, kérdezd meg a"vkit", hogy melyikre gondolt, és igy a minőségtanúsitvány alapján össze tudod , majd hasonlitani.
Gondolom, nem te leszel a kivitelező, ezért a költségvetés során minden tényezőt vegyél számitásba / habarcs mennyiség stb/,a kivitelezési szerződésben ezeket rögzitsétek.
hőszigetelő, vagy téglavastagság..,? Rendszer élettartamra is gondolj.
"falfűtésre jobb a kisebb töbegű 30NF mint a B30, mert kisebb a tehetetlensége. Ezzel azért vitatkoznék."
Külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett falfútésről beszélünk, a két tégla közül melyik az előnyősebb a belső tér fűtése szempontjából?
B30 gyakorlatilag egy téglafajta gyűjtó neve, ami eltérő méretekben, és tulajdonságokkal rendelkező anyagokból gyártanak, kérdezd meg a"vkit", hogy melyikre gondolt, és űgy a minősgtanúsitvány alapján össze tudod , majd hasonlitani.
Ebből nem lesz gond, a lapostetőn a bitumenes lemez alatt sincs semmi gáz a hőszigeteléssel, pedig azt telibe süti a nap, és a bitumen fekete, mint a pokol áramszünetkor
Nem tudom,hány centi szélesre szánod a fekete csíkokat.
"Az EPS - miként anyaga, a habosítható polisztirol- hőre lágyuló, +80-90 Celsius tartós hőmérsékleten puhulni kezd és fokozatosan csökken nyomószilárdsága, miközben olvadni kezd, maradandó alakváltozást szenvedve. A +75 Celsius hőmérsékletet meg nem haladó hőhatást tartósan, károsodás nélkül visel el." (Borzák Balarám Béla)
Nálam okosabb embert kellene megkérdezni,hogy x centi fekete csíkok milyen felületi hőmérsékletet generálnak pár óra alatt pl. napsütésben nyáron,40 fokban...
Ami elgondolkoztatott:vékonyvakolat ill. hőszigetelt homlokzatra diszperziós festék nem kapható fekete színben.Nagyobb felületre még a sötétzöld vagy sötétszürke...stb. 3 sötétebb árnyalat sem ajánlott.
Olvass körbe a neten,nehogy megolvadjon a vakolat alatt.
Szerintem inkább gyorsítaná, mert egy ragasztással, ( alul már fekete) fel lehetne hordani a két fajta színt, a ragasztónak mind1, hogy egyik széle piros a másik meg sárga. Így nem ivódna át a szín festéskor.
Nekem is megirnad,hogy kivel lehet hokameras felveteleket csinalni...meg mennyiert....es sztem johet ide a forumba:)))azt a szinbol lehet tudni,hogy hol mennyi ho megy el?Vagy egyaltalan,hogy mukodik ez?pl a fodemet hogy nezik meg?Meg felteszem hidegben kell csinalni,mert nyaron melegben nem jon ki....
Készíts egy próbát glettelt táblán. Fesd le feketére a kívánt vonalat, majd megfelelő szélességű papírragasztóval ragazd le. Utána színezd a maradék felületet a szemcsés vakolattal, a papír két oldalán, akár lehet két szín is oldalanként, és eldörzsölés után, ( ezt kell eltalálni) vedd le a ragasztót. A papírnál ne legyen nagyon vastag a szinezés. Ha jól sikerül, marad a fekete. és oldalanként a szinezés. Az állvány bérlése kb. 15-20 Ft/ m2 / nap, + építés + bontás 5-600 Ft/ m2, és a szállítása oda-vissza.
na megvannak a ház hibái, csináltattam hőkamerás felvételeket. kiderült hogy nem a garázs felé (lefelé) hűl ki a szobám, hanem felfelé, és a nyílászárók nem zárnak jól, meg nincsenek is túl jól beépítve. valamint a lábazaton is jó sok hő megy el. pl a 4 méteres üvegfal és az áthidaló között kisméretű tégla van... kívülről látszik is...
lábazatról gondolom le kell szedni a Caparol lábazati vakolatot és mehet rá lábazati szigetelés. garázst is le akarom szigetelni, oda 20 centis EPS-t gondolok. itt viszont akivel eddig csináltattam a dolgokat hőtükrös álmenyezetet javasolt, mert neki okosok azt mondták... padlásnál filózom cellulóz szigetelésen, az nyáron is jól fog jönni. vagy itt is a forgácslappal kasírozott nútféderes EPS?
nyílászárókat kell még beállítani. emeleti erkélynél nem hőhíd van, hanem a felnyíló erkélyajtó rosszul zár. viszont a lenti erkélynél 7 fokos a padló, és a bejárati ajtónál is van hőhíd a padlónál.
" Milyen függőleges hőhídra gondolsz? " Az nf téglákat falazáskor összetolják, de a nem nf nél, a tégla kölső-belső találkozásnál, kb 3-5 cm mélyen habarcs van, közötte légtér. Falazáskor a túl híg habarcs ide befolyik, és a falvastagsággal megegyező habarcs, a két tégla között hőhidat képezhet.
Nem értem a kérdést,hogy hogy került ide,értelmezni sem nagyon tudom,de mindegy. Sztem túl van beszélve a kérdés,nagyrészt egyet is értettünk. Akár igazad is lehet,nincs 35 fokon napon festésben mérvadó tapasztalatom. Ez nem sarkalatos pont,megpróbálja,aztán még sikerülhet is,mindenki boldog.:) Ha meg nem,attól sem dől a kardjába senki,ki lehet javítani. Szerintem.
"Ablak melletti mintát is,ha tudják előre,hogy azt akarják,különböző színú vakolattal oldják meg.Feltételezem,te is.(" Szerinted, ugyanolyan színűre van értelme átfesteni?
Az ablak melletti festés nem ritka,de ahogy írtad,gyakorlat kell hozzá,kék nem túnik nagyon gyakorlottnak. Ablak melletti mintát is,ha tudják előre,hogy azt akarják,különböző színú vakolattal oldják meg.Feltételezem,te is.(Igen,lehet megrendelői igény,hogy a struktóra folyamatos legyen,tudom,ne írd le!:P ) Még nem láttam napon diszperziózni,ettől még nem lehetetlen,hogy lehet.
Kéknek egy tanács: a dörzsvakolatból,amikor kinyitják,szűrjél magadnak egy kis szemcse nélküli színezőanyagot,ha már minden kötél szakad és mégis sikerült kifolyatnod a festéket a vonaladból és nem tudod lemosni azonnalba,száradás után át lehet kenni ezzel a színezőanyaggal,amit addig lehetőleg fénytől védve,légmentesen lezárva tartottál.
