Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
A fólia lényege, hogy előbbre hozza a fakadást. Ez elindítja a folyamatokat. A fajtákat meg nyilván válogatja, hogy ellenállók legyenek, mert egy fóliás termesztés mindig több betegség kockázatot hordoz. De mindennek semmi köze a hormonozáshoz.
Annál kevés idegesítőbb hang van, amikor a szomszéd permetezi az új ültetését: wöm-wöm-wöm, minden oltványnál külön ad gázt. Permetezéskor csakis úgy lehet egyenletes fedést elérni, ha végig ugyanolyan gázzal nyomatjuk. Nem is értem, miért gondolta úgy a Stihl, hogy ne lehessen max gázon fixálni egyes országokban, ha máshol meg lehet.
Szerintem a lombfújókéra igen,de a permetlécsap abban nincs és akkor külön csappal kéne azt megoldani.Engem nem zavar,hogy a gázt nyomni kell,pedig a motoros permetezést egy Mruyama MD 150-l kezdtem,azon egy karral lehetett gázt adni,és az úgy maradt,csak újjabb mozdulattal lehetett kivenni.Ez a módszer szerintem modernebb.
Fejben én is kitaláltam kb 20eve hogy bekeverem a cuccot a gyümölcsös közepén és egy kis japcsi géppel majd fújom. 2x 25m tömlőm van...
Nekem nem jött be. Talán 2-3 alkalommal játszottam vele. Ezt mi suliban fóliában használtuk hajtatott zöldségek növényvédelméhez. Szerintem ahhoz jó de szőlőben/ gyümölcsösben nem tudod vele tökéletes módon a levelek fonákjára is kijuttatni a szert, ahogy előttem is írták!
Én olyannal permrtezek. A 3/4-es slag brutál, 8-as csövet használok 70 métert de a soraim cak 33 méteresek. Nagyfűben a 33 méter is sok, kaszáltan 50m még elmegy. A 40 éves gép vszeg egy maruyama ms100 volt, annak a pisztolya ködölt. Ma is azt használnám ha fel tdnám újítani mert a mostaniak szart se érnek.
Én meg tudom vele védeni a szőlőt, de többet használok mint kellene. Viszont gyorsabb mint bármilyen háti.
A permetező tömlől jóval vékonyabbak, mint a 3/4-es slag. Apósomnak 25 méteres tömlője volt kis japán permetezőhöz, annak a tömlőnek semmi súlya nem volt. Ilyesmire gondoltam.
Anno (kb 40-50 éve) lehetett kapni japán motoros szivattyút permetezős adapterrel. Nem azzal van a gond, hogy bírja-e a nyomást produkálni végig a tömlőben, hanem hogy te tudsz-e úgy haladni a permetezéssel, hogy mindenhova egyenletesen és annyi jusson, ahova és amennyi kell. Ugyanis ez, amiről én beszélek, apám szerint borzasztoan pazarolt. Egy jó permetező megforgatja a leveleket, hogy a levél fonákjára is jusson a permetléből. 100 m-en már jelentős súlya van a csőben lévő permetlének. Nekem van egy 3/4-es slagom, 50 m-es, hát, azt huzkodni nem egy leányálom. A búváromhoz meg van egy vastagabb, na azt ahova lerakom, az ott marad, mert ember nincs, aki azt mozgatja.
Én is ezen gondolkozom, igaz én jövőre vennék permetezőt(ha csak nem lesz alkalmi vétel)
A 430 szerintem a jó választás.
Én földre telepíthető permetezőn is gondolkodom. A kert 21 m széles és 100 m hosszú. Nem tudom, hogy egy földre telepített megfelelő lenne e. Bírna e elég nyomást produkálni 40-50 méter hosszú tömlőn.
Ami mégis furcsává teszi: a télen életemben először csináltam oltványokat. Voltak nyeszlett vékony alanyvesszőim amiket elraktam iskolába. Az nem hajtott ki amit az őzek letörtek.
Ezeknek a bujtott tőkéknek kell legyen tartaléka mind nedvességben mind tápanyagban. Mégse életképes.
Újabb őrült ötletem nyomán idén ültettem 8 tő csemegeszőlőt konténerbe, és az az elképzelésem, hogy esernyőszerű formára növesztem mindet. Idén első évesek, tudom a metszés még odébb van, de azon gondolkodom, hogy milyen irányba növesszem / kötözzem őket? Egyelőre szúrtam mindegyik tő mögé egy bambuszkarót, és ahhoz kötöztem az "Y"-ba elágazott ágakat, de...biztos jó úton haladok? Van erre valami (esetleg rajzos) tippetek?
"Hogy a halott tőkék pusztulását mi okozhatta az rejtély számomra." Párat bonts ki,nézd meg a gyökerüket.Lehet hogy nem fejlesztettek maguknak erős saját gyökérzetet. Egyszer próbálkozam bújtással,így jártam. Amint leválasztottam az új tövet,el is száradt.
Néhány éve 20-30 tövet bujtottam. Azt mondom kb 80%-a szép tőkévé fejlődött. Az idei metszés során minden tövet leválasztottam az anya tőkéről. Kb 20% ki sem hajtott, noha szép rügyük volt, már a tőkék szára is tárolt annyi tápanyagot amiből szépen kihajthatott volna. De semmi. Full halott.
A maradék gyönyörűen fejlődik. A java több fürtöt hozott mint amit szándékaimban állna rajta tartani.
Hogy a halott tőkék pusztulását mi okozhatta az rejtély számomra.
Az újabb Stihlek permetlécsapja a markolatba van integrálva,műanyag alkatrészek gimigyűrűvel,ez könnyen cserélhető vegyszerálló gumigyűrűvel.A gyári ára sem egy nagy durranás.
Csak a Makitának van légporlasztásos négyütemű háti permetezője./Horror árú/az általad felsorolt gépek mind kétüteműek.Erre a célra szerintem jobb is a kétütemű egyszerűbb,igénytelenebb.Azt kéne eldöntened új gépet,vagy használtat akarsz-e?A Stihl-l nem nyúlsz mellé!Helyileg hol vagy?Több típust is tudnék mutatni.Javaslom nézd meg a Hecht típusokat /2,féle van!Kb fele az ára a Sthl-nek.
14 éves Otelló töveket le kellett bujtatni 2 méterrel arrébb, építkezési terv miatt. Ez 2 éve megtörtént. A vesszőket 30 cm-es árokba fektettem, és elérve a 2 méter hosszt 45 cm mély gödörbe fektettem. A vesszők azon részét, amit a 45 cm- es rész aljára kerültek megropogtattam, enyhén megtörtem, hogy mikro repedések keletkezzenek rajtuk, jobban gyökeresedjenek. Ezt édesapámtól tanultam, és eddig mindig jól sikerült. A lebujtatott töveket átoltottam átlagos sikerrel. Az anyatőkéről a leválasztást az első tőkénél el kellett kezdeni az építkezés miatt. Erre Bajkonur volt oltva, 2 méter szálvesszőre hagyva, tele fürtökkel. Ágvágóval a régi Otelló tőkéről levágtam 1 méter távolságban. 3 óra múlva az oltott Bajkonur levelei csúnyán kókadni kezdtek, a vitorlák lekonyultak. Úgy gondoltam, hogy 2 év alatt rendesen be kellet volna gyökeresednie. Megijedtem, és a 2 méter hosszú szálvesszőt 1 méterre visszavágtam. Nem sok jót remélve hagytam ott a szőlőt. Két nap múlva tudtam kimenni, és láss csodát, minden rendbe jött, mintha semmi rossz sem történt volna. Csak ideglenes keringési probléma volt, ami rendbe jött. A többi tőkénél a dróttal történő szorítást alkalmazok, hogy ilyen ne történjék. Másnak volt-e ilyen tapasztalata?
Az oleo meg egy japán permetező utángyártott változata. Ha a motorja karakterisztikája megegyezik az eredetiével, akkor egy pörgős, nagy étvágyú permetező. Anno a japánhoz voltak alkatrészek, ha nem is olyan egyszerűen, mint a sthilhez jelenleg.
A négyütemű bonyolultabb több meghibásodási lehetőséggel. Használtan egyiket se vennék, az alkatrész-ellátás megoldottsága egy jó gép esetében messze a legfontosabb, a használhatóságot alapvetően befolyásoló tényező.
